udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 4771-4800 | 4801-4830 | 4831-4860 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. október 24.
Okt. 23-án Kovásznán a helyi Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte az emlékezést az RMDSZ városi szervezetének közreműködésével. Az SZNT nevében Gödri Márta tanárnő köszöntötte a megjelenteket. Váncsa Árpád sepsiszentgyörgyi 56-os volt politikai fogoly a szabadságharc eseményeit méltatva kifejtette, hogy az akkori megmozdulások jelentették a kommunista diktatúra megbukásának alapkövét. A megemlékezés végén a kovásznai SZNT, az RMDSZ városi szervezete és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a kegyelet koszorúit helyezte el a templomkertben levő emlékműnél, majd a székely és magyar himnusz eléneklésével zárult a rendezvény. /Bodor János: Gyertyás megemlékezés Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./2003. október 24.
Marosvásárhelyen a középkori vár udvarán, a Vártemplom közvetlen közelében régészeti ásatások folynak. A Maros Megyei Múzeum régészei nemrég a vár egyik bástyaépületében rögtönzött kiállítást szerveztek a feltárt anyagból. Az ásatásokat Soós Zoltán fiatal régész vezeti, aki elmondta, hogy a marosvásárhelyi vár udvarának feltárása a hatvanas években kezdődött, amikor beindult a vár restaurálása, azonban akkor tabutéma volt a középkor, így nagyon kevés információt közöltek a talált anyagról. Az újabb feltárást 1999-ben kezdték el. A reformáció idején a városnak két temploma volt, és valószínűleg mindkettőt nem tudták fenntartani. A ferences kolostort elbontották, anyagát beépítették a később épült erődítménybe. Teljesen egyedi régészeti lelet, hogy találtak egy 15. századi téglajárdát. A téglajárda alatt egy nagy pusztulási réteget találtak - égésnyomokkal. Tehát korábban létezett egy faépület, ami valamikor a 14. század második felében megsemmisülhetett. Nagy Lajos korából pénzérméket is találtak. Ezek Vásárhely területén a legkorábbi magyar éremleletek. Amikor a kolostor faépülete leégett, a 14. század végén épült a kőkolostor, annak a részeit is megtalálták. A feltár gazdag középkori kályhacsempe-anyag szintén egyedi. A csempe a Mátyás-korból ered. A történetírás még nem tisztázta, hogy melyik királyunk - esetleg Könyves Kálmán vagy Szent László - székelyeket telepített keletre, a 11., 12. századból elég sok települést feltártak Medgyes, Segesvár környékén. Most kiderült, hogy Maros szék is székelyek által korán megszállt telepek közé tartozott. Erre eddig nem volt bizonyíték. 1442-ig a ferenceseknek valószínűleg Marosvásárhely volt a központja, azután hozták létre a csiksomlyói kolostort. - Ma már a román történészek java része is elveti a dák-római kontinuitáselméletet. A város vezetősége is óvatosan bánhatna ezekkel a fogalmakkal. Az ásatásokat 1999-ben a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, 2001-ben a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, 2003-ban pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal finanszírozta. Görgényszentimrén a jelentős középkori várral foglalkoznak, ez volt az Erdélyi Fejedelemség legnagyobb, egyik legjelentősebb vára. Görgényszentimrén eddig egy 16. századi lakóépületet találtak. Alatta egy korábbi ház falai is előkerültek. A kerámialelet szerint 14. századi épületről lehet szó. Gótikus faragott köveket is találtak, amilyeneket ezen kívül csak egy Gyulafehérvár melletti püspöki várban tártak fel. /Máthé Éva: Régészeti ásatások Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2003. október 24.
Az aradi születésű Böszörményi Zoltán kanadai állampolgárként visszatért szülőföldjére vállalatokat teremteni. Öt esztendeje adja ki a Nyugati Jelen című napilapot, mely a fejléc eligazító adatai szerint: "Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyében jelenik meg". Fáradozásainak köszönhetően megalakult az Aradi Magyar Színház, mely a laptulajdonos kezdeményezésére emelt Sajtóház dísztermében tartotta bemutatkozó előadásait. A magyar napilap Irodalmi Jelen címmel megjelenő mellékletének szerkesztői: Böszörményi Zoltán, Irházi János, Karácsonyi Zsolt, Orbán János Dénes, Pongrácz P. Mária. Az Irodalmi Jelen 7000 (!) példányban jelenik meg, minden hónap végén. Az idén osztotta ki harmadjára a Nyugati Jelen - nemzetközi birálóbizottság bevonásával - országos riportpályázatának díjait. Böszörményi 2003-ban Aradon magyar könyvkiadót alapított: az Irodalmi Jelen Könyvek égisze alatt nyomtatott munkákkal Böszöményi Zoltán és munkatársai könyves hídfőt teremtettek. Eddig az Irodalmi Jelen Könyvek munkaközössége nyolc kötetet hozott napvilágra. A próza terén az elfelejtett aradi Károly Sándor Az 500-ik emelete hívja magára a figyelmet. A hazai kortárs szépprózát Ferencz Zsuzsa Kik és Mik című mozaik- regénye képviseli. Vízumkényszer a Paradicsomba című riportkötetével a Váradon élő Szőke Mária-Magdolna a műfajt rehabilitálta. Az aradi rendőrnyomozó, Jankó András Bűnözők és áldozatok című munkája a tanulmány-esszé-cikk szerencsés ötvözete. G. Pataky András első verseskötetével /A tél acélkék lovai/ a kiadónál jelentkezett. A Romániai Írók Szövetségének Elsőkönyves díját 2002-ben az aradi születésű Karácsonyi Zsolt nyerte el verseskötetével, a Téli hadjárattal. Második könyve a Sárgapart megjelentetése közös vállalkozás: Erdélyi Híradó Kiadó, Irodalmi Jelen Könyvek és Fiatal Írók Szövetsége (Budapest) égisze alatt látott nyomdafestéket. Orbán János Dénes 30. születésnapja alkalmából került az olvasó asztalára a Teakönyv, mely az 1992-2003-as időszak "kötetlen írásait" tartalmazza. Szőcs Géza Az allegóriásabb ember című kötete is náluk jelent meg. /Balogh József: Műhelyteremtő Böszörményi Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2003. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 23-án a Distrigaz ismét elzárta a gázcsapokat.A gázcsapok múlt heti kinyitását követően a város vezetősége és a hőszolgáltató cégek képviselői megbeszélést folytattak a gázszolgáltatóval arról, hogy milyen feltételek mellett maradhatnak nyitva a csapok. Okt. 23-án azonban a gázszolgáltató bukaresti vezérigazgatójától érkezett utasítás: a fűtésszolgáltató cégek mindaddig nem kapnak gázt, ameddig teljes (!) adósságukat nem törlesztik. Horia Grama prefektust és Puskás Bálint szenátor ígéretet tett: közbenjárnak a minisztériumnál annak érdekében, hogy a Distrigaz vezetősége visszatérjen a tárgyalásokhoz./(vop): Egy hetet sem tartott a gázfűtés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./2003. október 24.
Szemináriumi formában 1753 óta, azaz 250 éve folyik papképzés Gyulafehérváron. Okt. 23-ától a Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő háromnapos ünnepségsorozattal emlékezett. A rektora, Oláh Zoltán Legyetek hálásak című előadásával kezdődött az emlékezés. Dr. Márton József teológiatanár a gyulafehérvári papnevelő intézet történetéről szólva egyebek között a 70-es, 80-as, 90-es és 2000-es évek restauráló munkáiról beszélt. Dr. Vencser László (Linz-Bécs) elmondta: a nehéz gazdasági körülmények között az intézmény képes volt önmagát fenntartani és ma, amikor az osztrák, német egyházak is anyagi gondokkal küzdenek, egy alapítvány létrejötte itt is üdvös lenne. A Pázmány Péter katolikus egyetem rektor-helyettese a két intézmény közötti kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. A három nap alatt még Tamás József püspök A szolgálat lelkisége, dr. Vencser László A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért, dr. Tempfli Imre tanár (Königstein) pedig Papság a 21. század számára című előadásai hangzanak el. /N. T.: 250 éves a gyulafehérvári papnevelde. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./2003. október 24.
Immár Nagybányán is van pártlap, írta Dénes András a Bányavidéki Új Szóról. Időszakokban hangot ad a hivatalostól eltérő véleményeknek is, de amikor kell, akkor hűségesen szolgál. Hol marad a hiteles tudósítás, a sajtóetika, kérdezte. A hatalom sorozatosan megalázza a magyarságot /aradi "szoboravatás", az autonómia híveinek zaklatása/ "magyarral veri a magyart. Vezetőinknek ez az állapot tökéletesen megfelel." "Két szocialista államkasszából bőven futja a média és a civil szféra lekenyerezésére". Mindezt a polgári-nemzeti oldal képviseletében írta meg Dénes András. /Dénes András: Mit jelent(het) a PÉNZ? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 24./2003. október 24.
A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában három éve működik egy kis múzeum. A Burus János tanár által gyűjtött népművészeti anyag mellett az 56-os forradalom emlékére készített fotóösszeállítást, dokumentum- és könyvkiállítást is megtekinthetik most az érdeklődők. Ferencz Erzsébet pedig gyapjúszőnyegeit és keresztszemes hímzéseit mutatta be. /Kiállítások a Székely Károly Szakközépiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./2003. október 24.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívottja a Korondon élő és alkotó Ambrus Lajos volt. 1982-ben, prózai írásokból válogatott első kötetének megjelenése után 13 esztendeig nem adott ki könyvet. 1995-ben már költőként is bemutatkozott. Első verseskötetét (Lopott hold) az 1998-ban (Játék a tájban) és a 2003-ban megjelent Boldogok hajóján követte. Közben sok mese, történet, monda feldolgozására is vállalkozott. A megtartó falut - szociológiai szempontokból - nem, de népét, annak sajátos gondolkodását, viselkedését, tapasztalatainak tanulságait mindenképpen rögzítette, vallja. A több mint 100 tagot számláló korondi Firtos Művelődési Egylet tagjai közül többen is felolvastak már köri ülésen Gyergyószentmiklóson. Ambrus Lajos szerkeszti az 1990 óta megjelenő Hazanéző című művelődési folyóiratot. A Hazanéző, Sóvidék e páratlan krónikája több mint 1000 eddig kinyomtatott oldalával immár nagy érték, közismert kutatók, néprajzosok, történészek, nyelvészek közöltek benne. Az idei utolsó szám 2000 példányban jelent meg, de voltak számok, amelyekből 5000 példányt nyomtak. Páll Lajos festőművész és költő, minden szám címlapjának avatott szerzője. Szívessége hiányában a folyóirat meg sem jelenhetne. Mert mondanom sem kell, hogy minket elkerültek a nagy támogatási hullámok. /Bajna György: Ambrus Lajos szolgálatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./2003. október 24.
Kolozsvár legnagyobb nyomdaipari vállalata ünnepli ezekben a napokban fennállásának tízéves évfordulóját. Az a nyomda, amely Kolozsváron a Szabadságot nyomtatta elsőként, immár új technológiával, rotációs ofszet rendszerben. A több kolozsvári magyar üzlet-ember tulajdonában található vállalkozás mindvégig hű maradt a magyar lapokhoz, a különféle magyar kiadványokhoz. Ma Kolozsvár és a környező városok román és magyar nyelvű napilapjainak, hetilapjainak, időszakos kiadványainak jelentős része a Garamondnál lát nyomdafestéket. /Makkay József: Tízéves a Garamond nyomda. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2003. október 24.
A magyarországi kisebbségi önkormányzatok alakulásának műhelytitkaiba avatott be Konczili Vendel, a mátészalkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatója, egyben a mátészalkai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselője. Elmondta, hogy az Országos Német Kisebbségi Önkormányzatnak 52 tagja van. A tavalyi népszámlálás alkalmával a megyében valamivel több mint ezer németet írtak össze. Konczili elismerte, hogy Magyarországon a kisebbségek körében teljes asszimiláció ment végbe. Elmondra azt is, mit jelent az etnobiznisz. Magyarországon hivatalosan 13 nemzeti kisebbséget tartanak nyilván. Ezek mindegyike alakíthat külön kisebbségi önkormányzatot. Mátészalkán 6 lengyel él, alakult lengyel kisebbségi önkormányzat. Nem kell bizonyítaniuk, hogy ők valóban lengyelek. A szabály szerint ugyanis az tekintendő lengyelnek (németnek, cigánynak stb.), aki annak vallja magát. Tehát ha egy cigány németnek vallja magát, annak fogadják el. A kisebbségi önkormányzat megalakulásához ezenkívül még a következő két feltételt kellett teljesíteniük: legalább öten jelöltették magukat lengyelként, és ezek mindegyike legalább 100 szavazatot kapott. Mi az etnobiznisz? Mátészalkai szinten például ha sikerül valamilyen kisebbségi önkormányzatot alakítani, annak a képviselője bekerül a helyi "nagy" önkormányzatba, amely testület tagjaként, tiszteletdíj gyanánt havi 100 ezer forintot kap. Emellett a megalakult kisebbségi önkormányzatnak minden évben leosztanak 600 ezer forintot az államkasszából, és nekik például Mátészalkán további 1 millió forintot a város. Ezt a pénzt el lehet költeni a német (lengyel stb.) kultúra ápolására, de arra is van lehetőség, hogy a kisebbségi önkormányzatnak leosztott pénzt tiszteletdíj gyanánt elosszák egymás között. És ugyanezt a legközelebbi választásokig, vagyis négy éven át minden évben megismételhetik... Summa summarum, az etnobiznisz lényege: öt szegény ember összeáll, azt mondják például, hogy ők szlovákok, és ezzel fejenként keresnek pár százezer forintot. A magyarországi románok esetében pedig még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a magyarországi cigányság egy része is román ajkú... /Boros Ernő: Mi az etnobiznisz? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./2003. október 24.
Mezőségi turnéra indul a héten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat ezúttal Vice, Szék, Dés, Szamosújvár, Ördöngösfüzes, Bethlen, Almásmálom és Bálványosváralja helységekben lép fel. /(Daczó Dénes): Mezőségi turnén a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2003. október 24.
A múlt héten megalakult Székelyudvarhelyen a Természettudományi Társaság. - Azért hoztuk létre ezt a társaságot, hogy tudjunk pályázni a tehetséggondozás felpártolásáért, minőségi természettudományi oktatást szeretnénk, támogatva különböző kiadványok nyomtatását - nyilatkozta Gagyi Anna fizika szakos tanárnő, a társaság elnöke. A társaság egyben a természettudományokat oktató tanárok érdekvédelmi szervezete is. Az Illyés Közalapítvány támogatásával indítottak el egy tehetségápoló programot. Gagyi Anna. /Fülöp D. Dénes: Természettudományi Társaság alakult. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./2003. október 24.
A székelykeresztúri Fehérlófia Egyesület által létesített Kőrösi Csoma Sándor tanműhely keretében az első előadást, Örökségünk a székely rovásírás címmel Molnár József ismert budapesti előadó tartotta meg. A tanműhely októbertől jövő év júniusáig működik. Az előadások témakörei a történelem, néprajz és nyelvészet felé irányulnak. A tanműhelyben novemberben Pap Gábor a székely nemzetiségről, Szántai Lajos az Árpád-korról, Horváth György pedig a honfoglaló magyarok harcművészetéről tart előadást. A közeljövőben MAG-tár elnevezéssel megszervezik a könyvterjesztést. Magyarországról hozzák a magyar őstörténettel, a magyar műveltséggel kapcsolatos témájú könyveket. /László Miklós: Egyesület a fiatalokért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./2003. október 24.
Okt. 23-án megnyílt a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának negyedik közös tárlata a Teleki Magyar Házban. A kiállító festők, grafikusok, keramikusok, textilművészek, valamint a művészetkedvelő nagybányai közönség jelenlétében Dudás Gyula festőművész mondott megnyitó beszédet. A mai Nagybánya képviseletében mintegy 28 képzőművész kapott bemutatkozási lehetőséget, a kortárs anyagot többek között Tőrös Gábor 20 bronzszobra és Véső Ágoston félszáz művészfotója képviseli. Kétéves fennállása óta a Teleki Magyar Ház közel 25 egyéni és csoportos kiállításnak nyújtott otthont. /Dávid Lajos: Nagybányai képzőművészek őszi tárlata. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 24./2003. október 24.
Okt. 20-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Kincsesné Bokor Anna Mesélő Erdély c. könyvsorozata első kötetét, a Bátorság próbája című könyvet. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy ismét székelykeresztúri szerző művét mutathatják be. E könyv folytatása a 100 évvel ezelőtt az Unitárius Gimnáziumban elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére indított munkának. A könyv illusztrátora, Demeter István szintén Keresztúr vidéki. A könyvet Lőrincz György író mutatta be. /(L. M.): Könyvbemutató Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./2003. október 24.
Pusztai János 1957 tavaszán látta először Gellért Sándort egy író-olvasó találkozón , felolvasása vastapsot kapott. 1963-ban már újságíróként kereste meg Mikolában az írót. A magyarok háborúja című eposzát kéziratban lapozgathatta a szalmafedeles háza tisztaszobájában. A magyarságunk tartott össze bennünket, írta róla Pusztai. Mindenkinek ajánlja Gellért Sándor Vejnemöjnen fakóján című finnországi útinaplóját. /Pusztai János Gellért Sándorról és finnországi útinaplójáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./2003. október 25.
Algéria, Benin, Brazília, a Fülöp-szigetek és Románia lesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának új tagjai a jövő év január elsejétől. Mind az ötöt ellenszavazat nélkül, a közgyűlés 191 tagországából több mint 170-nek a voksával választották meg két évre. /Románia az ENSZ BT tagja lett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2003. október 25.
Az alkotmánymódosítási referendum alatt megtanultuk, hogy a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem riad vissza semmiféle csalástól, jelentette ki Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, Kolozsváron megtartott okt. 24-i sajtótájékoztatóján. Szerinte Románia számára nyereséget jelent a módosított alkotmány az integráció útján. "Határozottan visszautasítjuk az SZDP vádjait, miszerint akadályoztuk volna az alkotmánymódosítás megszavazását," - folytatta az elnök, majd hozzáfűzte: a törvénytelenségeket viszont visszautasítjuk és nem fogadjuk el. /Köllő Katalin: Stolojan veszélyeztetve érzi a választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2003. október 25.
A román belügyminisztérium szerint az aradi Szabadság-emlékművet vissza kellene adni Magyarországnak, vagy zárt helyen kellene tartani, mivel ez a szoborcsoport állítólag a "fasiszta" típusú revizionizmust és irredentizmust képviseli a románok kollektív tudatában. Az Adevarul című napilap okt. 21-i száma ismertette Ioan Rus belügyminiszternek egy parlamenti interpellációra adott válaszát. Az interpellációt a Nagy-Románia Párt (NRP) egyik képviselője terjesztette elő. A "hivatalos" válaszban - amely a belügyminiszter aláírását viseli - az olvasható: az emlékmű felállításával kapcsolatosan figyelembe kell venni, hogy az milyen súllyal esik latba a román-magyar viszony területén mind diplomáciai szempontból, mind pedig a helyi etnikumközi viszonyt illetően. E válaszhoz a belügyminisztérium egy "dokumentációt" mellékelt, amelyet viszont Ioan Rus nem írt alá, de amelyet a tárca tartalmilag felvállalt. Ennek a dokumentációnak a szerzői kifejtik: az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom aradi tábornok (akikről a lap megjegyzi, hogy csupán hárman vallották magukat magyarnak) az erdélyi románok szemében a legvéresebb erőszakos cselekményeket jelképezi. E cselekményeknek állítólag az volt a céljuk, hogy a "többségi lakosságot" szolgasorba taszítsák. A dokumentáció szerzői szerint a tábornokok nevéhez fűződő terror valóságos "népirtással", azaz negyvenezer román meggyilkolásával és több mint háromszáz falu felgyújtásával végződött. A belügyminisztérium által csatolt iratok szerint az aradi emlékmű (amelyet a románok "Hungária Emlékműnek" neveznek) a fasiszta típusú revizonizmus jelképe, ezért az a háborús emlékművekről rendelkező romániai törvénybe ütközik. Ugyancsak ellentétben áll a 2002/31 számú rendelettel, amely tiltja a fasiszta jelképek köztérre helyezését - áll a belügyminiszteri válasz mellékletében, amely úgy fogalmaz: a magyar hatóságok 1990 után megpróbálták rákényszeríteni Romániára az emlékmű felállítását, de a román kormány válasza "megfelelt a többségi lakosság várakozásainak". A szoborcsoport visszaállításáért folytatott "gyötrő kampány" csak fokozza a feszültséget Románia és Magyarország kapcsolatában, nem kedvez az enyhülési folyamatnak. Ezért a minisztériumi melléklet szerzői szerint az lenne a legreálisabb megoldás, ha az emlékművet átadnák a szomszédos Magyarországnak, vagy valamelyik magyar többségű romániai körzetben helyeznék el zárt térben (múzeumban vagy templomban). /Magyarországnak kellene átadni a Szabadság-szobrot. Belügyminisztériumi válasz nagy-romániás interpellációra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2003. október 25.
Az IMAS közvéleménykutató intézet felmérése szerint továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) élvezi a legtöbb választó bizalmát, a lakosság 48,7 százaléka szavazna a kormánypártra. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PNL) Igazságosság és Valóság nevű politikai szövetsége a második a szavazási szándék tekintetében 25,8 százalékkal, míg a megkérdezettek 17,3 százaléka adná a voksát a Nagy-Románia Pártra (PRM) és 5,4 százalék az RMDSZ-re; az adatok szerint nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Román Humanista Párt (1,5 százalék) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amely a szavazatoknak egy százalékát sem gyűjtené be. A népszerűségi indexeket továbbra is a román diplomácia vezetője uralja, Mircea Geonában a lakosság 46 százaléka bízik. Őt Adrian Nastase miniszterelnök követi 43,9, és Ion Iliescu államfő 42,7 százalékkal. Pozitívan vélekedik a demokrata Traian Basescuról és a liberális Theodor Stolojanról a megkérdezettek 34,4, illetve 37,9 százaléka. Kevésbé népszerű a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor (24,9 százalék). Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közel kilencszázalékos a népszerűségi indexe. A felmérés szerint Románia lakossága az intézmények közül továbbra is az egyházakban bízik leginkább (90,1), második helyen a hadsereg áll (76,1), a harmadikon pedig a sajtó (65,6 százalék). Az elnöki hivatal Románia lakossága kevesebb mint a felének élvezi a bizalmát (49,1 százalék), míg a rendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a polgármesteri hivatal megbízhatósági mutatója 40 és 45 százalék közötti. A legrosszabb a megítélése a parlamentnek (26,2 százalék) és a civil szervezeteknek (26,4 százalék). /Cs. P. T.: A választók fele a Szociáldemokrata Párt híve. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./