udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6089 találat lapozás: 1-30 ... 4801-4830 | 4831-4860 | 4861-4890 ... 6061-6089 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. október 25.

Új iskolabuszt kaptak a Szentmátéba ingázó cegőtelki gimnazisták. A Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén csak elemi iskola van, ha magyarul akarnak tanulni az V-VIII. osztályos diákok kénytelenek Besztercére vagy a közeli Szentmátéba ingázni. A 15 kilométerre lévő, többségében magyar lakosságú községbe reggelente iskolabusz szállította a mintegy 13 magyar iskolást, de ugyanez a jármű vitte a közeli Szentjakab román diákjait is a szászlekencei iskolákba. Mivel a régi iskolabusz gyakran elromlott, a diákok emiatt sokszor napokig nem mehettek iskolába. /P. M.: Új iskolabuszt kaptak az ingázó diákok. Cegőtelke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 25.

Okt. 24-én tartotta évadnyitó, nagyszínpadi előadását a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Csehov Sirály című művét alkalmazta színpadra a társulat. A társulat négy új színésze - Szász Kriszta, Szalma Hajnalka, Ráduly Csaba és Szűcs Gellért - ez alkalommal debütált az udvarhelyi színpadon. A darabot a fiatal bukaresti rendező, Sorin Militaru rendezte. Díszlet- és jelmeztervezője Lőrincz Melinda, koreográfusa Lőrincz József, dramaturgja pedig Dunkler Réka. /Szász Emese: Évadnyitó Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

2003. október 25.

Szentmátén a községi könyvtár 1956 óta működik, ma már 13 500-nál több könyve van. Bíró Ilona, szentmátéi könyvtáros elmondta: a faluban működő általános iskola kifogásokat keres arra, hogy eltávolítsa termeiből a mindenki számára hasznos könyvtárat. Az iskola vezetősége arra hivatkozik, hogy a szükségük lenne óvodateremre, tanteremre, sportteremre vagy éppen fizika- és kémialaborra. A problémának politikai háttere van - véli Bíró Ilona. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke nem nézi jó szemmel azt, hogy Szentmáté jelenlegi polgármestere nem az RMDSZ képviseletében indult a választáson, amit meg is nyert. A dolgot az is bonyolítja, hogy a polgármester lánya a helyi könyvtáros és az ügy odáig fajult, hogy tavaly Szántó azzal fenyegette meg a könyvtárt, hogy ha iskolakezdésre nem költöztetik el, akkor leváltatja a helyi polgármestert és alpolgármestert is. Arra pedig nincs pénz, hogy külön helyiséget vásároljanak a könyvtár számára. Különböző bizottságok látogatták meg a könyvtárat, de ők is csak arra jutottak, hogy a könyvtár mindenki számára hasznos és valahogy meg kell oldani az iskola és könyvtár között kialakult konfliktust. A szülők a polgármesteri hivatal előtt tüntettek arra hivatkozva, hogy azért van ez a konfliktus, mert a polgármester csak így tud munkalehetőséget teremteni a lányának. Szántó Árpád kijelentette, nincs személyes problémája sem a polgármesterrel, sem a lányával. Az új magyar nyelvű óvodacsoport és első osztály beindításánál válaszút elé kerül, inkább választja a magyar osztályokat, mint a könyvtárat. A polgármester leváltásához nincs felhatalmazása. /Dézsi Ildikó: Frontvonal a könyvek között. Szentmáté. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 25.

Nyolcadik alkalommal osztottak Arany János irodalmi díjakat Budapesten. A kuratórium életművéért Jókai Anna írót és Csoóri Sándor költőt nagydíjban részesítette. Az Arany János-díjat a Marosvásárhelyen élő Jánosházy György költő, műfordító, művészeti író, valamint Albert Gábor és Serfőző Simon író vehette át. Arany János-jutalmat a kolozsvári Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, Kiss Benedek költő és N. Pál József kritikus, irodalomtörténész kapott. /Erdélybe is jutott az Arany János-díjból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 25.

Kabán József fotós képeivel indult a Korunk Galéria /Kolozsvár/, amelynek 1973 márciusában első kiállítója volt, a napokban pedig a munkáiból rendezett tárlattal köszöntötték a hetvenéves alkotót. Kabán József a kolozsvári törvényszék Kriminalisztikai Laboratóriumának szakértője. Ezen túlmenően fotóművész, portrék, életképek, egyedi hangvételű kompozíciók bő választékát alkotta meg az évtizedek során. /Németh Júlia: Képarchitektúrák az igazság szolgálatában. Gondolatok Kabán József kiállításán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 25.

A Barabás Miklós Céh tagjának Deák Beke Éva /Kolozsvár/ textilművésznek Életvonalak fonala című kiállítása nyílt meg Szegeden. Bevezetőt mondott Banner Zoltán művészettörténész. Kányádi Sándor verseit előadta Sinka Károly, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Erre az alaklomra jelent meg a kiállító művész munkásságát bemutató album. Nagybányán a Teleki Magyar Ház a helybeli magyar képzőművészek őszi tárlatának nyújt otthont. A tárlatot Dudás Gyula festőművész, a Barabás Miklós Céh tagja nyitotta meg. Szervezők: Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága. /Kiállítási krónika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 25.

Kincses Elemér rendező Craiován állította színpadra az Állítsátok meg Arturo Uit című Brecht-darabot. 1976. novemberében Marosvásárhelyen rendezte ezt a színművet. 1976-ban kiváló színészek játszottak a darabban, Tarr László és Bács Ferenc. Okt. 2-án bemutatták Nagyváradon Kincses Elemér új drámáját, a Csatornát. Drámáját lefordították angolra és németre, a román fordítás pedig már megjelent kötetben. Kincses aláírta a szerződést egy magyarországi társasággal, amelyik megvásárolta a megfilmesítés jogát. Tévéjáték készül belőle, András Ferenc rendezi, aki eljön Marosvásárhelyre színésznézőbe, szeretné, ha erdélyi színészek is szerepelnének a darabban. A Csatorna elnyerte az UNITER fődíjat. Egy szerelmi történet, ami a Duna-csatornánál játszódik le 1951 telén, a helytállásról, az árulásról és a szerelemről szól végső soron. A novemberi könyvnapokon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelenik Kincses Elemér második drámakötete, A csatorna a címe, négy darab van benne. Jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban bemutató előtt állnak. Az ő rendezésében látható decemberben Arthur Miller Pillantás a hídról című színműve, melyet a városban még nem játszottak magyarul. /N.M.K.: Egy lehetséges sikertörténet. Beszélgetés Kincses Elemér rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2003. október 25.

Elhunyt Gergely István (1948- Kolozsvár, 2003). Húsvét vasárnapján ült utoljára mikrofon elé. A kolozsvári rádió hangszalagtárának őre volt, csak a zenedarabok megtalálása, kiválasztása volt a feladata. Saját kérésére vette át kollégáitól a zenés üzenetek továbbítását. Magyar-német szakos diplomával a zsebében versenyvizsgázott 10 évvel ezelőtt a Donát úti stúdióban. Avatott szerkesztője volt az operett- és opera-összeállításoknak. /S. Muzsnay Magda: In memoriam Gergely István (1948-2003). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 25.

Az Erdélyi Gazda októberi számában az előző hónapban Aradon tartott, határokon átnyúló gazdatalálkozóról Vákár Andrea, a lap főszerkesztője számolt be: "A találkozó megható gondolata az volt, hogy az RMGE addig kell hogy hallassa a hangját, amíg a mai különös problémák megoldódnak. Mert nem kétmillióra van szükség egy hektár föld megművelésére, hanem egészséges piaci viszonyok megteremtésére." Máthé László RMGE szervezési alelnök arról írt, hogy szeptemberben székely gazdák egy csoportja részt vett a Budapesti Nemzetközi Vásáron, és 30 négyzetméteren mutatták be nép- és iparművészeti árucikkeiket. /Barazsuly Emil: Erdélyi Gazda - október. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 25.

Állandó olvasmánya általános iskolásnak, gimnazistának és egyetemistának egyaránt a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában, Mihály Krisztina és Ördög Béla szerkesztésében megjelent 2004-es Diákévkönyv. Immár a tizenegyedik a kiadó jóvoltából 1994 óta rendszeresen napvilágot látó hasonló kiadványok sorában. A mostani kötet bőven tartalmaz irodalmat - lírát és epikát is -, útleírást, történelmi, földrajzi, biológiai tanulmányokat, beszámolót a nyári diákújságíró táborról, a turizmus, divat, orvosi tanácsadó, rejtvény és a sport sem hiányzik. /László Ferenc: Diákévkönyv - 2004. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 25.

Kacsó Tibort /Mezőfele, 1931. febr. 7. - Mezőfele, 2003. okt. 1./ koholt vádak alapján 25 év kényszermunkára ítélték. A rendszerváltozás után a részben visszakapott családi birtokon gazdálkodott élete végéig. Az Erdélyi 56-osok Bajtársi Társasága elnökévé választották, később a társaság örökös tiszteletbeli elnöke lett. Ő képviselte az erdélyi 56-osokat a Magyarok Világszövetségében. Halála előtt készült vele a beszélgetés. 1959. jún. 6-án letartóztatták Csíkszeredában, fegyveres szervezkedést akartak rá bizonyítani. Addig verték, amíg végül aláírta a jegyzőkönyvet - benne a fegyveres szervezkedés vádját is. Az ügyész halálbüntetést kért. A börtönben tudta meg, hogy 25 év kényszermunkára ítélték. Raboskodott Szamosújváron, később Peripraván és Grinden. Pokoli hely volt. Csatornát ástunk, gátat építettek, de a legborzasztóbb a nádirtás volt. Hajszolták őket, szusszanni sem volt idejük. Az őrök kapanyéllel, derékszíjjal verték őket. 1964-ben jött a közkegyelmi dekrétum. Nem amnesztia, közkegyelem! Peripraván olyan emberekkel volt együtt, mint Veress Sándor, Lay György, Varró János, Mózes Árpád, Páll László, Jamandi Emil, Fülöp Dénes, Erdős János, Fodor Pál. Később Veress Sándorral való barátságából jött létre az 56-os Társaság. /November 4. után lettünk ötvenhatosok. Beszélgetés Kacsó Tiborral, az Erdélyi 56-osok Bajtársi Társasága örökös tiszteletbeli elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 25.

A Németországban élő, sepsiszentgyörgyi Gyertyánosi Csaba emlékezett 1956-ra és a megtorlásra. A Székely Mikó Kollégiumba /Sepsiszentgyörgy/ járt és csoportot alakított iskolatársaival. Beszéltem Bordás Attilával, Jancsó Csabával, Szász Farkassal, Demeter Szabolccsal, Sándor Csabával, Molnár Bélával. Elhatározták, hogy megpróbálnak valamit tenni. Azon is gondolkoztak, hogy fegyvert kellene szerezni, de erre nem került sor. Az egyik gyűlésükön Ütő Szabó Lajos javasolta, hogy a szervezetnek a neve legyen Székely Ifjak Társasága. Így született meg a SZIT név. 1957-ben megkoszorúzták Sepsiszentgyörgyön a negyvennyolcas hősök sírját. Amikor feltették a koszorút, előrohantak a lesben álló szekusok. A bíró a hírhedt Macskási alezredes volt, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken ítélték el őket.Az ügyész mindegyikükre halált, illetve életfogytiglant kért. Nagyon nagy büntetést kaptak, tizennyolc, tizenöt, tizenkettő, tíz, nyolc, hat, öt évet. Szamosújváron a börtönben verték az embereket. Az őrök elállták a folyosókat, celláról cellára szedték ki a rabokat, összeverték, s vitték vissza a cellába. Már a folyosón verték őket, majd jött a verőszobába, ott állt két hóhér. A két legkeményebb őrt választották ki erre a szerepre. Az egyiknek a kezében korbács volt, a másiknál olyan egy méter nyolcvan centi hosszú husáng. A szoba közepén volt egy pad, oda kellett lefeküdni. Huszonötöt vertek a rabra. Visszafelé a cellába ugyanúgy verték a rabot folyosón álló őrök. Gyertyánosi Csaba félholtan ért vissza a cellába egy ilyen verés után, a társak vizesborogatást hoztak, de az nem ért semmit, napokon keresztül nem tudott ülni. Egyik társát, Fülöp Sanyit még jobban elverték. Megverték a talpát, a tenyerét, amely a háromszorosára dagadt, az ujjai úgy elvastagodtak a rengeteg veréstől, hogy nem tudott fogni. Heteken keresztül etették a többiek. Egyszer az egyik fiú kérte, hogy maradhasson a cellában, mert fázik, rosszul érzi magát, nem tud kimenni sétálni. Megfogták, bevitték a verőszobába, addig rúgták, s addig verték, hogy leszakadt a veséje, és hét végére meghalt. /Benkő Levente: "Ma is érzem azt a rúgást". = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 27.

Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök magánlátogatásra indult Erdélybe, okt. 27-én Kolozsvárra látogatott. Az államfő találkozott az RMDSZ tisztségviselőivel, meglátogatta a belvárost és a Sapientia-Erdélyi Tudományegyetem központi székhelyét, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke által az elnök tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Mádl Ferenc elmondta, hogy több információt akart szerezni a romániai magyar közösség gazdasági, oktatási, elvándorlási, restitúciós és anyanyelvhasználati kérdéseiről. Magyarország felelősségérzetét akarja ezáltal kifejezni a határon túli magyar közösség sorsa iránt, amit a magyar alkotmány is rögzít. Egy évvel ezelőtti romániai hivatalos látogatásán Ion Iliescu államfővel az államközi kapcsolatokról tárgyaltak, ezúttal a magyar államfő az erdélyi magyarság gondjait tekinti át. Mádl Ferenc utalt az erdélyi magyarságon belül létező ellentétekre is, mondván, ha ezeket megismeri, akkor véleményezésük is könnyebbé válik. A Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést követően Markó Béla RMDSZ-elnök összefoglalta a tárgyaláson elhangzottakat. Tájékoztatták a magyar államfőt, hogy az RMDSZ vezetői hogyan látják a szövetség teendőit, a romániai magyarság politikai helyzetét. Néhány nappal volt az alkotmány módosításáról a népszavazás, melyet a romániai magyarság 95 százaléka támogatott. A felekezeti oktatás, a nyelvhasználat tekintetében és más területeken az RMDSZ-re az elkövetkezőkben újabb teendőket ró. Tájékoztatták Mádl Ferencet az ingatlanok visszajuttatásáról, s ezen belül az egyházi ingatlanok helyzetéről, valamint olyan problémákról, mint a státustörvény alkalmazása. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy sikerült a magyar és a román kormány között olyan megállapodást kidolgozni, amely a törvény zökkenőmentes alkalmazását lehetővé teszi. Az elmúlt hetekben már több ezren hozzájutottak a gyermekenként járó húszezer forintos oktatási támogatáshoz, amelyet a következő hetekben összesen több mint harmincezer családnak kell megkapnia. A Szabadság-szobor körül kialakult helyzet miatt válságban van az RMDSZ és a román politikai élet viszonya - fejtette ki a szövetségi elnök. Szóba kerültek azok a megosztási kísérletek is, amelyek az RMDSZ-t, a romániai magyarság politikai egységét érintik. Markó szerint a nagyarányú részvétel és igen-szavazat azt bizonyítja, hogy továbbra is egyértelmű támogatása van annak, amit az RMDSZ tesz. Markó kitért arra, hogy az RMDSZ már 2000 szeptemberében és októberében összegyűjtött több mint 80 ezer aláírást az ún. külhoni állampolgárság, tehát a kettős állampolgárság bizonyos formájának a támogatására. Ezt 2000. október 16-án jelezték az akkori magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak. Azt a választ kapták, hogy nem látják lehetségesnek, nem látják időszerűnek ezt a megoldást. Markó hozzátette: az RMDSZ támogatta a Magyar Demokrata Fórumnak azt a kezdeményezését, hogy ha nem is kollektíven, de egyénileg kedvezményesen kapják meg a magyar nemzetiségűek a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, ahol megkoszorúzta Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem egykori rektorának sírját. Ezt követően megtekintették a Farkas utcai református templomot és a Református Kollégiumot, ahol az iskola vezetősége és diákjai fogadták az államfőt. Czirják Árpád érseki helynök vezetésével megtekintették a Szent Mihály plébániatemplomot. Mádl Ferenc az esti órákban találkozott a Sapientia Egyetem vezetőségével, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület által tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Magánlátogatása során Kolozsváron kívül Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt és Illyefalvát is felkeresi. /B.T, T.SZ.Z.: Az egység üzenetével érkezett Mádl Ferenc. Elsőként Kolozsvárt látogatta meg a köztársasági elnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2003. október 27.

Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

2003. október 27.

Történelmi környezetben - abban a teremben, amelyben Gábor Áron annak idején kijelentette, hogy lészen ágyú - történelmi ülésen alakult meg okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT létrejöttét egyformán kísérte lelkesedés és gyanakvás, s mindezekhez immár a bizonyítás kényszere is társul. A Székely Nemzeti Tanácsnak ugyanis be kell bizonyítania, hogy egyetlen deklarált célkitűzése, a Székelyföld autonómiatörekvéseinek parlamenti elfogadtatása és intézményesítése a megvalósítható álmok kategóriájába tartozik. Támogatókat kell szerezni a nemzeti autonómia jogosítványait élvező többi európai kisebbség körében. /Csinta Samu: Fogadalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2003. október 27.

A rabszíjat elszakítottuk, ám úgy jártunk, mint a fogságban tartott cirkuszi sasmadár, amelyik szabadulása után is csak körbe-körbe tud szállni - fogalmazta meg Orbán Viktor volt miniszterelnök abban a levélben, melyet a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére küldött. "Eljött az ideje, hogy mindannyian felismerjük és másoknak is továbbadjuk: a szabadság olyan, mint a szeretet, minél többet adunk belőle másnak, annál több jut nekünk is" - írta levelében a volt miniszterelnök, aki sikeres, eredményes tanácskozást kívánt a sepsiszentgyörgyi küldötteknek. /Farkas Réka: Orbán Viktor: a szabadság csak nyersanyag. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2003. október 27.

A Magyar Amerikai Koalíció levelében arra hívta fel Colin Powell amerikai külügyminiszter figyelmét, hogy a román kormány nem teljesítette a magyar kisebbséggel szemben vállalt kötelezettségeit. A magyar érdekvédelmi szervezet abból az alkalomból írt levelet Colin Powellnek, hogy a külügyminiszter okt. 27-én Washingtonban találkozik az Egyesült Államokba látogató Ion Iliescu román elnökkel. A Magyar Amerikai Koalíció három témakört ismertetett, amelyben a román kormány következetesen megszegte ígéreteit: Bukarest elmulasztotta az elkobzott egyházi javak visszaadását, a több mint kétezer visszakövetelt ingatlan közül eddig mindössze 71 ügyében hozott csak döntést, és ezek többsége is holt betű maradt, végrehajtását akadályozzák a helyi erők és bíróságok. A Magyar Amerikai Koalíció felrója a román kormánynak, hogy nem állította helyre a kolozsvári Bolyai Egyetemet autonóm magyar oktatási intézményként, illetve a helyhatóság döntését felülbírálva megakadályozta, hogy az aradi Szabadság-szobrot ismét felállítsák a városban az eredeti helyén. A koalíció arra kéri Colin Powellt, bátorítsa a román kormányt, hogy hozzon konkrét intézkedéseket a szóban forgó ügyek előmozdítására, mivel az amerikai vélemény a múlt tapasztalatai szerint mindig is sokat számított Bukarestben. Ion Iliescunak ez lesz az első látogatása 1990 óta az Egyesült Államokban. George Bush amerikai elnök okt. 28-án fogadja őt a Fehér Házban. /Ion Iliescu az Egyesült Államokba látogat. A Magyar Amerikai Koalíció levelet írt Powellnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 27./

2003. október 27.

Nem ismertem azt a nekem tulajdonított dokumentációt, amely többek között a terrorizmus jelképének nevezi az aradi Szabadság-szobrot - állította Ioan Rus belügyminiszter Markó Bélának. A belügyminiszteri nyilatkozatban Ioan Rus az alkotás Magyarországra való költöztetése mellett foglal állást, mivel a szobor "a fasiszta típusú irredentizmus és sovinizmus jelképe", amely "felmagasztalja a terrorizmust, a rasszizmust és a sovinizmust". Markó Béla, az RMDSZ elnöke felhívta Ioan Rust, és magyarázatot kért tőle, mire a miniszter azt állította: munkatársai az ő tudomása nélkül csatolták a válaszhoz a sértő hangvételű dokumentációt. /L. J.: Uszítás tévedésből. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2003. október 27.

A Romániai Magyar Szó megjegyezte, furcsa, hogy a belügyminiszter által aláírt dokumentumhoz, annak tudta (?!) nélkül olyan dokumentációt fűztek, amellyel ő teljes egészében nem ért egyet, amelyet "semmisnek" nyilvánít és amiért - igaz ugyan, hogy nem nevezi meg a címzettet, de - megköveti az RMDSZ-t, lényegében a romániai magyarságot. A Romániai Magyar Szó feltette kérdéseit a legilletékesebbnek, Ioan Rus miniszternek, illetve más illetékesnek, de a minisztériumban azokat meg sem akarták hallgatni. Mind a miniszteri kabinet, mind a minisztérium csak azt hajtogatta: felhatalmazásuk csak a közlemény kiadására érvényes, semmilyen más kérdésre nem válaszolhatnak. Jó lett volna tudni, hogyan értelmezhető az a mondat az interpellációra adott miniszteri válaszlevélben, mely szerint egyértelműen hivatkozik a függelékre? A közlemény szerint a mellékelt dokumentáció helyett más szöveget csatoltak. Az eredetit miért nem mutatták meg? A válasz és a csatolt dokumentáció okt. 9-10-én kerülhetett fel a képviselőház honlapjára. Azóta eltelt két hét, a minisztériumnak bőven volt tehát ideje a félreértéseket tisztázni. Miért nem tette meg? Illetve miért csak az RMDSZ elnökének telefonhívására? /Borítsunk fátylat a történtekre? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2003. október 27.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének választmánya okt. 25-én elfogadta a PSD-vel kötött egyezmény egyoldalú felfüggesztését, a Szabadság-szobor felállítását megakadályozó intézkedések miatt. A választmány 31 megjelent tagja közül többen - köztük Nagy Gizella, az oktatási bizottság elnöke - a felfüggesztéssel járó esetleges következményekre hívták föl kollégáik figyelmét. Tokay György parlamenti képviselő szintén jogosnak tartja a határozatot: "Az egyezségek azért köttetnek, hogy betartassanak, és ezt az alapelvet tartsák tiszteletben." A döntés időtartamára vonatkozóan a hétvégén érvénybe lépett határozat záradékában az áll, hogy "a Szabadság-szobor helyzetének megfelelő rendezése nyomán a felfüggesztés hatályát veszti"./Gujdár Gabriella: Nem tartják pofonra a másik orcájukat is. Aradon felfüggesztették az egyezményt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./


lapozás: 1-30 ... 4801-4830 | 4831-4860 | 4861-4890 ... 6061-6089




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék