udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6089 találat lapozás: 1-30 ... 5881-5910 | 5911-5940 | 5941-5970 ... 6061-6089 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. december 17.

Dec. 14-én tartott az RMDSZ kolozsi szervezete. A szervezet az utóbbi évben megszüntette tevékenységét. A választmány tagjai nem vállalták a tagság látogatását, mivel nagyon sok helyen azt kérdezték: Mit ad nekem az RMDSZ? A szervezet fontolóra vette egy művelődési egylet létrehozását, amely megnyitná a lehetőséget pályázati pénzek fogadására. A gyűlésen összeállt az új, 8 tagú választmány és 3 tagú ellenőrző bizottság. Az új elnök ifj. Kurucz József. /Művelődési egyletet hozna létre az RMDSZ. Feltámadt a hosszú ideje halódó szervezet? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2003. december 17.

A gyergyószentmiklósi Gépgyártóipari Iskolaközpont két XII. osztályos diákja, Gál Csongor és Gyulai Arthúr I. díjat nyertek Tekerőpatak monográfiája című, közösen írt dolgozatukkal Nagyenyeden, a nov. 21-23-a között rendezett II. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián. Eredményüknek köszönhetően 2004 március végén, április elején a diákok Szegeden, egy Kárpát-medence szintű tudományos diákköri versenyen fogják képviselni iskolájukat. A két diák tagja az Unicornis Diákkörnek, amelyet az idén januárban alakítottak meg András Szabolcs tanár vezetésével. A kör tagjai havonta jönnek össze. Jelenlegi témájuk Gyergyó története a második világháború idején, különös tekintettel arra az időszakra, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és magyar volt az adminisztráció. /Gál Éva Emese: Díjazott gyergyói diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2003. december 17.

Dinyés László képzőművész számos domborművet adományozott már az aradi magyarságnak. Legutóbb a frissen megalakult aradi Rákóczi Szövetségnek adott át a magyarországi képzőművész egy Rákóczi-domborművet. Dinyés László elmondta, hogy 1973-tól 1978-ig járt a képzőművészeti főiskolára, ahol festészetet tanult. Részt vett a szokásos kiállításokon, Magyarországon és külföldön, és jó pár éve szobrászattal is foglalkozik. Azóta készít Magyarország határain túl főleg történelmi eseményekkel, személyekkel kapcsolatos szobrokat, domborműveket. Dinyés László az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületének tagja. Segített a Szabadság-szobor dokumentációjának összeállításában. Négy aradi vértanúnak (hiszen 1849 után tulajdonképpen 17 embert végeztek ki itt) készített domborművet, akiknek eddig még emléktáblája sem volt. Dinyés jelenleg két könyvet is ír, amely szintén Aradhoz kapcsolható, és egy szobrot is akar készíteni az aradi várban raboskodók emlékére. /Karácsonyi Zsolt: Szobrászként is a történelmet kedveli. Interjú Dinyés László képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2003. december 17.

Benkő Levente a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagypapája sokat mesélt neki a második világháborúról, a fogságról, ő pedig már tizenévesként mindezt feljegyezte. Benkő Levente 1991 júniusában lett a Háromszék erdővidéki tudósítója. Elvégezte a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot. Első könyvében /Szárazajta, H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1995/ a szárazajtai tragédiának állított emléket. 1944. szept. 26-án az úgynevezett Maniu-gárdák vérengzést hajtottak végre Szárazajtán, tíz magyart agyonlőttek, kettőt lefejeztek, fejszével, középkori stílusban. A második könyve 1998-ban jelent meg, Volt egyszer egy 56 címmel, az 1956-os erdélyi elítéltek kálváriájáról szólt. Következő könyvében a földvári fogolytáborba, továbbá Foksányban, Tîrgu Jiuban, Tighinában vagy Szibériába elhurcoltaknak állított emléket. Ez Fogolykönyv címmel jelent meg 1999-ben. Könyvritkaság, mivel a kiadója szó szerint belebukott, és a szerződött ezer példányból csak 250 darabot nyomott ki. Jó lenne újranyomni, hogy minél több emberhez eljusson. - Erdővidéken a szénbányászat a kilencvenes évek elején összeomlott, az alkalmazottak nagy részét elbocsátották. Összegyűjtöttem az erről szóló írásait, Hová mennek a bányászok? címmel. Ezek a szocioriportok hiányoznak a mai erdélyi magyar sajtóból. Ez a kis könyvecske egyfajta fényképet jelent az erdővidéki társadalom 90-es évekbeli állapotáról. Közben tovább gyűjtöttem az anyagot a földvári táborba hurcoltakról. Munkája Muszáj volt élni valahogy címmel jelent meg, amelyben 12 magyar ember mesél arról, hogy a második bécsi döntés után milyen volt az élet Észak- és Dél-Erdélyben, a háborús körülmények között. Hatodik kötete: Bűn volt a szó, olyan embernek a tragédiájáról szól, aki zseni volt, atomfizikától elkezdve a magas szintű matematikáig, folklórkutatástól találmányokig mindennel foglalkozott. Bezárták, ellehetetlenítették, halálba kergették. Ő volt Moyses Márton, aki Brassóban a Kommunista Párt székháza előtt benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Benkő Levente adósságot törlesztett hetedik könyvével /Székely golgota/. Tartozott ezzel az előtte járóknak, akiknek nem adatott meg, hogy saját kezűleg papírra vessék a velük történteket. Ez a földvári fogolytáborról szóló kötet. Ezek az emberek huszonévesként a fronton harcoltak, majd hazamentek, tehát nem hadifoglyokról van szó, hanem otthonukból elhurcolt észak-erdélyi magyar civilekről. Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa szintén összegyűjtötte a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar férfiak és asszonyok visszaemlékezéseit. Az ő kötete Minden nap eljött a halál címmel 2002-ben jelent meg. Néhai kollégája, Daróczi Ferenc pedig Maros megyében gyűjtött össze sok visszaemlékezést. Egyszer ezt a három gyűjtést egy kötetben érdemes lenne kiadni, hogy érzékelhetővé váljon, mi is történt Észak-Erdélyben a magyarokkal. /Sándor Boglárka Ágnes: Ideje van a szólásnak - vallja Benkő Levente újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2003. december 18.

Könnyen "nemkívánatos személlyé" válhatnak Romániában azok a külföldi egyének, akik arról értekeznek, miként húzzák meg ennek az országnak a határait - jelentette ki dec. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök. A kormányfő a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulásával kapcsolatban fejtette ki véleményét. "Nem feltétlenül kell fogadni román földön azokat, akik csak azért jönnek, hogy sértegessék a románokat, és arról beszélnek, hogy meddig kell terjednie a román állam területének" - mondta. A miniszterelnök tegnapi megnyilatkozásában szólt az SZNT-ről is. Kijelentette: a román állami intézmények közbelépnek, ha kiderül, hogy ez a szervezet államellenes cselekedeteket folytat. Ha ez a szervezet netán politikai akcióba fogna, ennek intézményes jelleget akarna adni, és mindez az alkotmányba ütközne, akkor törvényes szankciókat kellene alkalmazni ennek megakadályozására. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2003. december 18.

Ioan Rus közigazgatási és belügyi miniszter nyilatkozatában kijelentette, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) dec. 13-i alakuló ülése kapcsán. "Biztos vagyok benne, hogy a törvény büntetni fogja ezt az alkotmánysértést", fogalmazott Ioan Rus. /Vizsgálatot indítottak az EMNT ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./Hivatalból vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ellen. A szervezet elnöke, Tőkés László elmondta, nem lepte meg a vádhatóság intézkedése. - Már nyolc hónapja figyelemmel követik az ügyészek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulásának folyamatát, a szervezet szombati hivatalos létrejötte pedig elegendő indok arra, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot az EMNT ellen - közölte dec. 17-én a vádhatóság sajtóirodája, megerősítve Ioan Rus belügyminiszter bejelentését. A sajtóiroda közleménye szerint az ügyészek már 2003. ápr. 28-án felfigyeltek az EMNT tevékenységére azt követően, hogy ápr. 26-án Székelyudvarhelyen megalakult a leendő szervezet kezdeményező testülete. Ezen az ülésen - állítja a Legfőbb Ügyészség - olyan kijelentések hangzottak el, amelyek "bűnvádi eljárást megelőző vizsgálatok tárgyát képezik". A vádhatóság többek között azt kifogásolja, hogy a szervezők a háborús bűnökért Romániában elítélt Wass Albert író szavait - "Töretlen hittel ember és magyar" - használta a rendezvény mottójául. A kifogás oka az, hogy Wass Albertet háborús bűnökért elítéltek Romániában. Az EMNT Budapesten tartózkodó elnöke, Tőkés László - aki Szász Jenő, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor alelnök társaságában dec. 17-én Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel találkozott - a Krónikának úgy nyilatkozott, a részleteket ugyan még nem ismeri, de nem éri meglepetésként a hír. "Mindaz, ami az 1998-as alsócsernátoni fórum után történt, egyenesen ide vezetett" - mondta a püspök. A székelyföldi településen öt évvel ezelőtt tartott rendezvényen az erdélyi magyarság autonómiaigényei szerepeltek napirenden, ezt pedig ügyészségi beidézések követték. Ioan Rus belügyminiszter dec. 16-án Kolozsváron tévutas, szakadár, az európai eszmékkel ellentétes akciónak nevezte az EMNT megalakulását. Rus leszögezte: nem tűrheti, hogy ilyen jellegű kihívást intézzenek a román állam szuverenitása ellen. "A magyar lakosság Románia többi etnikumával együtt nemrég megszavazta az új alkotmányt" - hangoztatta a miniszter, aki szerint az alaptörvény semmibevételét sürgősen meg kell büntetni. "Nincs idő kollokviumokon elemezni az erdélyi román lakosságot provokáló szövegeket" - fűzte hozzá a miniszter. Ha lehet egyáltalán beszélni a PSD "nacionalizmusáról", Rus szerint az mindenképpen építő jellegű, olyan intézkedésekben nyilvánul meg, amelyek a nemzetgazdaság élénkítését és védelmét szolgálják, különösen az Európai Unióval folytatott tárgyalások során. A miniszter szerint azonban más lapra tartozik az "olcsó kirakat-nacionalizmus", amely semmit sem képes kínálni a valós problémákkal tisztában lévő szavazói bázisnak. /Cseke Péter Tamás: Hónapok óta figyelik az EMNT-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 18.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) kemény hangú nyilatkozatban ítélte el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását. A kormánypárt szerint az EMNT létrejötte és a dec. 13-i kolozsvári alakuló ülésen elhangzott Tőkés László-, illetve Kövér László-beszéd "a magyar irredentizmus rendkívül agresszív és veszélyes megnyilvánulásai". Az SZDP szerint a kolozsvári megbeszélésen "nyílt, világos és virulens biztatások hangzottak el a területi elszakadásra és annak megvalósításához szükséges fegyveres megoldásokra". A kormánypárt közleménye szerint az EMNT tervei közvetlen támadások "Románia stabilitása és területi épsége ellen". A román sajtó félreértette az autonómiára vonatkozó Tőkés-kijelentést, s egyre csak azt ismételgette, hogy a püspök szerint Trianon igazságtalanságaira a határmódosítás az egyetlen orvosság. Az SZDP felszólította az állami szerveket, hogy a hasonló akciók meghiúsítására és megelőzésére hozzanak intézkedéseket. Román források hírül adták: Kövér László Fidesz-alelnök, az EMNT kolozsvári alakuló ülésén mondott beszédében fegyveres megoldásokkal is példálózott. A Rompres hírügynökség szerint ekképpen: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat. A tanács egyfajta kezdet lehet; úgy tűnik, hogy ebből az egész helyzetből nincs kivezető út, de (a tanácsnak) erőt kell adnia nekünk." Tibori Szabó Zoltán Markó Béla RMDSZ-elnökkel készített interjút. Markó leszögezte, hogy EMNT-vel politikai eszközeiket illetően nem ért egyet velük, maga az RMDSZ is egyértelműen az autonómiáért küzd. Ennek ellenére a szólásszabadsághoz tartozik az, hogy bárki elmondhassa véleményét. Ehhez semmi köze a rendőrségnek. Arra a kérdésre, hogy tárgyalt-e erről a kormánypárttal, Markó közölte, álláspontját a kormánypárt politikusainak közvetítette. Az EMNT az RMDSZ ellenében próbál minél demagógabb üzenetet megfogalmazni a magyarság felé. Ez a kezdeményezés az RMDSZ és az erdélyi magyarság politikai megosztására irányul. Ennek ellenére, ha valaki őket államhatalmi vagy az igazságszolgáltatás eszközeivel próbálná a szólásszabadság jogában korlátozni, az RMDSZ mindent meg fogunk tenni, hogy azt megakadályozza. Az EMNT a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak segít abban, hogy szavazatokat gyűjtsön. Markó megjegyezte: a politikusnak, általában, úgy kell tudnia fogalmazni, hogy lehetőleg ne értsék örökké félre. Hozzátette: a magyarországi politikusok ne innen üzenjenek. /Tibori Szabó Zoltán: Dönteni kell: együttműködés vagy konfrontáció. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 18.

Nyilvánvaló, hogy amikor irredentizmusról, sőt fegyveres fellépésről beszélnek, akkor nemcsak rémeket látnak, hanem rémeket láttatnak, mert még a legvájtfülűbb titkosszolgálati ügynök is hallhatta Kolozsváron, hogy ilyesmiről nem volt szó" - jelentette ki a Szabadság kérdésére Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke. A püspök azt mondta, hogy a határmódosítás alternatívája az autonómia, tehát éppen az ellenkezőjét annak, amit mások állítanak. Egyébként a dokumentumokban is benne van, hogy az autonómia elképzeléseink nem sértik Románia területi integritását és szuverenitását. Észrevehető, hogy "míg Románia nemzetköziesíteni akarja ezt az ügyet, addig más esetekben tiltakozik az ellen, hogy külföld előtt képviseljük a romániai magyarság sorsát, mivel ezt belügynek tekinti"- összegezett Tőkés László. /P. A. M.: Tőkés László: Rémeket látnak, rémeket láttatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 18.

A Fidesz az "európai mintájú autonómia" oldalán áll, és örülne, ha ezt Erdélyben sikerülne megvalósítani - mondta Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke dec. 17-én Budapesten újságíróknak, miután találkozott Tőkés Lászlóval, a megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. A találkozón, amelyet az EMNT kezdeményezett, átadták Orbán Viktornak azokat a dokumentumokat, amelyek a nemzeti tanács megalakulásáról szólnak. Tőkés László arról beszélt, hogy az autonómia gondolata új lendületet adhat a határon átívelő nemzetegyesítés programjának. /Orbán "európai mintájú autonómiát" akar. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2003. december 18.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyével foglalkozó politikai államtitkára a vele készített interjúban kifejtette, hogy a kettős állampolgárságnak nincs jogi akadálya, azonban a kettős állampolgárságnak teljes értékűnek kell lennie. Az államtitkár nem tudja elképzelni azt a külhoni állampolgárságot, aminek igényléséhez az RMDSZ korábban aláírásokat gyűjtött. A vajdasági magyaroknak biztonságérzetet adna, ha kezükben lenne egy magyar útlevél, ami akár a menekülésüket is lehetővé teszi, ha erre lenne szükség. Szabó Vilmos szerint arra nincs lehetőség, hogy a történelmi Magyarország területén korábban élt magyarok leszármazottai alanyi jogon állampolgárságot kapjanak. Az államtitkár kitért arra, hogy az autonómia önkormányzatiságot jelent. Ha Románia meg akar felelni az európai uniós követelményeknek, akkor az önkormányzatiságot kénytelen lesz elfogadni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról elmondta: visszajelzést várnak a romániai magyar közösségtől arra vonatkozóan, hogy ad-e támogatást, legitimitást az új szervezetnek, Szerinte a romániai választásokig ezt nem lehet tisztázni. A kezdeményezésnek meg kell mérkőznie. Jó lenne, ha az RMDSZ nagy ernyőként megmaradna, de ezt sem lehet Budapestről eldönteni. /Máthé Éva: Szabó Vilmos államtitkár a kettős állampolgárságról és az autonómiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2003. december 18.

Dec. 17-én a délvidéki magyar pártok vezetői a magyar kormány képviselőinek, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárnak és Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének átadták a magyar állampolgárság odaítélését támogató ötvenezer aláírást. Ágoston András, a VMDP elnöke úgy vélte: Magyarország uniós csatlakozása előtt vagy közvetlenül utána adottak lesznek a feltételei annak, hogy a magyar állam megadja a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a vajdasági magyarok jogos igénye alátámasztására gyűjtötték össze az aláírásokat azt kérve, rövid időn belül pozitív döntés szülessen. Ricz György, a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom megbízott vezetője közölte, "a jövőképében erősen megtépázott vajdasági magyarság jó néven veszi, hogy az anyaország sorsközösséget és felelősséget vállal ezáltal a határon túlra szakadt nemzettársai iránt." Szabó Vilmos közölte, a kormány komolyan és szakszerűen megvizsgálja a kérdést, és a lehető leggyorsabban a lehető legjobb döntést fogja meghozni. Az öt délvidéki magyar párt júl. 18-én döntötte el, kérni fogja az ott élő magyarokat, támogassák aláírásukkal kérésüket, hogy a magyar állam adja meg a magyar állampolgárságot azoknak a délvidéki magyaroknak, akik ezt igénylik. Néhány hét leforgása alatt az öt párt több mint ötvenezer támogató aláírást gyűjtött össze, és megállapodott abban, hogy együtt adják át az aláírásokat a magyar kormány képviselőinek. /Átadták a délvidékiek aláírási íveit. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 18.

Sikeres volt a magyar-román gazdasági vegyes bizottság ülése dec. 17-én Budapesten, a két ország közötti kapcsolatok fejlődése nyugodtan nevezhető siker sztorinak - mondta Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek. A kereskedelmi forgalom a két ország között az idén mindkét irányban mintegy 40 százalékkal bővült, Romániával élénkült leginkább a kereskedelmi kapcsolat. A forgalomnövekedés mintegy 4.600 magyar kis- és középvállalkozás tevékenységének eredménye. Mintegy 250 millió dollárnyi Magyarországról származó tőkeberuházás történt Romániában, de a tényleges érték a helyettes államtitkár szerint a félmilliárd dollárt is eléri. Folynak a tárgyalások a villamos rendszerek összekapcsolásáról. /Magyar-román gazdasági kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2003. december 18.

Közzétették azt a kormányhatározatot, amely az RMDSZ és az SZDP közötti protokollum előírásainak megfelelően a 2004-2005-ös tanévtől kezdve külön beiskolázási számokat állapít meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tannyelvű hallgatói részére, az orvostudományi, fogászati, gyógyszerészeti és szülészeti (bábaképző) karokon. A magyar hallgatók számára elkülönített helyek számát az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium által évente kibocsátott rendelet állapítja majd meg. A jogszabály azt is kimondja, hogy szükség esetén az egyes karok számára megállapított külön beiskolázási számokon változtatni lehet, csökkentve, illetve növelve a keretet a magyar nemzetiségű jelentkezők számának függvényében. Ennek megfelelően a helyek 50-50 százalékos arányban oszlanak majd meg a román és a magyar hallgatók között. Az egyetem szenátusának a jövőben a tanárok kinevezésénél is figyelembe kell vennie a megváltozott helyzetet. /Érvénybe lépett a MOGYE-re vonatkozó kormányhatározat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2003. december 18.

Kelemen Atilla lesz az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje, ha a Területi Képviselők Tanácsának "szűrőjén" is túljut. A fejlemények váratlanul érték Csegzi Sándor alpolgármestert, aki korábban biztos befutónak tűnt. "Rendkívül megtisztelő számomra, hogy rám esett a választás" - nyilatkozta Kelemen Atilla. Kelemen Atilla jelölése meglepetésszerűen hatott bizonyos RMDSZ-körök számára. Csegzi szabályosnak és demokratikusnak nevezte az RMDSZ döntését, de nem tagadta csalódását. Mint mondta: lesznek a városban ettől eltérő vélemények is. "Határozottan rosszul esik, ami történt. Úgy érzem, hogy az elmúlt hét év tanácsosi és alpolgármesteri tapasztalatát kamatoztatni tudtam volna." /Szucher Ervin: Csegzi csalódott a vezetőkben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 18.

Háromszék prefektusa szerint őt és intézményét nem terheli semmilyen felelősség az új háromszéki községek létrehozását szentesítő törvénytervezet késése miatt. Puskás Bálint szenátor megvádolta a prefektúrát a kérdésben tapasztalható huzavona okán. Árkos, Dálnok, Mikóújfalu és Bükszád, valamint Kézdialmás önállósulásáról van szó. A képviselőház dec. 17-én megszavazta az Árkos és Kézdialmás önállósulására vonatkozó törvénytervezetet, és - a sikeres népszavazás dacára - visszautasította Dálnok községközpontról való leválását azzal az indokkal, hogy lakosainak száma 1500 alatt van. /(b. kovács): A prefektus mossa kezeit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2003. december 18.

Magyar előadásokat is díjaztak a román Művelődési Minisztérium által megszervezett, a 2002/2003-as évadot értékelő díjkiosztó gálán. A zsűri három díjat ítélt oda a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Rómeó és Júlia előadásáért, és elismeréssel jutalmazta a Kolozsvári Állami Magyar Színház Doktor Faustus tragikus históriája című produkcióját. Országos rendezői díjban részesült Bocsárdi László, a Rómeó és Júlia című előadás rendezője. Ugyancsak a Rómeó és Júlia előadásban, Júlia szerepében nyújtott kiemelkedő alakításáért Péter Hilda a fiatal alkotók díját nyerte el. Jutalmazták Könczey Árpád zeneszerzőt is, ő szintén országos díjat kapott az előadás zenéjének megkomponálásáért. /Magyar művészeket is kitüntettek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 18.

A Kolozsvári Rádióban tíz éve sugározzák a Nap-Óra című tájékoztató műsort. Dec. 17-én a rádiónál tartott ünnepi sajtótájékoztatón a szerkesztők bemutatták az adást. Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője kiemelte, hogy a rendszerváltás előtt az újságírók kultúramentésbe menekültek. 1989 után a friss tájékoztatás érdekében a szerkesztők létrehozták a Nap-Órát. Egyik legnagyobb gondjuk a hallgatói szokások és igények felmérése, mert az rendkívül költséges. Utoljára 1997-ben végeztek hasonló felmérést, de azóta számos új műsort indítottak, és a hallgatók összetétele is változhatott. Kevés a munkatárs, Fehér, Máramaros és Beszterce-Naszód megyében egyetlen tudósítót sem tudtak alkalmazni. /B. T.: Ünnepelt a Kolozsvári Rádió. Tízéves a Nap-Óra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 18.

Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Temes megyei elnöke a rendszerváltás többedmagával megalakította a megye első szövetkezését, az Újszentesi Keresztyén Gazdakört. Mintájukra azóta megyeszerte 15-16 gazdakör alakult, de, a kezdeményezők biztató példája ellenére ez ideig nem sikerült talpra állniuk. Kiss Károly mérnök időközben elvállalta a megye összes gazdakörének irányítását. Nehéz lesz az áttérés az Európai Unióban előírt rendszerre. /Sipos János: Sokasodó kérdőjelek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2003. december 18.

Aradon a helyi Tóth Árpád Irodalmi Kör ülésén Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek a költő születésének 230. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda előadásában Csokonai koráról, megpróbáltatásairól, anyagi nehézségeiről beszélt. /Regéczi Szabina Perle: Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2003. december 18.

2002. dec. 24-én sugározta először műsorát az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában levő Agnus Rádió Kolozsváron. Most a hídelvi református templomban találkoztak a hallgatók és a műsorkészítők - Sebesi Karen Attila főszerkesztő, Fábián Tibor főszerkesztő- helyettes, Adorjáni Katalin szerkesztő-műsorvezető és Vincze Tibor műsorvezető. /Hídelvi vendégségben az Agnus Rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./


lapozás: 1-30 ... 5881-5910 | 5911-5940 | 5941-5970 ... 6061-6089




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék