udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 5911-5940 | 5941-5970 | 5971-6000 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. december 19.
Levélben fordult Emma Nicholson bárónőhöz, az Európai Unió romániai raportőréhez Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, miután a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ellen. A levél szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének - az autonóm régiók pozitív szerepét és konfliktusmegelőző jellegét hangsúlyozó - 1334-es számú határozata alapján létrejött testületről már megalakulása után egy nappal "a posztkommunista kormánypárt a Ceausescu-korszakot idéző soviniszta retorikát alkalmazó nyilatkozatot adott ki, a magyar irredentizmus megnyilvánulásaként bélyegezve meg az eseményt". A dokumentum felhívja a raportőr figyelmét arra, hogy az ilyen megnyilvánulások az állampolgárok akadályozása alkotmányos jogaik gyakorlásában, beleértve a szólásszabadság és a szabad gyülekezés jogát. Az érintettek egyébként csak a sajtóból értesültek arról, hogy főügyészségi vizsgálat indult ellenük. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, az EMNT Állandó Bizottságának tagja a Krónikának elmondta, tegnapig semmilyen hivatalos beidézést, illetőleg értesítést nem kapott, ezért nem kívánja sem minősíteni, sem kommentálni a Legfelsőbb Ügyészség lépését. A háromszéki Csernátonban 1998-ban megtartott polgári fórum után is kivizsgálás folyt a kezdeményezők ellen, akkor Csapó I. Józsefet is beidézték. Az SZNT elnöke közölte, az akkori kivizsgálást azzal zárta le a brassói ítélőtábla melletti ügyészség, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást, de ezt a végkifejletet is csak a sajtóból tudták meg az érintettek. Ferencz Csaba SZNT-alelnök sem tud arról, hogy bárki is hivatalos értesítést kapott volna a kivizsgálásról. Elmondta: meglepődtek a híren, hogy már nyolc hónapja figyelik a kezdeményezőket, bár voltak bizonyos erre utaló jelek. "Többször késtek vagy eltűntek az elektronikus leveleink, és csak feltételezni tudjuk, hogy nem véletlenül kallódtak el az éterben" - összegezte Ferencz Csaba. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő, az EMNT Állandó Bizottságának tagja megfélemlítési akciónak tartja a vádhatósági intézkedést. "Semmilyen jogi alapja nincs a kivizsgálásnak, hiszen Romániában szólás- és gyülekezési szabadság van, mi ezt gyakoroljuk. Az ország területi épsége ellen nem teszünk semmit, hanem azt az autonómiát kérjük, amelyet Európa-szerte egyre többen és szélesebb körben elismernek és gyakorolnak" - magyarázta a képviselő. Markó Béla, RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, nem ért egyet a hatósági intézkedéssel, amelyet Ioan Rus belügyminiszter jelentett be Kolozsváron. "A miniszternek is elmondtam: a gyülekezési szabadságot sértik meg, ha betiltják az ehhez hasonló szerveződéseket. A szavakat politikai, nem karhatalmi módszerekkel kell ellensúlyozni, ezért az RMDSZ határozottan elutasít minden olyan törekvést, amely ezeknek a tanácsoknak a betiltására irányul". Markó Béla hangsúlyozta: a Ioan Rus által bírált szerveződések nem Románia, hanem az RMDSZ ellen irányulnak, így csakis a szövetség az, amelynek tiszte ezek ellen fellépni. Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért egyet azzal, amit Adrian Nastase miniszterelnök Kövér László nemkívánatos személlyé nyilvánításáról mondott. Az RMDSZ-elnök kiemelte: az erdélyi vagy székely nemzeti tanácsokban szerepet vállaló személyek számára lehetőség nyílik az RMDSZ színeiben megmérkőzni a 2004-es helyhatósági előválasztásokon. /Megfélemlítésnek szánt kivizsgálás? = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2003. december 19.
Markó Béla szövetségi elnök dec. 17-i, bukaresti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy tárgyalt Adrian Nastase kormányfővel az aradi Szabadság-szoborról, amelynek ügyében "megoldás körvonalazódik" 2004-re. - Remélem, hogy januárra világos álláspont alakul ki - nyilatkozta Markó anélkül, hogy részletekről beszélt volna. Hangsúlyozta: a szövetség és az SZDP viszonyában válságot eredményező szobor-probléma a 2003-ra kötött együttműködési megállapodás egyik megvalósulatlan pontja. Egy másik megvalósulatlan kitétele a két magyar kar létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az RMDSZ januárban pedig elemezni fogja a 2003-as protokollumot és dönt arról, hogy 2004-ben köt-e vagy sem megállapodást a kormánypárttal. A szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ-nek 2004-ben két "abszolút prioritása" lesz: a helyhatósági, illetve a parlamenti választások, mivel a szövetség "erős képviseletet" akar az önkormányzatokban és a parlamentben. Markó kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy az állami hatóságok vizsgálatot indítsanak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ellen, szerinte az EMNT ellen politikai eszközökkel kell harcolni. - Ioan Rus miniszter úrral is tárgyaltam a kérdésről, és rámutattam, hogy itt a véleménynyilvánítás szabadságáról van szó. Ha valaki kifejti politikai véleményét, ellene csak politikai eszközökkel kell harcolni, akkor is, ha többségünk nem ért vele egyet. Elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely a véleményszabadság elnyomására irányul - fogalmazott Markó sajtótájékoztatón. A szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ nem ért egyet az EMNT-hez hasonló tanácsok működésével, amely nem Románia, hanem az RMDSZ ellen irányul. "Nekünk okunk van elítélni ezeket az akciókat, de csak politikai eszközökkel", fűzte hozzá. Markó Béla szerint bizonyos miniszterek "fenyegetései" az EMNT ellen felerősítik a tanács fontosságát és az ultranacionalista retorikát, továbbá szavazatokat szereznek a Nagy-Románia Pártnak. "A tanácsokat létrehozó kollégák a figyelem középpontjában kívánnak lenni", fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó-Nastase egyeztetés az aradi szoborról. Az RMDSZ januárban dönt a protokollum megújításáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ Úgy tűnik, a román fél most már elfogadja, hogy az aradi Szabadság- emlékművet teljes egészében köztérre helyezzék - mondta Markó Béla, aki Adrian Nastase miniszter-elnökkel beszélt erről a kérdésről. A tárgyalópartnerek megegyeztek abban, hogy a közeljövőben visszaállítják az 1925-ben lebontott szoborcsoportot. A helyszínnel kapcsolatban komoly véleménykülönbség van a felek között. /Araszol a Szabadság-szobor ügye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2003. december 19.
Áttörés történt a kettős állampolgárság megszerzésének kérdésében a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) dec. 17-i budapesti szakértői ülésén, amelyen részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői, illetve a magyar belügy és külügy képviselői is - írta a Magyar Szó újvidéki napilap. Az áttörést az jelenti, hogy Horváthné Fekszi Mária, a magyar külügyminisztérium jogi szakértői bizottságának a vezetője kijelentette: sem a magyar belső jogrend, sem az európai jogrend nem akadályozza meg azt, hogy Magyarország belső törvénymódosítással megadja a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárságot. A lényeget tekintve kizárólag a magyar Országgyűlésen múlik az, hogy ez létrejön-e vagy sem. /Áttörés a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2003. december 19.
Hivatalból indít eljárást a legfőbb ügyészség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjai ellen, mert a választásokra készülődő kormánypárt is hevesen kirohant a "magyar irredentizmus megnyilvánulása" ellen. A román politikai elit továbbra sem képes megszabadulni nacionalista beidegződéseitől. A saját választóinak szóló "mi vagyunk itt az urak" üzenet mellett sikerül az oszd meg és uralkodj elvét is alkalmaznia. A Népújság szerint az RMDSZ belső vitái a magyarországi hatalmi váltás után váltak krónikussá, s a kormányzati hatalmától megfosztott Fidesz radikalizálódásával függenek össze. A lap szerint a csupán személyes ambíciók keltette nézeteltérések feloldhatóak. Az erdélyi magyarság önrendelkezését annyira hirdető magyar ellenzék próbálja akaratát minden eszközzel érvényesíteni a határokon túl is. /(-bor): Oszd meg és uralkodj! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2003. december 19.
Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 17-én fogadta a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a budavári Sándor-palotában. Az államfő köszönetet mondott az egyházi elöljáróknak a nemzeti erkölcs megerősítése, a nemzeti identitás megőrzése érdekében végzett szolgálataikért - mondta Tőkés László. A püspök elmondta: az immár hagyománnyá vált adventi fogadáson szó esett olyan kiemelkedően fontos kérdésekről, mint a magyar államfő szerepvállalása a határon túli magyar közösség életében, a kettős állampolgárság és az egyes országokban folyó felekezeti oktatás. Tőkés László szavai szerint az egyes országokban alig, vagy egyáltalán nem támogatják a felekezeti iskolákat, ahol "papíron" támogatják őket, valójában ott is diszkriminációt szenvednek el. Ezért kérték a köztársasági elnököt, hogy a kormánnyal együtt nyújtson támogatást a romániai tanügyi törvénymódosítás ügyében - tette hozzá. Tőkés László a megbeszélésen felvetette az erdélyi autonómia kérdését, amely meglátása szerint a megmaradás, a fejlődés egyetlen útja; ehhez is kérte az államfő támogatását. Kitért arra: hasznosnak bizonyult, hogy a problémák alaposabb megbeszélése érdekében az idei esztendőben az államfő külön fogadta a határon túli és külön az anyaországi egyházi vezetőket. Pénzes János, Szabadka római katolikus püspöke az MTI-nek elmondta: egyházmegyéjében az anyagiakat illetően van egy kis fellendülés, de a fiatalok számára nincs meg az a lehetőség, amely miatt "biztonságosan a szülőföldön maradnának". A kulturális élet véleménye szerint szépen fejlődik a Vajdaságban, ahol "a nemzetek és a vallások megfelelő egyetértésben élnek A szabadkai egyházmegyében 116 plébános és mintegy 100 pap tevékenykedik. Az egyházmegye 320 ezer katolikus hívőjének háromnegyed része magyar ajkú, egynegyede horvát. Az anyaországi alapítványok sokat segítenek templomok renoválásában, építésében - tette hozzá. A püspök szólt arról, hogy Tótfalun megkezdődött az első kilencosztályos katolikus iskola építése, a püspöki palota mellett pedig tehetséggondozó gimnáziumot létesítenek. /Mádl Ferenc határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./2003. december 19.
Szent István tíz püspökséget alapított, az erdélyit 1009-ben. A török hódoltság idején kilenc székesegyház elpusztult, csak a gyulafehérvári maradt meg - idézi föl a történelmet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A román görögkeleti és görög katolikus, a magyar római katolikus és protestáns, a német római katolikus és protestáns karácsony egybeesik. Ezen a napon Erdélyországban minden keresztény külön-külön saját egyházában, ugyanakkor együtt ünnepel. - Teológiai tanulmányaim idején sokszor elgondolkodtam a "magyar sors" felett. Más elnyomott nemzetet egyházuk tartott meg nemzeti azonosságában, mondta az érsek. Az írek elvesztették anyanyelvüket, de katolikus hitüket nem, és végül is, bár angol nyelven, írek maradtak, és kiharcolták a függetlenséget. Lengyelország hármas felosztása után a lengyeleket katolikus hitük tartotta meg az egységben és vezette el Lengyelország újjászületéséhez. Jakubinyi leszögezte, nem vallásháború dúl Észak-Írországban vagy a Balkánon - nacionalista háborúk ezek, csak éppen a szemben álló felek más és más egyházhoz tartoznak. "Mi, erdélyiek, büszkén valljuk, hogy közép-európaiak vagyunk - csak az "ókirályság" miatt Kelet-Európához csatoltak minket is. Jogtalanul, igazságtalanul." A gyulafehérvári székesegyház egyedülálló a magyar történelemben, lényegében véve eredeti, XI. századi alakjában, természetesen gótikus, reneszánsz, barokk, neoklasszicista és más toldásokkal. XIII. Leó pápa "Szent Mihály-imádságot rendelt el a csendes misék végére, ebben Szent Mihály oltalmát kértük a sátán és csatlósaik - beleértve a szabadkőműveseket - hatalma ellen. Szent Mihály küzdelme ma is időszerű." Az eltelt tíz esztendő alatt Románia lakossága 22 millióról 21 millióra apadt a nyomor, a kivándorlás és az európai első helyű magzatgyilkosság alapján; a csökkenésből 800 ezer román és 200 ezer magyar. A gyulafehérvári római katolikus érsekség, a volt erdélyi püspökség, azaz nagyjából a történelmi erdélyi fejedelemség területe az 1992-ben mért 490 ezer hívőből 440 ezerre csökkent. Tehát ötvenezer a veszteség. Sajnos a valóság még rettenetesebb: a Magyarországon dolgozó sok vendégmunkást rokonaik itthon bediktálták, mert lakhelyük hazai, de gyakorlatilag a többség soha többé nem tér vissza. Az egyházi javak visszaszolgáltatása pedig színjáték. a négy erdélyi történelmi magyar egyház nyolc püspöke - négy római katolikus, két református, egy unitárius, egy evangélikus elmentek Iliescu és Constantinescu elnökhöz, Strasbourgban is jártak, az Európa Tanácsnál, -, de a válasz közismert: valamit visszakapunk, mert ez a feltétele Románia európai csatlakozásának. Mindent nem kaphatunk vissza, mert az erdélyi történelmi városok főterei mind magyar és szász egyházi tulajdonban voltak. Trianontól viszont románok birtokolják. A történelmet nem lehet megfordítani és a románokat a városközpontokból visszairányítani a jobbágyfalvakba. Ezek Emil Constantinescu volt köztársasági elnök szavai, amikor a tizenöt, hivatalosan elismert kultusz vezetőit fogadta Bukarestben. Az érsek szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csak átmeneti megoldás lehet: a román állam az 1959-ben bezárt magyar állami egyetemet köteles visszaállítani, mert magyar nemzetiségű román állampolgárok adójából tartják fenn az állami egyetemeket. Az érsek vallja: Márton Áron emléke kitörölhetetlen Erdély történetéből. Személye összekötötte az erdélyi magyarságot, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Görög katolikus és görögkeleti hívek is a keresztény szabadságharc nagyjának tekintették. Jobb jellemzést ma sem adhatunk róla, mint amit Illyés Gyula mondott: "Emberkatedrális". /Molnár Pál: Az elnyomott nemzeteket a vallásuk emelte föl - Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az együtt ünneplésről és Erdély szelleméről. /Heti Válasz (Budapest), dec. 19./2003. december 19.
Dec. 18-án a Kisebbségek Napja alkalmából szervezett ünnepségre került sor Szatmárnémetiben, a Ioan Slavici Főgimnázium dísztermében. A rendezvényen a megye minden középiskolája képviseltette magát. Gál Gyöngyi magyar szakos és a kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő Szatmár megye kisebbségeinek oktatási hálózatát mutatta be. Eszerint a megyében több mint 18 ezer diák tanul magyar tagozaton, összesen 70 önálló és 140 tagozatos intézményben, német tagozatra 1203 diák jár, 2 önálló intézményük van, és 19 iskolában működik tagozat, cigány nyelven pedig 232 gyerek tanul. /(anikó): A Kisebbségek Nemzetközi Napját ünnepelték a középiskolások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./2003. december 19.
Bár Marosvásárhelyen már mindenki arról beszél, hogy dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke, parlamenti képviselő lesz a szövetség marosvásárhelyi polgármester-jelöltje, az RMDSZ bújócskát játszik a sajtóval. A hét elején a Körzeti Elnökök Konzultatív Tanácsa összeült, és tagjai közölték egymással, hogy kit jelöltek kerületenként. A helyi RMDSZ folyton zárt üléseket tart, így a lap csak azt írhatja, hogy "meg nem erősített hírek szerint" 12 körzet Kelemen Atillát jelölte, s csak egy körzet volt renitens, de hírforrásunk azt nem árulta el, hogy ki volt az ellenjelölt. Dec. 18-án a városi szervezet bővített választmányi ülésén /szintén zárt ülés volt/, csak arról döntöttek, hogy majd dec. 19-én, a Területi Képviselők Tanácsának ülésén lesz végleges határozat. /(Máthé Éva): Jelölt-bújócska. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2003. december 19.
A Romániai Magyar Szóban ilyen tudósítás évek óta nem jelent meg. A lap mindig tisztelettel ír arról, mi történt az RMDSZ-ben. Zárt ülés - erről még nem lehetett olvasni ebben a lapban. Várhatóan csak január közepén kerül újra a parlament szakbizottsága elé az a Garda Dezső képviselő és Verestóy Attila szenátor által benyújtott, erdőgazdálkodásra vonatkozó törvénytervezet, melyet tavasz óta nem sikerül a képviselőház mezőgazdasági és erdészeti bizottságán keresztülvinni. Garda nehezményezi, hogy bár több mint két hete megígérte az RMDSZ a közbenjárást, erre nem került sor. A Hargita megyei Libán Közbirtokossági Unióhoz tartozó 24 közbirtokosság, valamint a Csíki Unióhoz tartozó negyven közbirtokosság közös levélben fordult Markó Bélához, melyben azt kifogásolták: az RMDSZ nem támogatja e módosító tervezet elfogadását. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke akkor kijelentette: bízik abban, hogy még az idén sikerül a tervezetet a képviselőházban elfogadtatni. /Gergely Edit: Vád az RMDSZ ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2003. december 19.
Fordulópont címmel dec. 5-6-án konferencia zajlott Budapesten, a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítéséről. A Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány szervezésében a politikusok mellett több erdélyi vállalkozót is meghívtak a rendezvényre. Köztük volt László János /Székelyudvarhely/, a Bethlen Gábor Alapítvány megbízott elnöke, sikeres vállalkozó. A Bethlen Gábor Alapítvány kamatmentes hitelt nyújt kisvállalkozásoknak. Az alapot az Új Kézfogás Közalapítvány biztosítja, és a programot Erdély-szerte a vállalkozásfejlesztési központokon keresztül bonyolítják le. László János érdekeltségébe tartozó egyik cég vásárolta meg a szentpáli halastavakat. Mind az öt tavat újralétesítve, horgászó- és kirándulóhellyé akarja változtatni Szentpált és környékét. László János nevéhez kötődik az Abásfalváért Alapítvány. Abásfalva szülőhelye. Szeretne segíteni a leépülő szülőfalun. Bevezetik a vizet. Magyar felirat került a templomra ("Isten hozott, erdélyiek"). László János szerepel a Capital folyóirat 300 romániai legvagyonosabb emberét felsorakoztató listáján. /(F. D. D.): Interjú László Jánossal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./2003. december 19.
A Krónika információi szerint az Erdélyi Református Egyházkerület visszahelyezi igazgatói tisztségébe a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központ korábban menesztett igazgatóját. A Nagy Gábor intézményvezető által indított munkaügyi pert dec. 19-én tárgyalják a marosvásárhelyi bíróságon. Nagy Gábort néhány héttel ezelőtt távolította el tisztségéből a püspökség. A volt igazgatóval Kató Béla telefonon közölte az egyházfők azonnali hatállyal érvénybe lépő döntését. Nagy Gábor ezért munkaügyi pert indított a püspökség ellen. Pap Géza püspök minden információ közlésétől elzárkózott. /Szucher Ervin: Az egyházfők hallgatnak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2003. december 19.
Dec. 18-án a Kolozs megyei tanfelügyelőségen átadták a legjobb újságíróknak járó diplomákat. A közoktatás területén való szerkesztői munkásságáért Szabó Csabát, a Szabadság munkatársát is kitüntették. Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: Szabó Csaba a közoktatás területén kifejtett tájékoztató munkásságáért, a tanfelügyelőség és az iskolák tevékenységéről szóló objektív írásaiért, riportjaiért kapta a kitüntetést. /Újságírókat díjaztak a tanfelügyelőségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2003. december 19.
Nagyváradon az Állami Színházban hétvégén tartották meg az első Bihar megyei Ki mit tud? döntőjét a Varadinum Kulturális Alapítvány szervezésében. Bihar megye valamennyi magyarlakta régiójából összesereglettek a jelentkezők. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a több hete zajló szűrésen kiválasztott legtehetségesebbeket. Hagyományőrzésben az érmihályfalvi Nyíló Akác népi tánccsoport produkcióját értékelte legjobbnak a zsűri. /Ki mit tud? Telt ház és jókedv a tehetségek versenyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2003. december 19.
Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ köszöntötte a magyarság érdekében nyugdíjasokat. Ott volt többek között dr.Bura László közíró, nyelvész, főiskolai tanár, dr. Nagy Béla gyermekorvos, dr.Lutz János szívgyógyász, dr.Ábrám Lídia orvos, Soós Angéla, Diószeghi Iván, Bessenyei István színművészek, Csillag Tibor jogász, Fejér Kálmán zenetanár, népzenekutató, Cziprisz Imre, Bor Béla, Fazekas Loránd és más ismert tanárok, Klein Élu kirakatrendező, Tasi József mérnök (a Láncos templom presbitere), Leiher Géza főkertész és sokan mások. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket. /Közösségünkért tevő nyugdíjasok köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2003. december 19.
A gyergyószentmiklósi művelődési ház fűtetlensége miatt városon kívülre kényszerült színházi bemutatók, gyér előadások jellemzik a Figura Stúdió Színház tevékenységét. Noha az épület kezelési jogának megszerzéséért több mint két éve küzd a társulat, most úgy döntött: már nem a kultúrotthonban, hanem a filmszínház épületében "találna otthonra". Kolozsi Kilián színházigazgató közölte, a bemutatókat sorozatosan Gyergyóditróban tartják. Pál Árpád polgármester szerint az épület jövőjének egyik lehetséges változata a Figura odaköltözése. /Gergely Edit: Filmszínházban lelne otthonra a Figura. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2003. december 19.
A százhúsz éve született Kós Károly könyvgrafikáiból nyílt karácsonyi kiállítás dec. 18-án Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. A kolozsvári Művelődés című folyóirat közreműködésével szervezett tárlatot könyvbemutató, könyvvásár egészítette ki. /(dl): Kós Károly kiállítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 19./2003. december 19.
Három temesvári fiatal - Magyari Sára, Szövérdfi-Szép Zoltán és Détári Margit - dec. 14-én a Kós Károly Közösségi Központban bemutatták az általuk létrehozott START Tanácsadó és Formáló Iroda által kínált szolgáltatásokat. A START fiatalok, illetve a civil szférában, valamint más, magán- és közintézményben tevékenykedő személyek képzésével, formálásával, tanácsadással, szakmai, tudományos, kulturális tevékenységek, konferenciák szervezésével, kiadványok megjelentetésével kíván foglalkozni. Az elképzelés szerint a képzések, tanfolyamok megszervezésére - az igények alapján - pályázatok útján fogják a szükséges költségvetést előteremteni. /A START-iroda bemutatkozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2003. december 19.
Dec. 12-én nyílt meg Brassóban, a Szépművészeti Múzeumban az apácai születésű, Brassóban élő festőművész, Bartha Árpád 50 éves születésnapjára összeállított gyűjteményes kiállítása. /Bartha Árpád kiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2003. december 19.
Szilágyi N. Sándor Miegymás című kötetének bemutatóját tartották Kolozsváron, a Bölcsésztudományi Egyetemen dec. 17-én, a szerzővel Horváth Andor beszélgetett. Horváth Andor hangsúlyozta, hogy a bukaresti évek (mintegy húsz évet töltöttek mindketten ott) mennyire rányomták bélyegüket gondolkodásmódjukra. Megismerték a fővárosi román társadalmat, annak pozitív és negatív jelenségeivel együtt. /F. I.: Mi - egymás... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2003. december 19.
Megjelent Szász Margit Székely életmód és népművészet című könyve. A könyv szerzője fiatfalvi születésű, a Bethlen Gábor Általános Iskola tanítónője. Elmondta, hogy a Székelyföldet kényszerűségből elhagyó fiataloknak is szól a könyve, hogy meg tudjanak maradni nemzetükhöz ragaszkodó, igaz embereknek. /(bágyi): Székely életmód és népművészet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./