udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. január 3.
Több európai ország magas rangú politikusa vett részt december 31-én a bukaresti kormánypalota előtt Románia EU-csatlakozása alkalmából rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Ezzel egyidőben az ország minden megyeszékhelyén felvonták az Európai Unió zászlaját. Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök együtt vonult el a katonai díszsorfal előtt, majd rövid beszédben üdvözölte a vendégeket – hogy aztán a szilvesztert a főváros két különböző pontján ünnepeljék. A meghívottak sorában ott volt Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, Margot Wallström kommunikációs biztos, Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Frank-Walter Steinmeier német, Göncz Kinga magyar, Ivailo Kalfin bolgár és Per Stig Moller dán külügyminiszter is. Göncz Kinga rövid megbeszélést folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a két politikus arra helyezte a hangsúlyt, hogy Románia uniós csatlakozása mindkét országnak, mindkét nemzetnek a javára válik. Göncz Kinga emlékeztetett, hogy a csatlakozás megvalósulásában az RMDSZ-nek is nagy szerepe volt. /Felvonták az EU-zászlót Bukarestben is. Román kollégájával találkozott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
2007 első 24 órájában több mint kilencezer román állampolgár lépte át az ország határát, a legtöbben Borsnál és Nagylaknál csupán a személyazonossági igazolvány felmutatásával, közölte a Belügyminisztérium. /Szilveszteri mulatság határátlépéssel. Hétfőn többezren keltek át a határon személyi igazolvánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
„Hamarosan ismét együtt leszünk. Vége az évszázados szétszakítottságnak, vége egy történelmi igazságtalanságnak, eltűnnek a közénk húzott határvonalak” – fogalmazott a Duna Televízió által közvetített újévi köszöntő beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, a trianoni döntéssel ellentétben, a Románia európai uniós csatlakozását szorgalmazó döntésbe az erdélyi magyarságnak is volt beleszólása. Az erdélyi magyarságnak az európai uniós belépés után is folytatnia kell majd a harcot jogaiért, többek között annak érdekében, hogy végleg lemoshassa magáról „a határon túli magyar” idétlen bélyegét. „...mi egyszerűen csak magyarok akartunk lenni. És ez most már belátható időn belül így lesz. Bárcsak így lehetne minél hamarabb a vajdasági, horvátországi, kárpátaljai magyarokkal is” – adott hangot reményének az RMDSZ-elnök. Markó szerint el kell felejteni a régi átkot, a magyar-magyar viszályt. /Markó Béla: vége a szétszakítottságnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2007. január 3.
Január elsejétől 2,5 százalékkal olcsóbb a földgáz. Az árcsökkentést a gázárat szabályozó hatóság az importár kisebb mértékű csökkenésével, a lej erősödésével és az átalakuló jövedéki adószámítással magyarázta. /Csökkent a gáz ára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2007. január 3.
Nagyszeben 2004-ben elérte, hogy 2007-re európai kulturális fővárossá nevezzék ki. Ennek jegyében az idén közel 220 kulturális program zajlik a városban. Klaus Johannis, a város polgármestere hivatalosan is megnyitotta Nagyszeben, azaz Európa kulturális fővárosának kapuit. /Nagyszeben Románia névjegykártyája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
Az ÚMSZ elítélte a sepsiszentgyörgyi, Duna tévés „erdélyi magyar szilvesztert”: A magyarkodó magunkba zárulás, a külön ünneplés, a „külön öröm-külön bánat” legalább olyan károkat okozhat közép- és hosszú távon a romániai magyar közösségnek, mint amilyeneket az asszimiláció és az identitásvesztés – írta Salamon Márton László. /Salamon Márton László: Külön európaiság. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2007. január 3.
Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen emlékkonferenciát tartottak Fuchs Herman professzor halálának 10 éves évfordulója alkalmából. Az emlékkonferencia szervezője az EMTE Természettudományi Kara, Wanek Ferenc tanár volt. Fuchs Herman újjáélesztette az erdélyi őslénytankutatást és bevezette a biostatisztikát a kutatásokba. Több könyv társszerzője, és komoly tudománynépszerűsítő tevékenységet is kifejtett. /Bakó Botond: Tanulhatunk elődeinktől. Fuchs Herman emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
A Maros megyei prefektúrán működő földosztó bizottság álláspontjának köszönhetően a több mint 55 ezer hektár erdőből a Bánffy, Bethlen, Kemény, Éltető és Farkas, illetve más történelmi magyar családoknak, illetve társulásoknak alig ezer hektárt sikerült visszaszerezniük a Szászrégentől Maroshévízig terjedő Görgényi- és Kelemen-havasokon birtokolt egykori erdeikből. Bárczi Győző Maros megyei alprefektussá való decemberi kinevezése ismét felvillantotta a reményt az érintett családok azon leszármazottaiban, akik eddig szélmalomharcot vívtak erdeik visszaszerzéséért. Burkhardt Árpád eddigi alprefektus egy fél évszázaddal ezelőtt hatályon kívül helyezett törvényre hivatkozva következetesen elutasított minden olyan kérést, amely a tetemes birtokokkal rendelkező történelmi magyar családok leszármazottjaitól érkezett. Burkhardt álláspontja az RMDSZ vezetőinek haragját is kiváltotta, a szemére vetették, hogy kulcspozícióba kinevezett magyar tisztségviselőként jobban oda kellett volna figyelnie a magyarságot érintő kérdésekre. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei alelnöke már árnyaltabban fogalmazott. Úgy értékelte, az RMDSZ helyi vezetői többnyire elégedettek Burkhardt Árpád másfél évtizedes alprefektusi tevékenységével, viszont „bizonyos ügyek” intézésében több rugalmasságot vártak volna tőle. Az új marosvásárhelyi alpolgármester, Bárczi Győző legfontosabb teendőjeként a restitúció felgyorsítását jelölte meg. Bárczi megígérte, hogy mielőbb utánanéz az 1945-ben a román hatalom által ellenségként kikiáltott magyar és német származású nagybirtokosok restitúciós igényeinek. Az 1945-ben napvilágot látott CASBI-néven elhíresült törvény a nép ellenségévé nyilvánította a korábban a németek oldalán harcoló, majd menekülésre kényszerülő kisebbségeket, ingatlan javaik kezelését pedig az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztárra (CASBI) bízta. Két évvel később, az 1947. január 9-én megjelenő Hivatalos Közlöny húsz oldalon mintegy kétezer olyan – többnyire magyar és német nemzetiségű – személy nevét tartalmazza, akiket felmentettek az 1945/91-es, CASBI-törvény következményei alól. A közlöny következő, január 10-i 8-as számában mintegy 1500 vállalat és kisiparos neve jelent meg, akiknek az állam szintén visszajuttatta az ügykezelésre átvett javait. /Szucher Ervin: A szélmalomharc vége? = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
Az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Szövetséget egyaránt bírálta Gazda Zoltán, a MPSZ alsóháromszéki elnöke a tavalyi évet értékelő nyilatkozatában. Gazda szerint az MPSZ országos szervezete gyakorlatilag nem is létezett, ezzel szemben a szövetség helyi fiókjának tevékenysége pozitívnak mondható. Gazda kijelentette: az MPSZ a pálya széléről kommentálta csupán a mérkőzést, ahelyett, hogy maga is aktívan részt vett volna a játékban. „Az RMDSZ a magyarság valamennyi célját elárulta a román kormány kiszolgálásával, az RMDSZ vezetőinek fontosabb volt ugyanis, hogy elfoglalják a hatalom székeit” – magyarázta Gazda. /Lukács János: A pálya széléről bíráltak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze is. A mai naptól Románia az Európai Unió tagja lett. Így a magyar nemzet túlnyomó része – több mint 12 millióan – immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség része – mutatott rá újévi beszédében Sólyom László köztársasági elnök. Leszögezte: Magyarország alapjában véve egységes, a pártpolitikai megosztottság nem gyökerezik mélyen az emberekben. Sólyom szerint Magyarországon helyre kell állítani a közbizalmat, melynek alapja a kölcsönös megbecsülés a politika és a társadalom között. A kormány felelős állampolgári magatartást, belátást, együttműködést kér az emberektől, azt, hogy emelkedjenek felül saját közvetlen érdekeiken, és hozzanak áldozatot az ország érdekében, fejtette ki az államfő. Hozzátette: s akkor a választópolgár is hasonló emelkedettséget követelhet meg a pártoktól, az Országgyűléstől, a kormánytól. „Nem az adok-kapok politikai színházat, hanem komolyságot és odafigyelést. Partneri viszonyt, és tiszteletet. A választópolgár ugyanis nem puszta eszköz a hatalom megszerzésére, hanem a hatalom forrása” – szögezte le Sólyom László. /Egy közösség a magyar nemzet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
Zalán Tibor Katonák, katonák című drámáját nemrég mutatta be a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, Pinczés István rendezésében. A székelyudvarhelyi ősbemutató Dunkler Róbertnek adott igazi játéklehetőséget. /Kovács Csaba: Látszat és valóság. = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 4.
Harmincöt mandátum jár Romániának az Európai Parlamentben, ezek elosztására a május 13-i európarlamenti választásokon kerül sor. Toró T. Tibor képviselő szerint az RMDSZ jelöltjei mellett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megtenné a maga javaslatát, e kettőből pedig megszületne az a közös lista, amelyre valószínűleg sokkal többen szavaznak majd Erdélyben. /Sz. K.: Az európarlamenti választások tétje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 4.
Január elsejétől az ír gael nyelv is az EU hivatalos nyelve – a románnal és a bolgárral együtt immár huszonharmadikként. A 2002-es írországi népszámlálás szerint az ország négymillió lakója közül 1,57 millióan ismerik az írek ősi nyelvét. – Hiába kötelező a gael nyelv a tanítása az iskolákban, egyre több ír diák él a választás lehetőségével, és teszi le angolul a vizsgáit. Az EU-ban a katalán, a baszk és a galíciai nyelveknek félhivatalos státust szavaztak meg. /A gael is hivatalos EU-nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 4.
Spanyolország lakossága a „román kőművesek” rohamától retteg. Miközben az építőiparban és a mezőgazdaságban szükség van az idegen munkaerőre, a több százezer törvénytisztelő román dolgozó hitelét alaposan megnyirbálja a néhány ezer bűnöző, akiknek cselekedeteiről a közvélemény igen gyorsan értesül. A szavazati joggal rendelkező románok egyre jelentősebb – maholnap politikai – tényezőt alkotnak majd az országban. Pontos számuk nem ismeretes, becslések szerint megközelíti az egymilliót. A 90-es évek óta Spanyolországban (a marokkóiak és az ecuadoriak mögött) a harmadik legnépesebb bevándorló csoportot alkotó románok tartják ellenőrzésük alatt a prostitúció háromnegyedét. Csak 2005-ben 1700 ilyen kelet-európai fiatal nőt szabadított ki a spanyol rendőrség lelkiismeretlen futtatóik fogságából. /Spanyolország a román lavinától retteg. A román vendégmunkások szavazhatnak a helyhatósági választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 4.
Az elmúlt év a Tariceanu-kabinet miniszterei többségének anyagi gyarapodást hozott. Calin Popescu Tariceanu kormányfő vagyona tavaly mintegy 300 ezer új lejjel gyarapodott. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes Szilágy megyében egy 1,8 hektáros földterületet örökölt, Kolozsváron pedig egy 46,59 négyzetméteres lakást. Markónak még tulajdonában van egy 2005-ben vásárolt 110,72 négyzetméteres bukaresti lakás és egy 149,19 négyzetméteres ház, amelyet 2001-ben vett. A miniszterelnök-helyettes rendelkezik még Volkswagen Golf márkájú személygépkocsival. Markónak 35 503 dollár, 16 000 forint és 70 042 lej van a bankszámláin, ugyanakkor 3 200 lej értékű részvénnyel rendelkezik egy marosvásárhelyi kiadónál. /Gyarapodott a miniszterek vagyona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 4.
Az év első napjaiban országszerte megnőtt az új (kártya típusú) személyi igazolvány értéke, mert az okmány az útlevelet is helyettesíti a határátkeléskor. /S. L.: Nőtt a személyi keletje. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2007. január 4.
Minden újszülött ajándékcsomaggal hagyhatja el a kórházat január elsejétől kezdődően. A csecsemőcsomag értéke 150 lej lesz. Szintén január elsejétől egy 200 eurós pénzsegély illeti meg az első házasodókat, a polgármesteri hivataloknál benyújtott kérés alapján. /Ajándék első házasodóknak és csecsemőknek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 4.
A határon túli magyarok támogatási rendszerének működése eloszlatja majd az elosztás új rendszerével kapcsolatos aggályokat – mondta el Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke Budapesten. A Fidesz szerint nehezebbé fogja tenni magyar külpolitikát a megszorítások miatt leépített intézményi háttér. A Szülőföld Alapról szóló törvény decemberben elfogadott módosításával a határon túli magyarok a regionális fórumokon dönthetnek arról, mire fordítják a támogatásokat. A támogatáspolitika céljai megmaradnak, az intézményrendszer változik – közölte a kormánypárti politikus. Kozma szerint ha néhány hónap után még mindig marad aggály az új rendszerrel kapcsolatban, akkor meg kell vizsgálni a működés tapasztalatait. Kozma József elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatalának átszervezésekor figyelni fognak arra, hogy semmilyen korábban kialakított kapcsolat ne vesszen el. Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes tagja emlékeztetett rá, hogy a határon túli magyarok is aggodalommal figyelték a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetetését. Hozzátette: szintén megszűnt az elmúlt években szakmai munkát végző Teleki Alapítvány, mivel a költségvetésben nem biztosították a működéséhez szükséges forrásokat. /Politikusok a Szülőföld Alap új rendszeréről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./2007. január 4.
Egy hét után távozott tisztségéből Krámer Alpár gazdasági minisztériumi államtitkár. A Romgaz vállalat kereskedelmi igazgatóját az RMDSZ javasolta korábban erre a posztra. Lemondását a 2006. december 29-én írta alá a miniszterelnök, nyolc nappal a december 21-i kinevezése után. Krámer Alpár távozását Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter sajnálattal vette tudomásul. „Krámer Alpár eljött a fővárosba felmérni a feladatkörét. Rövid gondolkodás után közölte, hogy egészségügy okokból nem tudja vállalni a megbízatását” – tájékoztatott Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. Jakab Elek, a Romgaz vezérigazgatója úgy tudja, más okok is álltak Krámer döntésének hátterében. „Lemondott, mert nem akarták” – jegyezte meg. /Cs. P. T.: Egy hétig volt államtitkár Krámer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2007. január 4.
Leonard Orban, Románia EU-biztosa párbeszédet javasol a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében. Nem kívánatosnak nevezte a kialakult helyzetet. Mint ismeretes, a BBTE szenátusa december 21-én másodszorra, véglegesen kitette állásából Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust a magyar feliratok elhelyezése miatt. Orban leszögezte, az Európai Parlament magyar képviselőinek felkérése ellenére az általa vezetett brüsszeli tárcának nem áll módjában kivizsgálni a kolozsvári felsőoktatási intézményben uralkodó állapotokat, mindössze annyit tehet, hogy az illető tagállam – esetünkben Románia – hatóságaitól kér tisztázást az ügyben. /Rostás Szabolcs: Orban: nemkívánatos BBTE-viszonyok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./