udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7627 találat lapozás: 1-30 ... 7591-7620 | 7621-7627 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. december 29.

A rendszerváltozás óta számtalan emlékművet, szobrot, emléktáblát, plakettet és emlékkopját avattak. Ennek ellenére nincs tér felsorolni Háromszék jeles szülötteinek névsorát, akikről még talán meg sem emlékeztek, írta Kisgyörgy Zoltán. Kisborosnyó magyar történelmi parkja a legjobb példa, hogy aki ebből az emlékállító munkából ki akarja venni a részét, helyi kezdeményezésre, helyi erőforrásokból is meg tudja valósítani. A cikkíró szerint két olyan személyiség halálának volt kerek évfordulója, akinek emléke előtt főt kellett volna hajtani. 110 esztendeje halt meg Kökösi Orbók Ferenc (1820–1897) unitárius költő, író, lelkész, a háromszéki mondák és népköltészet gyűjtője, Kriza János gyűjtőtársa, és száz esztendeje annak, hogy elhunyt Málnás jeles szülötte, Bartók György (1845–1907), az Erdélyi Református Egyházkerület jeles püspöke, egyházi író, szerkesztő és tankönyvíró. A leendő évfordulók közül hármat említett a cikkíró: harminc esztendeje hunyt el Csomakőrös jeles szülötte, az író, Csoma-kutató egyetemi tanár, volt mikós diák, dr. Debreczi Sándor (1907–1978), a Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete című életregény szerzője. Hetven esztendeje temették el a vargyasi temetőbe Dobai István (1899–1938) unitárius lelkészt, aki a Tizenegyek néven ismert jeles erdélyi írói csoportosulás tagja volt. Fél évszázaddal ezelőtt hunyt el a magyarországi Kulcson Köpec jeles szülötte, Kamenitczky Etelka, írói nevén Ádám Éva (1875–1958), A hadak útja – Az Olt partjától Piavéig című világháborús dokumentumkötet írója. Sok módja van az emlékezésnek. Egy példa erre: Gocz József figyelt fel arra, hogy semmilyen emléke nincs Sepsiszentgyörgyön egykori alma matere és a Sepsi Református Egyházmegye főgondnokának, Újvárossy Józsefnek (1838–1919). Gocz József saját költségén Hunyadi László neves szobrászművésszel elkészíttetett négy Újvárossy-plakettet, melyből egyet a Mikó-kollégium folyosóján, egyet a Sepsi Református Egyházmegye székhelyén, egyet pedig a kökösi református imaházaban helyeztek el, mert Újvárossy József Kökösben született. /Kisgyörgy Zoltán: Van-e még tartozásunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2007. december 29.

A Serkenj fel kegyes nép Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő, amelyet a Magyar Zenei Tanács, a Jeunesse Musicales Hungary, valamint a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett, befejeződött. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum csapata a kecskeméti döntő hat résztvevőjének egyike volt a II. korosztályban. A legnagyobb sikert számukra nem csak a Leopold Mozart Zeneiskolával (Budaörs) megosztott IV. díj jelentette, hanem maga a döntőn való részvétel, amelybe az induló 106 csapatból az elődöntőt és az erdélyi középdöntőt megnyerve kerültek be. Ez a hat csapat ott lehetett a Kodály születésének 125. évfordulójára szervezett egyéves rendezvénysorozat záróünnepségein. /Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2007. december 29.

Karácsonyi szokások bemutatásával, néptánccal, verssel zárta az idei évet a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet. Műsorukra a dévai Magyar Házban került sor, ahol a Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai verssel köszöntötték az egybegyűlteket. A szavalatokat követően a bukovinai székelység körében hagyományos karácsonyi katonajátékot mutatták be a színpadon. A hagyomány-elevenítést követően szatmári táncot járók alatt recseghetett a színpad, majd szeretetvendégségre került sor. A céljuk az volt, hogy ezt a szép bukovinai székely hagyományt felelevenítsék, népszerűsítsék, hogy a fiatalok is megismerjék a régi szokásokat, a gyökereiket, mondta Segesvári Erzsébet nyugdíjas tanító, a Hunyad megyei közéletben jelentős szerepet betöltő, fiatalon elhunyt fia emlékére alapított egylet alelnöke, aki magas kora ellenére rendkívül aktívan vállal szerepet ma is a dévai magyar közösségi élet megszervezésében. /Gáspár-Barra Réka: Néphagyományt elevenítettek fel Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2007. december 29.

Az Arad megyei ágyai iskolában 2007-ben Iskolai támogatás címmel futott pályázati programsorozat utolsó rendezvényeként a Nagyvárad Néptánc Együttes tagjai játszóház-foglalkozást folytattak a helybeli gyerekekkel, akik néptánc-oktatásban vettek részt. /(b): Nagyváradi néptáncosok Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2007. december 29.

Bartók György püspök emlékét egy darabig még családja éltette: teológiai tanár, majd filozófiaprofesszor fia, ifj. Bartók György, valamint püspökké választott veje, Ravasz László. Összegyűjtötték a temetésén mondott beszédeket, róla szóló megemlékezéseket (1909), kiadták prédikációit (1910, 1912). Aztán emléke feledésbe merült. Az 1845-ben Málnáson született Bartók György a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd a teológiát is elvégezte. A tübingeni egyetemen filozófiát és klasszikus nyelveket tanult, a doktorátust is megszerezte. Hazatérte után püspöki titkárként és a Református Kollégium vallástanáraként tapasztalatokat szerzett. Kolozsváron a tudományegyetem megszerezte magántanári habilitációját filozófiából, majd Kant filozófiájából hirdetett előadást és szemináriumot. 1876-ban Nagyenyeden lett lelkész, emellett 1876 júniusában megindította az Egyházi és Iskolai Szemle című hetilapot. A kolozsvári tudományegyetem 1872-es megnyitása után felvetették a kolozsvári református teológia létesítését. A református egyházon belül két párt alakult ki, az egyik az enyedi teológiát, s ezzel a kollégium főiskolai jellegét védelmezte, a másik a teológiai akadémiát Kolozsváron állította volna fel, összekapcsolva az egyetemmel. Az enyediek vezére Kovács Ödön és Bartók György lett, a kolozsvári párté Szász Domokos és öccse, Béla, az egyetem filozófia professzora. Így a Bartók szerkesztette Szemle az enyedi párt szócsövének számított. Állandó vitában állt a Szász Domokos szerkesztésében Kolozsvárt megjelenő Erdélyi Protestáns Közlönnyel. Bartók lapjában tudományos közleményeket közölt. 1883 decemberében, a nyolcadik évfolyam lezárásával szüntette meg Bartók a végig egyedül szerkesztett lapot. 1885-ben Szász Domokos lett a püspök, így egyre kilátástalanabbá vált az enyedi teológiát védelmezők helyzete. 1895-ben megnyitotta kapuit a kolozsvári „teológiai fakultás”. 1898-ban Bartók György lett az egyház főjegyzője, majd Szász Domokos halála után őt választották az egyházkerület püspökének. Ekkor nyilvánult meg bölcsessége. Nem próbálja visszafele forgatni a történelem kerekét – mint párthíveinek többsége elvárta volna. Bartók György folytatta tudományos munkáját. Tájékozás az újabb teológia körében címmel Keresztes József és Kovács Ödön enyedi professzorokkal együtt összefoglalta a liberális teológia újdonságait. Két vallásoktatási tankönyvet szerkesztett, ezek az 1920-as évekig használatban maradtak. 1907. december 19-én hunyt el Kolozsváron. Ifj. Bartók György /Nagyenyed, 1882. aug. 3. – Budapest, 1970. nov. 26./ apja halála után teológiai tanár, majd kolozsvári, azután szegedi filozófia-professzor lett, majd ő volt az 1940-ben visszatérő kolozsvári egyetem első rektora /1940-1941/. /Gaal György: Bartók György, a tudós püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2007. december 29.

Marosvásárhely testvérvárosáról, Bajáról érkezett a hír: szép sikere volt egy vásárhelyi vonatkozású rendezvénynek. A szülővárosa Pro Urbe-díjával kitüntetett keramikus, a Bajára áttelepült, de Marosvásárhelyhez továbbra is rendkívül ragaszkodó Papp József és a szintén keramikusként ismertté vált édesapja, a már hosszabb ideje elhunyt id. Papp József munkáiból közös kiállítást rendeztek. /Cseh Gabriella: A Baja Művészetéért Kulturális Egyesület első kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2007. december 29.

Harácsek Zoltán amatőr festőművész újabb festménykiállítása nyílt meg Nagyenyeden, a Bethlen-kastélyban. Dr. Csávossy György enyedi költő és borász a kiállított festményeket méltatta. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere örvendetesnek nevezte, hogy a városban legalább havonta egyszer rendezhető egy ilyen kiállítás. /Sz. B. : Váratott magára, de megérte. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./


lapozás: 1-30 ... 7591-7620 | 7621-7627




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék