udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. január 18.
Párhuzamosan ünneplik a magyar kultúra napját Nagyváradon és a magyarországi Berettyóújfaluban. Az idei programokat a reneszánsz év jegyében tartják, így a berettyóújfalusi és váradi rendezvénysorozat közös pontja A reneszánsz Biharban című fórum. A fórumon Néhai való jó Mátyás király címmel dr. Vajna Mária, a debreceni Déri Múzeum főmuzeológusának előadását, Mátyás király és Nagyvárad címmel Fleisz János egyetemi tanár értekezését, majd Fodor József általános helynök Vitéz János bíboros, nagyváradi püspök jelentősége című előadását hallhatják az érdeklődők. Váradon január 19-én, az Ady Endre Gimnázium dísztermében tartják a hivatalos megnyitót. Idén két másik Bihar megyei város is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba: Nagyszalontán január 18-án A Jégország királya című mesejátékot láthatják, Margittán január 24-én a római katolikus templomban nyitják meg Fenyvesvölgyi Tamás festő és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikus kiállítását. /Fried Noémi Lujza: Közös reneszánsz ünnep. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./2008. január 18.
Román és magyar fotóművészek közös tárlata nyílt meg január 17-én Budapesten, a Román Kulturális Intézetben. A román és magyar fotóművészek nemzetközi szalonját először tavaly januárban rendezték meg Nagyváradon és Debrecenben. A február végéig nyitva tartó budapesti tárlat védnöke Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Basescu román államfő. /Román–magyar fotótárlat Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./2008. január 18.
A Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat kétszemélyes legénysége, „művésznevükön” BéFé (Bálint Ferenc) és TéEsz (Tóth Szabolcs) néhány év alatt az erdélyi magyar humoristatársadalom élenjáróivá váltak. „Szerencséjükre” munkájukhoz nyersanyagban sosincs hiány. Felgyűltek a három személyre írt jeleneteik, Gáspárik Attilát bevonva fognak ilyeneket is játszani. Együtt írják meg számaikat, műsoraikat. A műegyetemet szerencsésen befejezték. A Kolozsvári Rádió havi rádiókabaréját csinálják, különböző lapoknak írnak, tervrajzokat, designt, műsorlapokat stb. készítenek. Havonta Budapesten is fellépnek. /Ördög I. Béla: Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./2008. január 18.
Megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából szervez ünnepi rendezvénysorozatot a Csíkmenasági Közösségmegtartó Egyesület (MEGY). A rendezvényeket január 19-én tartják a kultúrotthonban. /Négy éves a MEGY. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./2008. január 18.
Mezei Gabriella színművésznő stúdiószínpadi előadás keretében mutatja be Daniel Keyes regénye alapján dramatizált Az ötödik Sally-t január 19-én Székelyudvarhelyen. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház színművésznőjét már régóta foglalkoztatja Daniel Keyes regénye. Maga írta színpadra a darabot. /Jánosi András: Udvarhelyen tudathasadást játszanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./2008. január 18.
Száraz György íróra az erdélyi közönség akkor figyelt föl, amikor 1983-ban megjelent a budapesti Magvető Könyvkiadó Gyorsuló idő című sorozatában az Egy furcsa könyvről című kis kötet, vitairat, mintegy válasz Ion Lancranjan román prózaíró hírhedt Cuvint despre Transilvania (Gondolatok Erdélyről) című könyvére. Az 1982-ben kiadott provokatív fércmű joggal váltotta ki a romániai magyarság felháborodását, több erdélyi író próbált tiltakozni (Szabó Gyula, Beke György, Méliusz József,), de a cenzúra egyikük cikkét sem engedte leközölni. Végül értelmiségiek egy csoportja, köztük Huszár Sándor, közös levélben tiltakozott a könyv megjelenése ellen. Száraz György könyve lelki elégtétel volt a határ innenső oldalán élők számára, de sajnos, csak kerülő utakon, illegális olvasmányként juthattak hozzá a szerencsésebbek. Még abban az évben az író felkérést kapott a Népszabadságtól, hogy írna folytatásos esszét az erdélyi román–magyar együttélés valós eseményeiről, a kölcsönös előítéletek forrásáról. A sorozatból, illetve a kérdés további bővítéséhez gyűjtött feljegyzésekből, dokumentumokból az író halála után (1987) Szalai György állított össze kötetet, ugyancsak a Gyorsuló idő sorozat számára, amely 1988-ban megjelent (Erdély múltjáról, jelenidőben). Akkor természetesen nem, de 1990 után már nyíltan gazdagíthatta a csíkszeredai könyvtár állományát a kötet. /Cseke Gábor: Egy hajdani illegális olvasmány. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./2008. január 18.
Akiknek nem állt módjukban megtekinteni Veresspál decemberi kiállítását Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában, most megtekinthetik a Horea úti református templom gyülekezeti otthonában, amely hovatovább állandó kiállítási teremmé válik. A január 13-án megnyílt kiállítás Szőllősi János, a hidelvei református templom lelkipásztorának rövid áhítatával kezdődött. A festőművész özvegye Veresspál élet- és művészpályáját ismertette, kitért a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben 30 éven át tartó tanári munkásságára is. A résztvevők megtekintették a 32 olaj-, vízfestmény- és pasztellképet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./2008. január 18.
A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő, a nagybányai festőiskola műveit bemutató kiállítás május 8-tól július 18-ig lesz nyitva Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. Gyarmati Zsolt igazgató 30 ezer látogatóval is elégedett lenne. Olyan festők alkotásait szemlélheti majd meg a közönség, mint például Aba Novák Vilmos, Thorma János, Koszta József vagy Ferenczy Károly. A Magyar Nemzeti Galéria ingyen bocsátja a város rendelkezésére a képeket, a városnak csak a biztosítást, a reklámköltségeket, valamint az őrzést, védést kell majd fizetnie. Nem csak jön, hanem megy is kiállítás: Nagy Imre festményei egy teljes évig járják Magyarországot, az első megálló Kaposvárott lesz. /Horváth István: Nagybánya Csíkba készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./2008. január 18.
Január 18-án nyílik Temesváron a Művészetek Házában M. Kiss Hédi A textíliák kifejezőereje című kiállítása. /P. Z. : Textília-kiállítás nyílik a Művészetek Házában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./2008. január 19.
Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi miniszter levélben közölte Traian Basescu államfővel, nem tudja továbbküldeni a nyolc miniszter elleni bűnvádi eljárás megkezdéséhez szükséges iratanyagot, mivel a dokumentáció nem teljes, csupán az üggyel foglalkozó ügyészek jelentéseit tartalmazza. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy vélte: az államelnöknek alkotmányos joga, sőt kötelessége, hogy igent vagy nemet mondjon egyik vagy másik miniszter ellen indítandó bűnvádi eljárásra, viszont az, hogy ő ezt úgymond „csomagban” teszi, ezzel megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben. Másrészt azt a látszatot kívánja kelteni, hogy itt egyfajta „bűnöző csoportról” lenne szó. /Visszakerült a Cotroceni-be a miniszterek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2008. január 19.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben, így érvénybe lépett, és Románia számára is kötelezővé vált a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Márton Árpád képviselő szerint a magyar nyelvhasználat terén sok új dolgot nem hoz a jogszabály, de megerősíti a jelenlegi törvényeket, és segíthet a jövőben jobb jogszabályok – például az oktatási törvény, kisebbségi törvény stb. – elfogadásában. A polgárjogi pereknél is díjmentes és kötelező lesz a tolmácsolás, s legalább egy regionális televíziós csatornát kell biztosítania az államnak, például a magyarság számára. A charta ugyanakkor egyértelművé teszi a jogot a minden szinten zajló anyanyelvi oktatáshoz. A jövőben a bíróságoknak el kell fogadniuk az anyanyelven készült ingatlan- vagy más szerződéseket, de lehetővé válik, hogy ne csak a közigazgatásban, de közszolgálati intézményeknél – víz-, gáz- vagy elektromos szolgáltatóknál – is használható a magyar nyelv, a beadványokat magyarul is megfogalmazhatják, az intézmények ügyfélfogadó irodái kötelesek lesznek magyarul is beszélő alkalmazottakat foglalkoztatni. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját 1992-ben fogadta el az Európa Tanács közgyűlése. Az RMDSZ 1995 óta próbája elérni romániai ratifikálását, de eddig a politikum ellenállásába ütközött. /Farkas Réka: Érvénybe lépett a nyelvi charta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./2008. január 19.
Az önkormányzati választások előkészületeiről, a jelöltállítás kritériumairól egyeztettek január 18-án Marosvásárhelyen az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei (TEKT). A jelölteknek szigorú kritériumrendszernek, szakmai követelményeknek kell megfelelniük. A személyekről – a lehető legnagyobb reprezentativitást biztosítva – előválasztások vagy minél szélesebb körű jelölőgyűlések révén kell dönteni. (Amint azt a szövetség vezetői korábban bejelentették: azokban a megyékben, ahol a magyarság számaránya meghaladja az 50 százalékot, idén nem kötelező az urnás előválasztás.) László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nem javasolta Kolozs megyében az urnás előválasztást az önkormányzati választások előtt. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ elnök szerint előnyös, ha a területi szervezetek dönthetik el, hogy milyen kritériumokat állítanak az SZKT-n elfogadásra kerülő keret-kritériumokon belül a jelöltekkel szemben. /Önkormányzati választásokról tárgyaltak a TEKT-en. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2008. január 19.
Verestóy Attila szenátor tavaly 215 ezer euróért eladott egy lakást, derül ki az RMDSZ-szenátor vagyonnyilatkozatából. A lakás egy negyede volt Verestóy tulajdonában. Két autója van, egy 2001-es gyártású Audi és egy 2003-as BMW. A szenátor 2007-ben három lakást épített Bukarestben, továbbá több ezer eurót érnek azok az ékszerek és festmények, amelyek a tulajdonában vannak. Verestóy Attila ugyanakkor több bankbetéttel is rendelkezik, illetve több cég részvényese. Szenátorként 53 433 lej juttatásban részesült, az üzleti befektetésekből pedig közel 26 ezer lej és 383 749 euró jövedelme származott. /Verestóy közzé tette vagyonát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2008. január 19.
1997 őszén kezdte el működését Sepsiszentgyörgyön a Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata – a tizedik születésnapot rangos vendégekkel ünnepelték január 18-án. Fazakas József, a tanintézet főigazgatója üdvözölte a Kolozsvárról érkezett Andrei Margát, az egyetem rektorát, valamint Magyari Tivadar rektor-helyettest. Beszédében felidézte a sepsiszentgyörgyi egyetem alapítását, kiemelve Orbán Árpád akkori megyei tanácselnök kezdeményező szerepét. /Farcádi Botond: Születésnap az egyetemen (Tízéves a sepsiszentgyörgyi Babes–Bolyai). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./2008. január 19.
Aradon ülésezett január 17-én Romániai Magyar Üzleti Egyesület igazgatótanácsa. A rangos eseményen részt vett Csenteri Levente RMÜE-elnök, a Combridge cég ügyvezető igazgatója, Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank ügyvezető igazgatója, Szabó István, a Richter Gedeon Románia ügyvezető igazgatója, valamint Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója és Pánczél Zoltán, a Fornetti Románia vezérigazgatója, mindketten RMÜE-alelnökök. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület 25 tagja között vannak a Romániában befektető legjelentősebb magyarországi cégek. Az egyesület hangsúlyosan szeretné támogatni azokat a magyarországi cégeket, amelyek ki akarják terjeszteni tevékenységüket Romániára. /Pataki Zoltán: Temesváron ülésezett az RMÜE igazgatótanácsa. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./2008. január 19.
A Kőhíd Egyesület 2005-ben alakult meg Sepsiszentkirályban. Küldetésének tartja a falu kulturális, erkölcsi és gazdasági fellendítését. A kezdeményezők kiáltványt intéztek ,,egy ébredő faluhoz”, és nagyon rövid idő alatt csatlakozott az egész falu. Nagy energiával és lelkesedéssel kezdődött a munka: falutakarítás, szemételhordás; ifjúsági tevékenységek; számtan-, fizika- stb. segítők, angol- és informatikatanítás; kulturális programok szervezése; külföldi kapcsolatok kiépítése. 2005 februárjában már testvéregyesületi szerződést írtak alá a halászteleki Garabonciás Egyesülettel, és ez a kapcsolat június végére testvértelepülési szerződéssé fejlődött. 2005. augusztus elején a település bekerült a Szentkirály Szövetségbe, amelynek 2007-ben már huszonegy település volt a tagja. /Kőhíd Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./2008. január 19.
Csutak István észrevételein érdemes alaposan elgondolkodni. Parászka Miklós a színház kérdéséhez szólt hozzá. Valóban, Hargita megyében ma már négy színház működik, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, valamint a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nemrég alakult Nézőpont Színház mint magánkezdeményezés. Ezen intézmények létrejöttében közrejátszott a széki öntudat. Egyetlen mamutintézmény, ami lefedné a megye színházi igényeit, gazdaságilag nehezebben lenne fenntartható! Jelenleg a Hargita megyei színházak összköltségvetése messze elmarad például a Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház költségvetésétől. Cserébe mégis sokkal több előadás születik, sokkal több nézőnek. A Csíki Játékszín egymaga 6–7 bemutatót tart évadonként, ami több mint 160 előadást és 45–46 ezer nézőt jelent. Van olyan hónap, amikor harminc előadást játszik a társulat. Az állandó színházi jelenlét is hozzájárul ahhoz, hogy sorban újítják fel a játszási helyeket. Kászonaltíz, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Csíkdánfalva, Csíkkozmás jó példa erre. A színházak között rendszeres az együttműködés. A gyerekelőadásokat kicserélik, így három városban működik gyerekbérlet. Ilyen csak Hargita megyében van, Csíkszeredában háromezer kisiskolásnak van mesebérlete. A színházak szakmai presztízse is növekszik. Parászka Miklós vitatja Csutak István azon tézisét, hogy a Székelyföldön nincs színházi élet. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgató–művészeti vezetője: Színház- és régiófejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./2008. január 19.
A nagyváradi Pro Familiae Alapítványt, a kolozsvári Életfa Egyesületet, az üvegcsűri Családi Körben Egyesületet, a nyárádszeredai Erdélyi Nagycsaládokért Egyesületet, a marosvásárhelyi Szomszédság szervezetet, a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványt, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért családszervezetet és a kézdivásárhelyi Őrcsillag Családok és Nagycsaládok Egyesületet összefogó Erdélyi Családszervezetek Szövetsége határozottan tiltakozik a román kormány 2008. január 8-án elfogadott azon rendelete ellen, mely értelmében elveszik a gyerekpénzt azoktól a nappali tagozatos diákoktól, akik betöltötték 18. életévüket, akkor is, ha még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Ez hátrányos megkülönböztetés, mert e támogatás az Európai Unió valamennyi országában jár a diákoknak. /Csíki Sándor elnök, Dánél Sándor alelnök, Kundi Enikő alelnök Tiltakozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./2008. január 19.
Bardoc-Miklósvárszék névvel új egyesületet jegyeztek be Baróton, jelezte az újdonsült szervezet elnöke, ifj. Csiki Bélától. Törekvéseik közt szerepel Erdővidék történelmi és kulturális hagyatékának megőrzése, ugyanakkor kiemelt szerepet szánnak a mának szóló üzenetek megfogalmazásának is. Már megszületett az első komoly kapcsolatuk: az anyaországi Ábel Alapítvány a régió történelmi örökségének megőrzéséhez ígért segítséget. /Hecser László: Új egyesület Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./2008. január 19.
1945. január 14-én Simonyifalváról több mint félszáz helybeli lakost hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. Rajtuk kívül máshonnan is vittek el simonyifalviakat. Sokan közülük sohasem láthatták többé szülőföldjüket. Idén júniusban lesz hatvan éve, hogy a túlélők zöme hazatért. Ebből az alkalomból kívánnak emléket állítani az elhurcoltaknak a katolikus templom kertjében a simonyifalviak. /K. K. : Emlékművet a Simonyifalváról kényszermunkára hurcoltaknak! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./