udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. január 21.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a jelenlegi politikai helyzet az oka annak, hogy az állami intézmények megpróbálják magyarázni az alkotmányt, és az államelnök az, aki állandó jelleggel próbálkozott ezzel. Így kommentálta azt, hogy Teodor Melescanu visszaküldte az államelnöknek az egy nappal korábban kapott, a nyolc volt vagy jelenlegi miniszterre vonatkozó dokumentumokat. /Markó: Basescu magyarázza az alkotmányt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2008. január 21.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülése után a területi RMDSZ-szervezetek döntenek, hogy állóurnás titkos választásokkal vagy pedig elektoros választásokkal választják ki jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. Ezt várhatóan a január 26-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa is elfogadja. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte: előválasztások esetén szigorításként előírnák, hogy csupán RMDSZ-tagok indulhassanak a jelöltségért. Ez a korlátozás 2004-ben még nem volt érvényben. A megfelelő módozat kiválasztása különösen Székelyföldön okoz majd fejtörést. „Csakis olyan embereket kell a közösségek élére állítani, akikben megbíznak a közösségek. Erre a legjobb módszer belátásunk szerint a belső választás” – vélte Borboly Csaba Csík területi RMDSZ-elnök. Borbolyhoz hasonlóan az előválasztások híve Molnár Endre, a Felső-háromszéki területi RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke is. Birtalan József, az udvarhelyszéki területi szervezet megbízott elnöke nem látja értelmét a mozgó- vagy állóurnás választásnak. Petres Sándor, a Gyergyó-területi szervezet elnöke olyan jelölőgyűléseket tartatna, amelyben az RMDSZ területi szervezetére a koordináció szerepe hárulna. Kelemen Hunor ügyvezető elnök korábban is ellenezte az előválasztások megtartását. /L. I., Cs. P. T. : Állóurnák vagy elektorok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2008. január 21.
Elsősorban tőzsdei tranzakciókkal gyarapította vagyonát Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Vasile Blaga volt belügyminiszterrel, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkárával kötött ingatlanüzletet: 215 ezer euróért adott el Vasile Blagának egy lakást. Vasile Blaga Traian Basescu elnök egyik legfőbb támogatójának számít, míg Verestóyt az elnök nem egyszer a politikából kiűzendő oligarchák között vette számba. Az eladással áll összefüggésben a Verestóy Attila korábbi vagyonnyilatkozataiban szereplő titokzatos „Societatea Civila Aleea Modrogan” egyesület, melyet 2006 januárjában még a szenátor civil társadalom iránti elkötelezettsége jeleként értékeltek. A politikus 2005-ben közzétett vagyonnyilatkozatában folyamatban levő tranzakcióként tüntette fel a „Societatea Civila Aleea Modrogan 7” egyesület finanszírozását. Az egyesület neve nem jelenik meg a legfrissebb vagyonnyilatkozatban. Szerepel azonban három, 2007-ben épített luxusméretű bukaresti lakás, mely Verestóy és felesége közös tulajdona. Verestóy Attila tavaly 84,6 százalékosról 99,89 százalékosra növelte részesedését az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető Scripta Kiadóban. /Gazda Árpád: Politikai ellenféllel üzletelt az RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./2008. január 21.
Tőkés László a mai napig nem tagja egyetlen bizottságnak sem, a néppárti frakció pedig egyelőre hallani sem akar róla. Irházi János újságíró szerint az erdélyi autonómiára a Fidesz sem fogékony. A püspöknek az egy hónapos ausztráliai egyházi turné helyett inkább Brüsszelben kellett volna forgolódnia. Mennyire erős a Fidesz az Európai Néppártban, ha néhány román képviselő eléri Tőkés kiszorítását? /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./2008. január 21.
Bölöni György reagált Balta János újságíró véleményére, aki a romániai magyarság csoportjainak megegyezését sürgette. Az aggodalmat jogosaknak tartja, egy esetleges kudarc valóban roncsolná az erdélyi magyarságot. Ez mivel járhat? A magyar nyelv használatának korlátozásával, a magyar médiafórumok megszüntetésével például. Bölöni szerint a jelenlegi állapot oka nem az RMDSZ, hanem Szász Jenő, „a Polgári Szövetség Vezére”. /Bölöni György: Nyílt levél Balta Jánosnak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./ Előzmény: Balta János: Influenzaellenes oltásokat kérnek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15.2008. január 21.
Január 18-án Battonyán tíz település /Battonya, Dombegyház, Kisiratos, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagyiratos, Nagykamarás, Nagypereg, Pécska, Szemlak/ megalakította a Maros Kistérséget. Rengeteg bürokratikus akadályt kellett legyőzniük a román külügyminisztériumban, a helyi önkormányzatokban. A tíz település ezzel megtette az első lépést a jogi személyiség megszerzéséhez, amellyel azután közösen pályázhatnak uniós pénzalapokra. A Maros Kistérség bejegyzésére hamarosan sor kerül, a két székhely Battonyán és Pécskán lesz, céljai között van az infrastrukturális fejlesztés és a gazdasági együttműködés. /Irházi János: Történelmi nap Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./2008. január 21.
A maroknyi székely nem porladt el. Nem kellene abbahagyni a székelyföldi jövőkép-vitát. Érvek, érvrendszerek, meggondolások és megfontolások ütköznek vagy egészítik ki egymást. Bíró A. Zoltán társadalomkutató azt írta, hogy a jövőkép a székelyföldi magánéletben sikeres, miközben lokális vagy regionális léptékben az ilyen kép nem akar összeállni. A történészek csodálkoznak azon, hogy a székelység gyakorlatilag számbelileg is megmaradt azon a területen, ahová megtelepedett. A székelység mindig alkalmazkodott a körülményekhez. /Székedi Ferenc: Szikla és kavics. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./2008. január 21.
A mai székely elit politikai polarizáltsága valós tény. Az egoista életszemlélet az utóbbi tizenhét évben uralkodott el az erdélyi magyar értelmiség körében, amely az egyéni érvényesülés érdekében sietett elhatárolódni a közösségi ügyek rendezésétől. Ma nincs kidolgozott egységes Székelyföld-fejlesztő koncepció, ez ennek köszönhető. Székelyföld lakossága többet, jobbat érdemel, ezt kell tudatosítani az acsarkodó elitjében. A cikkíró, Malin Ede a kiutat téli olimpiai központ megépítésében látja, amelyet Csíkszereda környékén és Brassó környékén közösen hoznának létre, azzal a reménnyel, hogy vele megpályázzák a 2030-as évek valamelyik téli olimpiai játékainak rendezési jogát. A közös cél egybekovácsolná a régió széthúzó lakosságát. A teljes siker után pedig az új objektumokkal teleépített Hargita további sokoldalú fejlődési lehetőségekkel kecsegtetne. /Malin Ede: Ötkarikás székely kiút? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./2008. január 21.
Egy fiatal értelmiségi, Lehoczky Attila tanár a közéleti helyzetet elemezte. Az előző, 2006 decemberében közölt írása visszhang nélkül maradt a lap hasábjain. Lehoczky a nemzetiségi problémák között a népszaporulatot tette első helyre. A megoldás csak jövőbe tekintő nemzetpolitikára épülhet, de ennek semmi nyoma nem észlelhető. Nagy István a magyarság fogyásának legfontosabb okát a hetvenes évekre teszi, amikor Arad beszippantotta és a románság közé szórta a vidéki magyar fiatalságot. Az oda-visszavándorlás sem felhajtóerő a nemzetpolitika és közösséggyarapodás számára. Az Arad megyei magyarság fogyása kivédhetetlen. Az oktatás Romániában a román nemzetpolitika pillére, és a magyarság fogyását elősegítő eszköze. Az Arad megyei iskolahálózat magyar lefedettségére nem lehet panasz, a hatékonyságára azonban több figyelmet kellene fordítani. Nincs kidolgozott magyar oktatási stratégiája a megyének. A tisztségek megőrzése mindig fontosabb volt. A magyartudathoz családi háttér kell. Alapvető tévedés a hazai magyar tanügy építkezéséről írni. Ami van, az szemfényvesztés. Nem léteznek a hazai magyarok adólejeiből magyarok által magyaroknak működtetett magyar intézmények. Sajnos, nem volt Markó–Tőkés vita. Áprilisban Aradon nem voltak az RMDSZ-ben belső választások. Ez a megyei ügyvezetés felelőssége. Szomorú tény, hogy az Arad megyei RMDSZ nem él az újságok, tévék és rádiók adta lehetőségekkel. /Nagy István: Vitafórum. Az Arad megyei magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14. Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2006. dec. 30.2008. január 21.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) arra kéri Hernádi Zsoltot, a Mol Rt. vezérigazgatóját, hogy a Magyarország határain túli Mol benzinkutaknál biztosítsa a magyar nyelvű kiszolgálás lehetőségét mind a tankolásnál, mind az autómosásnál, és tegye lehetővé a magyar nyelvű, illetve magyarországi friss sajtótermékek megvásárlását, fejtette ki Csapody Miklós képviselő. Hozzáfűzte: a Molnak kötelessége szem előtt tartani a határon túli magyar közösségeket. /Magyar nyelvű kiszolgálást! = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./2008. január 21.
Megtartotta éves beszámolóját a Gyergyói Fiatal Fórum /GYFF/ Gyergyó a mi jövőnk! címmel. A GYFF a közösségért és a városért tenni akaró fiatalok csoportja. Pártfüggetlenül szeretnének olyan közösségi célokat megfogalmazni és megvalósítani, amelyekkel a gyergyói fiatal mindennapi élete a városban könnyebb lesz, az itthon maradás feltételeit keresik. Számos rendezvényükről számoltak be, kiemelve a Gondolatébresztő esteket, a tavaszi nagytakarítási akciót, a fogyatékosokkal közös Őrangyal-programot, történelmi megemlékezést és kerékpártúrát a Dancuráshoz, előadások szervezését. /Balázs Katalin: „Az itthon maradás feltételeit keressük” = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./2008. január 21.
Kolozsvári néprajzi intézetek mutatták be kutatási projektjeiket és legújabb kiadványaikat január 17-én, a Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében. A néprajzi esten a Román Akadémia Folklór Intézete, Erdély Néprajzi Múzeuma, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Román Néprajzi Tanszéke, nem utolsósorban pedig a házigazda, a Kriza János Néprajzi Társaság képviseltette magát. Ion Cucea, a Román Akadémia Folklór Intézetének igazgatója mutatta be az általa vezetett intézmény történetét és tudományos projektjeit. Cucea kiemelte a román–magyar közös tudományos kutatások fontosságát az intézmény működésének szempontjából. A ‘90-es évektől kezdődően folyamatos állásbeszüntetésekkel és anyagi problémákkal küszködő Folklór Intézet éves néprajzi kiadványa is megszűnt. Simona Munteanu, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatónője, a 85 éves intézmény történetének ismertetése után kitért az aktuális tudományos tervekre is, amelyek közt Phare projektek és konferenciák szerepelnek. Simona Munteanu az intézmény kiadványai közül kiemelte a 11. lapszámnál tartó Néprajzi Közlönyt. „Felfüggesztett állapotként” jellemezte Eleonora Sava, adjunktus az általa képviselt Román Etnológiai Tanszéki Csoport aktuális munkáját. A román néprajzi kutatások és az oktatás terén nyitás szükséges olyan tudományterületek irányába, mint a kulturális antropológia, szociológia, irodalomtudomány stb. A román tanszéktől eltérően, úgy tűnik, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, a rendszerváltás utáni küzdelmes időszakot követően, nemcsak az oktatás terén, hanem a kutatási kezdeményezésekben is „fejlődést” mutat. Keszeg Vilmos, tanszékvezető értékelésében felvázolta a jelenlegi kutatási területeket, aktuális és tervezett egyetemi kurzusokat, valamint ismertette a Néprajzi Látóhatár c. konferenciakötetet. Pozsony Ferenc mutatta be a jelenlévőknek a Kriza János Néprajzi Társaságot, amely egyetemi háttérintézmény, tízezer kötetes könyvtárával, archívumával (folyamatosan digitalizálják), videotékával segíti a néprajz szakirányú hallgatókat, kutatókat. A szervezet kiadványai közül három sorozatra hívta fel a figyelmet a társaság elnöke: „Lenyomatok” (fiatal kutatók munkái), „Kriza Könyvtár” és egyetemi tankönyvek. A jelenlegi kutatások közül Pozsony kiemelte a csángókutatást és a magyar diaszpóra-kutatást. /Musca Szabolcs: Néprajzi intézetek múltja és jelene. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2008. január 21.
Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Budapesten a magyar kultúra napját ünnepelték. Több erdélyi városban már a hét végén elkezdődtek a programok. Nagyváradon január 19-én nyitották meg hivatalosan azt a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) által szervezett tíznapos rendezvénysorozatot, melyet a Himnusz születésének tiszteletére rendeztek. Az Ady Endre Gimnázium díszterme előtt adysok által készített művészi alkotás várta az érdeklődőket. Fleisz János, a BINCISZ elnöke köszöntette a jelenlévőket, s mint mondta immár nyolcadszor együtt ünnepelhetnek a berettyóújfaluiakkal. Biró Rozália váradi alpolgármester hangsúlyozta, „végre egy határon belül gondolkodhatunk berettyóújfalui testvéreinkkel“. Az elmúlt évben egyezményeket, partneri kapcsolatokat kötöttek Debrecennel, Berettyóújfaluval. Szatmárnémetiben a magyar kultúra napja a múlt év óta a Magyar Kultúra Hetévé bővült. Január 19-én a székesegyházban Schönberger Jenő megyéspüspök jelenlétében az Ady Endre Társaság szervezésében ismert színészek szavaltak, majd a felvidéki Rock Színház tagjai a Napba öltöztetett leány és a Megfeszített című zenés játékokból énekeltek népszerű részleteket. A székesegyház oldalhajójában 41 felvidéki falu (Felső-Bodrog, Bódva, Zsitva, Ipoly, Garam völgye, Zobor-vidék) népviseletébe öltöztetett babáit mutatták be. A Rock Színház művészeivel együtt a kiállítás másnap már Nagykárolyban volt. „Az a tény, hogy a Román Kultúra Napja csak egy héttel előzi meg a magyar kultúra napját, adta azt az ötletet, hogy megszervezzem a Világban Élő Román és Magyar Fotóművészek Nemzetközi Kiállítását, összekötvén a két ország kulturális napját” – fogalmazott Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke a Budapesti Román Kulturális Intézetben (BRKI) a hét végén. /Összekötő kultnapi kokárda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ Szatmárnémetiben első alkalommal mutatták be a felvidéki magyar népviseletet bemutató babakiállítást, háromszáz, viseletbe öltöztetett babát láthatott a közönség a vándortárlat utaztatásával foglalkozó Kultúráért és Turizmusért Társulás jóvoltából. Az elmúlt tíz évben a népviseletbe öltöztetett babákat számos felvidéki iskolában állították már ki, de részt vettek 2000-ben a Hannoveri Világkiállításon is. /Babos Krisztina: Apró identitásőrzők. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./2008. január 21.
Két előadással indul nyolc helyszínt érintő turnéra a sepsiszentgyörgyi Háromszék Néptáncegyüttes. Az Ivácson László által összeállított Erdélyország az én hazám című folklórműsort a nagyenyedi, illetve a nagyváradi művelődési házban láthatja a közönség, majd Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Zilahon, Besztercén, Kőhalmon, és Sepsiszentgyörgyön a Csávási ballada című előadással lepnek fel. /Turnén a Háromszék együttes. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./2008. január 21.
„Az idei, 39. Magyar Filmszemle több szempontból is mérföldkő az erdélyi magyar filmkészítés számára” – jelentette ki Szántai János, az Argo Audiovizuális Egyesület elnöke, ugyanis a január 22-én Budapesten kezdődő szemle versenyprogramjában az erdélyi magyar filmesek minden kategóriában képviseltetik magukat. Felméri Cecília Kakukk című kisjátékfilmje a Communitas Alapítvány és a Szülőföld Alap támogatásával, valamint az Argo Audiovizuális Egyesület és a magyarországi Inforg Stúdió együttműködéséből jött létre. A fiatal rendezőnek a Kakukk – amely egyben diplomamunkája is – nem az első sikere, hiszen azelőtt animációs filmjeivel tűnt ki. Lakatos Róbert – aki 2004-ben az Ördögtérgye című munkájával elnyerte a kisjátékfilm kategória fődíját – Bahrtalo! (Jó szerencsét!) című neorealista munkája a két évvel ezelőtt forgatott, hasonló nevű dokumentumfilmet egészíti ki. A Magyar Filmszemle történetében – Tompa Gábor Kínai Védelem című nagyjátékfilmje után – ez a második, erdélyi rendező alkotta nagyjátékfilm. A dokumentumfilm kategóriában az erdélyi magyarok Bálint Arthur Poros öltöny című filmjének szurkolhatnak jövő kedden. /Zsigmond Orsolya: Erdélyi filmes mérföldkő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2008. január 21.
Új vezetőséggel kezdi a 2008-as évet Temesváron a Geml József Társaskör. Az elmúlt hét végén tartotta éves beszámoló közgyűlését a Sági úti negyed és részben a Józsefváros magyarságát összefogó civilszervezet. Marossy Zoltán alprefektus, a Társaskör elnöke beszámolt az előző év rendezvényeiről, az RMDSZ-szel közösen használandó székház felújításában elért eredményekről, de a problémákról is. A felújított épületben könyvtárat és klubhelyiséget is szeretne működtetni a tagság. Marossy Zoltán sokrétű elfoglaltsága miatt nem tudja vállalni az elnöki tisztséget, a tagság Kiss Ferenc tanfelügyelőt választotta elnöknek. /(Sz. I.): Tisztújítás a Geml József Társaskörben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./2008. január 21.
A tordai magyarok iskolaalapítási kérelmét pozitívan bírálta el a szaktárca, így idén szeptembertől beindul a magyar tannyelvű Jósika Miklós Líceum. A megye oktatásügyi tisztségviselői és szakemberei ellátogattak Tordára, hogy személyesen egyeztessenek a pedagógusokkal. A betöltendő állások közel felét a tordai iskolák magyar tagozatain tanító címzetes tanárok foglalják el, a helyettesek pedig készülhetnek a nyári versenyvizsgára. /Nagy-Hintós Diana: Az oktatás minőségének javulását várják a tordai magyar iskolától. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2008. január 21.
Január 19-én iskolát avattak Magyarózdon. Húsz gyerek köszöntötte rövid verses-dalos műsorral az egybegyűlteket. A meghívottak közül csupán Lokodi Edit megyei tanácselnök és Horváth Arany, az iskola nevét viselő Horváth István költő lánya jelent meg. Ballai György, Magyarbükkös polgármestere frissen sült fánkkal, üdítővel kínálta a megjelenteket. A kormány 300 ezer lejt utalt ki az iskola felújítására, így sikerült kicserélni az épület tetőszerkezetét, szigetelni a falakat, bevezetni a vizet, központi fűtést szerelni, belső vécéket és mosdókat kialakítani. A tanfelügyelőség jóvoltából új bútorzattal és tanfelszerelésekkel, számítógépekkel rendezték be a helyiségeket. Az iskolának az ‘50-es évek elején nagyon sok tanulója volt. A magyarózdi iskola 2004-ben vette fel a Horváth István nevét, ahová ma 19 gyerek jár óvodába, 17 I. -IV. osztályba és 21 tanuló V. -VIII. osztályba. /(kilyén): Háromszor született a magyarózdi iskola. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./2008. január 21.
Mesemondóverseny volt január 19-én Sáromberkén, a második osztályosoknak szervezett Nagyapó mesefája elnevezésű verseny körzeti szakaszát tartották, melyen 12 iskolából összesen 31 diák vett részt. /Berekméri Ildikó: Látogatóban nagyapóéknál. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./2008. január 21.
A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör eddigi, a Bulgakov irodalmi szalonjában megtartott körök helyszíne ezután a pince lesz, ez sokkal családiasabb hangulatot ad. Elindul egy ún. Golania Magna felolvasó-sorozat, amelyre minden második héten kerül sor. A felolvasóest-sorozatot Karácsonyi Zsolt indította el. A költő készülő verseskötetéből olvasott fel néhány szemelvényt. A beszélgetés alapfonalát a sámán- és váteszköltő közti különbség képezte. Kiderült, hogy Karácsonyi Zsolt sámánköltő. /Varga Melinda: Egy sámánköltő jelenései. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./