udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7525 találat lapozás: 1-30 ... 5101-5130 | 5131-5160 | 5161-5190 ... 7501-7525 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. szeptember 12.

Tamási Áron Énekes madár című színjátékából készült, A csoda című előadás felújításával kezdi hatvanadik évadát a Tamási Áron Színház, felújítják a 2001/2002-es évad egyik legnagyobb szakmai és közönségsikerét. Bocsárdi László, az előadás rendezője elmondta, a Vitéz lélek és az Ősvigasztalás után jött A csoda, egy újszerű Tamási-olvasat. /Bogdán László: Szembenézés önmagunkkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

2008. szeptember 12.

Sylvester Lajosnak, a lap főmunkatársának három, frissen megjelent publicisztikai kötetét mutatták be szeptember 11-én Sepsiszentgyörgyön. Sylvester Ojtoz völgye a hadak útján, Frigyre lépni a szülőfölddel, valamint Szőttesünkben török minták című köteteit helyezte az olvasó asztalára. A rendhagyó könyves est házigazdája Beder Tibor ― a szerző törökországi zarándokútjainak állandó társa ― és Bogdán László volt. Sylvester Lajos elmondta, azután kezdte el Ojtoz völgyének feltérképezését, miután az Úz-völgyi hegyomlás című műve megjelent, s azok az ojtozi öregek, akik a kilencvenes években még nem merték elmondani emlékeiket, az úz-völgyi sorstársaikról készült könyv és dokumentumfilm hatására, tizenvalahány év múlva elkezdték mondani életük történetét. A Szőttesünkben török minták kötetből kiderül, törököknek és magyaroknak mennyi közük van egymáshoz. A Frigyre lépni a szülőfölddel című kötetnek azelőtt kellett megjelennie, mielőtt a Gyurcsány-kormány csődöt mond ― indokolta Sylvester. Interneten megjelent írásokról van szó, olyanokról, amelyek a világban szétszóródott magyarokat kapcsolják vissza szülőföldjükhöz. /Mózes László: A szülőföld vonzásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

2008. szeptember 13.

A határon túli magyar pártok nyilatkozatban támogatták, hogy Brüsszelben képviseleti irodája legyen a magyarságnak. Ezt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelentette be szeptember 12-én, miután a Parlamentben megnyitotta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A magyar parlamenti pártok által létrehozandó brüsszeli képviseleti iroda például a határ menti infrastruktúra fejlesztésében játszhat fontos szerepet. A KMKF hatodik ülésén a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos célkitűzéseiről Kiss Péter kancelláriaminiszter adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy fontos a szórványosodás megakadályozása, s az ehhez szükséges eszközrendszer kiépítését a kormány a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Szórványtanács létrehozásával is támogatja. Kiss Péter kiemelte, hogy a kormány a határon túli ügyekben ,,a be nem avatkozás politikáját viszi", mert a megosztó politika nem vezetett eredményre. /Összmagyar lobbiiroda Brüsszelben (Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

2008. szeptember 13.

A Magyar Polgári Párt üdvözli és támogatja a Székely Nemzeti Tanács népszavazás- kezdeményezését Székelyföld autonómiájának ügyében. Az MPP elnöksége közleményében az önkormányzati tisztségviselők támogatására kéri. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2008. szeptember 13.

A Magyar Polgári Párt sepsiszéki szervezetei szerint az alakulatnak önállóan kellene indulnia az őszi parlamenti választásokon, nem pedig független jelölteket támogatnia. A javaslatot előterjesztik a megyei szervezet vezetőségének. Gazda Zoltán, az MPP megyei szervezetének alelnöke elmondta: a pártként való indulást választják. /Farcádi Botond: Pártként indulnának a sepsiszéki MPP-sek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Oleh Havashi, Kárpátalja kormányzója szeptember 12-én Ukrajnában egyeztetett a két megye közötti együttműködési lehetőségekről. Döntés született arról, hogy a következő hetekben aláírásra kerül majd a Kárpátalja és Szatmár megye együttműködéséről szóló kétoldalú egyezmény. A dokumentum aláírása október 3-án lesz Szatmárnémetiben. /Kétoldali egyeztetések. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Az Arad RMDSZ-es megyei jelöltek esélyeiről Király András képviselő elmondta, a jelenlegi választási törvény nagyon sok ismeretlen elemet tartalmaz. Ezért el kell hitetni a magyar közösséggel a megyében és országosan, hogy a tét a parlamenti képviselet. /Irházi János: Parlamenti választások 2008 – RMDSZ-jelöltek és -esélyek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Szeptember 12-én második alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz, ezúttal Kézdivásárhelyen, a háromszéki és hargitai megyei jogú városok – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós – elöljárói, illetve Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Meghívottakként a két megye színtársulatainak igazgatói, illetve képviselői is részt vettek. A találkozón színházi együttműködésről és a két megye, valamint a városok bejáratainak új arculattervéről tárgyaltak zárt ajtók mögött, majd a városháza dísztermében sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták: teljes egyetértés alakult ki közöttük a színházak fenntartását illetően, és az egységes, a Székelyföldre jellemző helységnévtáblák is szóba kerültek. /Iochom István: A színházi együttműködéstől az egységes helységnévtáblákig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

2008. szeptember 13.

A felekezeti oktatás feladását látja a Báthory-líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesítésében Szabó Árpád unitárius püspök. Elmondta: jó lett volna, ha ilyen horderejű döntés előtt a katolikus egyház más felekezetek vezetőivel is konzultál. /Vitatott iskolaegyesítés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ további vélemények:a/ Matekovits Mihály, az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója elmondta: Kovács Sándor főesperes nem követett el törvénytelenséget akkor, amikor nem kérte ki az iskolaegyesítésről a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumba járó gyerekek szüleinek és igazgatójának véleményét. /(N. -H. D.): Csak az egyházi jóváhagyás szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ b/ Czirják Árpád pápai prelátus a vele készült interjúban emlékeztetett, a kolozsvári katolikus líceum, a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium az ő kezdeményezésének is köszönhető, a rendszerváltás után lehetőség mutatkozott a katolikus iskola létrehozására. A testvéregyházak képviselőivel összefogva sikerült az iskolát létrehozni, a Báthory István Líceum épületében. Czirják Árpád számára érthetetlen a katolikus líceum felszámolásának kísérlete. Czirják Árpád Jakubiniy György gyulafehérvári érseket teszi felelőssé a katolikus iskola megszüntetéséért. Az érsek után súlyos felelősség terheli a főegyházmegyei főtanfelügyelőt és a helyi plébánost. /Török János: Államosítás egyházi segédlettel. Interjú Czirják Árpád pápai prelátussal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ c/ „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” – nyilatkozta a református püspök, nem kíván a sajtó nyilvánossága előtt véleményt mondani. Véleményét az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek rendszeresített találkozóján fogja elmondani. Kovács Sándor főesperes elmondta: az egyház bérleti szerződést kötött 20 évre a tanfelügyelőséggel. Eszerint az egyház biztosítja, hogy visszaszolgáltatás alatt álló ingatlanában folytatódjék az oktatás, cserébe állami támogatáshoz juthatnak az épület felújításához, korszerűsítéséhez. Nagyenyeden a református egyház kötött 25 évre szóló ilyen típusú szerződést az önkormányzattal. Előzőleg a minisztérium az enyedi kollégiumnak megszavazott és jóváhagyott milliárdos összeget visszavonta, és újabb határozattal más iskolának adta. A nagyenyedi kollégium pedig képtelen volt a megkezdett munkálatokat befejezni. Pap Géza püspök úgy látja, hogy a politikai élet egyes tisztségviselői is el akarják lehetetleníteni az egyházi tulajdonban lévő iskolák helyzetét, s magát a felekezeti oktatást az anyagi eszközök megvonásával akarják térdre kényszeríteni. /N. -H. D. : „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Salamon Ferenc felmondása nyomán a július végén megtartott versenyvizsgára egyedül Ferencz Attila volt alpolgármester jelentkezett, másfél hónapja ő igazgatja a kézdivásárhelyi Vigadót, a város legfontosabb művelődési intézményét. Ferencz Attila azt szeretné, hogy a népszínház alakuljon át hivatásos társulattá. /Iochom István: A népszínház alakuljon hivatásos társulattá (Beszélgetés Ferencz Attilával, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatójával) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Ez évben emlékezünk az első világháború befejezésének 90. évfordulójára. A háború után a magyar települések legtöbbje emlékműállítással emlékezett elesett hőseire. A második világégés sok helyen feledésre ítélte a kegyeleti helyeket, amelyek közül sokra a pusztulás és az enyészet várt. Társadalmi összefogásra van szükség, hogy e mementók visszanyerjék rangjukat. A felhívók a magyar történelmi egyházak támogatásával kérik a Kárpát-medence polgárait, hogy amennyiben településükön emlékmű áll, hozzák rendbe annak környezetét. A meghirdetők ez évben köszönettel fogadják a megszépült emlékművekről készített fotókat és videofelvételeket. A fényképeket a [email protected] e-mail címre, a mozgóképeket Magyar Televízió, Sírjaik hol domborulnak című műsorhoz kérik eljuttatni. /Mártírok és Hősök Közalapítvány: Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Az otthon fogalma átlényegül, amikor 35 fiatal két héten keresztül a bicikli nyergét, az ország ezer kilométerét és sátortábort, karavánt, tábortűz fényét választja otthonául. Ötödik alkalommal hívja Solymosi Zsolt tanár Szekernyés Réka kollégájával a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjait kerékpártúrára, bicatúrára, ahogy mondják. Tizenéveseknek napi 70-80 kilométert letekerni nem kis erőfeszítést igényel. Az út során napi a blog-bejegyzések (https://bicajzsuk.blogspot.com) sem maradnak el. /Solymosi Zsolt: Bicatúra, és valami sokkal több... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Vidovszky Gábor frankfurti pszichiáter nem először jár a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban. Anyai nagyapja, Juhász Albert a kollégium tanára volt, sőt a tanítóképző igazgatója 1944 és 1948 között. Bemutatta az örömtréninget a tantestület érdeklődő tagjainak. Pszichiáterként a prevencióval, a megelőzéssel foglalkozik és rájött, hogy ezzel a módszerrel igen komoly sikereket lehet elérni a tanulók személyiségfejlődésében. /Bakó Botond: Nagyenyed. Iskolakezdés örömtréninggel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Tizenegy alkotó részesül idén Magyar Művészetért Díjban, a kuratórium emellett döntött a Bartók Béla- és a Kodály Zoltán-emlékdíjakról is – tájékoztatott Gubcsi Lajos, a grémium elnöke. Magyar Művészetért Díjat kap Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész, Benedikty (Horváth) Tamás író, az ExperiDance társulat – Román Sándor, Herczku Ágnes népdalénekes, Jandó Jenő zongoraművész, Kévés György építész, Litomericzky Nándor felvidéki építész, Lóránt János Demeter festőművész, Miklósa Erika operaénekes, Polgár Rózsa gobelinművész és Tarr Béla filmrendező. A Magyar Művészetért – Bubik István-díjat idén Tóth Tibor révkomáromi színművész kapja. Az 1987 óta odaítélt díj célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl. /Ádám Gyula magyar művészetért díjas. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Húsz éve távozott az élők sorából Incze Ferenc kolozsvári festőművész, a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagja, „mégis itt van köztünk a helye. Itt Erdélyben és a művészetet még tisztelő nagyvilágban” – mondta Kántor Lajos tíz évvel ezelőtti, a művész Bánffy-palotában megrendezett, nagyszabású emlékkiállítása alkalmából. Incze Ferenc /Gyergyószentmiklós, 1910. aug. 5. - Kolozsvár, 1988. aug. 21./ sajátos álomvilága az irányzatok sokféle jelzőjével illethető ugyan, valójában azonban besorolhatatlan, írta Németh Júlia. A Gyergyószentmiklóson született művész Nagyszebenben nőtt fel, a Budapesti Iparművészeti Főiskola elvégzése után egy évet Bécsben töltött, majd 1939-től élete végéig Kolozsváron tevékenykedett. /Németh Júlia: „Kolozsvártól Párizsig – és tovább... ” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Immáron messzi földeken is elismert író volt Tamási Áron, a Szűzmáriás királyfi, az Ábel-regények, az Énekes madár, a Jégtörő Mátyás, a remek novellák szerzője, amikor – hetven esztendővel ezelőtt – Kolozsvárról ismételten hazalátogatott szülőfalujába, családjához, s élményeiről megírta a Szülőföldem című könyvét. Ez a kivételes értékű mű Tamási legszemélyesebb emberi- művészi vallomása, írta Nagy Pál. Tamási Áron pályája delelőjén megírta a "szűkebb haza" lelkületét utolérhetetlen tökéletességgel kifejező vallomást, a Szülőföldemet, ez a könyv Illyés Gyula Puszták népe című alkotása mellett, vele egy sorban a huszadik századi magyar népi irodalom legmaradandóbb teljesítménye – s mindkettő olyan későbbi remekléshez nyújtott szellemi indítást, mint Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című naplóregénye, méltatta Nagy Pál. "A nép – írta Tamási –, melyből származol, már itt volt ezer esztendővel ezelőtt. S ha igazuk van a tudósoknak, hogy az avarok maradványai a székelyek, akkor itt voltak azelőtt is (…) S most ingerülten néznek mindenütt reád, ha nyelveden szólasz ezen a földön…" /Nagy Pál: Valóság és költészet harmóniája. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Néma tengely címmel Móser Zoltán fekete-fehér fényképeiből nyílt kiállítás Kolozsváron a Korunk Galériában. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője nyitotta meg kiállítást, majd bemutatta a Korunk Galéria új szervező-mindenesét, Zakariás Ágotát. A majdnem minden európai fővárosban kiállító Móser Zoltán kolozsvári tárlatának ismertetésében Visky András dramaturg beszélt a művész esztétikai szempontból értett konzervatív „látásmódjáról”, a klasszikus, fekete-fehér, analóg technikával készített fényképekről. /Musca Szabolcs: Tárgyak, terek, arcok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2008. szeptember 13.

Megjelent Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművésznő legújabb kisalbuma: A fény madarai /Gyergyószentmiklós, 2008/ Az előszónak is számító méltatás szövegét két rangos szerző jegyzi: Jánosházy György és Banner Zoltán. /B. D. : Félelem és szorongás között – a szépség erdejében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2008. szeptember 14.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján kettős ünnepet ültek a bukaresti magyar katolikus hívek. A Szűz Máriáról elnevezett Barátok temploma, ahol Páll Antal esperes, a magyar hívek lelkipásztora szolgál, templombúcsút ünnepelt. A magyar nyelvű szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. A templom színültig megtelt. A katolikusok mellett szép számban református és unitárius vallásúak is jelen voltak, valamint román ajkú katolikusok, megjelent Bányai László is, a szőlőskerti református gyülekezet lelkipásztora és Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet is. A bukaresti magyar katolikus hívek nevében Bara Gyula minisztériumi tanácsos köszönte meg Jakubinyi érsek látogatását. /Árvay Zsolt: Ünnep Bukarestben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 14./

2008. szeptember 14.

Roos Márton megyéspüspök szeptember 7-én ünnepi szentmise keretében megáldotta a nemrégiben felújított temesfüvesi templomot. A lippai plébániához tartozó egyházközség templomát Andó Attila helyi plébános irányításával a temesvári püspökség, valamint a hívek jelentős anyagi támogatásával tatarozták. /Megáldották a temesfüvesi templomot. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 14./


lapozás: 1-30 ... 5101-5130 | 5131-5160 | 5161-5190 ... 7501-7525




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék