udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 5131-5160 | 5161-5190 | 5191-5220 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. szeptember 15.
A Homoródszentmártonhoz tartozó Bükkfalván szeptember 13-án felavatták a Román Viktor szoborparkot, melyet a 13 évvel ezelőtt elhunyt szobrászművész Marosvásárhelyen élő testvére, Román Elemér hozott létre. Hála Román Elemér mérnöki szaktudásának, tehetségének és művészi érzékének, semmit sem veszítettek eredeti üzenetükből. /Takács Éva: Felavatták a szoborparkot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./2008. szeptember 15.
A jövedelmezőség határán álló vállalkozások kapnak helyet az erdélyi magyar könyvpiacon. A nagyobb hazai magyar kiadók, a Pallas Akadémia, Koinónia és a Kriterion igazgatói szerint ennek ellenére megéri könyvekkel foglalkozni. Egy nagyobb kiadó évente harminc-ezer könyvet is nyomhat, forgalma pedig elérheti a négymillió lejt. Az erdélyi magyar bestseller háromezer példányban fogy legalább. A bevételek negyven százaléka a könyvesboltoké, hatvan marad a kiadóknak, ebből fizetik ki a jogdíjakat is. A kisebb kiadók csak egy stílusra hajtanak, ilyen a fiatal, kortárs irodalmat támogató Erdélyi Híradó, amely háromszáz példányban nyomtat egy kiadványt. A Gaudeamus kolozsvári könyvesbolt nem csak erdélyi, hanem külföldi olvasókat is becsábít, az Erdéllyel kapcsolatos könyvek, a művelődés és helytörténet a keresettebb, de az irodalmi könyvek is fogynak. A Koinónia kiadó ötszáz példányban hoz napvilágra egy könyvet, de vannak olyan kiadványaik, amelyek elérik a 3000 példányt, jelezte Visky András igazgató. Ilyen erdélyi bestseller a Kincses képeskönyv sorozat. A Pallas Akadémia 3000–5000 példányszámban is kinyom egyes címeket, mondta el Tőzsér József Gyula igazgató. A szépirodalmi művek közül Kányádi Sándor és Farkas Árpád műveit kedvelik az emberek. Népszerűek a történelmi témájú könyvek és a gyerekirodalom is. A Kriterion terjesztési igazgatója, Csigi Levente kifejtette: a szépirodalmi kiadványok ráfizetéssel járnak, ezek alapítványi pénzekből jönnek napvilágra. Muszka Sándor költő két kötetet jelentetett meg az Erdélyi Híradó Kiadónál. /Varga Melinda: Könyvek a profit határán. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2008. szeptember 15.
Kiköltözött a Teleki Téka épületéből a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókszervezete, illetve a Ion Vlasiu-tárlat, ezáltal lehetőség nyílt a terjeszkedésre. A több mint 200 éves közkönyvtárnak az utóbbi években szűkössé váltak a tárolási felületei, egyre nagyobb gondot okozott a frissen beszerzett kötetek tárolása. /Antal Erika: Bővül a Teleki Téka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2008. szeptember 15.
A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és a Bonchidai Református Egyházközség szervezésében került sor a harmincegyedik erdélyi honvéd emlékmű avatására szeptember 13-án Bonchidán. Az esemény egybeesett a tordai csata kezdetének hatvannegyedik évfordulójával: 1944. szeptember 13-án kezdődött az a huszonhat napos kemény harc, amelyben több mint 2500 honvéd esett el. A bonchidai református temetőben százkilenc honvéd nyugszik. Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke mondott beszédet. Barabás János, Magyarország frissen kinevezett kolozsvári konzulja is jelen volt az eseményen. /N. H. D. : Új honvédemlékművet adtak át Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2008. szeptember 15.
A szavazás előtt visszalépett a Hargita megyei jelöltrangsoroló ülésen Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. Elmondta, „kimeríti az embert, ha az élete folyamatosan elvtelen tárgyalások, szakmai vagy akár észérveknek is ellentmondó, fölösleges viták sorozata. Az oktatási szakbizottság, amelynek 16 évig tagja voltam, sajnos, ilyen: minden ügy »magyar ügy« volt a kollégák szemében, amelyhez illett »jó románként« viszonyulni, ezért a határozatok mindig kínkeservesen, hosszas egyeztetések után születhettek csak meg, és folyamatosan figyelni kellett a már elért eredményekre is, hogy a következő döntésben meg ne semmisíthessék azokat. ” Továbbá értetlenül szemlélte az erdélyi közéletben egyre inkább teret hódító magyar–magyar szembenállást is. Asztalos Ferenc ugyanakkor attól fél, hogy nem lesz olyan képviselő az RMDSZ-frakcióban, aki a szakmai szempontokat hivatásszerűen képviselje az oktatási szakbizottságban. /Kovács Csaba: Nem indul újra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2008. szeptember 15.
Tordán a maréknyi magyar közösség anyanyelvű gimnáziumának több mint fél évszázados kényszerszünet utáni újraindítását ünnepli, Kolozsváron pedig a katolikus gimnázium megszűnése miatt tüntet szintúgy maréknyi magyar közösség. Felemelő érzés látni a tordai magyarok sokéves fáradozásának a beteljesülését ígérő iskola (újra)születését, viszont torokszorító a kolozsvári magyar iskola megszűnése. /Benkő Levente: Öröm és üröm. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2008. szeptember 15.
Február 14-én, vasárnap a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium néhány diákja szüleikkel együtt néma tüntetést szervezett Kolozsváron a Főtéren, a Szent Mihály-templom előtt. A jelenlevők így kívántak tiltakozni iskolájuknak a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása ellen. Mind a tanulók, mind szüleik azt sérelmezik, hogy nem kérték ki véleményüket, és nem tájékoztatták őket előre a főesperesi szándékokról. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatónője elmondta: mindvégig ellenezte a beolvasztást. /Nagy-Hintós Diana: Néma tüntetés az iskolaegyesítés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ „Államosítás egyházi segédlettel?!”, „Beolvadás = lassú elolvadás”, „Jakubinyi György, Kovács Sándor, ne adjátok el iskolánkat!” – ilyen transzparensekkel vonult fel a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratánál a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok és szülők közel másfél száz fős csoportja. Bazsó-Dombi Attila görög katolikus lelkész – akinek hat gyermeke közül három tanul a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban – a nemzeti és felekezeti identitást őrző és erősítő intézmények ellehetetlenítését célzó törekvések közé sorolta az iskola megszüntetését. A kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal ezzel szemben úgy véli: a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumnak a Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása erősíti a felekezeti oktatást. Másfelől így könnyebben hozzá lehet jutni a visszaszolgáltatás alatt álló egyházi ingatlan korszerűsítéséhez, javításához szükséges állami pénzekhez. A katolikus iskola beolvasztását kérő Kovács Sándor kolozsvári római katolikus főesperes, valamint Tőkés Elek, a Báthory-gimnázium igazgatója korábban kifejtett álláspontjához hasonlóan Kónya Zoltán főgondnok úgy vélekedett: a két iskola összevonása azért hasznos, mert így „a katolikus oktatás kiterjed az egész iskolára, és nem csak egy-két osztály fog katolikus nevelésben részesülni, hanem az egész Báthory-iskola”. A szülők és a diákok elszántak. A Báthory-gimnáziumban a szeptember 15-én kezdődő tanévnyitón is felvonulnak transzparenseikkel, és szórólapokat osztogatnak. /Benkő Levente: Fejlesztés vagy önpusztítás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2008. szeptember 15.
Február 14-én, vasárnap a Farkas utcai református templomban megtartott istentisztelettel kezdődött a tanév a Kolozsvári Református Kollégiumban, amely idén először indított egy-egy első és ötödik osztályt. Igét hirdetett Kovács Tibor iskolalelkész, beszédet mondott Székely Árpád igazgató, Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa és Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes. /(n. -h. d.): Tanévnyitás a református kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2008. szeptember 15.
Felavatták szeptember 14-én Csíkszeredában a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnáziumnak otthont adó új épületet. A rendezvény egyben tanévnyitónak is számított, hiszen az iskola hatszáz diákja és tanáraik mától az új épületben kezdhetik el a tanulást, és nem kell többé a város különböző részeibe rohangálniuk órákra. /Benkő Levente, Túros Eszter: Romokból európai iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2008. szeptember 15.
Hét végén elkezdte a műsorsugárzást Románia vezető hírtelevíziója, a Realitatea TV marosvásárhelyi stúdiója. Az adó egyelőre román nyelven jelentkezett, de hamarosan elkezdődik a magyar nyelvű híradók gyártása is. A tervek szerint a negyedórás magyar nyelvű híradó hétköznaponként 17 órától jelentkezne. /Szucher Ervin: Napi magyar híradó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2008. szeptember 15.
Mivel 1277-ben a szászok gyújtogatása következtében az Árpád-kori iratokkal együtt elpusztult az Erdélyi Egyházmegye alapításának bullája is, évszázadokon át, egészen 1996-ig úgy szerepelt a Pápai Évkönyvben, hogy a XI. században alapították az egyházmegyét. A Rómában élő jezsuita történész, Szilas atya húsz éve derítette ki, hogy az alapítás éve 1009. Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szeptember 13-án ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településéről érkeztek zarándokok Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendőkön keresztül főegyházmegyénket az ezer esztendő alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében. Az emlékezést Szent István királlyal kezdte, aki tíz egyházmegyét alapított. Szintén Szent István királyhoz kapcsolódik a Szűzanyának a Magyarok Nagyasszonya elnevezése is. Jakubinyi György választ adott arra a kérdésre, hogy mi a célja a millenniumi évnek: lelkigyakorlatot tartani. A legutóbbi népszámlálások ijesztő adatait említve mondta: – Ne adjátok fel a reményt! Ha visszatekintünk, az ezer éven át voltak nehezebb, sokkal rosszabb évszázadok, és a somlyói Mária mégis átsegítette népét a vészen. És ha ezer éven át vezetett minket, akkor megvan minden alapunk arra, hogy higgyük és reméljük, a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. A székesegyház felújítása évek óta folyik. Ehhez a hívek anyagi segítségére is szükség van. Ezért szeptember 28–29-én a katolikus templomokban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház restaurálási munkálatainak finanszírozására gyűjtenek. /Takács Éva: Lelkigyakorlat egy éven át. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./2008. szeptember 15.
Szeptember 12-én érkeztek a vendégek határon innenről és túlról a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének IV. Konferenciájára Érmihályfalvára. A találkozó témája: Politizáló egyház – imádkozó politikus. A háromnapos egyházi rendezvényt Csűry István helyettes püspök istentisztelettel nyitotta meg. Hermán M. János előadó-tanácsos, Sipos Gábor történész, Tőkés László EP-képviselő, valamint Varga Mihály egykori magyar pénzügyminiszter osztotta meg a véleményét a hallgatósággal. A történelem során bebizonyosodott Márton Áron püspök, Mindszenty József bíboros, valamint a mihályfalvi Sass Kálmán lelkipásztor példáján keresztül, hogy az egyházi ember szava mérvadó a nemzet sorsának alakulásában. Az előadások utáni hozzászólások is – kevés kivétellel – erre utaltak. /Sütő Éva: Presbiteri konferencia Mihályfalván. Kötelező állást foglalni a nemzet ügyeiben. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 15./2008. szeptember 15.
Több száz érdeklődőt vonzott szeptember 14-én Barót főterére, a Diákdombra a második alkalommal megszervezett Erdővidéki Fúvóstalálkozó. A szervező, a Csala Kürtje fúvószenekar meghívásának a székelyudvarhelyi, nagybaconi, parajdi, uzoni, mikóújfalusi, csíkkarcfalvi és barátosi fúvósegyesületek tettek eleget. Az ünnepélyes felvonulást követően a nyolc együttes közösen adta elő a székely és magyar himnuszt. Barót polgármestere, Nagy István elégedettséggel nyugtázta, hogy a Csala Kürtje Egyesület számára kevés idő is elég volt a hagyományteremtéshez. /Hecser László: Erdővidéki Fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./2008. szeptember 15.
Az idősek helyzetének megismerése céljából, a szociális osztály szakembereinek segítségével, kérdőíves kutatást végeztek Bihar és Szatmár megye több településén. Sok esetben a nyugdíjasok kiszolgáltatottak, egyedül élnek, ennek ellenére nem akarják idősek otthonában tölteni napjaikat. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete által kezdeményezett projekt kivitelezésében a szatmárnémeti és nagyváradi önkormányzatok, valamint a Caritas szervezet is részt vett. /Fábián Ágnes: A nyugdíjasok fele még dolgozna. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 15./2008. szeptember 15.
Rövidesen megjelenik Bíró Béla: Eszmélet és körkörösség. /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica/ című kötete. A szerző a József Attila-vers jelentésvilágát elemezte. /Megjelenés előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./2008. szeptember 16.
A Duna TV-ben elhangzott Markó–Tőkés-párbeszédnek az ezután létesítendő brüsszeli magyar képviseleti iroda egyik sarkalatos tétele a közös álláspont kialakításának szükségessége. Kiss Péter kancelláriaminiszter ,,a kölcsönös be nem avatkozás" és ,,az egyenlő távolságtartás" marxista-leninista tételét hangoztatta. A kölcsönös be nem avatkozás tétele kimondottan a Kárpát-medencében az utódállamokba szétforgácsolt magyarság ellen irányult, s ennek legszorgalmasabb alkalmazói a magyar politikai vezetés és a kormányok voltak. Ebben a kérdésben Kádár János még Rákosinál is ,,jobban" teljesített, az 1957-es híres romániai látogatása és marosvásárhelyi beszéde a be nem avatkozás ürügyén megnyitotta az utat Romániában az 1956-os eseményekhez kapcsolódó brutális megtorlás és leszámolások előtt. /Sylvester Lajos: Beavatkozás vagy be nem avatkozás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2008. szeptember 16.
Az Európai Bizottság állásfoglalása értelmében időben hozzájuthatnak az őket megillető nyugellátáshoz a Romániából áttelepült magyar állampolgárok. A két országban nem egyformák a nyugdíjak, a kifizetés pluszmunkát jelentett a hivataloknak, így azok a szó szoros értelmében labdáztak a kiszolgáltatott ügyfelekkel. Az áttelepült nyugdíjas utazgatott a két ország között, közben nevetséges, 10 000–20 000 forintos ideiglenes minimálellátást kapott. A hatóságok nem vették figyelembe az ügyintézési határidőket, volt olyan, aki egy évet várt a járandóságára. Ma már több ezren vannak, egyesületbe szerveződtek, és együtt fordultak az Európai Parlament két magyar képviselőjéhez. Gál Kinga és Őry Csaba hónapok óta dolgoznak az ügyön, falakba ütköztek Magyarországon, Romániában és Brüsszelben is. A kedvező változást végül az hozta meg, hogy a panaszos leveleket továbbították az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosához. A válasz kimondja, hogy mind a magyar, mind a román hatóságok mulasztást követtek el. Minden uniós állampolgárt megilleti, hogy ügyeit ott intézze, ahol lakik. /Vége a nyugdíjkálváriának? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2008. szeptember 16.
Tisztújító kongresszus összehívását sürgeti a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. Gergely Balázs, a párt kolozsvári szervezetének elnöke kijelentette: október 1-ig választ várnak a párt országos elnökségétől a kongresszus megtartásának esetleges időpontjára vonatkozólag. Gergely Balázs az RMDSZ-jelöltekről úgy vélte: minden idők leggyengébb csapatának tartja, kiemelve Czika Tihamér személyét, aki több megnyilvánulásával is bebizonyította, nem alkalmas arra, hogy a közösség érdekeit és elvárásait képviselje. Czika Tihamér – aki az RMDSZ színeiben indul képviselőjelöltként az őszi parlamenti választásokon – állásfoglalásában leszögezte: „Szerencsére az RMDSZ nem az MPP ízlése szerint állítja jelöltjeit, mert ha így lenne akkor rég bajban lennénk. ” /P. A. M. : Kongresszust sürget a Kolozs megyei MPP. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2008. szeptember 16.
Az MPP Kolozs, illetve Kovászna megyei szervezete nem ért egyet azzal, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) független jelölteket készül támogatni az őszi parlamenti választásokon. „Politikai nonszensznek tartjuk, hogy évekig fáradoztunk a párt létrehozásán, a választásokon pedig függetleneket támogassunk” – magyarázta Gergely Balázs, a kolozsvári szervezet elnöke, aki Simon Balázzsal, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető alelnökével sajtótájékoztatót tartott. Gergely nem zárja ki, hogy az MPP az RMDSZ egyes jelöltjeit támogassa a választásokon. „Nem minden ördögi, ami RMDSZ-től való” – érvelt a kolozsvári elnök. Nem híve a függetlenek támogatásának a háromszéki MPP-szervezet sem. /Cs. P. T. : Berzenkedő MPP-vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./2008. szeptember 16.
Jelentős nézetkülönbségek vannak az önmagát erdélyi magyar jobboldalként meghatározó táboron belül. Az első, az EMNT és a MPP közötti törésvonal már akkor megmutatkozott, amikor Tőkés László belső legitimitási gondokkal szembesítette az MPP-t, és tisztújító kongresszus összehívását sürgette. Szász nyíltan nem mert visszavágni a püspöknek, hanem Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnökök „parlamenti mandátumszerzési ambícióival” magyarázta a tőkési kritikát, valamint a nemzeti tanács és az RMDSZ közeledését. A Szász és Tőkés közötti ellentét mélyülésére utal az is, hogy a püspök az RMDSZ-szel együtt az MPP-t is felelőssé tette az összerdélyi választási koalíció kútba eséséért. Szász Jenőnek a támadásokkal már pártján belül is szembesülnie kellett. /Rostás Szabolcs: Belső bírálatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./