udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4068
találat
lapozás: 1-30 ... 3181-3210 | 3211-3240 | 3241-3270 ... 4051-4068
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. október 20.
Nem (csak) Erdély volt a tét
Nem (csak) Erdély volt a tét. Kései tudósítás a párizsi konferenciáról – áll Koszta István filológus, történész legutóbbi kötetének címlapján, a könyvön, amely hiánypótló és amely szokatlan nézőpontból, Alexandru Vaida-Voevod levelei, az 1918–20-as, párizsi béketárgyalásokról hazaküldött szigorúan bizalmas, a könyv megjelenése előtt nem publikált rejtjeles üzenetei alapján, azokat idézve beszél a békekonferenciáról, történészi pontossággal. A Koszta István által közölt szövegek két részre oszthatók: Alexandru Vaida-Voevod Párizsból Iuliu Maniunak, illetve a kormányzótanácsnak írt levelei átfogják az úgynevezett békekonferencián tanulságosan és eredményesen tevékenykedő román delegáció első munkaévét (1919. január-november). A második rész: feljegyzései és emlékirat-töredékei az 1920. év első negyedévének történéseit és azok összefüggéseit tartalmazzák, a levelek eligazítják az olvasót a párizsi békekonferencia munkálataiban.
A kötetet Marosvásárhelyen a Súrlott Grádics irodalmi kör legutóbbi estjén, teljes teltházas közönség előtt, a szerző jelenlétében mutatták be a Bernády Házban. Bölöni Domokos házigazda és körvezető nyitószavait követően a kiadványt Pál-Antal Sándor akadémikus, ny. főlevéltáros méltatta: – A könyv nagy sikert aratott Budapesten. 1918–19-re vonatkozó része elénk, erdélyi és magyarországi magyarok elé tár sok részletező kérdést a párizsi konferenciáról. A kötethez Raffay Ernő történész írt méltatást, amelyben a következők állnak: „Trianonról és következményeiről szóló, minden szempontból körültekintő elemzést adó történelmi mű még nem született meg, de talán nem is fog hosszú ideig... Íme egy könyv, amely arról szól, hogy korántsem vagyunk minden titkok birtokában, kilencven év után is lehet megdöbbentően újat mondani... Megérthető belőle nemcsak a Magyar Királyság tragédiája, de a különbség is a magyar és a román politikai elit (például gróf Tisza István és Alexandru Vaida-Voevod) szellemi és morális állapota, valamint érdekérvényesítő tehetsége között is.” A fülszöveg gondolatsora szerint „Vaida-Voevod levelei a párizsi békekonferenciáról, olykor beszámoló, összegező tájékoztatói azért fontosak, mert abban a békéről alig szóló, általános zűrzavarban eligazítanak arról, hogy ki, kivel, hányszor, hol és mikor, meg miért, vagy mennyiért...” Ezt Koszta Istvánnak köszönhetjük, de nem csak mi, hanem az erdélyi román történészek is, főleg a kolozsváriak. Köztük sokan jól tudnak magyarul, így kompetensen tudták értelmezni Koszta munkásságát. Meggyőződtem arról, hogy őket is mennyire érdekelte a kötet, amely számukra is újdonságot jelentett. Betekintést nyújt a trianoni eseményekbe és nem csak azok egyoldalú, magyar részről történő ismertetését, hanem a másik szemszög érzékeltetését is nyújtja. Ezek a békekonferenciák nem jelentettek kimondottan fontos ügyet. A nagyhatalmak már felosztották egymás között az érdekszférákat, ez nekik másodrendű kérdés volt. A magyar küldöttség például nem is volt a konferencia hivatalos meghívottja, mert a monarchia akkor bomlott fel, Magyarország pedig még nem létezett. Be sem jutottak a trianoni palotába. Ez olyan tragédia, amelyről kevesen tudunk. Nagyon jól dolgozott viszont a román küldöttség, megtalálták a kiskapukat, megszerezték támogatóiknak a meggyőzhető embereket. A kötet alaposan kitágítja a Trianonnal kapcsolatos szemléletünket, azt hogy hogyan tekintünk mi másokra, de azt is, hogy mások hogyan tekintettek ránk. Ehhez a kötet hozzásegített – hallottuk a méltatótól, majd a szerző beszélt a könyvet megelőző kutatómunkáról, az anyagszerzés szinte hihetetlen egybeesésekkel gazdagított történeteiről. Mint mondta, a legnagyobb próbatétel az volt, hogy kimondottan a forrásanyagra támaszkodjon és erre szorítkozóan megállja, hogy következtetéseket vonjon le. Ez a történészi kutatói fegyelem eredménye.
Nagy Botond, Népújság (Marosvásárhely)2010. október 20.
Itthon vagyok!
mondotta a magyar államfő hétfő este a Kultúrpalota Tükörtermében a Márton Áron püspök tiszteletére tartott emlékkoncertet követő állófogadáson. Köztársasági elnöki beiktatása óta az első erdélyi város, amelyet felkeresett, Marosvásárhely, hangsúlyozta Schmitt Pál. És nagyon jól, otthon, itthon érezte itt magát, ismételte meg kijelentését. Azt is hozzátéve, hogy akárcsak két évtizeddel ezelőtt egyik nagyra becsült politikus elődje, lélekben ő is tizenötmillió magyar elnökének érzi magát. Mostani látogatása emlékét erősítendő ajándékot is átnyújtott a vendéglátóknak, illetve az est szervezőinek. Két művészi emlékérmet is felmutatott a jelenlevőknek. Az egyik Szent István arcmása, ezt Jakubinyi György római katolikus érsek vette át, a másik a honfoglaló magyarság hét vezetőjét ábrázolja, és a marosvásárhelyi Vártemplom birtokába kerül, Tőkés Lászlónak, a templom tiszteletbeli lelkészének nyújtotta át az anyaország elnöke. Népújság (Marosvásárhely)2010. október 20.
Schmitt Pál aláírta a Sapientia kollégiuma alapító okiratát
Marosvásárhelyi látogatásának második napján Schmitt Pál, Magyarország elnöke munkareggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőit, majd a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen részt vett a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon. Ezt követően mondta el ünnepi beszédét, majd az egyetem rektorával és az alapítvány elnökével közösen kézjegyével látta el a Sapientia első marosvásárhelyi diákkollégiumának alapító okiratát.
Dr. Dávid László, az egyetem rektora köszöntő beszédében kihívásnak nevezte egy új intézményrendszer kiépítését. Hangsúlyozta: az EMTE közösséget teremtett, esélyt az alkotó magyar kisebbségnek, s örömének adott hangot, hogy végre van politikai akarat, amely ráfigyel, segít.
Szépet, jót csak a szíveddel láthatsz
A magyar államfő ünnepi beszédében kijelentette: egyre jobban rájön annak a mondásnak az igazára, hogy ameddig a szem ellát, az a látóhatár, az országhatár az, ameddig az útlevél érvényes, de a nemzethatár az, amíg a szíveddel ellátsz. Majd a kis herceget idézte, hogy szépet, jót csak a szíveddel láthatsz. A köztársasági elnök egyik küldetésének a magyar nemzet összefogását nevezte.
A magyar nyelv maradjon meg olyan szépnek, amilyen
Citius, altius, fortius! Az olimpiai jelszót idézve – Gyorsabban, magasabbra, erősebben! – elmondta: amikor letette a köztársasági elnöki esküt, három dolgot vállalt. Elsősorban, hogy mindent megtesz azért, hogy a magyar nyelv maradjon meg olyan szépnek, amilyen, és érjük el, hogy a magyar fiatalok, bárhol élnek, szépen, választékosan beszéljenek magyarul. Másodsorban vállalta, mindent megtesz azért is, hogy a fiatalok egészségesek legyenek, mert ép testben lakozik ép lélek. Végül azt is vállalta, hogy annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak lehet, mert a tanulás, a tudás a legfontosabb dolog. Ezért is „bábáskodott” szívesen a Sapientia kollégiuma alapkőletételénél.
Az életfogytiglani tanulás fontosságát hangsúlyozva biztatta a diákokat, ne dőljenek hátra, mert mindig és mindenhol lehet jobbat és jobban csinálni.
Fontosnak tartja, jelentette ki, hogy a Sapientián magyarul tanulnak a fiatalok, „magyarul töltenek fel tudással fiatal lelkeket”, azonban a legfontosabbnak azt nevezte, hogy miként lehet majd hasznosítani, amit itt adnak.
Ha a tudás fontos, mutatott rá, akkor a tudás felé vezető út is fontos, minőségi diákokra van szükség. ”Semmi sem fontosabb, mint a minőségi oktatás, minőségi diákokkal”. Gratulált az egyetem vezetőségének, hozzátéve, hogy Bukarestben az államfőtől a kormányfőn át, a parlament két háza elnökeiig mindenkitől a Sapientia akkreditálását kérte, mert ez amellett, hogy elismerése az itt folyó munkának, lehetőséget ad arra is, hogy a magyar kormány folyamatos támogatása mellett a román kormány is támogassa, anyagilag és erkölcsileg. Végül Isten áldását kérte az egyetem munkájára.
Sem az elnök, sem a kormányfő számára nem idegen a szubszidiaritás elve
A találkozó végén tartott rövid sajtótájékoztatón a magyar államfő kijelentette: – Mindenhol, ahol a tudás gyarapításán fáradoznak az emberek, és tanítják a következő generációkat, fontos dolog történik. Ezért is találkoztam a Sapientia tanáraival és diákjaival, amely nemzetközi elismerésnek is örvend, és ha minden jól megy, a nyáron az akkreditálására is sor kerül. Felhívtam a figyelmet, hogy missziót teljesítenek, s a magyar kormány büszke lehet rá, hogy ez az egyetem magyar támogatással működik. Azon leszek, hogy mindenhova, ahol tanulásról van szó, határon innen vagy túl, megpróbáljak személyesen elmenni és hitet tenni amellett, hogy ha azt akarjuk, hogy Magyarország, a magyar nemzet tudásalapú legyen, oda az oktatás vezet, minőségi iskolák és egyetemek, erkölcsileg és anyagilag megbecsült tanárok és jó szándékú, ambiciózus diákok. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, amennyiben megtörténik az egyetem akkreditálása, lehetőség nyílik arra, hogy a román kormány is támogassa és elismerje az itt folyó oktatási tevékenységet.
Arra a felvetésre, hogy egyes magyar szervezetek támogatást várnak tőle az autonómiatörekvéseik kivitelezésére, Schmitt Pál kijelentette: – Az autonómia kérdése minden tárgyalásom során felmerült, és úgy látom, hogy sem az elnök úr, sem a miniszterelnök úr számára nem idegen gondolat a szubszidiaritás elve, hogy azokra az emberekre bízzák a döntéseket, akik a legközelebb vannak az egyes ügyekhez.
Cáfolta a hírt, amely szerint nem találkozott az RMDSZ felső vezetésével. Mint mondta, Markó Béla mellett ült a kormányfő fogadásán, és az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után, este Kelemen Hunor művelődési miniszterrel is találkozott.
Románia schengeni csatlakozásában Magyarország segítségéről biztosított. Mint mondta, eddig a tudást, a meglévő tapasztalatot adták át, most a diplomácia, a politika eszközei következnek, hogy meggyőzzék azokat az országokat, amelyeknek még fenntartásaik vannak, és nem hisznek abban, hogy Románia és Bulgária felkészült erre a felelős lépésre
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)2010. október 20.
Egyetemfejlesztés államfői részvétellel
Az anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta tegnapi marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása során Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke úgy vélte, az anyanyelvű oktatásnak fontos szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válasszák a külföldre költözés helyett. Az államfő Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kollégiumának alapkövét tette le, míg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem kettős jubileumi ünnepségén vett részt. A két felsőoktatási intézmény vezetői a magyar államfő jelenlétében közös szándéknyilatkozatot írtak alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról.
Marosvásárhelyen és Nagyváradon folytatta erdélyi látogatását kedden Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke elsőként az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott a Maros-parti városban. A zártkörű munkareggelin a történelmi egyházak szerepét méltatta, mondván, hogy kisebbségi sorsban főként ők és lelkészeik azok, akik a lelket tartják a határon túli magyarságban. A megbeszélés során az egyházfők legfőbb gondjaikat ismertették az államfővel. „Az elnök úr megígérte, hogy tőle telhetően mindent megtesz a romániai restitúciós törvény felgyorsítása és alkalmazása érdekében. Elmondta, hogy gondjainknak különböző fórumokon adott és ad hangot, így már Traian Băsescu államfőnek is felvetette a témát” – számolt be lapunknak a találkozóról Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A délelőtt folyamán Schmitt Pál a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon vett részt, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanáraival és diákjaival találkozott. Elmondta, egy nappal korábban legalább harmincszor ejtette ki a tanintézet nevét, amikor valamennyi vendéglátójától – a román államfőtől a bukaresti szenátus elnökéig – az egyetem akkreditálásának támogatását kérte. „Semmi sem fontosabb a tudás alapú társadalomnál” – hangsúlyozta többször is a diákoknak.
Versenyképes tudást kért
A köztársasági elnök a Sapientia zsúfolásig telt vásárhelyi aulájában kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is megfogadta, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud. Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok. „De az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó” – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára”, és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra” is szükség van. A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti.
Dávid László rektor ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek”.
Vizet kapott pezsgő helyett
A Sapientia aulájában megtartott ünnepi beszéde után Schmitt Pál kivonult az egyetem udvarára, ahol egy második épület alapkövét helyezte el. A tanintézet ugyanis rég kinőtte jelenlegi kereteit, ezért a Sapientiát működtető alapítvány kuratóriuma tágas, korszerű bentlakás építésére szánta el magát. A kollégium alapkövét, akárcsak hét évvel ezelőtt a főépületét, ezúttal is zuhogó esőben tették le. A földbe egy időkapszulát is elhelyeztek, melyben a kollégium frissen, a magyar államelnök által is aláírt alapszerződése kapott helyet.
Magyarország álláspontját tolmácsolva Schmitt Pál a diákoknak tartott beszédében fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem országhatárokban gondolkodik; számára a nemzet határa ott húzódik meg, ahová szívével is ellát. Ezzel lényegében megerősítette az egy nappal korábban a Kultúrpalota Tükörtermében megfogalmazottakat. „Az alkotmány értelmében tízmillió magyarnak lehetek az elnöke. De mégis, és még azért is, én tizenötmillió magyar elnökének vallom magam” – mondotta az államfő az állófogadáson, ahol koccintás előtt vette észre, hogy poharába nem pezsgő, hanem víz került. Schmitt Pál viccesen reagálta le a házigazdák bakiját, hátrányos helyzetű elnöknek nevezve önmagát.
Szintén mosolyt fakasztott az államfő egy másik, ezúttal komolyan gondolt kijelentése, mely Marosvásárhely polgármesterére vonatkozott. Az államfőt annyira meghatotta Dorin Florea és mindaz, amit a városért és lakóiért tesz, hogy szerinte az elöljáró „olyan ember és úgy gondolkodik, hogy akár magyar is lehetne”.
Kettős jubileum Nagyváradon
„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós” – idézte Széchenyi István gondolatát Schmitt Pál köztársasági elnök immár Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának kettős jubileumán tartott ünnepi istentiszteleten. Az elnök Tőkés László meghívására érkezett délután a bihari megyeközpontba, hogy részt vegyen azon az ünnepségen, amellyel a PKE tíz-, illetve jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának húszéves évfordulójáról emlékeztek meg alapítói, oktatói és diákjai.
„Erkölcsi tartozás törlesztésének mondható Schmitt Pál marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása a sivár december 5.-ék, valamint a Kempinsky-szállodai cinkos koccintgatások és a közmondásos hétről a valóságos nyolcra kiegészülő szűk esztendők fájdalmas korszaka után” – mondta köszöntőjében Tőkés László, aki Schmitt Pált követte az Európai Parlament alelnöki tisztségében. Köszönetet mondott a köztársasági elnöknek azért, hogy a határon túli magyarság ügyeiért Bukarestben is közbenjárt, hiszen, mint fogalmazott, Európába kell megérkeznünk, hogy többé ne érezzük „bozgornak”, hontalannak magunkat, hanem az „idegenség világából kiemelkedve végre honra leljünk e hazában”. Köszöntése végén Tőkés László bejelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem Schmitt Pál jelenlétében közös szándéknyilatkozatot ír alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról. A két felsőoktatási intézmény által szignált nyilatkozat lényege, hogy „egy akarattal magukénak vallják a nemzeti közösségünket megillető, önálló egyetemi rendszer kiépítésének küldetését”, és ehhez az erdélyi és anyaországi magyar közösség hathatós erkölcsi és szakmai támogatására számítanak. Az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás stratégiáját a továbbiakban közösen kívánják létrehozni.
Széchenyi számtalanszor idézett kijelentésének gyakorlatba ültetése volt az erdélyi magyarság legegyértelműbb, de nagyon nehezen elérhető célja a huszadik század végén – mondta el beszédében Schmitt Pál. A Sulyok István Református Főiskola megalapításáig pedig vajmi kevés esélye volt arra az itteni magyar fiatalnak, hogy érettségi után is anyanyelvén folytathassa tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt pedig a főiskola egyetemmé alakult, ezzel a vágy valósággá lett. Az elnök azt hangsúlyozta, mekkora szerepe van az anyanyelvű oktatásnak abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válaszszák a külföldre költözés helyett – főleg akkor, ha az egyetem piacképes szakokat működtet.
Váradi Biblia ajándékba
Schmitt Pál a beszédek után kitüntette a Partiumi Keresztény Egyetem alapításában kulcsszerepet játszó személyeket, majd ő maga is ajándékot vehetett át: Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka az 1661-ben nyomtatott Váradi Biblia fakszimile példányát ajándékozta az államfőnek. Schmitt köszönetképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy értelmetlen azt keresni, mi választ el bennünket, határon túli és anyaországi magyarokat egymástól, mert valójában semmi: az EU mint közös közigazgatási egység, illetve a keresztény hit is csak összeköti, nem elválasztja a tizenötmillió magyart. Az államfőt, illetve a jubileumát ülő egyetemet Cornel Antal, a Nagyváradi Egyetem rektora, Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese és Dávid László, a Sapientia rektora is köszöntötte. Schmitt Pál rövid sajtótájékoztatóján azt mondta, Erdélyben járva az volt az érzése, hogy hazajött. A székelyföldi autonómiát illetően nem kívánt az újságírók kérdéseire válaszolni, azt azonban elmondta, Tőkés Lászlót történelmi személyiségnek tartja, aki éppoly jelentős ebben a térségben, mint Vaclav Hável vagy Lech Walesa a maga hazájában. Azt mondta, nagyra értékeli, hogy az EP-ben mindig az emberi jogok és a kisebbségek védelmében szólal fel. Az államfő felkereste a Római Katolikus Püspöki Palota kertjét, a Petőfi parkban megkoszorúzta Szent László, illetve Bethlen Gábor szobrát, majd visszautazott Budapestre.
Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)2010. október 20.
Schmitt Pál az egyetemek tovább fejlesztéséről beszélt Nagyváradon
Az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata - hangsúlyozta Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén Schmitt Pál.
A Nagyvárad-Újvárosi templomban elhangzott beszédében a köztársasági elnök megállapította: sokáig pusztán vágy volt, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség szülőföldjén, anyanyelvén végezhesse felsőfokú tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt ez a vágy valósággá lett, hatalmas történelmi hagyományain újjáéledt a partiumi és az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás. A Partiumban vagy Erdélyben nemzedékek féltve őrzött reményéből, elfojtott vágyaiból, meghurcolt életéből és bátor kiállásából épülhetett fel a magyar oktatás egésze - mondta Schmitt Pál.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet: a romániai magyarság megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy vonzó legyen számára a szülőföldjén folytatott tanulás, úgy kell kialakítani a szakokat, a képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el.
„Az anyanyelvű, magas színvonalú tudományosság művelése azzal a bizakodással tölt el, hogy a nemzetnek lesz a jövőben is saját, jól képzett, felelősen és önállóan gondolkodó értelmisége” - hangsúlyozta a magyar államfő, aki szerint az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata.
Tőkés László, a PKE elnöke kijelentette: húsz esztendővel ezelőtt, a posztkommunista, nacionalista átmenet és a tovább tartó kisebbségi jogfosztás időszakában „négy-öt magyar összehajolt”, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta a Trianon utáni első püspökükről, Sulyok Istvánról elnevezett Református Főiskolát. Tíz évvel később alapították meg (a főiskola jogutódaként) a Partiumi Keresztény Egyetemet.
Tőkés László Orbán Viktor szavait idézte, amelyek szerint „az anyaországnak súlyos adóssága van a határon túl élő magyar nemzettársakkal szemben, 2004. december 5. szégyenfoltja tisztításra várt”. Tőkés szerint Schmitt Pál marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása ennek az erkölcsi tartozásnak a törlesztését szolgálja.
(2004. december 5-én tartották Magyarországon azt a népszavazást, amelynek tárgya a határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárság volt. Noha a végeredmény az „igenek” győzelmét mutatta ki, a referendum eredménytelenül zárult, mert az összes leadott szavazatnak csupán 18,94 százalékát tették ki a támogató voksok, az eredményességhez viszont legalább 25 százaléknyi azonos szavazatra lett volna szükség.)
Tőkés úgy fogalmazott: a köztársasági elnök jelenléte azt is elősegíti, hogy a határon túli magyarok szilárdan megőrizzék hitüket és magyarságukat, ne engedjenek az „álságos +multikulturalitáshoz+ hasonló politikai divatok, valamint a kisebbségi opportunizmus tetszetős és jól jövedelmező látszatai kísértéseinek”.
A határok fölötti nemzetegyesítés a magyar nemzeti integráció politikáját jelenti az európai integráció egyetemes összefüggésében - fejtette ki Tőkés. Szerinte a közösségi jogok biztosítása és az autonómia intézménye szintén a demokratikus Európa sajátja. Stop.hu2010. október 20.
Egyfelé tolni a magyarság szekerét
Széthúznak az erdélyi magyarság vezetői, de lehetséges az összefogás — vélekedett Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke tegnap Marosvásárhelyen.
Romániai látogatása során Schmitt Pál Bukarest után Marosvásárhelyre utazott, ahol a romániai magyarság különböző szervezeteinek képviselőivel tanácskozott, így Kelemen Hunorral, az RMDSZ — kulturális miniszteri mandátuma idejére tisztségéből felfüggesztett — ügyvezető elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. Tegnap reggel erdélyi magyar egyházi főméltóságokkal folytatott megbeszélést. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen rendezett ünnepségen kifejtette: nagyszerű dolog, hogy a felsőoktatási intézményben magyar nyelven lehet megszerezni a tudást. Hozzáfűzte azonban: nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban.
A köztársasági elnök Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem zsúfolásig telt aulájában tartott beszédében kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is megfogadta, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti. Dávid László rektor köszöntőjében ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek”. A köztársasági elnök az ünnepség előtt zárt ajtók mögött részt vett a Magyarok XXI. című fórumon az egyetem szenátusi termében. A program fénypontja volt az új kollégium ünnepélyes körülmények között lezajlott alapkőletétele.
Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem jubileumi ünnepségén kifejtette: a felsőoktatási intézmények továbbfejlesztése, kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata. Tőkés László, a PKE elnöke Orbán Viktor szavait idézte, amelyek szerint „a magyarországi magyaroknak súlyos adóssága van a határon túl élő magyar nemzettársakkal szemben, 2004. december 5. szégyenfoltja tisztításra várt”. Tőkés szerint Schmitt Pál látogatása ennek az erkölcsi tartozásnak a törlesztését szolgálja.
A nagyváradi ünnepség helyszínén az erdélyi felsőoktatási stratégia kialakításáról, vagyis a tudományos-oktatási tevékenység területén végzendő szoros együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, valamint János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. október 20.
Az SZNT – MPP – EMNT közös közleménye
Felháborítónak, minden szempontból elfogadhatatlannak tartjuk mindazt, ahogyan a Magyar Köztársaság elnökének, dr. Schmitt Pálnak marosvásárhelyi látogatását a Kultúrpalota „házigazdájaként” a Maros Megyei Tanács megszervezte.
A Kultúrpalotában a Köztársasági Elnök által a 30 esztendeje elhunyt Márton Áron püspök tiszteletére az erdélyi magyaroknak adott emlékkoncerten az erdélyi magyar közélet, szervezeteinek és a történelmi magyar egyházak képviselőinek – az Elnöki Hivatal kérésére ugyanannyi, egyenlő számú – 40 –helyet illett biztosítani az intézmény földszintjén, az arányos, korrekt elosztás elve szerint. Mindezt Elnök úr beszédének szellemében, aki rámutatott: nemcsak bajban, hanem gond esetén is össze kell fognunk, mindig felül kell kerekednünk a széthúzáson.
Ehhez képes megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a Kultúrpalota legfelső szintjén biztosítottak számunkra ülőhelyet, miközben a földszinten az RMDSZ-eseknek fenntartott helyek üresek voltak, mert nem jöttek el a meghívottak.
Sajnálatosnak tartjuk a Kultúrpalota ügykezelését gyakorló Maros Megyei Tanács elnökének, az RMDSZ-színeket képviselő Lokodi Edit Emőke elnökasszonynak teljes emberi és szakmai alkalmatlanságról tanúskodó magatartását. Úgy véljük, cselekedetével és intézkedésével homlokegyenest ellentmondott az Elnök úr összefogásra való buzdításának, az egymás iránti tiszteletnek és elfogadásnak.
Az elnökasszony emellett elégtelenre vizsgázott az erdélyi magyarság vezetői előtt vendéglátásból, házigazdaként a legelemibb protokolláris feltételeknek sem tett eleget, sőt, készakarva háttérbe kívánta szorítani a társadalmunk neki nem tetsző részének a véleményét képviselőket.
Ezt a magatartást elutasítjuk, felháborítónak és sértőnek tartjuk.
Kali István, az EMNT Maros megyei elnöke
László György, az MPP Maros megyei elnöke
Fodor Imre, az SZNT Maros széki szervezetének elnöke. Erdély.ma2010. október 21.
Székely téli turisztikai kínálat Bukarestben
A Székelyföld téli turisztikai kínálatát ismertetik Hargita, Kovászna és Maros megyei vállalkozók a Romexpón felállított közös standjukon. Az október 21-én megnyílt Románia Turisztikai Vásáron a Székelyföld-standot mutatta be sajtótájékoztatón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Az eseményen jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes is.
A húsz kiállítót felvonultató, 108 négyzetméter felületű standon minden kommunikációs csatornát igénybe vesznek: 3D-ben mutatják be a székelyföldi sípályákat, a hóember sítalpakon érkezik, és a téli ünnepek népművészeti vonzatára is felhívják a figyelmet. Alig nyílt meg az expó, máris sokan érdeklődnek a székelyföldi kínálat iránt, nagyszámú látogató lepte el a standot, ahol sokan már fényképet készítettek a síruhás hóemberrel, megkóstolták a székely ízeket, és tanulmányozták a sípályatérképet.
„Nem csupán szimbolikus jelentősége van annak, hogy a Székelyföld-stand visszatért a Romexpóra. Ez azt is jelenti, hogy igény van rá” – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az elmúlt húsz évben a magyar közösség vezetői együtt sokat tettek azért, hogy ide eljussanak. „Az elmúlt húsz évben nem lehetett itt Székelyföld-stand, de a lemaradást sikerült behoznunk” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
„Azt szeretnénk, hogy aki hozzánk látogat, új élményekkel gazdagodjon, fedezze fel az addig számára ismeretlen helyi kincseinket is – mondta Borboly Csaba. – Meghívjuk: próbálják ki, amit Székelyföld nyújthat, és újságolják el másoknak is, hogy nem csak inni lehet a borvizet, de fürödni is benne. Nálunk a téli ünnepek velejárója a havas táj. A távolról érkező turista, aki csak a tévében látottak alapján kapcsolja össze ezt a kettőt, Székelyföldön meg is tapasztalhatja.” Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint értékekről bőven beszélhetünk: Székelyföldön található a parajdi sóbánya, a Szent Anna-tó, itt rendezik a töltöttkáposzta-fesztivált, és még számos ismert és közkedvelt turisztikai érték van jelen. „Egységesen szeretnénk képviselni mindazt, ami ránk jellemző. Ezért fogtunk össze önkormányzatok és szolgáltatók egyaránt, ezért dolgoztuk ki turisztikai stratégiánkat, amely minden vendéglátó egység, sportlétesítmény, természetvédelmi terület javát szolgálja” – jelentette ki a Hargita megyei tanácselnök.
„Kollégáinkkal volt időnk alaposan körbenézni az expón, és elmondhatom, hogy a Székelyföld-stand ebben az évben már nemcsak azért érdekes, mert Kovászna, Hargita és Maros megye harmadik alkalommal is együttes erővel van jelen a vásáron, hanem azért is, mert az információs anyagok mennyiségét és minőségét illetően is ez a stand a legérdekesebb – közölte Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. – Az idén a stand mérete is jelentős, és azt is lehetett látni, hogy annak ellenére, hogy a mai nap inkább a turisztikai ágazat szakembereinek szólt, sokkal több érdeklődőt vonzottunk, mint a többiek.” Az önkormányzati vezető azt is elmondta, hogy a székelyföldi turizmus jövőjét a minőségi és nem a mennyiségi szolgáltatásban látja. Ennek érdekében fontosnak tartja az olyan pályázati lehetőségeket, programok kiaknázását, mint a Leader, amelyek segítségével komoly fejlesztést lehetne ebben a szegmensben is elérni. A szakszerű marketingstratégia mellett Demeter hangsúlyt fektetne Székelyföld reklámozására is – véleménye szerint a megfelelő médiaeszközökkel lényeges előrelépésre számíthatunk.
A kiállítás október 24-ig látogatható. Nemcsak a Romexpón mutatják be egységesen Székelyföldet mint potenciális turisztikai célpontot, hanem a három székelyföldi megye közösen népszerűsítette a térséget a budapesti Hungexpón is. A kezdeményezők nem állnak meg itt, további külföldi nemzetközi kiállításokra is el szeretnének jutni, hogy minél nagyobb közönségnek mutathassák be a régió értékeit. erdon.ro2010. október 21.
A multikulturalitás vége?
Angela Merkel német kancellár, a Babes-Bolyai egyetem (mint a rektori hivatal és a hivatalos román média által multikultinak kinyilatkoztatott univerzum) frissen díszdoktorrá avatott nagyasszonya, konzervatív politikus kijelentette a minap, hogy megbukott Németországban a multikulturalitás. Avagy az ezt hirdető neoliberális politika. Az ország hivatalosságai ráébredtek arra, amiről a sajtó és a közvélemény, de még az átlagos átutazó és vendégmunkát vállaló is tudott: a muzulmán bevándorlók integrálhatatlanok. Lehetnek kivételek, mint pl. a Cobra 11 tévésorozat derék közlekedésrendészeti szuperzsaruja, ill. az őt alakító német–török színész, de a többség, akik előbb vendégmunkások, aztán tartósan megtelepülők lettek Németországban, tulajdonképpen török–arab emigránsok, semmi hajlandóságot sem mutatnak második, sőt harmadik nemzedékben sem arra, hogy Németország európai típusú civilizációjába és kulturális közegébe integrálódjanak. A II. világháború utáni Németország soha nem kérte fennállása óta, hogy asszimilálódjanak, csupán tartsák be az együttélés minimális szabályait, ha már a jólét haszonélvezői.
(Ugyanezt követeli meg Franciaország is és nem csak az afroázsiaiaktól, de a bolgár–román romáktól is.)
Ehelyett mecsetek, burkák, muzulmán nőpolitikai áldozatok, drogkereskedelem, az európai gondolat megvetése, szeparált iszlám iskolák, terrrorista akadémiák lepték el az országot, mohamedán idegengyűlölő tanok terjesztése folyik német államsegéllyel, államsegélyen....
A fenti exkluzív eszmékkel kitűnően meg lehet bénítani, gajra lehet tenni egy olyan jól működő államot, mint Németország. Ez az ideológia és a nyomában járó erőszakhullám nem olyan, mint a szocializmus, amit le lehet rázni, bele lehet fordítani a Speebe, Dunába, Majnába. Ez megtapad és mindent kikezd, megemészt. (A neonácikat meg lehet fékezni, a derviseket aligha.)
A jobb érzésű európai polgár nem mer ellene tiltakozni, nehogy nácinak nézzék –suttogta egy idősebb hölgy néhány évvel ezelőtt egy multikulti- konferencián.
Lehet, hogy súlyos lelkiismereti válság köszönt rá a jóérzésű, becsületes, politikailag érzékeny polgárokra, a társadalmi igazságosság híveire? Van a fentiekre jó megoldás? Meg kellene kérdezni azokat, akik lelkiismeretlenül hatolnak be a schengeni övezetbe, miért teszik, mit remélnek? Mekkora belátással vannak, mitől jogosult bevándorlásuk, majd szeparatizmusuk? És az Európai Unióban letelepedve azt valami mássá, minőségileg ismét silányabb világgá kívánják degradálni? (Esetleg, ha Törökország belép az Unióba, akkor ők veszik át mindenütt az irányítást? Lehet, hogy jön az újabb török hódoltság kora s nem csak 150 év lesz?) Meddig lehet a segélyeket jó lelkiismeretel folyósítani?
Németországnak korábban is voltak bevándorlói. Azok még sikeresen integrálódtak. Munkát vállaltak, alkottak, megtanultak németül. Naggyá tették az országot. Nobel-díjakat nyertek a befogadóknak. Még akkor is, ha a 12 éves barna köd, az állami üldözés, a holokauszt egy időre tragikusan megszakította az együttélés természetes folyamatát. Népújság (Marosvásárhely)2010. október 21.
Kegyelmi időszak a nemzetpolitikában
– EP-alelnökké történő megválasztása nagy hullámokat vetett a román politikában. Hogyan barátkozott meg azzal a gondolattal, hogy az ön által képviselt értékrend, és szókimondás az eddiginél is több ellenséget szerzett?
Tőkés László:
– Az EP-alelnöki megválasztásommal úgy vagyok, mint az anya, aki gyerekének megszületésével, a boldogság örömében kész elfeledni a szüléssel járó fájdalmakat. Az esemény minden hordaléka ellenére érhet-e nagyobb megtiszteltetés annál, mint három éves európai parlamenti küldetés után, az övön alul ért támadások kereszttüzében mégiscsak alelnökké válasszanak, és azt a tisztséget tölthessem be, amelyet Schmidt Pál országgyűlési elnök, majd államfő látott el? Az öröm közösségi jellegű: az EP-alelnökség közösségi szempontból nyer értelmet. Schmidt Pál nyomdokába lépve egyszerre képviselhetem az egész kárpát-medencei magyar nemzetet a magyar EP-képviselők sorában, a nemzetek közösségében, ugyanakkor megtiszteltetés, hogy Romániát is képviselhetem: ezt sem szabad elhanyagolni, ennek az államnak vagyok a polgára. A romániai állampolgárság a közeljövőben ki fog egészülni a magyar nemzeti állampolgársággal – az elsők között leszek, akik ezt igényelni fogják. Vissza kell kanyarodnom Temesvárhoz, ahol magyarok és románok együtt emelkedtünk fel a Ceausescu-diktatúra ellen. Most más szinten, más körülmények között élem át ugyanazt az örömöt.
– Három év alatt több olyan kezdeményezés kötődött képviselői munkájához, amelyek megvalósításra, kiteljesedésre várnak. Hangsúlyosan foglalkozik a keresztény Európa gondolatával: számos idevágó rendezvényt szervezett, többször is szót emelt ebben az ügyben. Rögeszméje a kommunista múlttal történő szembenézés, az elszámoltatás. Többször felszólalt a romániai magyarság jogfosztottsága ügyében, illetve önrendelkezést, autonómiát követelt közösségünknek. Milyen eséllyel lehet ezekben a kérdésekben eredményt felmutatni az Európai Parlamentben?
– Ügyeink különböző szinteken helyezkednek el: van, aminek már kötelező törvényereje van, vannak állásfoglalások, amelyek irányadónak számítanak az Európai Unióban. Eszmei téren a kereszténység és a hitbeli értékek képviseletét tartom a legfontosabbnak: egy olyan Európában, amelynek egyik fele az ateista ideológia uralma alatt élt, másik fele az elvilágosiasodás, a nyugati szekularizáció lélekoltó világában található, hivatásomnak megfelelően egyfajta igehirdető feladatra vállalkoztam. Ki kell mondani, hogy Európának szüksége van a keresztségre, nehogy értékközösségből puszta érdekközösséggé silányuljon. Amikor Brassóban elkezdtem lelkészi pályám, Albu Dezső principálisom rámkérdezett: mi jut eszébe az embernek, ha az utcán kéményseprővel találkozik? Azt válaszoltam, hogy a kémény. Szavait idézve, a lelkipásztorról, Erdély képviselőjéről Európában az Isten, az egyház kell az emberek eszébe jusson. Fontossági sorrendben következik mindaz, ami magyarságunkkal, nemzeti sorsunkkal kapcsolatos. Az a munka, amit Gál Kinga, Schmitt Pál, Szájer József, Surján László vagy Becsey Zsolt elkezdtek Magyarország európai uniós felvételekor, azt 2007-2008 fordulóján sikerült tovább vinni. Nagy bizonyossággal ma már többen hallottak Transilvániáról, a képviselők közül többen ismerkedtek meg Erdélyországgal, mint amennyien addig odafigyeltek. Ez nehezen írható be az elért eredmények lajstromába, de mégis egy folyamat részeként kell értékelnünk. Mandátumunk kezdete óta a három régióból – Magyarországról, Erdélyből és a Felvidékről – származó 19 magyar néppárti képviselő, kiegészülve a többi magyar EP-képviselővel képes lesz arra, hogy Erdély és a határon túli magyarság ügyét, illetve az összeurópai kisebbségi ügyet előbbre vigye. Konkrét eredményként könyvelhetjük el a totalitárius diktatúrák egységes elítéléséről szóló, kettős mérce nélküli határozatot, amely 2009 áprilisában mértékadó módon a nemzetiszocializmus mellett helyére tette a kommunista diktatúrát is. A határozat megnyitotta az utat a kommunizmus bűntetteivel való szembenézésre, az erkölcsi, politikai és a jogi igazságszolgáltatás előtt. – A ciánalapú bányászati technológia megfékezésére született idei EP-határozat mennyire jelenthet biztosítékot Erdélyben a verespataki aranybánya megnyitásának megakadályozásához?
– Az elsöprő többséggel elfogadott EP-határozat rendkívüli fontosságú Erdély számára: a környezet és a humán szféra védelmének új dimenziójáról szól. Környezetvédelmi szempontból az időzített bombaként ható kockázati tényezők kiiktatását szabályozza a határozat: igen szigorú megelőző intézkedések szükségességét hangsúlyozza, hogy elkerülhetőek legyenek a tíz évvel ezelőtt bekövetkezett nagybányai ciánszennyeződés, vagy a közelmúlt tragédiája, a magyarországi vörösiszaphoz hasonló környezeti katasztrófák.
– Említette a Prágai Nyilatkozatot, illetve a kommunizmust elítélő EP-határozatot. Az az érzése az embernek, hogy szűkebb pátriánkba ennek a szele is alig jut el. Miként vélekedik arról a folyamatról, amelyet nagy jóindulattal a kommunista bűnök átvilágításának nevezhetünk?
– Sajnos nem tudjuk behozni a húsz év lemaradást: a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának hatalmi kiiktatása, vagy a berevoieşti-i gödör „beiktatása” nagyon megnehezítette munkánkat. A posztkommunizmus húsz év utáni döbbenete mondatja velem azt, hogy nem szabad ebben a kérdésben megalkudni. A posztkommunista világ még mindig olyan képet mutat, mint az elaknásított kambodzsai vagy balkáni területek a háború után. A régi rendszer működtetői ma is „karban tartják” a múlt erőszakszervezeteinek és titkosszolgálatainak a mechanizmusait, vagy annak egyes részeit. A prófétai ige érvényes: a romokat el kell takarítani, és új épületeket kell felhúzni. Nem lehet sem homokra, sem romokra építeni, mert azt az első vihar elsodorja. Folytatni kell az erkölcsi, politikai és netalán büntetőjogi felelősségre vonást. Ebben szövetségesünk a Marius Oprea és Vladimir Tismăneanu nevével fémjelzett, a kommunizmus bűntetteinek feltárása és feldolgozására szakosodott intézmény. – Magyarországi kormánypárti politikusok megnyilatkozásaikban önt erdélyi iránytűnek tekintik a magyar-magyar kapcsolatok újjáélesztésében. Az erdélyi magyar belpolitika ma nehéz helyzetben van: a különféle platformok és politikai tömörülések helyüket keresik, miközben egymással nehezen vagy egyáltalán nem kommunikálnak. Lát-e esélyt olyan párbeszédre, amely a közösen elfogadott nemzetpolitikai célok mentén kiegyezést hozna?
– Évekkel ezelőtt azt hittem, hogy elszalasztottuk a ’89-ben Isten által adott kegyelmi időt, és lekéstünk minden európai vonatot. Idén, 2010 áprilisában visszanyertem hitemet abban, hogy az Úristen meghosszabbította a kegyelmi időt, így a rendszerváltozás nem marad torzóban. Nem akarom eltúlozni a magyarországi választási eredmények fontosságát, de bizonyos, hogy Kárpát-medencei mértékkel nézve igazak a nemzet miniszterelnökének, Orbán Viktornak szavai, hogy forradalom ment végbe a szavazófülkékben. Ebből kell kiindulnunk. Ha a határon túli magyarság elszalasztja azt a kivételes alkalmat, hogy az 1956-os és az 1989-es korszakalkotó összefogás után 2010-ben újból összefogjon, akkor megérdemeljük sorsunkat. A rendszerváltozással felérő magyarországi kormányváltás révén egy olyan politikai helyzet alakult ki, amit a határon túl is ki kell használnunk. Ezt az Európai Parlament szintjén meg is előlegeztük: nem engedhetjük meg magunknak, hogy amikor Magyarországon jó irányba indul el a politika, a Felvidéken ellentétes folyamatok kezdődjenek Bugár Béláék révén. Délvidék biztató jelek vannak, és Erdélyben is nyitottnak tűnik a helyzet: össze tudunk-e fogni a szó valódi értelmében, a demokratikus pluralizmus, az egymás tisztelete és megbecsülése szellemében, a közös nemzeti céltudatosság jegyében? Ha ezt most nem tesszük meg, akkor nagy baj lesz. Egyesek nagy előszeretettel próbálnak megosztó, viszálykeltő emberként feltűntetni: ez a régi, titkosszolgálati módszerekre emlékeztet. Nem kell saját védőügyvédemként szólnom, elég, ha megemlítem, hogy mit jelentett a 2007-es, illetve a 2009-es európai parlamenti választásokon való összefogás, az erdélyi magyar összefogás ódiumának a vállalása. Volt, aki leárulózott, volt, aki azt mondta, hogy bekebelezett a másik oldal. Egyik sem igaz! Meg kell találnunk az összefogás kulcsát, és be kell kapcsolódnunk abba a nemzeti összefogásba, amely az összetartozás és a magyar állampolgárság kiterjesztésének törvényes talaján állva képes nemzetpolitikai rendszerváltozást elérni.
– A polgári oldalon nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel az ön döntését. Ez az összefogás az RMDSZ-t nem tudta megváltoztatni, hiszen a magát erdélyi magyar érdekképviseletnek nevező szervezet ma sem elkötelezettebb az autonómia ügye iránt, mint három évvel ezelőtt. A külső körülmények hatására történő összefogás vajon nemzetpolitikailag jó útra terelheti az RMDSZ-t? – Kérdéséről a róka fogta csuka jut eszembe: vajon az RMDSZ talált fogást rajtunk, vagy mi találunk fogást az RMDSZ-en? Ezt a döntést nem önfejűleg és nem egyedül hoztam meg. Az összefogás egyházaink hallgatólagos vagy nyilvános támogatásával történt. Orbán Viktor még jövendőbeli miniszterelnöki áldásával jött létre az egyezség és a polgári oldal jelentős részének a jóváhagyásával. A csúcstartó 2009-es választások eredményein ez kitűnt. Az RMDSZ romlatlan választói bázisának egy része szintén támogatta az egyezséget, tehát mindkét oldalról voltak szövetségeseink. Ez nem irányult senki ellen: azt sajnálom, hogy nem tudott kiteljesülni. Ennek a politikai irányvonalnak a jövendő a próbája. Ma olyan szövetségi rendszer ereje és lehetősége vesz körül, amelyben még az a rossz is, amit egyesek joggal kifogásolnak, jóra fordítható. Jobban kell bíznunk saját erőnkben, és ne az RMDSZ rossz oldalára alapozzunk.
Makkay József, Erdélyi Napló (Kolozsvár)2010. október 21.
„Jogos harc sosincs hiába”
Nagyvárad – Az 1956-os forradalom és annak hősei előtt tisztelegtek a nagyváradi Kiss Stúdióban szerda délután, Fazakas Márton Erzsébet, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos közreműködésével.
„Jogos harc sosincs hiába” hangzott el mindjárt az emlékműsor elején, hiszen „csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek”. A közreműködő színészek összekötő szöveg nélkül, találó versekkel és prózai alkotásokkal idézték meg ’56 szellemiségét, a zenei részek és a korabeli rádiófelvétel bejátszása pedig még meghittebbé tette az előadást. „Tiltott szavak mondatnak ki erős hangon”, a „békésen indult népmozgalom vérbe fordult, vérrel szentelődött meg” – idézték fel a megtorlás szörnyűségeit, a koncepciós perek igazságtalanságait, édesanyák fájdalmát többek között Albert Camus, Dutka Ákos, Wittner Mária, Wass Albert írásai alapján, hogy aztán Vörösmarty Mihály megrendítő Szózatának elszavalásával záruljon a megemlékezés.
Szomorú emlékek
A rendezvény második felében kötetlen beszélgetés keretében az ’56-os forradalommal kapcsolatos emlékeiket, gondolataikat osztották meg az egybegyűltek. Nagy Emilia megrendítő visszaemlékezésében azt a napot idézte fel, amikor két testvérét, Sótányi Erzsébetet és Józsefet 1960-ban letartóztatták. Nővére közel egy évet volt a Securitate börtönében, a megpróbáltatások testileg és lelkileg is összetörték. Bátyja koncepciós perben „csak” hat évet kapott, végül 1963-ban szabadulhatott. A rendszer embertelenségei tárultak fel a visszaemlékezésből, amelyet Nagy Emília papírra is vetett. Saját bevallása szerint a család történetéből ezt a pár oldalt sírva írta le… Kupán Árpád kolozsvári egytemistaként élte meg az ’56-os eseményeket, részese volt az ottani diákmozgalomnak. Visszaemlékezése szerint egészen november 4-ig tele voltak bizalommal és reménnyel, de aztán jött a kiábrándulás, ezzel együtt pedig a letartóztatások és a megtorlás. Bartos-Elekes Ildikó két fiútestvére esett a rendszer áldozatául, megpróbálták és összetörték őket a letartóztatások és folyamatos üldözések.
Az összejövetelen felvetődött, hogy ezeket az emlékeket meg kellene írni, és egy kötetben, oral history-szerűen kiadni. Elhangzott az is: kormányrendelet értelmében kártérítés jár a politikai elítélteknek és egyenes ági leszármazottaiknak, érdemes ez ügyben érdeklődni.
erdon.ro2010. október 21.
Erdélyből a T. Házba?
Kiiktathatják Magyarország alkotmányából azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti – erről Gulyás Gergely fideszes képviselő, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának alelnöke nyilatkozott több magyarországi televíziós csatornának. A magyar alkotmány ilyen irányú módosítása megnyitja annak a lehetőségét, hogy a magyarországi parlamenti választásokon azok a határon túli magyarok is részt vehessenek, akik 2011 januárjától magyar állampolgárságért folyamodnak. Magyarország a szavazati jog tekintetében is a román modellt követhetné, Románia határon túl élő állampolgárai ugyanis mindig is rendelkeztek a román politikába való beleszólás jogával.
A Krónika által megkérdezett erdélyi magyar politikusok üdvözlik a fideszes kezdeményezést.
„A jelenlegi alkotmány a választói jogosultságot magyarországi lakóhelyhez köti, mi ezt az állapotot nem kívánjuk megtartani” – nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, az új alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság egyik alelnöke. Gulyás a parlamenti bizottságnak az alapjogi munkacsoportját vezeti, melynek a választójoggal kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoznia kell.
Hozzátette: javaslatukkal nem döntik el a kérdést, csupán a választójogi törvény módosításának vitájához utalják azt. Mint megjegyezte, elvileg ott is ki lehetne zárni a határon túliakat a választásra jogosultak köréből, de reményei szerint a Fidesz később kialakítandó hivatalos álláspontja is ezzel ellentétes lesz. Gulyás a Duna Tévének adott interjúban kijelentette: „Amikor a törvényhozó – egyébként nagyon helyesen – kedvezményes mandátumot biztosít a Magyarország határain belül élő, egyébként nem a magyar nemzethez tartozó nemzeti kisebbségeknek, akkor nincs okunk megtagadni ezt azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozónak gondolják, és egyébként a határokon túl élnek jól ismert történelmi okokból”.
A politikus azzal egészítette ki véleményét, hogy minden további részlet egyeztetés tárgya. Nem biztos, hogy az elképzelése ugyanolyan általános választójogot jelent, mint amit ma ismerünk. „Ez jelentheti meghatározott számú mandátumnak a betöltését is” – mondta. A politikus az Indexnek nyilatkozva elmondta, a Fideszben még nem tisztázott, milyen formában valósulna meg a szavazati jog megadása. Elképzelhetőnek tartott azonban olyan megoldást, hogy a határon túliak hat-nyolc külön mandátum sorsáról döntenének.
„A választójogi törvény kidolgozás alatt áll, ezért még csak sejtjük, hogy a választójogi rendszer megmarad a jelenlegi vegyes keretek között. Ha ez így marad, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy a Délvidékről, a Felvidékről vagy Erdélyből nem lehet azt meghatározni, milyen az egyéni képviselője Vácnak vagy bármely más településnek. Ezért talán praktikusabb lenne, ha egy külön meghatározott mandátumszám állna rendelkezésre, ugyanúgy, ahogy a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslat ezt tartalmazza” – mondta Gulyás. Különben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes a Krónikának júniusi romániai látogatása idején adott interjúban elmondta: szerinte az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól, és az Országgyűlés meg fogja találni azt a bölcs megoldást ebben a kérdésben, ami a leginkább kedvez az egyetemes magyarságnak.
Megoszlanak a vélemények Magyarországon
A Magyar Szocialista Párt egyelőre nem reagált az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökének felvetésére, a Jobbik viszont pártolja a tervet. Szávay István, a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője azonban nem hat-nyolc, hanem 26 mandátum sorsát helyezné a következő 200 fős parlamentből a határon túliak kezébe. „Mi a horvát modellen alapuló, vagy egy ahhoz hasonló választási szisztémát tekintenénk alapnak, amely szerint az elcsatolt területeken vagy az emigrációban élő, de magyar állampolgársággal rendelkezők külön választási körzetet alkothatnának és a pártok országos listáira szavazhatnának” – nyilatkozta az InfoRádiónak a jobbikos politikus. A javaslat ellen egyelőre csak a Lehet Más a Politika (LMP) foglalt állást. „Elvből ellenzem, hogy rendszerszerűen a választójog olyanoknak is járjon, akik egyébként az állam által közösséggé szervezett embereknek a sorsában nem osztoznak” – szögezte le a Duna Televíziónak Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Hozzátette: az állam az egy területen élő személyeket rendezi politikai közösségbe, a választójog azt a lehetőséget adja meg e közösség tagjainak, hogy a közös ügyek intézésébe beleszóljanak. „Egy országgyűlési képviselő-választáson az szavazzon, aki egyébként a megalakuló törvényhozás jótéteményeit vagy negatívumait viselni fogja. Egy választáson abba szólunk bele a választójogon keresztül, hogy egy országban hogyan alakuljon a rendészeti politika, az adórendszer, a társadalombiztosítás milyen legyen. Ebbe azok szóljanak bele, akiknek a bőrére megy ki az egész” – érvelt az ellenzéki politikus.
A román modell
A román választójogi törvény nem tesz állandó lakhely szerinti különbséget a román állampolgárok között. Így hát a romániai parlamenti és államelnöki választásokon a határon túli románok is leadhatják szavazataikat. Ezek zömét a Spanyolországban, Olaszországban és más nyugat-európai államokban letelepedett román vendégmunkások teszik ki, akiknek a száma meghaladja a kétmilliót. Százezres nagyságrendűre becsülik ugyanakkor azoknak a számát is, akik Moldávia állampolgáraiként a lakóhelyükön maradva szerezték meg a román állampolgárságot. Az elmúlt évtized közepéig a román állam csak az ország külképviseletein biztosított lehetőséget a külföldön élő románoknak a szavazásra, így a külföldi szavazatok száma is meglehetősen csekély volt; alig befolyásolta a választás kimenetelét. A külföldi szavazatokat a fővárosban leadott szavazatokkal összesítették. Ez is hozzájárult ahhoz például, hogy a Magyarországon nagy számban szavazó erdélyi magyarok 2000-ben a parlamentbe juttatták Pataki Júlia RMDSZ-es képviselőt.
Az egyéni választókerületes rendszer 2008-as bevezetésekor a törvényhozó külföldi választókerületeket is meghatározott. Az ország határain túl élő románok 4 képviselői és 2 szenátori mandátum sorsáról dönthettek. A számukra kialakított 221 szavazóközpontban mintegy 24 ezer román állampolgár voksolt. A választás érdekessége volt, hogy az ázsiai-afrikai választókerületben az RMDSZ jelöltje, Kötő József színházkritikus szerzett képviselői mandátumot, 34 szavazattal. A választójog kérdése nem képezte vita tárgyát Romániában 2009 decemberéig, amikor Traian Băsescu a határon túliak támogatásával szerzett újabb ötéves államelnöki mandátumot. Ha csak a Romániában leadott szavazatok számítottak volna a választáson, Mircea Geoană ülhetett volna az elnöki székbe. A 294 külföldi szavazóközpontban leadott 147 ezer szavazatból 115 ezret kapott Băsescu, aki a végső összesítés szerint mintegy 78 ezer szavazattal előzte meg Geoanát. Băsescu a Moldovai Köztársaságban aratta legfényesebb győzelmét: az itt leadott 12 ezer szavazat 95 százaléka az ő neve mellé került.
Horvát és bolgár választások a Bánságban
Románia egyébként a más államok által szervezett romániai választásokban is segítséget nyújtott. A horvát állampolgárságot is szerzett bánsági horvátok immár több mint egy évtizede szülőföldjükön maradva vesznek részt a horvátországi választásokon. Amint a Krónika többször is megírta, 2000 óta a Krassó-Szörény megyei horvát falvakban is létesítenek szavazóközpontokat a horvátországi választásokon, melyek biztonságát a román hatóságok biztosítják. 2005-ben Bulgária bukaresti nagykövete is azzal folyamodott a román hatóságokhoz, hogy a bolgár állampolgárságot is szerzett bánsági bolgárok számára Temesváron is létesítsenek szavazóközpontot. A román állam hozzájárulásával a vingai és óbesenyői bolgár közösség tagjai a Bánsági Bolgár Szövetség temesvári székházában szavazhattak.
Bizakodó erdélyi magyar politikusok
Mindenképp üdvözlendő, hogy napirendre tűzték a témát – reagált lapunknak a határon túliak szavazati jogára vonatkozó kérdésre Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régiójának elnöke. Hozzáfűzte, érdemben csak akkor tud reagálni a javaslatra, ha az Országgyűlés törvényben rögzíti a határon túliak választójogát.
Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő megkeresésünkre úgy nyilatkozott, jónak tartja, hogy elhárul az alkotmányos akadály az elől, hogy az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárokra is kiterjesszék a választójogot. Márton ugyanakkor hozzáfűzte, az alkotmánymódosítást követően a választójogot szabályozó törvényt is módosítani kell. „Személyes véleményem szerint elegáns lenne, ha a végső döntés előtt a határon túli magyarokat is megkérdeznék erről – erre a célra rendelkezésre állnak az intézményes fórumok, a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma vagy a Magyar Állandó Értekezlet. Volt már rá példa, hogy a minket is érintő kérdésekről megkérdezésünk nélkül döntöttek Magyarországon” – fogalmazta meg elvárásait a képviselő.
Mint arról már beszámoltunk, Szász Jenő MPP-elnök Schmitt Pál államfő marosvásárhelyi látogatásakor felvetette: az erdélyi magyaroknak teljes joggal részt kellene venniük a magyarországi választásokon. Szerinte az állampolgárságnak a választójogot és a választhatóság jogát is jelentenie kell.
Gazda Árpád, Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)2010. október 21.
Antal: az RMDSZ törekedjen partnerségre Tőkés Lászlóval
Antal Árpád, Sepiszentgyörgy RMDSZ-szes polgármestere úgy véli, a szövetségnek partnerségre kell törekednie Tőkés Lászlóval és az EMNT-vel.
Antal Árpád szerint az RMDSZ-nek továbbra is az erdélyi magyar közösség összefogása mentén kell politizálnia, ennek érdekében pedig partneri kapcsolatot kell kialakítania Tőkés Lászlóval és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), attól függetlenül, hogy az EMNT párttá alakul-e vagy sem.
A sepsiszentgyörgyi polgármester úgy véli, a román pártokkal etnikai alapú partnerséget kell kialakítania az RMDSZ-nek. „A román pártokkal nem lehet stratégiai partnerséget kiépíteni, mivel a román alakulatok mindegyike magyarellenes, amikor ellenzékben vannak az RMDSZ-szel szemben, és csak tessék-lássék módon partnerei, ha vele egy oldalon helyezkednek el” – mondta sajtótájékoztatón Antal Árpád. Szerinte ezért az RMDSZ-nek etnikai paktumot kell kötnie a román pártokkal. Az is fontos – tette hozzá –, hogy a magyar kormány és a Fidesz is az RMDSZ partnere legyen.
Antal úgy véli, a februári RMDSZ-kongresszuson meglesz az esély a változtatásra a szövetség struktúráiban. „Számomra ez a legfontosabb cél” – fogalmazott.
Amíg Markó Béla nem szögezi le egyértelműen, hogy visszalép-e vagy sem az RMDSZ-elnöki tisztségből, addig nincs értelme találgatni, hogy a kongresszuson kit választanak szövetségi elnökké. Krónika (Kolozsvár)2010. október 21.
Egymillió aláírást gyűjtene az MPP a magyar nyelv hivatalossá tételéért
Hajlandó akár egymillió aláírást is összegyűjteni a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy a Székelyföldön hivatalos nyelv lehessen a magyar – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Kulcsár Terza József, a szervezet Kovászna megyei elnöke.
Kulcsár Terza József szerdai sajtótájékoztatóján kifejtette, a Székely Önkormányzati Nagygyűlésen már határozatba foglalták az arra irányuló törekvést, hogy a régióban legyen hivatalos nyelv a magyar. A polgári párt úgy döntött, első lépésben megkeresik a székelyföldi RMDSZ-es képviselőket, hogy vállalják a tervezetnek a parlament elé terjesztését. Viszont ha a szövetség politikusai ezt nem teszik meg, aláírásgyűjtést kezdeményeznek, hiszen egymillió aláírással az Európa Tanács napirendre tűzheti a kérdést, majd pozitív véleményezés esetén ajánlást fogalmazhat meg Románia kormánya felé. Addig is felszólítják a székelyföldi polgármestereket, hogy a közigazgatási törvény adta jogukkal élve használják a magyar nyelvet a tanács munkaanyagaiban, a nyomtatványokon, az üléseken, hiszen ezt a többség jelenleg nem teszi meg – mondta az MPP Kovászna megyei elnöke.
Közölte továbbá, a szervezet kidolgozott két határozattervezetet, amelyet az MPP tanácsosai november elsejéig minden Kovászna megyei önkormányzathoz beterjesztenek. Az egyik tervezet szerint a helyi önkormányzat elfogadja a Székely Nemzeti Tanács által két évvel ezelőtt az Európa Tanács elé terjesztett memorandumot, és kérik, hogy az Európa Tanács nevezzen ki egy raportőrt, aki a székelyföldi helyzetet és a területi autonómia megvalósításának lehetőségeit a helyszínen tanulmányozza, majd a jelentés alapján fogalmazzon meg ajánlást a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozóan.
Kulcsár Terza szerint a nemzetközi támogatást illetően nem sikerült áttörést elérni, ezért a székelyföldi önkormányzatoknak kérniük kell az Európa Tanács támogatását. A másik határozattervezetben megfogalmazzák, hogy március 15-e valamint a település, község vagy a város napja legyen helyi jellegű hivatalos ünnep, vagyis munkaszüneti nap. Ezt a két tervezetet beterjesztik a háromszéki önkormányzatokhoz, hogy a novemberi rendes tanácsüléseken lehessen napirendre tűzni a megvitatásukat. Az MPP Kovászna megyei elnöke reméli, ugyanezt a Hargita és Maros megyei polgári párti tanácstagok is megteszik.
Magyar lehetne Csíkszereda hivatalos neve
Magyarrá változtatná Csíkszereda hivatalos román nyelvű közigazgatási megnevezését Csibi Barna. A Székely Gárda vezetője ebben a hónapban kérte a csíkszeredai polgármesteri hivataltól a hivatalos aláírásgyűjtő íveket. Csibi ugyanakkor benyújtott a polgármesteri hivatalhoz egy dokumentumot, Határozattervezet a népszavazás kiírásáról Miercurea Ciuc közigazgatási egység hivatalos nevének Csíkszereda névre való megváltoztatása ügyében címmel. A civil kezdeményezésű határozattervezetet abban az esetben lehet az önkormányzat elé terjeszteni, ha a város polgárainak legalább 5 százaléka azt aláírásával támogatja. Csíkszeredában valamivel kevesebb mint kétezer polgárnak kell aláírnia a tervezetet támogató íveket, hogy az önkormányzat azt napirendre tűzze. A következő lépés, hogy Csíkszereda tanácsa elfogadja a tervezetet, népszavazás kiírása, amelyen a város lakói döntik el, hogy Csíkszereda vagy Miercurea Ciuc legyen a város hivatalos közigazgatási megnevezése.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)2010. október 21.
Megfenyegették a magyarokat a román papok
Tíz éve indította el a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) azt az oktatási programot, melynek hála ma már 25 moldvai településen tanulhatják a csángó gyermekek anyanyelvüket, népi kultúrájukat. A MCSMSZ mögött óriási munka és – mondhatjuk – sikeres 10 esztendő áll, azonban a program egyik vezetője szerint a fő célt, a csángók asszimilációjának megállítását még nem sikerült elérniük. A Kárpátoktól keletre, a romániai Moldvában él egy közel 250 ezer fős közösség, melynek tagjai hosszú időn keresztül csak úgy nevezték magukat: katolikusok. Ez különböztette meg őket a környezetükben élő (ortodox vallású) románoktól. Ők a moldvai csángók, akik közül 60 ezerre becsülik azok számát, akik beszélik a magyar nyelvet, pontosabban annak „csángó” változatát, amely a magyar és a román sajátos keveréke, sok archaikus magyar kifejezéssel és román jövevényszóval tarkítva. A csángó települések oktatása a 19-20. század fordulóján kezdődött – román nyelven. Egy pár éves intermezzót (ötvenes évek) kivéve egészen 2000-ig nem volt magyar nyelvű oktatás Moldvában, így nem csoda, hogy bekövetkezett a csángók nagymértékű asszimilációja. Az 1990-ben alakult Moldvai Csángómagyarok Szövetsége így valóban a 24. órában lépett közbe, amikor 2000-ben útjára indította a Csángó Oktatási Programot.
Minden kezdet nehéz
2000-ben két helyszínen 70 gyerekkel kezdődtek az eleinte még iskolán kívüli magyar nyelvű foglalkozások. Ahogy a Duna TV riportfilmjéből kiderül, a magyar oktatás népszerűsítése nem volt éppen zökkenőmentes, ugyanis több irányból is támadták a kezdeményezést. A legkeményebb ellenállást az egyház fejtette ki (s gyakran fejti ki ma is): a román anyanyelvű papok gyakran fenyegették meg azokat a szülőket, akik magyarul taníttatták gyereküket, de nem volt ritka a feljelentéstétel és a zsarolás sem. (Az egyik faluban a helyi plébános például nem engedte ministrálni a magyarul tanuló gyerekeket.)
A nehézségek ellenére a tíz év alatt sikerült elvinni a magyar nyelvű oktatást 25 moldvai településre, melynek köszönhetően ma 1600 gyerek tanulhat magyar nyelvet és irodalmat, a szerencsésebb helyeken – 2002 óta – akár iskolai óra keretében is. A számok első hallásra sikertörténetet sejtetnek az olvasóval, azonban ahogy azt az MCSMSZ oktatási felelőse, Ferencz Éva hangsúlyozta: a magyarul beszélő moldvai gyerekek becsült száma 9000, közülük viszont csak 1600-hoz jutottak el eddig.
De kik oktatják a csángó gyermekeket? A Marosvásárhelyi Rádió Jelenlét című műsorában elhangzottak szerint közel száz fiatal és idős, székelyföldi, szórványbéli és magyarországi pedagógus szolgált már Csángóföldön. Meglepetésre a legnagyobb számban magyarországiak jelentkeznek önkéntes magyartanárnak, de pozitív fejlemény, hogy egyre több a csángó származású oktató is.
Lássuk a tíz év eredményeit!
Mára elmondható, hogy az MCSMSZ oktatási tevékenysége átfogja a gyermekek magyar nyelven való tanulásának segítését az óvodától egészen az egyetemig. Az oktatási program egyik kezdeményezője, Hegyeli Attila beszámolója szerint 14 éves korig saját településükön iskolai és iskolán kívüli foglalkozások során tanítják a nyelvet, az írást, olvasást. Később a legügyesebb diákok számára – mivel Moldvában nincs magyar nyelvű iskolaközpont – biztosítják a székelyföldi magyar tannyelvű oktatásban való továbbtanulás lehetőségét (teljes ellátásuk és felzárkóztató programjuk, nevelésük révén). Csíkszeredában egy 76 fős csángó kollégium várja a továbbtanulni vágyó fiatalokat, Székelyudvarhelyen pedig a felsőfokú tanulmányok alatt van mód kollégiumban lakni. A gyerekek Magyarországra mehetnek felsőoktatási intézményekbe (az Oktatási és Kulturális Minisztérium biztosít évente 10 helyet számukra) vagy maradhatnak az MCSMSZ által biztosított ösztöndíjjal valamely romániai magyar egyetemen is.
Az oktatási tevékenység mellett az MCSMSZ nagy hangsúlyt fektet a közösségi programokra és a tanárok szakmai fejlődésére is. Ennek okán rendszeresen sort kerítenek tanári találkozókra, népdalversenyekre, táboroztatásra és más kulturális programokra is.
Pénzügyek
Az MCSMSZ adományok révén szerzi meg a szükséges pénzügyi alapokat az Oktatási Programhoz. A budapesti állami támogatás teszi ki a költségek fedezésének viszonylag nagy részét. Ezt egészíti ki a Keresztszülők a Moldvai Csángókért program keretében befolyt összeg. A KEMCSE egyedülálló kezdeményezés, melyben bárki részt vehet, aki személyesen is szeretne felelősséget vállalni a csángómagyar gyerekekért.
A keresztszülős program lényege, hogy a támogató vállalja egy moldvai magyar gyermek magyarul tanításának finanszírozását. Ez általános iskolások esetében évi 40 ezer, középiskolások esetében 150 ezer Ft. Az anyagiakon túl azonban hangsúlyt fektetnek a személyes kapcsolatra is, így a jelképes keresztszülő levélben tarthatja a kapcsolatot „új családtagjával”, de személyes találkozókra is gyakran sor kerül.
Az érem másik oldala
A szívmelengető eredmények azonban nem fedhetik el azokat a hiányosságokat, melyek pótlása elengedhetetlen a csángók asszimilációjának megakadályozásához. Hegyeli Attila véleménye szerint nem elég a gyermekek oktatása, a moldvai felnőttek számára is programokat kellene indítani, és gazdasági, szociális és kulturális téren is lépéseket kell tenni, hogy ez a magyar közösség fennmaradjon. Ahhoz, hogy a csángómentő akció valóban sikeres legyen, még legalább 30-35 faluban szeretnék bevezetni a magyar oktatást. Dolgoznak továbbá azon is, hogy minden faluban működjön egy „Gyermekek Háza”, amely helyszínéül szolgálhat minden, a magyar kultúrával kapcsolatos iskolán kívüli programnak. Mindemellett pedig szeretnék elérni, hogy a csángóföldi magyar falvakba magyar plébánost küldjön az egyház. Az ugyanis, hogy hitüket milyen nyelven gyakorolják ezek a közösségek, nagymértékben befolyásolja a magyar nyelvhez való ragaszkodásuk mértékét.
A feladat tehát még koránt sincs elvégezve, hiszen a tíz év eredményei csak a kezdeti lépéseket jelentik a hosszú és göröngyös úton. Állhatatos munkájáért minden kétséget kizáróan nagy tiszteletet érdemel a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Ahhoz azonban, hogy erőfeszítésük ne váljék szélmalomharccá, s eddigi munkájuk valóban meghozza gyümölcsét, szélesebb körű összefogás szükséges – határon innen és túl.
KovácsEszter kulturpart.hu, Erdély.ma2010. október 21.
Nemzeti ünnepet és hivatalos nyelvet Székelyföldnek
November elsejéig az MPP-s tanácstagok minden háromszéki helyi tanácsban beterjesztik azt a határozattervezetet, amely elfogadása esetén helyi hivatalos ünneppé válik március 15-e és a város, falu saját ünnepe – jelentette be Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke.
Így kívánnak érvényt szerezni az idén március 14-én megszervezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) elfogadott határozatainak, és szeretnék, ha a helyi testületek nemcsak Háromszéken, de a Székelyföldön mindenütt megtennék ezt a lépést. Arról is döntöttek, hogy kérik, az Európa Tanács (ET) küldjön jelentéstevőt, aki felméri a székelyföldi helyzetet, értékeli, mennyire jogos az itt élő magyarság autonómiakövetelése. Érvényt kívánnak szerezni a SZÖN harmadik határozatának, amely a magyar nyelv székelyföldi hivatalossá tételére vonatkozik, ehhez azonban parlamenti döntésre lenne szükség. Az RMDSZ-es képviselőket kérik meg, terjesszék be az erre vonatkozó törvénytervezetet, ha elutasítják, akkor szintén az ET-hez fordulnak, a testület ugyanis egymillió aláírás összegyűjtése esetén hajlandó határozatot elfogadni egy-egy üggyel kapcsolatosan.
Az MPP addig is kéri a székelyföldi polgármestereket, önkormányzatokat, használják a magyar nyelvet, a határozatokat, nyomtatványokat anyanyelvükön is készítsék el, hisz erre a törvény is lehetőséget biztosít, amivel, sajnos, nagyon sokan nem élnek – mondta Kulcsár Terza József.
Háromszék, Erdély.ma2010. október 21.
Markó: nagy dilemma, hogy folytatnom kell-e az RMDSZ élén
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap egy rádióinterjúban azt mondta: „valóban hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét az RMDSZ élén. Hozzáfűzte: még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a 2011. februári kongresszuson.
Az RMDSZ szövetségi elnöke azt követően nyilatkozta ezt, hogy a Gândul napilap azt írta, Markó Béla lemondhat a megmérettetésről a szervezet jövő évi kongresszusán. A lap tudni véli, Markó Kelemen Hunort támogatná az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem kizárt, hogy Borbély László is versenybe száll.
„2011 februárjában tisztújító kongresszust tart az RMDSZ. Ha folytatni akarom elnöki tevékenységemet, újabb mandátumra kellene pályáznom. Jelenleg még nem döntöttem erről. 1989 decembere óta vagyok a politikai életben, és valóban hatalmas dilemma számomra, hogy folytatnom kell-e, de, a megfelelő pillanatban döntök erről” – nyilatkozta Markó.
A Gândul napilapnak RMDSZ-en belüli források azt nyilatkozták, hogy Markó Béla Kelemen Hunor művelődési minisztert, az RMDSZ ügyvezető elnökét támogatná az elnöki tisztségért folyó versenyben. „Markó Béla vissza akar vonulni. Jelenleg ez a helyzet, de, persze, még változhat”, nyilatkozták a források.
Ugyanezen források szerint, amennyiben Markó úgy látja, hogy az általa támogatott jelöltnek nem lesz elég ereje, hogy megnyerje a belső harcot, akkor maga száll versenybe az elnöki tisztségért.
„Az ellenfelek tábora még nem eléggé körülhatárolt. A szövetségen belül Borbély László indulásáról beszélnek, de szóba került még Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető neve is” – állítja a Gândul.
A lap szerint a Markóhoz közel álló Borbély szeretne az RMDSZ élére kerülni, és kérte is a szövetségi elnököt, hogy őt nevezze meg utódjaként.
„Miután elutasították kérését, Borbély a szövetségen belül kampányol, alternatívát kínál a Markó-féle politizálásra. A kongresszuson Borbély a Demokrata Liberális Párttal való szakítást szorgalmazhatja a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal való szövetkezést javasolva.
Néhány demokrata liberális politikus egyébként azt állítja, hogy 2008-ban Borbély javasolta, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pedig Markó nem támogatta a kormánybuktatást. Másfelől Borbély kollégái azt állítják, hogy tulajdonképpen az ügyvezető elnöki tisztséget szeretné megszerezni a környezetvédelmi miniszter, ha ezt megkapná, nem is szállna versenybe az elnöki székért” – írja a Gândul.
Borbély László szerdán azt mondta: Markó Béla egyelőre nem döntött az esetleges jelöltségéről. Mint mondta, ő jelenleg nem érdekelt a jövő évi kongresszus jelöltségeinek ügyében.
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita megyei tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Erdély.ma2010. október 21.
Tőkés a kolozsvári egyetem „hamis multikulturalitására” figyelmeztette Merkelt
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) „hamis multikulturalitására” figyelmeztette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Angela Merkel német kancellárt, akit díszdoktori címmel tüntetett ki az erdélyi felsőoktatási intézmény. Az EMNT elnöke - csütörtöki közleménye szerint - Merkel közelmúltbeli kolozsvári látogatását megelőzően levélben kereste meg a német kancellár külpolitikai főtanácsadóját, hogy figyelmeztessen a BBTE „hamis multikulturalitására”, és emlékeztesse a kancellárt az egykori Bolyai Egyetem „erőszakos felszámolására”.
Tőkés azzal indokolta a levél megírását, hogy Merkel „nehogy áldozatul essen a hivatalos félrevezetésnek”, és ne próbálják felhasználni „a diszkriminatív román oktatáspolitika legitimálására”. Az EMNT elnöke szerint a levél tartalma a látogatás után bő egy hetes késéssel szivárgott ki a román sajtóba, ezért a korrekt tájékoztatás érdekében ő maga ismerteti most a Merkel főtanácsadójának írt levelét.
A levélben a volt református püspök gratulált Angela Merkel díszdoktori címéhez, majd megállapította, hogy a XVI. századi gyökerekre visszanyúló kolozsvári egyetem eredetileg Bolyai János nevét viselte. „1959-ben azonban az egyre erőszakosabb román nacionál-kommunista diktatúra a magyar egyetemet önkényesen felszámolta, és az új keletű Victor Babes román egyetembe olvasztotta, majd teljesen elrománosította” - írta az erdélyi magyar politikus Merkel főtanácsadójának.
Emlékeztetett arra, hogy 1989 óta eredménytelenül küzdenek a hajdani magyar egyetem helyreállításáért, „a magyar nyelvű felsőoktatás törvényes engedélyezéséért”. Tőkés szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a BBTE „multikulturális” egyetem, hiszen az 1959-es egyetemegyesítés óta ugyan valamelyest javult a helyzet a kolozsvári intézményben, a magyar és a német hallgatók anyanyelvű oktatása terén van némi előrelépés, de mindez mit sem változtat a lényegen: az egykori magyar intézmény brutális és jogszerűtlen megszüntetésén.
Az EMNT elnöke szerint „a román kirakatpolitika a felszínes többnyelvűség javára tett engedményeivel csupán egy Európának tetsző látszatot táplál, miközben továbbra is a román nacionalizmus szellemében diszkriminálja a kisebbségi oktatást” - olvasható a közleményben. MTI2010. október 22.
Brüsszelben lépnek fel a pusztinai hagyományápolók
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alenöke meghívására az Európai Parlament brüsszeli épületében lépnek fel a pusztinai Hagyományőrző Csoport tagjai.
Az esemény 2010. október 26-án fog zajlani a EP Antall József magyar miniszterelnökről elnevezett szárnyában azon a nyilvános meghallgatáson, melynek témája: A Csángók – Veszélyeztetett európai közösség, amelyen jelen lesz és felszólal Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, volt finnországi oktatási miniszter és Európa Tanács raportőr, Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke, és más meghívottak.
A meghallgatás után az 1956-os magyar szabadságharc 54. évfordulója alkalmával tartandó megemlékezésen vesznek részt, amely alkalommal beszédet mond Gyürk András, a Néppárti magyar delegáció vezetője, és Tőkés László, az EP alelnöke.
A meghallgatás és megemlékezés záróakkordjaként fellép a pusztinai Hagyományőrző Csoport és a csíkszeredai Heveder együttes.
Bartha András
pustiana.ro, Erdély.ma2010. október 22.
Markó visszavonulna – Kelemen az esélyes utód?
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Szabadság (Kolozsvár)