udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4068
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 4051-4068
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. március 30.
Ponta a közszolgálati tévé és rádió átpolitizálásával vádolja a hatalmat
Átpolitizálja a PD-L és az RMDSZ a közszolgálati tévét és rádiót. Míg az előbbit narancssárga festik, addig a rádió zöld lesz, és nem öko-zöld, hanem RMDSZ-es – vádolta meg a hatalmon levő pártokat Victor Ponta PSD-elnök. Elmondta, a PSD a két intézmény átpolitizálása ellen fog szavazni, noha akarata átviteléhez nem rendelkezik elegendő szavazattal a parlamentben. Hozzátette, a két intézmény élére eddig senkit nem nevezett meg pártja, viszont álláspontja szerint a közszolgálati tévé illetve rádió vezetője szakértő, nem pedig politikus kell, hogy legyen.
Múlt szerdán felfüggesztették a parlament együttes ülését, amelyen a két intézmény jelentését kellett volna megvitatniuk az alsó- és felsőház tagjainak. Amennyiben a közszolgálati tévé jelentését elutasítják, úgy menesztik az Alexandru Sassu vezette igazgatótanácsot.
Sassu helyét a híresztelések szerint Rodica Culcer, Robert Turcescu, Valeriu Turcan, Florin Călinescu vagy Brânduşa Armanca veheti át. A közszolgálati rádió vezetőségének mandátuma múlt évben lejárt, ám március végéig meghosszabbították.
A vezetői tisztség kapcsán felmerült már Gáspárik Attila, a CNA volt tagja, illetve Szász Attila jelenlegi CNA-tag neve. Gáspárik a Transindexnek tett nyilatkozatában korábban cáfolta, hogy ez ügyben megkeresték volna, ugyanakkor elmondta, ha ajánlatot kapna sem szándékozik elvállalni a tisztséget.
(mediafax) Forrás: Transindex.ro2010. március 31.
Kettős mérce
Olvasom, hogy a segesvári ügyészség fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek használata miatt vizsgálja a szovátai Tóth Ferencet, aki március 15-én kitűzte a székely lobogót a helyi városháza épületére, a román és az európai uniós zászló mellé. Egy ideig, igaz, fejszével őrizte, nehogy bárkinek eszébe jusson levenni, de miután látta, hogy nem bántja senki, lemondott az önként vállalt őrségről. A rendőrség feljelentést tett, hogy Tóth Ferenc megsértette a nemzeti szimbólumokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet, így akár börtönbüntetésre is számíthat. A rendőrségi dosszié szerint a székely zászló kifüggesztését "fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek használatának" minősíti.
Ez röviden a szovátai zászlósztori.
Visszatérve a rendőrség "hi-vatalból indított" vizsgálatára és a feljelentésre: valóban megjelent egy, a rasszista, xenofób szervezetek és jelképek betiltásáról, illetve azon személyek kultusza ellen, akik a béke és az emberiség elleni merénylettel vádolhatók, és mely fasiszta, rasszista, xenofób szervezetnek tekint minden olyan három vagy több személyből álló csoportot, amely a fenti ideológiákat vallja, illetve etnikai, faji, vallási alapú gyűlöletet, erőszakot, antiszemitizmust, az alkotmányos rend, a demokratikus intézmények erőszakos megváltoztatását, vagy a szélsőséges nacionalizmust hirdeti.
Ezeket figyelembe véve, a székely zászló, vagy annak kitűzése nem fedi ezen fogalmak egyikét sem. A teljesség igénye nélkül, néhány szót a székely zászlóról, amely égszínkék mezőn végigfutó aranysáv, mellette arany nappal (nyolcágú csillag, a 8 székely szék egységének a jelképe) és holddal, ami a hitet és a reményt jelképezi. A lobogó Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem idejéből származik: az 1601-es goroszlói csatában Székely Mózes zászlói vezették a székely hadakat. Eredetileg volt egy piros-fekete változata is.
Újkori története, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2004-ben elfogadta a Kónya Ádám által véglegesített változatot, az égszínkék-aranyat, és felkérte a székelyföldi önkormányzatokat, tűzzék ki a hivatalokra. Első ízben 2008-ban került középületre Sepsiszentgyörgyön, de kitűzték a gyergyószentmiklósi, csíkszeredai stb. városházára is. Tehát aki fasiszta vagy rasszista szimbólumnak tekinti ezt a zászlót, fogalma sincs, mit takarnak ezek a kifejezések.
Ellenben figyelemre méltó a rendőrség buzgalma az ügyben. (Legfeljebb a fejszés őrség ellen lehetett volna kifogása), és az is módfelett érdekes, más esetben mennyire elnéző egyes román szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Amíg kettős mércével mérnek a hatóságok, addig nem lehet valós demokráciáról beszélni.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. március 31.
Táblaháború" Sepsiszentgyörgyön
Törvénytelenek a sepsiszentgyörgyi turisztikai látványosságok felé eligazító táblák, állapította meg lakossági feljelentésnyomán Kovászna megye prefektusa. A táblákon felül szerepel a magyar és csak alatta a román felirat.
Sepsiszentgyörgy központjában először magyar, majd román és angol nyelven írták ki nemrég a látványosságok nevét. A feljelentő, Dan Tanase szerint az érvényes jogszabályok alapján először az állam nyelvén, tehát románul kell feliratozni, majd csak azután szerepelhet a kisebbségek nyelvén illetve valamilyen külföldi nyelven megfogalmazott felirat a táblákon.
A feljelentésre írt válaszában György Ervin prefektus leszögezte: a város központjában kihelyezett irányjelző táblák valóban törvényellenesek. A kormánybiztos ugyanakkor sajtótájékoztatón hangsúlyozta: körlevelet írt minden megyei polgármesternek, amelyben felhívja figyelmüket a feliratozás helyes sorrendjére, és abban bízik, hogy "a jóhiszemû elöljárók" 30 napon belül rendezik a problémákat.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a prefektus közleményével kapcsolatban elmondta: a hivatalos településjelző és utcanév- táblák esetében betartották a törvényes sorrendet. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Dan Tanase által kifogásolt táblák nem hivatalosak, azok eligazító jellegû turisztikai jelzések, és mivel Sepsiszentgyörgyre a legtöbb turista Magyarországról érkezik, ezért ésszerû, ha jól látható a magyar nyelvû útbaigazítás. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. március 31.
Jogszerűtlen hivatkozás az uniós jogra
Az Európai Bírósághoz fordul Magyarország Sólyom László Szlovákiából való kitiltása miatt
(MTI) – Az Európai Bírósághoz fordul Magyarország azért, mert Szlovákia tavaly augusztusban nem engedte be az országba Sólyom László köztársasági elnököt – tájékoztatta a kormányszóvivő kedden az MTI- t.
A közlemény szerint a kormány az Európai Bizottsággal való korábbi egyeztetést és a bizottság válaszát figyelembe véve döntött arról, hogy az Európai Bíróság előtt is folytatja az eljárást.
Az ügy jogszerű és megnyugtató lezárásával elkerülhető, hogy a jövőben az uniós jogra való hivatkozással bármely tagállamban hasonló incidens történhessen – hangsúlyozzák.
Az uniós eljárási szabályok szerint ebben az esetben is először az Európai Bizottság elé kell terjeszteni az ügyet; Balázs Péter külügyminiszter a magyar kormány beadványát megküldte José Manuel Barroso elnöknek címezve. Az Európai Bizottságnak három hónapja van, hogy a szükséges lépéseket megtegye. Ezt követően Magyarország benyújthatja keresetét az Európai Bíróságnak.
A magyar kormány továbbra is annak megállapítását kéri, hogy a Szlovák Köztársaság Sólyom László köztársasági elnök belépésének megtiltásával megsértette az alapszerződéseket és az irányelvet a közösségi jog visszaélésszerű hivatkozásával, illetve azzal, hogy nem zárja ki hasonló intézkedés megtörténtét a jövőben.
A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy a szlovák hatóságok 2009. augusztus 21-én egy uniós irányelvre hivatkozva tiltották meg Sólyom László belépését a Szlovákia területére. Az államfő aznap egy szlovákiai társadalmi szervezet meghívására érkezett volna Révkomáromba, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Szlovákia akkor szóbeli jegyzékben tagadta meg a magyar köztársasági elnök belépését.
A közlemény leszögezi, a magyar kormány meggyőződése, az Európai Unió szellemiségével, céljaival és szabályaival ellentétes, hogy egy tagállam vélt politikai okokból egy másik tagország állampolgárának belépését megtiltja az uniós jogra jogszerűtlenül hivatkozva. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. március 31.
Nesze semmi, fogd meg jól! Előrelépés utcanévtábla-ügyben?
Sem vitát, sem feszültséget nem kívánnak teremteni a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésével a városi és megyei RMDSZ-szervezetek vezetői. Ám a kétnyelvűség gyakorlatba ültetésének folyamatában újabbat előrelépésre van szükség. Ennek mikéntjéről tényleges indítványuk is van – erről számolt be BIRÓ ROZÁLIA alpolgármester, a városi szervezet elnöke és SZABÓ ÖDÖN, a megyei filiálé ügyvezető elnöke tegnap.
Nagyvárad bejáratainál kihelyezték a kétnyelvű táblákat, majd a vasútállomásokon lévő feliratokon feltüntették a magyar megnevezéseket, később ugyanezt elérték az önkormányzati és állami intézményeknél, illetve a műemlék épületeken – vázolták a folyamatot. Ennek újabb lépcsőfoka az, hogy a közigazgatási megnevezések (utca, tér stb.) anyanyelvünkön is fel legyenek tüntetve. Erről immár négy éve született is határozata a városi tanácsnak, azonban ennek végrehajtását azóta sem sikerült kilobbiznia a váradi RMDSZ-frakciónak. Az okokat frappánsan az egymást váltó polgármesterek és tanácstagok vállvonogató magatartásában jelölték meg. A város lakossága pedig akarja, fontosnak érzi a kétnyelvű köztér-megnevezéseket – mutattak rá. Így az ügyvezető elnök ötlete nyomán kidolgozták a járható utat. Mindenki helyezze ki a saját ingatlanjának a falára, kertjére stb. a magyarra fordított feliratot.
Javaslatukkal egyben túl is lépnek azon, amit annak idején sikerült megszavaztatniuk a határozathozó testülettel, hiszen – amint hangoztatták – a magyarra átültethető hivatalos elnevezéseket le is fordítanák. Így lenne a strada Primăriei felirat alatt a Városháza utca. Természetszerűleg jó példát is mutatnak: húsvét után rögvest az összes az RMDSZ tulajdonában lévő székházukra ki is helyezik az ilyen táblákat. Továbbá megkeresik a történelmi egyházakat, a civil szervezeteket stb., és a kihelyezésre buzdítják ezeket. A bátorítás nyilvánvalóan a lakosságnak is szól. Az Ideart Kft. önköltségi áron – a csak a házszámot jelölő táblát alig több mint 10 lejért, a nagyobb, a kereszteződésekbe is kihelyezhető utcanévtáblákat pedig 22 lejért – készíti el. A vállalkozói réteget is igyekeztek(nek) megmozgatni, felkérve őket, járuljanak hozzá ahhoz az alaphoz, amelyből azon táblák előállításának és kihelyezésének költségeit fedeznék, amelyeket olyanok igényelnek, akiknek anyagi lehetősége ezt az áldozatot sem bírja el. Persze más cégekkel is elő lehet állítatni a táblákat – mondták, ám hangsúlyozták, hogy csak a szabványnak megfelelőket támogathatják, illetőleg javallhatják.
Az utcák történeti megnevezéséről is szó esett. Szerintük azok kihelyezése lesz az újabb stáció. Mégpedig a belváros rehabilitációja során lehet elérni, hogy például a „Teleki utca” is fel legyen tüntetve. Kérdésünkre elmondták, hogy a javaslatukat bonyolult megvalósítani például a tömbházakban lakóknak vagy egyéb közös tulajdonú ingatlanok esetében. Ezekben a tulajdonosok felénél több rábólintás szükségeltetik.
Amennyiben sokan élnek a lehetőséggel, azon túl, hogy „terhet” vesznek le a helyhatóság válláról, ösztönzik is a kétnyelvű utcanévtáblák „elszaporodását”, illetőleg elősegítik, hogy azokat idővel városszerte mindenhol kihelyeztesse az önkormányzat.
Tartós, időtálló megoldásnak nevezték javaslatukat. Hogy mennyire az, tehát mennyire illik ide a címbeli mondás igazságmagva, arról a váradi magyarság azon része dönt, amely magánházban lakik, illetve az olyan társasházakban élők, amelynek a többi tulajdonosa valóban toleráns városban élőnek érzi magát.
Kétségtelen, ha sok kétnyelvű tábla megjelenik, azzal elfogadottá válik mindez, s a nem magyar tanácstagok is vállszélességgel állnak majd a toleranciát is jelképező ügy mellé...
Megyeri Tamás Róbert. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. március 31.
Péter Hilda lett a legjobb színésznő a romániai Oscar-gálán
Péter Hilda romániai magyar művész nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat a Varga Katalin balladája című filmben nyújtott alakításáért a román filmipar legrangosabb ünnepségén, a Gopo-gálán.
A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó című napilap szerdai tudósítása szerint a negyedik alkalommal megrendezett gála – amit a szakma román Oscar-gála néven is emlegetni szokott – a román filmipar legfontosabb eseménye. A szervező Román Filmet Népszerűsítő Szövetség (APFR) összesen 47 tavaly bemutatott romániai produkciójú alkotást ajánlott a zsűri figyelmébe, ezek között 14 nagyjátékfilm, 13 dokumentumfilm és 20 rövidfilm szerepelt. Az idei rendezvényen Péter Hilda, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze a Varga Katalin balladája címszerepéért vihette haza a Gopo-szobrocskát. Peter Strickland Magyarországon élő brit rendező brit-román-magyar koprodukcióban készült filmjét hét kategóriában is díjra jelölték. Péter Hilda a lapnak elmondta: nagyon örül, hogy Romániában is nyitottak voltak Strickland filmje iránt.
A Varga Katalin balladája a tavalyi berlini nemzetközi filmfesztiválon, a Berlinalén hangtechnikai munkájáért Ezüst Medve-díjat kapott. Péter Hildát több fesztiválon – köztük Brüsszelben és Antalyában – díjazták filmbeli alakításáért. A film egy vérbosszú története. A főszereplő, Varga Katalin egy kis faluban él férjével és gyermekével. Éveken át sikerült titokban tartania, hogy a fiú apja más. Amikor ez kiderül, a férfi elzavarja. A nő elindul, hogy felkutassa egykori megerőszakolóit. A film egyik alapkérdése, mi történik, ha egy gonosztett elkövetője idővel megváltozik, ha egy tisztességes életet élő, családos embert ér utol a bosszú. Forrás: erdon.ro2010. március 31.
Erkel és a költészet napja
A Költészet Napja, illetve Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából április 10-én gálaműsort szerveznek a nagyváradi Filharmóniában.
Az április 10-én, szombaton este hét órától kezdődő gálaműsoron közreműködik a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekara és énekkara. Vezényel Kulcsár Szabolcs, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere. Az est énekes szólistái Vigh Ibolya (szoprán) és Pataki Adorján (tenor), a Kolozsvári Magyar Opera művészei lesznek. A gálán fellép majd Tolcsvay László budapesti előadóművész is, aki két alkalommal a szimfonikus zenekarral közösen, egy alkalommal pedig szólóban lép fel a Filharmónia színpadán. A verseket a Nagyváradi Szigligeti Színtársulat színészei – Csiky Ibolya, Dobos Imre, Dimény Levente, Fábián Enikő, Firtos Edit, Kovács Enikő, Tóth Tünde adják majd elő.
A gálaműsort ismertető tegnapi sajtótájékoztatón Tódor Albert a Filharmónia igazgatója és Dimény Levente a színtársulat vezetője elárulták, hogy egy magyarországi produkciós iroda kereste meg őket azzal, hogy szeretnének a Költészet Napja alkalmából egy gálaműsort szervezni Romániában, azért itt, mert Magyarországon április 11-én választások lesznek, és a produkciós iroda nem szeretné azt, ha a rendezvénye bármiféle politikai felhangot kapna. Nagyvárad és Kolozsvár volt a két lehetséges helyszín, végül Nagyvárad mellett döntöttek. Ez az esemény a vers ünnepe, mely Erkel Ferenc születésének bicentenáriumáról is meg kíván emlékezni, ezért a gála zenei részét Erkel kompozíciók fogják alkotni. És mivel Márai Sándor születésének is most van a százéves évfordulója, ezért Márai versek is felhangzanak majd az Ady, Arany János, Pilinszky, Radnóti, stb. versek mellett. A közel két órás gálára ingyenes belépőket lehet igényelni a Filharmónia és a színház jegypénztárában.
Pap István. Forrás: erdon.ro2010. március 31.
Koalíciós vita a szenátusban
Az alkotmánybírákra vár annak a vitának az elsimítása, amely tegnap bontakozott ki a szenátus jogi bizottságában a két kormánypárt politikusai között. A testület ülésén a demokrata–liberális Iulian Urban és az RMDSZ-es Frunda György is előterjesztett egy-egy törvénytervezetet a perek közbeni alkotmányossági kifogások szabályozására.
Mindkettejük szerint erre azért van szükség, mert az utóbbi időkben nagyon sok per elhúzódott amiatt, hogy valamelyik fél alkotmányossági kifogással élt egy, az ügyre is vonatkozó jogszabály kapcsán. A perrendtartás szerint a tárgyalást fel kell függeszteni, amíg az alkotmánybíróság választ nem ad a felvetett kifogásra, így a perek akár évekig is elhúzódhattak.
Iulian Urban javaslata az volt, hogy a tárgyalások ne szakadhassanak félbe alkotmányossági kifogások miatt. Frunda György a bírákra bízná annak eldöntését, indokolt-e a per felfüggesztése a taláros testület ítéletéig. Az RMDSZ-es politikus azt mondta, úgy tudja, hogy az alkotmánybíróság tagjai is ezt a változatot támogatják.
Mivel nem sikerült dűlőre jutni a kérdésben, a jogi bizottságban elhalasztották a döntést. Abban sikerült megegyezni, hogy a következő ülésre meghívják a taláros testület képviselőjét is. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest),2010. március 31.
Gémesi Ferenc: építkező magyarság él a Kárpát-medencében
- Fizikai és szellemi értelemben is építkező magyarság él a Kárpát-medencében - jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára a Lebontott határok - Az építkező nemzet című kötet szerdai budapesti bemutatóján.
A szakállamtitkárság elmúlt négyéves tevékenységét, a nemzetpolitika eredményeit összefoglaló kötetről szólva Gémesi Ferenc fontos eredménynek nevezte, hogy "senki nem vitatja ma azt, hogy nem lehet ugyanolyan politikát gyakorolni mint négy, nyolc vagy 12 évvel ezelőtt". A külhoni magyarság ügye nem lett a napi politikai viták része - mondta -, hozzátéve, ennek köszönhetően sok feladatot el lehetett végezni.
Véleménye szerint a külhoni magyarok érdekeit szolgáló intézményi és támogatási rendszerek 2006-ban végrehajtott, döntően szerkezeti átalakításai "szerencsésen szolgálták a tartalmi megújulást, és a külhoni magyarság érdekében az új kihívásokhoz igazodó intézményi struktúra jött létre".
Kiemelte, hogy az európai uniós lehetőségeket is ki tudták használni, "eurómilliókat sikerült közös pályázatokon arra fordítani, hogy magyarlakta térségek fejlődjenek". Megítélése szerint ehhez "meg lehetett szerezni a környező országok egyetértését". Példaként említette, hogy hamarosan megkezdődhet három híd építése az Ipolyon, a magyar-szlovák határon.
Ugyancsak eredményként sorolta fel Gémesi Ferenc, hogy senki sem vitatja, a szórványban élő magyarok ügye stratégiai kérdés, amivel kiemelten és intézményesen kell foglalkozni.
A szakállamtitkár a magyar-magyar szolidaritás eredményének tartja, hogy a Vajdaság és Kárpátalja magyarsága létszámához képest kiemelt támogatást kaphatott, annak köszönhetően, hogy más régiók is támogatták a többletjuttatásokat.
Gémesi Ferenc új és specifikus területnek nevezte a Kárpát-medencén kívüli magyarság ügyét. Az első lépések egyikeként magyar nyelvű oktatási anyagok már elérhetőek az interneten azoknak, akik Magyarországhoz kötődni akarnak, a magyar nyelvet gyakorolni szeretnék.
A Lebontott határok - Az építkező nemzet című kötet tételesen ismerteti az iskola- és kulturális intézmények építését az utóbbi években, a támogatási összegek felhasználását és a nagyobb kulturális eseményeket.
A MeH a kötettel egy időben kiadta a 2009. szeptember 15-én megtartott Kisebbségek egy varratmentes Európában konferencián elhangzott előadások szövegét angol és magyar nyelven. A tavaly őszi konferencián beszédet mondott Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa is. Forrás: MTI2010. március 31.
Németh Zsolt: Új lehetőség nyílik a kisebbségi kérdések rendezésére
A Lisszaboni Szerződés életbelépésével új lehetőség nyílik a kisebbségi jogérvényesítésre - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Budapesten.
"A Lisszaboni Szerződés ratifikációja után megkezdődhet valami a kisebbségi jogérvényesítés területén, hiszen (...) második paragrafusa a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé emeli" - mondta Németh Zsolt a 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című nemzetközi konferencián.
A politikus szerint határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, hiszen a kisebbségek létszáma látványosan megnőtt Közép-Európában a különböző határváltozások miatt. Olyan szomszédok esetében is nagyobb empátiával találkoznak, mint Szerbia vagy Románia - fűzte hozzá.
Egyedülálló lehetőséget jelent, hogy a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él. Kiemelt feladat, hogy megtörténjen a határ menti térség valódi, "schengeni jellegű" fejlesztése egyebek mellett a közlekedésben, az infrastruktúrában és a távközlésben - mondta Németh Zsolt.
A határon túli magyar szervezetek kiemelkedő szerepet töltenek be a civil társadalomban - tette hozzá -, ezért beleszólásuk kell legyen a magyar külpolitikába, térségpolitikába és a 2011-es uniós elnökség kérdéseibe.
A politikus hozzátette: fontos, hogy az unió további bővítése a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően történjen, valamint az EU keleti szomszédságpolitikája is legyen tekintettel az ott élő magyarok érdekeire.
Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel - mondta Németh Zsolt.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz felelevenítené a lengyel-magyar barátságot a 2011-es magyar uniós elnökség idején.
"Óriási lehetőség ez a magyar politika számára, hogy ismét felelevenítsük a közép-európai együttműködés legjobb hagyományait. Óriási lehetőség ez számunkra, hogy az időnként - sajnos nem önhibánkon kívül - megtépázott lengyel-magyar barátságot ismét visszaállítsuk, ismét erőssé tegyük. Óriási lehetőség ez számunkra, hogy a lengyelekkel együttműködve Közép-Európa Európai Unión belüli helyét is újradefiniáljuk" - hangsúlyozta Navracsics Tibor.
A Fidesz a regionalizmus és a víz kérdésében látja azokat a főbb pontokat, amelyeknél Magyarország érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz - tette hozzá a politikus.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: nyolc évvel ezelőtt még példaként tekintettek az uniós tagállamok Magyarországra, most, 2011-re készülve szerényebbek a remények. Magyarország "megtépázott hírnévvel", de magabiztosan készül az uniós elnökségi feladatok ellátására. Ez újabb bizonyítási lehetőség lesz: Közép-Európa véglegesen megérkezik Európába - emelte ki.
Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő felszólalásában kiemelte, hogy a magyar elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, hiszen Európa nem érti ezt a problémát. Meg kell tanulni elmagyarázni, miért fontos a határon túlélő kisebbségek védelme - tette hozzá.
Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke a konferencián kiemelte: a regionalizmus az EU alapelve, de a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik. A magyar elnökségnek nagy lehetősége van abban, hogy tovább vigye a határokon átnyúló kezdeményezéseket - mutatott rá.
Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint a közép-európai térség területi felzárkózása nagyon komoly politikai, gazdasági és etnikai kockázatokkal jár, feloldásukra hatékony eszköz lehet a regionalizmus.
A konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet szervezte. Forrás: MTI.hu2010. március 31.
Székelybő
Székelybőben - ahol mindössze 57 lakóház van, ebből is csak 41-et laknak állandó jelleggel - 2004-ben még úgy tűnt, hogy megállt az idő, stagnál az egykor pusztulásra ítélt falu, elfelejtkezett róluk az önkormányzat, a megye, az állami vezetés, önerőből pedig nem képesek talpra állni.
Ám a Gondviselés amiképpen megmentette a falut a Ceauşescu érában a falurombolástól - amikor a falu lakosságát Nyárádszereda tömblakásaiba tervezték beköltöztetni, a házakat pedig a földdel egyenlővé tenni - , ugyanúgy másodjára is közbelépett.
2005-ben megalakult a Székelybőért Egyesület és tagjai kitartó, áldozatos munkával szép eredményeket értek el a falu újjáélesztésében.
„Szülötte szülőm vagy
áldott szülőföld,
de megtartó vigyázód
én leszek neked.”
(Magyari Lajos)
Először 2006 februárjában a feledésbe merült Kosaras bált szervezték meg, 80 személy gyűlt össze, helybéliek 16-an. A sikeren felbuzdulva azóta évente megtartják.
Még ebben az évben falumonográfia kiadását határozták el és belefogtak az anyaggyűjtésbe: Papp Enikő, akinek nagymamája Székelybőben élt, valamint a falu szülöttei: Donkoné Simon Judit és Szente Kinga.
Testvérvárosi kapcsolat kialakítását kezdeményezték a magyarországi Bő községgel, egyelőre nem járt sikerrel.
2007-ben ünnepelte a falu a 675 éves jubileumát.
Falutalálkozót szerveztek: felújították a Kultúrházat, kiadták a SZÉKELYBŐ a százlelkes kicsi falu 1332 – 2007 c. monográfiát és Emlékművet állítottak a világháborús hősöknek.
„Távol mezőn és dombon és hegyen
Alusznak ők és sírjuk jeltelen.
És tenger mélyén és sivatagon
És nincs kereszt fölöttük, nincs halom!”
/Juhász Gyula/
A Kultúrotthon felújításához az Önkormányzat biztosított építkezési anyagot, a munkálatokat az egyesületi tagok és a falu lakossága végezte el. Az Emlékművet Lészai Enikő tervezte, a kivitelező a falu szülötte, Papp Zoltán, az emlékmű körül a díszkövet Kiss Lajos adományozta és rakta le, akinek a felsége, Molnár Erzsébet helybéli születésű.
Hálaadó ökumenikus Istentisztelet után az Emlékmű leleplezése, megáldása történt. A helyi születésű Gábor József ny. segédtiszt tartott megemlékezést, akinek nagyapja is a hősi halottak között van. Beszédet mondott Kerekes Károly országgyűlési képviselő, Borbély Mihály, Nyárádszereda alpolgármestere.
Megjelent az ünnepségen a román televízió magyar nyelvű szerkesztősége, Tófalvi Zoltán irányításával, a marosvásárhelyi Népújságtól Kilyén Attila újságíró, Magyarországról Váradi Péter Pál híres fotóművész, az Erdély – Székelyföld c. albumok szerzője.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a nyárádszeredai önkormányzat 12 tanácsosa és Nagy Zsigmond jegyző, aki elmondta, hogy az egyesület jelentős anyagi támogatásban részesült a kultúrotthon felújításánál. Ebben nagy részt vállalt Molnár Sándor tanácsos, falufelelős, egyesületi tag.
Ezen a jubileumi ünnepségen Érd megyei jogú város ajándékát, egy hímzett nemzeti zászlót Dr. Aradszki András alpolgármester adta át. Forrás: szekelybo.ro/szekelybo/index/helyzetkep2010. április 1.
Kit érdekel az oktatási törvény?
Az első felháborodást — amúgy jogosan — az váltotta ki, hogy mindössze két hétre szűkítették az oktatási törvénytervezet közvitáját. A minisztérium honlapján ugyan a jogszabályban előírt harmincnapos intervallum szerepelt, de az érintettek pontosan tudták, hogy mindössze két hét az élet. Nagyon kevés, és nem csak azért, mert a jogszabály pontosan a dupláját írja elő.
Mi férhet két hét közvitába? A tájékozódás és egy kitárgyaló összejövetel biztosan. Ehhez képest Háromszéken akadtak iskolák, ahol talán vitanagyszünetet sem tartottak a témáról az oktatói közösség tagjai. Erről árulkodtak a nagyra kerekített szemek és a kínos pedagógusi, sőt, iskolaigazgatói beismerések, miszerint legfeljebb hallottak valamiféle újabb tervezetről. És a kényszerű vallomást rögtön követte az „úgysem hallgatnak meg bennünket" típusú önigazoló mentegetőzés, amit a haszontalanság, a kiszolgáltatottság évtizedek alatt bebetonozott tudata táplál.
A kimondottan szülői szempontok megjelenítése érdekében tető alá hozott vitafórumra Sepsiszentgyörgy hétezres szülői közösségéből alig hetven ember gyűlt össze. Tíz talán akadt is közöttük, aki előzetesen legalább átfutotta a törvénytervezet szövegét, a többi tárgyismeret hiányában vagy bénán hallgatott, vagy megszólalásaik csak ritkán haladták meg a szülői értekezletek rövidlátó témafelvetését. Sütött belőlük a kishitűség, az „úgysem lehet megcsinálni" érzése. Az iskolaszékek harmadrésznyi szereposztására is rákerült a bélyeg: nem fog működni, mert sem a szülők, sem pedig az önkormányzatok képviselői nem érnek majd rá. Talán ha fizetnének érte — fogalmazódott meg óvatosan.
Tanulságos lenne megtudni, vajon hány módosító javaslat született a hazai oktatási törvénytervezet ügyében. Nem mintha a mennyiség lenne az elsődleges, de nem is elhanyagolható, mert fokmérője lehet a civil odafigyelésnek, a közéleti aktivitásnak. Romániának mindenképpen új oktatási törvénye lesz, értékelhető és elítélendő új elemekkel, finanszírozható vagy éppen működésképtelen elemekkel. Amikor majd a törvény visszásságai miatt verjük az asztalt, szívesen az otthon maradók emlékezetébe idézem a közvita-periódusban tapasztalt fájdalmas közéleti bénultságot. Azt az állapotot, amikor az óriási többség újra elszalasztotta közös ügyeink alakítása, a civil felelősségvállalás lehetőségét. Önrendelkezési helyzetgyakorlat helyett ültek és bámultak, mint a moziban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. április 1.
Feljelentést tett az RMDSZ az Új Jobboldal ellen
Fasiszta jelképek használata és magyarellenes gyűlöletkeltés miatt büntetőfeljelentést tett az ügyészségen az Új Jobboldal nevű szervezet ellen a Kolozs megyei RMDSZ. Azt is kifogásolják, hogy a rendőrség március 15-én négy magyar fiatalt állított elő, akik Nagy-Magyarország-térképeket raktak ki, a román Új Jobboldal magyarellenesnek tartott tüntetésén azonban nem avatkoztak be.
Március 15-én három egyetemista lányt állítottak elő és bírságoltak meg a rendőrök, amiért a Főtéren Magyarország korabeli térképén akarták szemléltetni az 1848-as forradalom eseményeit. Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának parancsnokát is bevitték az őrsre: ellene fasiszta jelképek használata miatt indult eljárás. Az Új Jobboldal egy nappal korábbi, autonómiaellenes tüntetésén a szélsőséges szervezet felvonulói azt kiabálták: Kovászna, Hargita: román föld. A rendőrök szerint nem igaz, hogy a román gyűlöletkeltőkkel szemben más mércét alkalmaztak.
A Kolozs megyei rendőr-felügyelőség közleményben biztosította a lakosságot elfogulatlanságáról, valamint arról, hogy minden jogsértéssel szemben azonos határozottsággal lépnek fel. Az RMDSZ szerint azonban mulasztás történt: sajtófotók bizonyítják, hogy az Új Jobboldal tüntetésén egyesek horogkeresztes jelvényt viseltek. „A felvételek egyértelműen bizonyítják, hogy a Noua Dreaptă-sok a március 14-i rendezvényükön náci jelvényeket használtak. És az a véleményünk, hogy a rendőrségnek és az ügyészségnek egységes mércével kell fellépnie minden szélsőség esetén" ― mondta Csoma Botond jogász, a Kolozs Megyei RMDSZ alelnöke.
Románia 2002-ben sürgősségi kormányrendelettel tiltotta be a fasiszta, idegengyűlöleti jelképek használatát. Ennek megsértése fél évtől három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. április 1.
Irodalmi Karaván a Magyar Költészet Napja alkalmából
A Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa az Irodalmi Karaván program keretében író-olvasó találkozókat szervez a Magyar Költészet Napja alkalmából.
Meghívott vendégek a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának képviselői: Balázs F. Attila költő, író, kiadóvezető, műfordító Hudák Katalin költő Szalay Zoltán jogász, prózaíró Pénzes Tímea író, költő, műfordító, újságíró, fordító
A rendezvénysorozat időpontjai és helyszínei:
– 2010. április 7., szerda 18.00 óra, Kézdivásárhely, a Vigadó Művelődési Ház kisterme, Gábor Áron utca 21. szám
– 2010. április 8., csütörtök 18.00 óra, Székelyudvarhely, a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlege – 2010. április 9., péntek 18.00 óra, Csíkszereda, a Székelyföld kulturális folyóirat székhelye, Tudor Vladimirescu utca 5. szám
– 2010. április 10., szombat 18.00 óra, Gyergyószentmiklós, Pro Art Galéria, Gábor Áron utca
A rendezvény társszervezői: Vigadó Művelődési Ház, Kézdivásárhely Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Székelyföld kulturális folyóirat Salamon Ernő Irodalmi Kör, Gyergyószentmiklós Pro Art Galéria, Gyergyószentmiklós
A rendezvény támogatója a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium. irodalmikor.wordpress2010. április 1.
Kisebbségek: új lehetőségek
Kedvező hatással jár a nemzeti kisebbségek számára a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése – hangzott el azon a tegnapi, budapesti konferencián, amelyen a magyar EU-elnökség prioritásai és a határon túli magyarok ügye is terítékre került.
Bővülő lehetőségek. A Lisszaboni Szerződés életbelépésével új lehetőség nyílik a kisebbségi jogérvényesítésre – jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tegnap Budapesten.
„A Lisszaboni Szerződés ratifikációja után megkezdődhet valami a kisebbségi jogérvényesítés területén, hiszen (...) második paragrafusa a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé emeli” – mondta Németh Zsolt a 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című nemzetközi konferencián. A politikus szerint határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, hiszen a kisebbségek létszáma látványosan megnőtt Közép-Európában a különböző határváltozások miatt. Olyan szomszédok esetében is nagyobb empátiával találkoznak, mint Szerbia vagy Románia – fűzte hozzá.
Egyedülálló lehetőséget jelent, hogy a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él. Kiemelt feladat, hogy megtörténjen a határ menti térség valódi, „schengeni jellegű” fejlesztése egyebek mellett a közlekedésben, az infrastruktúrában és a távközlésben – mondta Németh Zsolt. A határon túli magyar szervezetek kiemelkedő szerepet töltenek be a civil társadalomban – tette hozzá –, ezért beleszólásuk kell legyen a magyar külpolitikába, térségpolitikába és a 2011-es uniós elnökség kérdéseibe. A politikus hozzátette: fontos, hogy az Unió további bővítése a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően történjen, valamint az EU keleti szomszédságpolitikája is legyen tekintettel az ott élő magyarok érdekeire.
Gémesi: építkező magyarság él a Kárpát-medencében
Fizikai és szellemi értelemben is építkező magyarság él a Kárpát-medencében – jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára a Lebontott határok – Az építkező nemzet című kötet tegnapi budapesti bemutatóján. A szakállamtitkárság elmúlt négyéves tevékenységét, a nemzetpolitika eredményeit összefoglaló kötetről szólva Gémesi Ferenc fontos eredménynek nevezte, hogy „senki nem vitatja ma azt, hogy nem lehet ugyanolyan politikát gyakorolni, mint négy, nyolc vagy 12 évvel ezelőtt”.
A külhoni magyarság ügye nem lett a napi politikai viták része – mondta –, hozzátéve, ennek köszönhetően sok feladatot el lehetett végezni. Véleménye szerint a külhoni magyarok érdekeit szolgáló intézményi és támogatási rendszerek 2006-ban végrehajtott, döntően szerkezeti átalakításai „szerencsésen szolgálták a tartalmi megújulást, és a külhoni magyarság érdekében az új kihívásokhoz igazodó intézményi struktúra jött létre”.
Kiemelte, hogy az európai uniós lehetőségeket is ki tudták használni, „eurómilliókat sikerült közös pályázatokon arra fordítani, hogy magyarlakta térségek fejlődjenek”. Megítélése szerint ehhez „meg lehetett szerezni a környező országok egyetértését”. Ugyancsak eredményként sorolta fel Gémesi Ferenc, hogy senki sem vitatja, a szórványban élő magyarok ügye stratégiai kérdés, amivel kiemelten és intézményesen kell foglalkozni.
Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel – mondta Németh Zsolt. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz felelevenítené a lengyel–magyar barátságot a 2011-es magyar uniós elnökség idején. A Fidesz a regionalizmus és a víz kérdésében látja azokat a főbb pontokat, amelyekben Magyarország érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz – tette hozzá a politikus. Navracsics Tibor hangsúlyozta: nyolc évvel ezelőtt még példaként tekintettek az uniós tagállamok Magyarországra, most, 2011-re készülve szerényebbek a remények. Magyarország „megtépázott hírnévvel”, de magabiztosan készül az uniós elnökségi feladatok ellátására.
Ez újabb bizonyítási lehetőség lesz: Közép-Európa véglegesen megérkezik Európába – emelte ki. Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, hiszen Európa nem érti ezt a problémát. Meg kell tanulni elmagyarázni, miért fontos a határon túlélő kisebbségek védelme – tette hozzá. Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke a konferencián kiemelte: a regionalizmus az EU alapelve, de a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik.
A magyar elnökségnek nagy lehetősége van abban, hogy tovább vigye a határokon átnyúló kezdeményezéseket – mutatott rá. Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint a közép-európai térség területi felzárkózása nagyon komoly politikai, gazdasági és etnikai kockázatokkal jár, feloldásukra hatékony eszköz lehet a regionalizmus. A konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet szervezte. Krónika (Kolozsvár)2010. április 1.
Elűzné a romákat Marosvásárhelyről Dorin Florea
Elűzné a városból a hidegvölgyi romákat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, amennyiben ezek nem takarítanak a házuk táján. Az elöljáró kifejtette: miközben az önkormányzat civilizált körülményeket teremt számukra, a romák széthányják a szemetet.
A köztisztasági vállalat szerint Hidegvölgyben másfélszer annyi hulladék jut egy személyre, mint bármely más marosvásárhelyi lakosra. Kifejtette, az önkormányzat házakat, vezetékes vizet, mosodát, tanintézeteket biztosított a roma közösség számára, és cserében annyit kért, hogy tartsanak rendet, és járassák iskolába gyerekeiket.
Florea szerint a cigányok nem állták a szavukat, ezért egy utolsó felhívással fordult hozzájuk. „Vagy takarítanak, vagy különleges intézkedéseket foganatosítok, és egyetlen cigány sem fog dolgozni Marosvásárhelyen” – mondta az elöljáró. Krónika (Kolozsvár)2010. április 1.
Elkerülő utak előtanulmányát fizeti az EU
Megközelíti a 175 ezer eurót az a projekt, amelyhez 85 százalékos támogatást nyert az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjából a Nagyváradi Metropolisz Övezet és Debrecen önkormányzata. A két pályázó önrésze összesen 6125 euró, mert a fennmaradó 11,5 százalék állami hozzájárulás. A projekt célja előkészíteni két olyan elkerülő út kivitelezését, amely a megyeszékhelyeket mentesíti az átmenő forgalomtól, illetve összeköti ezeket a valamikor megépítendő autópályákkal.
A román–magyar határon átívelő együttműködési program keretébe illeszkedő, az Infrastrat rövidített címet viselő pályázatról tegnap a váradi városházán tartottak ismertetőt. Adrian Foghiş, a Metropolisz Övezet vezérigazgatójának bevezetője után Ciprian Barna projektigazgató indokolta, hogy miért szükséges a Váradot dél felől elkerülő út kiegészítéseként a várost északnyugatról elkerülő, egyben a metropolisz övezeti községeket összekötő utat megépíteni. A magyarországi vendégeknek Delorean Gyula RMDSZ-es helyi tanácstag fordított.
Elhangzott, hogy forgalomszámlálást is végeztek az elő-hatástanulmány számára: a bihari megyeszékhelyet érintő négy országút bevezető szakaszán (a Kolozsvári úton, az Aradi úton, a Borsi és a Püspöki úton) térfigyelő kamerát helyeztek el, és két héten át, március 10-étől 20-éig számlálták a ki-és behajtó járműveket. Ezeket az adatokat is felhasználják majd a készítendő hatástanulmányban, amelynek része lesz egy hasonló forgalomszámlálás eredménye Debrecenből. Most ugyanis csak 2007-es adatokra támaszkodhat a hajdú-bihari megyeszékhely – derült ki Dakó Andreának, Debrecen útberuházási és fejlesztési ügyintézőjének az előadásából. Ebben a bemutatóban egyébként csak néhány mondat vonatkozott a közös pályázatra, amely viszont az egyelőre csak tervként létező észak-erdélyi autópályára és a már a tervek közül is kikerült Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi útra hivatkozik. Cristina Amărăzeanu, az Országos Autópálya és Országút Társaság reprezentánsa, aki szintén részt vett a prezentáción, azt állította ugyan, hogy a sztráda már 35 százalékban elkészült. Igaz, hozzátette, hogy csak akkor haladhat a munka a határtól Berettyószéplakig megyénken keresztül, ha a szállítási minisztérium fizet.
Az előtanulmánynak egyébként november végére kell elkészülnie, debreceniek és váradiak közös munkacsoportot alakítanak a projekt végigvitelére.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. április 1.
Közlemény
Március 30-án az RMDSZ bihari és nagyváradi vezető sajtótájékoztatón jelentették be, hogy tekintettel arra, hogy a jelenlegi helyi koalíciós partnerüket sem sikerült meggyőzni a magyar utcanévfeliratok igényének jogosságáról, ezért – az RMDSZ megyei ügyvezető elnökének ötlete nyomán (?) – mindazoknak, akik azt igénylik, az „önköltségi ár” kifizetésének fejében, a jelenleg hivatalos közterület-elnevezések magyar fordítását is tartalmazó, házszám-, illetve utcanévtáblákat bocsátanak rendelkezésükre, azok saját ingatlanaikra való kihelyezése céljából, valamint arról is tájékoztattak, hogy a történelmi elnevezések kiírása továbbra sem aktuális.
Nagy örömünkre szolgál, hogy – a jelek szerint – a helyi RMDSZ-vezetés elvetette azt az eddig kompromisszumosnak nevezett álmegoldást, mely szerint csupán a közterület típusát (utca, tér, park) íratnák ki magyar nyelven, és utcanév ügyben megtették az első lépést a valós megoldás felé, egyúttal minden váradi polgárt biztatunk, hogy élve a felkínált lehetőséggel vagy akár azon túl is lépve, a valódi megoldást jelentő történelmi utcaneveinket lehetőségei szerint jelenítse meg ingatlanán.
Ugyanakkor itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjuk az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének, amiért következetes munkájukkal évek óta sikerrel tartják a közbeszéd fókuszpontjában történelmi utcaneveink ügyét, példával és ötletekkel szolgálva mindannyiunk számára.
Nagyvárad, 2010 március 31.
A Magyar Polgári Párt nagyváradi és Bihar megyei szervezeteinek elnöksége
Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. április 1.
Folytatódhat a vita a közoktatási törvényről
Az eredeti elképzelés szerint március 31-én járt volna le az új közoktatási törvény vitája, de mivel sokan kérték a meghosszabbítását, a tegnapi kormányülésen jóváhagyták azt.
Funeriu Daniel közoktatási miniszter szerint az új jogszabály egyik fontos előírása, hogy minden diák helyben végezhesse el a kötelező tíz osztályt, amely egy iskolai előkészítő és az általános iskolához csatolt kilencedik osztályt foglal magába. Az új szerkezet lehetővé tenné, hogy akik nem kívánnak tovább tanulni, 16 évesen munkát vállalhassanak. A tárcavezető kiemelte a tanórák számának 25 százalékkal történő csökkenését, a több tantárgyat átfogó írásbeli érettségi felmérőket, az államilag finanszírozott délutáni foglalkozás bevezetését, az egyetemek három kategóriába sorolását, a rektorok megválasztásának új módját stb.
A tervezettel kapcsolatosan szervezett nyilvános vitákon sok ellenséges vélemény hangzott el egyes tanügyi szakszervezetek, egyetemek, egyetemi hallgatók szervezetei, az ellenzéki politikai pártok részéről.
Kedden az iskolaigazgatókkal tartott megbeszélést a megyei tanfelügyelőség, szakfelügyelője a történelem román nyelven történő oktatásának megőrzését kérte, s elhangzott, hogy a román nyelvet továbbra a jelenleg érvényes program alapján kellene oktatni a nemzetiségi tanulóknak.
Az iskolák is véleményt nyilvánítottak a törvénytervezetről. Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatóját, aki a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei szervezetét vezeti, kettős minőségében kértük meg, hogy ismertesse a jogszabálytervezet kapcsán felmerült kifogásokat, módosító javaslatokat.
– A nemzetiségek számára kedvezőnek tartjuk azt a cikkelyt, amely szerint a román nyelv oktatása a kisebbségek számára minden szinten sajátos program és tankönyvek alapján történne. Románia földrajzát és történelmét is anyanyelven tanulhatnák a nemzetiségi diákok, azzal a kikötéssel, hogy a földrajzi neveket, a történelmi elnevezéseket románul is meg kell tanítani.
A tervezet 34-es cikkelyének a kiegészítésére javasoltuk, hogy a kisebbségek anyanyelvén azok a pedagógusok oktassanak, akik a szóban forgó nyelven végezték tanulmányaikat vagy nyelvismeretet tanúsító vizsgát tettek.
– Mi a véleményük az oktatási rendszer szerkezetére vonatkozóan?
– Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi szerkezetet meg kellene tartani. Nem értünk egyet azzal, hogy a kilencedik osztály átkerüljön az általános iskolába. Az óvónők kérése pedig az, hogy az előkészítő csoportok továbbra is az óvodában maradjanak.
Az osztályokban legkevesebb 20, legtöbb 25 gyerek kellene legyen, a 30-as létszámú osztályokat az V-XII. között túlságosan zsúfoltnak tartjuk.
A 61. cikkelyt, amely szerint legalább annyi középiskolai helyet kell biztosítani a IX. osztályokban, mint amennyi diák végez az általános iskolában, azzal a javaslattal toldanánk meg, hogy az előírás a nemzetiségi diákok számára is érvényes kellene legyen.
Jónak tartjuk a kötelező tantárgyak megválasztásában és a tananyag összeállításában biztosított nagyobb szabadságot.
– Vannak régen várt előírások a középiskolai oktatást illetően...
– A törvénytervezet a tanárok kiválasztásában döntő szerepet szán az iskolának, azonban a módszer pontos leírását a jogszabály alkalmazási útmutatójában ígérik. Úgy gondoljuk, hogy a szakmai ismeretek mellett már a kezdet kezdetén fel kellene mérni a pályázók pedagógiai érzékét is.
Nem értünk egyet azzal, hogy a középiskolák csak akkor szervezhetnek felvételi vizsgát, ha a helyek számánál több a jelentkező. Ahogy azzal sem, hogy a felvételi általánost 70 százalékban a diák portfóliója (azaz addigi iskolai eredményeinek tükre) és 30 százalékban a felvételi eredménye tegye ki, véleményünk szerint a fordított vagy legalábbis az 50-50 százalékos arány lenne a helyesebb.
Az érettségiről szóló előírások között az idén bevezetett szóbeli kompetenciavizsgák mellett megjelenik az úgynevezett transzdiszciplináris (több tantárgyat átfogó) írásbeli a reál és a humán tantárgyakból. Hogy ez jó-e vagy sem, attól függ, hogy milyen szintű ismereteket akarnak mérni.
– Viszonylag sok vitát kavart az iskolák vezetőtanácsának a kijelölése. E téren milyen módosítást javasoltak?
– Nem tartjuk jónak az egyharmad tantestület, egyharmad szülők, egyharmad helyhatósági képviselők összetételt. Ezt az arányt úgy módosítanánk, hogy a vezetőség kétharmadát a tanerők, egyharmadát pedig a szülők és a helyhatóság képviselői tegyék ki. A vezetőtanács elnöke pedig mindenképpen tanár kellene legyen, s az iskola igazgatóját is (ha jó menedzser) megválaszthassák erre a tisztségre.
Javasoltuk a 83. cikkely módosítását, amely szerint a kisebbségi nyelven oktató iskolák ügyvezető igazgatójának, illetve a vegyes tannyelvű iskolák egyik aligazgatójának ismernie kell az adott kisebbség nyelvét. Ezt úgy fogalmaztuk újra, hogy az igazgatót, illetve az aligazgatót a nemzetiségi tanerők közül kell megválasztani.
A Bolyai középiskola nevében a pedagógusok jogállását illetően is ajánlottunk egy sor módosítást, amelyek a megnyirbált jogok visszaállítására vonatkoznak – tudtuk meg Horváth Gabriellától.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)2010. április 1.
Útmutató megoldást keresőknek
Két érdekes, a politika napirendjén levő témát foglalt egybe a Kisebbségért – Pro Minoritate Alapítvány hasonló címmel megjelent folyóirat 2010 tavaszi lapszáma. Szociológiai kutatások eredményei igazolják, hogy nemcsak Magyarország, hanem a határokon kívül került nemzetrészek demográfiai helyzete is lehangoló. 1910 óta egyre inkább fogyatkozunk Kelet-Közép- Európában a nyugati kereszténység és a szláv kultúra határmezsgyéjén. Hogy csak néhány releváns adatot idézzünk: 1910-ben Erdélynek 31,6 %-a magyar volt, a 2002-es adatok szerint alig 19,6 % és azóta egyre csökkent létszámunk a többségi nemzetéhez viszonyítva. Ennek okait vizsgálták meg a szakemberek, külön taglalva a migrációt, a természetes okokat, illetve azt, hogy szórványban miként járul hozzá a népesedés csökkenéséhez az etnokulturális, egyéb gazdasági, társadalmi vagy politikai tényező. S hogy nemcsak a legnagyobb magyar kisebbséggel rendelkező ország bánik mostohán kisebbségeivel, az kiderül a szlovákiai példából is, ahol a legnagyobb veszélyt az asszimiláció jelenti, hiszen csupán 1991 és 2001 között a természetes fogyás 25,5 %-os volt, az asszimiláció pedig 60,2%-os. Érthető, ahol a nemzeti kisebbség létszáma kisebb, ott a beolvadás veszélye sokkal nagyobb. Ezt a jelenséget a kisebbségek önrendelkezési jogának biztosításával lehet megfékezni. Ezért a folyóirat alapos részletességgel foglalkozik a vajdasági autonómiával, amelyről igen kimerítően: történelmi, jogi, politikai vonatkozásban olvashat az érdeklődő. Külön tanulmány foglalkozik a magyar autonómiával és végigköveti ennek létrehozását a program célkitűzésétől a hatályos törvényig. Követendő példa – tehetnénk hozzá. S ebben segít a Pro Minoritate is, hiszen a törvényt teljes egészében közli.
Majd az etnopolitikai modellekről és az autonómia kérdéséről olvashatunk egy elemzést, ami a különböző szinteken biztosítható jogi, közigazgatási közképviseleti modelleket vázolja fel. A folyóirat tavaszi száma útmutató lehet megoldást keresőknek.
Népújság (Marosvásárhely)