udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
297
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 271-297
Helymutató:
Gyergyószárhegy
2002. február 12.
A délutáni magyaroktatás felszámolására irányuló akciósorozat újabb lépéseként a moldvai csángó falvakban tanító erdélyi fiatalokat kívánja megfélemlíteni a Bákó megyei tanfelügyelőség. A csángószövetség arra irányuló igyekezetét, hogy bebizonyítsa, nem oktatásról, hanem az anyanyelv magánúton szervezett gyakorlásáról van szó, folyamatosan újabb lépésekkel hiúsítja meg a hivatal, most a tanfelügyelőség az oktatók szüleinél próbált információkat gyűjteni. Hegyeli Attila programvezető elmondta, tudomásuk szerint eddig a csomafalvi, szárhegyi és szentegyházi kollégájuk családjánál kérdezősködtek a szülőktől arról, gyermeküknek mi a végzettsége, és miért ment Moldvába. Az érdeklődő helyi rendőrök mindhárom esetben arra hivatkoztak, a Hargita megyei rendőrparancsnok utasítására kell írásos beszámolót készíteniük a fiatalokról. /(fekete): Nincs béke csángóföldön. A zaklatás folytatódik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.12./2002. március 7.
Márc. 5-én Gyergyószárhegyen P. Ferencz Ervin templomigazgató szerzetesnek Kassay Péter, a Megyei Alkotóközpont igazgatója szimbolikus gesztusként átadta a művésztelep oly sok meghívottjának is hajlékot nyújtó kolostorrész kulcsát. A két fél közötti egyezség szerint elismerik a Szent Ferenc-rendnek a tulajdonjog gyakorlását a kolostor fölött. A művésztáborok és a Szépteremtő Kalákák alatt a kolostorban felgyűlt értékek és használati tárgyak maradnak, a közös használat további feltételeit ezután beszélik meg. /Bajna György: Gyergyószárhegy. Jelképes kulcsátadás és egyezség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./2002. április 13.
Fodor Sándor Csipike és Kukucsi c. előadását számtalan napközibe és óvodába vitte el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/, legutóbb Csíkszeredában, a 24-es számú napköziotthon gyermekeit örvendeztette meg vele. Folyamatosak a Szalonspicc c. előadás bemutatói is: Barabás Árpád és Kolozsi Kilián ápr. 12-én a gyergyószárhegyi ?Kastély" vendéglőben, ápr. 20-án és 21-én a gyergyóújfalvi Csülök vendéglőben lépnek fel a humoros nosztalgiaesttel. /(gál): Figura hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2002. május 7.
Gyergyószentmiklóson máj. 4-én került sor 14. alkalommal megtartott vándor kórustalálkozóra, amikor 500 fiatal énekelt. 11 iskola énekkara mutatkozott be osztatlan sikerrel. Először 1935. adventjén Gyergyószárhegyen gyűlt össze az alfalvi (Domokos Pál Péter vezette), a gyergyócsomafalvi (Petres Ignác vezette) és a gyergyószárhegyi (Mihály István vezette) gyermekkórus, hogy együtt énekelve tanuljon egymástól. 1936-ban, majd 1981-ben Gyergyóditró a házigazdája a találkozónak. Az igazi újjáéledés 1992-ben történt, amikor Gyergyószentmiklóson Pál Ibolya zenetanárnő felélesztette a vándortalálkozó gondolatát. A védnökséget maga Domokos Pál Péter vállalta. Sajnos, halála megakadályozta ebben. Petres Lajos ny. zenetanár szerint: "Újabb előrelépést jegyezhetünk a gyergyói kórusmozgalomban". /Bajna György: Gyermekkórusok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./2002. május 7.
Gábor Zoltán /sz. 1947/ gyermekkora óta pap akart lenni. Gyulafehérváron római katolikus kántorképzőbe járt. Legjobb tanárai közé számította Márton Áron püspököt. Papi pályafutását Gyergyószárhegyen kezdte, de több helyen volt, Zágonban is. "Az élet derűjét hirdettem mindig, mert az evangélium is valójában örömhírt jelent, és tulajdonképpen egy derűsebb világba próbálja az embereket elkalauzolni. Az evangélium üzenetét tolmácsolom tehát, ami legyen egy örömhír számukra, és mivel húsvét után vagyunk, azt mondom: alleluja. Ez pedig azt jelenti a magyar nyelvben, hogy dicsérjétek az Istent!" – mondta. /Kristály Lehel: Az élet derűjét hirdeti. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./2002. május 18.
Kassay Péter, a Szárhegy Hargita Megyei Alkotóközpont igazgatója beszámolt arról, hogy milyen programokat, táborokat szervez idén az alkotóközpont. Lesznek képzőművészeti jellegű programok, írótábor, Borszéken újszerű alkotótábor, a hagyományos szárhegyi alkotótábor, továbbá régészeti tábor, ifjúsági tábor, idén először szerveznek Kastély-napokat tudományos előadásokkal, középkori harcászati bemutatóval. Közben folyik a kastély restaurálása. /Gál Éva Emese: Kastély-napok Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2002. június 10.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya immár másodszor szervezte meg jún. 7-8-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban rangos szakmai konferenciáját, amelyen több mint 150 magyarországi és hazai szakember vett részt. Az első napon a konferencia résztvevői a Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Gyergyószárhegy–Gyergyóditró–Békási-szoros, Gyilkostó–csíkszeredai útvonalon tettek élménygazdag tanulmányi kirándulást, másnap a konferencia keretében több mint 30 tudományos előadást hallgathattak meg, valamint cégbemutatókkal ismerkedhettek. A konferencia tematikája igen gazdag és változatos volt: acélszerkezetekkel, építőanyagokkal, környezetvédelemmel, rehabilitációval stb. kapcsolatosan hangzottak el értekezések. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. Népes részvétel, színvonalas értekezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./2002. június 17.
Idén a Volt Politikai Foglyok Székelyudvarhelyi Szervezete volt a házigazdája annak a hagyományos találkozónak, amely alkalmával az egykori elítéltek nemcsak gondjaikat vitatják meg, de elhunyt rabtársaikra is emlékeznek. A Brassó, Kovászna, Maros és Hargita megyei szervezetek képviselői szombaton Szejkefürdőn tartottak gyűlést, melyen alapszabály-módosítást fogadtak el, és elhatározták, hogy együttműködési szerződést kötnek a magyarországi ’56-os Szövetséggel. (Annak elnöke, Sinkovics Gyula is részt vett a kétnapos találkozón.) Jún. 16-án Páll László, a székelyudvarhelyi szervezet elnöke vezette bajtársak Gyergyószárhegyen a ferences szerzetes rend templomában vettek részt Orbán László pápai prelátus és Bodó Péter címzetes esperes – mindketten volt politikai foglyok – által bemutatott szentmiseáldozaton. A szentmise előtt P. Ferencz Ervin templomigazgató házfőnök "civilben" köszöntötte a vendégeket. Megrázó visszaemlékezése végén Isten irgalmát kérte a most is bujkáló kínzókra, a jellemtelen államügyészekre és a gyáva védőügyvédekre. Meg akarunk bocsátani – fejezte be visszatekintő gondolatmenetét –, de nem szabad felejteni, hogy soha többé a gonoszság el ne követhesse mindazt a felmérhetetlen sok szenvedést és borzalmat, amiben annyi embernek és hozzátartozóiknak része volt. /’56-osok bajtársi találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Elfogadták azt a javaslatot, hogy az erdélyiek is képviseltessék magukat a magyarországi 1956-os szervezetek koordinációs bizottságában, és tagjaivá váljanak az alakuló, úgynevezett Közép-európai Klubnak. A Közép-európai Klub, ez a magyarországi kezdeményezés, a Baltikumtól az Adriáig 14 ország mindazon szervezeteinek munkáját hangolná össze, amelyek tagjai a kommunista rendszerben valamilyen módon szenvedtek. Június 16-án az elhunyt rabtársakra emlékezve, a volt politikai foglyok megkoszorúzták az áldozatok székelyudvarhelyi és gyergyószárhegyi emlékművét. Megemlékeztek az 1949-es gyergyószárhegyi kommunista ellenes zendülésről, ennek áldozatairól, a későbbi bebörtönzésekről, zaklatásokról, többek között az 1960-as, a szekuritáté által kiagyalt "Fekete kéz" néven emlegetett összeesküvésről. Nem forralunk bosszút, de nem feledhetjük el soha őket. – mondta az atya. /Fülöp D. Dénes: Népszerűsítik a forradalom eszmeiségét. Közép-európai Klubot létesítenek az ötvenhatosok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./2002. június 25.
Bartis Ferenc gyergyószárhegyi származású és Budapesten élő költő, szerkesztő és volt politikai elítélt (1957—1964) a Romániai Magyar Szó június 3-i számában közölt "Nyilatkozatában" cáfolta az Alexandru Maier Orvos voltam Szamosújváron című visszaemlékező kötetében róla írt elmarasztaló minősítéseket. Bartis írásában Nagy Benedekre mint tanúra hivatkozott. Nagy Benedek leszögezte: nem lehet tanú, mert őt akkorra már kivitték a Duna-deltába dolgozni. Maiert könyvét Nagy Benedek sok érdekes és hitelesnek tűnő részlete mellett nem egy állítását szubjektívnek tartja. Nagy Benedek a börtönévek alatt nem találkozott Bartis Ferenccel. Bartis Ferenc 1987-ben Magyarországon megjelent Rácsok között Romániában című kötetét Nagy Benedek nem nevezném objektív történelmi dokumentumnak. /Nagy Benedek: A pontosítás és helyesbítés jogán). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2004. január 13.
Bukarestig vezetnek a Hargita megyei erdőirtások szálai – jelentette ki január 12-én Garda Dezső RMDSZ-képviselő. Garda Dan Coriolan Simedru liberális képviselővel közösen Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót, amelyen elmondták: habár a törvénytelenségek bizonyítottak, a hatóságok nem hajlandók lépni a milliárdos erdőirtások ügyében. Az állami szervek akadályozzák a Hargita megyei erdőirtások ügyében a képviselőház visszaéléseket vizsgáló bizottsága által indított kivizsgálást – állítja Garda Dezső RMDSZ-es és Dan Coriolan Simedru PNL-s képviselő. A két bizottsági tag felkérésére az Országos Ellenőrző Hivatal szervei is kivizsgálást indítottak a Hargita megyei falopások ügyében. Megállapították, hogy a gyergyói erdészeti hivatal hamis adatokkal kiállított dokumentumokkal adott tovább nagy mennyiségű faanyagot a gyergyószárhegyi Erdőtulajdonosok Egyesületének, a „manővereknek” köszönhetően több mint 20 ezer köbméternyi fenyő „egyszerűen elpárolgott”. A jelentés szerint az így okozott anyagi kár kilencmilliárd lejre rúg. A dokumentum tizennégy nevet sorolt fel, akik ellen a pénzügyőrség bűnvádi eljárás indítását kérte. A fakitermelési vállalatok gyakran az erdészek vagy az erdészeti igazgatóság tulajdonában vannak. A környezetvédelmi rendőrség eljárás indítását kéri Laczkó Terézia, a csíkszeredai erdészeti igazgatóság főmérnöke, valamint Melles Előd, a Gyergyói Erdészeti Hivatal vezetője ellen, hivatali mulasztás miatt. /L. L.: A fatolvajokat védik az állami szervek. = Krónika (Kolozsvár), jan.13./2004. január 17.
A Kolozsvárról elszármazott Banner Zoltán művészettörténész közel tizenöt éve áttelepedett Magyarországra, Békéscsabára, de változatlanul figyelemmel követi a mai erdélyi művészet alakulását. A monográfia- és tanulmányírás mellett művésztáborok esetében a gyűjtemények "születését" és gondozását és a nyilvánosság elé tárás biztosítását követi. Rendszeres látogatója a homoródszentmártoni, gyergyószárhegyi, a Kézdivásárhely melletti és a zsoboki tábornak. Az erdélyi magyar művészetnek nincs múzeuma, ezért megnő a kisebb gyűjtemények jelentősége, amelyek ezekben a táborokban születnek. Az elmúlt tizenöt év nagy változásokat hozott az erdélyi magyar képzőművészeti életben. Kihalt a klasszikusok nemzedéke: Nagy Albert, Szervátiusz Jenő, Erdős Imre Pál és Bordy András. Mások eltávoztak, úgy mint Tóth László, a képzőművészeti főiskola utolsó magyar tanszékvezetője, vagy Pallós Jutta. Vége annak az állami dotációnak, aminek azonban nagyon nagy ára volt: ideológiai, szellemi, erkölcsi kompromisszum. A képzőművészetben is megindul a polarizáció: a szűk hozzáértők, az elit köre és az alacsony műveltségű nagy tömeg. A művész ebben a helyzetben meg kell hogy találja a modus vivendit, az egyensúlyt. Banner Zoltán ötven éve a művészet krónikása Erdélyben, mindig igyekezett összképet alkotni a kortárs erdélyi művészetről. /Hintós Diana: Mindörökké az erdélyi művészet vonzásában. Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2004. február 5.
Balási Csaba csíkszeredai fotóművész /sz. Csíkszereda, 1957. febr. 24./ alapító tagja a Hargita Fotóklubnak, 1976-tól fotóival jelen volt több országos és nemzetközi kiállításon. 2003-tól az AFIAP Művésze cím birtokosa, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének tagja és alelnöke. Sikeres vállalkozó, a csíkszeredai Syrinx Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, valamint 2003 novemberétől a Hargita megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Balási Csaba a gyergyószárhegyi alkotótábornak húsz esztendőn keresztül volt a fotósa, résztvevője (1980 és 2000 között). /Forró Miklós: Szeretnék minél több nemzetközi kiállításon részt venni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./2004. március 25.
Márc. 24-én Székelyudvarhelyen nagy sikerrel léptek föl a békéscsabai bábszínházasok, Berényi Nagy Péter és Gulyás Levi pedagógusok. Az előadópáros a tavalyi gyergyószárhegyi falunapokon lépett fel először Erdélyben. A tervek szerint júniusban egy erdélyi turné keretében ismét találkozhatnak a gyerekek velük. A mostani előadás előtt a gyergyói és csíkszeredai közönségnek mutatkoztak be. /(bb): Tücskös-hangyás gyermekelőadás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 25./ 2004. április 7.
Dr. Kercsó Attila Gyergyószentmiklóson él, a Népújság régi munkatársa. Elmesélte, hogy a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör kéthetente ülésezik. Nagyrészt helyi vagy közeli szerzőkkel beszélgetnek. Új és főként fiatal tagokat nem sikerül toborozni. Két helyi újság is megjelenik hetente, az Új Kelet és a Gyergyói Kis Újság. Az egyik inkább az RMDSZ mellett, a másik inkább ellene van. A helyi televízió is kettéhasadt. Van egy Fény TV és egy Objektív TV. Ez a szakadás még friss, nem körvonalazódott egyik-egyik álláspontja. Dr. Kercsó Attila írt három forgatókönyvet videofilmek számára. Így elkészült a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyról egy kisfilm, a következők pedig a Gyergyóremete és Gyergyóalfalu című kazetták. Most adta le egy verseskönyv kéziratát a Pallas-Akadémiának, és egy járványtani könyvecske anyagát. Most írják a Gyergyói-medence irodalmi életének történetét – a maroshévízi Kemény János Egyesület Helytörténeti Füzetek című kiadványsorozatának következő száma erről fog szólni. Gyergyószentmiklóson létrehozták a Dr. Csiki János Egyesületet, amelynek célja a kisnyugdíjasok orvosi ellátásának megkönnyítése. /(bölöni): Csak a gödrök pártatlanok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./2004. április 28.
Páskándiné Sebők Anna szerkesztő, Páskándi Géza író özvegye a Duna Televízió csapatával járja Erdélyt, volt politikai foglyokat keres föl az 1956–65-ös időszakból. A napokban meglátogatta Gyergyószárhegyen Ferencz Ervin atyát, a Szoboszlay-per volt elítéltjét, Gyergyószentmiklóson pedig Salamon László volt 56-os elítéltet, majd Csíkszereda felé vette útját. Páskándiné Sebők Anna rámutatott, nemcsak a fiatalok, de az idősek sem ismerik azt az eseménysorozatot, amely 1956 és 65 között végbement Erdélyben, a borzalmas meghurcoltatásokat és az egymást követő pereket. Több mint négy és fél éve kutatja az erdélyi 56-os eseményeket, és azt kellett tapasztalnia, hogy az embereknek az egészről fogalmuk sincs. Mostani munkájukkal tizennyolc pert dolgoznak fel, körülbelül négy és fél, ötórás film lesz, amely feldolgozza az 56 utáni temesvári pert, a Szoboszlay-féle pert, az érmihályfalvi pert, a váradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének perét, a kolozsvári képzőművészekét, a Bolyai 1-es, 2-es és 3-as pert, mert itt három per következett egymás után 56 őszétől 58 végéig, a ferencrendi szerzetesek és Csiha Kálmán perét, a teológusok perét, a Küküllő menti röpcédulásokét, a Fekete Kéz, valamint a csíkszeredai tanárok és diákok perét, azon 56-os elítéltek pereit, akik a forradalom idején Magyarországon küzdöttek, majd itt ítélték el őket és a 65-ös „államellenes ügy" perét. Ezek a perek 11–12 ezer embert érintenek, és eddig nem készült róluk komoly felmérés, s nem tudják az összes elítélt számát sem. Megkérdezhető, mit csinálnak a fiatal történészek? Most dolgozó csapatukban az operatőr Sára Balázs, a hang Alföldi Jenő, a gyártásvezető Sarudi Gábor. Az egyik fő támogató a Duna Televízió. A filmben sok lesz a dokumentum, eddig ismeretlen dokumentumok is, mint a Szoboszlay-perben kimondott halálos ítéletek, a kivégzések jegyzőkönyvei, tehát olyan dokumentumok, amelyek eddig nem jelentek meg. /Gál Éva Emese: Filmszalag örökíti meg az emlékezetnek. Meghurcoltatások, perek Erdélyben 1956–65 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2004. május 6.
A gyergyóalfalvi RMDSZ máj. 3-án óvást nyújtott be a területi küldöttek tanácsához /TKT/ a TKT azon döntése ellen, amely az Alfalut, Csomafalvát, Újfalut, Marosfőt magában foglaló déli kisrégió megyei tanácsosjelöltjeként Gyergyóújfalu jelöltjét, Melles Elődöt választotta Gyergyóalfalu jelöltjével, Illyés Béla Károllyal szemben. Alfalu mellé felsorakoztak a medence községei is, az óvást aláírta Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Gyergyóremete és Csomafalva RMDSZ szervezete, valamint Garda Dezső parlamenti képviselő. A május 3-i TKT ülésén Dézsi Zoltán TESZ-elnök javaslatára kizárták az ülésről a sajtó képviselőit. A TKT ülésén javasolták Melles Elődnek, Újfalu jelöltjének, az RMDSZ egységének megóvása érdekében vonja vissza jelölését a megyei tanácsosi tisztségről. Melles Előd ezt megtette, így a déli kistérség RMDSZ tanácsosjelöltje Illyés Béla Károly lett Alfaluból. /Gál Éva Emese: Alfalu mellé álltak a községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ 2004. június 9.
Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a székelyföldi erdőirtások veszélyes következményeire hívta fel a figyelmet. Hatalmas katasztrófát jelentett az 1995-ös, majd az 1998-as széltörés a székelyföldi erdőkben, ami lehetőséget adott a kitermelésre. A képviselőnek adatai vannak arról, hogy 1999 és 2003 között a Gyergyói-medencében 30 évre előre kitermelték az erdőket. Nem tartják be az ütemterveket, s ez újabb széltörésekhez vezet, mint ahogy Szárhegy esetében is történt, s fiktív erdőültetéseket végeznek, amelyekért fölveszik az emberektől a pénzt. Ezeket az erdészeket nem vonja senki felelősségre. A legnagyobb veszélyben a Gyilkos-tó van, mert a 90-es évek széltöréseit követő kitermelések nyomán megkezdődött a tó feltöltődése. Nagy kárt okozott a tónak az ezelőtt másfél évvel felépített gát is, amit lebontattak ugyan, de felépítőit nem vonta felelősségre senki, s ez szintén azt bizonyítja, hogy folytatódhat a környezetrombolás. Bebizonyosodott, hogy ahol az állami erdészet gazdálkodik, hatalmas az erdőirtás. /Gál Éva Emese: Erdőirtás, széltörések, feltöltődő Gyilkos- tó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./2004. június 29.
Június 21. és július 3. között, az egykori népművészeti alkotótábor folytatásaként immár hatodik alkalommal szervezték meg Gyergyószárhegyen a Táltos Kézművestábort. Kiss Portik Irén néprajzos, a tábor vezetője közölte, ugyanazokat a kézműves-ágazatokat folytatják, mint a tavaly, de csökkent létszámmal, mert az idén kevesebb a költségvetésük. Idén elmarad a pedagógusok kézműves-oktatása. A tábor az Ezer Székely Leány nevű találkozón való részvétellel zárul. /Gál Éva Emese: VI. Táltos Kézművestábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./2004. július 6.
Júl. 6-án kezdődik az egy hetes Régizene Fesztivál Hargita megyében. Az idei több helyszínen zajlik, koncertek, előadások lesznek a csíkszeredai Mikó-várban, a csíksomlyói ferences templomban, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a székelyudvarhelyi Városháza udvarán és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. /(Szatmári Cecília): Kezdődik a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2004. július 7.
Ebben az évben a kormány is támogatja a régizene fesztivált. A 26. alkalommal júl. 6-11-e között Csíkszeredában, Csíksomlyón, Gyergyószárhegyen, valamint Székelyudvarhelyen megrendezett régizene fesztiválon 27 együttes vesz részt. A csíkszeredai régizene fesztivál ötlete 1979-ben fogalmazódott meg a Barozda együttes Mikó várban tartott előadásán. Ezt követően folyamatosan megrendezték a fesztivált, azonban 1986-ban rendelettel leállították azt. /(Daczó Dénes): Régizene fesztivál 26. alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 14.
Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Régizene Fesztivált Csíkszeredában a Mikó vár udvarán és a csíksomlyói kegytemplomban, Székelyudvarhelyen, valamint Gyergyószárhegyen a Lázár kastélyban. Magyarországi együttesek is megjelentek. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes olyan tánckoreográfiával szerepelt, amelyet röpke három nap alatt gyakoroltak be. /Nyulas Ferenc: Huszonhatodik Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2004. július 16.
Gaál András gyergyóditrói születésű festőművész életpályáját nyomon követő állandó tárlat nyílt nemrégiben Gyergyditróban, az Öregek Klubjában, a művész által adományozott alkotásokból. Gaál András egy idő óta hol itthon, hol otthon él, Székelyföld és Magyarország között váltogatva lakhelyét. Elmondta, hogy megkapja a magyar állampolgárságot, de megőrzi a románt is. Marosfőn sem számolt fel semmit, nem számolta fel csíkszeredai műtermét sem. Gaál András szerint nagyobb gondossággal kellene kezelni a Gyergyószárhegyen levő több mint 1200 alkotásból álló gyűjteményt. Ha nincs Zöld Lajos, ma falak sem lennének, nemhogy a műemlékvédők által több esetben kifogásolt, de létező, használható épületek. Most Zöld Lajos próbálja összeállítani a visszatekintő katalógust, de a 30 év helyett csak a 25 évről készülhet leltár, mert az utóbbi 5 évben történtekről semmi nyom nincs. /Bajna György: Gaál András hazatérése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2004. július 17.
A napot és a holdat szarva között fogta balladatöredék volt annak a festészeti kiállításnak a kiindulópontja, amelyet jún. 24-től láthattak az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A négy kiállító művész egyike Márkos András. A csíkszeredai születésű alkotó 1980-ban távozott Nyugatra, a világban sikeresen fejlesztette tovább művészetét. Néhány éve hazatért, Gyergyószárhegyen rendezte be műhelyét, és Hargita megye képzőművészeti életének kovásza. /N.M.K.: A napot és a holdat szarva között fogta. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./2004. július 19.
Júl. 16-án a ferences templomban szentmisével kezdődött a XI. Borsos Miklós Alkotótábor Gyergyószárhegyen, melyet gyermekeknek szerveztek. A megnyitóra Csángóföldről és a Gyergyói-medencéből érkeztek a résztvevők. A július 1-jén bevezetett vízumkötelezettség miatt Vajdaságból nem jöhettek, Kárpátaljáról pedig a körülményes határátkelés miatt késtek a gyerekek. Kassay Péter, a Szárhegyi Alkotóközpont igazgatója; Borsos Géza, a szervező alapítvány elnöke is köszöntötte a vendégeket. A táborozók megismerkedhetnek az agyagszobrászattal és a nemezeléssel is. /Bajna György: XI. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./2004. július 28.
Elhunyt Mészáros József /Székelyhíd, 1928. aug. 1. Marosvásárhely, 2004. júl. 26./ nyugalmazott főkönyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Vörös Zászló című napilapnál kulturális rovatot szerkesztett, aztán 1956-tal kapcsolatban menesztették a laptól. 1958-tól a Maros Autonóm Tartomány könyvtárában dolgozott, 1960-tól a tartomány több mint 900 (!) közkönyvtárának volt a módszertani irányítója. Élete „fő műve", hogy szakosította, korszerűsítette a marosvásárhelyi közkönyvtárat. Megmentette a csíksomlyói és gyergyószárhegyi ferencrendiek, a zilahi Wesselényi Kollégium és a székelykeresztúri unitárius gimnázium könyvtárát. Az utóbbi fás-szemetesládájában felfedezte Orbán Balázs több mint száz éve eltűnt 164 eredeti fényképét. Ugyanott felfedezte a jeles szentgericei pedagógus, tréfamester és folklorista Tiboldi István kallódó népköltészeti gyűjteményét. Számos vers- és tanulmánykötethez írt előszót, könyvészetet, szerkesztette azokat, miközben verseket írt. Kós Károllyal, Szilágyi Domokossal behatóan foglalkozott. Éveken át irodalmi műsorokkal volt jelen a marosvásárhelyi rádió műsorában. /Máthé Éva: Jóska bácsi elment... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./2004. augusztus 4.
Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotó Központ igazgatója elmondta, hogy idén 30 éves a Barátság Művésztábor. Azokat a művészeket hívták meg, akik az évek során a legtöbbször vettek részt Gyergyószárhegyen a táborozáson. 35 erdélyi és magyarországi művész jelezte részvételét. Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezésével kezdődnek az előadások, ezután többek között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója és Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója tart előadást. Aug. 7-én lesz – a Lázár-kastély lovagtermében – a 30. évforduló megünneplése. Kántor Lajos bemutatja a Szárhegyi Enciklopédia első kötetét, majd a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórakoztatja a résztvevőket. /Bajna György: Rendhagyó táborozás Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./2004. augusztus 17.
2003. májusában az Etikai Bizottság ülésén tárgyalták a dr. Garda Dezső és Dézsi Zoltán között fennálló nézeteltérést. Mindkét fél számára tisztázódtak a felvetett nézetkülönbségek, és az elkövetkezendő időben a két fél nem kíván visszatérni arra semmiféle formában. Időközben az RMDSZ helyi és egyben területi elnöke lemondott, a területi tisztségért mindkét aláíró indult, “egyforma eséllyel”. Dézsi alprefektus aláírásgyűjtéséről kiderült, hogy hamis nevek is szerepeltek az íveken, továbbá egy már nem létező alapítvány nevében (az egyik alapító tag kilépett, a másik elhunyt) önmagát jelölte, az önjelölést elfogadta, és egy korábban és azután sem létező ifjúsági szervezet 19 tagját szavazni toborozta. A szervezet tagjai eltűntek. A területi RMDSZ gazdasági elnöke újságjában hetente bíráltatja Garda Dezsőt. például, hogy miért hívott parlamenti vizsgálóbizottságot Gyergyóba a fatolvajlások miatt, hogy miért akart Szárhegyen ugyanerről beszélni mise után az egybegyűlteknek, hogy miért nem nevezte meg a fatolvajokat, hogy miért váltatta le a főerdészt, “aki ellen azóta sem indult büntetőperes eljárás”. Valójában erről a főerdészről azt állapította meg a vizsgálat jegyzőkönyve, hogy “az erdők valóságos hóhérává változtatta az erdészeti hivatalt”, és aki ellen a rendőrség vádiratot állított össze. Dézsi hatására a helyi gyergyói tévéstúdió szintén becsmérlő riportot készített-sugárzott a magánerdészetek képviselőivel arról, hogy Garda Dezső hátráltatta a megalakulásukat. Valójában Garda kilincselt értük. Közben Dézsi Zoltán a tulajdon-visszaszolgáltatásban elért kimagasló érdemeiért Ezüstfenyő díjra javasolta önmagát; a díjat megszavazták. /Burján Emil, Gyergyószentmiklós: Ki támogatja a famaffiát? Nyílt levél KARÁCSONYI ZSIGMONDHOZ, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ügyvezető elnökéhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 17./2004. augusztus 21.
Aug. 20 alkalmából a magyar kulturális miniszter a közművelődés területén eltöltött több évtizedes tevékenységéért, a művészetek támogatásában, kiemelkedő események szervezésében elért eredményeiért Wlassics Gyula-díjat adományozott Zöld Lajos nyugalmazott újságírónak, a gyergyószárhegyi művésztelep megálmodójának és megvalósítójának. /Kitüntették Zöld Lajost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./2004. szeptember 14.
Négy évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott Mezőbándon, Balánbányán, Dályhegyen (Horvátország), Nagydobronyban (Kárpátalja), szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein, hogy egy-egy közösségi ünnep keretein belül a helybeliek megismerhessék az egységes magyar kultúra sokféleségét. Az Égtájak fesztiválok közös jellemzője, hogy lehetőséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevőinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak. A fesztiválok során a részt vevő fiatalok számára arra is alkalom kínálkozik, hogy megismerkedjenek az őket vendégül látó tájegység ünnepeivel, történelmével, földrajzával, nevezetességeivel. Ebben az esztendőben lesz az Égtájak fesztivál – IV. Vendégségben Farnadon rendezvénye, és szept. 16–19. között rendezik meg az Égtájak Fesztivál – VIII. Botorka Fesztivált Balánbányán és ehhez kapcsolódóan a Vendégségben Szárhegyen rendezvényt. /Vendégváró Balánbánya és Gyergyószárhegy. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./2004. szeptember 21.
Negyven éve, 1964-ben szabadultak az általános amnesztia feltételei mellett többek közt az ún. Szoboszlay-per életben maradt elítéltjei is. Lőrincz Károly Vargyason lakó hivatásának tekinti elítélttársai emlékének ápolását, többek közt Kézdivásárhelyen sikerült neki és segítőinek kopjafát állítani. Lőrincz Károly élettörténetéről írt Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötetében. Lőrincz Károlyt 25 évre ítélték, a Szoboszlay-perben összesen tizenegy halálos ítélet született, ezeket végre is hajtották, volt négy életfogytiglan, négy huszonöt éves, a legkisebb büntetés négy év volt. Lőrincz Károly megállapította, hogy a kommunizmus perét a mai napig nem folytatták le, bár áldozatainak száma százmilliónál többre tehető. Romániában az egykori gyilkosok, kínzók jó része hősi címet visel. A gyergyószárhegyi Ferencz Béla Ervin ferences atyát azért kínozták, hogy vallja azt: Szoboszlay Bukarestben ki akarta robbantani a forradalmat. Ha ezt vállalja, ígértek neki négy évre leszállított börtönbüntetést, de ugyanakkor kivégeztek volna 36–38 vádlottat, többek között Lőrincz Károlyt is. És Ferencz atyában volt annyi erő, hogy nemet mondjon. Macskássi Pál volt az erdélyi tartományi hadbíró alezredesi rangban, akinek nevéhez számtalan kegyetlen ítélet kapcsolódik. Lőrincz Károlyt 1993 októberében, meghívták Budapestre az ’56-osok világtalálkozójára, és ott elmondta, ’56-nak Erdélyben is voltak mártírjai, tizenegyet végeztek ki csak a Szoboszlay ügyben. Kérte, segítsenek emléket állítani nekik. Végül 1999-ben a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában avatták fel az emlékművet. Az emlékmű egy székely anyát ábrázol, aki felfogja eleső fiát, az 1956-os erdélyi mártírok neveit rávésték. Torján Ábrahám Árpád plébánosnak, vértanúnak állítottak kopjafát, Kézdivásárhelyen pedig egy kollektív kopjafát a kivégzettek neveivel, 24 név szerepel rajta. A kézdivásárhelyi temetőben minden év október 23-án megemlékeznek róluk. A Szoboszlay-ügyben 1957-ben voltak a letartóztatások, 1958-ban hoztak ítélete, s a per beilleszkedett az akkori magyarságellenes megtorlási hullámba. A Szoboszlay-üggyel azt akarták bizonyítani, hogy a magyarság az ország biztonsága ellen szervezkedik. 1958 februárjában látogatott Marosvásárhelyre Kádár János és Kállai Gyula, s kérték, hogy példás büntetésben legyen része az ’56-os szimpatizánsoknak. Meg is tették. Kezdve az ő perükkel és folytatva másokkal, így az EMISZ-szel, melyben 72 ifjút ítéltek el. Ugyanakkor a Faliboga-ügyben, melyben valóban fegyveres szervezkedés folyt Marosvásárhely környékén, mivel a vádlottak románok voltak, sokkal kisebb büntetések születtek. –A Szoboszlay-per anyagát Tófalvi Zoltán fogja feldolgozni, gyűjti hozzá az anyagot. Lőrincz József tüdővérzést kapott a börtönben, a börtönkórházból szabadult 1964-ben. Szabadulása után először nem alkalmazták sehol. A Szekuritáté be akarta szervezni besúgónak, de nem állt kötélnek. /B. Kovács András: Negyven éve szabadultak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./