udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2176
találat
lapozás: 1-30 ... 2011-2040 | 2041-2070 | 2071-2100 ... 2161-2176
Helymutató:
Háromszék
2006. május 9.
A Rákosi-érában és az 1956-os forradalomban való részvétel miatt másodszor is börtönbüntetésre ítélt jogászdoktornak, a felsőcsernátoni dr. Rákossy Árpádnak szobrot állító igyekezet többször is elakadt, most újra van remény. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke, dr. Bodóczky László, a sepsiszentgyörgyi származású Péter Zoltán kecskeméti vállalkozó közvetítésével lebonyolított megkeresés nyomán újabb adatokat közölt dr. Rákossy Árpád 1951. és 1958. évi elítélésével kapcsolatosan. Ugyanő közölte dr. Zinner Tibor Megfogyva és megtörve című, 2006-ban megjelent könyvének dr. Rákossy Árpádra vonatkozó oldalait. Kezdeményezés történt az ítélet semmissé nyilvánítása érdekében. Az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folyamatban van. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság emléktábla állítását tervezi dr. Rákossy Árpád és több bíró kollégája emlékére, akik részben társai voltak az első, 1951-es ügyben, valamint az 1956-os forradalomban vezető szerepet vállaló bírók emlékére. A Chicagóban élő, felsőcsernátoni származású Demeter (Dezső) Edit dollár adományt juttatott el a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület folyószámlájára a szoborállítás tervének kivitelezésére. Az összeg a chicagói Szabad Magyar Református Egyháztól származik. Dr. Rákossy Árpád életútját és bírói ténykedését, példaértékű emberségét szülőföldjén nem ismerik. Ez nem csoda, hisz az ifjú Rákossy Árpád 1919-ben menekült Debrecenbe, majd Budapestre, ahol a megszálló román csapatok ,,utolérték” és letartóztatták, szabadulása után Budapesten telepedett le. Nélkülözések között a szegedi egyetemen két jogi diplomát szerzett. Dr. Rákossy Árpád 1940-ben, a második bécsi döntés után a sepsiszentgyörgyi megyei bíróságra kapott kinevezést. A román átállás után Kézdivásárhelyre költözött, itt a szovjet hadsereg parancsnokától főszolgabírói megbízatást kapott, ezt a tisztet három hónapig látta el, majd a lakosság újabb három hónapra megválasztotta. 1945 nyarán visszaköltözött Sepsiszentgyörgyre. 1948-ban a román hatóságok sok társával együtt kiutasították szülőföldjéről (illetve az országból) azzal az ürüggyel, hogy az 1940-es bécsi döntés után magyar ejtőernyős tisztségviselőként érkezett Háromszékre, holott ő a szülőföldjére tért vissza. Rövidesen a kecskeméti bíróság élére került, és itt 1951-ben először azért ítélték el, mert a bírói tanács elnökeként kezdeményezte egy tanyasi gazda és szomszédja felmentését a háborús bűn elkövetésének vádja alól, bizonyítottnak látván azt, hogy a Kovács Balázs nevű vádlott önvédelemből szúrta le a tanyáján őt bántalmazó és megalázó részeg orosz katonát, aki feleségére és lányára szemet vetve őt akarta kivégezni. Dr. Rákossy Árpádot és több társát az ÁVO letartóztatta. Kovács Balázst kivégezték, társát, aki segített neki a tetemet eltüntetni, tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték. Rákossy és társainak koncepciós elítélése egyben a magyar jogászok általános megfélemlítésének, az állásukból való eltávolításának a pere is volt. (Több mint ezer jogászt ítéltek el vagy kényszerítettek arra, hogy állását elhagyja.) Dr. Rákossy Árpád 1956 februárjában szabadult. 1956-os forradalomban való részvétele miatt újabb pert akasztottak a nyakába. Csernátonnak, ahová hamvait végakarata szerint hazahozták, emlékeznie kell, munkásságát és emberi tartását Sepsiszentgyörgynek és Kézdivásárhelynek, Székelyföld egészének méltányolnia kell, írta Sylvester Lajos. Az Ikafalváról Budapestre áttelepedett Fetés András sokat tett Dr. Rákossy Árpád emlékének megőrzéséért. /Sylvester Lajos: Rákossy Árpád jogászdoktor szobortalapzatára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./2006. május 10.
Az IKA Ifjúsági Egyesületet 2005 februárjában hozták létre Alsócsernátonban hét alapító taggal. Az egyesület 2005 májusában vált jogi személlyé, és fejt ki különböző, elsősorban az ifjúságnak szóló művelődési, szociális, sport- és más jellegű tevékenységet. A szervezet célkitűzése: a keresztény és a művelődési értékek, a népi hagyományok terjesztése a gyermekek, fiatalok és a felnőttek körében. A Kovászna Megyei Művelődési Központ által meghirdetett, Háromszék legfiatalosabb települése vetélkedőbe beneveztek. A vetélkedő kilenc hónapja alatt elsősorban ifjúsági-közművelődési, valamint sportrendezvényeket valósítottak meg, ugyanakkor különböző jellegű tanfolyamokra, táborokra, kirándulásokra is sor került. /Beke László: Ifjúsági közösségi élet Csernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./2006. május 20.
Aradon az idei Underground fesztivál keretében egyetlen magyar nyelvű előadásra került sor, május 18-án a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Mozgásszínházi Műhelye hozta el a Free című előadást, amely Friedrich Dürrenmatt A baleset című novellája alapján készült. A magas színvonalú, sajátos mozgáskultúrájú előadást kevés aradi magyar nézte meg. /(Kiss): Csalóka szabadság. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./2006. május 22.
Ötven fölé emelkedett az utóbbi két hét alatt madárinfluenza vírusával fertőzött, illetve fertőzésgyanús települések száma. Romániában egy második székelyföldi faluban is találtak fertőzésgyanús háztáji gazdaságokat. Huszonötre nőtt az igazolt madárinfluenza gócok száma Brassó, Bákó, Buzau, Vrancea, Kovászna és Szeben megyékben, ugyanakkor további 26 esetben áll fenn a gyanú, jelentette be Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter. A háromszéki Szitabodza után Málnásfaluban is kimutatták a H5-ös vírus előfordulását. Jó hír, hogy az eddig fertőzésgyanúval kórházba szállított csaknem húsz személyről kivétel nélkül kiderült, hogy nem kapták el a madárinfluenza vírusát. A hatóságok egyelőre nem tudtak egyértelmű magyarázatot adni a veszélyes madárkór vírusának tavaszi elharapózására. /Félszáz madárinfluenzával fertőzött és fertőzésgyanús település. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./2006. május 23.
Kieshet a vidékfejlesztési lánc egyik szeme, ha nem jönnek létre a települések közötti kistérségi egyesületek – jelentette ki Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Sepsiszentgyörgyön, az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek önkormányzati tanácskozásán. A megyei önkormányzat és a kormányhivatal átadta a mikrorégiós társulások döntés- és jogkörét a településeknek. Demetr hangsúlyozta, mielőbb létre kell hozni és bejegyezni az egyesületeket, hogy a leendő szervezetek fiatal irányítói szakképzésen vehessenek részt Magyarországon. Antal Árpád parlamenti képviselő jelezte: háromszéki elektronikus háló-program indul húsz település részvételével az önkormányzatok kommunikációjának erősítésére, illetve azért, hogy elkészülhessen 10-15 finanszírozási pályázat, a később lehívandó alapok megszerzéséhez. /Domokos Péter: Kistérség a fejlesztés kulcsa? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./2006. május 24.
Háromszéken a tanulólétszám csökkenése miatt osztályok szűnnek meg, ez legkevesebb negyven tanári állás felszámolásával jár, mégsem marad senki katedra nélkül – vélte Keresztély Irma főtanfelügyelő. Közel hétszáz állásra hirdetett versenyvizsgát a megyei tanfelügyelőség. Ennyi szakképzett pedagógusnak lesz lehetősége, hogy ősztől változtasson óvodát, iskolát. A 444 helyettesítő állásból nyolcvanhármat a magyar óvónők, ötvenötöt a magyar tanítók számára hirdetnek meg, sorrendben a román nyelv és irodalom, angol és matematika szakos helyek következnek. Jelenleg a 4457 háromszéki pedagógusból 3350 (95,76 százalék) szakképzett, közel százötvenen a tanítás mellett folytatják felsőfokú tanulmányaikat, és csupán egy százalék azok aránya, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. /(fekete): Jobb katedrák reményében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./2006. május 24.
Május 23-án mutatták be Kézdivásárhelyen a Vigadó kiállítótermében Beke Ernő legújabb, Üdvözlet Orbaiszékről című, képeslapokat tartalmazó albumát. A megszállott gyűjtő második könyvét – az első, Üdvözlet Kézdivásárhelyről 2004-ben az Ambrózia Kiadó gondozásában jelent meg – 2005-ben mutatták be első ízben. Bevezetőt mondott Kisgyörgy Tamás grafikusművész, a kötetet megjelentető Charta Kiadó igazgatója. Az orbaiszéki képeslapokat magyar nyelven bemutató kötet hamarosan német, angol és román nyelven is megjelenik. A képeslapgyűjtő jelenleg az Üdvözlet Sepsiszékről című kiadvány összeállításán dolgozik, majd a Kézdiszéket és Miklósvárszéket bemutató album következik. A nem mindennapos vállalkozást egy vaskos, Üdvözlet Háromszékről című album megjelentetése zárná. /Iochom István: Üdvözlet Orbaiszékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./2006. május 25.
Sürgősségi megerősítési munkálatok tervét fogadta el a Kovászna Megyei Tanács a vidék történelmi műemlékeként nyilvántartott és nemrég beomlott bodvaji vashámor feljavítására. A tervek szerint októberben át is adják az újjászületett, Európában egyedülállónak számító technikatörténeti létesítményt – jelezte Demeter János megyei tanácselnök. Azért halaszthatatlan a megerősítés megkezdése, mert az idén áprilisban bekövetkezett súlyos pusztulás veszélybe sodorta az emlékmű létét a Nagybacon községhez tartozó Magyarhermányban. A közel kétmilliárd régi lej értékű befektetést a megyei önkormányzat, valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör elnevezésű magyarországi alapítvány finanszírozza. Az objektum a budapesti Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a román Művelődési és Egyházügyi Minisztérium támogatási listájára került a háromszéki önkormányzat révén. 1848 őszén a Bodvaj nevű erdőrészen található vashámornál készültek hatfontos ágyúcsövek Gábor Áron vezetésével a székely tüzérség számára. Az osztrák csapatok a szabadságharc leverése után szétverték a vashámort. Az 1940-es évek végén ismét öntöttek vasat Bodvajban az ötvenes évek elejéig. /Domokos Péter: Újjáépül Gábor Áron ágyúöntő műhelye. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./2006. június 1.
Uray Péter budapesti tánc- és mozgásszínházi rendező, koreográfus főnyeremény az erdélyi színházak, táncegyüttesek számára. Mind több színház fedezi fel magának Urayt. A Háromszék Táncegyüttes Mozgásszínházi Műhelye első bemutatójának számít a május 30-án Kolozsváron látott A falu című előadás. Szép kezdet egy mozgásszínházi műhely számára. /(köllő): Mozgásszínház a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2006. június 6.
A Fekete-tenger térségéből és a Távol-Keletről érkező munkaerő-hullámmal kell számolnia Romániának EU-csatlakozását követően. Erre Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter hívta fel a figyelmet, aki szerint a hatóságok nem készültek fel az országban nagyobb kereset reményében beáramló törökök, grúzok, moldovaiak befogadására. Háromszéken heves ellenkezést váltott ki a sepsiszentgyörgyi Olt Rt. textilgyár terve, hogy kínai varrónők alkalmazásával fedezzék a megszaporodott megrendelésekhez szükséges munkaerőt. A háromszéki kínai munkaerőimport ügyében Puskás Bálint szenátor is interpellált. Egy bákói konfekcióüzem ezer kínai munkásnő alkalmazására kért engedélyt a helyi munkaerő-elhelyezési hivataltól. /Králik Lóránd: Eláraszt az olcsó keleti munkaerő? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./2006. június 10.
Háromszéken 1975 végzős ballag a megye tizennyolc középiskolájából, 1212 a magyar tagozatról, 478 a román osztályokból, 285 az estiből. A szakiskolákban egyszerre két nemzedék lép tovább: fokozatot váltanak a X. osztály végzősei, és ballag a három esztendeje indult, 2+1+2 év szerkezetű ipariskola első III. éves évfolyama. Az 1080, illetve 749 tanulónak lehetősége van arra, hogy beiratkozzék a kiegészítő, vagyis III. évre, illetve a kétéves középiskolai szint első esztendejére, vagyis a IV. évre. A technikumi osztályokban 126-an végeznek. /(fekete): Kicsengetnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./2006. június 17.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által június 18-ára összehívott gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlést ellenző röpcédulák jelentek meg Gyergyószentmiklóson és Gyergyóditróban. A Szász Jenő, az Udvarhelyszéki Székely Tanács elnöke, valamint Fekete Károly, a Háromszéki Egyeztető Tanács elnöke nevével jegyzett röpcédulákat autók szélvédőjén, postaládákban, illetve munkahelyi íróasztalokon találták meg többen, akik szerepet vállaltak a rendezvény lebonyolításában vagy rokonsági kapcsolatban állnak az SZNT-tisztségviselővel. A röpcédulán, amelyben az MPSZ elhatárolódását fejezi ki a rendezvénytől, többek közt ez áll: ,,A ditrói Székely Nemzetgyűlés megszervezése által hűtlenekké válunk az adott szó székelységben közmondásossá vált szentségéhez, a terrorista szervezetekkel meggondolatlanul aláírt szerződések pedig megsemmisítik eddigi munkánk vívmányait”. Szász Jenő és Fekete Károly cáfolta, hogy nevét adta volna a Székely Nemzetgyűlést ellenző röpcédulákhoz, szerintük személyük lejáratására irányuló diverzióról van szó; mindketten részt kívánnak venni a ditrói gyűlésen. /Röpcék és tiltakozók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./2006. június 17.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, háromszéki látogatása során részt vett az árkosi Európai Tanulmányi Központ avató ünnepségén, ahol kijelentette: a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet el lehetne fogadtatni rendkívüli ülésszakon, őszig. Hangsúlyozta, hogy a kulturális autonómiáról nem mondanak le. /Kisebbségi törvény őszig? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./ 2006. június 21.
A vasárnapi Székely Nemzetgyűlést elítélő levél érkezett a Nyugati Jelen szerkesztőségébe Ditróból. Szerzői a következőket írják: “A magyar kormány, a Katolikus Egyház, az RMDSZ, az MPSZ, SZNT és EMNT figyelmébe. A ditrói közösség elkötelezett híve a demokráciának és a szólásszabadság gyakorlásának, amellyel szöges ellentétben áll a falunkban tervezett elnemzetlenítő gyűlések elvével. Tiltakozunk magyar közösségünk önjelölt képviselőinek azon szándéka ellen, hogy a ditrói napok szellemiségét bármiféle Székely Gyülevész célokra kisajátítsák. Megítélésünk szerint az ilyen jellegű tevékenységek sárral fröcskölik be a demokrácia eddigi vívmányait, összetévesztve a szólásszabadságot az előre gyártott eszmék diktatórikus terjesztésével, összetévesztve egy exkommunista parancsnokság alatt álló gyülevész, munkanélküli és tehetségtelen hordát az igazi Nagy Székely Nemzetgyűléssel. A ditrói lakosság ezúton fejezi ki nemtetszését arra vonatkozólag, hogy véleményük kikérése nélkül néhány jól ismert volt kommunista káder – mint például Csapó József, Fekete Károly és Borsos Géza, a tudományos szocializmus fejlesztésének szaktekintélyei saját érdekeiknek megfelelően használja fel a trianoni szerződés aláírásának évfordulóját. Amennyiben az igazság ezeknek a jövevényeknek az oldalán áll, amennyiben cselekedeteik által csupán jót tesznek velünk, felkérjük őket, hogy a saját portájukon rendezzenek kis- és nagygyűléseket! Nincs szükségünk arra, hogy egy háromszéki munkanélküli idejöjjön feltalálni a spanyolviaszt, miután tervei dugába dőltek mind Udvarhelyen, mind Brüsszelben. Mindaz, amit izgágaságaik elértek, az volt, hogy román zsebpártokkal kössenek szövetséget, és az, hogy okot adjanak a szélsőséges román tömörüléseknek a székelyföldi rendfenntartó erők növelésére, jelentősen hozzájárulva a régió elrománosításához, vagy Isten ments, a marosvásárhelyi események megismétléséhez. Hívatlan vendégek vagytok mifelénk. Ne feledjétek, hogy mi is ott leszünk.” A levelet Mezei József, Bajkó Imre, Fülöp Sándor, Hompoth Ferenc, Simon Mária, Tamás Anna Mária, Csibi Erzsébet, Hompoth Antal, Köllő István, Csibi József, Kovács Árpád és Bíró András írta alá. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./2006. június 21.
Tizenhat évi viszontagságos, de sikeres pályaszakasz után felavathatta első cserkészparkját az erdélyi magyar ifjúsági mozgalom. A háromszéki Kőröspatak fölötti Vadas-tetőn álló egykori utászházat több hónapos felkészülés és tatarozás után június 17-én vették birtokukba a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevében itt táborozó, illetve egynapos túrára kivonuló sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai, ozsdolai és kézdialmási cserkészcsapatok. /Felavatták az első hazai magyar cserkészparkot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./2006. június 24.
A XI. Duna Karnevál keretében nem csak a Budapesten, a Vörösmarty téren, a Margitszigeten és a Duna Palotában, hanem Budakalászon, Dunakeszin és Ürömön is megcsodálhatták a néptánc kedvelői a Háromszék Táncegyüttes, a sepsiszentgyörgyi hivatásos táncegyüttes műsorát Ivácson László koreográfus összeállításában, melyet Molnár Szabolcs zenekara kísért. /Záhonyi András: A Háromszék Táncegyüttes Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./2006. június 24.
Háromszék és annak szívében Sepsiszentgyörgy magyarságának utolsó nyolc évtizedét jobbára a kisebbségi sorsban való tengődés jellemezte. Ez a témája a lap munkatársának, B. Kovács Andrásnak Szétszabdalt Székelyföld című új könyvében szereplő írásoknak. /Megjelent! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./ 2006. június 26.
Lemaradt Kovászna megye az országos listákról, az árvízkárokat szenvedett megyék felsorolásakor egyetlen miniszter sem említette régiónkat. Előzőleg Markó Béla miniszterelnök-helyettes június 19-én Sepsiszentgyörgyön támogatást ígért az áradások sújtotta háromszéki településeknek. A károk megyei szinten meghaladják a 60 milliárd régi lejt. Az összesítés szerint 20 házban, több mint 350 gazdaságban okoztak kárt az esőzések, négy személyt kellett kitelepíteni. Több megyei, 21 kilométer községi út ment tönkre, és megrongálódott a 12-es országos út néhány szakasza is. Puskás Bálint szenátor szenátusi interpellációban hívja fel az illetékesek figyelmét, hogy Háromszéket is vegyék fel a kárt szenvedett megyék listájára. /(-kas): Bukarestben ismét elfelejtettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./2006. július 1.
Az Észak-Amerikában alapított Magyar Baráti Közösség egy csapata Ludányi András politológiai egyetemi tanár, alapító tag vezetésével újabb, immár hagyományossá vált erdélyi körútra indult. Háromszéki állomáshelyük a sepsiilyefalvi LAM Alapítvány volt, ahonnan csillagtúrás barangolásuk Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre, Gelencére, Zabolára és Csernátonba vezetett. Nemcsak részt vettek a Csernátonban a művelődési napok nyitányán, hanem virágkoszorút helyeztek el néhai Cseh Tibor sírjánál, akinek hamvait, utolsó kívánsága szerint, szülőhelye temetőjében helyezték el. Cseh Tibor az észak- és dél-amerikai magyarság szellemi életének egyik meghatározó személyisége volt, az MBK alapembere, több, az Egyesült Államokban kiadott magyar lap szerkesztője. Szellemiségének örökösei a csernátoni látogatás gesztusértékén túl hagyományt is teremtenek azzal, hogy az MBK egykori tagjainak emlékét ápolják, s a baráti közösség tagjai által a Reménység tavához évenként meghívott vendégelőadókat és vendégművészeket Kárpát-medencei otthonaikban utólag is felkeresik. Ludányi András magával hozta a Magyar Baráti Közösség idei Lake Hope-i Itt-Ott-találkozó (2006. augusztus 12–19.) ígéretesen gazdag programját is, amelynek Kárpát-medencei meghívottjai között van Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, Pörös Géza, a Duna Televízió művészeti alelnöke, Szakály Sándor hadtörténész és Tófalvi Zoltán író-újságíró, aki az 1956-os erdélyi eseményekről tart értekezést. /(sylvester): Itt-Ott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./2006. július 1.
A magyar honfoglalást a Kárpát-medencében kisszámú idegen történeti forrás említi, s ezek is időrendi pontatlansággal. Lehet-e biztosan a honfoglalás időpontjának a 895-ös vagy a 896-os évet tekinteni? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a legújabb történeti kutatás állapítja meg, hogy ,,895–900 között szállták meg a magyarok a Kárpát-medencét egy vagy két fázisban” (Tóth Sándor László: A honfoglalás időpontja, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae Acta Historica, Tomus. CII. Szeged, 1995.). Történeti tény, hogy a Bizánccal szövetséges magyarok 894-ben megtámadták Simeon bolgár kánt, aki a Bizánc ellen indított hadjáratának irányát megváltoztatva a magyarok ellen fordult, de vereséget szenvedett. A Bizánccal kibékült bolgárok megverték az Árpád fia, Levente által vezetett magyar sereget, s ugyanakkor a bolgárok új szövetségesei, a besenyők is megtámadták a magyarok etelközi szállásait. Emiatt az etelközi magyarok s Levente seregének maradványai a Keleti-Kárpátok szorosain keresztül Erdélybe jöttek. A honfoglalásnak ezt az útvonalát a honfoglalás kori régészeti leletek is bizonyítják. Ezek a Tusnádi- és az Ojtozi-szoroson keresztül vezető utak mentén kerültek elő Háromszék területén. A legjelentősebb honfoglalás kori lovas sírt Sepsiszentgyörgyön, az Olt bal oldali partján, az Eprestetőn 1943-ban találták meg. A csontváz mellett egy kard, egy lándzsacsúcs, vasdarabok, (valószínű, vaskengyel maradványai), lókoponya s lólábszárcsontok voltak. Egy másik lovas sír Köpecen, ugyancsak az Olt völgyében került felszínre, s leletei a budapesti Földtani Intézetbe kerültek. Egy lovas sírt pedig Kőcsukkon a két világháború között, kőrobbantás alkalmával találtak. A Feketeügy völgyéből ismeretes a Réty–Eresztevény közelében – jelenleg Maksa községhez tartozik – levő Zádogostető nevű magaslaton egy lovas sírból előkerült vaskengyel és vaslándzsacsúcs. Ugyancsak lovas sír melléklete lehet az a szablya is, amelyet magyar honfoglalás kori edénnyel együtt találtak 1907-ben Kézdivásárhely és Bereck között. Feltehetőleg lovas sír tartozékai Zalánban a Sasos-völgyben, valamint Kézdimárkosfalván a Kismart nevű helyen előkerült vaszablák is. A Gesta Hungarorum a magyarok útvonalát jelöli meg, mégpedig a Kárpátok szorosain keresztül, s megpihenésüket, vagyis letelepedésüket Erdélyben. Az Olt, valamint a Feketeügy völgyében talált honfoglalás kori régészeti leletek alátámasztják a Gesta Hungarorum adatait. Nem hihető el, hogy a tusnádi Olt-szorost, valamint az ojtozit a magyarok őrizetlenül hagyták volna. Ezt bizonyítja, hogy a megszilárdult magyar királyi hatalom már a XII. században a Keleti-Kárpátok külső lejtőjére helyezi a magyar állam határát, amit a Piatra Neamt melletti Batca Doamnei-en feltárt magyar erődítmény, település és temető bizonyít. /Székely Zsolt: A honfoglalás Délkelet-Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./2006. július 3.
AZ RMDSZ egy erős, komoly párt, amely maga mögött érzi a magyar közösséget. Az erdélyi magyarság, a székelység bízik az RMDSZ politikájában, hisz abban, hogy eredményeket tud felmutatni – hangoztatta az SZKT ülésén Markó Béla. Az erdélyi magyarság egysége jó néhány éve álom, s ennek megbomlásáért a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés tehető felelőssé, írta Farkas Réka, a Háromszék munkatársa. Markó Béla egy évvel ezelőtt az RMDSZ teljes nyitásáról beszélt, arról, hogy tisztességes, szabad belső ,,pártlistás” választásokon adnak visszatérési lehetőséget mindazoknak, akik eltávolodtak. Egyetlen lépés sem történt ebben az irányban. Fél évvel a következő RMDSZ-kongresszus előtt szó sem esett belső választásokról. Most új ötlet bukkant elő: felülről kell létrehozni az ellenzéket. A mostani legfontosabb célkitűzésének tekintett kisebbségi törvény sorsa bizonytalan. Markó Emil Boccal kötött háttéregyezségéről, a kulturális autonómia feladásáról érkeztek egyelőre pletykaszintű információk Bukarestből, s ezek valóságtartalmát erősítette meg az SZKT-n Toró Tibor. A területi autonómia ma már nem is téma az RMDSZ-ben, ennek alternatívája, a Székelyföldi Fejlesztési Régió, a csúcsvezetés számára tabuvá vált, ,,az integrációig jegelni kell” – mondják. /Farkas Réka: Önkép és valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./2006. július 3.
Toró T. Tibor parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, az új baloldali magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatalát ilyen drasztikusan átszervezte (tulajdonkepén megszüntette), ennek a szimbolikus üzenete a leglényegesebb: a magyar kormány ilyen szinten nem kíván a határon túli magyarok kérdésével foglalkozni. A nemzetpolitika nagy vesztesége a HTMH megszűnése. Toró reméli, hogy a határon túli magyar szervezetek ezen véleményüknek hangot adnak, és ráveszik a magyar kormányt, vizsgálja felül döntését. A magyar kormány nem akarja a MÁÉRT összehívását. Ennek helyettesítésére Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az MVSZ-t ajánlotta fel a határon túli szervezet számára hasonló találkozók megszervezésére. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Demeter János, Kovászna megye tanácselnöke bejelentette, hogy Háromszéken építenék ki a magyar–magyar párbeszéd intézményes formáját. Toró szerint mindenképpen szükség van egy olyan intézményre, ahol a magyar politikum képviselői és a határon túli magyar politikai szervezetek képviselői jelen lesznek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a MÁÉRT helyett a kétoldalú kapcsolatokban látja a határon túli magyarokkal való konzultáció lehetőségét. Toró ezt veszélyesnek tartja, mert a magyar kormány az egyik régiónak a képviselőit kijátszhatja a másik ellen. Toró hozzátette, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezőiként terveznek egy kerek-asztalt, ahol helyet foglalnának a határon túli magyar politikai érdekvédelmi szervezetek vezetői. /Vincze Erika: A magyar kormánynak nem fontos a határon túli magyarok ügye. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 3./2006. július 4.
Nem csak nevet, hanem profilt is vált szeptembertől az egykor traktoriskolaként emlegetett, jelenlegi sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Iskolaközpont. Az új nevén Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskolaként jegyzett tanintézmény egy középiskolai és három szakiskolai IX. magyar osztályba hirdetett idén felvételit. Háromszéken ez lesz az első olyan iskola, amely magyarországi testvérintézményével egyszerre veszi fel ugyanazt a nevet. Szeptember 1-jén Szabadkígyóson, tanévkezdéskor Sepsiszentgyörgyön tartanak névadó ünnepséget, amikor is a tanintézetet Gámán Jánosról, a múlt századi szabadkígyósi iskolaigazgatóról nevezik el, aki 1941-ben tért vissza Erdélybe, és elsőként szervezte meg a háromszéki mezőgazdasági oktatást. Ősztől létszámcsökkenéssel kell számolnia az iskolának, mert miközben élelmiszer-ipari tagozatát kívánja megerősíteni, meg kellett válnia mechanika és elektortechnika osztályaitól, amelyek a Puskás Tivadar Szakközépiskolában kezdik meg az új tanévet. Ha minden hely betelik, szeptemberben 425 diákkal kezdi meg az új tanévet a sepsiszentgyörgyi Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskola. /(fekete): Új iskola a megyeszékhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./2006. július 5.
A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2006. július 5.
Nem valami jó volt a hangulat Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum falain belül. Az idők folyamán négy beadványban fordultak panasszal a múzeumi alkalmazottak az intézmény fenntartójához, a megyei tanácshoz, de az önkormányzat mintha tudomást sem szerzett volna ezekről. Mi több, Kató Zoltán igazgató tevékenységének minősítésekor minden évben megadták a maximális pontszámot. Aztán robbant a bomba: a Krónika napilap május 11-i számában az alkalmazottak egy csoportja névtelenül nyilatkozott az igazgató ellen. Ugyanott a megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy Kató Zoltán mandátuma lejárt, és belső ellenőrzés folyik a múzeumban: kivizsgálják, hogyan gazdálkodott az igazgató a közpénzzel. Az intézményben alkalmazottak nagy része fél az igazgatótól. Az alkalmazottak képviselője, aki a külvilág felé nem vállalta nevét, a kollégáktól összegyűjtött panaszok lajstromát írásban adta át a Háromszéknek. A néprajzi részleg vezetője, Szőcsné Gazda Enikő viszont vállalta szavait. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt az igazgató lebontatta a néprajzi alapkiállítást, s azóta is üresen tátong a terem. A múzeum közben pályázott vitrinekre és bábukra. Erről a részlegvezető nem tudott, s csodálkozására névre szóló levelet kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM), amelyben elszámolás-kiegészítést kértek, ugyanis nem értették a múzeum elszámolását. A levélből tudta meg, hogy őt tüntették fel pályázati felelősként. Gazda Enikőnek van még egy rossz élménye. Két nappal azután, hogy műtét után hazakerült, az igazgató rátelefonált, 24 órán belül legyen meg egy pályázattal. Betegen ezt természetesen visszautasította. Jelenleg fél vitrinek tátonganak a kiállítóteremben. A tárgyakat nincs, aki konzerválja, mert a konzervátorokat odatették leltározni. Az igazgató nem állt szóba a munkatársakkal, csak levelezett velük. Az alkalmazottak képviselője által a szakemberektől összegyűjtött panaszok között szerepel az épület állagának fokozatos romlása, anyaghiány az amúgy is korszerűtlen konzerváló-laborban, irodák megszüntetése. Az igazgató kisajátította a múzeum szolgálati gépkocsiját, öt év alatt háromszor cserélte le az adminisztrációs személyzetet, kiállítótermeket számolt fel. Kató Zoltán nem volt hajlandó nyilatkozni addig, amíg kezébe nem kerül az ellenőr jelentése. Közölte, lejárató kampány folyik ellene, de nem tagadja, hogy vannak bizonyos feszültségek. Megszűnt az Acta (a Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve), az igazgató állítja, nem ő szüntette meg az Actát. /Szekeres Attila: Zűr a Székely Nemzeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./2006. július 6.
György Ervin Kovászna megyei prefektus bejelentette, megegyezés született Kovászna és Vrancea megyék kormánymegbízottai között a két megye határán levő legelők és kaszálók birtokvitájában. Ennek értelmében mindkét fél tiszteletben tartja a konstancai táblabíróság vranceaiaknak kedvező döntését, ameddig nem kerülnek elő újabb tulajdonjogot igazoló bizonyítékok. Az igazságszolgáltatás előtt a vranceaiak középkori adománylevelei többet nyomtak a latban, mint a háromszékiek telekkönyvi kivonatai. A kovásznaiak szerint politikai nyomás lehetett az ügyben. György Ervin háromszéki prefektus a szomszéd megye hatóságaival arról is megállapodott, hogy a vitatott legelőterületeket igénybe vehessék a Kovászna megyeiek. /Domokos Péter: Békekötés a területvitában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2006. július 6.
Akár kormányon van, akár ellenzékben az RMDSZ, Erdély, azon belül a Székelyföld kiárusítása zavartalanul folyik. Háromszék vesztesen került ki a privatizációból, üzemeit, vállalkozásait szélhámosok kezére juttatták. A megye gazdasági fejlődése lelassult, a lakosság elszegényedett. S a folyamat nem áll le, ami eladható, azt most is megyén kívüli cégek vásárolják fel igen alacsony áron. Most éppen a kovásznai vasúti állomás körüli 139 500 négyzetméteres területet adta el a cég felszámolásával felruházott Cont Expert, melynek megbízottja Adrian Remus Gavrila. A meglehetősen nagy terület, mely tele van vasúti és más épületekkel, sínekkel, vagonokkal, egykor, négymilliárd régi lejért cserélt gazdát, és lett egy brassói illetőségű cég, a Top Autoclub tulajdona. A jelenleg elképesztően magas telekárak dacára ennek a területnek négyzetmétere alig egy eurót kóstált. És Adrian Remus Gavrila felszámolóbiztos néma, sem arról, hogy miért ilyen olcsón, sem arról, hogy mi a szándékuk a telekkel, egy szót sem hajlandók elárulni. Amikor az újságíró arról faggatta a vevőt, honnan tudta meg, hogy van eladó telek Kovásznán, megszakad a telefonvonal. Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere csak akkor szerzett tudomást a vásárról, amikor az eladók és vevők jelentkeztek nála, hogy a tanácstól beszerzendő papírokat megkapják. Elnapolta azok kiadását, de a város vezetőjének nem áll rendelkezésére olyan eszköz, mellyel az adásvételt megakadályozhatná. A polgármester elképesztőnek tartja ezt a város elleni újabb merényletet, ő hívta fel Puskás Bálint szenátor figyelmét is a történtekre. A négymilliárd aprópénz azért a telekért, csak az ott heverő vagy beépített ócskavas értékesítéséből megkap ennyit az új tulajdonos. /(simó): Viszik talpunk alól a földet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./2006. július 7.
Háromszéken a Megyei Művelődési Központ jövő év augusztusára világtalálkozót tervez. Kérdőíves felméréssel tájékozódik, hogy hová és merre is széledt szét a kis- és nagyvilágba Háromszék magyarsága. A Kárpát-medencében szétszabdalva élő és két évszázada váltakozó erősségű hullámokban a nagyvilágba és emigrációba, szórványokba szétszóródott magyarság mostani generációinak megadatott az a lehetőség, hogy a szétszórtság ellenére „erős köteléket alkossunk a szülőföld és az elszármazottakat befogadó lelki, szellemi és földrajzi térség között” – írta Sylvester Lajos. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára ezeknek a célkitűzéseknek a jegyében kerül sor. Erről a tervezett találkozóról az ötletgazda – dr. Demeter János megyei tanácselnök és társai – a jövő héten sajtótájékoztatón szólnak majd bővebben. /Sylvester Lajos: Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./ 2006. július 8.
Megjelent B. Kovács András több helytörténeti írását tartalmazó Szétszabdalt Székelyföld /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. A kötet tárgya Háromszék magyarságának utolsó nyolc évtizede, kisebbségi sorban való élete, vívódása-tengődése. Rendkívül adatgazdag munka. A kötet jelenkori város-, illetve vidéktörténet. A könyv Sepsiszentgyörgy kisebbségi sorsban eltöltött múltját ismerheti 1918 novemberétől 2004-ig. A következő részek a románosítás, majd a székely önrendelkezés kérdéseit elemzik. A megszólaltatott személyek elismert szentgyörgyi értelmiségiek: Kónya Ádám és Albert Ernő tanárok, Czikó Árpád közgazdász és Bálinth Gyula statisztikus. A székely önrendelkezés kérdését Vincze Gábor és Garda Dezső történészekkel folytatott beszélgetés, valamint Mikó Gábor paptanár életútja mutatja be. /Dr. Pál-Antal Sándor történész: Szétszabdalt Székelyföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./2006. július 10.
A hét végén utoljára tettek katonai esküt a Belügyminisztérium fegyveres alakulataihoz, a csendőrséghez és a tűzoltósághoz bevonult sorkatonák. Jövőre az ország többi csendőrségi létesítményéhez hasonlóan a háromszéki laktanyában is megszűnik a sorkatonai szolgálat, és kizárólag szerződéses, profi csendőrök látják el a fegyvernemből származó feladatokat. Sepsiszentgyörgyön első ízben 2001-ben tettek esküt az akkor épült csendőrkaszárnyába bevonult sorkatonák. Vasile Blaga belügyminiszter kifejtette, a hivatásos állomány nem lesz költségesebb a jelenlegi rendszernél, mivel a profi katonák nem állandóan, hanem napi nyolc órát tartózkodnak a laktanyákban. /D. P.: Elvonulnak a sorkatonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./