udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2176
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 2161-2176
Helymutató:
Háromszék
1999. június 21.
Márton Árpád képviselő Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén a Háromszéken is felerősödött magyarellenes hangulatkeltést az országszerte felszított gyűlöletkeltő mesterkedésekkel hozta összefüggésbe. Egybecsengnek a szólamok Emil Constantinescu elnök marosvásárhelyi álláspontja kapcsán is. A kétnyelvű településtáblák senkit sem "károsítanak", de eligazítanak, fölösleges a festékfecsérlés! Márton Árpád, az övezet parlamenti képviselője, a háromszéki területi RMDSZ elnöke kiemelte: a 47 állami fennhatóságú intézmény, gazdasági egység, hivatal vezetője közül mindössze 17 magyar nemzetiségű (a prefektus is román). A román ellenzéki pártok helyi fiókjainak egymást érő sajtóértekezletein "etnikai tisztogatásról", a román nyelvű média jogfosztásáról beszélnek. Többek között annak kapcsán, hogy a polgárőrségtől elbocsátottak öt román etnikumú személyt, ahol azonban az alkalmazottak több mint 35 százalékát így is a többségi nemzethez tartozók képviselik. A rendőrség, csendőrség, vagy a titkosrendőrség /SRI/ állományában a magyar nemzetiségű közösséghez tartozók részaránya öt százalék körüli, a parancsnokokról nem is beszélve. /Flóra Gábor: Különben minden csendes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./1999. június 21.
A sepsiszentgyörgyi kamarakórus, az idén immár 27 esztendős Vox Humana egész estét betöltő műsorral lépett a közönség elé Szilágyi Zsolt karmester vezetésével, a jövő héten a brassói Fekete-templomban szerepelnek. Előadásukban elsősorban Mendelssohn-művek szerepeltek. /A Vox Humana újra itthon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./1999. június 23.
Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./1999. július 1.
A Cotidianul jún. 26-i száma közölte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ sorrendben utolsó jelentését, amely az 1997 májusa és 1998 májusa közti időszakot vizsgálta. A jelentés a Cigaretta II. néven elhíresült csempészbotrányt nem tárgyalta. A Costin Georgescu vezette intézmény hosszasan taglalta a korrupt közélet problémáit és elítélte az "államtitkok megőrzésének" helyzetét: sokan gátlástalanul szolgáltatják ki Románia nemzeti érdekeit, s az ország "idegen gazdasági érdekkörök bantusztánjává" válhat. Az egész román ifjúságot fenyegető drogok terjedéséről ugyanakkor nem szól a jelentés. Aggodalommal emlegették a vasgárdista "fészekrakást" is. /Bogdán László: A megkondított vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./1999. július 1.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jún. 28-án tartotta soron levő beszámoló és tisztújító közgyűlését, melyen a 121 fős tagságból közel harmincan voltak jelen. Gazda József, az egyesület elnöke beszámolójában a Csoma-napok rendezvényeinek megszervezését, illetve lebonyolítását, a rendszeres népfőiskolai előadásokat, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ, valamint a csomakőrösi emlékház építkezésével kapcsolatos, eddig elért eredményeket az egyesület fő megvalósításai közé sorolta. A jelenlevők egyöntetűen továbbra is Gazda Józsefet találták a legalkalmasabbnak az elnöki tisztség betöltésére. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./1999. július 1.
Passauban élő bizonyos dr. Ernst Hauler az egyik román lapban terjedelmes cikket közölt. A címe: Román csángók és szatmári svábok a hungarizmus karjai között. Ez a téma érdekelte Sylvestert, mert nemrég készített dokumentumfilmet a moldvai csángók 1948 és 1959 között létezett magyar iskoláiról Voltunk mű es címmel. A Passauban élő sváb olvasta Bucur Ioan Micu Incercari violente de maghiarizare a "ceangailor" romani /1994-1997/ - A román "csángók" erőszakos elmagyarosítása /1994-1997/ című művét. Amint Hauler írta, a könyv olvastán össze tudja hasonlítani egy szatmári sváb sorsát Dumitru Martinas csángó professzoréval. Martinas ismert arról, hogy román nyelvű könyve /A moldvai csángók eredete/ a történelemhamisítás és a csúsztatás keveréke. Hauler szerint a hódító magyarok megfosztották az őshonos románokat nemzeti mivoltuktól. Az őshonos románok a magyar elnyomás elől Moldvába menekültek, ők a csángók. Hauler elmegy addig, hogy a madéfalvi veszedelmet, az 1764-es siculicidium néven ismert székelyöldöklést átírja: szerinte ott románokat öltek és ők menekültek el. Hauler szerint a svábok Németországba emigrálása is a magyarok erőszakossága miatt történt. /!/ /Sylvester Lajos: Miről mekeg dr. Hauler? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./1999. július 1.
Megjelent Lipcsey Ildikó A Romániai Magyar Népi Szövetség az önfeladás útján /1944-1953/. Possum Kiadó, Budapest, 1998/ című 240 oldalas monográfiája, amely a szerző 1988-ban készült kandidátusi disszertációja. Akkori lektorai: Csatári Dániel és Korom Mihály. A mostani kiadás lektorai: Demény Lajos és Beke György. Sylvester hangsúlyozta, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének kötelező olvasmányává kell tenni ezt a könyvet, hiszen az MNSZ önfeladásának útja kísértetiesen hasonlít azzal, ami az RMDSZ-szel történik. /Sylvester Lajos: Lipcsey Ildikó könyve kapcsán. A történelem feleselései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./1999. július 3.
Július 2-án a sepsiszentgyörgyi központi parkban az 1848-as emlékműnél, majd a Gábor Áron emléktáblánál tartott koszorúzás jelezte, hogy a háromszékiek tisztelgése a 150 évvel ezelőtt elesett nagy előd és szabadságharcos előtt töretlen. Az ünnepségen a megyei önkormányzat vezetői (Orbán Árpád és László Gyula) mellett a megyei alprefektus (Gazda László) és az intézmény főtitkára (Horváth László) is koszorúzott. A megemlékezés júl. 3-án a nevezetes kökösi csatamezőn folytatódott, ahol Gábor Áron halálos sebesülésének helyszínét borították be virágok. Eresztevényben a Gábor Áron sírján, az emlékműnél helyezték el a kegyelet koszorúit. Bereckben a 15-ös határőrezred hagyományőrző (gelencei) zászlóalja tisztelgése közepette helyezték el a település nagy szülöttének szobortalapzatán a koszorúkat. Júl. 5-én ismét Sepsiszentgyörgy lesz az önvédelmi harc hősei előtti tisztelgés színhelye, ahol újraállított emlékművet avat fel a megyeszékhely polgármestere. /Gábor Áronra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./1999. július 6.
Rendkívüli iramban nő az egyetemi és főiskolai hallgatók száma Romániában. Idén ősszel százezres nagyságrenddel lesz több hely a felsőoktatási intézetekben, mint tavaly. Andrei Marga tanügyminiszter minapi nyilatkozata szerint az 1996-1997-es tanévhez képest, amikor a 18-24 éves korosztály tagjainak mindössze 13 százaléka volt egyetemi polgár, jövőre ezt 33 százalékra szeretnék növelni, hogy e tekintetben is utolérhessék Nyugat-Európát. Azz egyetemi népesség felmegy 400 ezerre - mondotta a miniszter, hozzátéve: a létszámbővítés nem jár többletköltséggel, a többletkiadásokat ugyanis a tandíjbevételből fedezik majd. Ugyanakkor a magyar nemzetiségűeknek eddig is mindössze pár százaléka tanult tovább, félő, hogy a létszámok ily felduzzasztása a magyarok arányszámát tovább apasztja majd. Nyilvánvalóan külön lehetőségek megnyitására, saját tanügyi stratégiára van szükség ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani azzal a törekvéssel, mely a korosztály egyharmadát egyetemre-főiskolára akarja járatni. /Százezer egyetemistával több. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./ 1999. július 8.
Július 5-én Szépmező hőseinek állított (újra) kőből faragott emlékoszlopot Sepsiszentgyörgy, közel a városbejárathoz, a kis magaslaton (Eprestető), ahol Háromszék önvédelmi harcának Sepsiszentgyörgyöt védő népfelkelői nyugszanak, és ahol obeliszk hirdeti nemes tetteiket. A Pro Georgio Sancto Alapítvány és a helyi polgármesteri hivatal által, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával létesített emlékmű a kiegyezést követően emelt, ám az ötvenes években eltüntetett obeliszk pontos mása, amelyet Keresztes Zoltán mikóújfalusi kőfaragó mester készített el. /Tisztelgés Szépmező hősei előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ A véres ütközetben Gyertyánffy Ferenc honvédszázados csapata az utolsó szál emberig küzdött a sokszoros túlerővel támadó muszka ellen. A kiegyezés után "1849. július 5-én a szabadságharczban elvérzett honvédek EMLÉKE" felirattal fehér márványoszlopot állított az utókor. Ez alkalomból utcát is kereszteltek, a Mezőgépészek utca neve ezentúl: Gyertyánffy Ferenc. /Helyére került még egy kő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./ 1999. július 10.
Sepsiszentgyörgyön vándorkiállítás keretében mutatták be a nyolcvanesztendős Hervai Zoltán festményeit. Ezek a képek az elmúlt évben megjárták a magyarországi kiállítótermeket is. /Köszöntjük a 80 éves Hervai Zoltánt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./1999. július 10.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága legutóbbi hírlevele arról tudósított, hogy ez év tavaszán Párizsban, a Luxemburg-palotában, fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte az ALCYON Klub, amely a franciaországi magyarok jelentős részét tömöríti. Patrubány Miklós, az MVSZ Erdélyi Társasága elnöke beszédében a magyar nyelvet mutatta be, idézve a két évszázaddal ezelőtt élő Sir John Bowring angol nyelvész sorait: "A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött, és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem létezett. Ez egy olyan nyelv, amelynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, mely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik. A nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok alapjai, amik egyetlen kőből készültek, nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték a helyére, a templomokba. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, az isteni titkot fogja kifejteni: Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az ige." /Párizsi magyarok és az ALCYON Klub. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./1999. július 12.
Rétyen az Antos János Általános Iskolában július 18-ig 120 diák fejleszti tudását fúvós- és ütőhangszereken. A hetedik rétyi zenei tábor résztvevői, néhány kezdő kivételével, többnyire gyermekzenekarok tagjai. Hagyománnyá vált, hogy olyan ismert diákzenekarok, mint a szentegyházi gyermekfilharmónia, a korondi, gyergyócsomafalvi zenekar évről évre Rétyre jön nyári képzésre. Idén a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai zeneiskola, a küküllődombói, uzoni, csíkmadarasi, szecselevárosi, oneoti-i zenei műhelyek is elküldték tanítványaikat a Pro Musica Alapítvány által szervezett táborba, melynek legfőbb támogatói a rétyi szülők. /Gyermekzenészek Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./1999. július 13.
Egy lelkes sepsiszentgyörgyi történész, Kádár Gyula, néhány évvel ezelőtt létrehozta a Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó Kft.-t. Ez a kis műhely egymás után adja ki az évtizedekig tiltott, hiányolt, a múltat ismertető köteteket. Mind a saját - például Erdély és Háromszék népének szabadságharca - 1848-1849, Történelmi fogalomtár (négy kötet), A fekete sereg, A magyarok története a kezdetektől 1541-ig, Mátyás, a győzhetetlen hadvezér -, mind más szerzők tollából - André Du Nay: A román nyelv és nép kialakulása stb. Ezzel egyidejűleg három évvel ezelőtt Kádár Gyula kiadta a Történelmünk című havi folyóiratot, amelyben a múlt eseményei mellett napjaink időszerű kérdései is helyet kaptak. Ennek utóda, bővített terjedelemben - az eddigi 12 helyett 20 oldalon -, a Történelmi Magazin. Júniusi első számának főbb rovataiban - Magyar középkor, Erdély középkora, Szemlélet, Aktualitás, Önrendelkezés, Évforduló, Múlt és jelen, Vélemény, Vörös múlt, Hagyománytisztelet, Helytörténet - többek között a Beatrix, Mátyás felesége, Az erdélyi fejedelemség hanyatlása, Nagy-Európa utópiája, Koszovó, Tienanmen tér 89 - tíz éve történt, A magyarság helyzete 1945. március 13-a után című írások láttak napvilágot. /Asztalos Lajos: Történelmi magazin. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./1999. július 13.
Júl. 17-én emlékművet avatnak Földváron, a haláltáborban rabságot szenvedettek és elhunytak emlékére. Egyedül a hídvégi református egyházközség halotti anyakönyvének adatai 184 fogolyról tanúskodnak, becslések szerint azonban több mint 1000 magyar, sváb, illetve más nemzetiségű ember lelte halálát 1945-ben az Olt-parti haláltáborban. Az ő emlékükre készül el a felavatandó emlékmű s az egykori fogva tartottak feljegyzéseiből, fényképeiből, különféle tárgyaiból összeállított kiállítás. /Megemlékezés Földváron. Felhívás közös emlékezésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./1999. július 13.
Júl. 11-én tartották Barátoson a fúvószenekarok hagyományos találkozóját. A rendezvény idén is a zenekarok felvonulásával kezdődött, majd a szabadtéri színpadon elkezdődött a műsor. Felléptek a barátosi, székelykereszúri, kápolnásfalui, kovászna-kézdivásárhelyi és uzoni fúvószenekarok, valamint az Antos János Általános Iskola és a Kovács András Fúvósegyesület zenekarai Rétyről. /Fúvószenekarok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./1999. július 14.
Hármas emlékünnepet ült az olthévízi református gyülekezet: 250 éves Olthévíz első református temploma, melyet Árva Bethlen Kata építtetett 1749-ben, aki idén 240. éve, hogy meghalt, és 230 esztendeje hunyt el Bod Péter, a templom első lelkipásztora, Árva Bethlen Kata udvari lelkésze, hittudós. Ez alkalomból kortörténeti konferenciát tartottak július 9-étől Olthévízen, melynek célja alaposan megvizsgálni és az utókorral megismertetni azt a kort, amelyben Bethlen Kata és Bod Péter élt és alkotott. 10-én emléktáblát avattak, melynél a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület küldöttsége koszorúzott. A konferencián M. Hubbes Éva beszámolt székelyudvarhelyi kutatómunkájának felfedezéseiről: rábukkant Árva Bethlen Kata, Bod Péter, gróf Bethlen Imre könyvtárának maradékaira. Ferenczi Géza előadásában azt fejtegette, milyen bizonyítékok maradtak fenn arra nézve, hogy Bod Péter ismerte a székely rovásírást. Magda Ende hollandiai lelkész, a kolozsvári Protestáns Teológia végzettje, magyar nyelven ismertette Bethlen Kata vallásosságának sajátosságait. Előadást tartott még dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Sógor Géza lelkész, Tüdős Kinga bukaresti művészettörténész. végül Kocsis István, akit a rendezők abból az alkalomból hívtak meg, hogy jelen lehessen Árva Bethlen Kata című monodrámája előadásán. Ez utóbbit Olthévíz szülöttje, Meister Éva, jelenleg a szolnoki színház művésznője adta elő. A konferencia július 11-én hálaadó istentisztelettel ért véget, igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. Befejezésül leleplezte a templom falára helyezett márványtáblát, amely az olthévízi gyülekezet története most ünnepelt hármas évfordulójának állít emléket. /Tisztelgés Bod Péter emléke előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10., Árva Bethlen Kata és Bod Péter emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./1999. július 19.
Júl. 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület, a Sepsi Református Egyházmegye és a Hídvégi Református Egyházközség szervezésében a földvári fogolytábor áldozataira emlékeztek Hídvégen, a Brassó megyei Földvár közelében lévő háromszéki településen. Még nincs pontos adat arról, hányan pusztultak el a hírhedt földvári haláltáborban, és hányan szenvedtek a megaláztatás és az éheztetés miatt. A hídvégi református lelkész, Ungvári Barna András szerint elsőként, 1997. április 6-án a Szatmár megyei börvelyiek állítottak kopjafát a hídvégi református templom kertjében. Akkor elhatározták, hogy amíg Földváron méltó emlékmű nem készül a fogolytáborban raboskodottaknak, illetve az elhunytaknak az emlékére, Hídvég legyen az egykori foglyok, a hozzátartozók zarándokhelye. Az emlékmű idén sem kerülhetett a földvári fogolytábor tömegsírjára, mivel a Brassó megyei tanács az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt. Az indoklás az volt, hogy a kérelmezők eltorzítják az eseményeket, a valóságot. - A tiltások ellenére megtelt a hídvégi református templom. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Benkő Levente, a Háromszék szerkesztője ismertette a földvári fogolytábor történetét. A sajtóközlemények szerint körülbelül hatezren sínylődtek ebben a táborban. Tavaly orosz külügyminisztériumi közbenjárására a volt haláltábor egyik tömegsírjánál emlékművet állítottak az 1942-44 között Földváron elhunyt huszonegy szovjet hadifogoly emlékére. A magyar, a sváb, cseh, szerb, lengyel, német foglyok érdekében azonban se Bukarestből, se Budapestről nem járt közben senki. A templomkertben megkoszorúzták az 1944?45 között Földváron raboskodott börvelyiek emlékére felállított kopjafát. Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke a felfüggesztésben politikai okot feltételez. A hídvégi református egyházközség gyülekezeti termében felavatták az emlékszobát. Itt a hajdani foglyoktól, a lágerből származó tárgyakat, leveleket, verseket, fényképeket lehet megtekinteni. Az ünnepség Benkő Levente Fogolykönyv című kötetének bemutatásával ért véget. /Emlékezés a földvári fogolytábor áldozataira A Brassó megyei tanács nem engedélyezte az emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19., A visszavont emlékmű-kiállítási engedély dacára. Hídvégen méltóan és méltósággal emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./1999. július 19.
Júl. 19-én tudományos ülésszakot tartottak Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. Egyed Ákos akadémikus nemrég megjelent könyve (Erdély, 1848-1849, II. kötet) bemutatása kapcsán a forradalom és szabadságharc erdélyi sajátosságairól beszélt, kitérvén arra, hogy míg a Pesten megfogalmazott 12 pontban az unió az utolsó helyre került, a Kolozsvárott elfogadott programban már az elsõ helyen szerepelt. Ugyancsak az unióról szólt Pelyach István szegedi történész is, aki Magyarország középkori történetéig, az ország három részre szakadásáig nyúlt vissza elemzése során. Hangsúlyozta, hogy Szent István állama szerves egészet alkotott, s a '48-as uniós törekvések ennek visszaállítását célozták. Hajagos József Észak-Erdély szabadságharcában betöltött szerepérõl értekezett, Bóna Gábor a székely haderõ szerepét méltatta. Kedves Gyula hadtörténész a cári intervencióról megállapította, hogy az orosz hadsereg többszörös túlerõvel tört be az erdélyi szorosokon is, a székelyek keresztülhúzták számításait, hiszen Lüders tábornok nem tudott kijutni a magyar Alföldre. Végül Csikány Tamás megjegyezte: a magyar tüzérek a mai napig Gábor Áront tekintik példaképüknek. /Kézdivásárhely. Gábor Áron, a példakép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ 1999. július 20.
A tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján, júl. 20-án a téma Nemzeti kultúra, multikulturalitás, etnokulturalitás csere volt. A meghívott előadók közül jelen volt Eckstein-Kovács Péter, a Nemzeti Kisebbségi Hivatal tárcanélküli minisztere, Péter József, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Alexandru Cistelecan irodalomkritikus. Eckstein-Kovács Péter szerint Romániában még nem zajlott le a multikulturalitás vitája. A központi kérdés az volt, van-e joga a magyar kisebbségnek anyanyelvén tanulni. Amíg más egyetemek terjeszkedtek és magánegyetemek tucatjával alakultak, addig "mi az építkezés helyett a politikai viták eredményével maradtunk" - állapíthatta meg Eckstein-Kovács Péter. Péter József arról beszélt, hogy a történészek olykor a politikusok kiszolgálói lesznek. Alexandru Cistelecean szerint a járható út a történelem demitizálása. Délután az 1999-es Frankfurti Könyvvásár és a magyar díszvendégi státus kapcsán beszélgettek a könyvekről és a könyvpiacról. Magyarország határok nélkül címmel mutatkozik be a könyvvásáron a magyar kultúra, a hátáron túli magyarság is helyet kap a bemutatkozásra. A frankfurti vásáron jelen lesz Kányádi Sándor, Sütő András, Lászlóffy Aladár, Kovács András Ferenc és a sor még folytatódhat. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - kedd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című irodalmi lap főszerkesztője megjegyezte, az itteni magyar írókkal ellentétben, akik otthonosak a román irodalomban, román kollégáik nem ismerik a magyar irodalmat, és az iskolai oktatás sem egymás megismerését szolgálja. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter szerint a multikulturalitás szorosan összefügg a migráció kérdésével, ugyanis a nyugati országokban a hetvenes évek elején kezdtek arról beszélni, hogy a vendégmunkások és családjaik nem térnek haza, s az őshonos lakosság etnikailag és kulturális szempontból idegen elemekkel vegyült. Az érintett államok a multikulturalitás eszközeivel próbálták keresni az együttélés módját. Hivatalának tevékenységéről szólva az RMDSZ minisztere elmondta: két törvénytervezeten dolgoznak, egyik a diszkriminációt tiltaná, másik az országos roma stratégia kialakításával kapcsolatos. Pál József kijelentette: jelen pillanatban Európában új történelmi helyzet van, idejét múlta a kultúrák egymás elleni kihasználása, amikor a globalizáció a mindennapi életben is érzékelhető. A magyar kultúrát egységesnek tekintjük - hangsúlyozta -, anyagilag támogatjuk, hosszú távon az autonóm, kreatív közösségek létrejötte vezethet eredményre. Az előadásokat hozzászólások követték. Kelemen Hunor kijelentette, nem gondolja, hogy a Babes-Bolyai egyetem multikulturális, Eckstein kisebbségügyi miniszter elmondta: megjelent egy magyar nyelvű tankönyv Erdély történetéről, a román tankönyvek megújulása viszont továbbra is vitatott. Az elfogadott oktatási törvényről megjegyezte: magánegyetemekre, önálló karokra, fakultásra vonatkozó tiltás nincs, ám a kolozsvári magyar tudományegyetem jelen pillanatban megvalósíthatatlan. /Tusnádi krónika. A multikulturalitás értelmezései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette, hogy a Bálványosi Folyamat - ma már így nevezzük - 1990-ben indult útjára. Ekkor volt az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A Fidesz és az akkor dinamikusan fejlődő MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége) szervezésében egy olyan folyamat indult be, amiről ma, tíz év után nyugodtan elmondhatjuk, hogy példaértékű a térségben. A magyar-román kapcsolatokat, a két ország és a térség más országainak demokratizálódását és átmenetét kívánták nagyító alá venni. A Bálványosi Folyamat állandó fórummá vált: a magyar-román kapcsolatok állandó és megbízható fóruma. Az elkövetkezőkben intézményesíteni akarják, hogy megteremtsék a keretet, a magyar-román tabumentes párbeszéd lehetőségét. /Bálványostól Tusnádig. Szilágyi Zsolt a folyamatról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./1999. július 22.
Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./1999. július 24.
Különszám kiadásával emlékezett a Székely Hírmondó /Kézdivásárhely/ arra, hogy 150 évvel ezelőtt jelent meg az akkori Székely Hírmondó első száma, Háromszék első sajtókiadványa. Bem tábornok tábori nyomdagépet ajándékozott Kézdivásárhelynek, ezen készült az akkori újság. Az emlékszám ezer, számozott példányban jelent meg. /Flóra Gábor: 150 éves Háromszék első sajtókiadványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./1999. július 26.
Nyolcadszor rendezték meg Háromszéken a hagyományos fúvóstalálkozót, amelyet a húsz évvel ezelőtt újjáalakult rétyi fúvósegyüttes köszöntése jegyében szerveztek meg. A találkozó júl. 24-én a határon túlról érkező tótkomlósi és szentesi, valamint az uzoni marzsorettes felvonulással kezdődött a városközpontban, majd a 48-as szabadságharc emlékműve előtt hangversennyel folytatódott. Júl. 25-én a rétyi felvonulást követően a Nyír színpadán került sor a tulajdonképpeni fúvóstalálkozóra. Felléptek a szentesi, tótkomlósi, uzoni, barátosi együttesek, a korondi Pro Muzica és természetesen az ünnepelt házigazda, az egykori karnagyuk, Kováts András nevét viselő, ma Kelemen Antal vezényelte fúvószenekar és a helyi általános iskola ifjú zenészei is; valamennyien részesei voltak a festői környezetben tartott fúvóstalálkozónak. /(Flóra Gábor): Fúvóstalálkozó nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./1999. július 28.
Sepsiszentgyörgyön megindult a Délkeleti Intézet tudományos műhely, amely két bázisintézményére, a Székely Nemzeti Múzeumra /Sepsiszentgyörgy/ és a Csíki Székely Múzeumra /Csíkszereda/ támaszkodva Székelyföld kutatóit fogja össze, felkarolja az alapkutatásokat, tájékoztatott Boér Hunor/Sepsiszentgyörgy. /b. kovács: Megvan a Délkeleti Intézet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ A Délkeleti Intézet egyik erőssége a régészeti kutatás, a 13 erdélyi régészből öten Sepsiszentgyörgyön dolgoznak. 1999. augusztus 2.
Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 30-i háromszéki látogatásán a megyei önkormányzat vezetője, Orbán Árpád tanácselnök, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-elnök, képviselő, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a prefektúra felelős vezetői fogadták a vendéget, aki Markó Béla szövetségi elnökkel érkezett Sepsiszentgyörgyre. Szívélyes találkozó zajlott le a megyei könyvtár Gábor Áron termében meghívottakkal és a sajtó munkatársaival. Martonyi választ adott a megye magyar lakosságát foglalkoztató kérdésekre: a magyar egyetem, a lehetséges autonómiák, a magyarországi munkavállalás, a kettős állampolgárság, az egyházi javak, a román közvélemény felé szóló eredményes kommunikáció sorra szóba kerültek. A helyi Selektronik Televízió egyenes adásban közvetítette a magyar külügyminiszter bevezetőjét: a magyar külpolitika érdeke, hogy mindenki ott maradhasson egyénileg és közösségként is magyarnak, ahol született. /(Flóra Gábor): Önbizalomra ösztönzött a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./1999. augusztus 2.
Hermann Gusztáv Mihály muzeológus /Székelyudvarhely/ ismertette A többség kisebbsége /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999. Múltunk Könyvek sorozat. Alcím: Tanulmányok a székelyföldi románság történetéről/ című tanulmánykötetét. A többség kisebbsége annyit jelent, hogy az államban többségben levő etnikum, a románság bizonyos területen kisebbségbe kerül. Ez a terület a Székelyföld. A románság a Székelyföldön kisebbségben van, kisebbségben volt, a kötet erről szól. Hermann Gusztáv Mihály a kutatáshoz megszerezte az MTA mellett működő Történettudományi Intézet támogatását. A román történetírás ezt a kérdést a maga tudományidegen, nemzeti álláspontjáról közelítette meg, a magyar történetírás érthetetlen szemérmességgel, mint kényes kérdést, agyonhallgatta. Akadtak neves magyar kutatók, akik megpróbálták lebeszélni a kutatásokról. Háromszék, Csík, Udvarhely plusz az esettanulmányok: gyakorlatilag majdnem az egész Székelyföld megjelenik a kötetben. Marosszék viszont kimaradt, mert a Maros- és Aranyosszéket ismertető átfogó tanulmány nem készült el. A kutatás folytatódik. A Székelyföldre telepedett románok arányszáma lényegesen kisebb annál, mint amit erről a román nemzeti propaganda terjeszt, de jóval nagyobb, mint ami a magyar köztudatban él. A székelyföldi román népelem a XVI. századtól kezdődően áramlott be erre a területre. A kutatási program vezetője, a társszerkesztő Hermann Gusztáv Mihály. /Oláh István: Az Osszián-daloktól a kenézségig. Románok a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./1999. augusztus 4.
Aug. 4-én Erdőfülén bemutatták Hermann Lászlóné Szűcs Rozália történelemtanárnő munkáját, aki megírta a falu krónikáját /Hermann Rozália: Erdőfüle/ Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója a könyv ismertetésekor kifejtette, ez a munka is megerősít abban, hogy "értékeket teremtettünk Európa ezen részén.". Ugyanezen a napon nyílt meg Hermann Gyula /Székelykeresztúr/ festőművész kiállítása is. /(Kisgyörgy) [Kisgyörgy Zoltán]: Könyvbemutató és kiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./1999. augusztus 11.
Jászberényben megrendezték a IX. Csángó Fesztivált, idén kiszélesítve a kört, az európai kisebbségek folklórfesztiválja zajlott. Ezen a fesztiválon szervezték meg a csángó konferenciát, melyen kiemelt helyet kapott a kolozsvári Magyar Tanszék és a Kriza János Néprajzi Társaság által 1991-1998 között végzett kutatás ismertetése: Jelenkutatás a moldvai csángó falvakban. A Csángósors /Budapest/ a Magyarságkutatás Könyvtára sorozat XXIII. köteteként jelent meg, szerkesztette Pozsony Ferenc, a kolozsvári tanszék tanára. A könyvben publikáló, önmagukat "kolozsvári iskolaként" meghatározó fiatalok következtetései a liberális eszmerendszerbe ágyazottak. Az egyik tanulmány szerzője a csángókra vonatkozó népszámlálási adatokat reális tényként kezelte, holott az durva manipuláció eredménye. Előfordult, hogy többezres székelyes csángó településeken a népszámlálás szerint egyetlen magyar sem él. A kötet néhány írásának következtetése egybeesik a csángók létét tagadó Martinas könyvével. /Sylvester Lajos: Európai kisebbségek Jászberényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./ 1999. augusztus 11.
Aug. 11-én Székelyudvarhelyen bemutatták a Kristó György szerkesztésében megjelent Kuláksors /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999 - Szemtanú Könyvek sorozat/ című kötetet. A Hargita Népe pályázatot írt ki, hogy a kulákbélyeg viselői elmondhassák kálváriájukat. Ennek eredménye ez a könyv. A Hargita Népének ez a második ilyen vállalkozása, melyből könyv született, az első a Fogságom története volt. Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója kifejtette: érdemes volt kiadni ezeket a vallomásokat. /Könyvbemutató Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./ A könyv kapcsán az döbbentette meg Fodor Sándort, "hogyan felejthettük el mindezt?". Egyre gyakrabban hallhatók olyan hangok, amelyek visszasírják a diktatúra évtizedeit. /Fodor Sándor: A kurta emlékezetről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18. - Figyeljünk oda rovat/1999. augusztus 20.
A Háromszék aug. 20-i számának címlapján a Szent Korona színes fényképe látható. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./