udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2176
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 2161-2176
Helymutató:
Háromszék
1999. augusztus 25.
A Brassói Magyar Evangélikus Egyházmegye esperesének, Adorjáni Dezsőnek a meghívására Sepsiszentgyörgyre érkezett a bajorországi Rückheim lutheránus esperese mintegy félszáz személy kíséretében, egyházmegyei testvérkapcsolat felvétele ügyében. /Egyházmegyei testvérkapcsolat. Főtisztelendő Mózes Árpád Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./1999. augusztus 28.
A második világháború Úz-völgyi csatájára emlékezők ismét összegyűltek a hősi halottak temetőjében. Sylvester Lajos találóan írhatta, hogy vesztes csaták győzedelmes serege gyűlt össze. Győzedelmes, mert legyőzték a félelmet, hagyományt teremtettek: "a hősi halottak leszármazottai mellett az egész Kárpát-medencéből erre sereglenek az emberek minden évben, emlékművel, filmmel, könyvvel, könnyel, emelkedett hangú bibliás, zsoltáros ünnepi beszédekkel hódolt a szülőföld egykori védelmezői emlékének, s hadtudományi munkákkal a nemzetközi köztudatba is beépíti az úzi s az egész Kárpát-karéj háborús eseményeit." /Sylvester Lajos: Fénynyaláb a völgy fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./ Sylvester Lajos könyve állított emléket ennek az emlékezésnek, továbbá az Úz-völgyi csatának: Úz-völgyi hegyomlás /H-Press Kft, Sepsiszentgyörgy, 1996/1999. augusztus 28.
Árkoson sepsiszentgyörgyi és brassói magyar ajkú örmények találkoztak azzal a mintegy harminc magyarországi (és más országbeli) magyar-örménnyel, akik hétnapos kirándulásuk során bejárták Erdély nevezetes történelmi helyeit, elsősorban az örmény emlékeket. Koszorúztak Aradon Kiss Ernő és Lázár Vilmos vértanúk emlékművénél, majd Bethlen Gábor szülőháza következett Marosillyén, további útjuk: Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Fogarasi-havasok, Brassó, Prázsmár, Illyefalva. A következőkben Háromszék nevezetesebb helyeit látogatják meg. Árkoson a magyarországi csoport vezetője, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Gyökerek elnöknője elmondta, hogy látogatásuk célja az örmény-magyar, magyar-örmény hagyatékok, a tárgyi emlékek, fényképek összegyűjtése. /Puskás Attila: Magyar ajkú örmények találkozója Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./1999. augusztus 31.
Bár huszonöt településen vannak tagjai a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének, alig fél tucat faluból érkeztek résztvevők aug. 29-én, vasárnap Bákóban tartott szövetségi közgyűlésre, ami így nem lett több választmányi gyűlésnél. A jelenlévők többsége szervezeti tisztségviselő vagy a szövetség helyi közösségeinek vezetője. Sokadszor és mindig ugyanazok az arcok, ugyanazok a lelkes, de időnként elcsüggedő, sértődékeny, fáradt emberek, többségükben túl az ötvenen vagy annak határán. Az a néhány fiatal, aki tenne, tervezgetne a szervezet körül és annak életében, még bátortalan, nincs meg a kellő képzettsége. A frissen megválasztott szövetségi elnök, a klézsei Csicsó Antal jellemezte úgy a csángóüggyel törődők táborát, hogy abban helye van (lenne) a szívvel, valamint az ésszel közelítőknek is, a tapasztalt, idősebb és lelkes fiatal nemzedéknek is, csakhogy a kerék előre forogjon. Idén február óta nem találkoztak ügyeik megbeszélése végett a klézsei, pusztinai, lészpedi közösségi szervezők - csak ebben a három faluban van helyi szervezete a szövetségnek, máshol elszórtan jegyeznek összesen 180 tagot -, akiknek munkájában igen fontos mozgatóerő a gyimesfelsőloki iskolapélda, személyesen Deáky András igazgató állandó jelenléte a csángószövetség találkozóin. Moldvában egyedül Klézsén indult kezdeményezés az anyanyelv oktatására, de mindeddig eredmény nélkül. A gyűlésen Sánta Attila Kötő József államtitkár tanácsosaként képviselte az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelő osztályát, aki az ügyben azt nyilatkozta, csak abban az esetben tud a tárca és annak kisebbségi osztálya tenni a klézseiekért, ha a kérvényezők betartanak minden törvényes lépést, határidőt, és egyik beadványtól a másikig nem csökken a felére, utóbb negyedére az igénylők száma. Duma András, a klézsei magyar oktatás ügyintézője nem értett egyet azzal, hogy a szülőket lehetne vádolni a szabályos eljárás be nem tartásáért. - Ne kérje tőlem számon senki - szögezi le Duma András -, hogy meggyőzzem a szülőket arról, annyi megfélemlítés után ötödször és hatodszor is nyújtsák be kéréseiket, hol ez, hol az hiányzik a kérésekből, vagy éppen nem iktatják azokat, és nyomtalanul eltűnnek. Nem sikerült pontos és tiszta képet kapni arról, mi történt a hazai kezdeményezésekkel, a csíkszeredai és más erdélyi városokban indított, de mára már megbukott csángóoktatással, kik foglalkoznak a moldvai magyarok számára anyaországi egyetemeken, főiskolákon felajánlott helyek elfogadásával, arra sem kaptak választ, hogy igaz-e az a közgyűlésen elhangzott állítás, miszerint az RMDSZ nem támogatja a csángó diákok Magyarországon való tanulását, mert eddigi tapasztalat szerint igen nagy a lemorzsolódás, így azt javasolja, inkább tanuljanak itthon, hazai egyetemeken. A gyűlésre a meghívásnak egyetlen RMDSZ-tisztségviselő sem tett eleget. Csicsó Antal keserűen jegyezte meg, az RMDSZ csúcsvezetése 1995-től nem képviseltette magát a csángószövetség közgyűlésein. Nyisztor Tinka felvetette, szükség lenne egy saját erőből megszervezett népszámlálásra. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság tagja támogatásával nyújtottak már be erre vonatkozó pályázatot, amit elutasítottak, pénz nélkül pedig még néhány falura méretezett mintán sem lehet ekkora munkát elvégezni. - Közel 100 olyan szervezetről tudnak, melyek foglalkoznak csángóüggyel, de közülük csak nyolccal van kapcsolatuk, a többivel éles versenyben vannak a pénzekért. A pénzügyi beszámolóban elhangzott, a szövetség egyetlen állandó támogatója az RMDSZ, irodafenntartásra 150 dollárnak megfelelő összeget és két igen alacsony fizetést utal át a csángószervezetnek. Havonta legkevesebb 1,5 millió lejjel rúgnak többre a folyó költségek, ez csak növeli a 22 millió lejnyi adósságot. A jelenlegi vezetés a három évvel ezelőtti elnökséget hibáztatja azért, mert nem volt naprakész könyvelés, kilenc évre visszamenőleg kellett elkészíteni az elszámolást, ami több mint ezer dollárba és közel ötmillió lejbe került. A szövetség eredménynek tartja, hogy a Bákóba költözött székház rendelkezik számítógéppel, telefonnal, faxszal, naponta bárhonnan hívható, információ kérhető vagy továbbítható. A tagok közül többen nehezményezték, hogy a szövetség kapcsolatot tart az egész világgal, csak éppen a környező falvakbeli csángósággal nincs állandó kapcsolatban. A tagdíj kérdésében annyit döntöttek, pénz hiányában egyelőre csak ideiglenes igazolványokat készítenek, azzal keresik fel a tagokat. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége az önrendelkezés megvalósítását programjának tartja, miként azt is, hogy a magyar kormánnyal és a Magyarok Világszövetségével való kapcsolatban a moldvai csángó-magyarok törvényes képviseletére tart igényt. Ezt az újonnan megválasztott elnökség (Csicsó Antal elnök, Róka Szilvia ügyvezető elnök, az oktatási, művelődési, gazdasági, szociális és pénzügyi felelősök) is magáévá teszi. A szövetség legfontosabb idei tevékenységi tervei közé sorolta három területi RMDSZ-szervezet megalakítását Bákó, Suceava és Karácsonkő (Piatra Neamþ) központtal, valamint a csángószövetségnek mint RMDSZ-platformnak a besorolását. A közgyűlés tiszteletbeli szövetségi elnököt is választott Nyisztor Tinka személyében, aki mintegy a szervezet utazó nagyköveteként képviselheti a moldvai csángó-magyarok ügyét, elsősorban oktatási ügyekben. /Fekete Réka: Moldvai Csángó-magyarok bákói találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./1999. szeptember 7.
Szept. 6-án az RMDSZ szenátusi frakciójában döntöttek a frakció új vezetőségéről. A szavazás eredményeképpen a frakció élén változás nem történt, elnöknek egy évre újra Verestóy Attilát, alelnöknek Szabó Károlyt és titkárnak Lőrinczi Gyulát választották meg. Az RMDSZ-frakciót ismét titkári tisztség illeti meg a szenátus állandó bizottságában, erre szintén Puskás Bálint háromszéki szenátort jelölték. A szenátus plénuma az RMDSZ jelöltjét megszavazta. /Tisztújítás a szenátusi RMDSZ-frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1999. szeptember 11.
Kovászna megyében igen jó a LADO, az Emberjogvédő Liga és a sajtó kapcsolata. Remélik, hogy következő megbeszélésük a politikai pártok vitája helyett az emberi jogokat felvállaló állami és civil szervezetek vagy a jogsértés gyanújába keveredett hivatalos intézmények vezetőinek párbeszéde lesz. Sajnálattal említették, hogy a korábbi tanácskozás után kiderült, a Román Hírszerző Szolgálat egyik tisztje felkészült arra, hogy a magyar irredentizmus megyei megnyilvánulásairól tájékoztassa az összegyűlteket, de a hosszúra nyúlt politikai vita miatt ez elmaradt. Fekete László nyugalmazott bíró a sajtó támogatását kérte az állampolgárokat, kisebbségeket megillető jogok alaposabb ismertetésében, hiszen mai napig is olyan kérdésekről folyik több szinten politikai vita, mint például az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratok kérdése, az anyanyelvi oktatáshoz való jog, amelyet hazai vagy nemzetközi dokumentumok jó ideje szavatolnak, s kétségbe vonásuk, folyamatos megkérdőjelezésük sokat árt Románia nemzetközi megítélésének. /Sajtótájékoztató a LADÓ-nál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./1999. szeptember 11.
Szeptember 5-én Sepsimagyaroson falutalálkozót, iskolai névadó ünnepséget tartottak, meghívták a faluból elszármazottakat is. A rendezvény református istentisztelettel kezdődött, majd ünnepség keretében az általános iskola felvette egykori tanítója, Fodor János nevét. - A Márton házaspárnak köszönhetően Sepsimagyaroson megpezsdült a szellemi élet. /Iskolakeresztelő Sepsimagyaroson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./1999. szeptember 12.
Szept. 12-én első alkalommal rendeztek fúvóstalálkozót Uzonban, nyolc zenekar részvételével. Az ünnepségen Kőműves István, a Jókai Mór Közművelődési Egyesület igazgatója ismertette az uzoni fúvószenekar történetét. /Fúvóstalálkozó Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./1999. szeptember 14.
Szeptemberben létre kívánják hozni a Székelyföldi Városok Szövetségét - jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Székelyföldet önálló régióként egyre markánsabban kell megjeleníteni. A szövetség minden egyes problémakörrel foglalkozik majd, az összes területen, az oktatástól a gazdaságig próbál megoldásokat keresni, védi és képviseli a térség érdekeit. Várhatóan a következő városok tartoznak majd a szövetséghez: Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna, Hargita megyéből Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, illetve Maros megyéből Marosvásárhely, Szováta. /Székelyföldi Városok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./1999. szeptember 15.
Szept. 14-én Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere jóváhagyta a Keresztély Irma főtanfelügyelő által kezdeményezett képző központ létesítését a nemrég kiköltöztetett Újvárossy-kerti óvoda épületében. Ma a hétmilliárd lej értékű beruházás előtanulmányát a főtanfelügyelő az Oktatási Minisztériumban mutatja be. A székelyföldi átképző és továbbképző központban helyet kap a tanfelügyelőség, a főépületben előadótermeket, szálláshelyet és étkeztetésre alkalmas helyiséget rendeznek be. A beruházást a minisztérium költségvetéséből finanszírozzák. /Pedagógusképző központ lesz Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./1999. szeptember 15.
Szept. 14-én Sepsiszentgyörgyön megnyílt a magyarországi képzőművészek tárlata. A kiállításon a Körmendi Galéria anyaga, az utóbbi évtizedek jelentős művészeinek alkotásai tekinthetők meg. Ez a kiállítássorozat Csíkszeredában kezdődött, és Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre és Kolozsvárra viszik a tárlat anyagát. /Tárlatnyitó Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./1999. szeptember 15.
Tizenkét fős burgenlandi csoport érkezett szept. 12-én Sepsiszentgyörgyre, egyhetes háromszéki ismerkedésre. Õrségi magyar diákok jöttek két tanárral a tartomány - és Ausztria - egyetlen olyan iskolájából, ahol van magyar nyelvű oktatás. A Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium ezen a nyáron vette fel a kapcsolatot a sepsiszentgyörgyi Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolával. Farkas Béla tanár vezetésével a nyáron tíz diák tartózkodott Felsőőrön (Oberwart). A kezdeményező őrségiek azért tartják fontosnak a kapcsolatfelvételt, mert "mind a két város a magyar nyelvterület peremén van, és az őrvidéki határőr elődeink is a székely törzstől származnak". /Burgenlandi magyarok Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./1999. szeptember 17.
A gelencei római katolikus műemlék templom 2000-től már nem szerepel a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeit tartalmazó névsoron. Előzőleg négy évig ott szerepelt/, viszont jegyzékre került egy másik jelentős erdélyi műemlék, a bonchidai Bánffy-kastély - derül ki a World Monuments Watch (WMW), New York székhelyű világszervezet jelentéséből. A gelencei templom szerkezeti megerősítését és a vízelvezetést ugyanis időközben elvégezték. A bonchidai kastély állagvédelmi munkálatok elkezdésének költségeit a Románia és Magyarország közötti kulturális egyezmény alapján a két állam közösen fedezi. /Műemlékvédelem. Gelencétől Bonchidáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./1999. szeptember 17.
Baróton szeptember 24-26. között ünneplik a város első írásos említésének 775. évfordulóját. Az idei rendezvénysorozat keretében egyebek mellett emlékünnepséget tartanak Erdővidék kórháza fennállásának 85. évfordulója alkalmából, és a korábbi hagyományokat folytatva megrendezik a VI. Erdővidéki Orvosi Napokat. Emléktáblát avatnak a baróti Beke család nagyjainak tiszteletére, a baróti dalárdamozgalom 125., a dalárdazászló felszentelésének 105., valamint a Rozmaring kórus megalakulásának 5. évfordulója alkalmából ünnepi műsort tartanak, s lesz még népi-, régi-, fúvós- és latin-amerikai zene, rockbuli és utcabál. Helytörténeti, képzőművészeti és fotókiállítást, könyvbemutatót, tudományos ülésszakot terveznek Erdővidékről, illetve a városról, emlékünnepséget Baróti Szabó Dávid születésének 280., valamint halálának 180. évfordulóján. A polgármesteri hivatal kezdeményezésére Pro Invest Barót címmel nemzetközi tanácskozást tartanak a befektetési lehetőségekről romániai, magyarországi és szlovákiai polgármesterekkel és vállalkozókkal. /A műsor elkészült. Barót - 775. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./1999. szeptember 18.
Fogaras és Nagyszeben társegyházközségek a Háromszék-felsőfehéri unitárius egyházkörhöz tartoznak, munkájuk az ottani szórványmagyarság életében létmentő. Fogarason az egyházközségben a hívek között fiatalok is vannak, legnagyobb gondjuk mégis az, hogy fogynak. "Hat esztendeje nem kereszteltünk ebben a templomban"- mondta Márkos Ervin lelkész, aki Babits hét esztendőre terjedő, ún. "fogarasi éveinek" ismerője és kutatója. Fogarason a helybeli római katolikus egyház kántora, az ozsdolai származású Palkó Sándor végzi el ingyenesen az énekvezéri teendőket; szórványban nincsenek felekezeti ellentétek. Nagyszebenben az unitáriusok a reformátusok templomában tartják az istentiszteleteket minden második héten. Márkos Ervin fogarasi lelkész civilben Concordia-díjas színirendező, Háromszék több városába is meghívták, hogy bemutassa Erdély bé vagyon kerítve című egyéni előadóestjét. /Élő egyház a szórványban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./1999. szeptember 24.
Húsz esztendő múltán ismét díjat nyert a sepsiszentgyörgyi Vox Humana, Szilágyi Zsolt vezetésével. A háromszéki madrigálkórus húsz éve aratta az olaszországi Goriziában első nemzetközi sikerét. Az elmúlt napokban Barcelonában az Európa és dalai elnevezést viselő nemzetközi kórustalálkozón a Vox Humana aranyérmet szerzett, míg karvezetőjük, Szilágyi Zsolt a tizenkét művészi irányító közül elnyerte a három legjobb karnagyot kitüntető karvezető mesteri címet. /Barcelona háromszéki aranyérmesei. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 24./1999. október 2.
Okt. 1-jén kezdődtek a Kovásznai Napok. A városi könyvtárban megnyílt a Kovászna tegnap és ma című könyvkiállítás. A Kőrösi Csoma Sándor Líceum udvarán felavatták az iskola elhunyt tanárai és diákjai emlékére állított kopjafát. Pro Urbe-díjjal tüntették ki dr. Benedek Géza nyugalmazott főorvost, Csorja Ferenc ny. tanárt, a református egyház dalárdájának karmesterét, Fábián Ernő ny. tanár-filozófust, politikai közírót és esszéírót, Gazda József ny. tanárt, írót és műkritikust, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökét, Kádár Gyulát, a kovásznai kisipari szövetkezet hajdani elnökét, továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet. /Kovásznai Napok ?99. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2., Pro Urbe-díjasok Kovásznán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1999. október 2.
Baross Gábor volt kereskedelmi miniszter emléktábláját szeretnék felállítani Sepsiszentgyörgyön, a vasútállomás épületére. 1891-ben futott be az első vasúti szerelvény Sepsiszentgyörgyre, Baross minisztersége idején. /Baross-emléktábla-avató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./1999. október 4.
Okt. 3-án Kézdivásárhelyen megtartották az angol tagozatos Bod Péter Tanítóképző Főiskola tanévnyitóját. A főiskolára 53-an jutottak be, 30-an tandíjmentes, 23-an pedig tandíjköteles helyre. Bajcsi Ildikó igazgató köszöntőjében elmondta, hogy a kézdivásárhelyi tanítóképzés 68 éves múltra tekint vissza. Az ünnepségre meghívták Markó Bélát, a város szülöttét, és Kötő József oktatásügyi államtitkárt. Markó Béla beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Kézdivásárhelynek vissza kell kapnia egykori iskolavárosi rangját, és a mai megnyitó csak egy lépés az önálló magyar egyetem megteremtésének göröngyös útján. /Megnyitották Kézdivásárhely első főiskoláját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4., Gaudeamus Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1999. október 4.
Kisbaconban, szülőföldjén a 140 esztendővel ezelőtt született meseíró, Cimbora-szerkesztő és harcos publicista Benedek Elekre emlékeztek. Kerek harminc éve lett emlékházzá a Mari-villa. Az ünnepségen Szabó Réka könyvét dedikálta (Jézus tanítványa voltam. Válogatás Benedek Elek műveiből születésének 140., az emlékház 30. évfordulójára, válogatta Szabó Réka, Budapest, 1999). /Elek apóra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./1999. október 4.
Dálnokon, Dózsa falujában állították fel a elsőnek a magyar államalapítás ezredik évfordulója előtt tisztelgő kopjafát. Rajta ez olvasható: Állíttatta Dálnok falu közössége és az iskola. Miért ilyen korán, hiszen jövőre lesz az évforduló, lehetne kérdezni. Azért, mert ez a faragott emlék tiszteleg a magyar honfoglalás 1100. és a szabadságharc 150. évfordulója előtt is. Az emlékállítás elkerülhetetlen volt, hiszen most ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a jelenlegi iskola, és ez az épület egyike volt annak a 400 népiskolának, melyet a magyar állam építtetett 1896-ban. Az impozáns emlékkopják a rajtuk levő faragott szimbólumokkal a gelencei faragómester, Kelemen Dénes tanító és fia munkája. /Millenniumi és centenáriumi kopják Dálnokban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./1999. október 5.
Ötödik alkalommal gyűltek össze Aradon az egykori Katolikus Gimnázium és a Zárda volt növendékei. Éder Ottó, iskolaigazgató rövid köszöntő beszédében felvázolta a város egyetlen magyar középiskolájának helyzetét. Tájékoztatta az egybegyűlteket az iskola céljairól, a kollégiumi munkálatokról. Az ünnepségen a kollégiumi téglajegyeket árusították, illetve a Szövétnek folyóirat és az Alma Mater, valamint a Wieser Tibor Alap gondozásában megjelentetett könyveket. Ezek bevételét is az internátusi munkálatokra fordítják. /V. Véndiák-találkozó Aradon. "Még mindig van mit mondanunk egymásnak, még tudunk örülni, mint hajdan" = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 5./A véndiák-találkozó egyik fénypontja volt a Delta Nemzeti Galériában okt. 2-án délután megnyitott képzőművészeti kiállítás. Két évvel ezelőtt az Alma Mater Alapítványt támogató aradi képzőművészek egy csoportja bemutatta munkáit Brassóban és Háromszék városaiban. Viszonzásképpen most brassói, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi festők, grafikusok, szobrászok küldték el munkáit az aradi tárlatra. Mellettük 13 aradi mutatta be új alkotásait. /Az Alma Mater Alapítvány képzőművészeti tárlata. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), okt. 5./1999. október 9.
Okt. 6-án a Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy/ megnyílt Nagy B. János amatőr festő kiállítása, aki az aradi tizenhárom portrésorozatával tisztelgett emlékük előtt. A most nyolcvanegy éves Nagy B. János nyugalmazott tanító Szárazajtán született, s hetvenöt éve él Sepsiszentgyörgyön. A múzeumban a budapesti Hadtörténeti Múzeum ajándékaként érkezett anyag látható. /A Székely Nemzeti Múzeum tisztelgése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./1999. október 11.
Mégis lesz földvári emlékmű a haláltáborban 1945-ben embertelen körülmények miatt meghalt sok száz magyar nemzetiségű áldozat tömegsírján, a Brassó megyei tanács jóváhagyta az emlékmű felállítását. Az emléktábla négynyelvű lesz. /Mégis lesz földvári emlékmű. = Háromszék, Sepsiszentgyörgy), okt. 11./1999. október 14.
Alapvetően megíratlan a romániai magyar irodalom története, állapította meg Bogdán László, ezt jelzi a Látó /Marosvásárhely/ folyóiratban elinduló vita is. Ha valaki mégis megírná, el kellene döntenie, kik számítanak egyáltalán erdélyi írónak. Azok, akik itt éltek? Akik itt születtek? Akiknek témáiban visszakísértenek az itteni élmények? Szembe kellene nézni például Ignácz Rózsa terjedelmes életművével is. A szerző igen fiatalon, színésznőként került Magyarországra, írni kezdett, s első regényei, a Trianon után felnövő erdélyi nemzedék problémáival foglalkozó Anyanyelve magyar? (1937), a vándorszínészek sanyarú sorsát felmutató, a Rézpénz (1938) s egy sor igen érdekes, az erdélyi sors fonákságaira hajazó írást is tartalmazó novelláskönyv (Levelek Erdélyből, 1939) után harmincegy esztendős, amikor egyik legfontosabb regénye, a Született Moldovában megjelenik. Ebben a csángók sorsát, a moldvai magyarság sanyarú helyzetét mutatta be. - A Rákosi-rendszerben Ignácz Rózsát nem adták ki. Fiókban maradó regénye, az 1950-es évek első felében írt megdöbbentő, A vádlott az idei könyvhét egyik eseménye volt. /Bogdán László: Perújrafelvétel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./1999. október 15.
A képviselőház védelmi bizottságában hívta fel a figyelmet a román nemzetállam egységét fenyegető veszélyekre az egyik romániai szabadkőműves-páholy vezetője, Costel Iancu nagymester. Iancu szerint már az igazi nemzeti szabadkőműves-páholyt is veszély fenyegeti, mivel Romániában, különösen Erdélyben olyan "budapesti, bécsi és párizsi kapcsolatokkal rendelkező szabadkőműves szervezetek jelentek meg, amelyek a romániai nemzeti nagypáholyon ütött rés segítségével Románia föderalizálására törekszenek". Costel Iancu azt követően jelent meg a képviselőház védelmi bizottsága előtt, hogy a testület elnöke, Ioan Mircea Pascu az Erdély elszakítására kidolgozott magyar kormányterv súlyos bizonyítékaként emlegette, hogy már a román szabadkőművességet is a föderalizálási törekvések fenyegetik. /Erdély föderalizásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./1999. október 18.
Két évtizeddel ezelőtt a kökösi emlékmű elé emeletes házat építettek, a ház eltakarta az emlékművet. A helybeliek kérésére Sánta Gyula kökösi polgármester az emlékművet az azt megillető helyre költöztette. /Egy emlékmű újjászületése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./1999. október 20.
Két riportkötet is napvilágot látott Háromszéken. A két szerző a Háromszék című megyei lap erdővidéki, illetve kézdivásárhelyi tudósítója. Benkő Levente Hová mennek a bányászok? című könyve a változó hegyi övezet munkavilágát átalakító kihívásokra keresi a választ, mutat fel lehetséges opciókat. Iochom István könyve (Pisztoly az Olt vízében) különböző történések hátterét vizsgálja, azok mozgatórugóit tárja fel. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy mindkét újságíró az idén már másodszor jelentkezett kötettel: Benkő Levente a földvári haláltábor túlélőinek visszaemlékezéseit, a fellelhető dokumentumokat adta közre, míg Iochom István az elhíresült Agache-ügy valós történéseit összegezte kötetben. /Riportkötetekkel gazdagodva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./1999. október 20.
Bogdán László /Sepsiszentgyörgy/ tizenhat prózai és verseskötet szerzője okt. 19-én Budapesten ünnepélyes külsőségek között vette át - Buda Ferenc, Kovács István (aki mifelénk a Kaláka Könyvek sorozatban megjelent Bem apó című könyvéről ismert) Vajda Miklós és Valachi Anna társaságában - az 1999. évi Déry-díjat a magyar irodalom művelésében elért eredményéért. Ugyancsak Bogdán Lászlónak ítélte oda idei nívódíját a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld című folyóirat is. /Bogdán László díjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./1999. október 21.
Harmadik éve annak, hogy a Kanadában élő magyarok ösztöndíjjal támogatják többek között a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium diákjait. A montreali Szent István Magyar Kultúregyesület tagjai, ígéretük szerint tíz éven át segítik az erdélyi magyar iskolákat, a diákoknak ítélt támogatás révén. Okt. 20-án adta át a gimnáziumban az igazgatóság a fejenként 246 kanadai dollárnak megfelelő 2 758 000 lejt annak a tizenegy diáknak, akiket a 23 jelentkező közül előbb az iskolai ösztöndíjbizottság, majd az adományozók választottak ki. A kis ünnepségen jelen volt az iskola egykori tanára, a jelenleg Svédországban élő Rusz Pál is, aki baráti kapcsolata révén sokban hozzájárult ahhoz, hogy az iskola diákjai a kanadaiak ösztöndíjában részesülhetnek. Az ő volt osztálytársa, gyerekkori barátja ugyanis Baka Károly, a Szent István Magyar Kultúregyesület elnöke, aki Háromszékről vándorolt ki Kanadába, és aki minden alkalmat megragad, hogy szülőföldjének, annak lakóinak segítséget nyújtson. /Ösztöndíj Kanadából a csíki diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./