udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2176
találat
lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 2161-2176
Helymutató:
Háromszék
1999. október 22.
Okt. 21-én Sepsiszentgyörgyön, a Corvina könyvesboltban bemutatták Albert Ernő legújabb kötetét: Az Eltiport szabadság. Jöttek az oroszok, 1849. /(Mózes): Könyvbemutató a Kuckóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./1999. október 22.
Okt. 21-én Kézdivásárhely utolsó névtelen iskolája felvette Petőfi Sándor nevét. A névadó ünnepség a régi posta épülete falán levő Petőfi-domborműves emléktáblánál kezdődött. Incze László tanár, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója mondott beszédet. Ebben az iskolában 939 - 785 magyar és 154 román anyanyelvű - iskolás tanul 58 tanerő irányítása alatt. Dr. Szőcs Géza egyetemi tanár, a Siculus rádió főszerkesztője gratulált az ünneplő iskolának. /(Iochom): Az iskola neve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./1999. október 23.
Okt. 23-án Kézdivásárhelyen az RMDSZ választmánya a református temetõben az 1956-os magyar forradalom 43. évfordulója alkalmából a mártíroknak állított kopjafánál megemlékezést szervezett. A kopjafán tíz kivégzett erdélyi vértanú neve olvasható, 1994-ben Lõrincz Károly vargyasi volt politikai fogoly kezdeményezésére állították fel. Németh Csaba szenátor az '56-os magyarországi történteket, Lõrincz Károly az erdélyi eseményeket, a Szoboszlay-csoport tevékenységét, a kirakatpert, a megtorlást, a kivégzett mártírok emlékét elevenítette fel. (Dévai) Szombaton Kézdivásárhelyen. Az '56-os mártírokra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./1999. október 23.
Okt. 22-én iskolaalapítókra, -fenntartókra, az iskola mindenkori diákjaira, tanáraira emlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium létesítésének 140. évfordulója alkalmából. Gróf Mikó Imre adománya lehetővé tette a háromszéki iskola fennmaradását. 140 gyertyát gyújtottak meg a kollégium ablakaiban, emlékezőül. Megkoszorúzták a Mikó-szobrot és az emléktáblát, megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt Mikó-kiállítást, megszemlélték a kollégiumi könyvtárban rendezett iskolatörténeti kiállítást. Emléktáblát lepleztek le, a Vártemplomnál kopjafakoszorúzás következett, este színházi emlékműsor és táncház zárta a megemlékezés napját. /A Székely Mikó Kollégium 140 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24., Fekete Réka: 140 éves a Székely Mikó Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./1999. október 25.
Okt. 24-én Torján, az altorjai római katolikus templomkertben, az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére Szörtsey Eleknek, az '56-os forradalom és szabadságharc egyik erdélyi áldozatának emlékére állítottak kopjafát. A kopjafát Lõrincz Károly vargyasi és Farkas Pál torjai egykori politikai fogoly leplezte le. Lõrincz Károly a Szoboszlay-csoport tevékenységérõl, az '56-os magyar forradalom jelentõségérõl szólt. Az egykori bajtárs mementóként a felsõháromszéki bebörtönzöttek és kivégzettek nevét is felolvasta. Az RMDSZ-szervezet elnöke és alelnöke az Ábrahám Árpád (1915-1958) torjai mártírpap emlékére állított kopjafát is megkoszorúzta. A magyar himnusz közös eléneklése után Bokor Béla alpolgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a kopjafa felállításához, illetve az ünnepség megszervezéséhez hozzájárultak. /(Iochom): Kopjafaavatás Torján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./1999. október 26.
Dr. Hollanda Dénes marosvásárhelyi egyetemi tanár Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen találkozott az érdeklődőkkel, hogy beszéljen egy Marosvásárhelyen létrehozandó magyar nyelvű műszaki egyetem megteremtésének lehetőségéről. Jelenleg nem marad más lehetőség, mint magánegyetemek létesítése. Az elképzelések szerint magánegyetemként a majdani intézet önellátó lenne, a diákok kétharmada nem fizetne, egyharmada pedig fizetne tandíjat, és a legjobbak ösztöndíjat is kapnának. Az egyetem mellett működne egy nagyobb műhely, ahol a diákok hetente legalább nyolc órát dolgoznának a termelésben. Mivel az alapítvány nem fizet adót, az ott előállított termékekből származó összegekből fenn lehetne tartani az intézményt. Első lépésként a majdani egyetem részére telket kell vásárolni. A munkálatok beindításához 500 millió forintra lenne szükségük. Felajánlásokat, adományt várnak. /Magyar nyelvű műszaki egyetem Marosvásárhelyen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./1999. október 27.
Okt. 26-án a nemzeti és vallási kisebbségben élők sajátos helyzetét elemezték Félixfürdőn a nemzetközi egyházi és etnikai kisebbségügyi értekezlet előadói. Tőkés László püspök igehirdetésével kezdődött a tanácskozás. Az erdélyi, délvidéki és felvidéki beszámolókból az világlott ki, hogy az egyháznak igen nagy szerepe van a nemzetmegtartásban. A kisebbségi létnek megvannak a hasonlóságai, főként a kommunista utódállamokban. Dr. Tőkéczki László budapesti professzor beszélt egyház és nemzet viszonyának politikai vetületeiről, majd dr. Kiss Gy. Csaba a magyar nemzeti és vallási összefüggésekről értekezett. A rendezvény okt. 27-én ér véget. /Tünde: Mit jelent kereszténynek lenni kisebbségiként? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27., Egyházi-etnikai kisebbségügyi értekezlet Félix-fürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Az értekezleten 13 ország egyházi vezetői, teológiai és egyetemi tanárai vitatták meg a nemzeti és vallási önazonosság összefüggéseit, a nemzeti és vallási kisebbségek védelmét. Az értekezletről kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy a résztvevők olyan Európában képzelik el népeik és egyházaik közös jövőjét, amely "a teremtés rendje szerinti sokféleség gazdagságában a kisebbségek jogait tiszteletben tartja és védelmezi". A kisebbségi autonómiák a leghatékonyabb kisebbségvédelem eszközei lehetnek. /Nemzetközi református értekezlet a kisebbségekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./1999. október 29.
Okt. 28-án a kormányülésen visszavonták Vasile Salcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Farcas prefektus felmentése után az új prefektus kinevezése miatt belharc robbant ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezeténél. - A kormány tartalékából kétmilliárd lejhez jutottak a magyar történelmi egyházak. E határozat a magyar egyházfőknek Radu Vasile miniszterelnöknél tett múlt heti látogatásának eredménye. A pénzt elsősorban a lelkipásztorok fizetésének kiegészítésére fordítják. - Sepsiszentgyörgyön az Árkádos-házat, amelyben eddig az állami levéltár működött, a Művelődési Minisztériumhoz utalták, az ingatlan a Keleti-Kárpátok Múzeumának ad majd otthont. /Kiss Olivér: Kétmilliárd lej a magyar egyházaknak Visszavonták Salcudean jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ Puskás Bálint Zoltán szenátor okt. 29-én, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy borúlátó Románia EU-csatlakozását illetően. Kijelentette, hogy mind az előző, mind a jelenlegi kormánykoalíció felelős, amiért a pénzintézetek és külföldi befektetők Románia szavahihetőségének elvesztése miatt maradnak távol. Közölte, hogy a magánosítás során 26 millió német márkával, 1,4 milliárd USA-dollárral és 14 684 milliárd lejjel lett gazdagabb az államkassza, de ennek felhasználásáról hallgat a pénzügyi tárca. Hozzátette azt is, hogy Romániában pillanatnyilag becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 55-60 százalékát teszi ki a feketepiac. A szenátor elmondta, hogy a levéltárnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Lábasházat a belügyminisztériumtól a művelődésügyi tárca venné át a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közbelépett, és ezt egyelőre megakadályozták. A Lábasházban töltötték életük utolsó napjait a forradalom újbóli kirobbantásáért létrehozott ún. Makk-féle összeesküvésben való részvételért 1852-ben halálra ítélt és kivégzett Váradi József és Bartalis Ferenc székely vértanúk. Ezért szorgalmazzák, hogy a ház a megyei vagy a városi tanács tulajdonába kerüljön. /Minden egyezség felborul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ Előzmény: Radu Vasile miniszterelnöknek kinevezése utáni első útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett. 1998. április 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel és találkozott a helyi román szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. /Szabadság (Kolozsvár), 1998. ápr. 17, 18./ A tervezett Román Szellemiség Múzeumát Keleti Kárpátok Múzeumának is nevezték.1999. október 29.
Okt. 28-án Sepsiszentgyörgyön megnyílt Deák M. Ria, Deák Barna és Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművészek közös tárlata. /Szárnyaló ábrák" a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./1999. november 1.
Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön kopjafaavatással tisztelegtek az egykori magyar katonák és foglyok emlékének. A vártemplom mellett leleplezték György Benedek baróti faragómester alkotását. Az emlékoszlop oldalain négy eseményt rögzítettek: a 896-os évszám a honfoglalást, az 1848/49-es évszám a magyar forradalmat és szabadságharcot, az 1918/19, valamint az 1942/52-es évszám a két világháborút és az utolsó magyar foglyok hazatérésének időpontját jelöli meg. /Kopjaavatás a vártemplom udvarán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./1999. november 1.
Nov. 1-jén halottaira emlékezett Futásfalva. Az eseményre hazasereglettek az elszármazottak is. Az 1856-ban felszentelt és az utóbbi években felújított templomban Tifán Lajos római katolikus plébános celebrált szentmisét. A lelkipásztor a falu elhunytaira emlékezett, ugyanakkor felidézte a földvári fogolytáborban 1945 februárjában elhunyt futásfalvi Bardocz Mózes mezősámsondi plébános és a kommunista diktatúra által meghurcolt és börtönbe vetett, szintén vértanúhalált halt Páll Gyula plébános emlékét. Megkoszorúzták a futásfalvi negyvennyolcasok és Bardocz Mózes, illetve Páll Gyula emlékművét. /Futásfalva. Emlékezés a vértanúkra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./1999. november 2.
Megtartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Középiskolás-szövetség (RMKSZ). A középiskolások azzal indokolják az új alapokon induló kulturális és érdekképviseleti szerv életre hívását, hogy korábbi szervezetük, a MAKOSZ több éve rossz ügyvitelt folytat, s ezt az ifjúság részéről érkező negatív visszajelzések is megerősítik. Az alakuló ülésen a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek és a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum és a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum diáktanácsainak képviselői vettek részt. Kidolgozták az alapszabályt és a cselekvési programot, amelyben megjelölték, hogy rövid távon a tömörülés programszervezéssel és a diáktanácsoktól érkező tervezetek anyagi és szellemi támogatásával kíván foglalkozni. Az RMKSZ-t támogatásáról biztosította a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége (DUMA) és több közéleti személyiség. /Új diákszövetség alakult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./1999. november 2.
Csehországban, Novy Borban rendezik meg kétévente a Christal Chor kórusfesztivált. Idén a 16 benevező közül a hét legjobb együttes közé került a sepsiszentgyörgyi Pro Muzica kamarakórus is. Végül a Sipos Zoltán vezette énekkar kétszeres elismerésben részesült: ezüstérmet szerzett, és a zsűri különdíjjal tüntette ki a folklór kategóriában. A nemrég alakult együttesnek az ankarai harmadik helyezés után a mostani ezüstérem újabb nemzetközi elismerést jelent, amelyért szívből gratulálhatunk. A verseny előtt a Pro Muzica koncertturnét tett, nagy sikerrel léptek fel Kiskunlacházán és a felvidéki Jókán. /Ezüstérmes a Pro Muzica. Kimagasló siker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./1999. november 3.
Nov. 4-én jelent meg először a Szabadság Műsorhét nevű tévé- és rádióműsor-melléklete, melyet úgy reklámoznak, hogy Erdély, sőt Románia legnagyobb példányszámban megjelenő magyar nyelvű sajtókiadványa, mert egyszerre öt lap - a Szabadság, a Bihari Napló, a Háromszék, a Brassói Lapok és az Új Kelet - közös melléklete. Összesen 60 600 példányban jelenik meg hetente egyszer Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig jóformán egész Erdélyben. /Legnagyobb példányszámban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./1999. november 15.
Nov. 12-14-e között zajlott le Székelyudvarhelyen a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ VII. kongresszusa. Az RMDSZ vezetése nem képviseltette magát, üdvözlő levelet sem küldtek. Jelen volt viszont Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Pap Kincses Előd, a Reform Tömörülés alelnöke. Nagy Pált (Székelyudvarhely) újra elnökké választotta a kongresszus. A beszámolókból kiderült, hogy a szórványvidéket kivéve mindenhol feszült a hangulat a megyei RMDSZ-ek és ifjúsági szervezetek között. /Az RMDSZ nemlétezőnek tekintette. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ A zárónyilatkozat szerint a szövetség nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a tagszervezetek közötti együttműködés javítására, valamint a helyi RMDSZ-szervezetekkel való kapcsolattartásra. /MISZSZ-kongresszus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./1999. november 15.
Nov. 13-án táncházzal ért véget a tizenegyedik alkalommal megrendezett Népzene- és néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön, melyet hagyományosan a Háromszék Állami Népi Együttes rendez meg. /XI. Népzene- és Néptánctalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./1999. november 16.
A romániai magyar történelmi egyházak vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében közös részvétellel alapítványt hoznak létre. Most készül az egyházi hátterű magyar nyelvű magánegyetem létrehozását szolgáló alapítvány bejegyzési okirata - nyilatkozta Mikó Lőrinc, a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkára. Az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, s ennek karai és részintézményei Erdély különböző régióiban fognak működni. Teljes az egyetértés a romániai magyar történelmi egyházak vezetői és azok között, akik a Partiumi Keresztény Egyetemmel foglalkoznak. A partiumi egyetem is integrálódni fog az öt romániai magyar történelmi egyház által létrehozandó magyar nyelvű magánegyetembe. /Magyar egyetem. Készülnek a támogatás fogadására. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./1999. november 19.
Megjelent a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ és a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ közös évkönyve, az ACTA. (Felelős szerkesztő: Kónya Ádám; szerkesztőbizottsági tagok: Szabó András, Cserey Zoltán, Kocs Irén, Rákóczy Rozália, Tüdős S. Kinga, Zsigmond Győző, Dénes István.) A kétkötetes évkönyv természettudományi, régészeti, történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi tanulmányok mellett dokumentumanyagokat tartalmaz. Az évkönyvben olvasható többek között Olasz Gabriella tanulmánya az egyedülálló kézdivásárhelyi településszerkezetről., Cs. Bogács Dénes levéltári kutatását összegezte (Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17?18. században). Sebestyén Dobó Klára népzenei anyagot közölt. /Közös múzeumi évkönyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./1999. november 20.
Nov. 20-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartották az első olyan geológustalálkozót, amelyen zömmel székelyföldi szakmabeliek vettek részt. Boér Hunor muzeológus elmondta: mára a Székely Nemzeti Múzeum maradt az egyedüli határon kívüli magyar intézmény, amely folytonosan működik. Márton István a kolozsvári földtani kutató diákcsoport, a GEKKO tevékenységét és kiadványát vázolta. Wanek Ferenc, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke "megtűrtnek" nevezte a kolozsvári magyar nyelvű geológia-földrajz szakot. /Székelyföldi geológusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./1999. november 20.
Reprint kiadásban jelentették meg az Erdélyi csillagok című, hajdan népszerű kötetet, amelyben Bánffy Miklós, Tavaszy Sándor, Vita Zsigmond és mások írtak esszéportrékat az erdélyi múlt olyan nevezetességeiről, mint Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Benkő József, Jósika Miklós, Wesselényi Miklós, Kriza János, Orbán Balázs vagy Székely Bertalan? A mintaszerű elemzések mindig arra keresik a választ, hogyan történt mindaz, ami megtörtént a portré hőseivel? /Olvasólámpa. Erdélyi csillagok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./1999. november 23.
Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./1999. november 24.
A MOL Romániában a harmadik legnagyobb kúthálózattal rendelkezik. A társaság nov. 23-án MOL Marosvásárhelyen nyitotta meg 39. romániai üzemanyagtöltő állomását, és idén decemberben átadják a 40. állomást is. /Terjeszkedik a MOL. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./1999. november 27.
Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./1999. november 30.
Nov. 27-én a Román Példányszám-auditáló Iroda kiállította a Bihari Naplónak azt a bizonylatot, amely a hivatalosan nyomtatott és eladott példányszámát igazolja. A nagyváradi napilap a harmadik helyen áll a országban megjelenő ama megyei napilapok között, amelyek a hitelesíttették példányszámunkat. A napi átlagosan eladott 16.653 példánynál csak a craiovai Gazeta de Sud és az aradi Adevarul de Arad tud többet igazolni. A Bihari Napló mellékleteként kiadott ingyenes hetilap, a Műsorhét példányszáma 1999 első félévében átlagosan 26.280, és 24.412 példányban kelt el hetente. Ez a műsormelléklet jelenleg Románia legnagyobb példányszámú magyar sajtóterméke: hetente 62 ezer példányban nyomtatják ki a nagyváradi Dialog nyomdában, s a Bihari Napló olvasói mellett a kolozsvári Szabadság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a Brassói Lapok, valamint a Gyergyószentmiklóson megjelenő Új Kelet olvasói is megkapják. /A legnagyobb példányszám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./1999. december 2.
Dec. 2-án kezdődött Bukarestben a délkelet-európai együttműködési folyamatban (SEECP) részt vevő államok külügyminiszteri összejövetele. Megvitatják a Koszovóra vonatkozó ENSZ-határozat elfogadása után keletkezett helyzetet, szó lesz a stabilitási egyezmény mechanizmusairól, és egyeztetik a tagállamok álláspontját a regionális kérdésekről. /Külügyminiszterek találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./1999. december 2.
Dec. 2-án Budapesten a nemzetképről szóló konferenciát rendezett a Fidesz parlamenti frakciója. Magyarországnak szüksége lenne egy jól megragadható önképre - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a konferencián. A nemzetkép formálásával kapcsolatos kormányzati szerepről szólva úgy vélte, hogy a nemzetképet nem a kabinetnek kell kitalálnia és megalkotnia. A kormány feladata ennek a munkának az összehangolása, koordinálása. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy hiányzik egy biztos ecsetvonásokkal felvázolt vízió és az ezt bemutató összehangolt egységes stratégia. A miniszterelnök véleménye szerint az alföldi parasztvilághoz, a magyar nemes híres virtusához és a magyar ember találékonyságához kapcsolódó elemeket meg kell próbálni belefoglalni abba a képbe, amely egy másik, modernebb, megváltozott Magyarországról szól. Tempfli József nagyváradi püspök az állam és az egyházak együttműködésének nemzetformáló szerepére fektette a hangsúlyt. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke leszögezte: a nemzetkép megrajzolásához önmagában kevés csak Magyarország, mint ahogy kevés lenne az anyaország nélkül a határon túli magyarság is. /Magyar nemzetkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./1999. december 3.
December elsejétől Buzsi András ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség parancsnoka. Eddig a megye öt városa rendőrségének mindegyikét román etnikumú parancsnok vezette. /(Flóra Gábor): Ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Buzsi András ezredes eddig a megyei rendőrségen dolgozott. Elődje, Palade Eugen saját kérésére vált meg eddigi tisztségétől. Buzsi András az 1989-es változások óta Kézdivásárhely ötödik rendőrfőnöke. 1989. december 22-e után két-három hétig Benkő András ny. ezredes, majd az ugyancsak rövid időre kinevezett Tüzesi Kolumbán Sándor irányította a rendőrségi munkát. Lévai László Attila 1990. január közepétől 1995 májusáig volt rendőrfőnök, majd májustól november 15-ig Stoleru Ionic, Palade pedig 1995. novemberétől mostanáig volt Kézdivásárhely rendőrfőnöke. /Új rendőrfőnök Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./1999. december 7.
Néhány héttel ezelőtt nagy meghökkenést keltett, mikor Jean Claude Perisset bukaresti pápai nuncius Szatmárnémetiben kijelentette, Romániában nincs csángókérdés, az csak erdélyi és magyarországi értelmiségi körökben mesterségesen felnagyított ügy. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége levelet írt a nunciusnak, kérve, látogassa meg Moldvában őket. A Vatikán romániai küldötte dec. 6-án Bákóba látogatott, s a helyi római katolikus esperességre hívta találkozóra a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőit. A találkozón tizennyolc szervezeti tag jelent meg Pusztináról, Klézséről, Lészpedről, Forrófalváról Nagypatakról, Trunkból és Szabófalváról. A nuncius fogadta Csicsó Antalt, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét és Duma Andrást, a klézsei szervezet elnökét. Duma András úgy látta, hogy a nuncius közvetíteni akar a szervezet és a iasi-i püspökség között. Csicsó Antal hangsúlyozta, nagy eredmény volt, hogy a csángó szövetség képviselői találkozhattak az apostoli nunciussal. Perisset felajánlotta, közvetítő szerepet vállal a csángó-magyar szövetség és a iasi-i püspökség közti konfliktusban. /A pápai nuncius közvetíteni kíván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./1999. december 9.
Nagyobb arculcsapás rég nem érte a magyarságot, mint a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház újabb eltulajdonítása, állapította meg Sylvester Lajos. Kormány-főtisztviselők ígérték meg, hogy "elfektetik az ügyet", nem óhajtanak újabb etnikai feszültséget kelteni, és így tovább. A hír hallatán hazai magyarságban megfogalmazódott, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen "partnerekkel" a koalícióban végsőkig kitartani? A Lábas Ház nem csupán azért nemzeti szimbólumunk, mert a szabadságért és függetlenségért mártírhalált halt Bartalis és Váradi siralomháza is volt, nem csupán műemlék jellege, hanem az is, hogy évtizedeken át a totalitarista diktatúra vastag falú börtöne volt, ahol történelmünkről tanúskodó okiratainkat, dokumentumainkat, a magyarság szellemi előéletét tartották fogva, s amelyekhez normális körülmények között nem lehetett hozzáférkőzni. És történik mindez azokban a napokban, amikor a román kultúra hete alkalmából Budapesten Caramitru minisztert, aki a Lábas Ház kisajátításának egyik aláírója és új tulajdonosa. A Lábas Ház elfoglalása provokáció, szögezte le Sylvester. /Sylvester Lajos: A Lábas Ház szimbolikája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./1999. december 13.
Dec. 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban köszöntötték Egyed Ákost, hetvenedik születésnapja alkalmából. Albert Álmos polgármestere köszöntötte Egyed Ákost, majd Háromszék becses kitüntetését: a Kultúra Szabadságáért díjat adta át az akadémikusnak Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője. Az ünnepelt érdemeit Cserey Zoltán történész méltatta. /(Flóra Gábor): Szülőföld és jeles fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./