udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 2461-2490 | 2491-2520 | 2521-2550 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1996. szeptember 5.
Románia és Magyarország szerencsésebb megoldást talált az 1201-es ajánlás kezelésére, mint annak idején Magyarország és Szlovákia, nyilatkozta Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet az Adevarul szept. 5-i számában. Szerinte a lábjegyzet jó megoldás. Elismerte, hogy az amerikai kormány mind a román, mind a magyar külügyminisztériumnak felemlegette, hogy ideje véglegesíteni az alapszerződést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./1996. szeptember 5.
Szept. 5-én Csíkszeredában megnyílt a Soros Alapítvány csíkszerdai Oktatási Központja. A központban angol és német nyelvű oktatás, számítástechnikai képzés és Internet-szolgáltatás indul. Az első rendezvény egy háromnapos menedzsment szeminárium, amelyet a kolozsvári Menedzserképző Intézet Angliában tanult szakemberei tartanak. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./ 1996. szeptember 6.
Az RMDSZ SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács szept. 6-án Marosvásárhelyen tartott együttes ülést. Markó Béla elnök ismertette a szerződés kidolgozásának történetét, az RMDSZ elvárásait, újból leszögezte legfontosabb kifogásait: az 1201-es ajánlás leszűkített értelmezését és azt, hogy az alapszerződés befolyásolja a romániai választásokat. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a szervezetnek komoly kifogásai vannak az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ jogot formál arra, hogy elmondhassa véleményét, hogy ne a feje fölött döntsenek. Voltak konzultációk, de az RMDSZ álláspontját, követeléseit figyelmen kívül hagyták és ezek a konzultációk pusztán tájékoztatási jellegűekké váltak. Kifogásolta a szerződés szűkítő lábjegyzetét. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy értékelte, hogy az RMDSZ-nek ragaszkodnia kell érdemi álláspontjához, hiszen minderről a történelem és az utókor előtt számot kell adnia. Élesen bírálta a Horn-kormány magatartását, amely figyelmen kívül hagyta az RMDSZ próbálkozásait, noha a magyar miniszterelnök megígérte, hogy nem ír alá olyan alapszerződést, amely sértené a romániai magyar közösség érdekeit. Tőkés László külön indítványt nyújtott be, javasolva, hogy az SZKT kérje fel a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSZ követeléseinek megfelelően, halasszák el az aláírást, a helyszín ne Temesvár, hanem Világos legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Figyelmeztetett arra, hogy miközben a román külügyminiszter a világ előtt a kormány hajlandóságát bizonygatja az elkobzott egyházi javak rendezésére, az egyházügyi főosztály átiratban fejtegeti, hogy a magyar egyházaknak nincs joguk ingatlanjaikhoz, mert azokat a románok kizsákmányolása árán építették, ugyanakkor az állam fizetést biztosít a papoknak, tekintsék ezt kártérítésnek. Takács Csaba alelnök a román kormány felelősségére irányította a figyelmet. Csapó József szenátor az állítólagos pozitív vonásokat vonta kétségbe. Arra figyelmeztetett, hogy a tervezet 15. szakaszában megfogalmazott kisebbségi jogok még a jelenleg érvényben levő kereteket is szűkítik. Frunda György szenátor ezzel szemben azt javasolta, hogy semmiképpen se hozzanak olyan döntést, amely elítéli az alapszerződés aláírását. Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Nagy István az Erdélyi Kezdeményezésnek az alapszerződést elítélő állásfoglalását olvasta fel. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontjával összhangban javasolta: az RMDSZ csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függenek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbevételét és a belső választások megrendezését említette. - Több tervezet és állásfoglalás alapján folyt a vita arról, hogyan foglaljon állást az RMDSZ a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Végül a nyilatkozatot, hogy az RMDSZ "tudomásul vette" a szerződést, 65 szavazattal elfogadták 3 ellenében és 11 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Kiadott nyilatkozatuk szerint az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki az romániai magyar nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén." Az Európa Tanács 1201-es ajánlása jogi érvényű kötelezettséggé válik, azonban "csak megfelelő törvényalkotás, végrehajtás és ellenőrzés esetén lesz lehetőség arra, hogy az anyanyelvű oktatásra, a kétnyelvű feliratokra, a saját médiára, az erőszakos asszimiláció tiltására vonatkozó rendelkezések már a közeljövőben helyzetünk jó irányú változásához vezessenek." Az RMDSZ változatlanul kiáll a programjában szereplő jogállamiság, a kisebbségi kérdés rendezése, a különböző autonómia-formák érvényesítése mellett. A kollektív jogok elvetése, a nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés nem felel meg az RMDSZ törekvéseinek. Az RMDSZ elengedhetetlen követelménynek tartja az elkobzott egyházi és közösségi javak helyzetének rendezését és nem tartja kielégítőnek a dokumentumban foglaltak betartását biztosító garanciát sem. "Aláírás előtt még egyszer figyelmeztetjük az aláíró feleket politikai és történelmi felelősségükre." A romániai magyar nemzeti közösségnek a jövőben még inkább olyan közképviseletre van szüksége, amely hatékonyan lép fel e célok megvalósításáért. Ezt a közképviseletet csak a romániai magyar nemzeti közösség egységes és aktív hozzáállása biztosíthatja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./ A nyilatkozatot szintén közölte: Magyar Szó (Újvidék), szept. 10./1996. szeptember 6.
Takács Csaba nyilatkozott a Szabadságnak, kifejtette, hogy a pápai találkozó konkrét lépései, a munkacsoportok létrehozása optimizmusra adott okot, hogy "az RMDSZ mégsem csupán egy magára hagyott, jogaiért elszigetelten törtető csoport." Az alapszerződés aláírásának kijelölt helyszínéről az RMDSZ vezetősége "a rádióból értesült", annak ellenére, hogy nagyon kis idővel azelőtt a magyar külügyminiszterrel való tárgyalásuk során ez a kérdés is felvetődött. Kovács László akkor még úgy tartotta, hogy valamelyik európai szervezet lesz a székhely, de szó sem volt Temesvárról. Mindez azonban nem meglepő, hogy az RMDSZ-re az utóbbi hónapban különben is csupán a tájékoztatott fél és nem a konzultációkban érdekelt partner szerepét osztották ki. Íme, a rádió útján értesülnek a döntésekről - méltatlankodott Takács Csaba, aki szerint ez az alapszerződés nem olyan, amely méltó lenne ahhoz, hogy" Temesváron írják alá. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ 1996. szeptember 6.
Teodor Melescanu külügyminisztert nagy örömmel fogadták szept. 6-án Kolozsváron, az Avram Iancu Társaság ülésén, melynek ő is tagja. A külügyminiszter beszélt az alapszerződésről, kifejtve, hogy kollektív jogok nem léteznek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ 1996. szeptember 6.
A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia 95 magyar hallgatója az anyanyelven történő újraindításáért 1995 októberében beadott kérvényének nem lett hatása, annak ellenére, hogy a miniszter szóbelileg és írásban ezt megígérte. A Zeneakadémia rektorához és szenátusához írt állásfoglalásukban a főiskola magyar tanárai megerősítették a kérés szükségességét, kifejtve, érthetetlen, hogy a Zeneakadémia az egyetemi autonómiára hivatkozva utasította el az anyanyelvi képzést. A Zeneakadémia 1951-ig önálló magyar főiskola volt, akkor egyesítették a román főiskolával. Elfogadhatatlan az az értékelés, hogy az addig létező magyar főiskola kommunista hagyomány. "Román kollégáinknak tudniuk kell, hogy ugyanúgy ragaszkodunk a zenei szakma anyanyelvünkön történő elsajátításához, mint saját maguk." Az állásfoglalást a főiskola magyar tanárai írták alá, Demény Attila, dr. Almási István, Márkos Albert és a többi, csatlakoztak hozzájuk a Magyar Opera vezetői is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./1996. szeptember 7.
Szept. 7-én rangos külföldi részvétel mellett az Unitárius Egyház hozzájárulása a magyar kultúrához című tudományos értekezlettel és hálaadó istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára Kolozsvár unitáriusai. Dr. Szabó Pál főgondnok köszöntötte a megjelenteket, dr. László Gyulának a kettős honfoglalást felvázoló tanulmányát felolvasták, dr. Szabó Árpád főjegyző, teológiai tanár a tordai országgyűlés Európában első ízben vallásszabadságot hirdető határozatáról értekezett, dr. Bodor András történész a kolozsvári Unitárius Kollégium múltjáról, dr. Molnár István néprajzkutató az 1793-ban alapított Székelykeresztúri Főgimnázium történetéről, dr. Gaal György a tordai Unitárius Főgimnázium az erdélyi művelődés szolgálatában címen, Faragó József Kriza János püspökről tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./1996. szeptember 7.
Szept. 7-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Református Diakóniai Központban tartották meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság V. vándorgyűlését. Dr. Kerekes Jenő, az RMKT elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a társaság évente más-más városban megtartott vándorgyűlése mindig nagy érdeklődést váltott ki. Szalkay József, a Páter Bank marosvásárhelyi igazgatója az immár fél éve működő pénzintézet vezérigazgatója, Péter László megbízásából vett részt az ülésen. Elmondta, hogy a Páter Bank egyelőre csak számlavezetéssel, elszámolásokkal foglalkozik. A Páter Bank román-magyar-amerikai bankká alakul, mert a Budapest Bankban /a Páter Bank főrészvényese/ 60 %-os többséggel rendelkezik a General Electric. A bank hitelezése csak október-november tájékán indul meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1996. szeptember 7.
Jeles nap lesz a Szilágy megyei Zsobok történetében szept. 7-e. A 350 lelkes kalotaszegi faluban sok vendéget fogadtak Németországból, Hollandiából, Magyarországról: segélyegyesületek, egyházközségek képviselőit, akik segítették a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ felépítését. Két éve helyezték el az alapkövet, emlékezett dr. Molnár János professzor, református lelkész. A 80 lakót befogadó otthonban díszterem, könyvtár, ebédlő, konyha is van. Árvák laknak majd itt és a szórványból jöhetnek ide iskolások tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Jelen volt többek között Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./1996. szeptember 7.
Jakó Zsigmond nagyívű előadást tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ millecentenáriumot ünneplő közgyűlésén. "Ma szinte szégyenlősen ünnepel a hivatalosság." "Napjainkban az államnemzet széthullása után teljesen új nemzettudatra kell mindnyájunknak" átváltanunk. /Jakó Zsigmond: Ezerszáz esztendő. Elhangzott az EME 1996. évi ünnepi közgyűlésén máj. 4-én. Közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8., Erdélyi Múzeum LVIII. kötet 1996. 1-2. - továbbá: Erdélyi Tudományos Füzetek 222. sz. /Kolozsvár, 1996./1996. szeptember 7.
Új román történelmi folyóirat indult augusztusban, a Dosarele istoriei címmel /magyarul: A történelem iratcsomói/. Az első szám 1956 hatásával foglalkozik. Ioan Cristoiu a folyóirat igazgatója, Mircea Suciu a főszerkesztője. A főszerkesztő kifejtette, hogy Romániában a hivatásos történészek és a nagyközönség között nincs átjárás, ezen akar segíteni a folyóirat. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek annyira megbíztak a románokban, hogy Nagy Imre kormányának letartóztatott tagjait Romániába deportálták, Snagovba, ahol a Román Kommunista Párt magyarul tudó veteránjai, Valter Roman, Goldberger Miklós és Vass László hallgatták ki őket. /Páll Árpád: Új román történelmi folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1996. szeptember 9.
Kincses Előd nyilvánosságra hozta döntését: elfogadja a parlamenti választásokra való jelölését, melyet azzal indokol, hogy az alapszerződés aláírásával új korszak kezdődik a romániai magyarság életében, amely új stratégiát igényel, és amelyet csak a Bukaresttől és Budapesttől egyenlő távolságot tartani tudó emberek tudnak kimunkálni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ 1996. szeptember 9.
Az erdélyi magyarság sorsáról szólva nem lehet évtizedekben, csupán néhány esztendőben gondolkodni. Meggyőződésem, ha nem történik semmi változás, tíz-húsz év múlva már nem is lesz miről beszélnünk, állítja Tonk Sándor, a Babes-Bolyai Egyetem Magyar Történelem tanszékének vezetője, aki tanítványaival tíznapos nyári kurzusra érkezett a budapesti Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigetére augusztusban. "A magyar történelemtudomány hetvenöt esztendeje széttöredezett, egységét a most alakuló új történésznemzedék segítségével szeretnénk ismét helyreállítani" - fogalmazta meg az igényt Tonk Sándor kolozsvári professzor. A magyarországi diplomákat nem ismerik el Romániában, az értelmiség kitelepedése tehát folytatódik. A kolozsvári tanszékükön összesen öt tanár van, akikkel szinte lehetetlen a magyar történelem egészét átfogni. - Méltatlannak tartja, hogy a magyar hivatalosságok fanyalogva fogadták a millecentenáriumi események ünneplését. Lehetetlenné tették, hogy a magyar nép meríthessen történelmi múltjából, nyilatkozott Rozgics Máriának Tonk Sándor. /Új Magyarország, szept. 9./ Húsz magyar kolozsvári hallgató jött el, az akut tanárhiány miatt a tantárgyaknak csak 30 %-át tanulják anyanyelvükön. /Magyar Hírlap, szept. 9./1996. szeptember 10.
Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje az MTI-nek nyilatkozva bölcs határozatként értékelte az RMDSZ SZKT szept. 6-i ülésén elfogadott nyilatkozatot. Nem ért egyet azokkal, akik "abszolút temetői hangnemet" ütnek meg az alapszerződéssel kapcsolatban. Szerinte az alapszerződés szövegének elutasítása az RMDSZ részéről "öngyilkosság lett volna". Frunda kifejtette: "A fejünk fölött döntöttek, politikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSZ úgy értékeli: az alapszerződés két fő hiányossága az, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget." Pozitívuma viszont, hogy három nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum szerepel benne. A kollektív jogokkal kapcsolatos, a román fél által "kierőltetett formula az alapszerződésben ellentmond a román alkotmánynak." Igaz, hogy többet vártak a magyar kormánytól, azonban "miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, minthogy azt tudomásul vegyük", "illetve parlamenti úton, törvényalkotással orvosolni a hiányosságait." /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11., Új Magyarország, szept. 11./1996. szeptember 10.
Az alkotmánybíróság döntését szept. 8-án nyilvánosságra hozták: Iliescu elnök indulhat az elnökválasztáson. A román törvények szerint ugyanis csak kétszer lehet valaki elnök. Az ellenzék erre hivatkozva tiltakozott az ellen, hogy Iliescu újból induljon az elnökválasztáson. Az alkotmánybírák elutasították a különböző ellenzéki pártok és szervezetek által benyújtott összesen 67 óvást, arra hivatkoztak, hogy 1990-1992 közötti időszakot nem lehet figyelembe venni, mert az alkotmányt csak azután fogadták el. Az ellenzék felháborodottan fogadta a döntést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10., Magyar Nemzet, szept. 10./1996. szeptember 10.
A magyar-román történész vegyes bizottság szept. 9-én kezdte meg tanácskozását Budapesten. Glatz Ferenc, az MTA elnöke megnyitó beszédében kifejtette: az MTA javasolta, hogy a Román Tudományos Akadémiával közösen kezdeményezzék a történelemtankönyvek felülvizsgálatát, építsék ki a román-magyar kapcsolatok kutatását előmozdító ösztöndíjrendszert, és a két tudós társaság közösen adjon ki történettudományi periodikákat. Camil Muresanu, a román tagozat elnöke arról beszélt, hogy a két nép közötti megbékélésben a történészeknek is nagy szerepe lehet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Az első napon Camil Muresanu és Ioan Aurel Pop A középkori nemzettől a modern nemzetig, Engel Pál Rendek és nemzetek a középkorban, Constantin Rezachevici A feudális nemzet fogalma Nyugat-Európában és Magyarországon a XIV. században címmel, szept. 10-én Péter Katalin A reformáció és anyanyelvűség, Grigore Ploisesteanu A modern román nemzet a nyugati diplomáciai iratokban és sajtóban, Szarka László A föderáció problémája a nemzeti fejlődésben című előadása hangzik el. /Magyar Nemzet, szept. 10./1996. szeptember 10.
Gheorghe Funar polgármester szept. 9-én az Egyesült Államokba utazott. Megállapította, hogy a külföldön dolgozó román diplomaták nem kapták meg az alapszerződés szövegét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ 1996. szeptember 10.
Három hónappal a megnyitás után Lőrinczy László igazgató beszámolt a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ egyre bővülő tevékenységéről. A konferenciatermeket egész nyáron igénybe vették, a református világtalálkozó résztvevői itt üléseztek, majd a nyári szabadegyetem előadásainak adott helyet, továbbá a közgazdászok vándorgyűlésének. Szept. 2-tól orvosi rendelés indul az intézetben. A központ könyvtárat is működtet, itt tevékenykedik a Katekétikai Központ, ettől az évtől a református kollégiumi bentlakók is ideköltöznek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./1996. szeptember 10.
Szept. 10-én nemzetközi szeminárium nyílt Bukarestben Kormányok a kisebbségekért címmel, melyen 17 kelet-közép-európai ország nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kormányszerveinek illetékesei, az Európa Tanács és a romániai kisebbségi szervezetek képviselői vesznek részt. Viorel Hrebenciuc, a Kisebbségi Tanács koordinátora elmondta, hogy Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét, ezzel is mutatva, hogy tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait. Az RMDSZ részéről viszont Niculescu Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az RMDSZ a keretegyezmény szellemében javaslatot tett a kisebbségek anyanyelvhasználatára a közigazgatásban, illetve a kétnyelvű táblák felállítására, a parlamenti vitában Melescanu azzal utasította el ezeket az igényeket, hogy a keretegyezmény még nem kötelező, mert nem ratifikálta 12 ország. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ 1996. szeptember 12.
Teodor Melescanu külügyminiszter levelet intézett amerikai kollégájához, Warren Christopherhez, a ebben nyári washingtoni látogatásán folytatott megbeszéléseikre hivatkozva ismét leszögezte: Románia ragaszkodik ahhoz, hogy ott legyen a NATO-ba felvehető országok első körében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./ 1996. szeptember 12.
A romániai Soros Alapítvány Bukarestben bejegyzett jogi személy, amelynek központi irodája Bukarestben van, fiókközpontjai Kolozsvárott, Iasi-ban és Temesváron vannak, tájékoztatott Salat Levente, a kolozsvári fiókközpont vezetője. A fiókközpontoknak is saját költségvetésük és fizetett személyzetük van. Szerepük kettős: átveszik a Bukarest által kezdeményezett ún. nemzeti programokat és azokat a régiókon belül szórják, másrészt maguk is kezdeményezhetnek programokat. A magyar nemzetiségűek a kolozsvári fióknál jelentkezhetnek. Az alapítvány célja most már az intézményépítés. Az elmúlt hat év eredményeit összegezve Salat Levente kifejtette: "Én magam romániai magyarként rémülettel figyelem a román és magyar nacionalizmusok párharcát, és eléggé rossz véleménnyel vagyok arról, ahogyan a romániai magyarság politikai és kulturális elitje ?képviseli? úgymond a romániai magyarság ügyét. Úgy gondolom, hogy az említett elit egy sehova nem vezető politikai és kulturális paradigma mentén végzi a munkáját és véleményem szerint ahhoz, hogy a romániai magyarság esélyéről beszélni lehessen, nagyon sürgősen egy alternatív, kisebbségi magyar nemzetpolitikai paradigmát kell kidolgozni. Nem állítom, hogy a kolozsvári fiók egy ilyen jellegű célt fölvállalhatott volna, de merem állítani, hogy programjaival sokat tett ebben az irányban." Salat Levente az információközvetítést is kiemelte: havonta kétszer elkészítik a romániai magyar sajtó reprezentatív sajtószemléjét román nyelven, amit megkapnak a román kormány, a parlament képviselői, az elnöki hivatal tanácsosai, a nagykövetségek, az egész média. - Harmadik éve tartják a román-magyar fordítói képzést, ezzel senki sem foglalkozott. Eredményes programot kezdeményeztek román és magyar történészek között, akik teljes egyetértésben és igen látványos munkát végeznek, már harmadik éve. /Oláh-Gál Elvíra: A cél az intézményépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./1996. szeptember 13.
Béres András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke szept. 13-án Bukarestben megbeszélést folytatott Liviu Maior oktatási miniszterrel. A miniszter újabb ígéretet tett a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola magyar tagozatának újraindítására, közölve: aláírta 5 magyar tanári és egy prodékáni állás létesítését. Béres András fölvetette a diplomahonosítás és az anyanyelven történő felvételi kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./1996. szeptember 14.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjelent szept. 16-án Gyulán, a Kézfogások nevű, harmadik alkalommal szervezett magyar-román baráti találkozó lakossági fórumán. Nem a két nép, hanem a kétarcú, magyarellenes hatalom érdekeit szolgálja az alapszerződés, fejtette ki. Nem lehet barátkozni, miközben magyarjaink ellen fékeveszett propagandahadjárat folyik, s úgy tenni, mintha nem történne semmi. Budapesten 1990-ben jeles magyar-román értelmiségi találkozó zajlott, miközben kirobbantak a marosvásárhelyi események. A gyulai-aradi találkozó idején Mátyás király szobrát akarták eltávolítani Kolozsvár főteréről, ugyanabban az évben Debrecenben magyar-román értelmiségi találkozót szerveztek, miközben Bukarestben megszavazták a kisebbségeket sújtó tanügyi törvényt. Valóság ütközik rendre a hirdetett elvekkel. Sajnálatos, mondta, hogy a magyar kormány elfogadja Iliescu hiteltelen megbékéléséi programját. Azért sem örvendünk az alapszerződésnek, mert nincs bizalmunk abban a hatalomban, amely egyetlen ígéretét sem tartotta be. Az igazságosság és a békesség mentén valósulhat meg a magyar-román megbékélés, fejtette ki a püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./1996. szeptember 14.
Kolozsváron szept. 14-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezésében megnyitották az 1000 éves a magyar iskola című képzőművészeti kiállítást a Gy. Szabó Béla Galériában. A tizenegy kiállító művész közül a 93. évében járó Mohy Sándor a legidősebb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./1996. szeptember 16.
Az alapszerződés aláírásakor Horn Gyula miniszterelnök nyilatkozatában a történelmi megbékélésről beszélt. "Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a magyar és román nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben." "Az alapszerződésben a kisebbségi jogok európai normák szerinti rögzítése segít megszüntetni egy fájdalmas, az egész térségre kisugárzó feszültségforrást, lehetővé teszi, hogy folyamatosan és kölcsönösen figyelemmel kísérjük a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését a mindennapok gyakorlatában." Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a szerződés korszerű dokumentum, amely megfelel mindkét ország érdekeinek. A két országban a közvélemény többsége támogatja az alapszerződést. Horn Gyula nyilatkozata, Iliescu nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ 1996. szeptember 16.
Szept. 16-án Kolozsváron Funar polgármester gyászszertartást tartott az alapszerződés miatt. Szabályos gyászmenet indult hatalmas transzparenssel: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás!", a koporsón öt tábla volt a következő feliratokkal: Iliescu, Horn, Vacaroiu, Melescanu, És Sokan Mások. A koporsót Funar és Liviu Medrea kísérte, egészen a Házsongárdi temetőig. A legnagyobb forgalom idején tartották ezt a temetést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./1996. szeptember 17.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete szept. 17-én ülésezett Kolozsváron, egy nappal az alapszerződés aláírása után. Megdöbbenve állapították meg, hogy az alapszerződés tárgyában sem Románia, sem anyaországa, Magyarország kormánya nem vette figyelembe egyházaik híveinek, a romániai magyar közösséghez tartozó mintegy kétmillió állampolgárnak, sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek véleményét. Érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, "amelyet a két ország kormánya az ügyben leginkább érdekelt kisebbségi magyar nemzeti közösségünk legitim érdekvédelmi és közképviseleti szervezetével, valamint egyházainkkal szemben tanúsított." Elítélik azt, ahogy a szerződő felek az elkobzott egyházi javak tekintetében eljártak. Az erre vonatkozó jogos egyházi követelést alátámasztja a Románia Európa Tanácsba történő felvételekor kibocsátott 1993/176. sz. dokumentum, amely a román kormányt kötelezte az egyházi ingatlanok visszaadására. - Hat évig tartó, eddig hiábavalónak bizonyult erőfeszítésük tudatában kétes értékűnek tartják Melescanu külügyminiszter kötelezettségvállalását. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete Iliescu elnökhöz fordul, hogy a román kormány vállalt kötelezettségének teljesítését haladéktalanul elérje. Hasonló megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz, hogy a szerződő fél jogán a román vállalások életbe lépését elősegítse. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1996. szeptember 17.
Szept. 17-én volt az anyakönyvezési iratokra vonatkozó törvénytervezet szenátusi vitája. Hajdú Gábor módosító javaslatot nyújtott be, amely biztosította volna a házasságkötés szóbeli eljárását anyanyelven. A többi RMDSZ-szenátor is emellett érvelt, de a többség nem fogadta el a javaslatot. Ezzel szemben elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a születési anyakönyvi kivonatba a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyzik be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 867. sz./ 4/ Szept. 14-én kísérték Kolozsváron utolsó útjára Nagy Jenő néprajztudóst /sz. Kolozsvár, 1916/. Nagy Jenő 1945 után rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszékének tanára volt, majd a német tanszék adjunktusa, majd a tanszék megszüntetése után középiskolai tanár. 1949 és 1955 között összegyűjtötte a kalotaszegi, székely, moldvai csángó, szilágysági, torockói és Kis-Küküllő vidéki magyarság népviseleti anyagát. Ezek feldolgozását több kötetben adta ki, társszerzőként: A kászoni székely népművészet /1972/, Szilágysági magyar népművészet /1974/, Kalotaszegi magyar népviselet /1977/, Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet /1978/. 1984-ben napvilágot látott válogatott írásainak gyűjteménye: Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok címen. Élete utolsó évtizedében az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkatársa, címszavainak német értelmezője és a szótár tevékeny társszerzője, olvasható Murádin László nekrológjában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1996. szeptember 17.
Új térkép jelent meg Kolozsvárról, magyar és román változatban. A magyar változat hátlapján Bevezető, terjedelmes Történeti magyar utcanevek, Városismertető és Nevezetesség-jegyzék olvasható. A bevezető szerint több mint ötven éve nem jelent meg magyar térkép a városról. Asztalos Lajos ismertetőjében sok hibára hívta fel a figyelmet. /Asztalos Lajos: Mióta tartozik Györgyfalva Kolozsvárhoz? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./1996. szeptember 18.
A kolozsvári napilap főszerkesztője a Népszabadságban felidézte az alapszerződéssel kapcsolatos véleményeket. A cselekvési ütemet az "Egyesült Államok diktálta, a két országnak ultimátumszerű határidővel kellett szembenéznie." A mostani megoldás távol áll az őszinte megbékéléstől. A kompromisszum az 1201-es ajánlás lábjegyzetében született meg. "Tény, hogy az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ-t kizárták a tárgyalásokból, és véleményét a kidolgozott dokumentumról nem vették figyelembe." /Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság című kolozsvári lap főszerkesztője: Ki hogyan idézi Temesvár szellemét? = Népszabadság, szept. 18./