udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 2491-2520 | 2521-2550 | 2551-2580 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1996. szeptember 19.
Ion Iliescu elnök elítélte Funar polgármester szept. 16-án, a magyar-román alapszerződés aláírásának idején Kolozsváron rendezett "gyászmenetét", szerinte az önmagáért beszél és teljes mértékben diszkvalifikálja majd Funart a választási hadjáratban. Iliescu kijelentette: ő már 1990 óta harcol a kisebbségek "természetellenes" követelései ellen, tehát nemcsak Funar félti a román nemzet jövőjét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1996. szeptember 19.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete elnöksége kiadott nyilatkozatában /Megmaradásunkért. A létfeltételek biztosítása/ leszögezte, hogy az RMDST választói tábora csökken, ezt a folyamatot meg kellene állítani. Az RMDSZ eddig csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozott. Reálpolitikát kell folytatni. Az államnak be kell avatkozni az árképzésbe. Meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát. Az RMDSZ alig foglalkozott a kisipari termelőkkel, a felvásárló és fogyasztási szövetkezetekkel. Foglalkozni kell az átképzéssel. Az RMDSZ-nek foglalkozni kell a nyugdíjasokkal, a nyugdíjalapokkal, a munkakönyvekkel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1996. szeptember 20.
MDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 20-án Kolozsváron tartott soros ülésén nagyra értékelte, hogy az RMDSZ több mint 140 ezer aláírást gyűjtött Frunda György államelnök-jelöltként történő bejegyzéséhez. Ugyanakkor az országos kampánystáb tagjai tájékoztatást adtak a jelöltállítások helyzetéről. a kapcsolattartásról a területi szervezetekkel. Az Ügyvezető Elnökség döntött arról, hogy szakértői csoportot hoz létre az alapszerződés előírásainak, valamint a szerződéssel jogi érvényre emelkedett nemzetközi dokumentumok elemzésére, az ezekből eredő jogok meghatározására és a gyakorlásukat biztosító törvények, rendeletek szövegjavaslatának megfogalmazására. Kötő József ismertette a közösségi javak felleltározásának helyzetét. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta - az RMDSZ oktatási stratégiájának megfelelően - egy partiumi és egy székelyföldi alapítványi egyetemi hálózat létrehozásának koncepcióját, amelyet véleményezésre eljuttatnak az SZKT szakbizottságához. Megbeszélést tartanak a Bolyai Társasággal, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel a Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás fejlesztéséhez, valamint az önálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításához szükséges szakmai-személyzeti feltételek biztosításának módozatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23./1996. szeptember 20.
Ioan Rus, Kolozs megye prefektusa közleményt bocsátott ki a Funar polgármester, pártelnök által szervezett, szept. 16-i gyászmenetről. Bíróság elé terjesztik az ügyet, mivel osztja a kolozsváriak véleményét, amelyek elítélik ezt a cselekményt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Keresztes Dénes /1945, Csíkszerda - 1996. szept. 20., Budapest/ gyógypedagógus-pszichológus 1990 májusától a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő szerkesztőségében dolgozott, a lapot megjelentető Custos Kiadó vezetője volt. 1993-tól jelentős szerepe volt a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ marosvásárhelyi irodájának létrehozásában, 1994-től pedig az Értesítő /a MÚRE kiadványa/ megjelentetésében. Máig ismeretlen tettesek 1996. ápr. 28-án bestiálisan bántalmazták. Súlyos sérüléseket szenvedett, melyből hosszas kezelés után sem sikerült felépülnie. Szept. 20-án a sérülésekből származó szövődmények következtében Budapesten elhunyt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Előzmény: Súlyos sérüléseinek gyógykezelése céljából vitték Budapestre: 753, 824, 1065. sz. jegyzet.1996. szeptember 21.
Tamás Gáspár Miklós kifejtette, hogy a "magyar-román alapszerződés vitája mindkét érintett országban provinciális volt és ostoba. Mind a magyar, mind a román etnicisták /mert ezek már rég nem nacionalisták/ azt várták a szerződéstől, hogy ne kompromisszum legyen, hanem győzelem..." Megismételte azt az érvet: az alapszerződés aláírásától kezdve senki sem mondhatja Romániában, hogy a magyar kisebbségnek tett engedmények az egységes román állam fölbomlásához vezetnek. Felsorolta, hogy mi a feladata a román és a magyar kormánynak. Kijelentette, hogy a "minden tisztességes lépést álszentül meggyászoló harangkongatók: magánemberek." Megállapította: "Az erdélyi magyarság sorsa a romániai demokrácia sorsának függvénye", majd kirohant az etnicisták ellen... /Tamás Gáspár Miklós: Őszintén Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., ugyanazon a napon közölte: Népszabadság, szept. 21., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22. - egyik lap sem jelezte az átvételt./ Az alapszerződésről nagyon sok cikk, elemzés, vélemény jelent meg, ezt az egyet vette át a magyarországi megjelenéssel egyidőben a Szabadság, majd a Romániai Magyar Szó.1996. szeptember 21.
Magyar-magyar meg nem támadási egyezményt kell kötni, javasolta Kádár Béla a Szárszó'96 konferencia Budapesten rendezett tanácskozása /szept. 20-23./ második napján. A tanácskozást a Szárszói Baráti Kör, a Püski Kiadó és a Magyar Szellemi Védegylet kezdeményezte. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a zsúfolásig megtelt teremben a nemzeti minimum kidolgozását sürgette. Rámutatott: a legfontosabb a nemzeti belső bizalom, a türelem és az összefogás. Válságban tartanak bennünket, mondta, ezt a válságot nem kezelni kell, ahogy a Horn-kormány teszi, hanem meg kell szüntetni. "Az ellenzék összefog, ha itt lesz az ideje, mert nem engedheti, hogy olyan nemzeti kisebbség telepedjen rá a nemzet egészére, mely a jövőnket kockáztatja" - mondta Giczy György, a KDNP elnöke. Duray Miklós, az Együttélés elnöke megállapította, hogy a mai magyarországi politika a határon túli magyarság közéletét is gyengíti. Bíró Zoltán a rendszerváltás sajátos kudarcáért a neoliberalizmus világszellemét és Nyugatnak fölajánlkozó politikusokat tette felelőssé. Tabajdi Csaba politikai államtitkár levélben értesített a konferencia résztvevőit, hogy nem kíván fölszólalni. /Új Magyarország, Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, szept. 23./ Az egyik erdélyi résztvevő, Gagyi-Balla István beszámolt arról, hogy a Szárszó'96 találkozón mintegy tizenöt előadás hangzott el. Az előadók többnyire erős kritikával illették a jelenlegi magyar vezetést, amilyen képtelen a társadalmat nyomasztó kérdések megoldására. A megjelent erdélyi részvevői /Gazda József, Fülöp G. Dénes, Bodó Barna, Borbély Imre/ a romániai magyarság gondjait elemezték. /Gagyi-Barna István: Szárszó'96. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1996. szeptember 23.
A kolozsvári Szabadság Az alapszerződés szövege hétről hétre romlott? címen beszámolt arról, hogy "meghökkentő eltérések" tapasztalhatók a román-magyar alapszerződés aug. 13-i, Somogyi Ferenc államtitkár bukaresti látogatásakor véglegesnek nevezett szövege, illetve az aug. 21-22-i "utolsó simítások" során módosított és Temesváron aláírt változat között. A szöveg "sok tekintetben leromlott, félrevezetőbb, lényegesen szűkebb értelmezésre szolgáltat alkalmat". A korábbi változat szerint például a felek arra kötelezték volna magukat: megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a kisebbséghez tartozó személyek anyanyelvükön tanulhassanak minden szinten, igényeiknek megfelelően. A végleges szöveg szerint ez szükségleteiknek megfelelően történik majd. Az első szöveg az anyanyelv szabad használatáról szól a "magán és közéletben", a végleges "a magánéletben és a nyilvánosság előtt" teszi ezt lehetővé. A kétnyelvű táblák használatát a korábbi a helynevekre, a végleges a helyi elnevezésekre vonatkoztatja. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., Magyar Nemzet, szept. 23./ - A Szabadság visszatért a szept. 21-i számában ismertetett eltérésekre, emlékeztetve, hogy a végleges változat eltéréseire már Frunda György felhívta a figyelmet az RMDSZ SZKT szept. 6-i marosvásárhelyi ülésén.-Kovács László külügyminiszter erre a cikkre reagált: az eltérések csupán nyelvi, stiláris jellegűek. tartalmi változás nem történt. Nem felel meg a valóságnak, hogy az alapszerződés szövege a nyelvi pontosítás következtében leromlott, egyes megfogalmazásai szűkítő jellegűek lettek - mondta Kovács László, cáfolva a Szabadság értesüléseit. Szerinte a magukat meg nem nevező szakértők alaptalan aggodalmat kelthetnek a romániai magyarság körében. Szerinte az alapszerződés végrehajtása a felek politikai akaratán múlik és nem az "egyes megfogalmazások árnyalatán." = Magyar Nemzet, szept. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szintén kijelentette, hogy tartalmi változások történtek a "stilizálás" során. Szerinte a magyar kormány nem a szakértelem hiánya miatt, hanem szándékosan kötötte meg a kifogásolható tartalmú szerződést. /Eltérések az alapszerződésben. = Magyar Hírlap, szept. 23./1996. szeptember 23.
A román külügyi szóvivő a bukaresti rádiónak nyilatkozott: a román-magyar alapszerződés megkötése növelte Romániai esélyeit arra, hogy azok között az országok között legyen, amelyek az első körben válnak a NATO tagjaivá. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./ 1996. szeptember 23.
Szept. 14-én Nagyenyeden, a református vártemplomban ünnepelték az immár 60 éve csombordi mezőgazdasági iskolát. Az ünnepséget Veress István nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, aki kezdettől 1948-ig aligazgatója, 1949-től igazgatója volt az iskolának. Dr. Csávossy György mondott beszédet, aki 34 éven át tanította borászatra a fiatalokat Csombordon. Fülöp István, aki 31 évig volt az intézmény aligazgatója, bemutatta a Volt egyszer egy iskola című évkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./1996. szeptember 24.
Szept. 24-én Varga Attila képviselő a napirend előtti felszólalások során politikai nyilatkozatban reagált a Vallásügyi Államtitkárság aug. 26-i közleményére, amely meghamisítja a valóságot, elkendőzi a kormán diszkrimináló magatartását a magyar történelmi egyházakkal szemben. Az RMDSZ-képviselő emlékeztetett arra, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár megpróbálta megakadályozni a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának megtartását, mostani közleményében pedig azt állította, hogy "minden feltételt biztosítottak a világtalálkozó megszervezéséhez". A közlemény megtévesztő adatokkal félrevezeti a közvéleményt, amikor az állami támogatásról beszél. A Vallásügyi Államtitkárság vitatja a magyar egyházak jogát a kommunista rendszerben elkobzott javainak visszaszerzésére, közleménye szerint az egykor birtokukban levő épületek visszaadása megzavarná a közélet működését, továbbá az állam által az egyházi fizetésekhez és az egyházi épületek restaurálásához való hozzájárulása is egyfajta kártérítésnek tekinthető. Varga Attila képviselő cinizmusnak nevezte ezt az érvelést. 1996-ban a támogatásban részesült 119 egyházi épület közül 112 az ortodox egyházé, a diszkrimináció tehát nyilvánvaló. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25., 26./1996. szeptember 24.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szept. 3-4-én Szovátán tanácskozást szervezett történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a magyar történelem hazai tanításának kérdéseit. Megkezdődött az új tanév, a szövetségnek a minisztériumnak küldött beadványainak, kéréseinek /beleértve a tantervjavaslatot/ teljesítését eloldázták, ezért a részvevők közös nyilatkozatban kérik a minisztert, hogy intézkedjen a romániai magyar történelem és hagyományok oktatásának megkezdéséről. A szövetség felhívta a tanárok figyelmét a Teleki Oktatási Központban /Szováta/ található könyvekre: Benedek Elek: A magyarok története, Varga Domokos: Emlékezzünk eleinkre /A magyarság rövid története, 1996/, Köteles Lajos: Magyar történelem magyar gyermekeknek alapfokon, Békéscsaba, 1996/, Kádár Gyula: A romániai magyarság rövid története /3 füzet, 1991/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./1996. szeptember 24.
Szept. 24-én az iskolamúzeum felavatásával folytatódtak a Márton Áron Napok Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban. A Varga László aligazgató által megnyitott tárlat olyan tárgyi emlékeket mutat be, amelyeket a volt tanárok és tanítványok gyűjtöttek össze. Ezek között vannak régi tankönyvek, 1872-ig visszanyúló iskolai évkönyvek, Márton Áronhoz fűződő emlékek, továbbá az iskola jeles diákjainak munkái is láthatók az iskolamúzeumban. Az ünnepi hét kulturális napokkal folytatódik, vendégkórusok, diákszínjátszók lépnek fel Budapestről, Gyuláról, Kolozsvárról. Lesz tudományos nap is, végül szept. 29-én részt vesznek Gyulafehérváron a Márton Áron centenáriumi év záró szentmiséjén. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./1996. szeptember 24.
Emil Simon 1960 óta a Kolozsvári Filharmónia vezető karnagya, amellett zeneszerző. Szept. 24-én, 60. születésnapján is fellép a hangversenyen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./1996. szeptember 25.
Az RMDSZ annak az alapszerződés-szövegváltozatnak az ismeretében fogalmazta meg állásfoglalását a dokumentumot illetően, amely a magyar Országgyűlés előtt is ismeretes volt a szövetség képviselőinek jelenlétében megrendezett parlamenti vitán, s amelyhez képest most - a jelek szerint - eltérések vannak a végleges változathoz képest, mondotta a Szabadság kérdésére Markó Béla. Véleménye szerint a magyar tárgyaló félnek nem kellett volna engednie, hogy ezek a kétértelmű értelmezések bekerüljenek. Arra a kérdésre, hogy tekintető-e mindez magyar külügyi szándékos féltetájékoztatásnak, Markó Béla elmondta: nevezhető pontatlan tájékoztatásnak is, a tájékoztatással, konzultációkkal gondok voltak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25., a Népszabadság átvette: szept. 25./1996. szeptember 25.
Teodor Melescanu külügyminiszter levélben válaszolt a magyar történelmi egyházak aug. 27-i kolozsvári értekezletén megfogalmazott és a román államfőhöz, miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez eljuttatott állásfoglalására. Ebben az egyházfők sérelmezték, hogy az alapszerződés szövegéből törölték az egyházi ingatlanok és más javak visszaszolgáltatására vonatkozó szakaszt. Melescanu levelében biztosította őket arról, hogy a "kommunista rezsim által jogtalanul elkobzott vagyon", beleértve az egyházi vagyon visszaszolgáltatása a kormány egyik fontos célkitűzése. Ennek érdekében a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa kidolgozta az államosított egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét, amelyet a kormány be fog nyújtani a parlamentnek. Első ízben fordul elő, hogy a román kormányzat azonnal reagál a történelmi egyházak beadványára, azonban szept. 18-án a magyar történelmi egyházak újabb állásfoglalást tettek közzé, eszerint szükségtelen külön törvénytervezet készítése, mert 1990-ben 15 romániai felekezet közösen elkészítette és a parlamentnek benyújtotta a tervezetét, másrészt Románia felvételekor az Európa Tanács 1993/176. számú véleményezése 8. szakaszában feltételként szabta meg a felekezeti oktatáshoz való jogot és az egyházi javak visszaadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ 1996. szeptember 25.
Szept. 21-22-én Torockón találkoztak a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, a Budapest-környéki Népfőiskolai Szövetség, valamint a Magyar Művelődési Szövetség képviselői. Kolozsvárról, Nagyenyedről és Marosvásárhelyről érkeztek küldöttek. Kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységükről. Javaslat történt videofilmes, illetve falugondnok képző népfőiskola szervezésére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1996. szeptember 25.
Kolozsváron, a Báthory Líceum dísztermében a Zenei anyanyelv és néphagyomány című rendezvényen László Bakk Anikó köszöntője után az Óbudai Népzenei Iskola zenekara szerepelt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1996. szeptember 26.
Az Erdélyi Tankönyvtanács jóvoltából immár második éve taníthatnak reformtankönyvekből a romániai magyar oktatók, ismertette Székely Győző, a Tankönyvtanács ügyintézője a színes tankönyvek, egyetemi jegyzetek sorát. Köztük van Zsemlyei János A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzete. Ezt a szerzője bemutatta Rómában, a Hungarológiai Kongresszuson is. /Szabó Csaba: Új magyar tankönyvek, munkafüzetek, egyetemi jegyzetek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./1996. szeptember 26.
Szept. 26-án egy bécsi kórházban meghalt Nicu Ceausescu, a diktátor fia. Szeptember közepén szállították Bécsbe, ahol májzsugora miatt májátültetésre várt. Nicu Ceausescut 20 év börtönre ítélték az 1989 decemberi nagyszebeni tiltakozó akciók elfojtásának elrendeléséért. Betegségére hivatkozva 1992 novemberében szabadlábra helyezték. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./1996. szeptember 26.
A 60 éves Gaál András festőművészt köszöntik szept. 27-én Kolozsváron, a Korunk Galériában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./1996. szeptember 27.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezlete szept. 27-én a hírügynökségnek eljuttatott közleményben reagált Teodor Melescanu külügyminiszter válaszlevelére. A magyar keresztény egyházak most először kapnak választ az elmúlt hét évben elküldött számtalan, eddig közel 1200 oldalt kitevő részletesen dokumentált kéréseikre. Az egyházak több alkalommal kifejezésre juttatták, hogy a vagyonvisszaadási ügyet a minden egyházra kiterjedő vallásügyi törvénynek kell rendezni, melyet az összes elismert vallásfelekezettel és a Vallásügyi Államtitkársággal együtt már 1990-ben elkészítettek és előterjesztettek. Ezért az egyházak kitartanak az Európa Tanács 1993/176-os, Romániára kötelező dokumentum 8. szakaszában előírtak mellett, miszerint a kormánynak intézkedni kell az egyházak vagyonvisszaadásáról. A Nemzeti Kisebbségi Tanács törvénytervezete, amelyre a külügyminiszter hivatkozik, nem tartalmazza az egyházi ügyek rendezését. A romániai magyar egyházak elöljárói szept. 23-án kérést intéztek Iliescu államelnökhöz, hogy megbeszélést folytassanak vele erről a kérdésről, olvasható a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./1996. szeptember 27.
Kolozsváron jún. 20-án átadták rendeltetésének az Erdélyi Református Egyházkerület intézményét, a Bethlen Kata Diakóniai Központot. Dr. Bustya Dezső, a hittudományok doktora, egyetemi tanár, püspök-helyettes az intézet lelkész-igazgatója, szellemi vezetője, ő az Üzenet /Kolozsvár/ református gyülekezeti lap főszerkesztője is. Amikor Kolozsváron az 1989-es fordulat utáni újraindították a református kollégiumot, a hatóságok nem engedték az iskolát vissza régi épületébe /a jelenlegi Sincai Líceumba/, akkor bérelt tantermekben kezdődött meg az oktatás, a tanulók a püspöki palotában és református családoknál laktak. Püspökké választása után Csiha Kálmán prédikációs körútra indult az Egyesült Államokba, ahol elmondta, nincs iskolaépületük, kollégiumuk. Az Amerikaiak adtak egy összeget az építkezés megkezdésére, majd más országok református közösségei is segítettek. 1992 őszén kezdődött az építkezés és 1996-ban készült el a ház. Összesen másfél millió dollárba került. Az épület egyik szárnya négy, a másik hatszintes. Az alagsorban van a konyha, étkezde, a mosókonyha, az élelmiszerraktár és a kazánház. Vendégszobák vannak és bentlakásra szolgáló szobák a tanulóknak. Van 300 személyes konferenciaterem, Hadadi Magdáról elnevezett könyvtár, gyógytornaterem, általános orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár, itt van a Kecskeméti István Missziós Intézet, ahol a szenvedélybetegekkel foglalkoznak, de van telefonos lelkisegély-szolgálat, családi tanácsadás, itt kapott helyet a Katekétikai Intézet is. Ugyancsak az épületben működik a jövőben a diakonissza- és diakónusképző, akik az egészségügyi oktatáson kívül bibliaismeretet is tanulnak, hogy a testi gondozás mellett megtanulják a lelki gondozást is. Az szeretnék, ha a diakonisszák vállalnának házi gondozást, felügyeletet az öregekre. /Simon Judit: Intézményesített szeretet. = A Hét, szept. 27./1996. szeptember 28.
Szept. 29-én országos csángótalálkozót rendeznek Gyimesközéplokon. Nagy Imre polgármester elmondta, hogy előzőleg tatarozták a községközponthoz tartozó hidegségi, borosi és bükkhavasi iskolákat. A csángótalálkozót 1969 óta minden évben megrendezik. Három műkedvelő csoportot várnak a moldvai csángó falvakból, a Brassó megyei tatrangiakat is meghívták. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./1996. szeptember 29.
Az ősi és mostanra gyönyörűen megújult gyulafehérvári székesegyházban emlékeztek az itt nyugvó Márton Áron püspökre, születésének századik évfordulóján, szept. 29-én, halálának évfordulóján. Jukubinyi György gyulafehérvári érsek hívó szavára együtt ünnepelt Erdély és Magyarország, római és görög katolikus, ortodox és református, magyar és román. A szentmisét Paskai László bíboros vezetésével együtt celebrálták az erdélyi főpásztorok, négy magyarországi püspök, a moldvai Iasi megyéspüspöke, a bukaresti apostoli nuncius, valamint több tucat magyarországi és erdélyi pap. Jelen volt az erdélyi magyarság számos vezetője, élükön Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, a magyar államot többek között Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke képviselte. Paskai László prédikációjában elmondta: reméli, hogy megéli azt a napot, amikor Márton Áron püspököt szentté avatják. Az új bukaresti nuncius, a lengyel Janusz Bolonek érsek kifejezte örömét, hogy Márton Áron püspök jubileumi évének záróünnepségén jelen lehet. A nuncius kifejtette, hogy Márton Áronra sokan mint a vallásuk miatt üldözöttek védelmezőjére emlékeznek, különösen a zsidók és görög katolikusok. Az ünnepi szentmise végén kispapok tolmácsolásában Márton Áron szellemi örökségéből hangzott el összeállítás. A szentmiséről helyszíni közvetítést adott a Duna Televízió és a marosvásárhelyi rádió. Szőke János elmondta, hogy az 1990 után indított szenttéavatási perben mintegy 50 tanúvallomást és csaknem 1300 oldal terjedelmű dokumentációt készülnek átadni a Vatikánnak Márton Áron életéről, megpróbáltatásairól, munkásságáról. /Megérjük azt a napot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1., /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Új Ember, okt. 13./ 1996. szeptember 29.
Szept. 27-29-e között negyedik alkalommal rendezték meg Gyergyószentmiklóson a Műkedvelő Színjátszó Találkozót, amely az idén a MŰSZIT nevet vette fel, és fő szervezője Gergely Edit utolsó éves magyar-finn szakos egyetemista. A találkozón fellépett együttesek: Gaudeamus /Érmihályfalva/, Szovátai Népszínház, Diákszínház /Sepsiszentgyörgy/, Mókamesterek /Kézdivásárhely/, Vakvarjúcska /Kolozsvár/, Kós Károly Népszínház /Mákófalva/, Fábián Ferenc Színjátszó Társulat /Gyergyószentmiklós/, Diákszínpad /Kovászna/, Hahota Társulat /Marosvásárhely/, Fickó Társulat /Dés/, Zsebszínház /Kolozsvár/, Dicsőszentmártoni Népszínház, Lendvay Márton Társulat /Nagybánya/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8., 9./1996. szeptember 30.
A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága okt. 3-án tartja idei közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns teológia dísztermében. A Romániai Magyar Szó munkatársát is meghívták, hogy hitelesen tudósítson a rendezvényről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1996. szeptember 30.
Az EMKE Kolozsváron okt. 5-én újból elindítja a Honismereti Kör által szervezett idegenvezetői és honismereti tanfolyamot. Szakemberek Erdély történelmét, földrajzát, műemlékeit, néprajzát és vallástörténetét ismertetik, közölte Minier Csaba, az EMKE Kolozs megyei elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./1996. szeptember 30.
Az unitárius egyházról beszélt dr. Szabó Árpád teológiai professzor, az egyház főjegyzője a vele készült interjúban. Az erdélyi unitáriusok száma 80 ezerre tehető, de létszámuk csökkenőben van, hiszen évente több a temetés, mint a születés. Az unitárusoknak 125 egyházközsége van Erdélyben, tömbben a Homoród mentén élnek, azután Erdővidéken, Háromszéken, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén, a Nyárád mentén, Dicsőszentmárton körül, az Aranyos mentén és Kolozsvár környékén. Innen már csak szórványban vannak, kivéve Nagyváradot, ahol egyházközségük van. Az új statútum szerint hat évre választják a püspököt és a főjegyzőt, őket csak egyszer lehet újraválasztani. Az unitárius teológiai tanárok képzése és utánpótlása nehézségbe ütközik. Dr. Erdő János püspök halálával megüresedett a kolozsvári vallástörténeti tanszék, melynek betöltéséről a protestáns teológia belső megegyezése szerint az unitáriusok gondoskodtak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./1996. szeptember 30.
A Dávid Ferenc Egyletet 1885-ben dr. Boros György alapította, 1948-ig működött, 1990-ben újraindították, fejtette ki dr. Bodor András, a Dávid Ferenc Egylet elnöke. Dr. Bodor András az unitárius teológia tanára, az egyetemes ókori történelem kutatója, az 1948-ban államosított kolozsvári Unitárius Kollégium utolsó igazgatója. Időközben bővült a Dávid Ferenc Egylet tevékenységi köre: vallásos, tudományos, történelmi kérdéseket dolgoznak fel, az előadásokat legtöbbször közölte az unitáriusok folyóirata, a Keresztény Magvető (Kolozsvár). /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./1996. szeptember 30.
Az unitárius egyház újból kiadta Balázs Ferencnek, a korán elhunyt mészkői unitárius lelkésznek 1936-ban megjelent kis könyvét, amely elbeszéli a Jézushoz fűződő bibliai történeteket Közérthető evangélium címmel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./