udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 3031-3060 | 3061-3090 | 3091-3120 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1998. május 7.
Szilágyi Zsolt RMDSZ-es, Octavian Bot NLP-s és Radu Ghidau KDNPP-s képviselők máj. 6-án a parlament sajtóközpontjában tartott sajtókonferencián azon kormányrendelet érvénytelenítése mellett érveltek, mely 250%-os adót ír elő a személygépkocsival külföldre utazókra a kocsi üzem anyagtartálya méretének függvényében. Elmondták, hogy a rendelet sérti a személyek szabad közlekedéshez való jogát, és negatív befolyással lesz a nemzetközi közlekedésre és együttműködésre. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1998. május 7.
A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben a Bolyai Egyetemről rendezett vitát, melyet Sorin Antohi egyetemi tanár, szellemtörténész vezetett. Serban Agachi a Babes-Bolyai Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy "Kolozsváron nem verekszünk" és hangsúlyozta, hogy a vita kulturáltan, akadémiai szinten folyik az érdekeltek között. Kijelentette, hogy a román akadémiai közösség nem vitatja az önálló magyar egyetem céljának jogosságát, de feltette a kérdést, "miként valósítható az meg anélkül, hogy lerombolnák a BBTE Európa-szerte érdeklődést kiváltó multikulturális struktúráját". Horváth Andor, a magyar tanári közösség álláspontjának szóvivője hangsúlyozta, hogy 1959-ből kell kiindulni, majd, hogy politikai döntésre van szükség, mert a tét nem egy egyetem belső szervezése, hanem a romániai magyar értelmiség, s vele a romániai magyarság jövője. Kijelentette, hogy "ez ellen irányult az 1959. évi döntés". Neményi József Nándor volt Kolozs megyei RMDSZ képviselő, jelenleg pedig a Versenytanács államtitkári rangú tagja, felidézte a drámai napokat, amikor 19 éves diákként átélte a "Korea-stílusú kampány"-t, melyet a magyar egyetem ellen indítottak. Elmondta, hogy Gheorghiu Dej főtitkári döntését végrehajtandó ott ült az egyesítő gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu a későbbi pártvezető, valamint Ion Iliescu, akkor mint ifjúsági vezető, "az egyesítés lelkes aktivistája". Claude Karnouh Kolozsváron tanító francia etnológus arra bíztatta a hallgatóságot, hogy tárgyilagosan értékelje a magyarok kiindulópontját. "Hogy ki mettől van itt?- tette fel a kérdést. "A magyarok mindenesetre itt vannak ezer éve. Nem túl sok, de nem is kevés" - mondta a professzor. A tanügyminisztérium egyik államtitkára, valamint egy illetékes osztályvezető kijelentették, hogy védik a BBTE egységét, multikulturalitását, és felhívták a figyelmet a különválás óriási költségeire. Magyari Vincze Enikő, a BBTE magyar előadója kifejtette, attól tart, hogy a különválás egyeseknek etnikai viszály szítására szolgáltatna ürügyet és szerinte a megfelelő önállóságú magyar tagozat a legjobb megoldás. A lap emlékeztet, hogy Serban Agachi terve a fakultások magyar, román és német oktatóit külön csoportosítja, de az egyetem szenátusában így is megmaradnak az eddigi arányok, a románok 80%-ot képviselve. Úgy véli, hogy jóindulat esetén minden kéréshez hozzájárulhatnak, de mi történik, ha nem az európai szellemiségű Andrei Marga lesz a rektor, ha egyszer majd nem a jelenlegi szellem érvényesül? /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1998. május 8.
Máj. 8-án ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács. A testület elnöke Emil Constantinescu államfő, tagja a miniszterelnök, továbbá a nemzetbiztonságban érdekelt valamennyi tárca és a titkosszolgálatok vezetői.. Az ülésről kiadott közlemény szerint az utóbbi hét esztendőben a csempészet olyan méreteket öltött Romániában, hogy az aláaknázza az ország gazdaságát és veszélyezteti az állam biztonságát. Csak az elmúlt hat évben leleplezett ügyekben több mint 1000 milliárd lej (jelenlegi árfolyamon 120 millió dollár) értékű csempészett cigaretta szerepelt. Az Otopeni repülőtéren legutóbb lezajlott csempészakció egy nemzeti hálózat "műve", amelynek nemzetközi elágazásai vannak - szögezte le a Legfelső Védelmi Tanács. Ilyen méretű csempészet nem folyhatott anélkül, hogy az utóbbi hat évben ne játszottak volna benne szerepet egyes személyek az állami intézményekből. A Legfelső Védelmi Tanács ezért felszólította az összes intézményeket, amelyeknek szerepe van a csempészet elleni küzdelemben, hogy végezzenek belső vizsgálatot és derítsék fel mindazokat, akik belekeveredtek az ilyen ügyekbe, függetlenül attól, milyen helyet foglalnak vagy foglaltak el az állami hierarchiában. Ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács egy sor törvényhozási, közigazgatási és gazdasági-pénzügyi intézkedést javasolt a kormánynak a cigarettacsempészet radikális csökkentése érdekében. A katonai támaszpontokon ezentúl csak katonai tevékenység folyhat, és minden kereskedelmi szállítmánynak, beleértve a haditechnikai felszereléseket is, a polgári repülőterekre kell érkeznie. A kormány intézkedéseket fog hozni a határok biztonságának növelése érdekében és azért, hogy együttműködjék a szervezett bűnözés ellen küzdő bulgáriai, törökországi, görögországi és Moldova köztársasági intézményekkel. A Legfelső Védelmi Tanács foglalkozott azzal is, hogy Romániában különböző őrzőszolgálatok működnek, amelyek információk gyűjtésével, követéssel, vizsgálatokkal, beszélgetések lehallgatásával és videofelvételre rögzítésével, fizikai és jogi személyektől adósságok agresszív módszerek és zsarolás révén történő behajtásával foglalkoznak, ami kompromittálhatja az erre törvény által felhatalmazott intézményeket. Az esetek nagy többségében ezek a cégek a volt Securitate egykori tisztjeit foglalkoztatják. A törvényes előírásokat megszegve félkatonai elvek szerint működnek, információgyűjtéssel foglalkoznak egyes román és külföldi személyek javára és olyan emberi és műszaki lehetőségekkel rendelkeznek, amelyek révén a nemzetbiztonságot veszélyeztető titkos akciókat kezdeményezhetnek, olvasható a közleményben. A belügyminisztert felhatalmazták e szervezetek engedélyének felülvizsgálatára és szabálysértés esetén visszavonására, törvénysértés esetén pedig a felelősök bíróság elé állítására, az egyes politikai pártokhoz tartozó hírgyűjtő szervek tekintetében pedig a tanács parlamenti vitát javasol, a nemzetbiztonsági rendszer részét alkotó szervezeteket pedig utasította arra, hogy akadályozzák meg az információk kiszivárgását a belső ellenőrzés megszigorítása és a bűnösök példamutató felelősségr evonása révén. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A Legfelső Védelmi Tanács ülésén Vadim állításaira céloztak: Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke sajtóértekezletén megerősítette, hogy emlékiratban fordult egy sor nemzetközi szervezethez, köztük az Európa Tanácshoz. Ebben azt állította, hogy Romániában minden állami intézmény maffiózó típusú szervezetekkel fonódik össze, s név szerint vádolt több állami vezetőt, köztük Emil Constantinescu elnököt, akivel szemben, jelentette be, kezdeményezni fogja a felmentésére irányuló eljárás megkezdését is. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./ A Legfelső Védelmi Tanács valótlan és rágalmazó állításoknak tartja ezeket a vádakat.1998. május 8.
Máj. 8-án ülésezett Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László, Kötő József, Székely István, Péter Pál és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Bara Gyula munkaügyi államtitkár. Az RMDSZ területi és megyei szervezeteinek elnökeit tömörítő testületet Markó Béla tájékoztatta az elmúlt hetek fontosabb politikai eseményeiről, elsősorban az Operatív Tanácsnak a napokban hozott, az államtitkári tisztségek betöltésére vonatkozó döntéseiről. Rámutatott arra, hogy e tisztségek betöltésével az RMDSZ-nek megnövekednek a lehetőségei hozzájárulni, a sajátos kisebbségi kérdések rendezésén túl, az ország általános társadalmi és gazdasági kérdéseinek kezeléséhez és megoldásához. A szövetségi elnök tájékoztatóját a területi elnökök beszámolói követték, amelyekből világosan kirajzolódott, hogy a megyék egyik közös és legsürgetőbb problémája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén hogy a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó előírásait nem mindig és nem mindenütt alkalmazzák. A tanácskozáson Bara Gyula munkaügyi kérdésekben adott felvilágosítást, Borbély László területrendezési államtitkár - kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki minőségében - a területi szervezetekkel való kapcsolattartás megkönnyítése és javítása tárgyában tett javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 11., 1260. sz./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának máj. 8-án, Kolozsváron megtartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolót tartott az elmúlt hetek politikai eseményeiről, kitérve az Operatív Tanács, az államtitkári tisztségek betöltésével kapcsolatos döntésére. Az elnöki tájékoztatást a területi elnökök beszámolója követte. Ezek központi témáját az anyanyelvű oktatás terén felmerülő problémák képezték. A területi elnökök ugyanis beszámoltak arról, hogy számos helyen még mindig nem alkalmazták az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó rendelet előírásait. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1998. május 8.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a szövetség oktatási főosztályának vezetője Hollanda Dénes marosvásárhelyi professzornak, a városban működő Petru Maior Egyetem mérnöki kara dékánjának nyilatkozatára reagálva kifejtette, hogy a marosvásárhelyi tanári kar szándéka egy önálló magyar felsőoktatási intézmény felépítésére nem mond ellent egy kolozsvári központú erdélyi magyar egyetem létrehozásának. Ezek a tervek ugyanis szerves részét képezik az RMDSZ-nek az erdélyi magyar felsőfokú hálózat kialakítását képező koncepciójának. Az RMDSZ oktatási főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatra vonatkozó tervét. Ez egyértelműen leszögezte, hogy az önálló magyar állami egyetemnek Kolozsvárt kell működnie, ami azonban nem zárja ki regionális egyetemek működését a helyi igények kielégítésére. A kolozsvári központi egyetemnek egy Humbold típusú, a kutatást és az oktatást egybefogó egyetemnek kell lennie, ugyanakkor a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná: máris működnek kihelyezett karok Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében). A marosvásárhelyiek alapítványi egyetemének megvalósítása viszont Kötő József véleménye szerint olyan óriási összeget igényelne, ami eleve nehézkessé teszi a kivitelezést. Az RMDSZ-illetékes mindazonáltal bízik abban, hogy ezt a koncepciót esetleg állami alapokból lehet majd finanszírozni. - A 36-os számú sürgősségi kormányrendelet értelmében minden típusú, a képzés minden ágazatára vonatkozó tanintézményt létre lehet hozni, a felsőfokú anyanyelvű képzést a rendelet tehát nem korlátozza csak tanárképzésre. Kötő emlékeztet arra a sürgősségi kormányrendeletben az egyházaknak biztosított jogra is, amely szerint azok létrehozhatnak laikus oktatási intézményeket: a romániai magyar oktatási szerkezetben az erdélyi hagyományoknak megfelelően ezek a részleges állami támogatással működő intézmények is jelentős szerepet tölthetnek majd be - mutatott rá. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ A marosvásárhelyi terv felkeltette a román sajtó figyelmét is: az Adevarul című lapban Dorin Suciu - rejtetten vitatva az elképzelést - azt írta, hogy a felsőoktatási intézmény létrehozása üdvös lenne, mert a gyakorlatban is segítene kideríteni, van-e Romániában igény kizárólag magyar nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra, és főleg azt, hogy hol találnának munkahelyet: Romániában vagy Magyarországon. /MTI/1998. május 8.
Május 5-én, egy kolozsvári körzeti RMDSZ-szervezet Polgári Fórumán felvetett, a szövetség saját, 500.000 aláírással alátámasztott oktatási törvénytervezet sorsáról Csapó József szenátor nyilatkozott. Csapó elmondja, a törvénytervezetet még 1996 előtt benyújtották, miután a szenátus Állandó Bizottsága átadta véleményezésre a tanügyi szakbizottságnak. Ez azonban visszautasította az RMDSZ tervezetét, mivel úgy vélte, hogy a kérdés időszerűtlen, ugyanis az érvényben lévő Tanügyi törvény és a 36-os sürgősségi kormányrendelet "európai szinten" rendezi a kisebbségi oktatást, másfelől pedig mivel ez "diszkriminációt és erőszakos szeparatizmust" idézne elő. A szenátor még megjegyzi, a szakbizottsági jelentéstétel után a szenátus bármikor napirendre tűzhetné a tervezet megvitatását, de az eddigi gyakorlat szerint az elutasító jelentés megpecsételi a törvénytervezet sorsát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1998. május 8.
A közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának igazgatótanácsi ülésén figyelmeztetéssel büntették Csép Sándort, a kisebbségi adások főszerkesztőjét és Bardócz Sándor felelősszerkesztőt az április 30-án közölt adás miatt, melyben Szőcs István a hivatalos román történelemszemlélettel ellenkező módon taglalta Erdély történetének egyes vonatkozásait. A lap szerint az igazgatótanácsi ülésre a magyar tévések elleni túlhajtott sajtókampány kényszerítő hatására került sor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1998. május 9.
Máj. 9-én Kolozsváron ülésezett először a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa Regionális Bizottsága, amelyen a régió kisebbségeinek képviselői vitatták meg Tokay Györggyel, a román kormány kisebbségvédelmi miniszterével a tennivalókat. A tanácskozáson megjelent Carl Siebentritt, az amerikai nagykövetség kolozsvári információs irodájából, továbbá az érdekeltek, Temes, Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Arad, Szeben és Kolozs megye magyar, német, cigány, zsidó, bolgár és albán kisebbségének képviselői. Mindaddig, amíg a romániai újságokban olyan álláshirdetések jelennek meg, amelyek eleve kizárják romák alkalmazását, szükség van kisebbségvédelmi hivatalra, szögezte le Tokay György. Elmondta, hogy az általa vezetett hivatalnak mindössze 25 alkalmazottja van, a kolozsvári területi irodának két munkatársa Mátyás László és György S. Gyöngyvér. Dan Oprescu, a kisebbségi minisztériumon belül működő Országos Roma Hivatal vezetője a roma kisebbség helyzetének javítására vonatkozó országos stratégia fontosságára hívta fel a figyelmet, arra figyelmeztetve, hogy Románia addig nem válhat az EU tagjává, míg a romák helyzete nem javul. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Azért rendezték az ülést Kolozsváron, nyilatkozta Tokay György, mert a városban a mai napig előfordulnak olyan jelenségek, "amelyek tűrhetetlenek és amiket orvosolnunk kell.". A problémákat ott kell megoldani, ahol felmerülnek, ezért is hozták létre a Regionális Kisebbségi Tanácsot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Az elnevezés a Szabadságban Nemzeti Kisebbségek Tanácsa Regionális Bizottsága. a Romániai Magyar Szóban pedig Regionális Kisebbségi Tanács1998. május 9.
Újabb letartóztatások történtek a cigarettacsempészési ügyben. Õrizetbe vették Valentin Vasilescut, az Otopeni repülőtér igazgatóhelyettesét. Õ volt az ügyeletes ápr. 16-án, amikor megérkezett a repülőtérre az Air Sofia csempészett cigarettákat szállító gépe és - azóta a lapokban közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint ő irányította a gépet a katonai támaszpontra. Vasilescu elismerte, hogy ezért 2500 dollárt kapott Ioan Suciu repülőtéri parancsnoktól. A kormányőrség szerepét betöltő Õrző és Védő Szolgálat /SPP/ terjedelmes, 150 oldalas jelentést hozott nyilvánosságra. A jelentés szerint az SSP-ből csak a letartóztatott Trutulescu ezredes vett részt az akcióba, de csak egyénileg, az SPP más tagjai nem keveredtek ebbe bele. - Máj. 7-én ünnepelték az SPP fennállásának 8. évfordulóját. Az 1600 fős szolgálat terroristaellenes akciót mutatott be az egyik támaszpontján. A szenátusban - ugyancsak máj. 7-én - valamelyest lefaragtak az SPP jogköréből: ezentúl nem kap jogot önálló telefonlehallgatásra, ezt a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kell egyeztetnie. Leváltották az SPP vezetőjét, Nicu Anghel igazgatót, a szolgálat létszámát 15 százalékkal kell csökkenteni. - Dorin Marian, Emil Constantinescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója máj. 7-i nyilatkozatában követelte, hogy a Ion Iliescu pártjához tartozó Radu Timofte szenátor terjesszen elő bizonyítékokat azzal a vádjával kapcsolatban., hogy Marian is részese volt a csempészésnek. /Cigarettaügy: újabb letartóztatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1998. május 9.
Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nevében nyílt levéllel fordult Markó Bélához és Takács Csabához és Béres Andráshoz, kifejtve, hogy hiányolják: az RMDSZ nem állt ki egyértelműen a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem újraindítása mellett. Elvárják, hogy Béres András államtitkár határozottan mondjon véleményt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1998. május 9.
Birtalan Ákos a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által rendezett bukaresti sajtótalálkozón megerősítette korábbi Sepsiszentgyörgyön elhangzott kijelentését, miszerint, amennyiben a parlament nyári vakációja előtt nem kerül sor az oktatási törvénynek a kormányprogramban előírtak szerinti módosítására, lemond miniszteri tisztségéről. Hangsúlyozta, hogy már most, két hónappal a tavaszi parlamenti ülésszak lezárása előtt jelzi elhatározását, ne mondhassák, hogy lépése "derült égből villámcsapás". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ Markó Béla már Birtalan Ákos kijelentése előtt leszögezte, hogy az oktatási törvény megfelelő módosítása feltételét képezi az RMDSZ kormányzati részvételének. A lap ismertette Béres András tanügyi államtitkár, Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár véleményét az RMDSZ-es idegenforgalmi miniszter kijelentésével kapcsolatban. Mindhárman megerősítették, hogy vállalják a szolidaritást Birtalan Ákossal, de kifejezik meggyőződésüket, hogy a nyári parlamenti vakációig biztosan napirendre tűzik az oktatási törvény módosítását. Tokay György hozzáteszi, nem csak azt tartja fontosnak, hogy a módosítási tervezetek határidőre a parlamentbe kerüljenek, hanem azt is, hogy határidőre megszűnjenek a kisebbségi oktatás korlátozásai. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1998. május 10.
Ápr. 19-én zsúfolásig megtelt Csíksomlyó kegytemploma, amikor dr. Jakubinyi Gyula érsek pappá szentelte Albert István és Köncse József ferences szerzeteseket. Mindketten Csíksomlyó ferences kolostorában kezdik meg papi szolgálatukat. A jelen levő Benedek Domokos tartományfőnök elmondta, hogy Jakubinyi érsek immár nyolc ferencest szentelt fel itt, Csíksomlyón. /Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./1998. május 11.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 11-én kijelentette: "Nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarországon milyen a politikai berendezkedés, milyen irányban viszik az országot a magyar politikai pártok, a magyar kormány." A szövetségi elnököt meglepte a viszonylag kis részvételi arány. "Ez azt is jelentheti, hogy Magyarországon kialakultak azok a demokratikus keretek, amelyek között nem minden választó tekinti tétnek, hogy ki van kormányon" - vélekedett. Szerinte az első forduló mindamellett elmozdulást jelez Magyarország politikai térképén. Egyfajta csendes átrendeződés történt, és bár talán még korai következtetéseket levonni, "úgy tűnik, hogy a magyar politikai élet a kétpólusúvá válás felé halad". Kiestek olyan pártok, amelyek eddig jelentős szerepet töltöttek be a parlamentben, és bekerült a MIÉP, "amely szélsőjobb álláspontot képviselt. Ez az a párt, amellyel nekünk semmiféle kapcsolatunk nem volt, és amellyel nem is kívánunk kapcsolatot kiépíteni" - jelentette ki Markó. "A parlament bekerült többi pártok mindegyikével volt kapcsolatunk, és úgy gondoljuk, hogy megfelelő közelségben voltunk mindegyikhez: kapcsolatainkat ez az elv határozta meg, és fogja meghatározni a jövőben is". A következő négy évben fontos integrációs lépések történnek; jövőre megvalósul a magyar NATO-tagság, és erre az időre esik az EU-felvétel is. "Ez számunkra fontos, kihathat a romániai magyarság és általában is Románia helyzetére" - mondta. "Akárcsak az eddigi magyar kormányoktól, az ezutánitól is azt várjuk, hogy kellően odafigyeljen a Magyarország határain kívül élő magyar közösségekre, és tekintse ezt elsődleges szempontnak külpolitikájában. A külpolitikában valószínűleg nagyon hamar, talán már az elkövetkező hónapokban meg kell találni a megoldást olyan kérdésekre, mint például a határátlépés lehetőségének további biztosítása, amely most Schengennel kapcsolatban élénken foglalkoztatja közvéleményünket. Előrelépésekre számítunk a határon túli magyarság támogatásában, beleértve a költségvetési támogatást is, de hát ez természetes" - mondta. Hangsúlyozta, hogy 1996 novembere óta - amióta a jelenlegi koalíció kormányon van - teljesen új kapcsolat kiépítése kezdődött meg Magyarországgal. Ezt folytatni kel, fontos, hogy a jövőben a gazdasági együttműködésre is minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek. Markó Béla Kolozsvárott részt vett az RMDSZ területi elnökeinek tanácskozásán, elmondta, hogy ott számos kérdés felmerült. Szó volt a kettős állampolgárságról is. Elmondta, hogy munkacsoportot hoz létre, amely ezeknek a kérdéseknek szakmai vetületeit fogja elemezni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1998. május 11.
Idén negyedik alkalommal tartották meg az 1992 óta kétévenként megrendezett Ifjúsági Néptánctalálkozót. Kolozsváron, máj. 7-e és 10-e között zajlott le az idei találkozó 1848 a magyar folklórban címmel. /IV. Ifjúsági Néptáctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./1998. május 12.
Máj. 12-én a parlament együttes ülése felfüggesztette munkálatait azt követően, hogy az ellenzék kivonult az ülésteremből., mert elégedetlen volt azzal a móddal, ahogy a parasztpárti Vasile Lupu alelnök vezette a vitát. Az ellenzék ugyanis javasolta, hogy hozzanak létre vizsgálóbizottságot az Otopeni repülőtéren április 16-án lezajlott cigarettacsempészési akció ügyében. Ugyanezt javasolták a múlt héten is, de akkor a testület határozatképtelenné vált. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./1998. május 12.
Máj. 11-én Bukarestbe érkezett Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy részt vegyen a magyar-román gazdasági vegyes bizottság máj. 12-i első ülésén. A miniszter találkozik Sorin Dimitriu román privatizálási és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszterrel, részt vesz a vegyes bizottság ülésén. A Romania Libera interjút közölt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövettel, aki elmondta, hogy az elmúlt években igen jól alakultak a két ország gazdasági kapcsolatai. A forgalom 15 százalékkal nőtt a két ország között és a kétoldalú árucsere elérte a 460 millió dolláros szintet. Romániában mintegy 2000 vegyes vállalat működik magyarországi és romániai cégek részvételével, a beruházások 52 millió dolláros szintjével a magyarok a 16. helyen állnak a külföldi befektetők sorában. 1997-ben 700 ezren utaztak Magyarországról Romániába és 3 és fél millióan Romániából Magyarországra, beleértve a tranzitutasokat is. A tavaly megnyílt kolozsvári magyar főkonzulátus nagyon jól működik, naponta 70-80 ember keresi fel ügyeinek intézésére. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Máj. 12-én tartotta meg első ülését a román-magyar gazdasági vegyes bizottság Bukarestben. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a bizottság magyar társelnöke jegyzőkönyvet írt alá a tárgyalás után alá román partnerével, Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszterrel. Fazakas kijelentette, hogy a román-magyar árucsere biztatóan fejlődik és az ezredfordulóra a jelenlegi szinthez képest akár kétszeresére is emelkedhet, elérheti az 1 milliárd dollárt, hiszen, jegyezte meg, Magyarország osztrák szomszédjával már most 5 milliárd dollár értékű árucserét bonyolít le. A közös sajtóértekezleten mindkét miniszter elégedetten szólt mind a megbeszélésekről, mind az azokon elért eredményekről, a tervbe vett közös, konkrét, jelentős volumenű együttműködési tervekről. Mind Radu Berceanu, mind Fazakas Szabolcs elutasította azt az - egyes román újságírói kérdésekben kifejezésre jutott - beállítást, mintha a kétoldalú együttműködés alakulása hátrányos lenne a román félre nézve. Fazakas Szabolcs elmondta, hogy egy éven belül harmadszor jár Bukarestben. Először a CEFTA-szerződés aláírására jött. Másodszor a miniszterelnök kíséretében volt Bukarestben, akkor idegenforgalmi megállapodást írt alá. Most az egy évvel ezelőtt létrehozott vegyes bizottság nagy jelentőségű alakuló ülésén vett részt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./1998. május 12.
Máj. 8-án mutatták be Kolozsváron Monoki István Romániai Magyar Könyvtermelés 1919-1940 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1998/ című munkáját. A könyvet Antal Árpád professzor mutatta be, ismertetve a kézirat kálváriáját, melynek megjelenését a történelmi események késleltették. Ez a gyűjtőmunka ugyanis első kötete az 1941-ben, tehát az elsőnél hamarabb megjelent második kötetnek, amely a magyar nyelvű folyóiratok és hírlapok bibliográfiája. A Monoki által elkezdett munka folytatódott, így készült el Tóth Árpád és Gábor Dénes munkája: Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1992/, továbbá az 1950-1953-as időszakot felölelő kiadás Szigeti Rudolf és Újvári Mária gondozásában. /Új könyv az EME kiadásában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ 1998. május 12.
Máj. 9-én ülésezett Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kolozs megyei szervezete. Székely Győző, a Tankönyvtanács elnöke javasolta, hogy minden megyében létesüljön szakoktatási tanács, hiszen nagyon sok a kihalófélben lévő szakma, amelyekre nincs tankönyv. /Kereszttűzben: a magyar nyelvű oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1998. május 12.
A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./1998. május 12.
Kolozskara szórvány református gyülekezete /48-ra apadt a létszámuk/ máj. 9-én emlékezett Imre Lajos teológiai professzorra, aki 110 évvel ezelőtt született és 1914-21. között a falu lelkipásztora volt. Dr. Buzogány Dezső tartott előadást Imre Lajosról, kiemelve, hogy hozzájárult az Ifjúsági Keresztyén Egyesület megalakulásához, 1923-ban pedig az Ifjú Erdély egyik elindítója volt. Az ünnepség másnap folytatódott. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1998. május 13.
Hollanda Dénes professzor /sz. Kézdialbis, 1939. febr. 28./ a marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja, a műszaki tudományok doktora, 12 egyetemi jegyzet és több mint 90 szakdolgozat szerzője. Tanulmányai román, magyar, német és angol nyelven jelentek meg. "Életem céljának tekintem egy önálló magyar nyelvű egyetem felépítését" címmel terjedelmes interjúban számolt be terveiről. Hollanda Dénes felvázolta életútját, majd rátér az egyetemalapításra vonatkozó elgondolásának előzményeire. 1990. januárjában elérte az egyetem szenátusában, hogy a mérnökképzés magyar és román nyelven történjen, azonban a márciusi marosvásárhelyi események után nem engedélyezték, hogy a kétnyelvű oktatás meginduljon. Megalalkult az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Társaság, melynek ő is tagja volt. Azonban Hollanda azt látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, ezért úgy látta, neki kell fogni egy önálló magyar egyetem építéséhez. Azután jött a Marosvásárhelyen megalakítandó Aranka György Egyetem terve, de ebből sem lett semmi. Mindez megerősítette Hollanda Dénest abban, hogy lépni kell. Marosvásárhelyen, minden feltétel adott az egyetem létrehozásához: megvan a tanári kar mind az orvosi, mind a műszaki karra, Bocskai István professzor, a Fogászati Klinika vezetője is pártolja elgondolását, egyedül az anyagi háttér hiányzik, ezért hozta létre az alapítványt. A vásárhelyi egyetemalapítás nem keresztezi a Kolozsváron létrehozó tudományegyetem létrehozására vonatkozó terveket, ezért Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és Markó Béla is támogatja a tervet. Az professzor elmondja, nem számítanak az állam segítségére, a szükséges pénzalapok megteremtésében viszont igen bíznak a világmagyarság és az erdélyi magyarok adakozó szándékában; "Régebb minden falu képes volt közadakozásból egy, s ha kellett, akár két templomot is építeni. Remélem a XXI. század hajnalán képes lesz a világ magyarsága annyi pénzt összeadni, hogy az egyetemet felépíthessük" - állapította meg Hollanda Dénes. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi beszélgetés Hollanda Dénes professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./1998. május 13.
Kolozsváron 1990. jan. 4-én újrakezdte tevékenységét az 1923-ban megalakult, majd 1948-ban beszüntetett Római Katolikus Nőszövetség, tájékoztatott Dobrei Losonczy Irén, a jelenlegi elnök. A szövetség programja a hitében erős, erkölcseiben tiszta, egyházához és nemzeti kultúrájához hű emberideál követése. Tevékenységük a liturgikus életet, a vallásos tevékenységet és a szociális missziót öleli fel. 1996 márciusában például kolozsvári képzőművészek vallásos tárgyú műveit mutatták be, ahol 35 művész munkái voltak láthatók. Feltérképezik a hiányt szenvedő családokat, hogy segíteni tudjanak. 1990-ben 54-en voltak, ma már csak 24-en. /Kisgyörgy Réka: Aki birtokolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./1998. május 13.
Mikó András egyetemista balesetben életét vesztette. Közeli barátja kézirataiból könyvet állított össze /Mikó András: Befejezetlen történetek tárháza, Claudiopolis, MCMXCVIII - készült a Studio Mathias Paper műhelyében, Kolozsvárott, szerkesztette: ODJ/, ezzel tisztelegve a tehetséges elhunyt előtt. /Kisgyörgy Réka: Befejezetlen történetek tárháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./1998. május 13.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor, aki a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt képviseli a Cserehát-perben úgy véli, az ügy fordulatára lehet számítani. A politikus-ügyvéd találkozott ugyanis a Basel Hilft Alapítvány alelnökével, Rudin Moranddal, aki leszögezte: nem osztja a másik alelnök, az amúgy erőszakosságáról híres Cyill Bürgel véleményét. Az alelnök székelyudvarhelyi látogatása során meglátogatta a Csereháton létesített intézményt, megállapítva, hogy azt nem az eredeti célnak megfelelően tervezték. A lap még megemlíti, az udvarhelyi Cserehát-bizottság internetes tájékoztatói eredményeként, az utóbbi időben igen sok üzenet érkezett, többségük pedig - a lap szerint - igen "kényelmetlenek" az alapítvány vezetősége számára; az internetes érdeklődők ugyanis arra keresik elsősorban a választ, hogy az alapítványi vezetőség miért avatkozik be egy helyi közösség életébe annak akarata ellenére. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./1998. május 14.
Radu Vasile miniszterelnök úgy látja, az 1998 nem lesz könnyebb a lakosság számára mint az előző év; az új kormány ugyanis egy olyan megszorító gazdaságpolitikát folytat, amely az idei évben egy mintegy 45%-os inflációval, és egy 3.6%-os költségvetési hiánnyal számol. Beszédében Radu Vasile még rámutatott: a költségvetési tervezet számos olyan intézkedést tartalmaz, amely egy "határozott, és koherens" kormányzást igényel: a tervek szerint egyes állami intézmények alkalmazottainak számát 10%-al, a tisztségben maradók fizetését pedig hasonlóképpen 10%-al csökkentik. Az idei év legfőbb célkitűzéseként továbbá a kormányfő a veszteséges iparágak - a bányászat, a kohászat, az energetikai ágazat - átszervezését jelölte meg, kihangsúlyozva, hogy a ROMGAZ, illetve a RENEL Állami Autonóm Társaságok átszervezése halaszthatatlan feladat. A költségvetés "érzékeny pontjaira" utalva a lapok szerint a miniszterelnök kifejezte, hogy igen bizonytalan a privatizációs bevételek ez évi mértéke, de ugyanide sorolta az étkezési jegyekről szóló törvénytervezetet, valamint az egészségügyi dolgozók 35%-os béremelését is, amelyek életbelépése megítélésében egy jelentős inflációs hatást eredményezne. Beszédében Radu Vasile élesen bírálta a román adórendszert is; véleménye szerint ennek "rugalmatlansága és bizonytalansága" az adócsalásokat bátorította, kijelentve, hogy az elkövetkezendőkben jelentős változások várhatók a román adó politikában. Az RMDSZ részéről Puskás Bálint szenátor, valamint Mátis Jenő képviselő kért szót, annak az RMDSZ-álláspontnak adva hangot, hogy a megvitatásra váró dokumentum csupán egy átmeneti költségvetés, majd kihangsúlyozták: annak ellenére, hogy a késés politikai okai közismertek, az RMDSZ nem tudja elfogadni, hogy egy változatlan költségvetés és egy megváltozott kormányprogram egyeztetése sokáig elhúzódjon. Az RMDSZ határozottan kéri, hogy még a nyár folyamán megtörténjen a költségvetési kiigazítás. Az RMDSZ képviselői ugyanakkor határozottan kiálltak más olyan fontos törvények elfogadása érdekében, amelyek nélkül nem képzelhető el a költségvetési-politika reformja. Ilyen a helyi közigazgatási törvénytervezet, az állami és magántulajdon kezeléséről szóló törvénycsomag, a személyi jövedelemadó bevezetéséről szóló törvénytervezet, illetve a régiók fejlesztéséről szóló törvénytervezet elfogadása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1998. május 14.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete május 14-én közleményben tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációja ellen. A pártjából is kipenderített sovén-nacionalista polgármester emléktáblát akar leleplezni annak a háznak a falán, ahol Petőfi Sándor Kolozsváron megszállt, 1847 októberében. A volt Biasini Szálló falán május 15-én, pénteken leleplezendő tábla kétnyelvű (román és angol!) szövege azonban Alexandru Petrovici szerb költőnek tünteti fel nemzeti költőnket, akinek nevét úgymond "magyarosították". Miután tiltakozik a durva és célzatos hamisítás ellen, a közlemény emlékeztet arra, hogy Petrovics (és nem Petrovici) Sándor Petőfire magyarosította a nevét, mint ahogy a románok nemzeti költője, Mihail Eminovici is Eminescura változtatta a magáét, s ez éppen annak a bizonyítéka, hogy mindenkinek jogában áll megválasztani nemzetiségét, szabadon dönteni nemzeti hovatartozásáról. A Kolozs megyei RMDSZ törvénytelennek minősíti az emléktábla elhelyezését és leleplezését már csak azért is, mivel nincs a Városi Tanácsnak erre vonatkozó határozata, és felkéri a Kolozs megyei prefektust, az illetékes rendőri szerveket, hogy akadályozzák meg a kolozsvári polgármestert eme új törvényszegésében, amelynek egyetlen célja interetnikai konfliktus kirobbantása Kolozsvárott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ Az úgynevezett Biasini-házon kívánja elhelyeztetni Funar a feliratot, amelynek célja nyilván a város magyarságának megsértése és általában a magyarság provokálása, román-magyar feszültség szítása. Az épület falán jelenleg magyar nyelvű emléktábla örökíti meg, hogy 1847 őszén ott járt Petőfi Sándor, ezenkívül Funar már korábban elhelyeztetett rajta egy román és angol nyelvű emléktáblát, amely azt állítja, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a magyarok 40 ezer románt mészároltak le Erdélyben. Ez egyes román szélsőséges nacionalisták sokszor cáfolt állítása. Az "emléktábla" ugyancsak román és angol nyelvű szövege annyit tartalmaz, hogy az épületben tartózkodott 1847 október 21. és 24. között "Aleksandr Petrovici szerb költő, akinek nevét magyarosították". /MTI/1998. május 14.
Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációjáról Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta az Államelnöki Hivatalt, a kormányt, személyesen a kormányfőt, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter pedig kormányülésen vetette fel a kérdést. Az RMDSZ álláspontja a kérdésben az, hogy a prefektusnak és a kormánynak közbe kell lépnie és meg kell akadályoznia Gheorghe Funar törvényszegéseit, durva magyarellenes provokációját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./1998. május 14.
Eörsi Mátyás külügyi államtitkár máj. 14-én hivatalába kérette Petru Codrost, a Román Köztársaság budapesti nagykövetét és elmondta, elmondta: a minisztérium tudomására jutott, hogy Georghe Funar, Kolozsvár polgármestere olyan szövegű emléktáblát kíván leleplezni, mely szerint Alexandru Petrovici, a nagy szerb költő, akinek a nevét elmagyarosították, 1847-ben ezen a helyen tartózkodott. A magyar külügyminisztérium szerint a kolozsvári polgármester durva magyarellenes provokációjáról van szó, amelynek mögöttes szándéka a magyarországi választások megzavarása. A külügyminisztérium remélte, hogy a román kormány elhatárolódik a kolozsvári polgármester szándékától, és lehetőségeinek megfelelően befolyást fog gyakorolni rá, hiszen a magyar és a román vezetés legfelsőbb szintjén egyetértés van abban: mindkét országban fel kell lépni azokkal a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, amelyek a dinamikusan fejlődő magyar-román viszonyt és az aktív partnerség további kibontakozását kívánják megzavarni. Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete május 14-én a román illetékeseket is tájékoztatja a magyar álláspontról.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16-17./1998. május 14.
A román kormány máj. 14-i ülése után Razvan Popescu, a kormány szóvivője elmondta, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kezdeményezésére a kormány megtárgyalta a koalíció szándékaival és a kormányprogrammal, lényegében Románia európai integrációs törekvéseivel is szöges ellentétben álló egyes sovén és antiszemita megnyilatkozásokat. Ezek a cselekedetek annál elítélendőbbek - mondotta a szóvivő -, ha a hatóságok képviselői követik el, és ilyen összefüggésben egyenesen provokatívnak tekintjük Gheorghe Funar, Kolozsvár-Napoca polgármestere nagy fantáziáról árulkodó kezdeményezését, hogy emléktáblát helyezzen el egy kolozsvár-napocai épület falára, amely emléktábla szövege Petőfi Sándort, a magyarok nemzeti költőjét "Alexandru Petrovici szerb költőnek" tünteti fel, "akinek a nevét magyarosították" - hangoztatta a kormány szóvivője. Az RNEP-ből való kiválása után alighanem politikai identitásválságban szenvedő Funar úr az emléktábla- és szoborállítás politikájához kényszerül vissza - tette hozzá enyhe gúnnyal a szóvivő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./1998. május 14.
Mátis Jenő, az RMDSZ képviselője a román parlament költségvetési vitájában kifejtette, hogy az RMDSZ a koalíció többi tagjához hasonlóan támogatja a Vasile-kormányt a költségvetési vitában, de kritikusan szemléli a tervezetet. Szerinte ugyanis a büdzsét már a nyáron módosítani kell. Ezt a költségvetést ugyanis a Radu Vasile-kabinet még a Ciorbea-kormánytól vette át, és lényeges módosítást nem hajtott rajta végre. Emiatt a tervezet nem tartalmazza azoknak a különböző új ígéreteknek, vállalásoknak a pénzügyi fedezetét, amelyek szerepelnek a Vasile-kormány programjában. Példaként Mátis Jenő azt említette, hogy bár szeptembertől a kormány ígérete szerint fizetést fognak folyósítani a vidéki papoknak, erre nincs meg a törvényes alap. A költségvetés még a régi tervezési szemléletet tükrözi, vagyis az egyes minisztériumoknak, intézményeknek oszt le összegeket, nem egyes konkrét projektumokat finanszíroz meg, nem eredménycentrikus. A képviselő hangsúlyozta, hogy ideje lenne már lebontani a túlközpontosított elosztó apparátust és megerősíteni a helyi költségvetéseket. Ezeket a célokat négy alapvető törvény elfogadásával kell előmozdítani, ezek már régóta előkészületben vannak. Az első helyi közpénzügyi törvény (azért nem helyi költségvetési törvény, mert ezek az összegek több évre szóló felhasználására vonatkoznak). A második egy törvénycsomag, amely az állami és a magán tulajdonjogot rendezi, a harmadik a személyi jövedelemadó bevezetése, a negyedik a régiókról szóló törvény. Ezeket azért kellene elfogadni, mert másképpen nem lehet beépíteni nem csupán a pótköltségvetésbe, de a jövő évi büdzsébe sem. - A jelenlegi költségvetés sem oldja meg a feketegazdaság, az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelem problémáját. - A büdzsé pozitív oldalának tekintett Mátis, hogy a nem közvetlen adók - az általános forgalmi adó, a cigarettára, benzinre stb. kivetett jövedéki adó, a vámok bevétele idén több mint kétszeresen meghaladja a béradóból és a profitadóból tervezett bevételeket. - A költségvetési tervezet reálértékben nulla növekedéssel számol, de az egyes tárcák részesedési aránya változott. Így a nemzetvédelmi minisztérium tavaly a bruttó hazai termék, 2,43 százalékával gazdálkodott, az idei tervben 2,09 százalékkal kell beérnie. A közbiztonsági kiadások viszont 1,18 százalékról 1,28 százalékra nőnek. Az oktatásügy kerete a tavalyi 3,31 százalékról idén 3,57 százalékra nő, az egészségügyé 2,58 százalékról 2,92-re. A szociális kiadások aránya (nyugdíj, ösztöndíj, munkanélküli segély stb.) összesen a tavalyi 9,65 százalékról 9,75 százalékra emelkedett. - Komoly teher az adósságszolgálat, hívta fel a figyelmet Mátis Jenő. Tavaly a kamatok, törlesztések a GDP 3,69 százalékát igényelték, idén 4,94 százalék az előirányzat. Ez tehát egymaga nagyobb, mint a 3,6 százalékra tervezett költségvetési hiány. Fontos előírás, hogy az infláció nem fogja meghaladni a 45 százalékot: ezt valószínűleg tartani lehet, ha a gazdaság reformja, a privatizálás előre halad - jegyezte meg Mátis. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./