udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 3061-3090 | 3091-3120 | 3121-3150 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1998. május 14.
A Báthory István Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi csoportja máj. 16-án megnyitja Szilágysomlyón a Báthory István Könyvtárat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1998. május 14.
Nagy veszteség érte az Arad megyei és a romániai magyarságot. Máj. 8-án elhunyt Apácai Bölöni Sándor néprajzkutató, nyugalmazott pécskai magyartanár, a Kriza János Társaság tagja. 1931. okt. 16-án született Brassóban. Apácán töltötte gyermekéveit, Kolozsváron végezte el az egyetemet. Pécskára költözött, haláláig szolgálta a közösséget. Mintegy 4500 adat van néprajzi gyűjtésében, ebből eddig mintegy 600 jelent meg kötetben, elsősorban a tavaly kiadott könyvében /Apácai Bölöni Sándor: Cú, vénasszony bábája - Arad megyei népmesék és közmondások, szólások, Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska, 1997/, tehát a kéziratban maradt rész közzététele sürgős feladat. Apácai Bölöni Sándor 1997-ben átvehette a Kriza János Társaság és a pedagógusszövetség életműdíját. Az elhunyt részt vett az 1992 óta megjelenő Pécskai Újság egyes számainak készítésében is. /Nagy István: Búcsú Apácai Bölöni Sándortól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./1998. május 14.
Török Ferenc Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy ősztől, Kolozs megyében beindul a magyar nyelvű egyetem előtti szakoktatás. Úgy állították össze a tíz Kolozs megyei szakiskolát, szaklíceumot, illetve inasiskolát, ahol mintegy 300 hely áll a magyar diákok rendelkezésére, hogy a olyan szakmát tanulhassanak magyarul, amellyel a legkönnyebben boldogulhatnak. A tanfelügyelőség dolgozik a mérnökök-tanárok névsorának véglegesítésén. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1998. május 14.
Milosevics szerb elnök meghívására Belgrádba látogatott Ion Iliescu volt elnök és máj. 11-én megbeszélést tartott Miloseviccsel. Iliescu hangsúlyozta, hogy helyesli a szerbeknek a koszovói válságban tanúsított magatartását. Kifejtette, hogy Koszovó Szerbia belügye, abban nem illetékes a nemzetközi döntőbíróság. Anda Filip külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a román külügyminisztériumi álláspont változatlan: a békés megoldást szorgalmazzák, a Koszovóban többségben élő albánok jogainak tiszteletben tartásával, ugyanakkor figyelembe véve Jugoszlávia területi egységét. /Iliescu-Milosevics összhang. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1998. május 14.
Igen fontosnak tartom, hogy Gheorghe Funar új provokációs tervét nem egyszerűen a kisebbségvédelmi miniszter ítélte el, hanem a kormányszóvivő nyilatkozata révén maga a román kormány, mint testület - mondotta a kolozsvári polgármester által péntekre tervezett "emléktábla"-állítással kapcsolatban Tokay György, a román kormány kisebbségvédelmi minisztere. A miniszter hangsúlyozta: ha ez a provokációs kísérlet valóban provokációvá válna, ha pénteken a szóbanforgó táblát megpróbálják kifüggeszteni, az ő értelmezésében ez a cselekedet kimerítené a soviniszta izgatás, a fajgyűlöletre való izgatás büntetőtörvénykönyvi tényállását. Ha ez megtörténik, a miniszter büntető eljárást kezdeményez a Kolozs megyei ügyészségen. Ez szakértők szerint akár oda is elvezethet, hogy a polgármestert felfüggesztik hivatalából. Tokay György rámutatott, hogy emléktáblák, szobrok, stb. állításakor minden alkalommal ki kell kérni az illetékes szaktestületek véleményét. A kérdés azonban nem az, hogy elkövetett-e formai hibát a kolozsvári polgármester, mivel nyilvánvaló: az egész tervnek az a célja, hogy a Kolozsvár lakosságának jelentős részét kitevő magyar kisebbség érzelmeit sértse meg a lehető legérzékenyebb ponton. /MTI/1998. május 15.
A Gheorghe Funar által Kolozsváron, a volt Biasini Szálló épületénél tervezett "emléktábla-avatás" meghiúsult. A durva magyarellenes provokáció kapcsán az RMDSZ helyi és országos vezetőinek közbelépésére a kormány megyei megbízottja, Alexandru Farcas prefektus 1998. május 14-én kiadott 164. sz. rendeletében megtiltotta bármilyen emléktábla elhelyezését és leleplezését az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen. A rendelet végrehajtásával a prefektus a megyei rendőrfelügyelőséget bízta meg. A határozott intézkedés hatására az újabb magyarellenes provokáció - amelyet okkal nevezhetünk román-, illetve Románia-ellenesnek is - ezúttal meghiúsult, ami ékesen bizonyítja, hogy a sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá a politikai akarat. Ezen pedig az sem változtat, hogy Kolozsvár polgármestere "nem tagadta meg önmagát": bepereléssel fenyegette meg Kolozs megye prefektusát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1264. sz./1998. május 15.
Funar terve szerint a román és angol nyelvű szöveg "Alexandru Petrovici magyarosított nevű szerb költő" kolozsvári tartózkodására emlékezik. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott, az akciót törvénytelennek titulálva, mivel nincs arra vonatkozó helyi tanácsi engedély, és "etnikumközi konfliktusokra" való uszítással vádolta Funart. Razvan Popescu kormányszóvivő nyilatkozatában a "valóságtól elrugaszkodónak" nevezte a polgármester kezdeményezését. A lap szerint Alexandru Farcas felszólította Funart, hogy mondjon le szándékáról; Zoe Petre elnöki tanácsos pedig telefonon tájékozódott a prefektustól, aggodalmát fejezve ki egy új konfliktusos helyzet kialakulása miatt. /Petőfi emlékét gyalázó tábla a Biasini Szállón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./1998. május 15.
8,290 milliárd dollárra nőtt Románia küladóssága márciusra, miután februárban 35 és fél millió dollárral növekedett, közölte a Román Nemzeti Bankja nyilatkozatában, megjegyezve, hogy a külföldi adósságból 4,8 milliárd a kormányzat adóssága, 2 milliárd az állami vállalatoké, a többi pedig magáncégeké. A kormányzat a nemzetközi pénzügyi szervezetek felé 3,265 milliárd dollárral, a bankok felé pedig 1,62 milliárddal tartozik. Az adósságokból kevesebb mint 400 millió a rövid lejáratú adósság. Csökkent a lakossági megtakarítás a külföldi fizetőeszközben: februárban például a lejmegtakarítások egybillióval nőttek és a hónap végén 20,2 billiónál tartottak. A lakossági valutavásárlások a márciust megelőző fél évben 40 százalékkal estek vissza. /Növekszik küladósság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./1998. május 15.
Kelemen Kálmán elnök és Varga László tiszteletbeli elnök írta alá az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozatát a kettős állampolgárság kérdéséről. A nyilatkozat szerint figyelemre méltó precedenst jelent a román parlament által 1991 elején elfogadott törvény, amely lehetővé teszi, hogy tiszteletbeli állampolgárságot adjanak a kormány javaslatára. Az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és a választhatóságot, illetve a közfunkciók betöltését. A törvény megszabja annak feltételeit is, hogy ki részesülhet ebben a megtiszteltetésben. Az RMKDP a román törvény mintájára azt javasolja a magyar államnak, hogy a feltételek teljesítésének alapos megvizsgálása után adjon hasonló tiszteletbeli állampolgárságot mindazoknak a határokon kívül élő magyar személyeknek és családoknak, akik azt arra méltó voltuk igazolásával személy szerint kérik azt. /Tiszteletbeli állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15.1998. május 15.
A táblaállítási provokáció meghiúsulása után máj. 15-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar kolozsvári polgármester jelezte, hogy nem adja fel tervét. Mint közölte, az erről elterjedt hírektől eltérően még nem nyújtotta be keresetét Alexandru Farcas prefektus ellen, de ha az hétfőig nem vonja vissza a - Funar szerint - törvénysértő tilalmat az emléktábla elhelyezésére, akkor bepereli őt. /MTI/1998. május 17.
Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./1998. május 17.
Máj. 17-én, vasárnap megünnepelték az 1848-as romániai forradalom kiemelkedő eseményét, a balázsfalvi gyűlést. Az ünnepi istentisztelet után Emil Constantinescu elnök és más vezetők megkoszorúzták a román forradalmárok emlékművét. Constantinescu elnök ünnepi beszédében kifejtette, hogy az elődök számos törekvése megvalósult, így "Erdély már régóta ugyanazok a határok között van, mint Bukarest, és ez örökre így is marad". /Balázsfalvi ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./1998. május 17.
Máj. 17-én, vasárnap a Duna Televízióban nyilatkozott Kötő József, a nemrég kinevezett oktatási államtitkár. Kijelentette, hogy elsődleges feladatának tekinti az RMDSZ oktatási stratégiájának valóra váltását. A reformtörekvések között szerepel a magyar tudományegyetem létrehozása Kolozsváron. /Az új közoktatási államtitkárunk tervei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./1998. május 18.
Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök május 15-i keltezéssel közleményt hoztak nyilvánosságra az RMDSZ vezetése nevében, amelyben elítélik a kolozsvári polgármester interetnikai konfliktusok szítását célzó provokatív kezdeményezését, amellyel meg akarta gyalázni Petőfi Sándor emlékét és ezzel meg akarta sérteni a romániai magyar közösséget. Az elsősorban a román médiának szánt, és ezért román nyelven fogalmazott közlemény szerzői megállapítják, hogy az interetnikai feszültségek keltésével bizonyos, az intézményes és gazdasági reform lassításában érdekelt politikai erők és érdekcsoportok az ország belpolitikai stabilizációjának, Románia külkapcsolatai megszilárdításának folyamatát próbálják feltartóztatni. Hangsúlyozzuk, hogy hagyományos értékeink kölcsönös tisztelete nélkül, az összes állampolgárok alapvető jogainak gyakorlását szavatoló biztosítékok nélkül veszélyeztetve van az egész ország demokratikus fejlődése, csakúgy mint a román-magyar megbékélési folyamat. Az RMDSZ fontosnak tekinti azt a tényt, hogy a kisebbségvédelmi miniszter felvetésére Románia kormánya határozottan állást foglalt ezzel az idegengyűlölő, nacionalista megnyilatkozással szemben, és megtette a szükséges intézkedéseket a provokatív akciók elhárítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 18., 1265. sz./ Az RMDSZ-vezetők meglátásában Funar igazi célja a romániai belpolitikai élet stabilizálódási és az ország külkapcsolatainak megszilárdulási folyamatának meggátlása. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a román kormány határozottan szembeszállt ezzel a "xenofób, nacionalista provokációval". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./1998. május 18.
Paskal Milo albán külügyminiszter Romániába látogatott, máj. 18-án tárgyalt Andrei Plesu külügyminiszterrel. Szó volt arról a lehetőségről, hogy Románia közvetítő szerepet játsszon a koszovói konfliktusban, tekintettel arra, hogy Bukarest jó kapcsolatban áll a térség minden országával. Plesu megjegyezte, hogy jelenleg Szlobodan Milosevics szerb elnök és Ibrahim Rugova koszovói albán vezető között közvetítő nélkül folyik párbeszéd, mivel a szerb fél fenntartásokkal él egy harmadik fél jelenlétét illetően. Távlatilag azonban egy ilyen közvetítő igen hasznos lehetne, mert erősíthetné a megbeszéléseken az egyensúlyt. "Románia kész bármikor, amikor ez szükséges lenne - és ha a térség országai és a nemzetközi szervezetek egyetértenének - vállalni bármiféle szerepet, amely elősegíthetné a konfliktus megoldását" - mondotta a román külügyminiszter. Mindkét külügyminiszter állást foglalt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett. /Bukarest közvetítene a koszovói konfliktusban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1998. május 18.
Adrian Severin volt román külügyminiszter, a Demokrata Párt alelnöke A magyarországi választások tanulságai címmel hosszabb elemzést publikált a Ziua című bukaresti lapban. Véleménye szerint a második forduló eredményétől függetlenül a Kisgazda Párt által képviselt radikális jobboldal és a MIÉP által megtestesített szélsőjobboldal, amelyek demokratikus úton jutottak a parlamentbe, doktrínájuk révén veszélyeztetik magát a demokráciát, ily módon csökkentve Magyarország és szomszédai biztonságát. Szerinte "egyes románok" is felelősek azért, hogy a magyar választók az első fordulóban fogékonyak voltak a szélsőjobboldal érveire. A szélsőjobb előretörésére a két országban "a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy Vadim-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el". "Fejleszteni kell, hogy minden román és magyar számára világos legyen: az érdekek szolidaritására alapozott közös cselekvésük haszna jóval nagyobb, mint egy gyűlöletre és konfrontációra alapozott politika bármiféle elképzelt hozadéka. Még egy esetleges nacionalista kormányt is olyan helyzet elé kell állítani, hogy úgy értékelje: a követeléseknél és a provokációknál hasznosabb az együttmunkálkodás." /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./1998. május 18.
Május 16-án a Kolozsvári Állami Magyar Opera termében tartották meg az első ízben megrendezett. Magyar Középiskolások Kórustalálkozóját az EMKE Országos Elnöksége, a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Kolozsvári Református Kollégium közös szervezésében. A nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen tíz kórus lépett föl az ország különböző városainak képviseletében, a Székelyföldtől a Partiumig, Nagyenyedtől Kolozsvárig. A házigazdák nevében Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgató-karnagya köszöntötte a több száz együtt daloló fiatalt, majd dr.Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Az EMKE és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nevében Sebesi Karen Attila előadó többek között elmondta: "...ifjaink egyre jobban felismerik, hogy manapság, itt, nem csak nyelvében, de dalaiban is él, túlél a nemzet, bizonyíték erre a mai kórustalálkozó is..." A találkozót követően a részvevők számára a Bánk Bánt tűzte műsorára a Kolozsvári Magyar Opera. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./1998. május 18.
Máj. 16-án először rendezte meg a tervek szerint ezután rendszeresen jelentkező Akadémiai Napokat a Protestáns Teológiai Intézet /Kolozsvár/. 1989 előtt a körülmények befelé fordulóvá tették az intézetet, emlékeztetett dr. Geréb Zsolt, az intézet rektora, azóta a helyzet megváltozott. A teológusok állandó párbeszédet folytatnak más egyetemek hallgatóival. Még néhány év szükséges ahhoz, hogy a diktatúra idején megüresedett parókiákra lelkészek kerülhessenek, állapította meg a rektor. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok erdélyi hallgatót vonzott a Miskolcon működő Károli Gáspár Teológiai és Missziói Intézet, amely nem nyert akkreditálást és az egyetemes református egyház nem ismeri el az ott végzettek diplomáját. Ez az intézet megosztja a református egyházat, erről értekezett dr. Juhász Tamás teológiai professzor az Üzenet /Kolozsvár/ legutóbbi számában. /Akadémiai Napok a Protestáns Teológián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./1998. május 18.
Megjelent a Technikatörténeti kronológia /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1997/. A vaskos kötet huszonegy mérnök és egy történész munkája, a könyv szerkesztői: Csetri Elek és Jenei Dezső. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./1998. május 19.
A Magyarországon zajló parlamenti választás utólagos hatását tekintve a határon túli magyarság számára nem közömbös, szögezte le Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatában. A püspök nem értett egyet Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentésével, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelentene Magyarország szomszédsági politikájára nézve, mert az a megbékélés helyett gyűlölködésre vezetne, s ez a határon túli magyarságra is káros hatással lenne. A - jelenlegi - magyar és román kormányok által hangoztatott "történelmi megbékélés" csak a békesség látszatát takarja. Az igazi megbékélés mindaddig nem jöhet létre, míg a magyarság jogos követeléseit nem teljesítik. Egyébként is, a megbékélésnek nem elsőrendűen a két ország között, hanem a romániai románság és a magyarság között kell létrejönnie. A püspök szerint a magyarországi demokratikus ellenzék "egyértelműen a magyar-román megbékélés mellett kötelezte el magát". Tőkés László "félrevezetőnek és károsnak" tartja Markó Béla szövetségi elnök azon álláspontját, mely szerint a választásokon tapasztalt alacsony részvétel "a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt hogy Magyarországon nincsenek igazán nagy társadalmi traumák". /Népszava/. A választástól való távolmaradást valamennyi felelős magyarországi politikai erő kedvezőtlennek mondta. A tiszteletbeli elnök szerint a "vészes abszenteizmus valójában a magyar társadalom válságának és a magyar nemzet politikai kiábrándultságának jellegzetes és aggasztó tünete". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1998. május 19.
Kötő József újonnan, május 14-én kinevezett oktatásügyi államtitkára nyilatkozott a kolozsvári lapnak. Elődjét, Béres András államtitkár tevékenységét ért bírálatok kapcsán kifejtette: az elégedetlenség legfőbb oka a kapcsolattartási, információáramoltatási hiányosságok voltak, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi államtitkárságán ugyanis történt - ha nem is látható - előrelépés. Ki kellett építeni azt a szervezési keretet, amely korábban nem létezett, ki kellett dolgozni azt a működési szabályzatot, amely értelmében az államtitkár rendelkezhet a kisebbségi oktatás kérdéseiben, dönthet a tankönyvekről, a tantervekről, a beiskolázási mutatókról. Kötő úgy látja, megteremtődött az az autonóm mozgástér, amely lehetővé teszi az előrelépést, látványosabb eredmények elérését. A Kolozs megyeiek konkrét eredményeket vártak a Bolyai Egyetem kérdésében is. Kötő József eredménynek nevezte, hogy a tanügyi főosztály háttérmunkája nyomán tantervbe iktatták a magyar történelmet, meghirdették a vonatkozó tankönyvpályázatot, és nem utolsósorban elfogadtatták és alkalmazták a 36-os kormányrendeletet. Szervezeti elképzelés van arról, tájékoztatott Kötő József, hogy az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kormányszervvé váljon. Tervezik, hogy kolozsvári központtal magyar oktatáskutatási munkacsoport alakul, hogy a versenyképesség javuljon. Az önálló magyar egyetemre vonatkozóan Kötő József elmondta: az RMDSZ Operatív Tanácsának az új miniszterelnökkel való találkozója során nyomatékosították, nem érthetnek egyet a multikulturalitás fogalmát előtérbe helyező koncepcióval, az RMDSZ nem mondhat le az önálló intézményalakítás jogáról. A remények szerint május 31-ig átmegy majd a parlamenten a 36-os tanügyi kormányrendelet, ezt követően pedig akár már ősztől beindulhatnak az önálló magyar tagozatok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Orvosi Intézetben, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. Az oktatási államtitkár elmondta: véleménye szerint Andrei Marga oktatási miniszter Európára nyitott, modern oktatási szerkezetet kíván kialakítani. "Ezen belül vannak vitáink, például éppen a multikulturális egyetemről" - mondotta Kötő József, hozzátéve: "jogaink fedezetét nem az egyes vezető politikusok jóindulatára kell alapozni, mert az emberi megértés múlandó, hanem törvényekre". Amennyiben nem fogadják el a 36-os kormányrendeletet, akkor "felül kell vizsgálnunk részételünket a koalícióban" - jelentette ki. A Kolozs megyei RMDSZ kifogásolta, hogy nem foglakoztak az 500 ezer aláírással beterjesztett kisebbségi törvénytervezettel. Kötő erre azt válaszolta, hogy a törvénytervezet tovább él a 36-os kormányrendeletben. Az egyetem ugyan nem szerepel a 36-osban, de az önálló intézményteremtés jogának parlamenti elismerése után be lehet nyújtani a törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem létrehozására. Kötő államtitkári tisztsége mellett továbbra is vezeti az RMDSZ oktatási főosztályát. /Nits Árpád: A kolozsvári magyar egyetem létrehozása axióma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19., ismertette: Napi Magyarország, máj.20./1998. május 20.
A gazdasági átalakítás felgyorsítása kedvezőtlenül befolyásolja a foglalkoztatási helyzetet Romániában és az év végére az egymillió főt jóval meghaladó munkanélküliséget eredményez - jelentette a Rompres a bukaresti kormány 1998-as költségvetési tervezetéből idézve. A tervezet szerint az 1998-as gazdasági program megvalósításának következményeként 1998 végére 1,1 millióan lesznek munka nélkül Romániában, szemben a múlt év végi 881 ezerrel. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta 11,2 százalékra emelkedik az 1997 végi 8,8 százalékról. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1998. május 20.
A kommunisták hatalombiztosító feladatuknak tekintették a magyar nemzetet öntudatától, szellemi egységétől megfosztani. Ezért támadták a leszakított nemzetrészek autonómiapolitikáját és most az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán, írta Borbély Imre. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a magyar állampolgárság automatikus kiterjesztésére. A magyarság megállapításához a német joggyakorlat szolgálhat mintául. A németséghez tartozást 25 % német vérhez, a német nyelv ismeretéhez, a németség vállalásához kötik. Vannak már példák: Izrael az állampolgársághoz való jogot szigorúan /az anyai ágon/ vérséghez köti, de alanyi jogként kiterjesztette a világon élő minden zsidóra. Az MVSZ választmánya márc. 5-i ülésén úgy döntött, hogy az állampolgárságról való elképzelést az új kormány és új parlament elé fogja terjeszteni. Azért nem előbb, hogy ez ne váljon a választási kampány témájává. Ezen döntés ellenére a sajtó egy része szenzációként röppentette fel a kettős állampolgárság igényét. Kovács László külügyminiszter azonnali reakciója megerősíti azt a feltételezést, hogy ezt a témát az MSZP akarta sajtókampányába integrálni. Kovács László elutasító magatartását durva félretájékoztatásra építette. "A csatlós média és klienspolitikusok /Erdélyben pl. Verestóy és Frunda pénzember-szenátor/ nem tettek egyebet, mint megismételték és sulykolták Kovács László április 6-i tételeit." Borbély Imre sorra megcáfolta Kovács László elutasító érveit. /Borbély Imre: Ki tudja meddig... /Egy politikai félrevezetés dimenziói./ = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1998. május 21.
Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke újabb állásfoglalást hozott nyilvánosságra, ebben reagált Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatára. Tőkés László visszautasította az ügyvezető elnök rendreutasító "RMDSZ-cenzori megnyilvánulását". Takács Csaba nyilatkozatában elhatárolta magát Tőkés püspök magyarországi választásokkal kapcsolatos kijelentéseitől, arra figyelmeztetve, hogy az RMDSZ hivatalos állásfoglalása szerint a szövetség egyenlő közelséget kíván fenntartani az összes magyarországi demokratikus párttal. Tőkés László a régi időkre emlékeztető beidegződésnek tartja, hogy "a "hivatalos" RMDSZ-nómenklatúra nevezett vezető képviselője véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tiszteletbeli elnökét". Tőkés László válaszában feltette a kérdést: "Horn Gyula miniszterelnöknek szabad nyilatkoznia a határon túli magyarokról a választások idején Erre válaszolni viszont beavatkozás? Markó Bélának szabad nyilatkozni a választással kapcsolatban, mástól viszont ez beavatkozás". Tőkés László nyilatkozatában hangsúlyozta: "A határon túli magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt." /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tőkés László nyilatkozatára reagálva leszögezte, hogy nem kíván személyes polémiát folytatni a szövetség tiszteletbeli elnökével, akinek állásfoglalásait a szövetségen belüli belső pluralizmus megnyilvánulásának tekinti. Érdemben azért nem kíván vitatkozni a tiszteletbeli elnökkel a választások lezárása előtt, mert ez maga is a magyarországi választási kampány befolyásolásának egyik formája lenne és mert nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viták begyűrűznének az RMDSZ-be. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: úgy gondolja, a magyarországi szavazók külső beleszólás nélkül is megfelelő bölcsességgel fognak választani a versengő pártok közül, figyelembe véve azok programjában a határon túli magyar nemzeti közösségekre vonatkozó elemeket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1998. május 21.
Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László május 18. és 20-i nyilatkozataira reagálva kijelentette: "Nem értem, hogy miközben Magyarországon természetes módon zajlik a választási kampány és vita", "miért kellene nekünk is kampányvitát folytatnunk az RMDSZ-en belül. Markó nem értett egyet azokkal az érvekkel, amelyekkel Tőkés püspök ismételten bírálta a szövetség vezetőségét, hozzátéve, hogy sohasem próbált meg beleszólni a magyar belpolitikai életbe, ugyanakkor egyetértett a Takács Csaba ügyvezető elnök által már hangoztatott elvvel: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a magyar demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség /Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./1998. május 21.
Hírszolgáltatási szerződést kötött nyolc, határon túli magyar nyelvű napilappal a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A megállapodást Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke és a lapok főszerkesztői, illetve képviselői írták alá a hírügynökség budapesti székházában. Az MTI öt éve nyújt hírszolgáltatást a magyarországi Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, a temesvári Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című lap, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a Csíkszeredán kiadott Hargita Népe, a kolozsvári Szabadság, az Újvidéki Magyar Szó, valamint az ungvári Kárpáti Igaz Szó számára. A határon túli magyar napilapok műholdon keresztül, a magyarországi szerkesztőségekkel egyidőben jutnak hozzá a híranyagokhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1998. május 21.
Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu, az EME elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai tudományosságnak két lábon kell állnia, egyrészt az EME-re, másrészt az állami segédlettel létrehozandó teljes magyar oktatásra támaszkodva. A multikulturális elmélet mögött kimondatlanul a magyar nyelv fölöslegességének gondolata húzódik meg. Abodi Nagy Béla felhívta a figyelmet, hogy a magyar népművészet elindult a többségibe való beolvadás útján. Az EME taglétszáma 1994-ben 1789 fő volt, jelenleg 3170, a növekedés az egyetemi hallgatók beiratkozásának tulajdonítható /a taglétszámból 1348 egyetemista/. Az EME tevékenyen működő ifjúsági szervezetei: a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete /KOMATE/, a biológia szakos hallgatók ÖKO-STÚDIUM csoportja, valamint a földrajz és geológia szakosok /GEKKO/ csoportja. Az EME két könyvtára a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-, irodalom- és történettudományi szakkönyvtár mellett az EME-házban van a Természettudományi és Matematikai Szakosztály szakkönyvtára. /Kiss András: Változatlanok az Erdélyi Múzeum-Egyesület céljai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./1998. május 22.
Május 22-23-án tartják meg Kolozsváron és Szabéden a hagyományossá vált Szabédi Napokat, az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia, a Mûvelõdés és a Korunk Stúdió közös szervezésében. A '98-as Szabédi Napok keretében a fennállásának 50. évfordulójához érkezett Mûvelõdés jubileumát is megünneplik, amit a rendezvénysorozat címe is tükröz: Nyelv, dallam, irodalom - 50 éves a Mûvelõdés. Május 22-én az Unitárius Püspökség Imatermében tudományos ülésszakra került sor, amelyen Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke és Kántor Lajos, a Korunk fõszerkesztõje és az Anyanyelvi Konferencia társelnöke mondott bevezetõt. A "Szabédi napjai" c. kötet bemutatása után hazai és magyarországi Szabédi-kutatók tartottak tudományos értekezéseket, majd a részvevõk megkoszorúzták a tragikus sorsú költõ és irodalmár sírját a kolozsvári Házsongárdi temetõben. A tudományos ülésszak délután a Bölcsészettudományi Kar épületében folytatódott. Május 23-án "Mûvelõdés 50" címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a kultúra támogatásáról a Györkös Mányi Albert Emlékházban, majd a részvevõk a Szabédi Emlékháznál koszorúznak. Ugyanaznap Szabédon, az unitárius templomban az író szülõfalujában megemlékeznek a falu nagy szülöttérõl, ezt követõen pedig a Mûvelõdési Házban bemutatják a "Szabédi napjai" és a "Szigetek a holttengerben" c. köteteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1269. sz./ Pomogáts Béla a Szabédi emlékháznál mondott beszédében hangsúlyozta, hogy ez a ház az egész erdélyi magyar irodalom tulajdonává válik. Itt lehet majd hozzáférni az erdélyi magyar irodalom dokumentumaihoz, Szabédi László hagyatéka, majd más írók hagyatéka révén. Ide jöhetnek majd a kutatók. /Csomafáy Ferenc: A Szabédi-emlékház megkoszorúzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./1998. május 23.
Máj. 23-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői. Az egyik téma az új nyugdíjtörvény volt, illetve ennek következményei az egyházak önálló nyugdíjpénztáraira. Másfelől a kormányprogram teljes fizetést biztosít a lelkészek számára. A gyűlésen az egyházfők fenntartásaiknak adtak hangot ezzel kapcsolatban. Elsősorban azért, mert ilyenformán az állam bármikor beleszólási jogot követelhet a lelkészek tevékenységébe. Az egyházfők a Bukarestből érkezett V. Anghelescu államtitkárnak ismét felvetették: hagyják az egyházak ügyvitelét magyarul vezetni, amelyre különben törvényes garanciák vannak. Ennek ellenére sorra megbüntetik az egyházközségeket a magyar ügyvitelért. A magyar egyházi vezetők tiltakoztak román egyetemi tanárok közreadott nyilatkozata miatt, amelyben a 36-os sürgősségi kormányrendelet anyanyelvi oktatással kapcsolatos részeit bírálták. /Magyar történelmi egyházfők tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ 1998. május 23.
Május 23-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban találkoztak az alakulásának fél évszázados évfordulóját ünneplő Művelődés /Kolozsvár/ szerkesztői és barátai. Szabó Zsolt főszerkesztő vázolta a folyóirat történetét. Bemutatták az erre az alkalomra készült Művelődés-antológiát /A közművelődés szolgálatában, szerkesztette Gábor Dénes és Szatmári László/, melynek anyaga a lap 1990 és 1994 közötti keresztmetszetét adja. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországnak támogatni kell a határon túli magyarok szellemi életének stratégiailag fontos fórumait /így a folyóiratokat is/ és nem helyi kuratóriumokra /érdekekre/ kell azok támogatását bízni. /Szatmári László: Ötvenéves a Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./