Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 732 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 721-732

Helymutató: Nagyenyed

1996. május 7.

Gyulafehérváron van a székesegyház, mellette a hatalmas ortodox bazilika, ez jelzi, hogy a várost mindkét nép szimbólumának tekinti. A különbség csak annyi, hogy a székesegyház alapjainak lerakása Szent István király nevéhez fűződik, a bazilikáé pedig ehhez az évszázadhoz. Gyulafehérvár Fehér megye központja, a megye magyarságának szellemi központjának mégis Nagyenyedet tekintik, vallja az RMDSZ gyulafehérvári elnöke, Tóth Csaba. A nyolcvanezer lelkes megyeközpontban 2830 magyar él. Az utóbbi időszakban nem apadt nagyobb mértékben a magyarság, inkább a város román lakossága nőtt meg, a hatvanas évek elején húszezer lakosú volt a város, 3200 magyarral.- Az RMDSZ-nek sikerült összefogni Gyulafehérvár magyarságát. felvették a kapcsolatot a magyar színházakkal. 1993-ban sikerült beindítani a magyar óvodát, ahol tizennyolcan vannak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1996. május 14.

Fehér megyében két magyar líceum létezik, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/, igazgatója Letanovszky István és Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium, igazgatója Csintalan László. A két líceum diákjai kapcsolatban vannak egymással, legutóbb április végén a nagyenyedi XI. osztályosok meglátogatták a hasonló gyulafehérvári XI. osztályosokat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1996. június 18.

Vita Zsigmond 90 éves. Nagyenyeden született és ott élte le élete java részét. Nemzedékek nőttek fel és emlékeznek tudós tanárukra. Korán kezdett publikálni, tudományos munkásságát befolyásolta a nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtára. Tanulmányaiban felmérte Bethlen Gábor könyvtárát, nehéz lenne felsorolni munkásságának eredményeit. /Adamovits Sándor /Marosvásárhely/: "...Erdély tudós emberét köszöntik". Vita Zsigmond 90 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1996. június 23.

Jún. 21-23-a között Gyulafehérvár és Nagyenyed volt a házigazdája a IV: Román-Magyar Polgárfórumnak. A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság, valamint a gyulafehérvári és nagyenyedi filiálék szervezte találkozó fő támogatói a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, a budapesti Nyitott Társadalom Alapítvány, továbbá a két város polgármesterei. A témakör: Történelmi megbékéléssel Európába. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus, Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ügyvezető titkára, Gheorghe Fulga elnöki tanácsos pedig Iliescu elnök üdvözletét tolmácsolta, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter üzenetét Alföldi Jenő nagykövetségi első tanácsos olvasta fel. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a jövőben tovább kívánják erősíteni azt, hogy az "egyszerű emberek" tudatosan vegyenek részt a két nép barátságát szolgáló közéleti munkában. Ugyanakkor szorgalmazni fogják az államközi polgári kapcsolatokra vonatkozó új törvények meghozatalát, mert egy még érvényes 1924-es törvény alapján a határokon átnyúló polgári szervezetek törvényes működéséhez kormányengedély szükséges. /C. Kiss Ilona: Együtt Európába - volt a jelszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1996. június 29.

Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./

1996. július 26.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermének mennyezete tavasszal beomlott, de az egész épület rohamosan pusztul, hull a vakolat, lassan életveszélyessé válnak egyes épületrészek. Feltétlenül cselekedni kell. Ferencz L. Imre sorra megkérdezi, mit tett a nagyhírű iskola felújításáért az RMDSZ egyik platformja, a Bethlen Gábor-frakció, a pedagógusszövetség vagy a prefektúra. /Ferencz L. István: Veszélyben a Kollégium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én tartotta alakuló ülését Kolozsváron, a prefektúra tanácstermében a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ gyámkodása alatt az ifjúsági mozgalom Ideiglenes Nemzeti Tanácsa. A kezdeményezőbizottság elnökeként bemutatkozó Gal Francisc Oscar román nyelven megtartott expozéjában felvázolta az ifjúsági szervezet céljait, majd Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke - immár magyarul - üdvözölte a közel ötven megjelentet, az ifjúságnak a megbékélésben betöltött szerepét ecsetelve, és mélységesen elítélve az RMDSZ autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. Az ülés román nyelven folyt, csak két hozzászólás hangzott el magyarul. Az egyik a Nagyenyedről érkezett Molnár Istvántól. aki a román és magyar fiatalok boldog együttéléséről beszélt, a másik pedig a megdöbbent Buchwald Péter RMDSZ-szenátortól, aki "napirenden kívüli felszólalásában" helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az autonómiatörekvések elleni lejárató kampányok. Az RMDSZ nem akar autonómiát kikiáltani, hanem törvénytervezet formájában kívánja azt a parlament asztalára letenni. A román-magyar megbékélésnek éppen az ilyen diverziók ártanak, figyelmeztetett Bucwald, mint amilyen az RMDSZ ellenében és nem a magyarság érdekében létrejövő RMSZDP, amelyet nem a toleranciájukról híres román politikai erők támogatnak. Ugyancsak a megbékélésnek árt ez az ifjúsági szervezet, amely még az ülését is románul tartja. Firczák Gheorghe mindezt visszautasította. A Szabadság munkatársa nem kapott választ a csak románul nyilatkozó Gal Francisc Oscartól arra, hogy miért ragaszkodnak a magyar megnevezéshez, amikor zömében román ifjakról van szó. Ezen a találkozón a Harmóniának, a vegyes nemzetiségű családok alapítványának román és magyar cikkeket tartalmazó propagandakiadvánnyal ajándékozták meg a lap munkatársát. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A Tineretul Liber Democrat Maghiar ideiglenes tanácsának cluji ülése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1996. augusztus 26.

Illyefalván tavasszal szórványkutatási tanácskozást tartottak. A tanácskozáson elhangzottak Bodó Barna szerkesztésében megjelentek Jelen és jövő a szórványkutatásban címmel. A Szabadság részleteket közöl a tanácskozás anyagából, a szórványok kialakulásáról szóló részből, amely visszapillant a magyar történelmi múltra. Az erdélyi magyarság első nagy pusztulását az 1241-es tatárjárás okozta, majd a pestis. A XIV. században kezdtek nagy tömegben betelepedni a románok. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata idején, 1657 és 1661 között török és tatár hadak egész összefüggő területeken kipusztították a magyarságot. A Horea-felkelés Hunyad, Alsó-Fehér, Torda és Kolozs megyére terjedt ki, a jelszó sok helyütt a magyarok likvidálása volt. Horea emberei 173 magyar falut pusztítottak el, elpusztult Zaránd megye magyarságának jó része, Zalatna vidékének, Ribice, Abrudbánya, Verespatak vidékének magyarsága. Az 1848-as szabadságharc idején egész vidékek magyarságát ölték meg. 1848 október 17-én kezdődött Alsó-Fehér megyében a támadás a magyar települések ellen, azután következett Aranyosszék, Zaránd megye, Kolozs és Torda megye. Egyedül Zalatnán 700 magyart öltek meg a román népfelkelők, november végén Zentelkét és Kalotaszentkirályt égették fel. 1849. januárjában Nagyenyeden legkevesebb 600 magyart öltek meg az Axente és Prodan vezette román csapatok. Nagyenyed majdnem teljesen leégett. A szabadságharc idején mintegy 9-10 ezer magyart öltek meg román csapatok. A magyar hatóságok megkezdték az emberöléssel, gyújtogatással gyanúsított románok összeszedését, bírósági ítéletekkel vagy anélkül mintegy 4500 román vesztette életét. - Trianon után hatalmas tömegek kivándoroltak, ugyanez történt a második világháború után is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Szórványtanácskozás Sepsiillyefalván márc. 22-24-én: 470. sz. jegyzet.

1996. augusztus 10.

1996. augusztus 26.

1996. szeptember 4.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1996. szeptember 9.

A szept. 9-i szenátusi ülésen Incze Tibor interpellált a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ügyében: az épület állaga leromlott, szükség lenne 1 milliárd lej a tatarozáshoz, de csak 260 millió áll rendelkezésre. Hasonlóképpen írásbeli választ kért a kormánytól arra, hogy az 1997. évi állami költségvetésben biztosítanak-e megfelelő összeget Marosújvár városközpontjának a sókitermelés következtében üregessé vált altalaja feltöltéséhez szükséges munkálatokra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 864. sz./

1996. szeptember 23.

Szept. 14-én Nagyenyeden, a református vártemplomban ünnepelték az immár 60 éve csombordi mezőgazdasági iskolát. Az ünnepséget Veress István nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, aki kezdettől 1948-ig aligazgatója, 1949-től igazgatója volt az iskolának. Dr. Csávossy György mondott beszédet, aki 34 éven át tanította borászatra a fiatalokat Csombordon. Fülöp István, aki 31 évig volt az intézmény aligazgatója, bemutatta a Volt egyszer egy iskola című évkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

1996. szeptember 25.

Szept. 21-22-én Torockón találkoztak a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, a Budapest-környéki Népfőiskolai Szövetség, valamint a Magyar Művelődési Szövetség képviselői. Kolozsvárról, Nagyenyedről és Marosvásárhelyről érkeztek küldöttek. Kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységükről. Javaslat történt videofilmes, illetve falugondnok képző népfőiskola szervezésére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1996. szeptember 25.

Lelkes ifjú gárda Nagyenyeden újraindította az Enyedi Hírlapot. A hetilap első számában /szept. 19./ beszámoló olvasható a nagyenyedi nemzetközi művésztelepről, a testvérvárosokról. A Romániai Magyar Szó ismertetője szerint az első szám helyesbítésre szorul. A lap elődje nem "az 1800-as években", hanem 1930-ben jelent meg, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1996. október 4.

Egyre több magyar gyermek jár román iskolába: amíg az 1992/93-as tanévben 57 ezer magyar gyermek járt román osztályokba, egy esztendő múlva a számuk már 64 648 volt. Különösen nehéz a szórvány helyzete. A Balázsfalvához tartozó Tür faluban 25 magyar gyermekből mindössze négye járnak anyanyelvű iskolába. Barabás István felteszi a kérdést, mit tesz a Szórványtanács? Mit tesz a Diaszpóra, a Bartók Béla, a Julianus, a Domokos Pál Péter Alapítvány és a sok egyéb alapítvány, amely a szórványmagyarság megmaradásáért harcol? Barabás szerint a válasz: tanácskoznak, konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, tudományosan fölmérik a szórvány helyzetét, és minden marad úgy, ahogy volt. A cikkíró felidéz néhány tanácskozást. 1994. jan. 22-23-án Nagyenyeden az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya megbeszélésének egyik napirendi pontja volt: "konkrét tervek kidolgozása a szórványkérdés megoldására". 1994 novemberében tisztújító közgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Oktatási bizottsága közölte: a megye magyar gyermekeinek csak 30 %-a tanul anyanyelvén, a 40 óvónőből 27 képesítetlen. A szórványtanács 1995. febr. 10-én rendezett tanácskozást Nagyenyeden, ahol Vetési László ismertette - ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt - a szórványok helyzetét. Csávossy György A magyarságtudat a szórványban című előadásában kifejtette: "Ölbetett kezekkel a pusztulás vár ránk." Ekkor született meg az elhatározás a szórványtanács felállításáról, amely feltérképezi a tennivalókat. 1995. márc. 2-án Szórványgondok címmel nyilatkozatot közöltek a Romániai Magyar Szóban: "Erdély nagy részében kiszorulóban van a magyar nyelv", "csángósodásunk megállítása egyike legsürgősebb feladatainknak". "Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel...". 1995. ápr. 1-jén újabb fórum volt, a Temes megyei RMDSZ tanácskozást szervezett Anyanyelvű oktatás a szórványban címmel. Közben tovább csökkent a magyar iskolát választó magyar tanulók száma. Alig egy héttel Temesvár után Kolozsváron összegyűltek a szórványszakértők, Bodó Barna ismertette a célkitűzéseket, Vetési László a szórványsorsról tartott előadást. 1995. aug. 29-én újra összeült a Szórványtanács. 1996. márc. 22-én Illyefalván, egy hét múlva Segesváron tanácskoztak. A tanácskozásokon ugyanazt állapítják meg, mint amit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége minden évi konferenciáján bejelent, és amit az 1994-ben összeállított /és azóta végleg elfektetett/ A megmaradás esélye című helyzetfelmérés /Nagy F. István és Balla Júlia munkája/ kimondott: "A teljes felszámolás veszélye fenyegeti a szórványmagyarság magyar iskolahálózatát" és ezt számadatokkal igazolta. /Barabás István: "A cselekvés órája" egyre késik. A szórványmagyarság iskoláiban. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1996. október 13.

Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje okt. 13-án Kolozs és Fehér megyében járt kampánykörúton. Tordán, Marosújváron, Nagyenyeden vett részt lakossági fórumon, Gyulafehérváron látogatást tett dr. Jakubinyi György érseknél, majd sajtóértekezletet tartott a gyulafehérvári RMDSZ-székházban. Szóba kerültek az uszító röplapok, amelyeket postaládáikban találtak a helybeli magyar lakosok. Frunda György bejelentette, hogy az RMDSZ helyi szervezete közvetítésével "sovén propaganda és nemzeti gyűlölködés szítása" címén megkereséssel kíván az ügyészséghez fordulni, kérvén a nyomozás sürgősséggel történő lefolytatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 886. sz./

1996. október 20.

Okt. 20-án sokan elmentek Nagyenyed hírhedt börtönébe, hogy jelen legyenek a börtön templomának felszentelésén. Az egyházi méltóságokon kívül sok tábornok és vezető tisztviselői is megjelent, köztük Dorin Gheorghiu, az erdélyi IV. hadsereg parancsnoka, Ioan Chis, a Börtönök Országos Igazgatóságának vezetője és Cornel Oprea kolozsvári rendőrparancsnok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1996. november 6.

1994 augusztusában alakult meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Humanitárius Társaság, elnökük, Schmidt Alfréd ismertette tevékenységüket. A vajdahunyadi szórványban élő magyarok kulturális egyesülete, ökumenikus magyar óvodát tartanak fenn. Könyvtárukban 3400 könyv sorakozik. Öregek otthonát, magyar házat szeretnének létrehozni. Gyűjtést rendeztek a dévai várban található Dávid Ferenc emléktábla helyreállítására, avatása nov. 9-én lesz. Orvosi tanácsadó testületet is működtetnek. Tavaly és idén is megrendezték a Vajdahunyadi Kultúrnapokat. Gyűjtöttek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tatarozási munkálataik fedezésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Tervezik a magyar ház létesítését, továbbá időszakos kiadványok megjelentetését. Segítséget kapnak az EMKÉ-től és az RMDSZ-től. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. november 16.

Nov. 16-án, halálának 220. évfordulóján Ajtai Abod Mihályra, a falu nagy fiára emlékeztek Szárazajtán. Ajtai Abod Mihály /sz. Szárazajta,1776. szept. 29. - Nagyenyed, 1776. nov. 16./ élete és tanári pályája példamutató, mert a keleti nyelvek, a régiségtan és a történelem jeles tanára külföldi egyetemeken szerzett tudását itthon, az erdélyi iskola javára kamatoztatta, hangsúlyozta Bartalis Szélyes Pál szárazajtai református lelkész. A helyi iskola 1990-ben felvette Ajtai Abod Mihály nevét. Az ünnepség keretében az iskola homlokzatára helyezték Bartha József sepsiszentgyörgyi kőfaragómester munkáját: "Falunk szülöttje Ajtai Abod Mihály Árva Bethlen Kata udvari papja, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatótanára, tudós, orátor, tankönyvszerkesztő, iskolánk névadója. Készítette halálának 220. évfordulójára a szárazajtai Ajtai Abod Mihály Általános Iskola tantestülete és diákjai." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

1996. november 18.

A nagyenyedi Bethlen Kollégium egyik osztálya Bethlen Gábor marosillyei szülőházát látogatta meg, hazafele Déva váránál jártak, megtekintették az éppen akkor helyreállított Dávid Ferenc-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1996. november 20.

Nov. 15-17-e között tartották meg a negyedik diák-újságíró találkozót Zilahon, a Meszes-hegység menedékházában. Tíz erdélyi város diáklapjai közül jelen voltak a Tentamen /Marosvásárhely/, a Bökény /Szilágysomlyó/, az Ébredés /Székelyudvarhely/ szerkesztői, de hiányoztak a brassóiak, a nagyenyediek, a csíkszeredaiak. Köszönetet mondtak a szervező zilahi Guguc újságnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1996. december 3.

Megjelent a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv. Szerzője, Bernard le Calloc'h elmondta, hogy a Francia Földrajzi Társaság választmányi tagjává, a Francia Finnugor Társaság alelnökévé választotta. Magyarországon vendégtanár volt 1947-től 1953-ig, megtanult magyarul, de más nyelveket is, oroszul, szerb-horvátul, finnül. Kőrösi Csoma Sándor élete fontos részévé vált, vallja, eddig 282 cikket és két könyvet írt róla. Összeállított egy 4000 szócikket és portrékat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont. Előadásokat is tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Bernard le Calloc'h foglalkozott Ujfalvy Károly életével is, aki Franciaországba költözött a múlt században, jelenleg pedig a franciaországi magyar vonatkozású emlékeket, épületeket, szobrokat, emléktáblákat térképezi fel. /Gervai András: Egy francia Csoma-kutató. = Magyar Hírlap, dec. 3./

1998. január 1.

Jan. 1-jén Kolozsváron, életének 92. évében meghalt dr. Vita Zsigmond, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium volt tanára és könyvtárosa, művelődéstörténész, irodalomtörténész. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Vita Zsigmond /sz. Nagyenyed, 1906. jan. 16./ néhány ismertebb könyve: Jókai Erdélyben /Kriterion, Bukarest, 1972/, Művelődés és népszolgálat /Kriterion, Bukarest, 1983/, Az enyedi kohó /Budapest, 1988/.

1998. január 4.

Jan. 4-én Nagyenyeden eltemették dr. Vita Zsigmondot, a református egyház szertartása szerint. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ A sírnál felolvasták Sütő András búcsúztatását, az író ugyanis betegsége miatt nem lehetett jelen a temetésen. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. március 12.

Az Erdélyi Református Naptár /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, szerkesztette Molnár János/ változatos olvasnivalót kínál. Részleteket tartalmaz Csiha Kálmán 1997. évi püspöki jelentéséből, Benkő András muzikológus bemutatja az Új Magyar Református Énekeskönyvet, Páll Klára beszámol a kolozsvári teológusok regáti szórványmagyarok felkutatására tett kezdeményezéséről. Tőkés Elek tanulmányában bemutatta az 1989 után kiépített erdélyi református iskolahálózatot: hat református kollégium /IX-XII. osztályokkal Kolozsváron, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen/ összesen 734 tanulóval, két főiskola: Kolozsváron a diakonisszaképző tanévenként 60-70 hallgatóval, Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző és diakonissza profilú főiskola 90, illetve 80 hallgatóval, kolozsvári Református Didaktikai Fakultás filológiai, illetve szociális gondozó mellékszakokkal , 78, illetve 38 diákkal. /A Hét (Bukarest), márc. 12./

1998. április 6.

Nagyenyeden, a Bethlen Kollégiumban ápr. 3-5-e között rendezték meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete rendhagyó tanácskozását Sajtó és gazdaság címmel. Az erdélyi magyar gazdasági újságírásról Koszta István, a Pulzus című szaklap volt irányítója tartott előadást. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor A szakterminológia és a nyelvi tervezés címen beszélt, majd átadták Csávossy Györgynek, az RMGE elnökének, a mezőgazdasági tudományok doktorának és költőnek az életműdíjat a Magyar Borakadémiától és a Magyar Kulturális Intézettől. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1998. április 7.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban ápr. 3-5-e között tartották meg a Sajtó és gazdaság című tanácskozást. Szó volt a gazdasági sajtóról, a szakterminológiáról, a MÚRE anyanyelvvédő programjáról, Csávossy György a borászatról beszélt. Könyvbemutató és borkóstoló is volt. /Nagyenyedi víkend. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

1998. május 18.

Május 16-án a Kolozsvári Állami Magyar Opera termében tartották meg az első ízben megrendezett. Magyar Középiskolások Kórustalálkozóját az EMKE Országos Elnöksége, a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Kolozsvári Református Kollégium közös szervezésében. A nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen tíz kórus lépett föl az ország különböző városainak képviseletében, a Székelyföldtől a Partiumig, Nagyenyedtől Kolozsvárig. A házigazdák nevében Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgató-karnagya köszöntötte a több száz együtt daloló fiatalt, majd dr.Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Az EMKE és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nevében Sebesi Karen Attila előadó többek között elmondta: "...ifjaink egyre jobban felismerik, hogy manapság, itt, nem csak nyelvében, de dalaiban is él, túlél a nemzet, bizonyíték erre a mai kórustalálkozó is..." A találkozót követően a részvevők számára a Bánk Bánt tűzte műsorára a Kolozsvári Magyar Opera. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./

1998. augusztus 1.

A Gyulafehérvár-főegyházmegyei Caritas újabb intézménnyel gazdagodott: aug. 1-jén nyílt meg Nagyenyeden a Szociális Gondozó és Otthoni Betegápoló Központ, másodikként ennek az intézménytípusnak a sorában, hasonló működik Déván. A további készülő állomáshelyek: Szecseleváros, Szászrégen, Székelyudvarhely, tervezett központok: Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár. A központ feladata a betegápolás mellett az idősek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok gyógyszerrel való ellátása, vérnyomás stb. mérése, tolókocsikkal való ellátás, számlák kifizetése. A nagyenyedi központ megnyitásán részt vett dr. Jakubinyi György érsek mellett a német Caritas Konföderáció elnöke, Helmuth Puschmann prelátus is. /Joó Kristóf: Veled lenni gondjaidban. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 721-732