udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 500 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-500

Helymutató: Nagykároly

1990. március folyamán

Megjelent a Hírmondó, a nagykárolyi RMDSZ tájékoztató lapja. /Hírmondó (Nagykároly), márc./ A lap hamarosan megszűnt, még egy száma látott napvilágot.

1990. június 23.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Szabó Károly /sz. Désakna, 1943. aug. 29./ szenátor elekromérnök, Nagykárolyban lakik. Szükséges az új alkotmány kidolgozása, ezen belül a kisebbségi jogok meghatározása. Az antidemokratikus oktatási kormányhatározatot törölni kell. Meg kell teremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy a nemzetiségi oktatáshoz minél előbb megfelelő számú pedagógust képezzenek. A nemzetiségi sajtó feladata a magyarságtudat ápolása és erősítése. Keresni kell a kapcsolatot a többséggel. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1990. augusztus 8.

Nagykárolyban, a volt megyeházán /most iskola/ aug. 8-án kétnyelvű emléktáblát akartak elhelyezni, Kölcseyre emlékezve. A polgármester megadta az engedélyt, de az iskola igazgatója nem egyezett bele, csak azzal a feltétellel, ha előzőleg három minisztérium engedélyezi. Emiatt még mindig várat magára az emléktábla elhelyezése /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1991. június 27.

Csíkszeredában kezdődik a régizene fesztivál, fellép a székelyudvarhelyi Juvenalis, a nagykárolyi Collegium, a baróti Kájoni Consort, a brassói Cantus és a szombathelyi Régizene együttes. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

1991. október 2.

Tasnádon nemrég lezajlott a Bíró Lajos emlékünnepség, melynek keretében emléktáblát lepleztek le. Bíró Lajos /1856-1931/ kiváló természettudós, etnográfus volt, hat éven át végzett gyűjtőmunkát Új Guineában, a pápuák között. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László és Tempfli József püspök, a szervezésében részt vett a Bíró Lajos Társaság is. A fő szervező Benedek Zoltán nagykárolyi tanár, aki évtizedek óta kutatja Bíró Lajos hagyatékát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1992. február 1.

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. február 11.

Kolozsváron 1991. ápr. 1-jétől működik a Glória nyomda és kiadóvállalat, a Glória Kft. A Königsteinben székelő Ostpriesthilfe "keleti papi segélyszervezet" támogatásával létesülhetett a nyomda, onnan kaptak gépeket, felszerelést, melyet a segélyszervezet az erdélyi római katolikus püspökségnek ajándékozott, felügyelője a gyulafehérvári érsekség. Itt nyomják a katolikus családi hetilap, a Vasárnap mellett a Keresztény Szó folyóiratot, de az 1991 novemberétől megjelenő Okoskát, a nagy példányszámú rejtvényújságot is. Könyveket is kiadnak, pótolni kell azt, hogy 50 éven át nem jelenhettek meg katolikus könyvek. Felmerül az a vád, hogy nagyon drága a nyomda. Ennek az az oka, hogy nekik kell beszerezni a papírt, a nyomdának önellátónak kell lennie. A Glória fiatal ügyvezető igazgatója Kerekes Gábor, aki azon kevesek egyike, akik 1989 után nyugati országból visszatértek. Kerekes Gábor Kolozsváron végezte el a gépészmérnökit, majd Nagykárolyban dolgozott. Innen 1988-ban kitelepedett Németországba. Az 1989-es változás után hazajött. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, a hatóságok nem akarták beengedni az országba, csak András Imre képviselő interpellációjára változtatták meg döntésüket. Jellemző, hogy a diktatúra utolsó évében Kolozs megye milíciájának főnöke kérte Kerekes Gábor kiutasítását az országból és ezt 1991. februárjában léptették életbe... /Miklós László: Glóriás gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1992. június 11.

Reizer Pál /Szatmárnémeti/ római katolikus megyéspüspök kijelentette: nem megnyugtató, hogy az előzőleg történt ablakbeveréseket, gyújtogatásokat egy elmebetegre fogták. Nem fogadható el a rendőrség álláspontja sem, hogy védjék magukat, mert a rendőrségnek erre nincs embere. - Nagykárolyban ősztől római katolikus líceumot indítanak. - Aug. 15-én Cacica moldvai búcsújáróhelyen magyar nyelvű szentmise lesz, a csángók számára ez valóságos történelmi esemény, szögezte le a püspök. Reizer püspök bátorított, kérjék a csángók a magyar nyelvű misét, mert Isten igéjének anyanyelvünkön való hallgatása alapvető emberi jog, ezt mindenütt biztosítani kell, ahol csak igény van rá. /Sike Lajos: Nem hallgathatunk, amíg betörik ablakainkat! Beszélgetés Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1993. május 11.

Kádár Ferenc költő, az RMDSZ nagykárolyi elnöke, tanácsos elmondta, szeretnék megakadályozni a tervet, 2500 katonának a városba telepítését, mert az gondot okozna, a 250 tiszt családostól való letelepedése pedig az etnikai összetételre is hatással lenne. Nagykárolyban nagy a munkanélküliség, ugyanakkor a tisztfeleségek majd elsőbbséget élveznek a munkahelyeken. Nagykároly testvérvárosa, Orosháza felajánlotta, hogy kiadja a nagykárolyi újságot, a nyomdaköltséget is vállalja, de a hivatalos körök ezt nem engedték meg, ezért még mindig nincs magyar újságja a városnak. /Gál Éva Emese: "Van remény a fellendülésre" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1993. június 11.

Megjelentek az 1992. jan. 7-i népszámlálás legfontosabb adatai a Statisztikai Hivatal kiadásában. Románia lakossága 1992-ben 22 760 449 fő, ebből román 20 352 980 fő /89,4 %/, magyar 1 620 199 /7,1 %/, cigány 409 723, német 119 436, ukrán 66 833, orosz 38 688? és így tovább. A magyarok lélekszáma az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva 93 729 fővel csökkent. Vallásszerinti megoszlás szerint a népesség 87,1 %-a ortodox /19 817 683/, 5,1 %-a római katolikus /1 144 820/, 3,5 %-a református /801 577/, 1 % görög katolikus /228 377/, 1 % pünkösdista /220 051/, 0,5 % baptista /109 677/. A kisebb lélekszámú egyházakból unitárius 76 333 fő, evangélikus 21 600 fő. A legnagyobb magyar lélekszámú városok /10 ezer magyar lakosig/: Marosvásárhely 83 681 magyar lakos /51,14 % a magyarok aránya/, Kolozsvár 74 483 fő /22,71 %/, Nagyvárad 73 272 /33,18 %/, Szatmárnémeti 53 826 /40,82 %/, Sepsiszentgyörgy 50 886 /74,76 %/, Székelyudvarhely 38 926 /97,41 %/, Csíkszereda 38 204 /83,0 %/, Temesvár 32 024 /9,58 %/, Brassó 31 271 /9,66 %/, Arad 29 788 /15,67 %/, Nagybánya 25 746 /17,3 %/, Kézdivásárhely 20 964 /91,74 %/, Gyergyószentmiklós 18 938 /88,31 %/, Nagykároly 13 901 /52,81 %/, Zilah 13 544 /19,82 %/, Nagyszalonta 12 615 /61,56 %/, Szászrégen 12 378 /31,75 %/, Szováta 10 748 /89,02 %/, Székelykeresztúr 10 059 /94,93 %/, Barót 10 006 /96,22 %/. /Z. Albu Zoltán: A legutóbbi népszámlálás a legfontosabb egyházi adatok tükrében. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./

1993. július 9.

Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSZ, melyen az országos vezetőség is képviseltette magát Muzsnay Árpád megyei elnök arra is kitért, miért pártolt ez a tagság egy része az RMDSZ-tól. Sokan azonosították az RMDSZ-t a Tulipán Kft-vel, a Tulipán Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SZKT-ülések negatív visszhangja. Kötő József, aki az országos vezetőség is képviselte, hangsúlyozta, hogy a Szatmár megyei RMDSZ erős szervezet, szükség van a munkájára. /Gál Éva Emese: Bővített választmány és apadó tagság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1993. október 30.

Az amatőr színjátszó csoportok Gyergyószentmiklóson tervezett találkozója nem sikerült a tervek szerint, mert székelyudvarhelyiek megbetegedtek, a resicabányaiaknak pedig az utazási költség jelentett gondot. A találkozó okt. 18-án, a gyergyói színjátszás történetét bemutató kiállítás megnyitójával kezdődött. A helyi, fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Fábián Ferenc Színjátszó Csoportot kezdettől Danalizín József vezeti, egyúttal ő a rendező is. Az elmúlt 15 év alatt összesen 194-en léptek színpadra, ebből 31-en már külföldön élnek. A nyolcvanas évektől föltűnt egyik másik csoport, a Figura együttes. A Gyergyószentmiklóson fellépett többi csoport is vígjátékokkal mutatkozott be, így a nagykárolyiak, a szamosújváriak, a borszékeiek. /Gál Éva Emese: Színjátszók Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

1994. január 4.

Szatmár megyében 1910-ben 168 ezer magyar élt, a megye lakosságának 62,8 %-át alkották, a románok aránya 35,6 %-os volt. Az 1992-es népszámlálás szerint viszont 140 357 volt a megye magyar lakosságának lélekszáma /35 %/, ugyanakkor 234 528 ezer román lakott Szatmár megyében, arányszámuk 58,5 %-os. Szatmárnémetiben 1910-ben a város lakóinak 94,8 %-a /33 094 fő/ magyar volt, mindössze 986 román élt a városban. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város román többségű volt: 72 701 fő /55,1 %/, mellettük a magyarok aránya 40,9 %-ra esett vissza, lélekszámuk 53 994 fő. Nagykárolyban 1910-ben a 16 078 lakosból 15 772 volt magyar és 216 fő román. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város 25 911 lakosából 13 825 volt magyar /53,3 %/ és 10 866 román /41,9 %/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

1994. március 13.

Nagykároly főterén márc. 13-án ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását. Magyarországi küldöttség is megjelent, Kelemen András államtitkárral az élen. Beszédet mondott Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök, Corneliu Baba nagykárolyi költő, Ioan Chis, megyei tanácselnök pedig levélben üdvözölte az ünneplőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

1994. március 18.

Márc. 11-én Nagykároly polgármestere a városba vezető utak mentén háromnyelvű /Carei - Nagykároly - Grosskarol/ helységtáblákat állíttatott fel. Ismeretlen tettesek a táblákat bemázolták. Valter Suciu, Szatmár megye prefektusa a Vocea Romaniei kormánylapban bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságon eljárást indít a polgármester ellen, mert a háromnyelvű táblák törvényellenesek. Suciu figyelmeztetett: amennyiben a helyi tanácsi döntés Románia épségét veszélyezteti, a polgármester, illetve a helyi tanács felfüggeszthető. /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 18./

1994. március 22.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 22-én Kolozsváron ülésezett. Elhatározták, hogy máj. 13-14-én, Tusnádfürdőn tartják a román-magyar kerekasztal megbeszéléseit. A kétnyelvű helységtáblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatot Maros megyében 5, Kovászna megyében 5, Bihar megyében 5, Hargita megyében 2, Szilágy megyében 1 esetben támadta meg a prefektus a közigazgatási bíróságon. Ezenkívül Nagykárolyban a Szatmár megyei prefektus, meg sem várva a bírósági döntést, eltávolíttatta a helynévtábkákat. Az RMDSZ ezekben az esetben jogsegélyt biztosít, felhívta a külföldi politikai tényezők figyelemét a történtekre. - Az RMDSZ meghívására a szlovákiai Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 25-28-a között erdélyi látogatásra érkezik és részt vesz Csíkszeredán a Szabadelvű Kör csíkszeredai konferenciáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

1994. április 6.

Nagykároly polgármestere, Poósz Barna márc. 11-én elrendelte a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, erre az 1992. jún. 23-i helyi tanácsi döntés adott engedélyt. Vasile Suciu, Szatmár megye prefektusa írásban követelte ezeknek a tábláknak az eltávolítását, ezenkívül a helyi útügyi igazgatóság intézkedését kérte, tüntessék el a táblákat. Poósz Barna polgármester maga szedette össze a táblákat, hogy megelőzze azok eltávolítását. Szabó Károly Szatmár megye RMDSZ-szenátora elítélte a polgármester lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanács határozatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. április 14.

Szabó János magyar mezőgazdasági miniszter ápr. 13-án Nagykárolyban részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének értekezletén, s találkozott a Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei magyar gazdaegyletek képviselőivel. A megbeszélésen részt vettek a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei földművelésügyi hivatalok vezetői is. Az együttműködés lehetőségeiről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

1994. július 15.

1989 után új oktatási formát hoztak létre, a líceumi szemináriumokat, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak az egyes felekezetek papi utánpótlásáról. Az itt érettségizők, ha nem óhajtanak egyházi pályára lépni, bármelyik főiskolán vagy egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg nyolc római katolikus líceumi szeminárium működik a következő városokban: Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad. 1994-től további három indul Székelyudvarhelyen, Déván és Gyimesfelsőlokon. /A Hét (Bukarest), júl. 15./

1994. július 24.

A 190 éves Szatmári Egyházmegyét mutatja be az Új Ember, a budapesti katolikus hetilap. Reizer Pál 1990 tavasza óta püspök, azelőtt máramarosi főesperes volt. Hosszú ideig betöltetlen volt a püspöki szék, amióta Scheffler János püspököt bebörtönözték és a börtönben meghalt 1952-ben. A püspöki palota épületét - részben - visszaszerezték. Katolikus gimnáziumi osztályokat indítottak Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. Jelenleg az 19 szeminarista tanul, lesz tehát papi utánpótlás az egyházmegyében. /Új Ember, júl. 24./

1994. október 25.

Iliescu elnök okt. 25-én Nagykárolyban mondott beszédet, "az ősi román föld utolsó darabkájának horthysta-fasiszta megszállás alóli felszabadítása 50. évfordulója" alkalmából rendezett ünnepségen. Ez a rendezvény betetőzősét jelentette a nacionalista megemlékezés-sorozatnak, a felszabadítás fél évszázados évfordulója alkalmából. Iliescut aggasztja, hogy ismét jelentkeznek a határrevízióra buzdító erők. /Magyar Hírlap, okt. 26./

1994. október 26.

Romániában "az 1940-1944 között megszállt Észak-Erdély felszabadításáért vívott harc" utolsó mozzanatának, Nagykároly visszafoglalásának emlékére okt. 25-én tartják a hadsereg napját. Gheorghe Tinca ebből az alkalomból adott interjút a Népszabadságnak. Arra kérdésre, hogy léteznek-e az etnikai konfliktusok esetére vonatkozó titkos katonai tervek, amelyről Ioan Mircea Pascu államtitkár beszélt, így válaszolt: "Pascu úr azt mondta, hogy léteznek. Én ezt sem meg nem erősítem, sem nem cáfolom. A román hadsereg úgy gondolja el és tervezi meg a feladatát, hogy az alkotmányos demokráciát bárkivel szemben megvédje." Cáfolta a székely megyék militarizálásának hírét. "Antonescu kiváló katona volt." - mondta. Antonescut nem azért tisztelik, mert együttműködött a Vasgárdával, "becsületes ember volt és tökéletes katona. Ezért tisztelik..." A miniszter szeptemberben elmaradt budapesti látogatásának nem kell jelentőséget tulajdonítani, fejezte be az interjút. /Népszabadság, okt. 26./

1996. január 3.

A Nagykároly és Vidéke szerkesztői évkönyvvel álltak elő. Színes, olvasmányos, hasznos a kiadvány. A szerkesztőgárda: Végh Balázs Béla, Gui Angéla és Silimon-Várdai Zoltán mind a hagyományőrzés, mind az információ-szolgáltatás területén komoly munkát végzett. /(németh): Kis város nagy hagyományokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

1996. január 10.

Három új templomot szentelt fel /Adorjánban, Egriben és Avasújvárosban / 1995-ben, összegezte az elmúlt évet Reizer Pál szatmári megyéspüspök, azonkívül megáldotta a felújított templomokat Krasznatúrterebesen, Túrterebesen, Reszegén, Aknasugatagon, Gilvácson, Nagymajtényban és Krasznagyörgyön. Folytatódik Nagybányán, Nagykárolyban, Érkörtvélyesen, Kakszentmártonban, Szatmárnémetiben, és az avasi Lajosvölgyében a templom építése, halad a Katolikus Továbbképző Központ és a katolikus kollégium építése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1996. február 29.

Hatósági brutalitások címen olvashatunk arról, hogy rendőrök több alkalommal összevertek magyar embereket. Kiss István máig sem tisztázott tragédiájára emlékeztet a lap: a fiatalembert két rendőr vitte be a rendőrségre, fél óra múlva félholtra verve tették ki a lakása előtt. Nemrég egy nagykárolyi család panaszt tett a rendőrségen, egy diszkóbotrány miatt nemcsak fiát verték meg, de a brutalitásért panaszt tevő apát is, felesége szeme láttára. A túrterebesi rendőrőrs parancsnoka négy helybeli lakost vert össze. Először a két Sánta-testvért, Vendelt és Csabát, majd a segítségükre siető másik testvért, Mihályt és az édesanyát is megverte. Ezután a Sánta család ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./ Előzmény: Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta de Nord-Vest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 17./ Hasonló bántalmazás 1995-ből: Gyergyószentmiklóson febr. 11-én éjszaka három rendőr és egy civil brutálisan bántalmazott hat fiatalt az utcán. Négyet azért vertek meg, mert betört egy ablak, a bárból kilépő fiatalokra támadtak, akik vétlenek voltak az ablak ügyében, az ötödiket azért, mert megkérte a rendőröket, vigyázzanak a kocsijára, a hatodik megkérdezte, miért bántanak ártatlan embereket, nekiestek a rendőrök, végül a fiút orrcsonttöréssel szállították kórházba. Dézsi Zoltán polgármester febr. 14-én levelet intézett a rendőrparancsnokhoz, magyarázatot kért a rendőröktől. Nem ez az első eset, hogy a rendőrök tettlegességhez folyamodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 18-19./

1996. március 4.

Kolozsváron a Spectator Sajtóházban tartott sajtóértekezletet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök számoltak be a szervezet eddigi tevékenységéről, Cseke Péter egyetemi tanár az újságíróképzés jelenlegi helyzetéről és gondjairól tájékoztatott. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és a magyar sajtó kapcsolatáról beszélt. Az anyagi gondokkal küszködő magyar sajtót a Magyarországról kapott támogatás elosztása érdekelte. Az Illyés Alapítványtól kapott támogatás az erdélyi alkuratórium elosztása után, a MÚRE által kijelölt sajtószaktestület elbírálása nyomán kerül a sajtóhoz. A Nemzeti Kisebbségi Tanács által a román parlamenti költségvetésből kapott összegek viszont egyrészt az érdekvédelmi szervezet költségeit fedezik, másrészt pedig a szervezet saját sajtójának, a Szövetségnek, az RMDSZ-közlönynek és -tájékoztatónak, dokumentumoknak, a Romániai Magyar Szóban megjelenő Törvénytárnak és a saját lapnak tekintett Nagykároly és vidékének kiadására szolgál. A MÚRE szociális alapot kíván létrehozni, amelyből támogatást nyújthat tagjainak. /Szabó Piroska: Sajtógondokról tájékoztatott a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1996. május 13.

Gheorghe Tinca védelmi miniszter kolozsvári látogatása alkalmával az erdélyi 4-es számú hadsereg parancsnokának kísértében felkereste a magyar-román határ közelében nemrég visszaállított, illetve újonnan felállított szatmári és nagykárolyi katonai körzeteket. Tinca Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a határ közelébe telepített katonai egységek "nem fenyegetik a magyar etnikumú román állampolgárokat", továbbá minden állam szuverén joga fegyveres erőinek saját területén való elhelyezésének meghatározása. /Népszabadság, máj. 13./

1996. június 4.

Marosvásárhelyen magyar polgármester nyert, Fodor Imre, az RMDSZ jelöltje, a szavazatok 52,52 %-ával. Székelyudvarhelyen /az RMDSZ jelöltjét, Ferenczy Ferenc polgármestert maga mögött hagyva/ két magyar független jelölt vetélkedik a polgármesteri székért, hasonló a helyzet Csíkszeredában is, Kézdivásárhelyen szintén független lesz a polgármester. Biztos RMDSZ-győzelmet Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson, Szovátán, Szilágycsehen, Nagyszalontán ünnepelhetnek. Nagykárolyban RMDSZ-jelölt és független magyar jelölt mérkőzik a második fordulóban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1996. június 6.

Fényi István Égi város című verseskötetét ismerteti Németh Júlia, a kötet a nagykárolyi Pietas Keresztény Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-500




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék