udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
500
találat
lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-500
Helymutató:
Nagykároly
2006. június 2.
Miske László rendezésében állította színre a debreceni Csokonai Színház Sütő András Káin és Ábel című drámáját, melyet szatmárnémeti és nagykárolyi fellépések után a Nagybányán, a Városi Színházban is bemutattak. Miske László sok erdélyi vagy Erdélyből elszármazott színészt választott munkatársul e darabhoz. Az Arabellát alakító színésznő, Vencz Stella a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja, Éva megtestesítője, Sebők Klára pedig Kolozsvárról indult, de jelenleg szabadúszó, és Budapesten él. Káin és Ábel újvidéki (Cservenák Miklós és Révész Béla). /Farkas E. Zoltán: Káin és Ábel erdélyi színészekkel. Sütő András-drámával turnézik a debreceni színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2006. június 19.
Bár érvényes törvények szerint városi zöldövezetben tilos építkezni, mind több jele van annak, hogy az ortodoxok mégis templomot emelnek Szatmárnémeti történelmi belvárosának valamelyik tenyérnyi parkjában. Jelenleg hat (!) templomuk épül a városban, tehát nem a szükség, mint inkább a tekintélyelvűség sarkallja őket. Uralni a városközpontot is, miként ezt Temesváron, Aradon, Gyulafehérvárt, Nagykárolyban és annyi más erdélyi városban teszik. Szatmárnémetiben, a határszélen különös stratégiai jelentősége volna annak, ha a hagymakupola a római katolikus székesegyház vagy a református Láncos templom tornya fölé emelkedne. Az általuk megjelölt főtéri park helyett a városi tanács három más területet ajánlott nekik, de ők a központhoz ragaszkodnak. Ilyés Gyula polgármesterre és az RMDSZ-többségű tanácsra is nagy nyomás nehezedik az ügyben. Valamit valamiért, ajánlotta a cikkíró. Például egyetlen magyar történelmi személyiségnek sincs egész alakos szobra Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Valamit valamiért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2006. június 20.
Nagykároly Terem úti roma negyedében Borota Ottó plébános egy, a Caritas szervezettől kapott sátorban roma pasztorációt indított be. Noha a városban élő nyolcezer római katolikus hívő három templomban gyakorolhatja vallását, erre a sátorra is szükség van. Borota kifejtette, a roma negyedben szegény emberek laknak, akiknek nincs pénzük olyan szép ruhákra, amilyenekbe misére indulás előtt mások öltöznek, és többek között ez is visszatartja őket a templomba járástól. /Boross Ernő: Nagykárolyi roma pasztoráció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2006. június 22.
Nagykárolyban a közép-és szakiskolákban összesen 19 osztályból választhatnak a végzősök, amelyekből mindössze 7 indul a magyar tagozaton. /Ráduly Andrea: Az utolsó vizsga után – válaszút előtt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 222006. július 5.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány közvetítésével részt vett a szatmárnémeti CREST Forrásközpont által kiírt meghívásos pályázaton. A nyertes pályázattal a MISZSZ több szórványvidéken (is) tevékenykedő ifjúsági szervezetének biztosított irodai számítógépeket. A nagyszalontai MIDESZ, az érmihályfalvi MIDESZ, a nagykárolyi MADISZ, az avasújvárosi MADISZ, a szászrégeni MADISZ, az aradi AMISZ, valamint a felsőbányai MADISZ és a temesvári TEMISZ nem csupán a helyi ifjúsági közösségek terén folytatnak alapvető értékmegőrző tevékenységet, hanem régióik szintjén ismert és elismert hagyományteremtő rendezvényeket is szolgáltatnak – áll a MISZSZ sajtószolgálatának közleményében. /Számítógépek ifjúsági szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./2006. július 6.
Nagykárolyban az Idősek Otthonának mintegy 170 bentlakója van, akikről mindössze 4 asszisztens és 17 betegápoló gondoskodik, három váltásban. Az Idősek Otthonát januárban vette át a Szatmár Megyei Szociális Gondozói és Gyermekvédelmi Igazgatóság a helyi önkormányzattól. Az otthon alkalmazottai csak június 6-án kapták kézbe munkaszerződésüket, aláírásra. /Ráduly Andrea: Emberhiány és adminisztrációs problémák. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 6./2006. július 14.
Huszonkilenc éve létezik Nagykárolyban a Collegium régizene–együttes, amely fennállása óta közel 500 koncertet adott itthon és külföldön egyaránt. Az együttesnek nincs kialakult állandó tagsága, gyakorlatilag három alaptag alkotja, Enyedi Ildikó, Vezér János és az együttesvezető, Deák Endre. Deák Endre elmondta, hogy a múlt hónapban léptek fel Segesváron, a Német Demokrata Fórum által szervezett Német Kulturális Napok ünnepségén. Néhány napja pedig Nyírbátoron szerepeltek. Nem kaptak viszont meghívást a csíkszeredai régizene-fesztiválra. /(ra): A nagykárolyi Collegium régizene–együttes. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 14./2006. július 18.
A magyar lakosság számarányához viszonyítva a költségvetési intézmények vezetésében kevés magyar dolgozott, az utóbbi egy-másfél évben javult a helyzet. Immár a Lakosság-nyilvántartó Szatmár Megyei Igazgatóság élére is az RMDSZ által javasolt szakember, Riedl Kovács Johanna került. Ő az egyik legfiatalabb igazgató. Jogász végzettséggel rendelkezik. Az igazgatónő szeretné, ha egy épületbe kerülnének a városi lakosság-nyilvántartó hivatallal, amit a szoros együttműködés indokol. Szatmárnémeti, Nagykároly, Tasnád és Avasfelsőfalu mellett Sárközújlakon is van már kirendeltségük s rövidesen Pálfalván és Erdődön is lesz. Az útlevelet, a jogosítványt és az autóbeírást kivéve minden személyi igazolvány, a születési anyakönyvi kivonattól a halálozásiig, de még a szavazókönyvecske kiadása is a lakosság-nyilvántartó hatásköre. Az egységes EU-követelmények miatt nem csak a magyar neveknél maradnak el az ékezetek, a románnál és más neveknél is. Az EU-ban keresik az olyan megoldásokat, amelyek az egységesítést szolgálják, ugyanakkor a személyi jogokat sem sértik. /S. L.: Még egy magyar igazgató. Riedl Kovács Johanna vezeti a megyei lakosság-nyilvántartást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2006. július 26.
Az Országgyűlés július 24-i ülésén december 31-ig hosszabbította meg az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlási kérelmének benyújtási határidejét, jelezte Szabó Lajos, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályának főigazgató-helyettese. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az eredeti, július 31-i határidőig már csak néhány nap van hátra, és a magyar állam által kifizetendő pénzbeli jóvátétel iránt igen nagy igény mutatkozott. Sokan kértek – köztük szép számban románok is – kárpótláshoz szükséges űrlapokat. Szatmár megye három információs irodájában, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon eddig közel ezer űrlapot töltöttek ki. Minden bizonnyal ennél több kérelmező van, az űrlapot ugyanis internetről is le lehet tölteni, és magánszemélyként is elküldhető Budapestre, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztályára. Az egyik román férfi közölte, apja a magyar hadseregben szolgált 1942-44-ben, s a Don mellett harcolt a szovjetek ellen, amikor fogságba esett. Öt évi lágerélet után került haza, és 1996-ban halt meg. A férfi joggal reméli, hogy kárpótlást kap a magyar államtól, hisz a „magyar érdekekért” harcolt. A négyszázezer forint összegű kárpótlást azok igényelhetik, akiknek hozzátartozója 1939–1989 között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette, továbbá akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg, végezetül aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített. A budapesti kárpótlási főosztályhoz mindeddig 40 államból 40 ezer kérelem érkezett, s a hivatal újabb 30 ezer igénylésre számít. A főigazgató-helyettes számításai szerint az igénylések 10-20 százaléka számíthat pozitív elbírálásra. Korábban, az 1997-es kárpótlási törvény megjelenése után 123 ezer kérvény érkezett a hivatalhoz, ezek 30 százalékát elfogadta a magyar állam. /Tömegigény a kárpótlásokra. Meghosszabbították a pénzügyi jóvátétel igénylésének határidejét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./2006. augusztus 23.
Muhi Sándor tanár, grafikusművész, a Román Képzőművészek Szövetségének, valamint a Barabás Miklós Céhnek tagja, művészeti közíró, monográfiák, tankönyvek, helytörténeti munkák, albumok, CD-k, cikkek, cikksorozatok, tanulmányok szerzője. 1969–tól 2005–ig 10 egyéni kiállítása volt. Aktív pedagógiai tevékenysége mellett diplomamunkák szakmai irányítója és szakfelügyeleti feladatokat is ellát. A Román Képzőművészek Szövetsége Szatmár Megyei Fiókjának vezetőségi tagja, 1992–től rendszeresen részt vesz a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor tevékenységében és kiállításain. Munkái vannak a szatmári, nagykárolyi, székelykeresztúri múzeumokban, valamint számos hazai és külföldi magángyűjteményben. Jelenleg a szatmári római katolikus püspökség részletes leltárát készítik. Ez a képzőművészeti felmérés óriási munka, körülbelül kilencvennyolc tájékán kezdték el. Jó száz éve nem készült ilyen részletes és alapos leltár, hiszen a mostani számítógépes, minden egyes kegytárgynak tartalmazza a fotóját, leírását, értékelését, valamint plébániák és templomok leírását. A püspökségi leltározás mellett Mohi kiadott két CD–t. A „Rajztanítás, kézművesség” című CD közel négy évtizedes pedagógusi tevékenység ideje alatt összegyűjtött anyag. A másik CD, „Szatmárnémeti” címmel, közel kétezer képet, képeslapot, dokumentumot tartalmaz Szatmárnémetiről, amelyekből ezerötszáz a saját felvétele. /(Márkus): „Gyerekeket sémákra tanítani – bűn” Beszélgetés Muhi Sándorral. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 23./2006. augusztus 29.
A dinnyefesztiválnak mondott érkörtvélyesi falunapokra jelent meg Varga Béla Köt a rög... című munkája, amely a település monográfiája, a megalapításától az 1950-ig terjedő időszakot felölelően. A Körtvélyesen 1911-ben született szerző református lelkipásztorként szolgált Kolozs, Bihar és Szatmár megyei településeken, szülőfalujában alig egy esztendeig, papi pályája kezdetén. Szatmárnémetiben hunyt el 1986-ban. A monográfia kézirata a Nagykárolyi Egyházmegye Levéltárában maradt fenn, onnan került Uszkai Sándor Lászlóhoz, aki időt, energiát, anyagiakat, törődést ráfordítva szerkesztette illusztrált kötetté. Kár, hogy a szerző 1950-ben abbahagyta a kutatást és leírást, bár erre nyilván az addigra kialakult politikai-társadalmi viszonyok kényszerítették. Uszkai Sándor László ígéretet tett: a jövő augusztusi dinnyefesztiválra elkészíti a monográfia folytatását, az 1950-2007 közötti időszakot felölelőt. /D. L.: Körtvélyes könyve. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 29./2006. szeptember 5.
Irodalom és hagyományőrzés címmel több napos irodalmi tábor nyílt szeptember 4-én Szatmárnémetiben, a Liter Art Egyesület, a tanfelügyelőség és több civil szervezet rendezésében. Többek között Láng Gusztáv, Cs. Gyimesi Éva, Kereskényi Sándor, Kónya László, Csirák Csaba, Stier Gyula, Thoroczkay Sándor tart előadást a jobbára magyar szakos tanárokból álló táborozóknak. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő, főszervező elmondta: a találkozó elsődleges célja, választ keresni azokra a kihívásokra, amelyek a globalizációval az erdélyi magyarok számára is jelentkeznek. Ez a válasz az anyanyelvi oktatás, ezen belül a magyar nyelv és irodalom tanítási színvonalának emelése, a hagyományőrzés és a közösségi szellem erősítése. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kihelyezett karának igazgatója Fényi István /1919-1994/ nagykárolyi költő, munkásságán át bizonyította, hogy a regionális értékek is szerves részei az európai értékrendnek. Szilágyi Éva magyar irodalom tanár, a szatmári Református Gimnázium igazgatója az írástudók, a tanárok felelősségét hangsúlyozta a globalizáció negatív hatásainak kivédésében. „Tanáraink feladata, jobban mint eddig, az identitástudat erősítése.” – hangsúlyozta. /Sike Lajos: EU és az irodalmi félelmek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./2006. október 3.
A határon túli magyar könyvtárosok számára Nyíregyházán szerveztek továbbképző tanfolyamot, Ezen vett részt Valean Erika, a nagykárolyi városi könyvtár munkatársa. Elmondta, a továbbképzés elsősorban a verbális, elektronikus és metakommunikáció témaköre köré szerveződött. A továbbképző tanfolyamon négyen vettek részt Romániából, hét könyvtáros pedig Kárpátaljáról érkezett. /(r): Könyvtárosok egymás közt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 3./2006. november 6.
Negyedszer tartották meg a hét végén a román-szerb határ közelében fekvő Zsombolyán a magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját. A találkozón részt vett Albert Álmos sepsiszentgyörgyi és Bekó Tamás nagykárolyi polgármester, Ludescher István nagybányai és Béres István László máramarosszigeti alpolgármester, Marossy Zoltán temesi alprefektus és Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Temes megyei RMDSZ-elnök és Dunaszerdahelyről Garay László alpolgármester. A városatyák bemutatták településüket, majd a továbbiakban helyi, országos és uniós források felkutatásáról cseréltek eszmét. Kiderült, a nyugati határ menti régióban számos Phare-tükörprojektet sikerült megvalósítani; 2001 óta Zsombolyának például már egymillió eurót sikerült pályázatokkal különböző forrásokból megszereznie. /Pataki Zoltán: Városatyák Zsombolyán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2006. november 28.
November 27-én felszentelték a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Katolikus Gimnáziumot. Az iskola idén ősszel költözött be az egykori piarista gimnázium épületébe. Az ingatlan alsó szintjén még a Mezőgazdasági Iskolacsoport működik, az emeleti tantermeket viszont a nyáron felújították, és kicserélték a teljes tetőszerkezetet. A munkálatokat a katolikus egyház és az Apáczai Csere János Közalapítvány finanszírozta, illetve Vida Sándor magyarországi vállalkozó támogatta. A felújított épületrészt Schönberger Jenő megyés püspök szentelte fel. Az ünnepség a nemrég átadott Szent László Közösségi házban folytatódott. Az 1993-ban alapított nagykárolyi Római Katolikus Gimnázium beindulásakor osztályai a Iuliu Maniu Iskolaközpontban kaptak helyet. A szatmári Római Katolikus Püspökség 2004-ben kapta vissza az egykori nagykárolyi Piarista Gimnázium épületét, amelyben a Mezőgazdasági Iskolacsoport működött. /Konglovits Éva: Régi-új épületben a nagykárolyi katolikus gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2006. december 1.
A ProvinciArt egyesület részéről Lázin Csaba azt nehezményezte, hogy amióta Nagykárolyban, a kastélyban elkezdődtek a munkálatok, használható kiállítóterem nélkül maradt a város. A közeljövőben szeretnének az iskolákban előadásokat tartani, elsősorban a régészet területéről. A kultúrház alkalmazottai pedig színházművészeti előadásokat terveznek. /(ráduly): Hiányosságok és tervek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 1./2006. december 12.
Nagykárolyban a helyi Rekettye Kulturális Egyesület nemrég megrendezte a VI. Nagykárolyi Táncháztalálkozót, amelynek keretében az idén először verbunkos versenyt tartottak. A kétnapos rendezvényen az érdeklődők hallgathattak néprajzi előadást (Fischer Botond: Károlyizmusok), részt vehettek kézműves-foglalkozásokon, még egy kötélverő mestert is megtekinthettek munka közben. /Táncháztalálkozó: verbunkos verseny és japán résztvevők. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2006. december 12.
Család típusú gyermekotthon működik tavaly óta Nagykárolyban, a Kalazanci Szent József római katolikus templom mögötti épület egy részében. Jelenleg 16 – korábban nehéz sorsú, család nélküli vagy rendezetlen családi körülmények között élő – leány nevelkedik benne. Az otthont két apáca – piarista nővér – hozta létre és vezeti. Judit és Tünde nővér egyetemet végeztek, utána lettek apácák. A számlák kifizetésében magyarországi, olaszországi barátaik, egyházi egyesületek, segítik őket. A román államtól is érkezik kisebb összeg a gyerekek havi ellátására. Sokan végeznek náluk önkéntes munkát. /Boros Ernő: Gyermekek a piaristáknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2006. december 13.
December 11-én Kolozsvár Szent Mihály Caritas Szentegyház utcai székházában a Piaristák Romániai Rendtartománya megnyitotta a Piarista Tanítórend Jubileumi Évét. A dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök védnöksége alatt megszervezett ünnepségen bemutatkozott a piarista nővérek nagykárolyi gyermekotthonának közössége is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Jubileumi évbe lépett a piarista rend. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2006. december 14.
A kormány határozata értelmében 2007. január 1-jétől bezárják a vámhivatalokat a román-magyar, illetve a román-bolgár határnál, az irodák felszerelését más vámhivatalokhoz szállítják. A nyugati határnál a következő vámhivatalokat zárják be: Pete, Nagyerdő, Nagykároly, Érmihályfalva, Székelyhíd, Biharpüspöki, Bors, Nagyszalonta – vasúti átkelő, Gyulavarsánd, Kürtös, Nagylak, Tornya és Nagycsanád. /Megszűnnek a vámhivatalok a magyar határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./