udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 1321-1350 | 1351-1380 | 1381-1410 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1999. március 3.
1949. márc. 2-én éjjel az egész ország területén egyszerre többezer családot leptek meg álmukban a milicisták és pártaktivisták csoportjai azzal a felszólítással, hogy azonnal csomagoljanak családonként száz kilót, mert el kell hagyniuk lakásukat és a megyeszékhelyen kell összegyűlniük. Ezzel az intézkedéssel a földbirtokos réteget tették földönfutóvá, elsősorban az erdélyi magyar arisztokráciát és nemességet. Kijelölték, melyik városban kell a családoknak élniük. A személyibe beütötték a D. O. pecsétet. Az így, erőszakosan deportált családok pincékben, istállókban laktak. Minden héten jelentkezniük kellett a rendőrségen. A férfiak nehéz munkát kaptak /éjjeli vagonrakás, építkezési segédmunkás stb./ A deportált családok gyermekeit akadályozták a továbbtanulásban. /Puskás Attila: 1949 márc. 3. - hajnalóra. Ötven éve semmisítették meg Románia középbirtokos társadalmát. - Háromszékiné Farkas Éva emlékezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Háromszék megye területéről a családokat Sepsiszentgyörgyre vitték. A családokat másfél év múlva, szintén éjszaka, 1950. szept. 23-án ismét összeszedték és Dobrudzsába hurcolták őket, egy rizstelepre, barakkokba. Itt kellett a családoknak dolgozni éveken át. Az egyik túlélő elmondta, hogy a deszkabarakkokba télen befújt a hó. Több mint egy évtizedig éltek ebben a számkivetésben, csak 1963. aug. 23-án törölték el a D. O.-t. A kényszermunkát megjárt 91 éves dálnoki Beczásy István visszaemlékezett az átélt rettenetes időszakra. Keserűen hozzátette, hogy az 1989-es változás után senki sem segíti a székelység megmaradását. "A magyarság megmaradásához valamikor a földbirtokos osztály jelentette az alapot. Most pedig csak a személyi érdek van, az az első, utána egy nagy űr, s azután következik csak megmaradásunk közös érdeke. De az már messze hátul van." A magyar vezetőségnek azon kellene dolgoznia, hogy visszaállítsák az Erdélyben az egykor olyan jól működő gazdaköröket. /Ferencz Csaba: Az elhurcolás fél évszázada. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./ Beczásy István megírta emlékiratait Bekerített élet /Literátor, Nagyvárad, 1995/ címen. Az erőszakos kitelepítésről szól Gál Mária könyve: D. O. /kényszerlakhely/ /Minerva, Kolozsvár, 1996/ alcíme: Az erdélyi föld és földbirtokosság sorsa a második világháború után.1999. március 7.
A Nagyváradi Premontrei Öreg Diákok Egyesülete /NPÖDE/ febr. 7-én útjára indított Hírlevél címen egy új kiadványt. Az egyesület lapja A5-ös formátumú, 16 oldalas, a vezércikket id. Pásztai Ottó, a NPÖDE elnöke jegyezte. A határon túli magyar testvéregyesületek is jelentkeztek a lapban. A Nagyváradi Premontrei Öreg Diákok Egyesülete 1994-ben alakult meg. A Hírlevél félévente fog megjelenni. /Tüzes Bálint: Próbaszám. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 7./1999. március 9.
Marosvécs szellemében alakult meg 1995-ben az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Székelyudvarhelyen. Elnöke, Lőrincz György író elmondta, hogy megalakításával erősíteni akarták az írói szolidaritást. A kegyetlen piacgazdasági körülmények miatt az írók kisnyugdíjasnak számítanak, a létfenntartáshoz alig elegendő jövedelemmel. Ezért idén - ha anyagi lehetőségeik engedik - egyszeri támogatásban részesítik a betegeskedő, nehéz anyagi körülmények között élő pályatársakat. Kitüntették a hetvenéves írókat. Azért őket, mert az ilyen korban levő írók azon vívódnak, hogy ők már senkinek sem kellenek, lassan elfelejtik őket. /Lukács Csaba: Írószakszervezet Marosvécs szellemében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9./1999. március 9.
Jan. 15-16-án tartották Kolozsváron a Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások címmel a civil szervezetek országos találkozóját. Itt hangzott el Dukrét Géza beszámolója: Honismereti kutatások a Partiumban. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság 1993. máj. 19-én alakult meg, vázolta fel a múltat Dukrét Géza. A bizottságnak jelenleg 68 tagja és hat társult szervezete van. Célkitűzéseik között szerepel a műemlékek feltárása, összeírása, katalógus összeállítása, műemlékek restaurálása, a Partium folyóirat és a Partiumi Füzetek sorozatának kiadása, táblaavatások, előadások, honismereti táborok szervezése. Évente kétszer megrendezik a partiumi honismereti konferenciát. Meghirdetett pályázataikra sok értékes dolgozat, tanulmány érkezik. Ezek nagy része hiánypótló helytörténeti munka. A Partium honismereti kiadványnak indulásától, 1994-től tizenhárom száma jelent meg. A bizottság saját kiadványa az 1997-ben megjelent Nagyvárad városismertető /Péter I. Zoltán és Dukrét Géza munkája/. A Partiumi Füzetek helytörténetek, műemlékek ismertetői. A bizottság tagjai a Varadinum-ünnepségek szervezői között vannak. Több emléktáblát avattak, ezek között volt 1993-ban Szent István tiszteletére Szentjobbon, 1995-ben Szent László tiszteletére Nagyváradon, a vártemplomban, 1997-ben Aradon Lóczy Lajos földrajztudós emlékére. /Dukrét Géza: Honismereti kutatások a Partiumban. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), márc. 9. - IX. évf. 2. sz./1999. március 10.
A nagyváradi Matyi Múzeum Bábszínház vendégszerepelt Gyergyószentmiklóson. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 10-16./1999. március 14.
A Szigligeti Társulat /Nagyvárad/ márc. 14-én bemutatta Varga Gábor Tábornokok című drámáját. Amennyiben másfél évtizede nem tiltja be a cenzúra, akkor többletjelentéssel szolgált volna a közönségnek. A darab az aradi várban játszódik le, a kivégzés előtti éjszakán, Damjanich, Schweidel és Nagysándor tábornokok találkoznak a drámában. /Szűcs László: Tábornokok éjszakája. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./ Varga Gábor a Bihar megyei RMDSZ elnöke.1999. március 15.
A márc. 15-i megemlékezés Erdélyszerte márc. 14-én kezdődött. Zilahon márc. 14-én ezerötszáz fős tömeg vonult a Wesselényi-szoborhoz. Beszédet mondott Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. - Szatmárnémetiben a hangversenyteremben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Nagyszalontán a Kossuth-szobornál gyűltek össze az ünneplők, Székely Ervin képviselő emlékeztetett arra, hogy egy évtizede még milicisták őrködtek a szobornál, nehogy valaki megkoszorúzza. "Ez is jelzi, milyen fontos szerepet tölt be a magyarság életében március 15." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a székelyek egykori fővárosában zajlott az erdélyi magyarság megemlékezése, melyen jelen voltak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takácsa Csaba ügyvezető elnök, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József /HTMH, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter, Borbély László államtitkár, Burkhárdt Árpád Maros megye alprefektusa, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke, Virág György, a Maros megye tanács alelnöke, megyei, városi tanácsosok, s Marosvásárhely ünneplő polgárai. Markó Béla ünnepi beszédét követően felolvasták Emil Constantinescu államfő üzenetét: "Hiszem, hogy március 15 közös megünneplése Marosvásárhely és az Önök megyéje lakói részéről, minden szónoklatnál meggyőzőbben, önmagában fejezi ki a románok és magyarok közötti kölcsönös lojalitást, barátságot és honpolgári együttműködést" - hangzott az elnöki üzenet. Radu Vasile miniszterelnök üzenetét Eckstein-Kovács Péter nemzetiségügyi miniszter olvasta fel. A Magyar Köztársaság kormánya és a HTMH nevében Bálint-Pataki József főosztályvezető beszélt. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere a szabadságharcra emlékezve mondotta: a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. Vass Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke beszéde után Kincses Előd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke következett, aki visszautasította azokat az uszító állításokat, hogy nekünk március 15-e 40 ezer román meggyilkolásának az ünnepe. A történészek szerint pontos adat a halottakról nincs, de egész biztos, hogy valamennyi népnek, melyek 1848-49-ben egymás ellen is harcoltak, összesen nem volt 40 ezer halálos áldozata... "Számomra a 48 mához szóló üzenete azoknak a román képviselőknek a viselkedése - a történelmi Magyarország 450 képviselőjéből 27 volt román - , akik Debrecenbe is követve a magyar kormányt, végig kitartottak a magyar forradalom mellett, mert megértették azt, hogy a két nép csak együtt érhet el Európába" - mondotta. /Március 15 jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./1999. március 15.
A Román Szociáldemokrata Párt vezetőtanácsa úgy határozott, hogy egyesül a Szövetség Romániáért Párttal. A kormányzó RSZD a Demokrata Párttal is szövetséget alkot Szociáldemokrata Unió néven. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./1999. március 15.
Tempfli József nagyváradi megyés püspök márc. 15-én délelõtt a kiskunmajsai Marispusztán járt, Pongrácz Gergelynek, az 1956-os forradalom egyik hõsének szülõföldjén, ahol felavattak egy 1956-os múzeumot. A püspök délután Budapesten részt vett az '56-os szervezetek ünnepségén. Tõkés László püspök elmondta, hogy márc. 15-én Kézdivásárhelyen vett részt a szabadságharc évfordulójára való emlékezésen. Mintegy tízezer ember jött el, valóságos búcsúhangulat volt, amikor az éneklõ, zászlós tömeg gyülekezett. Tõkés László beszédében hangsúlyozta, hogy helytelen az RMDSZ-t radikálisokra és mérsékeltekre osztani, mert ez az egység megbontásához vezet. Jövõt formálni csak a magyarság összefogásával lehetséges. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 17./1999. március 16.
Papp Attila /sz. Berettyókirályi, 1944. febr. 24./ Margittán élő magyartanár Margitta legjobb ismerője, monográfusa, néprajzkutatója. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végzett, Gálfy Mózes nyelvész professzor hatására lett nyelvész. Fábián Imrével /Nagyvárad/ kezdte el a néprajzi gyűjtést, népballadákat gyűjtöttek. Papp Attila Csillaghullás című, gyermekverseket tartalmazó kötete 1991-ben jelent meg, Nagyváradon. 1993-ban adták ki Libavonat című, szintén gyermekverseket tartalmazó kötetét, 1995-ben pedig Három dudán, egy hangon /Convex Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét, ebben versei, fabulái, színpadi játékai olvashatók. Ezt követtet az Ireg macska kakasa /Didacta, Nagyvárad, 1996/. Papp Attila folyamatosan dolgozik Margitta monográfiáján és a város híres szülötteinek /Horváth Imre, Horváth János, Harag György/ munkásságával. /Albert Attila: Engem mindig jól büntettek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./ 1999. március 16.
A Temesvári Magyar Diákszervezet /TMD/ Érted Szól címen tájékoztató lapot adott ki. A januári szám bemutatta az 1990-ben megalakult diákszervezetet. Az Érted Szól használja a nyomdafestéket nehezen tűrő szavakat is, /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./1999. március 17.
Tizenöt évnyi börtönbüntetés után kapott kegyelmet két politikai fogoly, Nicolae Stancu és Viorel Roventiu, akiket 1984-ben ítéltek 22 év börtönre, mert merényletet terveztek Nicolae Ceuasescu ellen. Az elítéltek kegyelmi kérvényeit Iliescu elnök rendre visszautasította, végül Emil Constantinescu elnök megkegyelmezett nekik. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 17./1999. március 18.
A szenátus elfogadta a parlamenti mentelmi jog megvonását szabályozó eljárás egyszerűsítését: az eddigi kétharmad helyett a jövőben egyszerű többséggel is megvonható a mentelmi jog. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 17./1999. március 18.
Márc. 17-én Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke bemutatta az SRI 1998-as évre vonatkozó jelentését. Emil Constantinescu elnök nagyon jónak tartja az SRI vezetőinek munkáját. Georgescu szerint az állambiztonságot fenyegető tényezők között szerepel a gazdasági bűnözés, a bankok terén történő visszaélések. Az államfői dicséret ellenére állítólag személyi változások várhatók a titkosszolgálat vezetésében. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ A Cotidianul Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének, az 1998-as évre vonatkozó jelentéséről tudósított. A lap a SRI aktivitását ellenőrző parlamenti bizottság nem-megnevezett tagjára hivatkozva, kijelenti: "a jelentés tartalmaz a magyar kisebbség autonómia törekvéseire vonatkozó információkat is". Kiemelhető, hogy a "forrás" az autonómiatörekvéseket "a nemzet biztonsága szempontjából rendkívül súlyosnak" nevezi, és egy lapon emlegeti a "terrorista akciókkal". A lap egy másik cikkében a Román Nemzeti Egységpárt, az elmúlt napokban rendszeressé vált magyarellenes kirohanásáról cikkezett. Lazar Ladariu PUNR-s képviselő "a magyarok elveszik Erdély" témájú felszólalásában azt nyilatkozta: "a kétnyelvű táblákat én veszem le, bárhol találok egyet. Ezt tisztán mondom, hogy mindenki tudja ki a tettes". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 18. 53. sz./1999. március 18.
Márc. 18-án Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója megjelent a szenátus előtt, hogy magyarázat adjon a lej zuhanásának okairól. Isarescu kifejtette: a lej nagymértékű leértékelésére azért volt szükség, hogy a román exporttermékek versenyképesek maradjanak. Elmondta azt is, amit mindenki tud: a reformok elmaradása vezetett a jelenlegi helyzethez. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./1999. március 20.
Várhatón április végén új, országos terjesztésű magyar napilap indul Kolozsváron. Az új lapot tavaly nyár óta szervezik. Verestóy Attila szenátor, vállalkozó, akinek kiterjedt kábeltévés érdekeltségei vannak erdélyi városokban, elmondta, hogy minden erejével dolgozik a nap megalakításán, de nem árult el, kikkel tárgyal. A HVG szerint az új napilap mögött részben ugyanazok állnak, akik megszervezték Budapesten a Napi Gazdaság című napilapot. Először Keleti Újság lett volna a lap címe, a jelenlegi tervek szerint viszont Krónika lesz a neve. Kiadója egy Kolozsváron bejegyzendő cég lesz, melyben 90 %-os részesedésük lesz a magyarországi befektetőknek, a többi a Stanik István vezette nagyváradi Scripta Kft. szellemi apportja. Õ ugyanis hónapok óta dolgozik a lap koncepcióján, a piacfelmérésen. A főszerkesztő Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének docense lesz, a szerkesztőbizottság elnöke Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a felelős szerkesztő pedig Stanik István. - A felmérések azt mutatják, hogy 80 ezer magyar vásárol román nyelvű országos napilapot, ennek az olvasóközönségnek a felére számítanak. A kolozsvári Typo Holding nyomja majd az újságot. - Magyar kormánykörök azt az elképzelést tanulmányozzák, hogy valamelyik erdélyi megyei lapot kellene magyarországi segítséggel országos napilappá felerősíteni. /Riba István: Új romániai magyar napilap terve. Keleti Krónika. = Heti Világgazdaság (Kolozsvár), márc. 20./1999. március 22.
Szilágyi Aladár nyilatkozatában bejelentette, hogy lemond a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoki tisztségéről, tisztában lévén a maga és a jelenlegi egyházi vezetés felelősségével az áldatlan állapotok tekintetében. Szilágyi Aladár a további nyilvános indoklástól eltekint. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 22./1999. március 23.
Márc. 23-án a szenátus megvonta Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt elnöke/ mentelmi jogát. A mentelmi jog felfüggesztését Valeriu Stoica igazságügyminiszter kezdeményezte. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./1999. március 23.
Egymás után kap ajándékba a kormánytól ingatlanokat a csíkszeredai ortodox püspökség. 1998 márciusában a kormány a püspökségnek adományozta az egyik kereskedelmi társaság ingatlanjait. Az RMDSZ vezetői szerint ezt a döntést nem a kormányzásban részt vevő RMDSZ-nek kellett volna megvétóznia, hanem a helyi önkormányzatnak. Később a kormány a Román Kereskedelmi Bank csíkszeredai volt székházát is az ortodox püspökségnek ajándékozta. Az RMSZ helyi szervezete közleményben tiltakozott, de ezzel nem változott semmi. Amennyiben Hargita megye térképén bejelöljük az ortodox egyház szerzeményeit, akkor látni kell, "hogy jól kifundált stratégia szerint rakják le a székelyföldi tömbmagyarság kellős közepén az elrománosítás pilléreit." Marosfőn görögkeleti kolostor épül. A Gyimesekben szintúgy. A csereháti példa ismert. Szentegyházán ortodox templomot akarnak építeni. Székelyföldön a belügyi, katonai /laktanyák/ és gazdasági téren is látható az előnyomulás. /Román Győző: Püspökség a bankban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./1999. március 23.
Székelyudvarhelyen az RMDSZ tisztújító közgyűlésén egyes körzeti küldöttek nem kaptak szavazásra jogosító kitűzőt. A körzetekben megszavazott 46 küldött mellett még 30 fő kapott szavazati jogot, holott az csakis a körzetek és a társult szervezetek küldötteit illeti meg. A tiltakozásra Verestóy Attila szenátor bejelentette, hogy ő hívta meg a régi választmányt. Szász Jenőt kigolyózták azzal az indoklással, hogy nem fizetett időben tagdíjat. Valójában egy társult szervezet tagjaként fizetett. Sófalvi László leköszönő elnök megvonta a szavazati jogot a társult szervezetektől és platformoktól, kizárták a pedagógusok, a közgazdászok és a történelmi egyházak képviselőit is. Verestóy Attila kijelentette: "én tudom, mi a célja egyeseknek, de ezt a játékot én már nagyon régóta játszom". Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Péter vállalkozó visszaléptek a közgyűlés legitimitásának hiányára hivatkozva visszaléptek és kivonultak a teremből. Ettől fogva úgy folytak a dolgok, mint egy jó pártgyűlésen, megválasztották Antal Istvánt városi RMDSZ-elnöknek. A felszólalók lepatkányozták, illetve lebolsevikozták /Verestóy/ a kivonulókat. - A kiszorítottak az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordultak. /Botrányos tisztújítás Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./1999. március 24.
Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy-központban megkezdődött a stúdiószínházak első kárpát-medencei fesztiválja. A nagyváradi Kiss Stúdió által Középen a színész címmel szervezett fesztivál egybeesik a magánszínház születésének ötödik évfordulójával. Dobos László, a Magyarok Világszövetségének kárpát-medencei elnöke beszédében kiemelte, hogy a "jövőben is fóruma, pódiuma kell legyen a határon túli magyarság színházi törekvéseinek". /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 25./1999. március 26.
Kiásták Szent László kőszobrát Nagyváradon, az egykori múzeum udvarán. A hatvanas évek elején temették el a múzeum munkatársai, hogy megmentsék az utókor számára. A szobor aránylag jó állapotban vészelte át a földben töltött évtizedeket. Szent László szobrát a Szent László téren állították fel 1738-ban. Az államosításkor a szobrot a püspökségi kertbe dobták, innen vitték át a múzeum udvarára, itt ásták el később. /Kiásták Szent László kőszobrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./1999. március 29.
Márc. 27-28-án Szovátán tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületek (MÚRE) tisztújító közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson áttekintették a romániai magyar sajtó helyzetét, módosították a mintegy 500 romániai magyar újságírót tömörítő MÚRE alapszabályzatát, és megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület új elnöke: Csép Sándor, az RTV kolozsvári magyar adás főszerkesztője /Az eddigi elnök Ágoston Hugó volt/. - A közgyűlés alkalmával átadták a MÚRE 1998-as díjait. Életműdíjat kapott Szőcs István neves kolozsvári író, újságíró, akinek az idén munkássága elismeréséül Aranytollat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. /Csép Sándor a MÚRE új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Ügyvezető elnök a marosvásárhelyi Gáspár Sándor maradt, az írott sajtóért felelős alelnöknek a nagyváradi Szilágyi Aladárt választották. Az elektronikus média bizottságát is vezető alelnök Boros Zoltán lett. A további négy állandó szakbizottság közül a médiapolitika "tárcája" ismét Magyari Tivadaré. A tisztújítás folytatásaként megválasztották a MÚRE területi megbízottjait: a Kolozs megyei felelős Makkay József lett. /MÚRE-közgyűlés Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./1999. március 30.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./1999. március 30.
A román ortodox egyház csak Bukarestbe hívta a pápát, ez "nem csak hogy nem keresztényi, nem is emberi magatartás" - minősítette a helyzetet Tempfli József nagyváradi megyés püspök. A püspököt nem győzte meg, hogy ökumenikus látogatásról van szó. "Egy igazi ökumenikus látogatás során az erdélyi protestánsokkal és a zsidókkal is kellene találkoznia." A híveknek ezt a döntést nem lehet megmagyarázni. - Az államosított egyházi vagyon visszaadása nem halad előre. Tizenhét épület visszaadásáról tavaly júniusban hoztak határozatot, külföldön is bemutatták a Hivatalos Közlönyt, azóta sem történt semmi. /Gazda Árpád: Távolító közeledés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./1999. március 31.
Az RMDSZ májusra összehívott VI. kongresszusán várhatóan Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke és Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke indul jelöltként a szövetségi elnöki posztért. Erdély-szerte zajlanak az RMDSZ megyei és területei szervezeteiben a tisztújító, illetve kongresszusi küldöttválasztások. Az eddigi megyei és területi gyűléseken Markó Béla, illetve Kincses Előd jelöltségének támogatása mellett döntöttek az egyes szervezetek. Az Arad megyei szervezet, ahol Cziszter Kálmán személyében új megyei elnököt választottak, a küldöttgyűlés Markó jelölését támogatta. Szatmár megyében Markó Béla jelölése mellett döntöttek. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlésén Kapy Istvánt, Nagyvárad alpolgármesterét választották megyei elnöknek /eddig Varga Gábor volt az elnök/. A Háromszéki Képviselők Tanácsa a kézdivásárhelyi születésű Markó Béla elnökjelöltségét támogatja. Hasonló döntést hozott az Udvarhely széki szervezet is. Az RMDSZ Fehér megyei szervezetének nagyenyedi tisztújító közgyűlésén nem történt elnökváltás: dr. Brendus Gyulát újraválasztották eddigi tisztségébe. /Támogatók és támogatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./1999. április 2.
Jún. 10-én Kaffka Margit születésnapján, Nagykárolyban szeretné leleplezni a Kaffka Margit Társaság az írónő mellszobrát. A szobrot Deák Ernő nagyváradi szobrászművész készíti. /Nagykároly. Kaffka Margit-szobrot állítanak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 2./1999. április 7.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség körkérdéssel fordult a világ magyarságának jeles személyiségeihez, választ várva arra, hogy milyen élményből táplálkozik anyanyelvi tudata, veszélyben van-e anyanyelvünk, továbbá milyennek látja az anyanyelv jövőjét. Péntek János egyetemi tanár, nyelvészprofesszor válaszát közölte a lap. Õ Kalotaszeg szülötte, ott tanulta meg azt a táji változatot, amelyet később mint dialektológiai anyagot fedezett fel. Nagyváradon járt gimnáziumban, akkor még a város "magyar volt nyelvében, szellemében". A végső tudatosságot Kolozsvár alakította ki benne. - "Az egész magyar nyelvterületen, minden magyar közösségben szükség van a nyelv karbantartására, a nyelvi minta felmutatására, szükség van a kodifikáció érvényesítésére..." Kellő nyelvi és nemzeti önérzet és tudat nélkül nem maradhatunk meg azok, akik vagyunk. /Péntek János: A magyar nyelv helyzete az ezredfordulón. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7. - átvétel az Édes Anyanyelvünk folyóiratból/1999. április 7.
Ápr. 7-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén Szilágyi Aladár ismertette a sajtóban már közzétett döntését: lemond főgondnoki tisztségéről. Elsősorban saját tehetetlenségét vette figyelembe, amikor így határozott. Döntéséről nem nyilatkozik bővebben, annak ellenére, hogy erre többen felkérték, az Evenimentul Zilei laptól a dán Politikonig. A következő választásig a rangidős egyházmegyei főgondnok, Kovács Zoltán tölti be ezt a tisztséget. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./1999. április 8.
Nagyváradon egy ismeretlen férfi fényes nappal felmászott Szent László bronzszobrára és letörte a korona keresztjét. /Szoborgyalázás fényes nappal. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./