Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

1999. április 8.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar megyei fiókszervezete ápr. 8-án tartotta közgyűlését. Szél Sándor elmondta, hogy az informatikai szakosztály működését anyagiak gátolják. Az építészeti szakosztály képviselője a nagyfokú érdektelenségről számolhatott be. Az ipari kémiai részleg nem is működik. /Kulcsár Andrea: Válságban az EMT? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10-11./

1999. április 13.

Ferenczes István író, a Székelyföld főszerkesztője a februári magyar-magyar csúcsot követően nyílt levelet intézett a magyar kormány vezetőihez, amely elsőként az Erdélyi Naplóban jelent meg, majd bejárta a kerek világot. A levél szerzője hiányérzetének adott hangot, amiért a budapesti csúcson nem vett részt a moldvai magyarság képviselője, a csángókérdés pedig nem is került napirendre. Emlékeztetett: 1989 után sem történt semmi érdemleges a csángómagyarok egyéni és kollektív nemzetiségi jogainak helyreállítása, biztosítása érdekében, a következetes, többé-kevésbé erőszakolt román beolvasztási politika nem retirált, az RMDSZ sem ellenzékben, sem hatalmon nem volt képes és hajlandó erélyesen fellépni az érdekvédelem és közképviselet terén, a Vatikán a moldvai katolikusokat mint magyarokat leírta, az anyanyelvű hitélet érdekében semmit sem tett, a jelek pedig azt mutatják, hogy a mindenkori magyar kormányok sem fordítanak kellő figyelmet a népcsoport súlyos, identitásvesztő helyzetére, agóniájára. A nyílt levélre reagálva az egyik címzett, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár kifejtette az MTI-Pressnek, hogy a jelenlegi vezető magyar kormánypárt, a Fidesz már az 1989-es romániai fordulatot követően is támogatta a csángómagyarok ügyét, s ezt minden lehetséges fórumon folytatja. A polgári magyar kormány is megteszi a tőle telhetőt, mindenekelőtt a szomszéd országoknak mutat példát korszerű kisebbségpolitikából (lásd a magyarországi ortodox egyház irigylésre méltó helyzetét), de a diplomáciai csatornákat is igénybe veszi - pl. a Vatikán irányába. Az államtitkár ugyanakkor világosan és félreérthetetlenül leszögezte: elsősorban magának az RMDSZ-nek a feladata a moldvai magyarság érdekeinek messzemenő képviselete és érvényesítése. A budapesti csúcson életre hívott Állandó Magyar Értekezlet keretében az RMDSZ-nek minden lehetősége megvan arra, hogy fölvesse a romániai magyarság gondjait-bajait - Kárpátokon innen és túl -, közösen munkálva ki a megoldási stratégiákat. Ha tehát a csángómagyaroknak és szószólóiknak (nyilván jogosan) hiányérzetük van, azt mindenekelőtt az RMDSZ felé kellene közvetítsék. Annál is inkább, mert ez a szervezet a romániai összmagyarság széles körű és feltétlen támogatásával kérkedik, ennek tudatában politizál. Közmegelégedésre- Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában például úgy tudják, hogy "hitelesen és felelősségteljesen képviseli az RMDSZ az egész romániai magyarság ügyét". Talán ha a csángókat is megkérdezték volna Szabó Tiborék... Meg az RMDSZ-vezetőkön kívül másokat is. Egy friss felmérés szerint ugyanis csupán a romániai magyarok 48 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha most lennének a választások... /Az RMDSZ-re tartozik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./

1999. április 13.

Szászrégenben a harmincas években egyenlő arányban éltek magyarok, szászok és románok. A szászok közül az 1945 utáni megtorlások, majd a Ceausescu-rendszerben folytatott emberkereskedelem következtében alig maradt néhány. A magyarság viszont máig megőrizte egyharmados arányát. A negyvenezer lakosú kisvárosban tizennégyezren vallják magukat magyarnak. Fél évszázados szünet után márciusban újraindult - Szászrégen és Vidéke címen - a magyar folyóirat. A Csernátoni József által szerkesztett lapban Márk Endre, a helyi RMDSZ elnöke emlékeztetett: "céltudatosan történt a magyarság szellemi, erkölcsi és anyagi elsorvasztása..." Megállapította, hogy az RMDSZ életében hiányát érzik a fiatalságnak. - Szászrégenben élénk magyar közösségi élet folyik. Tavaly szobrot állítottak az 1956-os mártír Horváth László református lelkész emlékére. A szobor alkotója id. Jorga Ferenc helyi művész. Idén júl. 31-én tervezik a Petőfi-szobor /szintén id. Jorga Ferenc munkája/ avatását a katolikus templom cintermében. A nemrég szentté avatott Apor Vilmos mártír püspök szobrát /a marosvásárhelyi Hunyadi László alkotása/ a katolikus templom előtti téren szeretnék felállítani. - Szászrégen magyarsága az 1992-es helyhatósági választásokon hét, míg az 1996-oson hat RMDSZ-képviselőt juttatott be Szászrégen huszonegy tagú önkormányzati testületébe. Ez sem elégséges ahhoz, hogy a magyarság érdekeit szolgáló határozatokat megszavazzák. Nem sikerült elérni, hogy a köztereken állítsák fel a szobrokat. - Szászrégen Nagykőrössel alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A magyar közösség kulturális életét a Kemény János Művelődési Társaság fogja össze, élén Böjte Lídia magyar szakos tanárnővel. - Az idős görög katolikus egyházfő, Alexandru Todea bíboros is a városban él. Vele a római katolikusok testvéri szeretetben élnek együtt. /Szentgyörgyi László: Egy életképesnek tűnő magyar közösség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./

1999. április 14.

Ápr. 7-11-e között rendezték meg Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, az 1989-es fordulat óta tizedszer. Ennek keretében számos hazai és külföldi kutató vett részt a Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság török /ázsiai/ eredete című kétnapos tudományos ülésszakon. Gazda József, az emlékező napok és kiállítások lelkes szervezője minden évben meghirdet egy témát és arra érkeznek a művészek alkotásai. /Bodor János: Csoma és kapocs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./ Ápr. 11-én tartották a Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét. Dr. Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke hivatalosan megnyitotta a VMSZ által meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor emlékévet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szülőföld iránti elkötelezettségről beszélt. A Kőrösi Csoma Sándor Napok felemelő pillanata volt egy hatvanöt évvel ezelőtt született terv megvalósulása, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház ünnepélyes felavatása. Az 1991-es alapkő-letételen is jelen volt Csiha Kálmán, aki most megáldotta az épületet. /Flóra Gábor: Emlékházat avattak Csomakőrösön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1999. április 14.

Abból az alkalomból, hogy a parlament 150 éve, 1849. ápr. 14-én fogadta el a Függetlenségi Nyilatkozatot, magyar országgyűlési képviselők látogattak el Nagyváradra, hogy megkoszorúzzák a nyilatkozat egyik aláírójának, Szacsvay Imrének a szobrát. Szacsvayt a szabadságharc leverése után kivégezték. Ezzel egyidőben az Országgyűlés Debrecenben, a Nagytemplomban emlékülést tartott. A Nagyváradra induló küldöttség tagjai az Országgyűlés jelenlegi jegyzői voltak. A küldöttség tagjai Nagyváradon találkoztak az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel, majd ellátogattak a római katolikus püspökségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

1999. április 15.

A Nagyvárad-Rét református egyházközség lelkipásztora, Bottyán Gyula nyugalomba vonult. Az új lelkipásztort, Pálfi Józsefet beiktatta Tőkés László püspök, adta hírül az egyházközség új kiadványa, a Nagyvárad-Réti Kürtszó. /Új lelkipásztora van a Nagyvárad-Rét református egyházközségnek. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), ápr. 15./

1999. április 18.

Ápr. 21-én Tempfli József püspök Nagyváradon apáttá szenteli Fejes Rudolf Anzelmet, aki ezzel a váradhegyfoki premontrei prépostság elöljárója lesz. A prépostsághoz tartozik a szlovákiai Jászó és a magyarországi Csorna rendháza is. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 18./

1999. április 21.

Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg Nagyváradon a Varadinum ünnepi hetet. Az idei Festum Varadinum nyitónapján, ápr. 25-én ünnepi istentisztelet lesz a várad-réti református templomban. Ápr. 26-án sajtónapot tartanak, majd Események, tendenciák, intézmények a jelenkori magyar képzõmûvészetben címmel kárpát-medencei képzõmûvészeti fórum lesz. Ápr. 27-én Apáról fiúra címmel bihari népi mesterségek seregszemléjét tartják. Ápr. 28-ától öt napon keresztül tartanak a harmadízben szervezett Magyar Erdélyi Egyetemi és Fõiskolai Diáknapok. Emlékezet és történelem (1849 Váradon) címmel történelmi szimpóziumot tartanak. Másnap a Tibor Ernõ Galériában könyvbemutató lesz. Történelmi vetélkedõ után kihirdetik az irodalmi emlékhelyeken címû pályázat eredményét, Diósszilágyi Ibolya írói estet tart. A zárónapon Szent László ünnepi szentmise és körmenet lesz, majd a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata bemutatja majd be az Árpád-házi Szent Margit címû elõadást. /Varadinum '99. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1999. április 21.

1999. április 23.

Kilenc évig tartó pereskedés után végre megszületett a bírósági döntés: a református egyház visszanyerte nagyváradi székházát. /Pert nyert a református egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1999. április 27.

A Brassói Lapok kisebb-nagyobb megszakításokkal immár 150 éve magyar nyelven jelenik meg Brassóban. 1944 után Népi Egység néven jelent meg a lap, amit a Népújság követett, rövid ideig Vörös Zászló, Új Idő s végül 1969-től a mai napig - Brassói Lapok. Megalakulásának százötvenedik évfordulóját ünnepelte április 16-án a szerkesztőség olvasóival együtt. A színház nagytermében ünnepi előadás volt, fellépett többek között a Brassói Magyar Dalárda, a Búzavirág népi együttes. Gellérd Lajos, a Brassói Lapok igazgatója köszöntötte a nagyszámú közönséget. /Adamovits Sándor. = A brassói magyarság ünnepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

1999. április 27.

Megjelent Kovách Géza aradi történész, nyugalmazott tanár A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése (1716-1848) című monográfia a Csongrád Megyei Levéltár Dél-Alföldi Évszázadok című sorozatának tizenegyedik köteteként. A közhiedelemmel ellentétben Bánság újabb keletű fogalom, csak 1716 után alakult ki. A kialakult három vármegye, Krassó-Szörény, Temes és Torontál területén az elnéptelenedett területeken a németeken kívül letelepedtek magyarok, krassovánok, románok, szerbek, franciák és horvátok. A betelepítések folytak még a múlt század első felében is. Kialakult a Bánság rendkívül tarka nemzetiségi képe, amelyet - részben - a mai napig megőrzött. /Ujj János: Monográfia a Bánságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

1999. április 27.

Borbély Zsolt Attila tanulmányában pontokba szedve sorakoztatta fel érveit amellett, hogy az RMDSZ következő kongresszusán le kellene váltani Markó Béla szövetségi elnököt. Szerinte az RMDSZ válságban van, nem sikeres az érdekvédelmi, a közképviseleti és az érdekegyeztető funkciója. Az RMDSZ jelenlegi vezetése fontosabbnak tartja saját pozíciójának megőrzését, mint az RMDSZ programjának képviseletét, állapította meg. Borbély Zsolt Attila végkövetkeztetése: Markónak mennie kell. /Borbély Zsolt Attila: Markónak mennie kell. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

1999. április 27.

Kétéves fennállását ünnepelte az Érmihályfalvi Figyelő. Érmihályfalván 1997 áprilisában Boros József tanár munkájának köszönhetően indult el a havilap. 1998 márciusától Sz. Sütő Éva lett a főszerkesztő, 1998 ősze óta pedig Zih Noémi vezetésével készül a lap. Az ünnepségen Cseke Péter, a Korunk főszerkesztője színvonalas kiadványnak mondta az Érmihályfalvi Figyelőt. /Rencz Csaba: Kétéves az Érmihályfalvi Figyelő. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

1999. április 29.

Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában több könyvet mutattak be, a Varadinum ünnepség keretében. A városban működő Literator Kiadó vezetője, Fábián Imre mutatta be két kiadványát: Gellért Sándor A magyar Kalevala énekei és Horváth Imre Isten is sír című verseskötetet. Dr. Indig Ottó ismertette Takács Gábor Tizenöt erdélyi művész /Scripta, Nagyvárad/ című munkáját. /Pásztai András: Könyvbemutató a pincegalériában. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

1999. május 3.

Nagy érdeklődést és némi szorongást keltett Erdélyben az, hogy az illetékes magyar minisztérium a feketemunka elleni harc részeként megállapodást kíván aláírni román partnerével a szezonális munkavállalásról - jelentette ki máj. 1-jén Õry Csaba, a szociális és családügyi minisztérium politikai államtitkára. A magyar államtitkár máj. 1-jén Nagyváradon fejezte be egyhetes romániai látogatását, amelynek során Bukarestben jegyzőkönyvet írt alá a szociális és munkaügyi területen való magyar-román együttműködésről. Ez a jegyzőkönyv már a szezonális munkavállalásról és a gyakornokcseréről szóló megállapodásokat készíti elő. Az államtitkár elmondta: Magyarországon több tízezer román állampolgár dolgozik feketén. Az illegális munkavállalás nemcsak a magyar költségvetésnek okoz károkat, azért is elfogadhatatlan, mert teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkavállalók. /Érdeklődés és szorongás egy látogatás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1999. május 4.

Az 1999-2000-es tanévben tanítóképző főiskola indul Nagyenyeden. Az intézet, amely a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében szerveződik, a középiskolát elvégzett és leérettségizett fiatalokat hároméves pedagógia-francia nyelv képzésben részesíti. Az oktatás magyar nyelven történik. /Tanítóképző főiskola Nagyenyeden. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1999. május 4.

Jó két évvel ezelőtt alakult meg Székelyudvarhelyen a Profán irodalmi kör és Alteregó irodalmi lap. A Farkas Wellmann Endre által szerkesztett lap és vezetett kör azonban megszűnt. Néhány hónapja a Kontakt egy ifjúsági alapítvány vállalta fel hasonló jellegű klub szervezését. Az alapítvány elnöke, ifj. Thamó Csaba elmondta hogy Székelyudvarhelyen hiányzott egy irodalmi klub, most ezt hozták létre. Minden héten volt rendezvényünk. Irodalmárokat hívtak meg, olyanokat, akik most jelentették meg köteteiket. Az Udvarhelyszéki Zeneklubnak a Kontakt ifjúsági alapítvány jogi kereteket biztosít. /Zene, irodalom, kapcsolatok. Fiatal alapítvány - fiatalokért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1999. május 4.

A Varadinum keretében az elmúlt héten Nagyváradon Események, tendenciák, intézmények a jelenkori képzőművészetben címmel rendezett képzőművészeti fórumot tartottak. Romániában eddig mindössze néhány megyében sikerült bevezetni az ún. kulturális járulékot. Bihar megyében a járulékra vonatkozó határozatot éppen két értelmiségi képviselőtársa vétózta meg. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke az erdélyi műkritikusi, művészetelméleti képzés hiányára hívta fel a hallgatóság figyelmét, amelyen szerinte ösztöndíjak, pályázatok révén lehetne segíteni. /Rostás Szabolcs: Hasznot húzni a művészetből. Kárpát-medencei képzőművészeti fórumot tartottak Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1999. május 4.

1991-ben indult Guguc címen a zilahi diáklap, amely közel egyéves szünet után 1999 áprilisában megjelentette 19. lapszámát. A régi szerkesztők helyét egy teljesen új csapat vette át, minek következtében a lap tartalmilag is nagymértékben átalakult. A Guguc, a zilahi magyar diákságot összefogó "abroncs" és a helyi diákélet hiteles "tükre" kíván lenni. /Kovács Zoltán Csongor: Zilahi diáklap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1999. május 7.

A Bolyai Társaság az elmúlt időszakban nem volt kimondottan sikeres, szögezte le Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktus, a BT titkára, nem sikerült létrehozni a magyar egyetemet. Eddig egyik fő tevékenységük a diákok Magyarországra történő "exportálása" volt. A BT szervezte a felvételit arra a 20 helyre, amelyet az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács (EMÖT) jóváhagyásával minden évben betöltünk. Ebből a húsz diákból lehet, hogy 18 nem jön vissza, de az is lehet, hogy egy sem. Emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiküld embereket posztgraduális, doktori, kutatói és második diploma megszerzését célzó képzésre, a KMDSZ pedig részképzésre. Az EME második diploma megszerzésére évente mintegy 25 személynek ad magyarországi ösztöndíjat, PhD-re és pót-PhD-re pedig évente körülbelül negyven-ötven személynek. Ezek közül is kevesen térnek haza. A mintegy száz kutatói ösztöndíjas visszatérési aránya jobb, mert ezek az ösztöndíjak csak néhány hónapra szólnak, és nem a legfiatalabbak kapják őket.- Megfelelőbb lenne a távoktatási formában történő tanulás. - A mostani romániai egyetemi oktatás nagy hiányossága, hogy nem választja külön a tudományos és didaktikai munkát. Tulajdonképpen csaknem mindegyik egyetemi tanárnak két teljes állása van. Ennek egyik oka, hogy olyan kevesen vagyunk, hogy szinte nincs ki tanítson a magyar tagozaton, s ez majdnem minden szakra érvényes. A tanárok Székelyföldről, Jászvásárról, Nagyváradról, Magyarországról ingáznak. Fontosak tehát az ingázó- és vendégtanár programok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bizonyos szakterületre meg lehessen hívni tanárokat. - Tanfolyamokat kellene szervezni, hogy a nem informatika szakos diákokat és kollégákat megtanítsák a számítógép kezelésére. Létre lehetne hozni diákokból álló, komplex kutatócsoportokat, mondjuk, a kisebbségkutatásra. - Jelenleg a vendégtanárprogrammal és az ösztöndíjak kiosztásával nagyjából ki is merül a Bolyai Társaság tevékenysége. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyesekben felmerül a kérdés: szükségünk van a továbbiakban a BT-re? - Az önálló egyetemről azonban nem szabad lemondani. /A Bolyai Társaságot meg kell erősíteni. Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktussal, a BT titkárával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1999. május 8.

A kormány máj. 6-i ülésén elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében 36, köztük 15 magyar közösségi ingatlant juttatnak vissza egykori tulajdonosaiknak. Az épületek névleges listájáról hírügynökségi jelentés nem érkezett. A magyar közösségnek visszaszolgáltatott épületek között egyaránt szerepelnek egyházi székházak, iskolák, kórházak és rendházak. Az ingatlanok közül három a gyulafehérvári, kettő-kettő a szatmári, a temesvári és a nagyváradi római katolikus püspökség, további kettő-kettő a Királyhágómelléki, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület, egy-egy az evangélikus és az unitárus egyház volt tulajdona. A Kisebbségvédelmi Hivatal jogi főosztályának igazgatója konkrétan nem nevezte meg, hogy melyek lennének ezek az épületek, mindaddig, amíg a kormányrendelet nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben az ingatlanokat tartalmazó névleges listát nem hozzák nyilvánosságra. A román sajtónak kiszivárogtatott hírek szerint a magyar ingatlanok között szerepel az unitárius egyház tulajdonában lévő Brassai Sámuel Elméleti Líceum épülete, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület egykori tulajdona, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceumhoz tartozó épületrész, a volt Református Kollégium épülete a Farkas utcában. A kormányrendelet értelmében az új tulajdonosoknak az épületek feletti tulajdonjogát az ingatlanok tulajdonjogi helyzetét vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének kibocsátása után ismerik el véglegesen. /Papp Annamária: Újabb tizenöt magyar közösségi ingatlant szolgáltatnak vissza. A listán van a Brassai-líceum épülete és a volt Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1999. május 11.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű nemzeti-keresztény platform Katona Ádám révén fejtette ki javaslatait, melyeket az RMDSZ kongresszusa elé tárnak. Az RMDSZ önmeghatározásaként szerepeljen a következő formula: A romániai magyar nemzeti közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője. Ezt az indokolja, írta Katona Ádám, hogy nincs az RMDSZ-nek önálló külpolitikája. A célkitűzések között szerepeljen: Az RMDSZ arra törekszik, hogy a romániai magyar nemzeti közösség valamennyi tagja kettős állampolgárságot nyerhessen. A Közösségi jogvédelmünk szakaszban szerepeljen: az RMDSZ következetesen küzd a romániai magyarság közösségi jogaiért, illetve közösségi jogsérelmei orvoslásáért, elsőrendű feladatának tartja, hogy ellenőrizze valamely terület, település etnikai összetételének telepítéssel történő megváltoztatására vonatkozó tiltásának szigorú betartását. Ez a javaslat Erdély elrománosításának kormányzati stratégiájára vonatkozik, melynek következetes véghezvitelét bizonyítják a népesedési statisztikák Trianontól napjainkig. - Valamennyi RMDSZ-tisztségviselő készítsen politikai önéletrajzot, amelyben számoljon be az egykori Securitateval való kapcsolatáról. Katona Ádám javasolta még a partiumi területi autonómia kialakításának elkezdését. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Kellő következetességgel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./

1999. május 12.

Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a pápa Bukaresten személyesen nyújtott át neki egy levelet, amelyben az egyházfő többek között azt írta: "Jóllehet a körülmények nem engedik meg, hogy eme egyházmegye nagyérdemű közösségét is meglátogassam, szeretném biztosítani Önt arról, hogy gondolataimmal és szívemmel az Ön lelkipásztori gondjaira bízott híveket mind átölelem Krisztusban, és remélem, hogy a legközelebbi alkalommal Nagyváradra is elmehetek." Tempfli József annak idején felvetette, hogy Nagyváradon interetnikus és felekezetközi pápai találkozót lehetne rendezni, mert a városban négy püspök van, két román és két magyar, illetve élnek itt más nemzetiségű hívek is. A püspök hozzátette: "ha a pápa erdélyi útja megvalósulna, három mártír püspökünk - Bogdánffy Szilárd, a szatmári Scheffer János és a görög katolikus Romzsa Teodor nagyváradi boldoggá avatására is sor kerülhetne." /Tempfli püspök a pápalátogatásról: Legközelebb Nagyváradra is? = Bihari Napló (Nagyvárad), 1999. május 12./

1999. május 14.

Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. május 14.

Az oktatási minisztériumi kisebbségi főosztály közzétette jelentését az 1998/99-es tanévre vonatkozóan. Az egyetemi szint alatti oktatásban Romániában 4,2 millió tanuló részesül, ennek 5,23 %-a nemzetiségi, s a kisebbségiek 90 %-a magyar. Ez 197.694 magyar tanulót jelent. A tanulónemzedék az ország lakosságának 19 százalékát képezi, akkor az 1,7 millió magyarra vetítve 323 ezer magyar tanulónak kellene lenni. A különbözet 125 ezer fő, ennyivel kevesebb gyermek született, továbbá sokan elköltöztek az országból, továbbá sok magyar gyermek román iskolába jár. Az országban 277.666-an járnak egyetemre, 4,8 %-uk kisebbségi, ez 13.300 hallgatót jelent. A jelentés második részében már 14 ezer kisebbségiről van szó. Ráadásul ezek az adatok eltérnek az Adevarulban megjelent, Murvai László minisztériumi főosztályvezetőre hivatkozó adatokról. /Szilágyi Aladár: Egy jelentés és ami mögötte van. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 14./

1999. május 14.

Először ülésezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének március végén megválasztott új Igazgatótanácsa, rendhagyó módon ezúttal a kolozsvári Sajtóházban. Elfogadták egyebek mellett az egyesület idei költségvetését, illetve tevékenységi tervét. Változásokat eszközöltek a Spectator Alapítvány, illetve a támogatások odaítélésében illetékes Sajtószaktestület személyi összetételében. Az egyesület megkereséssel fordul az Állandó Magyar Értekezlethez, kérve, hogy hozzon létre sajtó-szakbizottságot. /Először tartott ülést a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének új Igazgatótanácsa. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 14./

1999. május 14.

Megjelent a Bagolyvár /Nagyvárad/ című lap idei első száma, melyben a Bolyai Egyetem történetéről lehet olvasni, továbbá pályázatokról, továbbtanulási lehetőségekről adnak hírt. A Bagolyvár a TITUSZ /Tízen Túliak Országos Szövetsége/ kiadványa. /Titusz-hír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. május 14.

A kormány a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által előterjesztett sürgősségi rendeletet fogadott el 36, egykor a magyar, a német, a zsidó, a görög, a szerb, a szlovák és az ukrán kisebbség közösségi vagy egyházi tulajdonát képező ingatlan visszaszármaztatásáról. A mellékletben a gyulafehérvári katolikus érsekség három, a szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári katolikus püspökség két-két, az erdélyi, illetve a királyhágómelléki református egyházkerület ugyancsak két-két, az unitárius és az evangélikus egyház pedig egy-egy ingatlannal szerepel. Többek között, visszakerül eredeti tulajdonosához a gyulafehérvári Katolikus Teológia épülete, a kolozsvári Református Kollégium, a kolozsvári Unitárius Püspökség székhelye, a temesvári római katolikus középiskola, a szatmárnémeti római katolikus Konviktus, a nagyváradi Szent József-kórház, a dévai ferences rendház, a zilahi református művelődési ház, valamint a marosvásárhelyi leánygimnázium. A sürgősségi kormányrendelet alkalmazására egy bizottságot hoznak létre. A bizottság hatásköre kiterjed újabb visszaszármaztatási kérések megvizsgálására is. /Bartunek István: Kisebbségi és egyházi javakat adnak vissza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 5731-5748