Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

1995. április 24.

A Magyarok Világszövetsége választmánya tanácskozott ápr. 21-23-a között, a sajtóban megfogalmazott politikai és pénzügyi vádaskodásokat visszautasította a testület. Csoóri Sándor elnök rávilágított arra, hogy nem a rágalmak háborúja a cél, hiszen a belső viszályokat szító mesterkedések olyan megosztottsághoz vezethetnek, amelyek az egész magyarság kárára válhatnak. Dobos László beszámolt a szlovákiai helyzetről, melynek célpontjában a szlovákiai magyarság áll. Tisztújítás is történt, Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet, a Máltai Lovagrend egyik vezetőjét választották meg a nyugati magyarság képviselőjének. Püski Sándor Németh Magda helyére került. Az intéző bizottság új elnöke Borbély Imre, az RMDSZ képviselője lett. Patrubány Miklós elnökségi tag az MVSZ Erdélyi Társasága nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció között keletkezett eltávolodásra hívja fel a figyelmet. Ápr. 23-án átadták az MVSZ érdemrendjeit, melyet az idén négyen kaptak meg: Tőkés László püspök, Gombos Gyula író, Magyaródi Szabolcs és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./ Csoóri Sándor elnök elmondta, hogy a Magyarok III. Világtalálkozójára meghívták a jelenlegi kormánykoalíció, az akkori ellenzék kiválóságait, Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert, Demszky Gábort. Ők azonban nem jöttek el. - Az áprilisi választmányi ülés megnyitójáról Dobos László a révkomáromi tiltakozó nagygyűlésre indult. Megalapozottnak bizonyult tehát az MVSZ és a kisebbségek képviselői közötti tanácskozás után kiadott állásfoglalás: "Amennyiben a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés nem tartalmazza és nem szavatolja az illető nemzeti közösségek autonóm intézményrendszerét, az MVSZ nem támogatja az alapszerződések aláírását." - állapítja meg a beszámoló írója, Tófalvi Zoltán. A választmány határozata értelmében megszűnt Timkó Iván elnökségi tanácsadó tisztsége. A magyarság hosszú távú elképzeléseit, Marácz László (Hollandia) és a zürichi Sebestyén Imre közös tervezetét vitaanyagként elfogadták azzal, hogy a jövőre esedékes világtalálkozón "Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz a központi téma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ A támadások óta százezerrel nőtt a taglétszám. /Magyar Nemzet, ápr. 24./

1995. április 26.

Márc. 11-én nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé az addig ismeretlen Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt /RMSZDP/. A román sajtó örömmel jelentette, új magyar párt jelentkezett, az RMDSZ ellenzéke, ezzel megtört az RMDSZ-hegemónia. Máthé Éva interjút készített a párt két vezetőjével, Kiss Kálmán elnökkel, aki tornatanár és Molnár István református lelkésszel, aki a párt titkára. A párt elődje Kiss Kálmán szerint - az 1990 januárjában alakult Független Magyar Párt, amelynek első kongresszusán, 1992-ben döntöttek a névváltoztatásról, azóta viselik ezt a nevet. Kezdetben voltak ballépéseik, ismerte be Molnár István, de azóta megtisztították pártjukat a kétes elemektől. Nemcsak ketten vannak, mindenhol van szervezetük, még Moldvában is, több szatmári vállalkozó is hozzájuk tartozik. Frunda György volt az RMSZDP jelöltje aki azután ezt elfelejtette. Az 1992-es parlamenti választásokon Jakabffy Attila beszélte le őket arról, hogy önállóan induljanak. Külföldről kaptak támogatást, nagyiparosoktól. Pártjuknak európai szintű gazdaság elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell őket venni. Ők hatékonyabban képviselnék a magyarság ügyét. /Máthé Éva: Egy titokzatos párt rejtélyes elképzelései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./

1995. április 26.

Az Adevarul támadta a magyar diplomata útlevéllel Romániába látogatókat A nemzeti vagyon rablása - diplomata útlevéllel címmel, név szerint kiemelve Pataki Bálintot. A határőrség olyan információt kapott, hogy kisszobrokat és kegyszereket akarnak kivinni az országból. A vámtisztviselők mégis átengedték őket, megmagyarázhatatlan módon. Ugyancsak magyar diplomaták XVI. századi kéziratokat akartak kivinni az országból. A vámtisztviselők visszaküldték a szállítmány, amelyet Tőkés Lászlóhoz vittek. /Adevarul (Bukarest), ápr. 26./ Ugyanerről ír hosszú cikket a Crisana is, az autó rendszámát közölve /DCD-033/. A határőrség kérésére, hogy nyissa fel a csomagtartót, a diplomata ideges lett, a lap a diplomata fényképét is mellékeli. A durva vádakat tartalmazó "Az erdő és a bérencek. A forint, az ördög csábítása!..." című cikk két szerzője, Eugen Miron és Petru Sandor felteszi a kérdést: miért nem vizsgálta meg a vámtiszt Pataki Bálint csomagjait. /Crisana (Nagyvárad), ápr. 28./ Valójában megalapozatlan vádaskodásról van szó. Pataki Bálint valójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője.

1995. április 29.

Ápr. 28-29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferenciát, melynek egyik szervezője a HTMH. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a tanácskozás jó lebonyolításához hozzájárult a polgármesteri hivatal, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége és a HTMH. Az előadók között szerepelt Liviu Popescu, a bukaresti egyetem rektora, Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, Kasza József, Szabadka polgármestere, vitavezető Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Törzsök Erika elmondta, hogy a helyi közigazgatás kérdése elválaszthatatlan a nemzeti közösségek kérdésétől, s míg a hatalomcentrikus központi közigazgatás az igazgatásra teszi a hangsúlyt, addig a helyi közigazgatás a közösségek gondjainak megoldásával foglalkozik. A helyi közigazgatásnak gazdálkodási és döntéshozási függetlenséggel kell rendelkeznie. Ezt a függetlenséget autonómiaként szokták emlegetni./Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./

1995. május 3.

A jelenlegi kormánykoalícióval nem lát rövid távon esélyt egy jó alapszerződésre Markó Béla RMDSZ-elnök. Két évvel ezelőtt írásban kötelezték el magukat a román pártok, a kormány és a képviselők az 1201-es mellett. Föl kell tenni a kérdést, mennyire lehet bízni az ilyen kötelezettségvállalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./

1995. május 3.

Az Erdélyi Napló összeállítást közöl a Magyarok Világszövetségével /MVSZ/ kapcsolatos nyilatkozatháborúról. Hozza az ötvenhármak kollektív MVSZ-ellenes, jan. 20-i nyilatkozatát, az MVSZ válaszát, majd két aláíró, Donáth László lelkész és Ágoston Vilmos fejti ki ellenérveit /az MVSZ elzárkózik a kényes kérdések megvitatásától, gőgös, a szellemi és anyagi nyomor enyhítésén kellene fáradoznia/, az MVSZ mellett foglalt állást Tempfli József nagyváradi püspök és Patrubány Miklós, aki elmondta, hogy hiába kérte, neki nem mutatták meg a kollektív nyilatkozatot: csak azok láthatták, akikről feltételezték, hogy aláírják. Végül az MVSZ ápr. 21-23-i ülésén leszögezte, hogy a szövetséget alaptalanul rágalmazták gazdasági visszaélésekkel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./

1995. május 5.

Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága.

1995. május 7.

Máj. 7-én Nagyváradon az újvárosi református templomban megtartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött meg az immár negyedik alkalommal megrendezett Varadinum ünnepségsorozat. Az istentiszteleten megjelent Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, valamint ott voltak az RMDSZ megyei és területi vezetői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

1995. május 10.

Miközben az Európa Tanács az 1201-es ajánlás megszavazásával destabilizálja Európát, egy maréknyi moldvai román hazafi kénytelen bottal, vasvillával megvédeni a csángók románságát az őket leigázni szándékozó RMDSZ ellen. Akár így is megfogalmazhatnánk tömören a Bákó megyei Klézsében történteket. - állapította meg Kide Annamária. "Szerencsére vannak még éber hazafiak! Corneliu Balan RNEP-képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában, az Adevarul bukaresti napilap Az RMDSZ Moldva felé terjeszkedik című cikkében figyelmeztette a közvéleményt a magyarok újabb fondorlatára." Klézsén könyvégetés is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./

1995. május 10.

Erőss I. Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke Közgyűlés helyett támadás című összefoglalójában leszögezte, hogy jól kitervelt, előkészített akcióról volt szó. A szövetség Klézsén tartandó közgyűlésének napirendjén szerepelt a javaslat a szövetségnek az RMDSZ-hez való csatlakozásáról. Az ápr. 29-i közgyűlés előtt a Klézséhez tartozó Somoska falu plébánosa arra bíztatta híveit, hogy akadályozzák meg a két szervezet egyesülését és kijelentette, hogy a Klézsére érkezők meg akarják kaparintani a falu pékségét, templomát és iskoláját. A somoskai iskola igazgató, Cobuz Mihai tanulókat is kivezényelt. A rendőrök tétlenül nézték a történteket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./

1995. május 10.

A néprajzosokat tömörítő Kriza János Néprajzi Társaság öt éve alakult meg, április végén tartotta ünnepi ülését Kolozsváron. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a társaság elnöke beszámolójában elmondta, hogy 120 tagot tartanak nyilván, évente öt-hat vándorgyűlésen találkoznak és tanácskoznak. Felavatták saját székházukat. Vezetőségválasztás is volt, továbbra is Pozsony Ferenc az elnök és Keszeg Vilmos az alelnök. A komáromi dr. Liszkai Józseftől megtudhatták a jelenlévők, hogy a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot 1990-ben hozták létre, munkásságuk eddigi eredménye a Népismereti Könyvtár nyolc kötete, az Utánpótlás füzetsorozat és a Hírharang tájékoztató évi négy száma. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./

1995. május 11.

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, egyúttal a Magyar Nemzet bukaresti tudósítója kommentálta a történteket. Az SZKT legutóbbi ülésén nem tudta véglegesíteni a legfontosabb dokumentumokat. A különböző csoportosulások között ellentétek vannak. Borbély Imre levelében éles támadást intézett Markó Béla elnök ellen és visszalépésre szólította fel az elnököt. "A nyílt levél tovább gazdagítja azt a politikai irodalmat, amelynek kiemelkedő csúcsai Tőkés Lászlónak a Neptun-konfliktust kirobbantó írása, Szőcs Gézának a Tokay György ellen írt, közvetlenül a brassói kongresszus előestéjén terjesztett pamfletje, vagy az újabb keletű, szintén a nagyváradi püspök nevéhez fűződő, a Nagy Benedek csíkszeredai képviselőt "kiátkozó" közleménye. Ezeknek a címzettje valójában nem egy-egy személy volt, hanem az RMDSZ más véleményen levő, egyesek által mérsékeltnek vélt szárnya", akiket a magyar érdekeket elárulóknak neveztek. /Magyar Nemzet, máj. 11./

1995. május 12.

A Varadinum`95 rendezvénysorozat a nagyváradi magyarság hagyományossá váló önismereti ünnepsége. A Vártemplomban Bakos István, a Magyarok Világszövetsége főtitkára leplezte le a Szent László halálának 900. évfordulója alkalmából elhelyezett márványtáblát. Máj. 9-én "A lovagkirály kora" című ifjúsági vetélkedő zajlott, máj. 10-én bemutatták Mózes Teréz Váradi zsidók című kötetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 530. sz./

1995. május 12.

1995. május 13.

Nemzetállam és etnikai autonómia címmel kétnapos /máj. 12-13./ magyar-román értelmiségi konferenciát rendezett Gyulán a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga. A konferencián elhangzottakról dr. Tamás Sándor kisebbségi szakértő, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselők adtak tájékoztatást. Egyetlen, a kormánykörökhöz közel álló román politikus sem vett részt a tanácskozáson. A konferencián a felszólalások a romániai Helsinki Bizottság tagjai - Gabriel Andreescu, Valentin Stan, Renate Weber - által írott, az RMDSZ autonómiaelképzeléseit ízekre szedő tanulmánya köré csoportosultak. A tanulmány szerzői próbálták bizonyítani, hogy az alaptörvényben a nemzetállam nem nemzeti kizárólagosságot jelent, hanem állampolgári nemzetállamról van szó. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete a nemzeti közösségeket próbálja felruházni törvényes jogokkal, Andreescuék tervezete viszont egy klasszikus nyelvtörvény. A román szakértők a kollektív jogokat nem tekintették megvalósíthatónak. Németh Zsolt Fidesz-képviselő felvetette a pozitív diszkrimináció fogalmát, amely heves vitát kavart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Az alternatív kisebbségi törvénytervezetről, amelyet a romániai Helsinki Bizottság vezetői készítettek, Smaranda Enache polgárjogi harcos elmondta, hogy azt egyetlen román párt sem vállalta fel, ezért esély sincs arra, hogy a parlament elé kerüljön. Gabriel Andreescu, az alternatív tervezet egyik kidolgozója szerint nem az autonómia oldaná meg a magyar kisebbség helyzetét, hanem a hatékony helyi önkormányzat. Németh Zsolt a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy nem tapasztalt együttműködési készséget román részről az alapszerződés megkötésében és hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány az euroatlanti integrációt szembeállította a határokon túli magyarság ügyével. /Népszabadság, Magyar Hírlap, máj. 15./ Szőcs Géza a résztvevőkhöz írt levelet, arról tájékoztatva, mi lett volna hozzászólása, ha ott lehetett volna. A román állampolgár végtelenül kiszolgáltatott, de ez a kiszolgáltatottság a magyarokra nézve súlyosabb következményekkel jár. A román politikai-államigazgatási gondolkodás a legszélsőségesebben centralizált. Nincs jele annak, hogy a cigánykérdésre odafigyeltek volna. Rendelkezik-e a román társadalom azzal az értékmegjelenítő képességgel, amely egy parlamentáris demokrácia alapfeltétele? A középosztály alulfejlettsége lehetségessé teszi a civil társadalom létrejöttét? Ezekre kell válaszolni, hogy egy nemzetiségi törvény realitásáról beszélni lehessen. /Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba, máj. 29./

1995. május 14.

Máj. 11-én - a Varadinum keretében - felavatták az RMDSZ Várad-újvárosi körzetének székházát, ahol megnyílt Tolnay Tibor festőművész kiállítása. Máj. 13-án tartották meg a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyűlését, több mint száz orvos részvételével, az RMDSZ-székházban pedig kiosztották a Szent László-pályázat díjait, amelyen 58 pályázó vett részt Erdélyből. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 531. sz./ Máj. 14-én volt Nagyváradon a Varadinum`95 zárónapja. Koszorúzással emlékeztek meg Szent László szobra előtt halálának 900. évfordulójáról, majd misét celebrált Paskai László bíboros, szentbeszédet mondott Szendi József veszprémi püspök, igét hirdetett Tőkés László püspök. A vendégeket Tempfli József katolikus püspök köszöntötte. Az ünnepségen jelen volt Rudas Ernő bukaresti nagykövet, Csoóri Sándor vezetésével a Magyarok Világszövetsége küldöttsége, Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Markó Béla és több RMDSZ-képviselő, továbbá Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Vasile Hosu nagyváradi görög katolikus püspök. Este a színházban bemutatták a Szent Lászlóról szóló A lovag király című szertartásjátékot. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

1995. május 16.

A csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, régebbi nevén a KAM azt vizsgálta, hogy milyen következményekkel jár a közösségre és az egyénre székelyek körében tömegessé váló magyarországi munkavállalás. Ezt a programjukat /A székelyföldi vendégmunka típusú migráció/ az Illyés Alapítvány is támogatta. Kutatásuk eredményeit az Antropológia Műhely 6. és 7. számában tették közzé. Első következtetésük az, összegezte Bíró A. Zoltán társadalomkutató, hogy a székelyföldi társadalom egészét, az életvitelt, a szokásokat, a munkamorált ez a vendégmunka nem változtatta meg. Ennek az a magyarázata, hogy itt a lokális közösségek nagyon erősek. A közösségi életnek ez a szervezési módja 1989 után érdekes módon megerősödött. Az elmúlt évtizedeket átugorva az emberek a kollektivizálás előtti minták szerint akarják alakítani életüket. Ennek ellenére várható, hogy évek múlva megindul az individualizáció, csökkenni fog az egymáshoz való igazodás több évszázada tartó gyakorlata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

1995. május 17.

Az Erdélyi Napló közölte először Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét, melyet a szerző az SZKT máj. 5-6-i ülésén ismertetett a megjelentekkel. Borbély Imre levelében elmarasztalja Markó Bélát, az SZKT szövetsége elnökét a következő ügyekben: Neptun, Nagy Benedek Tőkés László ellenes röpirata, "egyensúly"-politika, Atlanta, autonómia. A levél azzal végződik, hogy a felsoroltak miatt Markó Béla vonja le a szükséges következtetéseket. A szerkesztőség kérésére Markó Béla reagált a levélre: emlékeztetett arra, hogy megfogadta, elnökjelölt társai erkölcsi-politikai viselkedését minősíteni nem fogja. Ennek ellenére hozzátette: "elnökjelölt képviselő kollégám rosszízű vádiratot próbál fabrikálni ellenem", majd kitért arra, hogy a szenátus febr. 13-án 104 szavazattal nyilatkozatot fogadott el ellene az autonómiakérdésben, a nemzetállam kérdésében, a Romániában élő magyar közösség jogfosztottságának kérdésében vallott álláspontjáért. Ez a nyilatkozat elolvasható a hivatalos közlönyben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ A Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni Borbély Imre nyílt levelét, ahogy a szerkesztőség közölte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./, csak a levélre reagáló, azt elítélő hozzászólásoknak adott teret.

1995. május 17.

Tamás Sándor tanulmányában /Valahol mi is utat tévesztettünk.../ a romániai magyarság politizálását vizsgálta. 1989 után az erdélyi magyar politizáló elit magatartásában nem következett be paradigmaváltás, ekkor szemléletváltásra lett volna szükség. Az RMDSZ mérsékeltekre és radikálisokra való osztása tévedés vagy tudatos félrevezetés. Kétféle gondolkodásmód között húzódó szakadék az igazi törésvonal: beszélhetünk kisebbségi politikai magatartásról és önálló magyar érdekeken alapuló magatartásról. Az első alárendeltséget feltételez, jellemzője az engedmények elérésére való törekvés. Az engedményekért a hatalom ellenértéket követel, így a kisebbségi politikai magatartást folytatók zsarolhatókká, megvásárolhatókká válnak. Velük szemben az önálló magyar érdekeken alapuló politizálást folytatók, az autonomisták kiindulópontja, hogy a romániai magyarság nem kisebbség, hanem önálló nemzeti közösség. Ennek következménye az önrendelkezési elv alapján álló politizálás. Nem az elszakadást kívánják, hanem a belső önrendelkezést. Az önrendelkezés eszköz a romániai magyar nemzeti közösség önállóságának biztosításához. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Tamás Sándor nemzetközi jogi diplomát szerzett Budapesten, majd visszatért Erdélybe, Nagyváradra.

1995. május 17.

Az Európa Tanács helyi és regionális-hatalmi kongresszusának küldöttsége, élén Alain Chenard-ral, a kongresszus elnökével Bukarestben járt és a 133 felfüggesztett, leváltott, valamint a 260 lemondott polgármester helyzetéről tájékozódott. Megállapították, hogy a leváltásoknál az elsődleges szempont a pártállás volt, a prefektusnak túlzott a hatalma, "állam az államban", mindez a demokrácia hiányát mutatja. A küldöttség kérte az elmozdított polgármesterek anyagi és erkölcsi rehabilitálását, továbbá az igazságszolgáltatás decentralizációját. A román hatóságok - élükön Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Octav Cozmanca államtitkárral - magyarázták bizonyítványukat, mindent megígértek, intézkedni fognak, megszilárdítják a helyi autonómiát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

1995. május 17.

A Vállalkozni jó elnevezésű program öt éve terjed Magyarországon. Szerzőjeként a Durham University Business Scool szerepel, eredeti és újabb anyagait a budapesti SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bővítette tovább. Jelenleg Magyarországon hétszáz középiskolában oktatják, hogy vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képezzenek. A XXI. Század Alapítvány jóvoltából a Vállalkozni jó program Erdély tíz városára terjed ki: Csíkszeredába, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Nagybányán és Marosvásárhelyen léteznek tanfolyamok. A hálózatot más városokra is kiterjesztik, mondta György Béla Zsolt, a XXI. Század Alapítvány elnöke. Azt oktatóképzés máj. 23-26- között zajlott Hargitafürdőn. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

1995. május 19.

Fábián Imre újságíró, költő, folklorista 1993-ban hozta létre a Literator Könyvkiadót Nagyváradon. Az eddig megjelentetett kötetek között van Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész két munkája: Szalontai séták. Barangolás múltban és jelenben, a másik a Szepességtől Szalontáig című, továbbá Jakobovits Miklós képzőművészeti tanulmánykötete, Implon Irén Váradi tollrajzok, Indig Ottó Váradi Parnasszus, Irodalom és sajtóélet a századfordulón, Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák - Deportálásom története, 1995-ben jelent meg a Váradi zsidók és Beczásy István Bekerített élet című önéletrajzi emlékezése. A ma 87 éves szerző, Beczásy István lelki erejét soha sem törte meg a megaláztatás, a dobrudzsai deportálás, mindig bízott az isteni gondviselésben. /Kozma Mária: Nagyváradi könyvműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

1995. május 19.

1995. május 20.

A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./

1995. május 24.

A Varadinum zárónapjára érkezett díszvendégek között volt Csoóri Sándor is, a Magyarok Világszövetségének elnöke. "A Varadinumon első alkalommal vettem részt, de Nagyváradon már számos alkalommal jártam." - mondta. "Azzal, hogy itt a 900 éve elhunyt Szent Lászlóra emlékezett, Nagyvárad magyarsága hitet tett amellett, hogy a történelem nem csupán röpke 70 év, amit át lehet írni." A Magyarok Világszövetsége elleni támadásokról elmondta, hogy a választmányi ülésen tisztázódott, a vádak nem állják meg a helyüket. Érthetetlen számára, hogy olyan emberek, akik nem tagjai a szövetségnek, nyílt levélben támadják azt. Arra az állításra, hogy a Magyarok Világszövetsége kizárólag a népi-nemzeti ideológia szószólója, így válaszolt. "Ha így volna, még az is elfogadható lenne, hiszen a világszövetség éppen arra vállalkozik, hogy összefogjon egy szétforgácsolt nemzetet." Az 1992-es kongresszusra meghívták az akkori ellenzéket is, ennek ellenére nem jött el sem Konrád György, sem Esterházy Péter, a többi sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1995. május 31.

1922 szeptemberében jelent meg a Magyar Kisebbség első száma Lugoson, szerkesztői Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József voltak. A jelentős folyóiratról monográfia jelent meg Balázs Sándor tollából: Lugosi üzenet /Szatmárnémeti, Kölcsey Kör, 1995./ Balázs Sándor professzor könyvében nemcsak a folyóiratról beszél, hanem a korról és a korabeli Erdélyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

1995. június 3.

Hatalmas tömegek vettek részt a csíksomlyói búcsún, mintegy kétszázezer ember jött el, voltak köztük mindenhonnan, nemcsak Moldvából a csángók, hanem sokan Magyarországról, a Vajdaságból és máshonnan is. Sorra érkeztek a "keresztalják", egy-egy falu népe, saját templomi zászlójukkal. A hagyományhoz híven nagyon sok székelyföldi falu népe gyalog érkezett Csíksomlyóra. Fél évezred után is megtartják pünkösdkor a csíksomlyói búcsút. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta a szentbeszédet. A Duna TV egyenes adásban adott közvetítést. Az RMDSZ vezetői is ott voltak a pünkösdi búcsún. A zarándokok tömegei egész éjszaka virrasztottak, hogy hajnalban a nap első sugaraiban köszönthessék Szűz Máriát. A Román Televízió tudósítói a magyar nemzeti zászlót hordozó fiatalokat kérdezték ki, számonkérően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad),jún. 7., Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 6./

1995. június 3.

Máj. 26-án kezdődött meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, négy ország 11 társulata részvételével. Az Egyesült Államokból először érkeztek, a Magyar Színház és Művészeti Egyesület /New York/ színészei. Erdélyből Marosvásárhelyről a Nemzeti Színház magyar tagozata, a Színművészeti Akadémia, Gyergyószentmiklósról a Figura Stúdió Színház, Nagyváradról az Állami Színház Szigligeti Társulata, Szatmárnémetiből az Északi Színház Harag György Társulata, Temesvárról a Csíki Gergely Színház érkezett, Felvidékről, Kassáról a Thália Színház, Révkomáromból a Jókai Mór Színház, Kárpátaljáról, Beregszászról az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei mutatkoznak be. A fesztivál ideje alatt, máj. 30-án és 31-én külön szakmai napot szerveznek a határon túli színiskolásoknak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1995. június 7.

Varga Gábor reagált Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./. A magyar közgondolkodás hagyományos motívuma az írástudók felelősségének hangoztatása. Érdemes számbavenni az elmúlt öt évet. A folyamatos kivándorlás következtében csökkent a magyarság számaránya, leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora. Milyen eredményességgel valósítják meg az RMDSZ háromszintű autonómiatervezetét, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják megszervezni? Józan helyzetfelmérés szükséges. "Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben - a Székelyföldet leszámítva - szinte teljesen kimaradunk a romániai vállalatok privatizációjából." Nem életképtelen kezdeményezéseket /belső választás/ kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszer felállítását. "Az autonómiáról nem értekezni kell - az autonómiát meg kell valósítani." Nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. A román-magyar viszonyt illetően az a kérdés, ki tud-e egyezni egymással ez a két nép, mert ha nem tudjuk lerombolni a gyanakvás falát, semmit sem tudunk elérni. "Ezt a csatát lélektől lélekig, szomszédtól szomszédig, munkatárstól munkatársig kell megvívni a jövőben." Ez lenne a feladat. /Varga Gábor: Tényleg utat tévesztettünk? avagy egy sokat látott "mezei hadnagy" tűnődései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./

1995. június 7.

Roland Vasilievici nyugalmazott szekus ezredes a Timisoara lapban cikksorozatban ismertette Ceausescu kisebbségfelszámoló programját. Erről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. 1970 után tizenkét ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Románia program, amely célul tűzte ki, hogy a Románia számára veszélyforrásnak vélt öt nemzetiség - a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - húsz év leforgása alatt hagyja el az országot vagy olvadjon be. A program húszéves terv volt, 1977-ben hagyta jóvá Ceusescu. A tervet évekre bontották és minden évben titokban kiértékeltek, hogy mit sikerült megvalósítani. Az éves kiértékeléseken a megyei szekus parancsnokok voltak jelen, ezenkívül havonta helyi elemzést is végeztek, amikor lejött valaki Bukarestről és számon kérte az eredményeket. A program szerint a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig, minden téren nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék kitelepedésüket az országból. A terv úgy szólt, hogy a németek tíz év alatt vándoroljanak ki. Nem akartak egyszerre kiengedni egymillió németet. Különben nem tudták volna biztosítani az utánpótlást. Amikor az egyik faluból kivándorolt egy német vagy magyar család, már kijelölték azt a családot, amelyik Moldvából vagy Olténiából a helyére költözik. Ezek ingyen megkapták a házat, rögtön tagjai lehettek a kollektív gazdaságnak, kaptak családonként 30 ezer lej költőpénzt. A románok betelepítése, az etnikai arányok megváltoztatása pontos tervek szerint történt. Az egész programról csak a Securitate vezetői tudtak, ettől a szinttől lefelé mindenki csak a saját szeletét ismerte. A cigányokat igyekeztek rávenni arra, hogy legyenek pünkösdisták. Így könnyebben kaptak politikai menedékjogot Amerikában, Németországban, Franciaországban, még Ausztriában is. A Temes megyei szekun is tartottak magyar tanfolyamot. Minden területen megkapták a feladatot: a Földművelődési Minisztériumnak az volt a feladata, hogy ne segítse a német vagy magyar falvak kollektív gazdaságait, illetve hogy a betelepített románoknak többletjövedelmet juttasson. A főügyész azt az utasítást kapta, hogy a kisebbségieket példásan meg kell büntetni. A kultuszminisztérium nem engedélyezte római katolikus, református, unitárius templomok javítását, csak amikor már majdnem összedőltek. Ugyanez történt a magyar és német műemlékekkel. A magyar származású tanárokat Moldvába vagy Olténiába helyezték. A katonaságnál a kisebbségi fiatalokat bányába küldték, vagy olyan fegyvernemekhez osztották be őket, ahol a legnehezebb volt a szolgálat. Külön programot dolgoztak ki a magyarországi kémkedésre. Ez a Helga nevet viselte. Kifejezetten erre képeztek ki szekusokat a törcsvári iskolában. Akik ebbe az iskolába jártak, két-három évig csak magyarul beszélgettek, magyar irodalmat tanultak, magyar tévét néztek. Vasilievci azért szánta rá magát ennek nyilvánosságra hozására, mert úgy látja, hogy ma is folytatódik mindez, csak leplezettebben, rejtettebben. Azóta többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. /Gazda Árpád: Húszéves terv a kisebbségek felszámolására. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./

lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 5731-5748