udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1995. június 7.
Az erdődi Petőfi-emlékoszlop és a sződemeteri Kölcsey-emléktábla tönkretétele után ismeretlenek a Szatmárnémetiben levő Szilágyi Domokos-mellszobrot is súlyosan megrongálták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./1995. június 7.
Közszolgálatiság és tömegkommunikáció volt a címe a Magyar Tudományos Akadémia Kommunkációelméleti Kutatócsoportja által Budapesten szervezett kétnapos konferenciának. Az előadásokban és a vitában nem esett szó a határon túli magyarság médiajelenlétéről. Erről az Erdélyi Napló munkatársa kérdésére Tamás Pál, az MTA Konfliktuskutató Intézetének igazgatója és Lázár Guy, egy közvélemény-kutató intézet vélemény-igazgatója fejtette ki nézeteit. Tamás Pál szerint a határon túli magyarok "az anyaországi értelmiség számára érdektelen vidékiek. Olyan múltba révedő, lemaradt csoportok, amelyekhez a modernizálódó Magyarországnak kevés köze van." A magyarországiak számára igazi külföldiek. A határon túli magyarok kérdésköre gettóba került. Természetesen vannak politikusok, akik foglalkoznak velük, de "a közvélemény szemében az ő tevékenységük is elgettósodik." Lázár Guy szerint Magyarországon nincs tömegigény a határon túli magyarok értékeink megismerésére. A Duna Televízió zárt jellegű, ami a csíkszeredaiaknak halálosan fontos, az nem jelent semmit Budapestnek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./1995. június 8.
Májusban a Varadinum keretében mutatták be Nagyváradon az erdélyi magyar színjátszás idei évadbeli talán legkiemelkedőbb produkcióját, A lovagkirályt, a Szent László alakját felidéző darabot. A lovagkirály a nagyváradi Szigligeti Társulat és a magyarországi Honvéd Együttes közös munkájának a gyümölcse. A szertartásjáték szövegírója Nagy Béla, zenei anyagának szerzője Room László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ 1995. június 8.
Jún. 7-én és 8-án tartották meg Nagyváradon a Romániai Országos Lelkészértekezleti Szövetség Konferenciáját, melyet kétévente rendeznek meg. Megvitatták a református teológiai, lelkipásztori tevékenységgel összefüggő elméleti, gyakorlati, sőt nyelvészeti kérdéseket is. A püspökök beszámoltak egyházaik helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jún. 12./ Jenei Tamás, a kolozsvári Katekéta Intézet igazgatója, a Lelkészi Szövetség elnöke elmondta, hogy a konferencia célja a lelkészi közösség munkájának erősítése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./ 1995. június 11.
Jún. 11-én befejeződött a Pozsonyhoz közeli Madarászházán a kárpát-medencei országok magyar önkormányzatainak találkozója. A Kárpát-Alpok Alapítvány, a Pro Professione, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Demokratikus Nyitott Társadalomért Alapítvány szervezésében megtartott tanácskozáson kifejtették, hogy az önkormányzati rendszer a megmaradásnak is fontos eszköze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A tanácskozást valójában Reiner Péter és felesége a Kárpát-Alpok Alapítvány részéről, illetve a felvidéki Kvarda József szervezte. Erdélyből Sántha Pál Vilmos segítette munkájukat. Hasznos volt a konferencia, szögezte le Sántha Pál Vilmos, megismerhették egymás gondjait. Mihalik András kiemelte: ha létrehozzák a központi információs irodát, akkor minden olyan program, amely érdekli az önkormányzatokat, rendelkezésre áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1995. június 13.
Az első könyvbombát Markó Béla, az RMDSZ elnöke kapta máj. 31-én, Ausztriából érkezett, a következőt jún. 1-jén Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, jún. 6-án Tőkés Lászlónak és Nicolae Gheorghenak, a Roma Szövetség elnökének küldtek hasonlót. Közülük csak Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének küldtek robbanószerkezettel ellátott bombát. Értesítették a rendőrséget, a tűzszerészek felrobbantották a bombát, amelyet Tőkés László püspöknek szántak. A merénylet-kísérlet szervesen beleilleszkedik abba az erkölcsi-politikai propaganda-hadjáratba, melyet a szélsőséges nacionalista és volt kommunista körök, másfelől a román kormányzat és a volt szekuritate folytatnak, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jún. 8-i közleményében. Ez előző években halálos fenyegetések is születtek. A mostani likvidálási kísérlet összefüggésben áll az 1994. dec. 2-án az osztrák titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott halállistával. Az RMDSZ kongresszusát követően felerősödött a magyarellenes propaganda. A közleményben a hazai és nemzetközi közvélemény védelmét kéri a püspök és családja számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./ 1995. június 14.
Az országban működő kilenc titkosszolgálat közül egyedül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működését szabályozza törvény. Most elkészült a Külügyi Hírszerző Hivatalra vonatkozó törvényjavaslat is. Szabó Károly RMDSZ-szenátor tucatnyi módosító indítványt fűzött ehhez a tervezethez. Az újságíró kérdésére most erről beszélt. A hatalom arra törekszik, hogy törvénnyel hitelesítse a jelenlegi helyzetet. A múltban gyökerező szabályozási rendszerrel működő szervezetet nehéz parlamenti kontroll alá venni. Helytelen a tervezetben az, hogy a működéséhez szükséges pénzforrások nem áttekinthetőek. A megfigyelések egy része fölösleges. Itt is föllép az önigazolás igénye. Szabó Károly el akarja érni, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal feladatait és hatáskörét ne a Legfelső Védelmi Tanács, hanem a parlament szabja meg, továbbá tartozzék a Külügyminisztériumhoz és vezetője kisebb ranggal rendelkezzék, mint most, amikor miniszteri ranggal tevékenykedik. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./ 865. sz. jegyzet: A Külügyi Hírszerző Hivatal élén Ioan Talpes altábornagy áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./1995. június 14.
Brassó megyében nincs magyar nyelvű utca- és helységnévtábla még ott sem, ahol a lakosság 95 százaléka magyar. Nincs a megyei tanácsban magyar nemzetiségű alelnök, lassan már a középszintű vezetőségben sem található magyar. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes lemondásra kényszerült, leváltották Aranyosi Istvánt, az egyetlen magyar szakfelügyelőt, aki pert indított a törvénytelen leváltás ellen. Az utóbbi két tanévben három magyar szakközépiskolai osztályt szüntettek meg. Az Áprily Lajos Középiskola hiába kéri vissza a teljes épületet, a román osztályokat nem költöztetik el. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./1995. június 20.
Rövidesen megjelenik a Nagyvárad története című román nyelvű monográfia, kezdeményezője Petru Filip polgármester. Az anyagot egy 14 tagú szakértői csoport állította össze Liviu Borcea és Gheorghe Gorun történészek vezetésével. A közeljövőben várható a monográfia rövidített, kétnyelvű /magyar-román/ változatának megjelenése is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ 1995. június 21.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a vezető magyarországi politikusokhoz fordult azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsák ki Magyarország védőhatalmi státusát, hasonlóan ahhoz, ahogy Ausztria, Szlovénia és Törökország is felelősséget vállal a kisebbségben élő nemzeti közösségei iránt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1995. június 21.
Székelykeresztúr lakóinak régi álma egy művelődési ház létrehozása. 1994-ben létrehozták a Petőfi Sándor Művelődési és Kulturális Alapítványt. A leendő épület alapját az a Kós Károly-terv képezné, amely a fehéregyházi kutatóközpont számára készült, amely akkor nem készült el. Az épületegyüttes mögé kerülne a sepsiszentgyörgyi Zakariás Attila műépítész által tervezett szárny. A tervek szerint színházterem, stúdióterem és 40 személyes szállodai részleg kapna helyet az épületegyüttesben. Közadakozásból szeretnék előteremteni a szükséges összeget. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1995. június 21.
Hatvanesztendős korában elhunyt dr. Binder Pál brassói történész /sz. Botfalu, 1935. márc. 15./ Erdély történelmének kutatója. Az utóbbi időben a gundelsheimi, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem vendégprofesszora volt. Néhány hete beszélt befejezés előtt álló, ezeroldalas tanulmánykötetéről, kutatói terveiről. Íróasztalán maradt, befejezetlen munkái között van Az erdélyi havasok története és a Történelmi hely- és családnevek című műve. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1995. június 21.
Romániában jelenleg 1 151 841 munkanélkülit tartanak nyilván, az egy évvel korábbi helyzethez képest 0,7 %-kal csökkent a munkanélküliek száma. Jelenleg 447 ezren részesülnek munkanélküli segélyben, 521 ezren szociális segélyben és 183 ezer ember már semmilyen támogatást nem kap. /7 Nap rovat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1995. június 21.
Az ország aranytartaléka április végén 1,036 milliárd dollár értékű, valutatartaléka pedig 1,8 milliárd dollár. /7 Nap rovat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1995. június 21.
A budapesti román nagykövetség levélben értesítette Kincses Elődöt, hogy a Főügyészség megállapítása szerint az ellen felhozott vádpontok nem igazolódtak. Kincses Előd elmondta, hogy jelenleg ügyvédi irodája van Budapesten, ezt nem adja fel, ellenben Marosvásárhelyen is nyit egyet, gazdasági cégjoggal foglalkozik. Kevesen vannak olyanok, akik mindkét ország jogrendszerében eligazodnak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./ 1995. június 22.
Jún. 16-18-a között Nagyváradon magyar-román történészkonferenciát rendeztek. A szervezésben oroszlánrészt vállalt Sasianu Alexandru muzeológus, a nagyváradi Keresztény Kutatóközpont igazgatója. A tudományos találkozót Szent László király halálának 900. évfordulója alkalmából rendezték. A bemutatott dolgozatokat magas tudományos színvonal jellemezte, állapította meg Sasianu Alexandru. 1992-ben Nagyváradon volt már egy történésztalálkozó - a Varadinum alkalmával - Történelmi kölcsönhatások címmel. 1994-ben ugyancsak Nagyváradon ülésezett a magyar-román történelmi vegyes bizottság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./1995. június 27.
Egy éve működik Nagyváradon Erdély egyetlen magánszínháza Kiss Stúdió néven. Ketten állandó tagok, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, másokat alkalmilag foglalkoztatnak. A színházak törzsközönsége - Marosvásárhely kivételével - kivándorolt, ez nagy problémát jelent. Nagyváradon öt-hatezer emberre mindig lehetett számítani. Mára ez a tömeg négyszáz főre zsugorodott, azok is főleg ötvenen felüliek. /Új Magyarország, jún. 27./1995. június 27.
Szent László király a legnépszerűbb magyar szent, a népmondák, legendák jó részének főszereplője. Végrendelete szerint a nagyváradi székesegyházba temették. Pestisjárvány idején Szent László füve nevű növényt ajánlották. Lova patkója nyomán forrásvizet fakasztott Nyitrán, Mátraverebélyen, Tordán, Püspökszentlászlón és egyéb helyeken. Az Erdélyben talált kövületeket Szent László pénze néven emlegetik. A tordai hasadékot is Szent László imája nyitotta meg. Lovának patkónyomát ma is őrzi a Patkóskő. /Magyar Nemzet, jún. 27./ 1995. június 28.
A kongresszus után bizonyos kérdéseket újra kell gondolni, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a vele készült beszélgetésben. Újra kell gondolni az ügyvezető elnökség főosztályainak szerepét. A változásokat az SZKT ülésén jelentik be. Az SZKT egyik fő feladata lenne, hogy politikai döntéseket hozzon, meg kell újítani a szakbizottsági munkát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./1995. június 28.
Elek Barna RMDSZ-képviselőnek a földtörvény módosító indítványát a képviselők megtapsolták, végül mégis elvetették. Az indítvány lényege: a visszaadható föld mennyiségénél töröljék el a tíz hektáros határt, ahol mód van rá, adjanak vissza többet. Ugyancsak javasolta az egykori iskolabirtokok helyreállítását és az egyházi földek kérdésének rendezését. Végül a kormánypárt elvetette az indítványt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./ 1995. június 28.
A határon túli magyar könyvkiadás támogatására 1995-ben szánt 51 millió forint Magyarország költségvetésének nevetséges százalékát, ezrelékét jelenti, írta Kántor Lajos. Még szerényebb a lapok támogatásának összege. Megoldatlan a határon túli magyar folyóiratok magyarországi terjesztése. Kántor Lajos indokolatlanul alacsonynak tartja az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - évi egymillió forintos költségvetési támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./1995. június 28.
A budapesti Új Kézfogás Közalapítvány tájékoztatót adott ki a benyújtandó pályázatokhoz. Alapvetően olyan kisebbségi tulajdonrész szerzésére adható be, amelyik biztosítja a gazdálkodás áttekinthetőségét és az érdemi beleszólást. Indokolt esetben többségi tulajdon is szerezhető, olvasható a tájékoztatóban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./1995. június 30.
Nagyon sok Erdélyből áttelepültnek megoldhatatlan problémát jelent az egyre magasabb lakbér, albérlet kifizetése. Például Spaller Árpád Nagyváradról jött Budapestre, a Kassák Lajos úti 56 négyzetméteres lakás bérleti díja 1990-ben havi 7400 forint volt, majd évről évre emelkedett, jelenleg 17800 forint, ezt gyógypedagógusi fizetéséből nem tudja fizetni. Felszólítást kapott, hogy hagyja el a lakást. Spallerék 1987-ben jöttek át. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor két és fél éves gyermekük dadogni kezdett: a bölcsődében megverték, mert magyarul beszélt. /Magyar Hírlap, jún. 30./1995. július 5.
A tanügyi törvény nyolcadik szakasza szerint az ország minden településén működtetni kell román osztályokat. Székelyföldön tucatszám vannak olyan települések, ahol egyetlen nem magyar nemzetiségű személy sem él. Visszalépést jelent a korábbi rendelkezésekhez képest az is, hogy ötödik osztálytól a román nyelv és irodalmat a román iskolákkal azonos tankönyvből kell tanulni, a diákok csak a magyar tagozatokra felvételizhetnek magyarul, ismertette a helyzetet Magyari Lajos szenátor, a szenátusi tanügyi bizottság tagja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./1995. július 5.
Néhány évvel ezelőtt megnyílt Nagyváradon, a római katolikus bazilikában az Egyházi Művészeti Múzeum, amely az idei Varadinum-ünnepségek alkalmával bővült Barokk Képtárral. Létrehozója Jakobovits Miklós festőművész, akinek Tempfli József nagyváradi püspökkel együtt az az álma, hogy ha az egyház visszakapja a püspöki palotát /jelenleg Körösvidéki Múzeum/, akkor abba egy ökumenikus keresztény múzeumot rendez be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./ 1995. július 5.
Marosvécsen a Kemény János-emlékplakett és emléktábla elhelyezésekor /jún. 24-én/ eszmecserére gyűlt össze a magyar írótársadalom színe-java. A beszélgetés során két jól elkülönített csoport alakult ki. Az egyik javasolta a Kemény János Akadémia létrehozását, amely összefogná az irodalmi életet /Tóth István/, az irodalmi egység égető probléma, évente kellene marosvécsi találkozót szervezni /Bálint Tibor/, a másik tábor szerint fel kellene mérni Kemény János életművének súlyát, mielőtt akadémiát neveznénk el róla, nem szabad létjogosultságot adni az agresszív dilettantizmusnak /Kántor Lajos/, nem kell új intézmény /Szász János/. Évente megrendezett vándorgyűlés javaslata felmerült /Markó Béla/, továbbá magyar könyvhét megszervezése is /Majla Sándor/. /Papp Sándor Zsigmond: Írótalálkozó Marosvécsen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./1995. július 10.
Júl. 10-én harminchárman vehették át Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium újságírói oklevelét. A Sulyok István Református Főiskola keretében működött a sajtókollégium. Kántor Lajos, a kollégium vezetője elmondta, hogy kellemes meglepetés volt ez a vizsga, a záróvizsga-dolgozatok színvonalasak voltak, ezek jelzik, hogy megtörtént a szemléletváltás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./1995. július 10.
Nagyváradon megkezdte működését az új nyomda, a Dialog Rt., ezzel az Erdélyi Napló előállítási ideje is lerövidül, nem kell más városok nyomdájába vinni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./ 1995. július 10.
Az ország idén 6,67 millió tonna kőolaj kitermelését tervezi /1994-es eredmény: 6,7 millió tonna/, emellett havi 800 ezer tonna kőolaj importtal számolnak. /Az első négy hónapban 4,8 millió tonnát importáltak/. Az importnövekedést a petrolkémiai iparral és a finomítókkal magyarázzák. Románia idei földgáztermelését 19,2 milliárd köbméterre tervezik /1994: 19,6 milliárd/, emellett 8 milliárd köbméter importját tartják szükségesnek, 1994-ben 4,6 milliárd volt az import. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./1995. július 12.
A két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József júl. 12-én kelt közös körlevélben szólította fel híveit arra, hogy minél többen vegyenek részt júl. 27-én a debreceni Nagytemplomban a Magyarok Világszövetsége szervezésében tartandó ökumenikus nagygyűlésen, hogy közösen tiltakozzanak a román és szlovák tanügyi törvények ellen, kiálljanak az anyanyelvű és egyházi iskolák mellett, ezzel is bizonyságot téve "népünk közösségi összetartozásáról". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16., Népszabadság, júl. 17./