udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 1951-1980 | 1981-2010 | 2011-2040 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1995. augusztus 23.
Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./1995. augusztus 30.
Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított.1995. augusztus 30.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./1995. augusztus 2.
Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban már az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megfosztják a kivándoroltakat ingatlanaiktól. Ősszel tehát újra napirendre kerül a törvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ 1995. augusztus 2.
Az elmúlt héten a dollár árfolyama elérte a 2000 lejes szintet. Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója megmagyarázta, hogy az infláció ezután sem növekszik az eddiginél gyorsabban. Közben a dollár már 2015 lejt ér. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./1995. augusztus 2.
Romániában 11 állami orvosi egyetem mellett az 1989-es változások óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egyet sem ismertek el, ezek a magánegyetemek minisztériumi jóváhagyás nélkül működnek. A legtöbb helyen az oktatás színvonala alacsony. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./1995. augusztus 15.
A Szilágy megyei ortodox papság emlékiratban /melyet a nagyváradi ortodox püspök is aláírt/ fogalmazta meg igényeit: a papság kapjon teljes fizetést, vagy adják vissz az egyházi javakat. Problémát okoz a "nemzeti egyházból" való kiválások ténye. Az emlékiratban más felekezetek szintén kisajátított vagyonáról nem esik szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./1995. augusztus 16.
Ki kell költöznie az RMDSZ-nek egyik legfontosabb székházából, a kolozsvári Pavlov utcai épületből. Itt működik az RMDSZ megyei és városi szervezete és az ügyvezető elnöki hivatal. Grigore Zanc a kormányhatározatra hivatkozik: a protokolalapnak kell átadni épületeket, olyanokat, ahol megszállhat a köztársasági elnök vagy más magasrangú vendég. 1990 előtt a kommunista párt rendelkezett ilyen épületekkel. Funar tárgyalt az RMDSZ tanácsosaival, nem ajánlott fel új épületet, mondván, maguk gondoskodjanak erről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 16.
A főiskolai címeket odaítélő bizottság javaslatára a kormány harminc magán felsőoktatási intézménynek - köztük négy felekezeti és két katonai főiskolának - adott ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyt nem kapott egyetemeknek és főiskoláknak azonnal be kell szüntetni tevékenységüket. Ezek között van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara, és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola hittanári-jogi kara. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 16.
Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, a parlamenti Önkormányzati Bizottság titkára rengeteg adattal bizonyítja, hogy a községrendszer kialakítása nemzetiségi diszkrimináció volt: a magyar többségű falvakat úgy kapcsolták más falvakhoz, hogy végül a magyarok kisebbségben legyenek. Néhány példa: a magyar többségű Györgyfalvát (92,5 % magyar) a tiszta román Erdőtelekhez csatolták, így a magyarok aránya 27,7 %-ra csökkent. Vajdakamarásnak (91 %-a magyar) Magyarkátyán lett a községközpontja, ahol csak 57 magyar él. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 16.
Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy tovább működtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 17.
A magyar Külügyminisztérium nem kíván reagálni hírügynökségi jelentésekre, így a román Medifax magánhírügynökség információjára, hogy Constantában létesülhetne magyar konzulátus. A magyar külügy inkább Brassót vagy Nagyváradot jelölné, ha Kolozsváron nem lehetséges a főkonzulátus. /Új Magyarország, aug. 17./1995. augusztus 19.
Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./1995. augusztus 22.
Tóth Károly Antal nagyváradi tanár az Ellenpontok egyik szerkesztője volt, lakásán készültek az egyes számok. Kitoloncolták az országból, Magyarországra települt. Aczél Györgyék nem szimpatizáltak nyílt patriotizmusával, bedugták a levéltárba. Harmadik gyermeke megszületése után szűknek bizonyult az Illyés Gyuláné által biztosított egyszobás lakás, a család rövid kanadai kitérő után Svédországba költözött. Tóth Károly göteborgi magányában írta meg Hova - Tovább? című kötetét, ebben az Ellenpontok alapvető dokumentumai is szerepelnek. Alig polemizál Molnár János 1993-ban kiadott kötetével /Az Egyetlen. Az Ellenpontok és az ellenpontosok/. Tóth Károly megállapítja, hogy "amíg a román nép saját politikusai által a legnyilvánvalóbb hazugságokkal az orránál fogva vezethető és irányítható, addig nem sok remény van a magyar-román viszony normalizálására." Tóth Károly jelenleg munkanélküli környezetvédő felügyelő Göteborgban. /Magyar Nemzet, aug. 22./ 1995. augusztus 23.
A Petre Roman vezette Demokrata Párt Kolozsváron helyi választási egyezséget kötött a Román Demokratikus Konvencióval, melynek értelmében kölcsönösen támogatják a másik párt továbbjutott polgármester-jelöltjét a második fordulóban. Petre Roman többször járt Kolozsváron, kifejtette, hogy országos szinten nem tart elképzelhetőnek hasonló szövetséget a Demokratikus Konvencióval. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./1995. augusztus 23.
Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./1995. augusztus 30.
Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított.1995. augusztus 30.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./1995. szeptember 2.
Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./ 1995. szeptember 2.
A Literátor Könyvkiadó (Nagyvárad) 1993 elején alakult meg, első kötetük Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák című műve volt, majd Implon Irén Váradi tollrajzok című, publicisztikai írásokat tartalmazó kötete volt, adott tájékoztatást Fábián Imre, a kiadó vezetője, mindenese. A megjelentetett munkák nagy része váradi vagy bihari vonatkozású. Eddig 21 könyvet jelentettek meg 1500 és 3000 közötti példányszámban. A legnagyobb segítséget a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt évenként pályázat jelentette, 1993-ban négy, 1994-ben három kötetet tudtak kiadni a pályázat elnyerésével. Sajnos, a minisztériumnak e célra szánt összege évről évre csökken. A Literátor Kiadónak pénzügyi gondjai vannak. A pénzügyi ellenőrök a támogatást és a raktáron levő készletet nyereségnek vették, ezután adót róttak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./1995. szeptember 2.
A Literátor Könyvkiadó (Nagyvárad) 1993 elején alakult meg, első kötetük Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák című műve volt, majd Implon Irén Váradi tollrajzok című, publicisztikai írásokat tartalmazó kötete volt, adott tájékoztatást Fábián Imre, a kiadó vezetője, mindenese. A megjelentetett munkák nagy része váradi vagy bihari vonatkozású. Eddig 21 könyvet jelentettek meg 1500 és 3000 közötti példányszámban. A legnagyobb segítséget a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt évenként pályázat jelentette, 1993-ban négy, 1994-ben három kötetet tudtak kiadni a pályázat elnyerésével. Sajnos, a minisztériumnak e célra szánt összege évről évre csökken. A Literátor Kiadónak pénzügyi gondjai vannak. A pénzügyi ellenőrök a támogatást és a raktáron levő készletet nyereségnek vették, ezután adót róttak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./1995. szeptember 6.
Eckstein-Kovács Péter hevesen támadta Sorbán Attilát Álomhajó című riportjáért, mert abban "a hazai politikai újságírásban példátlan hangnemet üt meg a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben." Sorbán szerint a magyar kormány magára hagyta a magyarságot, Eckstein-Kovács azt vallja, hogy ez a kijelentés súlyos aránytévesztés és sorra elítéli, visszautasítja Sorbán megállapításait, azzal zárva, hogy az Erdélyi Napló "nem hozhat le egy ennyire elfogult, pontatlan és egyoldalú tudósítást." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./ Stanik István főszerkesztő reagált Eckstein-Kovács Péter elutasító kritikájára, mondván, Sorbánnak joga van a maga látásmódjához, továbbá "példátlan hangnemet ütött meg a témával kapcsolatban " Csubela Ferenc, Duray Miklós, Tőkés László és a többi határon túli magyar vezető. Ők megfogalmazták fenntartásaikat a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben. Csubela Ferenc mondta ki a "magára hagyta" kulcsszót. Sorbán Attila cikkében szó sincs vádaskodásról. Stanik István félve megkérdezi Eckstein-Kovács Péter képviselőt, a Szabadelvű Kör vezetőjét: "Mi a helyzet a híres liberális toleranciával, a másság tiszteletével, a gondolati és véleményszabadsággal?" Leveléből úgy érzi, hogy Eckstein-Kovács Péter a magyar kormány fogadatlan prókátoraként érvel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./1995. szeptember 6.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án érkezett Romániába, aug. 31-ig több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a román sajtó és tévé olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, a "román sajtó ezt a nyilatkozatot is megcsonkítva, torzítva ismertette." Max van dr Stoel elmondta: biztosították arról, hogy a tanügyi törvény sérelmezett cikkelyeit kormányrendeletekkel fogják szabályozni. Ez az ígéret azonban nem nyugtatta meg az RMDSZ-t. A főbiztos elmondta, hogy jelentésében ajánlani fogja: a jövőben a kisebbségek véleményét kérdezzék meg az őket érintő törvényekről. A kisebbségek oktatási igényei időről-időre változnak, olvasható a főbiztos nyilatkozatában, ezért "fontos lenne az új törvény alkalmazásának hatását bizonyos időszakonként felülvizsgálni." Ugyancsak szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem tankönyveinek megírásába vonjanak be kisebbségi történészeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./1995. szeptember 6.
Négy év után kudarcba fulladt a próbálkozás, hogy Temesváron, a Nyugati Egyetemen magyar mellékszakot indítsanak, ugyanis egyetlen évben sem volt hét fő jelentkező. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./1995. szeptember 6.
A Rogériusz-negyed Nagyvárad legnagyobb lakótelepe. 1990 őszén a református hívek igényelték, hogy a nagyszámú gyülekezetet osszák ketté, így született meg a réti mellett az új várad-rogériuszi gyülekezet, élén Fazekas Sándor tiszteletessel. A gyülekezetnek 4600 aktív, egyházfenntartási járulékot fizető híve van, a gyülekezet életében részt nem vevőkkel együtt lélekszámuk 10-15 ezer lehet. Külföldi segítséggel 1995 tavaszán hozzákezdtek a templom építéséhez, a templom mellett ifjúsági ház és előadóterem is lesz. Ismeretlen tettesek betörtek a tiszteletes lakásába, elvitték az akkor összegyűjtött pénzt /731 ezer lejt/ és Fazekas Sándor teljes levelezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ 1995. szeptember 8.
Szept. 8-án indul Kolozsvárról az erdélyi magyar fiatalok tíztagú csoportja kerékpáron Strasbourgba. Az utazás szervezését és lebonyolítását a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta, az útiköltség összegyűjtésében segítségükre voltak az egyházak, de a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala is nyújtott támogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Egyikük, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke nyilatkozott az Új Magyarországnak: mintegy 1500 km-t pedáloznak, a tervek szerint szept. 18-án érkeznek meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének székházához. Eljuttatják az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás névjegyzékét és egy memorandumot. /Új Magyarország, szept. 8./1995. szeptember 8.
Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./1995. szeptember 8.
Nagyváradon szept. 8-án a római katolikus bazilika előtt kezdődött a kisebbségi oktatás korlátozása elleni tiltakozó nagygyűlés. Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke és Jakabffy László szülőbizottsági elnök szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./1995. szeptember 8.
Gyergyószentmiklóson három-négyezer ember gyűlt össze, hogy jelenlétével erősítse meg szándékát: gyermekét anyanyelven akarja taníttatni. Dézsi Zoltán polgármester megállapította, hogy az idei tanévben indult osztályok nem tükrözik a város etnikai összetételét. Borbély Imre parlamenti képviselő kifejtette, érdemes folytatni a tüntetéseket, a parlamenti munkát, mert "eljön még az idő, amikor a dolgok helyükre kerülnek, de csak akkor, ha ma is, holnap is helytállunk." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./1995. szeptember 9.
Gabriel Andreescu szociológus a Polgári Szövetség /PSZ/ vezetőségéhez intézett levelében jelentette be, hogy kilép a PSZ-ből. Döntését azzal indokolta, hogy korábban kérte, ne vegyék fel Radu Ceonteát, a Román Nemzeti Egységpárt egykori elnökét, a Vatra Romnaeasca alapító tagját a Nemzeti Liberális Pártba. Ennek ellenére felvették Ceonteát, az 1990 márciusi marosvásárhelyi tragikus események főszereplőjét. "Egy idő óta a Demokratikus Konvencióban a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak", állapította meg Andreescu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13., Magyar Nemzet, szept. 9./