udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 1981-2010 | 2011-2040 | 2041-2070 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1995. szeptember 10.
Hajdú Gabriella apáca az egyházi iskolák államosítása után sem mondott le a vallásos nevelésről, 1961. dec. 1-jén letartóztatták, bíróság elé állították és két vallásos könyv kölcsönzése címén öt évre ítélték. A két könyv: Christus vincit és Fatimai jelenés. Nagyváradon őrizték, ahol 1963. ápr. 1-jén meghalt a börtönben. /Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./1995. szeptember 13.
A bukaresti akkreditációs bizottság nem fogadta el a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi karának akkreditációs kérelmét, majd azt a tanügyminisztériumi illetékesek is elutasították, aug. 15-i keltezéssel. Mester Zsolt rektor elmondta, hogy a visszautasítás oka az anyanyelv általános visszaszorítása. Tárgyaltak több egyetemmel, hogy máshol tanulhassanak tovább a hallgatók. Nagyváradon tandíjmentességet élveztek, a magánegyetemeken viszont magas tandíjat kell fizetni, Több hallgatónak erre nincs pénze. A főiskola anyagi segítséget is próbál nyújtani. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./1995. szeptember 14.
Szept. 14-én ökumenikus egyházi-oktatási találkozót tartottak Nagyváradon. A résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg az oktatási törvénnyel kapcsolatban, továbbá az egyházi ingatlanok visszaadását illetően, táviratot intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnöknek, a romániai zsidó egyházi javak visszaadásával kapcsolatban. A megjelentek úgy döntöttek, hogy a dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./1995. szeptember 15.
Iliescu elnök szept. 15-én, a tanévnyitón Nagyváradon, az Onisifor Ghibu Líceum avatásán mondott beszédében felhívást intézett a román és magyar tantestületekhez, a tanulókhoz, hogy támogassák a román-magyar megbékélést. Örömmel állapította meg, hogy a kezdeményezés jó visszhangra talált Magyarországon is. Szerinte a tanügyi törvény a legmagasabb nemzetközi előírásoknak is megfelel. Az RMDSZ kifogásai az elnök szerint alaptalanok és indokolatlan szeparatizmushoz vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ 1995. szeptember 16.
Szőcs Géza válaszolt Kántor Lajos írására, aki értetlenkedett, miért veszi védelmébe Szőcs Géza Hajdu Győzőt. Romániában nem történt meg a történelmi félmúlt feldolgozása. Az erdélyi magyarság tabuvá tette önmaga történelmének megismerését, ehelyett kinevezett egy bűnbakot, akit bírálni lehet múltbeli és jelenlegi szerepvállalásáért. "Innen kezdve fölöttébb egyszerű az önfelmentés..." Kik voltak a társtettesek? Kik voltak a feljelentők? Egy kétmilliós közösség lemond történelme félévszázados megismerésétől. A múltelhallgatásban érdekelt személyek meggyőzték az embereket arról, hogy minden baj forrása egyedül Hajdu Győző. /Magyar Nemzet, szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./
Kántor Lajos írása: Magyar Nemzet,aug. 26.1995. szeptember 16.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./1995. szeptember 17.
Többezer résztvevője volt szept. 17-én a Tőkés László püspök kezdeményezésére megtartott Templom- és iskolanap nagyváradi eseményeinek, amelyen a történelmi magyar egyházak képviselői felemelték szavukat a magyar nyelvű oktatást sújtó tanügyi törvény ellen. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök felhívta a figyelmet arra, hogy Iliescu elnök Nagyváradon olyan politikusról elnevezett iskola avatásán vett részt, akinek tevékenysége korántsem egyeztethető össze a megbékélés gondolatával /Onisifor Ghibu/. A magyar egyházak mindeddig nem kaptak választ a több mint két hónapja jelzett kérésükre, hogy az államfő fogadja küldöttségüket az elkobzott egyházi javak ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1995. szeptember 21.
A romániai magyar történelmi egyházak vezetői Nagyváradon tanácskoztak szept. 14-én és állásfoglalást tettek közzé a vagyonjogi kérdésekről. Az állásfoglalás szerint az egyházi javak visszaadása szelektív módon történik. A görög katolikusok nyolcvan ingatlant visszakaptak, az ortodoxok szerzetesrendjeinek vagyona megmaradt, a zsidó hitközség vagyonát visszakapja, ezzel szemben a közel kétmillió lelket számláló magyar egyházi közösségek nem kaptak vissza semmit. A nemzetközi szabályozások arra kötelezik az államot, hogy visszaadja az egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./1995. szeptember 23.
Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte a budapesti Erdélyi Gyülekezet a nagyváradi központú Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez való csatlakozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1990-ben Németh Géza református lelkész kezdeményezésére jött létre, az erdélyi menekültek, illetve áttelepültek számára. Az ünnepséget a gyülekezet telepén, a "Reménység Szigetén" tartották. Felszólalt Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is, aki szerint Magyarországnak realista, de nem önfeladó kisebbségpolitikára kell törekednie. Az Erdélyi Gyülekezet csatlakozása a Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez egyházjogi és politikai szempontból is a határok légiesítését jelenti, állapította meg Zalatnay István, a gyülekezet új lelkésze, akit Tőkés László, a befogadó egyházmegye püspöke iktatott be tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Lerakták a gyülekezet templomának alapkövét is, az ünnepségen megjelent Tempfli József római katolikus püspök Nagyváradról, a magyarországi református egyházat Hegedűs Lóránt püspök képviselte. Szükség van a Reménység Szigetére és a civil társadalmi szervezetekre - hiszen míg máshol fölösleg, nálunk hiány van nemzeti szolidaritásból - mondta Tabajdi Csaba. Az alapkő letételekor Tőkés László elmondta, hogy az "alap, amire építünk: Jézus Krisztus", olvasható Udvardy Zoltán tudósításában. /Új Magyarország, szept. 26./ 1995. szeptember 24.
Az RMDSZ SZKT szept. 23-24-én Gyergyószentmiklóson ülésezett. Elhatározták a Gazdasági és Szociális, illetve a Falupolitikai és Mezőgazdasági Főosztály létrehozását. Tamás László lemondott az ifjúsági alelnöki tisztségről, a helyébe Nagy Zsolt került. Az SZKT határozata értelmében a tanügyi válságbizottság tovább működik. Az SZKT meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök -távolléte miatt - levélben megfogalmazott helyzetelemzését és javaslatait. Markó Béla prioritásként jelölte meg az oktatással kapcsolatos feladatokat. Az SZKT testületileg részt vett azon a tiltakozó fórumon, amelyre a Strasbourgból visszatért Ifjúsági Karaván tagjainak gyergyószentmiklósi fogadása adott alkalmat. Az SZKT állásfoglalást tett közzé, ebben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarsággal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./ Immár hagyományosan késve kezdődött Gyergyószentmiklóson az SZKT ülése, mert a képviselők késve érkeztek. A 132 tagjából estére csak nyolcvanan érkeztek meg. Másnap ugyancsak hamarabb kezdtek távozni, így a tervezett tíz napirendi pont tárgyalására nem volt mód. Buchwald Péter javasolta, hogy az RMDSZ indítson jelöltet a köztársasági elnöki választáson. Toró T. Tibor három állásfoglalást javasolt: szolidaritásvállalás a vajdasági magyarokkal, az Iliescu megbékélési nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar kormány felhívása határozottabb fellépésre a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők megszavazták a javaslatot, az ülés befejezéséig csak a szolidaritási nyilatkozat készült el. - A tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióról kiderült, hogy helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktust román társaikkal, a tanárok féltik állásukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./ 1995. szeptember 26.
A tanügyminisztériumi akkreditációs bizottság nem adta meg a működési engedélyt a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi kara számára. A döntést úgy hozták, hogy fel sem keresték az intézményt, nem tájékozódtak a helyszínen, számolt be a döntésről dr. Mester Zsolt rektor. Valószínű, hogy a korlátozó intézkedés politikai indíttatásból született. A határozat 76 diákot érint, akiknek más egyetemeken kell folytatniuk tanulmányaikat. Ezeken az egyetemeken nagy összegű tandíjat kell fizetni, ami nehézséget jelent az eddig Nagyváradon tanulók számára, mert a főiskolán nem volt tandíj. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ 1995. szeptember 27.
A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./1995. szeptember 27.
A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./1995. szeptember 27.
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ szept. 8-10-e között rendezte meg a műemlékvédők első országos konferenciáját, a történelmi magyar egyházak és civil szervezetek részvételével. 1977-ben elnöki rendelettel - egyedül a világon - megszüntették a hivatalos műemlékvédelmet. A romániai szakemberek ezért egy évtizedig nem ismerhették meg az épület-helyreállítások terén elért technológiai fejlesztést. Az első konferencia témája: az egyházi műemlékek helyzete Romániában. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke mondott beszédet, majd dr. Kovács Ferenc művészettörténész, dr. Murádin Magda műépítész és dr. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurálók Egyesülete elnöke tartott előadást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./1995. szeptember 27.
Ferencz Zsuzsanna bírálta a Román Televízió magyar adását, mert nem elég színvonalas. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./ 1997. január 4.
A Rómában élő Prokop Péter 77 éves pap, festőművész és író hatvan festményt hozta karácsonyi ajándékul Nagyváradra, a katolikus püspökségre. Prokop Péternek jan. 27-én nyílik kiállítása Budapesten, az Írószövetség klubjában, akkor lesz tizenharmadik könyvének a bemutatója is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4-5./1997. január 6.
Emil Constantinescu államfő vezetésével jan. 7-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában rendkívüli ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Az ülésen megvitatták a szakintézmények által összeállított jelentést a korrupcióról és a szervezett bűnözésről. E jelenségek annyira súlyosak, hogy magát a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, nyilatkozta Constantinescu elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ A korrupció elleni küzdelem céljából külön szervezetet hoznak létre, Constantinescu elnök vezetésével. - Emil Constantinescu elnök jan. 8-i tévébeszédében kíméletlen harcot hirdetett a korrupció, a feketegazdaság, a lopás és a csalás ellen. Egyedül a csempészek évi 500 milliárd lejtől fosztják meg az államot, hangsúlyozta. Az államfő a lakosság támogatását kérte a korrupcióellenes hadjárathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ A Legfelsőbb Védelmi Tanácsot /LVT/ a 39/1990. dec. 13-i törvény hozta létre "az ország védelmével és az állambiztonsággal - úgy békeidőben, mint háború idején - kapcsolatos tevékenységek szervezésének és egységes irányításának céljából..." Az LVT "végrehajt bármely más feladatot a nemzetvédelem és az állambiztonság tekintetében.". A törvény kimondja, hogy az LVT "által elfogadott határozatok kötelezőek az ország állampolgáraira, valamint mindazon intézményekre és egységekre, amelyek tevékenységére vonatkoznak." Ez rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, állapította meg Gabriel Andreescu és Renate Weber közös tanulmánya. - A LVT irányítja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét, amely "Románia nemzetbiztonságára vonatkozó információkra szakosodott" /14/1992-es számú törvény/./Gabriel Andreescu, Renate Weber: Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában /megjelent a bukaresti székhelyű Nemzetközi Kutatások Központja kétnyelvű - román és angol - időszakos kiadványának első számában, 1995-ben. - magyar fordítása: Magyar Kisebbség /Nagyvárad/, 1996/3. sz./1997. január 7.
Kovászna megye több mint háromnegyedét kitevő magyarsága joggal remélte, hogy az új kormány magyar prefektust nevez ki, ennek ellenére dec. 24-én Tatu Gheorghe állatorvost nevezték ki prefektusnak, alprefektus Gazda László, a prefektúra vezérigazgatója Horváth László jogász lett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./1997. január 8.
Az Erdélyi Naplónak 1997-től új felelős kiadója /Kovács Géza/, új főszerkesztője /Gazda Árpád/ van, a hetilapot a Dialog Rt. megbízásából az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. nagyváradi leányvállalata adja ki. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8., 1-2. sz./1997. január 10.
Rohamosan emelkedik Romániában a tébécés megbetegedések száma. Az orvosok és a szociológusok a romló szociális helyzetnek tulajdonítják a kór terjedését. Ceausescu idejében eldöntötték, hogy ez a kór nem létezik, ezért megszüntették a szakrendelők és kórházak nagy részét. 1989 után nem szenteltek kellő figyelmet a tuberkolózisnak. A kórházak és a rendelők elavult felszereléssel és kevés műszerrel működnek. Külföldi segélyek javítottak valamit a helyzeten. Bihar és Szilágy megyét egyetlen gyermek-tüdőgyógyászati kórház látja el, a nagyváradi. Az épületben hideg van, a fűtést a német segélyszolgálattól kapott elektromos hősugárzókkal oldják meg, de ezek karácsonykor tönkrementek és nem volt, aki megjavítsa őket. A konyhát a németek szerelték fel, gyógyszert is hoznak, mert az sincs elegendő. /Simon Judit: Támad a tébécé. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./1997. január 10.
Tempfli József nagyváradi megyéspüspök számolt be a katolikus püspökök ad limina látogatásáról: a püspökök ötévenként megjelennek a pápa előtt és beszámolnak a tevékenységükről. A romániai római katolikus és görög katolikus püspökök tavaly december 1-9-e között voltak Rómában. II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta mindegyik püspököt. A pápai kihallgatás előtt a Vatikán felkérésére minden egyházmegye jelentést állít össze, a nagyváradi például 58 oldalas volt. Tempfli püspök a pápa segítségét kérte ahhoz, hogy kiterjedtebb egyházi tevékenységet folytathassanak: működtethessenek felekezeti iskolákat, kórházakat, öregek otthonát. Mindehhez anyagi keret szükséges, ezért a pápa közbenjárását kérte, hogy visszakapják elkobzott egyházi értékeiket. II. János Pál pápa jól tájékozott a román-magyar ügyben, a moldvai csángókról érdeklődött. Tempfli József elmondta, hogy a magyar történelmi egyházakkal jó az együttműködés, kevésbé jó a kapcsolat az ortodox és görög katolikus egyházzal. - A pápa kérte, állítsák össze a kommunista rezsim áldozatainak névsorát, a Vatikán ki akar adni egy könyvet erről. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 10./1997. január 14.
Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány vezetője a szórvánnyal kapcsolatos gondolatait közölte több lapban, hogy megossza mindenkivel a szórvánnyal kapcsolatos kérdéseket. Egyre többször használják ezt a szót. Mi is a szórvány? Mi történik egy kis csoporttal és nemzetiségünk egészével? Hol van itt helye az értelmiségnek, az intézményeknek, az önbecsülésnek? Mi a mi feladatunk? - sorolja a kérdéseket. Kezd eluralkodni a "szórvány neurózis", mintha már minden szórvány lenne. Ma is csodálja Szeben megyei első gyülekezetét, az önbizalmukat, ahogy tudtak nem szórványban élni. "Sok-sok szigetfalunk van, melynek lakói többségi bátorsággal úsznak szembe az árral. Egyre több városra mondják, hogy szórvány. Egy RMDSZ-konferencián vita keveredett abból, hogy Kolozsvárt a szórványterülethez vagy a tömbmagyarsághoz sorolják. - Valami baj van. "leépülnek vagy nem épülnek meg az önszerveződő intézmények, hatalmas mérteket öltött a vegyes házasság, eltűnt a hagyományos kölcsönös nyelvismeret..." Az olvasót hívja segítségül, elsősorban azokat, akik etnikai, nyelvi, vallási veszélyhelyzetben vannak: fogalmazzák meg életérzéseiket, de azt is, hogy miként lát kiutat kisközössége számára. A közírókat, tudósokat a jelenségek szakszerű elemzésére kéri, fogalomtisztázásra. Vetési László a tömbvidék szavát is várja, mit tehet, mit vállal. "Vajon nem a Székelyföld kellene-e a hazai szórványmagyarság egyfajta ?anyaországa? legyen? De miért késik, akadozik az ottani segítő kéz?" "Hol vannak a népes csíki, gyergyói katolikus falvak, melyeknek rendszeresen kellene a csángó fiatalokkal foglalkozniuk?" - A Bukaresten kívüli havaselvei magyarság majd száz százaléka hazatelepedne, legalább nyugdíjas korára, ha volna hová. Az egész romániai magyarságnak nincs egyetlen főállású szórványügyi szakértője sem. /Vetési László: Szórvány-e a szórvány? = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./1997. január 16.
A múlt év végén jelent meg a Romániai Magyar Ki Kicsoda a nagyváradi Scripta és az RMDSZ gondozásában. Jan. 16-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ szervezésében a Kossuth Klubban a magyarországi közönségnek is bemutatták a könyvet. A bemutatón jelen voltak a kötet romániai kiadói és szerkesztői, továbbá Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Markó Béla kifejtette: a kiadvány hozzájárulhat annak a szemléletnek a megváltoztatásához, hogy Erdély "mindössze" a balladák, a havasok és a magyar hagyományok földje. Az ott élő magyarok - a nagy magyar közösség részeként - jelentős szellemi értéket is hordoznak. Stanik István, a Scripta igazgatója elmondta: a kiadványban azok a meghatározó személyiségek kaptak helyet, akik jelentős közösségi feladatokat vállaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ 1997. január 16.
Nemzeti Egység Fóruma néven újabb revizionista szervezet alakult Romániában. Alapítói - a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Társaság és a Besszarábiáért és Bukovináért Szövetség, a vaskapu, az Összrománság - Temesváron írták alá az alapító okmányokat, s megtévesztő módon Temesvári Nyilatkozat címet adtak programjuknak. A dokumentum kimondja, hogy a román nemzet fő célkitűzése Románia békés úton történő egyesítése az elszakított országrészekkel. Időközben a Nagy-Románia Párt is bejelentette, hogy egy erős nemzeti szövetséget hoz létre. /Támad a szélsőjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./1997. január 17.
1996 karácsonyán meghalt Bustya Endre. "Nem élhette meg a hetven esztendőt, és óriástorzóként maradt az utókor számára Adyról készült összefoglaló opusa. Életműve így is hatalmas, hiszen tékányi könyvet szerkesztett-írt Ady prózájáról, illetve életének és munkásságának időrendi áttekintéséről." - írta a róla szóló nekrológban Szilágyi Aladár. Bustya cáfolta tudós indulattal Robotos Imre hírhedett Csinszka-revízióját. Műfordítói tevékenysége is jelentős volt. Másik kutatási területe a 18. század előtti magyar irodalom volt. A kommunista rendszerben kétszer küldték fizikai munkásnak, előbb 1951-57, majd 1961-1966 között. Hol segédmunkás volt, hol bányász. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Bustya Endre az Ady-filológia egyik legnagyobb tudású alakja volt, aki lakását, kéziratait és könyvtárát egyházára hagyta. A kolozsmonostori új köztemetőben, a szegénysoron temették el, holott munkássága alapján helye lett volna a Házsongárdi temetőben. Szőcs Géza elmarasztalóan ír erről, megkérdezve, "hol voltak érdekképviselőink", hogy ilyen méltánytalanság történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ 1997. január 17.
Egyed Emese adjunktus Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi szakán a felvilágosodás és reformkori irodalmat oktatja. Idén sem változnak a felvételi lehetőségek, a magyar főszakon 50 hely lesz, idén könyvtártudományi szak is indul, újra lesz finn szak a magyar szakon belül. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./1997. január 20.
Nagyszalontán a 21 tagú városi tanácsból 11 az RMDSZ tagja. A magyar feliratokról tárgyaltak, a román tanácsosok tiltakoztak. Lucian Todut volt kormánypárti képviselő a románság 2500 éves itt-tartózkodására hivatkozva elutasította a kérelmet, a jelenlegi kormánykoalíció román képviselői pedig a döntés elnapolását szorgalmazták, mondván, a magyar feliratoknak nincsenek meg a feltételei. Az Adevarulból felolvasták Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatát. Ebből kiderült, hogy az RMDSZ nem tartja elsődleges szempontnak a kétnyelvű helységtáblák ügyét. Végül a szavazáskor az RMDSZ-tanácsosok 80 százaléka is tartózkodott, emiatt a döntést elnapolták. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21./1997. január 21.
1996. dec. 3-20-a között éleslövészet zajlott Csíkszereda határában, majd a hadgyakorlat következett, amely az etnikai autonómia kivívásáért fegyvert ragadókkal szemben normalizálta a helyzetet. "A Kossuth Rádió marosvásárhelyi és bukaresti tudósítója egymást túllihegve magyarázta: ez még a régi kormány műve." Holott a román fegyveres testületek csak addig feszítették a húrt, ameddig a hatalom megengedte. Folyamatos a propaganda: rendeződött a magyar-román viszony! "A szolgálni vágyó vezércikkírók végre alázatos mosollyal dicsérhetik az új - demokratikus - román hatalmat, nyílt levelekben kérhetik a senkit sem érdeklő kölcsönös műfordítások megjelentetését." Borbély László "számára, úgy látszik, nem sikerült összekalapálni azt a kis külügyi államtitkárságot." Ion Cataramitru Szőcs Gézát kívánta kinevezni magyar államtitkárnak. Az RMDSZ elnöke sietett nyilatkozni: erről nincs tudomása. - A két legfontosabb titkosszolgálat igazgatói /Magureanu és Talpes/ a helyükön maradtak. /Csutak István: Kezdetét vette az új román demokrácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./Csutak István Szász János Ion Cataramitru művelődési miniszterhez írt nyílt levelére céloz: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1997. január 21.
Minden tiltakozás ellenére a hírhedt tanügyi törvény rendelkezései életben vannak, viszont utalás van a törvényben a nemzeti kisebbségek történelmének tanítására. A magyar történelem oktatására felkészültek, adott felvilágosítást Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ által szervezett legutóbbi találkozás 1996 szeptemberében volt, Szovátán. Három tantervbeadvány van a minisztériumban, egyet egy kolozsvári, egyet egy sepsiszentgyörgyi csoport, egyet pedig az RMDSZ állított össze. Minisztériumi jóváhagyás azonban nem érkezett. Rokaly József, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára /egyike azoknak, akik a magyar történelemoktatás tantervén dolgoztak/ elmondta: közös szempont volt, hogy a nemzetiségi történelem nem különálló, hanem a magyar történelem szerves része, a másik elv az volt, hogy nem lehet a román történelemnél kisebb óraszámban oktatni. Ebben azután tettek engedményt, mivel túltérheltek az általános iskolások. A terv szerint VI. és VII. osztályban heti egy-egy órát biztosítanának a Magyar történelem és hagyomány tananyagára. - A tanterv majdani elfogadása után felmerül a tankönyv kérdése. Kádár Gyulának /Sepsiszentgyörgy/ és Jancsó Árpádnak /Sepsiszentgyörgy/ van tankönyvterve, Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ felkérésére a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó megíratott Varga Domokossal egy könyvet /Emlékezzünk régiekről/, ez is használható. Amíg a minisztérium engedély megérkezik, egyes iskolákban már elkezdték a magyar történelem tanítását. /György Attila: Honfoglalás az iskolában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./1997. január 21.
Eva Maria Barkival Tófalvi Zoltán készített interjút. A bécsi ügyvédnő nem tartja megfelelőnek az RMDSZ kormányba lépését. Emlékeztetett arra, hogy nemrég megjelent német nyelven Jimmy Carter amerikai elnök tanácsadójának, Samuel P. Huntingtonnak, a Harvard Egyetem stratégiai tudományok tanszékvezető tanárának a könyve német nyelven /Kamf der Kulturen/. Azért fontos ez, mert Carter és Huntington a PER-tárgyalások mögött áll. Huntington szerint új világpolitikai helyzet előtt állunk. A következő konfliktusok nem politikai, hanem kulturális és vallási konfliktusok lesznek. A délszláv háború is a kulturális törésvonalak mentén robbant ki. Huntington szerint az etnikai tisztogatások jelentik az egyetlen lehetőséget a konfliktusok megelőzésére. Szerinte hiba volt az Egyesült Államok boszniai beavatkozása, s még nagyobb a bosnyákok támogatása. Barki szerint az RMDSZ kormányba lépése elzárja az utat az autonómiatörekvések előtt. "Nyitva kellett volna hagyni a lehetőséget a sérelmek megfogalmazására, esetleges orvoslására." Az RMDSZ kiszolgáltatottá válik. /Tófalvi Zoltán: A kormánypárti részvétel buktatói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./