udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
609
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-609
HelymutatĂł:
BĂĄnĂĄt /BĂĄnsĂĄg/
1996. ĂĄprilis 19.
SzĂĄsz EnikĹ szĂnĂŠsznĹ kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre mĂĄrciusban megalakult a TemesvĂĄri Magyar NĹszĂśvetsĂŠg. SzĂĄndĂŠknyilatkozatuk szerint olyan bĂĄnsĂĄgi magyar nĹknek akarnak fĂłrumot teremteni, akik tenni szeretnĂŠnek valamit "felgyorsult ĂźtemĹą beolvadĂĄsunk ellen", tovĂĄbbĂĄ a sokgyermekesek megsegĂtĂŠsĂŠre. AlternatĂv oktatĂĄsi programot kidolgoznak azon gyermekeknek, akik romĂĄn iskolĂĄba jĂĄrnak /a bĂĄnsĂĄgi magyar gyermekek 70 %-a ilyen!/. Arra is gondoltak, hogy az ĂĄrvahĂĄzi, a magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra elveszett magyar gyermekekkel is foglalkoznak. ĂllĂĄstalan nĹk szĂĄmĂĄra gyermekĹrzĹ, beteggondozĂł stb. munkĂĄt keresnek. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 19./ 1996. mĂĄjus 1.
Temes megyĂŠben a magyar gyermekeknek alig egyharmada tanul anyanyelvĂŠn. A vegyes csalĂĄdokban ĂŠs a magyar csalĂĄdok egy rĂŠszĂŠben otthon is a romĂĄn nyelv hasznĂĄlatos. Sokan azĂŠrt sem szĂvesen beszĂŠlnek magyarul, mert szĂłkincsĂźk szegĂŠnyes. A riporter /Gazda ĂrpĂĄd/ GĂĄtaljĂĄra lĂĄtogatott el, a TemesvĂĄrtĂłl 46 km-re levĹ, 4044 lelket szĂĄmlĂĄlĂł kĂśzsĂŠgbe. Az 1992-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint a lakossĂĄg negyede /1042 fĹ/ magyar. 1910-ben mĂŠg magyar tĂśbbsĂŠgĹą volt /1883 magyar, 1219 romĂĄn lakos/. Az utcĂĄkon alig hallhatĂł magyar szĂł, pedig 1992-ben kĂśzel hatszĂĄzan szavaztak az RMDSZ-re. A magyar iskola ĂŠs Ăłvoda a hetvenes ĂŠvekben a szĂźlĹk ĂŠrdektelensĂŠge miatt szĹąnt meg. 1990-ben Ăşjraindult a magyar elemi hat gyermekkel, 1991-ben megszĹąnt, 1992-ben Ăşjraindult Ăśt gyermekkel, 1993-ban megszĹąnt. 1994 Ăłta Ăşjra mĹąkĂśdik, 4-5 tanulĂłval. Gyermek pedig volna. A romĂĄn iskola elsĹ osztĂĄlyĂĄba idĂŠn tizennyolc magyar vagy fĂŠlmagyar tanul. Ebenspanger Ferenc plĂŠbĂĄnos 52 elemistĂĄnak ĂŠs kĂśzĂŠpiskolĂĄsnak tart magyarul hittanĂłrĂĄt. Amint kimennek a hittanĂłrĂĄrĂłl, romĂĄnra fordĂtjĂĄk a szĂłt, mondja a plĂŠbĂĄnos. Nagyon sok a vegyes
hĂĄzassĂĄg GĂĄtaljĂĄn. AprĂł Julianna tanĂtĂłnĹ nagy lelkesedĂŠssel fogott munkĂĄba, bekopogott a magyar csalĂĄdokhoz, de a legtĂśbb helyen hallani sem akarnak a magyar iskolĂĄrĂłl. A magyar ĂłvodĂĄban sem jobb a helyzet. - TemesvĂĄron, ahol a megye magyarsĂĄgĂĄnak a fele /33 733 szemĂŠly/ ĂŠl, szintĂŠn nem rĂłzsĂĄs a helyzet. A bĂĄnsĂĄgi egyhĂĄzmegye csak 1989 utĂĄn, a nĂŠmetek tĂśmeges elvĂĄndorlĂĄsa utĂĄn vĂĄlt magyar nyelvĹąvĂŠ. Sebastian Kräuter temesvĂĄri pĂźspĂśk irodĂĄjĂĄnak ajtajĂĄra csak romĂĄnul ĂrtĂĄk ki a fogadóórĂĄk rendjĂŠt. A vidĂŠken a papok tĂśbbsĂŠge nĂŠmet anyanyelvĹą. - Szinte nincs olyan telepĂźlĂŠs Temes megyĂŠben, ahol ne ĂŠlne magyar, de lĂŠlekszĂĄmuk ĂĄltalĂĄban alacsonyabb annĂĄl, hogy magyar iskolĂĄt lehessen indĂtani, ismertette a helyzetet Kiss Ferenc, a megye magyar oktatĂĄsĂŠrt felelĹs tanfelĂźgyelĹje. SzakkĂŠpzett tanĂĄrokban is hiĂĄny van. /Gazda ĂrpĂĄd: Amikor kicsi voltam, magyar voltam. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), mĂĄj. 1./1996. mĂĄjus 17.
A temesvĂĄri Heti Ăj SzĂł Ăşj mezĹgazdasĂĄgi rovatot indĂtott BĂĄnsĂĄgi magyar gazda cĂmmel, ebben mezĹgazdasĂĄgi tudnivalĂłk szerepelnek. Ugyanez a szĂĄm hozta az RMDSZ Temes megyei szervezetĂŠnek vĂĄlasztĂĄsi kiadvĂĄnyĂĄt, amely az RMDSZ megyei jelĂśltjeinek nĂŠvsorĂĄt tartalmazza. PolgĂĄrmester-jelĂśltet hĂĄrom helysĂŠgben ĂĄllĂtottak, ĂbĂŠbĂĄn, VĂŠgvĂĄron ĂŠs Ăjszentesen, tanĂĄcsosjelĂśltet viszont sok telepĂźlĂŠsen. /Heti Ăj SzĂł (TemesvĂĄr), mĂĄj. 17. - a vĂĄlasztĂĄsi kiadvĂĄnyon mĂĄj. 3-a szerepel/1996. jĂşnius 5.
Az 1993-ban alakult Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg helytĂśrtĂŠneti pĂĄlyĂĄzatot hirdetett TelepĂźlĂŠseink kialakulĂĄsa ĂŠs tĂśrtĂŠnete cĂmmel. A pĂĄlyĂĄzat ĂźnnepĂŠlyes eredmĂŠnyhirdetĂŠse a nagyvĂĄradi Varadinum Napokon tĂśrtĂŠnt. KĂŠt kategĂłriĂĄban ĂŠrkeztek a pĂĄlyamĹąvek, tizennĂŠgy felnĹtt ĂŠs tĂz diĂĄkdolgozatot kellett elbĂrĂĄlni a zsĹąrinek. A felnĹttek csoportjĂĄban az elsĹ dĂjat a nagyvĂĄradi BorbĂŠly GĂĄbor nyerte el Szalacs marad, Szeged halad cĂmĹą dolgozatĂĄval. BorbĂŠly GĂĄbor hĂşsz ĂŠve foglalkozik nĂŠprajzzal. MĂĄsodik dĂjat Major MiklĂłs /SzilĂĄgynagyfalu/ kapott Egy szilĂĄgysĂĄgi nagykĂśzsĂŠg tĂśrtĂŠneti mĂşltjĂĄbĂłl cĂmĹą munkĂĄjĂĄĂŠrt, harmadikat pedig Magyari Etelka /Arad/ Az Arad megyei ĂrpĂĄd-kori telepĂźlĂŠsekhez fĹązĹdĹ tĂśrtĂŠnelmi mondĂĄk cĂmen ĂśsszeĂĄllĂtott dolgozatĂĄĂŠrt. DiĂĄkkategĂłriĂĄban GyĂśrgy IrĂŠn /Szalacs/ kapta az elsĹ dĂjat Szalacs, egy ĂŠrmellĂŠki telepĂźlĂŠs helytĂśrtĂŠnete cĂmĹą tanulmĂĄnyĂĄĂŠrt. /ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), jĂşn. 5./1996. augusztus 23.
A Babes-Bolyai TudomĂĄnyegyetem szociolĂłgiai tanszĂŠke romĂĄn fordĂtĂĄsban adta kĂśzre az 1850. ĂŠvi - az akkori osztrĂĄk hatalom cĂŠljait szolgĂĄlĂł - erdĂŠlyi nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs adatait. Dr. Traian Rotariu irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval, Maria Semeniuc ĂŠs Mezei ElemĂŠr informatikus kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel a Studia Censualia Transsilvanica sorozatban: Recensamantul din 1850, Studia Censualia Transsilvanica, Editura Staff, 1996. A TanĂźgyminisztĂŠrium ĂŠs a Soros AlapĂtvĂĄny tĂĄmogatĂĄsĂĄval megjelentetett munka forrĂĄsa egy, a budapesti KĂśzponti Statisztikai Hivatal munkatĂĄrsai ĂĄltal 30 gĂŠpiratos pĂŠldĂĄnyban kĂŠszĂtett dolgozat szolgĂĄlt, mely dolgozta a hivatal archĂvumĂĄban 1974-ben felfedezett eredeti anyagra ĂŠpĂźlt. A kolozsvĂĄri tanszĂŠk munkakĂśzĂśssĂŠge a romĂĄn vĂĄltozatban az erdĂŠlyi telepĂźlĂŠshĂĄlĂłzat mai, kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl mĂłdosult telepĂźlĂŠsrendszerĂŠre vetĂtette ki az 1850-es adatokat. Az 1850-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint ErdĂŠly lakossĂĄga /BĂĄnsĂĄg, Bihar ĂŠs MĂĄramaros nĂŠlkĂźl/ 2 061 645 fĹ volt, a nemzetisĂŠgek szĂĄzalĂŠkos megoszlĂĄsa: romĂĄnok 59,4 %, magyarok 17,3 %, szĂŠkelyek 8,8 % /magyarok tehĂĄt Ăśsszesen 26,1 %/, szĂĄszok 8,5 %, nĂŠmetek 0,8 %, cigĂĄnyok 3,8 %, zsidĂłk 0,8 %, ĂśrmĂŠnyek 0,4 %, mĂĄs nemzetisĂŠg 0,2 %. KolozsvĂĄr lakossĂĄgĂĄnak akkor megoszlĂĄsa a kĂśvetkezĹ volt: 12 317 magyar, 4116 romĂĄn, 626 szĂĄsz, 961 nĂŠmet, 585 cigĂĄny, 205 ĂśrmĂŠny, 535 zsidĂł, mĂĄs nemzetisĂŠgĹą 267 fĹ. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 23./ MegjegyzĂŠs: Az 1850-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄst a nemrĂŠg Budapesten elhunyt DĂĄvid ZoltĂĄn demogrĂĄfus fordĂtotta le ĂŠs dolgozta ki 1983-ban, azonban a megjelenĂŠsĂŠt nem engedĂŠlyeztĂŠk az akkori kommunista hatĂłsĂĄgok, mĂŠg KĂśpeczi BĂŠla, az akkori mĹąvelĹdĂŠsi miniszter sem tudott segĂteni. /Ezt DĂĄvid ZoltĂĄn mondta el nekem/1996. augusztus 23.
A Babes-Bolyai TudomĂĄnyegyetem szociolĂłgiai tanszĂŠke romĂĄn fordĂtĂĄsban adta kĂśzre az 1850. ĂŠvi - az akkori osztrĂĄk hatalom cĂŠljait szolgĂĄlĂł - erdĂŠlyi nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs adatait. Dr. Traian Rotariu irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval, Maria Semeniuc ĂŠs Mezei ElemĂŠr informatikus kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel a Studia Censualia Transsilvanica sorozatban: Recensamantul din 1850, Studia Censualia Transsilvanica, Editura Staff, 1996. A TanĂźgyminisztĂŠrium ĂŠs a Soros AlapĂtvĂĄny tĂĄmogatĂĄsĂĄval megjelentetett munka forrĂĄsa egy, a budapesti KĂśzponti Statisztikai Hivatal munkatĂĄrsai ĂĄltal 30 gĂŠpiratos pĂŠldĂĄnyban kĂŠszĂtett dolgozat szolgĂĄlt, mely dolgozta a hivatal archĂvumĂĄban 1974-ben felfedezett eredeti anyagra ĂŠpĂźlt. A kolozsvĂĄri tanszĂŠk munkakĂśzĂśssĂŠge a romĂĄn vĂĄltozatban az erdĂŠlyi telepĂźlĂŠshĂĄlĂłzat mai, kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl mĂłdosult telepĂźlĂŠsrendszerĂŠre vetĂtette ki az 1850-es adatokat. Az 1850-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint ErdĂŠly lakossĂĄga /BĂĄnsĂĄg, Bihar ĂŠs MĂĄramaros nĂŠlkĂźl/ 2 061 645 fĹ volt, a nemzetisĂŠgek szĂĄzalĂŠkos megoszlĂĄsa: romĂĄnok 59,4 %, magyarok 17,3 %, szĂŠkelyek 8,8 % /magyarok tehĂĄt Ăśsszesen 26,1 %/, szĂĄszok 8,5 %, nĂŠmetek 0,8 %, cigĂĄnyok 3,8 %, zsidĂłk 0,8 %, ĂśrmĂŠnyek 0,4 %, mĂĄs nemzetisĂŠg 0,2 %. KolozsvĂĄr lakossĂĄgĂĄnak akkor megoszlĂĄsa a kĂśvetkezĹ volt: 12 317 magyar, 4116 romĂĄn, 626 szĂĄsz, 961 nĂŠmet, 585 cigĂĄny, 205 ĂśrmĂŠny, 535 zsidĂł, mĂĄs nemzetisĂŠgĹą 267 fĹ. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 23./ MegjegyzĂŠs: Az 1850-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄst a nemrĂŠg Budapesten elhunyt DĂĄvid ZoltĂĄn demogrĂĄfus fordĂtotta le ĂŠs dolgozta ki 1983-ban, azonban a megjelenĂŠsĂŠt nem engedĂŠlyeztĂŠk az akkori kommunista hatĂłsĂĄgok, mĂŠg KĂśpeczi BĂŠla, az akkori mĹąvelĹdĂŠsi miniszter sem tudott segĂteni. /Ezt DĂĄvid ZoltĂĄn mondta el nekem/1996. szeptember folyamĂĄn
RomĂĄniĂĄban 1945-ben egyes csoportok a hegyekbe menekĂźlve kezdtĂŠk meg a kommunista hatalom elleni fegyveres ellenĂĄllĂĄst. RĂłluk alig esik szĂł, Ăśssze kellene gyĹąjteni a tevĂŠkenysĂŠgĂźkrĹl szĂłlĂł adatokat. 1946 ĂŠs 1949 kĂśzĂśtt a Fekete zekĂŠsek nevĹą csoport a Kelemen-havasokban tevĂŠkenykedett. Cenusa Ovidiu szĂĄzados volt a parancsnokuk. Magyarok is harcoltak kĂśzĂśttĂźk, mint a Grigorescu-csoportbĂłl Csengeri JenĹ, akit a Maros menti RatosnyĂĄn lĹttek agyon, Tivadar LĂĄszlĂł ĂźgyvĂŠd, akit a mĂĄramarosi hegyekben vĂŠgeztek ki, Bereczky ĂrpĂĄd, akit 1950-ben fogtak el ĂŠs 15 ĂŠvi kĂŠnyszermunkĂĄra ĂtĂŠltek. 1947-ben, a kirĂĄly lemondatĂĄsa utĂĄn Ăşjabb menekĂźlĹk csatlakoztak a fegyveres ellenĂĄllĂłkhoz. A helyi lakossĂĄg egy rĂŠsze is bekapcsolĂłdott a rendszerellenes csoportokba, egyrĂŠszt a partizĂĄnok ellĂĄtĂĄsa, mĂĄsrĂŠszt kĂśzvetlenĂźl a fegyveresek soraiba. A VelgyĂĄsza lĂĄbĂĄnĂĄl levĹ Havasrekettye bĂrĂłja, Susman a fiĂĄval vezetett egy ellenĂĄllĂł csoportot. Ăveken ĂĄt mĹąkĂśdtek, amikor azutĂĄn felfedeztĂŠk rejtekhelyĂźket, SusmanĂŠk Ăśngyilkosok lettek. SusmanĂŠkon kĂvĂźl az ErdĂŠlyi SzigethegysĂŠgben kĂŠt csoport mĹąkĂśdĂśtt. KisbĂĄnya kĂśrnyĂŠkĂŠn tevĂŠkenykedett a Diamandi repĂźlĹszĂĄzados ĂĄltal vezetett, amelyiket 1949. szept. 12-13-ĂĄn szĂĄmoltak fel, ĂŠs az Ăreghavas-Bisztra-Nagykupsa kĂśrnyĂŠkĂŠn a Dabija Ĺrnagy ĂĄltal vezetett csapat. UtĂłbbiak kĂśzĂźl legtĂśbben a szekusokkal vĂvott tĹązharcban vesztettĂŠk ĂŠletĂźket. HolttestĂźket benzinnel lelocsoltĂĄk ĂŠs elĂŠgettĂŠk, hogy nyomuk se maradjon. A bĂĄnsĂĄgi hegyekben Blidaru csapata harcolt ĂŠveken ĂĄt, az Ăśtvenes ĂŠvek elejĂŠig. Blidaruval 1953-ban, a szamosĂşjvĂĄri bĂśrtĂśnben ismerkedett meg az ellenĂĄllĂłkrĂłl tudĂłsĂtĂł Asztalos Lajos. Az egyik legnagyobb szervezet a MihĂĄly kirĂĄly partizĂĄnjai, titkos hadsereg nevĹą volt, melynek kolozsvĂĄri egyetemistĂĄk, FehĂŠr ĂŠs BrassĂł megyeiek is tagjai voltak. KĂśzĂŠpiskolĂĄs diĂĄkok hoztĂĄk lĂŠtre KolozsvĂĄron az IKESZ-t /IllegĂĄlis Kommunistaellenes Szervezet/. HarmincĂśt tagja volt, kĂśztĂźk Asztalos Lajos. Magyar ĂŠs romĂĄn nyelvĹą rĂśpcĂŠdulĂĄikat kĂŠtezer pĂŠldĂĄnyban terjesztettĂŠk a vĂĄrosban. LetartĂłztattĂĄk, mĂĄsfĂŠl ĂŠs nyolc ĂŠv kĂśzĂśtti fegyhĂĄzra ĂtĂŠltĂŠk Ĺket. 1957-58-ban a Fogarasi havasokban mĂŠg folyt az ellenĂĄllĂĄs, ezt jelezte az akkor folyĂł partizĂĄnvadĂĄszat. EzekrĹl az esemĂŠnyekrĹl Ăśssze kellene gyĹąjteni az anyagot, amĂg mĂŠg nem kĂŠsĹ. /Aszatalos Lajos (KolozsvĂĄr): PartizĂĄnakciĂłk RomĂĄniĂĄban. Elhallgatott ellenĂĄllĂĄs. = Kapu, 9. sz., szept./ Hollai Hehs OttĂł /MĂźnchen/ hozzĂĄszĂłlt Asztalos ĂrĂĄsĂĄhoz. szintĂŠn sĂźrgetve mindennek ĂśsszegyĹąjtĂŠsĂŠt. "MagyarorszĂĄgon, de RomĂĄniĂĄban sem foglalkoznak az ĂVH, vagy a Securitate viselt dolgaival. A titkos aktĂĄkhoz nem lehet hozzĂĄjutni, a periratok megsemmisĂtve vagy elzĂĄrva, a gonosztevĹk, a szĂśrnyĹąsĂŠgek eltussolva, a bĹąnĂśsĂśk pedig jĂłl fizetett ĂĄllĂĄsokban, vagy magĂĄnvĂĄllalkozĂĄsok rĂŠvĂŠn ?ĂŠlvezhetik? az Ăşj rendszert, a ?demokrĂĄciĂĄt?. /Kapu, 9. sz., szept. /1996. oktĂłber 1.
Okt. 1-jĂŠn az RMDSZ bukaresti szĂŠkhĂĄzĂĄban Frunda GyĂśrgy ĂĄllamelnĂśk-jelĂślt a nemzeti kisebbsĂŠgi szervezetek vezetĹivel talĂĄlkozott. RĂŠszt vettek a romĂĄniai bolgĂĄrok, gĂśrĂśgĂśk, lengyelek, lipovĂĄnok, oroszok, szlovĂĄkok, csehek, muzulmĂĄn tĂśrĂśkĂśk ĂŠs tatĂĄrok, albĂĄnok, valamint zsidĂłk ĂŠrdekvĂŠdelmi szervezeteinek kĂŠpviselĹi. Az RMDSZ autonĂłmiakoncepciĂłja nem irĂĄnyul a tĂśbbsĂŠg ellen, hanem ĂŠletkĂŠpes, eurĂłpai megoldĂĄst kĂnĂĄl a helyi autonĂłmia megvalĂłsulĂĄsĂĄra. CĂŠlja a mĂĄssĂĄg irĂĄnti intolerancia szellemi falĂĄnak lebontĂĄsa. A kisebbsĂŠgek kĂŠpviselĹi kĂŠrtĂŠk, hogy Frunda GyĂśrgy lĂĄtogasson el a DobrudzsĂĄban, BĂĄnĂĄtban ĂŠs MoldvĂĄban ĂŠlĹ kisebbsĂŠgekhez, ĂŠs fejtse ki nĂŠzeteit a romĂĄn tĂśmegek elĹtt is. Ugyanaznap este Frunda GyĂśrgy a bukaresti PetĹfi SĂĄndor MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄzban talĂĄlkozott a bukaresti vĂĄlasztĂłkkal. Magyar ĂŠs romĂĄn nyelven ismertette programjĂĄt. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), okt. 2., 878. sz./1996. oktĂłber 23.
HĂĄromnapos konferenciĂĄn tanĂĄcskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg, valamint a Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg tagjai BihardiĂłszegen ĂŠs SzĂŠkelyhĂdon. Ăsszesen huszonnyolc tudomĂĄnyos dolgozatot olvastak fel helytĂśrtĂŠneti, honismereti ĂŠs nĂŠprajzi tevĂŠkenysĂŠgĂźk kĂśrĂŠbĹl. AzĂŠrt tartottĂĄk a konferenciĂĄt a kĂŠt ĂŠrmellĂŠki faluban, mondta el DukrĂŠt GĂŠza fĂśldrajztanĂĄr, az ErdĂŠlyi KĂĄrpĂĄt EgyesĂźlet /EKE/ orszĂĄgos elnĂśke, mert ezen a tĂĄjon mĂŠg nem tartottak ilyen ĂŠrtekezletet, emellett SzĂŠkelyhĂdon nemrĂŠg megnyĂlt a halĂĄszat ĂŠs a vadfogĂĄs mĂşzeuma. Az egyik elĹadĂł, Fazekas LĂłrĂĄnt /SzatmĂĄrnĂŠmeti/ Partium 14 nĂŠprajzi tĂĄjegysĂŠgĂŠt ismertette, majd felsorolta, kik vĂŠgeztek ĂŠs vĂŠgeznek kutatĂĄsokat ezen a vidĂŠken. DĂĄnielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiĂłszegi tĂĄncszokĂĄsokat ismertette. /Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), okt. 23./ BihardiĂłszeg valamikor szĂnmagyar telepĂźlĂŠs volt, most mĂĄr 6500 lakosĂĄnak csak a fele magyar. A hĂĄzigazda itt GellĂŠrt Gyula ĂŠrmellĂŠki esperes, a tiszteletes GellĂŠrt SĂĄndor kĂśltĹ fia. DukrĂŠt GĂŠza az EKE orszĂĄgos elnĂśke, emellett a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg elnĂśke is. Ez a bizottsĂĄg a mĹąemlĂŠkek ĂŠs emlĂŠkhelyek feltĂĄrĂĄsĂĄt ĂŠs felleltĂĄrozĂĄsĂĄt vĂŠgzi. Balogh Ferenc kolozsvĂĄri mĂŠrnĂśk, Balogh EdgĂĄr fia, a Kelemen Lajos MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ TĂĄrsasĂĄg elnĂśke a tĂĄjhĂĄzak fontossĂĄgĂĄt ecsetelte. PĂĄvai Gyula /Arad/ Arad szobrairĂłl beszĂŠlt, PĂĄlkovĂĄcs IstvĂĄn az ĂrpĂĄd-kori TemesvĂĄr tĂśrtĂŠnetĂŠt kĂśrvonalazta, Venczel MĂĄrton /NagyvĂĄrad/ PĂźspĂśkfĂźrdĹ ĂŠlĹvilĂĄgĂĄt ismertette, Tavaszi Hajnal a barĂĄtkai missziĂłs telep tĂśrtĂŠnetĂŠt taglalta, KovĂĄch GĂŠza /Arad/ KĂŠzmĹąvessĂŠg a BĂĄnsĂĄgban cĂmmel tartott elĹadĂĄst. Magyari Etelka Arad ĂŠs TemesvĂĄr kĂśrnyĂŠkĂŠnek helysĂŠgnĂŠv-mondĂĄival foglalkozik mĂĄr hat ĂŠve. /BodnĂĄr GyĂśngyi: HagyomĂĄnyaink nyomĂĄban. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), nov. 6./1996. november 27.
A vĂĄlasztĂĄsi kampĂĄny idejĂŠn tĂśbb ortodox pĂźspĂśksĂŠgre olyan levĂŠl ĂŠrkezett, amely a RomĂĄn Ortodox EgyhĂĄz ĂşjraalakulĂĄsĂĄt hirdette meg. Az ĂşjraalakulĂł egyhĂĄzi zsinatba olyan egyhĂĄzi szemĂŠlyisĂŠgek kerĂźlnĂŠnek, akik nem kompromittĂĄlĂłdtak a kommunista idĹkben. Teoctist pĂĄtriĂĄrka szĂŠke Nicolae Corneanu bĂĄnsĂĄgi ĂŠrsek-metropolitĂĄt illeti meg. Erre a dokumentumra Simeon Tatu kolostorfĹnĂśk, a vĂĄlasztĂĄson megbukott kormĂĄnypĂĄrt szenĂĄtora hĂvta fel a figyelmet, aki egyben kifejtette, hogy a levĂŠl mĂśgĂśtt Corneanu bĂĄnsĂĄgi, Daniel Ciubotea moldvai ĂŠs bukovinai, valamint Vartolomeu Anania metropolitĂĄk hĂşzĂłdnak meg. Hamarosan kiderĂźlt, hogy az ĂŠrintettek nem is tudtak a levĂŠlrĹl. A levĂŠlĂrĂł kilĂŠtĂŠt nem sikerĂźlt kiderĂteni, az viszont biztos, hogy ezzel a tisztogatĂĄs rĂŠmkĂŠpĂŠt akartĂĄk elhinteni az ortodox hĂvĹk elĹtt. Az viszont tĂŠny, hogy a Ceausescut kiszolgĂĄlĂł Teoctist tĂşlĂŠlte a rendszervĂĄltozĂĄs megrĂĄzkĂłdtatĂĄsait ĂŠs a helyĂŠn maradt. Az utĂłbbi ĂŠvekben tĂśbb egyhĂĄzi Ăźnnep Teoctist lemondĂĄsĂĄt kĂśvetelĹ megnyilvĂĄnulĂĄsba torkollott. /Gazda ĂrpĂĄd: DiverziĂł az ortodox egyhĂĄzban. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), nov. 27./1996. december 16.
DublinbĂłl nem Bukarestbe, hanem TemesvĂĄrra ĂŠrkezett Emil Constantinescu elnĂśk ĂŠs dec. 16-ĂĄn rĂŠszt vett az 1989-es esemĂŠnyek ĂŠvfordulĂłjĂĄn rendezett ĂźnnepsĂŠgen. TemesvĂĄr tolerĂĄns, eurĂłpai szellemĂŠt mĂŠltatta az ĂĄllamfĹ beszĂŠdĂŠben, aki szerint a bĂĄnĂĄtiak adtĂĄk meg a Ceausescu-ellenes forradalomra a jelet azzal, hogy bĂĄtran szembeszĂĄlltak az elnyomĂł erĹkkel. HĂŠt ĂŠv utĂĄn elsĹszĂśr a tĂŠvĂŠ is kĂśzvetĂtette a temesvĂĄri emlĂŠkezĂŠst. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 18./ MeglepĹ, hogy a temesvĂĄri hivatalos emlĂŠkezĂŠsen megfeledkeztek TĹkĂŠs LĂĄszlĂłrĂłl. Egyesek elmondtĂĄk, hogy TĹkĂŠs LĂĄszlĂł mellĹzĂŠsĂŠre BukarestbĹl jĂśtt az ukĂĄz. A temesvĂĄri reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg dec. 17-i nyĂlt levele szerint TĹkĂŠs LĂĄszlĂłnak ott kellett volna ĂĄllni a fĹtĂŠren azok kĂśzĂśtt, akik emlĂŠkeztek az 1989-es esemĂŠnyekre. MellĹzĂŠse kĂĄrt okozhat az igazsĂĄgossĂĄg jelszavĂĄt zĂĄszlajĂĄn viselĹ Ăşj romĂĄn hatalomnak. Emil Constantinescu kĂŠsĹbb cĂĄfolta, hogy TĹkĂŠs LĂĄszlĂł mellĹzĂŠsĂŠnek politikai motivĂĄciĂłja lett volna. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk megĂĄllapĂthatta: tartja magĂĄt az a rosszhiszemĹą elĹĂtĂŠlet, hogy forradalom kell, de lehetĹleg magyarok ĂŠs TĹkĂŠs LĂĄszlĂł nĂŠlkĂźl. /Gazda ĂrpĂĄd: ĂrĂśm ĂŠs ĂźrĂśm a forradalmi ĂŠvfordulĂłn. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), dec. 18./1998. januĂĄr 10.
A temesvĂĄri Nyugati Egyetem, a szegedi JĂłzsef Attila TudomĂĄnyegyetem ĂŠs az ĂjvidĂŠki Egyetem geogrĂĄfusainak kĂśzĂśs erĹfeszĂtĂŠsĂŠvel megszĂźletett a BĂĄnsĂĄg angol nyelvĹą monogrĂĄfiĂĄja. A kĂśtetet dr. Jovan Romelics /ĂjvidĂŠk/ irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval ĂĄllĂtottĂĄk Ăśssze, a szerkesztĹbizottsĂĄg tagjai: dr. MĂŠszĂĄros RezsĹ /Szeged/, dr. Rodica Munteanu /TemesvĂĄr/ ĂŠs dr. Pavle Tomics /ĂjvidĂŠk/. A tĂśrtĂŠnelmi BĂĄnsĂĄgnak a trianoni felosztĂĄssal csak 1 %-a maradt MagyarorszĂĄgon, 66,5 %-a RomĂĄniĂĄhoz, 32,4 %-a JugoszlĂĄviĂĄhoz kerĂźlt. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jan. 10-11./1998. februĂĄr 11.
Febr. 11-ĂŠn NagyvĂĄradon, a LorĂĄntffy Zsuzsanna ReformĂĄtus EgyhĂĄzi KĂśzpont dĂsztermĂŠben bemutattĂĄk a Partiumi FĂźzetek mĂĄsodik kiadvĂĄnyĂĄt: Kordics Imre SĂrok, sĂrjelek a VĂĄradi-Olaszi temetĹben cĂmĹą munkĂĄjĂĄt. a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg /elnĂśke DukrĂŠt GĂŠza/ adja ki a Partiumi FĂźzetek sorozatot. A bemutatĂłn TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk kifejtette: "Ahol kipusztulnak az utĂłdok, a leszĂĄrmazottak, ott meghalnak a temetĹk is. Ez a kĂśnyv kĂsĂŠrlet arra, hogy ha a temetĹt el is pusztĂtottĂĄk, legalĂĄbb az emlĂŠke maradjon fenn." TĹkĂŠs LĂĄszlĂł elmondta, hogy a rogeriuszi reformĂĄtus templom kertjĂŠbe nyolc honvĂŠdtiszt sĂrhelyĂŠt ĂŠs hamvait helyezik majd el. Az esten Tempfli JĂłzsef pĂźspĂśk is beszĂŠdet mondott. /PĂĄsztai AndrĂĄs: "Az emlĂŠke maradjon fenn". = Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), febr. 13./1998. mĂĄrcius 10.
A Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠgĂŠn belĂźl mĹąkĂśdĹ nemzetstratĂŠgiai bizottsĂĄg koordinĂĄtora, BorbĂŠly Imre /TemesvĂĄr/ a vele kĂŠszĂźlt interjĂşban hangsĂşlyozta, hogy pozitĂv jĂśvĹkĂŠpet kell kialakĂtani ĂŠs azt tudatosĂtani. "SajĂĄtsĂĄgosan magyar helyzet, hogy mikĂśzben az orszĂĄg lakossĂĄga fogy, addig a magyarsĂĄg egyharmada orszĂĄghatĂĄron kĂvĂźl ĂŠl. ĂŠs ott erĹs asszimilĂĄciĂłs nyomĂĄsnak van kitĂŠve. A bĂĄnsĂĄgi szĂłrvĂĄnyban nagyon sok az utolsĂł generĂĄciĂłs magyar..." "KĂŠzenfekvĹ lenne e veszĂŠlyeztetett magyar szegmentum szĂĄmĂĄra a magyarorszĂĄgi letelepedĂŠst cĂŠlzottan megkĂśnnyĂteni." A termĹfĂśld elidegenĂtĂŠsĂŠnek lehetĹsĂŠge, mivel MagyarorszĂĄgon gyĂŠren lakott NĂŠmetorszĂĄggal ĂśsszehasonlĂtva, "fĂśldrajzi adottsĂĄgai miatt kĂśnnyen betelepĂthetĹ, egyfajta palesztinizĂĄlĂłdĂĄsi veszĂŠllyel jĂĄr. "A magyar fĂśld idegeneknek valĂł eladĂĄsĂĄt mindenkĂŠppen meg kell akadĂĄlyozni." - Az 1996-os magyar vilĂĄgkiĂĄllĂtĂĄs lemondĂĄsĂĄrĂłl elmondta: "Az Ăźnnep a kĂśzĂśssĂŠgi ĂŠrzĂźlet egyik kovĂĄsza. A vilĂĄgkiĂĄllĂtĂĄs hasonlĂł tĂĄrsadalomlĂŠlektani szerepet jĂĄtszott volna. Akik a magyar nemzetĂŠrzĂŠs visszafogĂĄsĂĄn ĂźgykĂśdnek, ezt pontosan tudjĂĄk. A vilĂĄgkiĂĄllĂtĂĄs elszabotĂĄlĂĄsa tehĂĄt jĂłl beleillik az elnemzetlenĂtĹ igyekezetbe." /MolnĂĄr PĂĄl: A globalizĂĄciĂł veszĂŠlyezteti az esĂŠlyegyenlĹsĂŠget. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), mĂĄrc. 10., ĂĄtvĂŠtel a Magyar Nemzet febr. 10-i szĂĄmĂĄbĂłl/1998. mĂĄrcius 12.
BodĂł Barna szĂłrvĂĄnykutatĂł vizsgĂĄlta a TemesvĂĄrra telepĂźlt szĂŠkelyek helyzetĂŠt. Az 1977-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs idejĂŠn 9 ezer szĂŠkelyfĂśldi szĂźletĂŠsĹą egyĂŠn ĂŠlt a megyĂŠben. A nyolcvanas ĂŠvekben is folytatĂłdott a betelepedĂŠs. A TemesvĂĄrra telepĂźlĹ szĂŠkely nem vĂĄlaszthatott magyar kerĂźletet, mert ilyen nem volt. MindnyĂĄjan panaszkodtak az elszigeteltsĂŠgre. Barna vizsgĂĄlta a bĂĄnsĂĄgi toleranciĂĄt, az alapmagatartĂĄs valĂłban nem volt kisebbsĂŠgellenes. /BodĂł Barna: BelĂŠpĂŠs ĂŠs szocializĂĄciĂł a bĂĄnsĂĄgi szĂŠkelyeknĂŠl. = A HĂŠt (Bukarest), mĂĄrc. 12./1998. ĂĄprilis 17.
RomĂĄniĂĄn belĂźl fĹleg ErdĂŠly ĂŠs a BĂĄnĂĄt vonzza a kĂźlfĂśldi tĹkĂŠt - jelentette a Rompres a romĂĄn cĂŠgbĂrĂłsĂĄgtĂłl szerzett adatokra hivatkozva. A nyilvĂĄntartĂĄs szerint az 1989-es fordulat Ăłta - Bukarestet nem szĂĄmĂtva - a nyugat-romĂĄniai Temes megyĂŠben jegyeztettĂŠk be a legtĂśbb kĂźlfĂśldi cĂŠget, Ăśsszesen 3471-et. MĂĄsodik helyen - 2447 kĂźlfĂśldi ĂŠrdekeltsĂŠgĹą vĂĄllalattal - a dĂŠlkelet-romĂĄniai Konstanca megye ĂĄll, mĂg Kolozs megye 2395, Bihar 1563, BrassĂł pedig 1267 kĂźlfĂśldi befektetĂŠst vonzott. /MTI/1998. ĂĄprilis 20.
MĂĄrc. 28-ĂĄn tartotta hagyomĂĄnyos tavaszi talĂĄlkozĂłjĂĄt a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg. TizennĂŠgyen olvastĂĄk fel tanulmĂĄnyukat. Az idĹsebbek kĂśzĂśtt Ăźde szĂnfoltot jelentett nĂŠgy fiatal jelentkezĂŠse. DukrĂŠt GĂŠza elnĂśk elmondta: a bizottsĂĄg februĂĄri elnĂśksĂŠgi ĂźlĂŠsĂŠn Ăşgy dĂśntĂśtt, hogy a tĂĄrsasĂĄg egyesĂźlettĂŠ alakul, Ăşj nevĂźk tehĂĄt a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely EgyesĂźlet lesz. MegvĂĄlasztottĂĄk az egyesĂźlet vezetĹsĂŠgĂŠt. ElnĂśk: DukrĂŠt GĂŠza /NagyvĂĄrad/, alelnĂśk: Bara IstvĂĄn /SzatmĂĄrnĂŠmeti/, titkĂĄr: Gyarmati GĂĄbor. ElfogadtĂĄk az alapszabĂĄlyzatot is. Az egyesĂźlet keretĂŠben minden megye kialakĂtja a maga terĂźleti csoportjait. Az egyesĂźlet kiĂĄllĂtĂĄsok, kiadvĂĄnyok segĂtsĂŠgĂŠvel felkelti az ĂŠrdeklĹdĂŠst a mĹąemlĂŠkek irĂĄnt, dokumentĂĄciĂłs alapot hoz lĂŠtre, kiadja a Partium cĂmĹą lapot ĂŠs a Partiumi FĂźzetek cĂmĹą sorozatot. /PĂŠter I. ZoltĂĄn: Partiumi honismereti talĂĄlkozĂł. = Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), ĂĄpr. 20./1998. ĂĄprilis 23.
Ăpr. 23-tĂłl Transilvania Jurnal nĂŠven elsĹsorban erdĂŠlyi ĂŠs bĂĄnsĂĄgi olvasĂłkra alapozĂł Ăşj napilap jelent meg, ez az elsĹ regionĂĄlis napilap. Naponta nĂŠgy kiadĂĄsban kerĂźl az olvasĂłk elĂŠ, van erdĂŠlyi ĂŠrtelemben vett "ĂŠszaki", "nyugati", "kĂśzponti" ĂŠs bukaresti kiadĂĄsa. A kĂśzponti szerkesztĹsĂŠg BrassĂłban mĹąkĂśdik.Az indulĂł szĂĄm vezĂŠrcikke szerint a szerkesztĹsĂŠg megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠs nĂŠlkĂźl akar megfelelni a romĂĄnok, magyarok, szĂĄszok ĂŠs valamennyi nemzetisĂŠg elvĂĄrĂĄsainak. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 24./1998. jĂşnius 8.
A bĂrĂłsĂĄg jĂşn. 1-jei nyilatkozata alapjĂĄn TemesvĂĄron a Magyar HĂĄz Rt. elvesztette a TIM-PRESS Rt. elleni pert, amelynek cĂŠlja a bĂĄnsĂĄgi magyarsĂĄg egykori kultĂşrpalotĂĄjĂĄnak, a Magyar HĂĄznak a visszaszerzĂŠse volt. Ezt az ĂŠpĂźletet a vĂĄros magyarsĂĄga ĂŠpĂtette kĂśzadakozĂĄsbĂłl ĂŠs 1932-tĹl 1945-ig a Magyar HĂĄz magyar mĹąvelĹdĂŠsi kĂśzpontkĂŠnt mĹąkĂśdĂśtt. Az ingatlant a TIM-PRESS Rt. sajĂĄt nevĂŠre telekkĂśnyvezte. A Magyar HĂĄz Rt elnĂśke, Graur JĂĄnos kifejtette: "SzĂł sem lehet rĂłla, hogy a dĂśntĂŠsbe belenyugodjunk. Folytatjuk kĂźzdelmĂźnket a Magyar HĂĄzĂŠrt, amelyre elĹdeink ĂĄldozata kĂśtelez." /Pataki ZoltĂĄn: " Folytatjuk kĂźzdelmĂźnket a Magyar HĂĄzĂŠrt". = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 8./1998. jĂşnius 25.
BodĂł Barna tanulmĂĄnyĂĄban azt vizsgĂĄlta, hogy mitĹl fĂźgg a kisebbsĂŠgek anyanyelvi jogĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠse, kitĂŠrt a helyi elit szerepĂŠre. 1997 folyamĂĄn nĂŠhĂĄny bĂĄnsĂĄgi telepĂźlĂŠsen, kĂśztĂźk TemesvĂĄron vizsgĂĄltĂĄk a helyi elit szerepĂŠt. Az egyes nĂŠpek azt szeretnĂŠk elfogadtatni egymĂĄssal, hogy "otthon vannak". Az otthonossĂĄg legtermĂŠszetesebb kerete az anyanyelvhasznĂĄlat. TĂśbbsĂŠgi nyomĂĄsra a kisebbsĂŠgi anyanyelvhasznĂĄlat magĂĄnjellegĹąvĂŠ vĂĄlik. A kisebbsĂŠgi elit szĂĄmĂĄra a nemzeti keret tĂśbbnyire ĂśnkorlĂĄtozĂĄskĂŠnt jelentkezik, pĂŠldĂĄul a hĂĄzastĂĄrs kivĂĄlasztĂĄsĂĄban vagy az iskola nyelvĂŠvel kapcsolatos dĂśntĂŠsben. A szĂłrvĂĄnyban pedig, ahol a fĂŠlszĂĄzezres vĂĄrosban kĂŠt iskola kĂnĂĄl csupĂĄn anyanyelvi kĂŠpzĂŠst, vĂĄllalni kell azt, hogy tĂśbb idĹt vesz igĂŠnybe az iskolĂĄba jĂĄrĂĄs. Az Ăśtezer fĹs magyarsĂĄg Lugoson ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄjĂĄt sem tudja fenntartani, pedig ekkora kĂśzĂśssĂŠg ĂĄltalĂĄban kĂśzĂŠpiskolĂĄt ĂŠltet meg. A szĂłrvĂĄny magyar elit rejtĹzkĂśdik, a kĂśzĂśssĂŠg ĂŠlĂŠre nincs ki odaĂĄlljon. "DemogrĂĄfiailag erĹs telepĂźlĂŠsek ĂŠvek Ăłta nem tudnak kiĂĄllĂtani egy-kĂŠt olyan helyi vezetĹt, akik mĂśgĂŠ a kĂśzĂśssĂŠg fĂślsorakozhatna" - ĂĄllapĂtotta meg BodĂł Barna. A szĂłrvĂĄny elit nem is keresi az orszĂĄgos kisebbsĂŠgi intĂŠzmĂŠnyekkel valĂł kapcsolatot. Az oktatĂĄs terĂźletĂŠt nĂŠzve Hargita megyĂŠben szinte minden magyar gyermek magyar iskolĂĄban tanul, a mĂĄsik vĂŠglet Temes megye, ahol a magyarul tanulĂł magyar tanulĂłk rĂŠszarĂĄnya 22 szĂĄzalĂŠk. - A szĂłrvĂĄnyban az elit jelentĹs rĂŠszĂŠt semmilyen tevĂŠkenysĂŠg nem kĂśti az anyanyelvhez. VidĂŠki vĂĄrosokban - Lugoson, ZsombolyĂĄn -, ahol egy-kĂŠt ĂŠvtizede jelentĹs helyi magyar kulturĂĄlis ĂŠlet folyt, magyar lĂceumi tagozat lĂŠtezett, mĂĄr az ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄk lĂŠte is veszĂŠlyben van. Ez olyan Ăşj helyzet, amelyre az oktatĂĄs felelĹs irĂĄnyĂtĂłi nem voltak felkĂŠszĂźlve. Iskolabuszokat kell beĂĄllĂtani, bentlakĂĄsprogramot kell elindĂtani, el kell ĂŠrni, hogy magyar szaktanĂĄrok tanĂtsanak, mert jelenleg sok magyar tanĂĄr romĂĄn iskolĂĄban tanĂt. - Ki kell tĂŠrni a sajtĂł szerepĂŠre is. TemesvĂĄr hetilapja - a Heti Ăj SzĂł - fennmaradĂĄsĂĄĂŠrt hatalmas harcot vĂv, ebben az RMDSZ - anyagiak hiĂĄnyĂĄban - nem tudja segĂteni. - A helyi elit nincs helyzete magaslatĂĄn. /BodĂł Barna: Helyi elit ĂŠs az anyanyelvi oktatĂĄs. = A HĂŠt (Bukarest), jĂşn. 25./1998. jĂşlius 6.
KolozsvĂĄron Gheorghe Funar a vĂĄros dĂszpolgĂĄra cĂmet adomĂĄnyozta dr. Iosif Constantin Dragannak, az OlaszorszĂĄgban ĂŠlĹ ismert szĂŠlsĹsĂŠgesen magyarellenes szemĂŠlynek, aki tĂśbb ĂşjsĂĄg tulajdonosa, ezek kĂśzĂśtt van a szĂŠlsĹsĂŠges Reneasterea Banateana /TemesvĂĄr/. Ez a lap jĂşl. 2-i szĂĄmĂĄban nagy hozsannĂĄzĂĄssal szĂĄmolt be a dĂszpolgĂĄrsĂĄg megadĂĄsĂĄrĂłl. Az ĂrĂĄsbĂłl az is kiderĂźlt, hogy Dragan szemĂŠlyesen jĂĄrt kĂśzbe CeausescunĂĄl azĂŠrt, hogy KolozsvĂĄr a Napoca nevet kapja meg, Ăgy kereszteltĂŠk ĂĄt a vĂĄrost KolozsvĂĄr-NapocĂĄvĂĄ. Ugyancsak a lap kĂśzĂślte, hogy megjelent Dragan legĂşjabb munkĂĄja: MOGYORIA-MAGYARORSZĂG, Ungaria - si istoria mogyorilor cĂmen, az Europa Nova KiadĂł gondozĂĄsĂĄban. Egy mĂĄsik romĂĄn lap, a Timisoara jĂşl. 3-i szĂĄma mĂĄr mĂĄshogy szĂĄmolt be a tĂśrtĂŠntekrĹl: "Egy bĂĄnsĂĄgi renegĂĄt dicsĹsĂŠggel Ăśvezte a mĂĄsik renegĂĄt bĂĄnsĂĄgit", tovĂĄbbĂĄ: "Funar prĂmĂĄs ĂĄtnyĂşjtotta Ceausescu volt ĂźgynĂśkĂŠnek, Iosif Constantin ButĂĄnnak KolozsvĂĄr-Napoca municĂpium dĂszpolgĂĄri oklevelĂŠt." /Pataki ZoltĂĄn: ButĂĄn JĂłzsi ĂŠs a "mogyorok" tĂśrtĂŠnete. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 6./1998. jĂşlius folyamĂĄn
A DiaszpĂłra TĂĄjĂŠkoztatĂł Ăşj szĂĄmĂĄban a reformĂĄtus teolĂłgusok nyĂĄri gyakorlatĂĄrĂłl olvashatunk, amikor felkeresik, felkutatjĂĄk a szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹket, elmennek a romĂĄn vidĂŠkekre, hogy telefonkĂśnyvek, kĂŠrdezgetĂŠs segĂtsĂŠgĂŠvel felkeressĂŠk a tĂĄvolban ĂŠlĹ magyarokat. A szĂłrvĂĄnylelkĂŠszek 1994 Ăłta ĂŠvente AlgyĂłgyban talĂĄlkoztak. Az egyes talĂĄlkozĂłk jegyzĹkĂśnyveit is kĂśzli a tĂĄjĂŠkoztatĂł. VetĂŠsi LĂĄszlĂł titkĂĄr ĂŠs a tĂśbbiek lelkiismeretesen vĂŠgzik munkĂĄjukat, azonban nem kapnak megfelelĹ segĂtsĂŠget, sokszor nem is vĂĄlaszolnak felkĂŠrĂŠseikre. - 1997-ben a moldvai ĂŠs dobrudzsai missziĂłban Ăśsszesen 780 csalĂĄdot kerestek fel a teolĂłgusok, kĂśzĂźlĂźk 164 magyar csalĂĄdot nyilvĂĄntartĂĄsba is vettek. Igyekeznek minden csalĂĄdhoz eljutni, a katolikusokhoz is. - A tĂĄjĂŠkoztatĂłban jeleztĂŠk, hogy a Duna TelevĂziĂł a szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹk mentsvĂĄra, azonban sok helyen leszerelik a magyar adĂĄst kĂśzvetĂtĹ kĂĄbelhĂĄlĂłzatot ĂŠs nincs, aki segĂtsen, tanĂĄcsot adjon, mit lehet csinĂĄlni. IdĂŠn nyĂĄron a Zsil vĂślgyĂŠben ĂŠs a BĂĄnsĂĄgban szerveznek teolĂłgus missziĂłt. /DiaszpĂłra TĂĄjĂŠkoztatĂł (IdĹszaki hĂrlevĂŠl ĂŠs dokumentumgyĹąjtemĂŠny a RomĂĄniai Magyar SzĂłrvĂĄnytanĂĄcs, az erdĂŠlyi magyar egyhĂĄzak ĂŠs a DiaszpĂłra AlapĂtvĂĄny szĂłrvĂĄnygondozĂł missziĂłi munkĂĄjĂĄrĂłl), KolozsvĂĄr, 3. sz. - II. ĂŠvf. 3. sz./1999. januĂĄr 28.
JanuĂĄr 28-ĂĄn TemesvĂĄron bemutatkozott a TemesvĂĄri Ăkumenikus AlapĂtvĂĄny. Az alapĂtĂł tagok - Cosma Iulian ortodox teolĂłgus (elnĂśk), KovĂĄcs Zsombor lutherĂĄnus lelkipĂĄsztor (alelnĂśk), Ciordas Maria orvosnĹ (ĂźgyvezetĹ igazgatĂł) stb. - szĂĄndĂŠkai szerint az Ăkumenikus AlapĂtvĂĄny alapvetĹ cĂŠlkitĹązĂŠse az etnikumkĂśzi ĂŠs felekezetkĂśzi megbĂŠkĂŠlĂŠs, a keresztĂŠny erkĂślcsi ĂŠrtĂŠkek kĂśzvetĂtĂŠsĂŠvel. A kezdemĂŠnyezĹk egy Ăśkumenikus kĂśzpontot akarnak lĂŠtrehozni TemesvĂĄron, amelynek hĂĄrom fĹ mĹąkĂśdĂŠsi terĂźlete lesz: a keresztĂŠny erkĂślcs ĂŠrtĂŠkeinek terjesztĂŠse a nevelĂŠs ĂştjĂĄn, az etnikumkĂśzi ĂŠs felekezetkĂśzi pĂĄrbeszĂŠdhez szĂźksĂŠges feltĂŠtelek biztosĂtĂĄsa, a helyi nemzeti ĂŠs vallĂĄsi kĂśzĂśssĂŠgek fejlesztĂŠsĂŠt elĹsegĂtĹ tervek (projektek) tĂĄmogatĂĄsa. Az esemĂŠnyen jelen volt tĂśbbek kĂśzĂśtt Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Kräuter SebestyĂŠn rĂłmai katolikus megyĂŠspĂźspĂśk, Neumann ErnĹ temesvĂĄri fĹrabbi, Nicolae Teodorescu gĂśrĂśg katolikus vikĂĄrius, BĂĄnyai Ferenc reformĂĄtus esperes, tovĂĄbbĂĄ eljĂśttek mĂĄs egyhĂĄzi, illetve a helyi kĂśzigazgatĂĄsban dolgozĂł szemĂŠlyisĂŠgek. Nicolae Corneanu ortodox pĂźspĂśk arrĂłl beszĂŠlt, hogy TemesvĂĄron az Ăśkumenizmusnak, a felekezetkĂśzi jĂł viszonyoknak erĹs hagyomĂĄnyai vannak, ezt igazolja Neumann ErnĹ fĹrabbi jelenlĂŠte is, ami a vilĂĄg egy mĂĄsik pontjĂĄn talĂĄn szokatlan lenne egy Ăśkumenikus talĂĄlkozĂłn. Kräuter SebestyĂŠn, akinek "nyĂĄja", a bĂĄnsĂĄgi katolikusok, nem kevesebb, mint nyolc nyelven imĂĄdkoznak (!), hĂĄrom nyelven - romĂĄnul, magyarul ĂŠs nĂŠmetĂźl - ĂźdvĂśzĂślte a kezdemĂŠnyezĂŠst. Neumann ErnĹ, TemesvĂĄr fĹrabbija arrĂłl beszĂŠlt, hogy az Ăśkumenizmus a keresztĂŠny egyhĂĄzak kĂśzeledĂŠsĂŠt szolgĂĄlja, de valamennyi egy kĂśzĂśs tĂśrzsĂśn, a zsidĂł vallĂĄson sarjadt Ăşj hajtĂĄs. /Pataki ZoltĂĄn: A felekezet- ĂŠs etnikumkĂśzi megbĂŠkĂŠlĂŠsĂŠrt. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 1./1999. februĂĄr 4.
A Duna TelevĂziĂł ĂĄltal tavaly Ĺsszel meghirdetett kĂśnyvgyĹąjtĂŠsi akciĂł sorĂĄn 1060 adomĂĄnyozĂł hozzĂĄvetĹlegesen 180 ezer kĂśtetet juttatott el a gyĹąjtĹhelyekre. A kĂśnyveket a Szeptember vĂŠgĂŠn cĂmmel kĂśzzĂŠtett felhĂvĂĄsnak megfelelĹen a vajdasĂĄgi, bĂĄnĂĄti ĂŠs erdĂŠlyi szĂłrvĂĄnyfalvakba szĂĄllĂttatjĂĄk el. Az adomĂĄnyoknak kĂśszĂśnhetĹen teljes alapkĂśnyvtĂĄrat ĂĄllĂthatnak Ăśssze kĂŠt lerombolt szlavĂłniai falu, KĂłrĂłgy ĂŠs SzentlĂĄszlĂł ĂŠpĂźlĹ mĹąvelĹdĂŠsi hĂĄza szĂĄmĂĄra. Az ĂśsszegyĹąlt kĂśnyvek csaknem felĂŠt magĂĄnszemĂŠlyek, mĂĄsik rĂŠszĂŠt kĂśnyvkiadĂłk ĂŠs intĂŠzmĂŠnyek, fĹkĂŠppen iskolĂĄk ajĂĄnlottĂĄk fel. A Duna TelevĂziĂł Ăśsszesen 1,2 milliĂł forint ĂŠrtĂŠkben adomĂĄnyozott lexikonokat ĂŠs szĂłtĂĄrakat. A kĂśtetek feldolgozĂĄsĂĄt, osztĂĄlyozĂĄsĂĄt a Pro Hungaris alapĂtvĂĄny vĂŠgzi, amely vĂĄrhatĂłan ĂĄprilis vĂŠgĂŠre fejezi be munkĂĄjĂĄt. A mostani akciĂłban kĂŠtszer annyi kiadvĂĄny gyĹąlt Ăśssze, mint 1995-ben, amikor a kĂĄrpĂĄtaljai iskolĂĄk megsegĂtĂŠsĂŠt kezdemĂŠnyezte a Duna TelevĂziĂł. /LezĂĄrult a Duna TV kĂśnyvgyĹąjtĂŠsi akciĂłja. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 4./1999. februĂĄr 25.
NagyvĂĄradon bemutattĂĄk a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg hetedik kiadvĂĄnyĂĄt: Hol sĂrjaink domborulnak - Partiumi temetĹk. A kĂśnyv vĂĄlogatĂĄst tartalmaz az 1997 szeptemberĂŠben Biharon megtartott honismereti konferencia elĹadĂĄsaibĂłl. /Partiumi temetĹk. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 25./1999. mĂĄrcius 9.
Jan. 15-16-ĂĄn tartottĂĄk KolozsvĂĄron a Civil szfĂŠra az ezredfordulĂłn: lehetĹsĂŠgek ĂŠs kihĂvĂĄsok cĂmmel a civil szervezetek orszĂĄgos talĂĄlkozĂłjĂĄt. Itt hangzott el DukrĂŠt GĂŠza beszĂĄmolĂłja: Honismereti kutatĂĄsok a Partiumban. A Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg 1993. mĂĄj. 19-ĂŠn alakult meg, vĂĄzolta fel a mĂşltat DukrĂŠt GĂŠza. A bizottsĂĄgnak jelenleg 68 tagja ĂŠs hat tĂĄrsult szervezete van. CĂŠlkitĹązĂŠseik kĂśzĂśtt szerepel a mĹąemlĂŠkek feltĂĄrĂĄsa, ĂśsszeĂrĂĄsa, katalĂłgus ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsa, mĹąemlĂŠkek restaurĂĄlĂĄsa, a Partium folyĂłirat ĂŠs a Partiumi FĂźzetek sorozatĂĄnak kiadĂĄsa, tĂĄblaavatĂĄsok, elĹadĂĄsok, honismereti tĂĄborok szervezĂŠse. Ăvente kĂŠtszer megrendezik a partiumi honismereti konferenciĂĄt. Meghirdetett pĂĄlyĂĄzataikra sok ĂŠrtĂŠkes dolgozat, tanulmĂĄny ĂŠrkezik. Ezek nagy rĂŠsze hiĂĄnypĂłtlĂł helytĂśrtĂŠneti munka. A Partium honismereti kiadvĂĄnynak indulĂĄsĂĄtĂłl, 1994-tĹl tizenhĂĄrom szĂĄma jelent meg. A bizottsĂĄg sajĂĄt kiadvĂĄnya az 1997-ben megjelent NagyvĂĄrad vĂĄrosismertetĹ /PĂŠter I. ZoltĂĄn ĂŠs DukrĂŠt GĂŠza munkĂĄja/. A Partiumi FĂźzetek helytĂśrtĂŠnetek, mĹąemlĂŠkek ismertetĹi. A bizottsĂĄg tagjai a Varadinum-ĂźnnepsĂŠgek szervezĹi kĂśzĂśtt vannak. TĂśbb emlĂŠktĂĄblĂĄt avattak, ezek kĂśzĂśtt volt 1993-ban Szent IstvĂĄn tiszteletĂŠre Szentjobbon, 1995-ben Szent LĂĄszlĂł tiszteletĂŠre NagyvĂĄradon, a vĂĄrtemplomban, 1997-ben Aradon LĂłczy Lajos fĂśldrajztudĂłs emlĂŠkĂŠre. /DukrĂŠt GĂŠza: Honismereti kutatĂĄsok a Partiumban. = Partiumi KĂśzlĂśny (NagyvĂĄrad), mĂĄrc. 9. - IX. ĂŠvf. 2. sz./1999. ĂĄprilis 24.
Minden tavasszal megrendezi a BĂĄnsĂĄgi Magyar Napokat az RMDSZ Temes megyei szervezete ĂŠs a TemesvĂĄri Magyar NĹszĂśvetsĂŠg, melyet idĂŠn ĂĄprilis 24. ĂŠs mĂĄjus 4. kĂśzĂśtt tartanak. A rendezvĂŠnysorozat BartĂłk BĂŠla emlĂŠkkoncerttel indul. A tovĂĄbbi mĹąsorok kĂśzĂśtt szerepel NagyszalontĂĄn SzĂŠkely LĂĄszlĂł emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄsĂĄnak megnyitĂĄsa, Aradon a temesvĂĄri Csiky Gergely SzĂnhĂĄz ĂŠs a szegedi szĂnhĂĄz vendĂŠgjĂĄtĂŠka. Lesz TemesvĂĄron Magyar BĂĄl, melynek teljes bevĂŠtelĂŠt a BartĂłk BĂŠla AlapĂtvĂĄny javĂĄra ajĂĄnlottĂĄk fel. TemesvĂĄron a temesvĂĄri magyar bĂĄbjĂĄtszĂł kĂśrĂśk adnak mĹąsort. MĂĄjus 2-ĂĄn TemesvĂĄron, a Csiky Gergely SzĂnhĂĄzban a bĂĄnsĂĄgi hagyomĂĄnyĹrzĹ egyĂźttesek lĂŠpnek fel. /BĂĄnsĂĄgi Magyar Napok. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 24./1999. ĂĄprilis 24.
A BĂĄnsĂĄgban az egyetlen magyar nyelvĹą hetilap, a TemesvĂĄron megjelenĹ Heti Ăj SzĂł is olvashatĂł mĂĄr az Interneten, a https://www.ujszo.saratoga.ro cĂmen, a lap elektronikus postacĂme pedig: ujszo@saratoga.ro, tudĂłsĂtott a RomĂĄniai Magyar SzĂł. Egy ideje a SzatmĂĄr megyei magyar napilap, a SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg is fenn van a vilĂĄghĂĄlĂłn, lapszĂĄmai a kĂśvetkezĹ Internet-cĂmen ĂŠrhetĹek el: https://www.hhrf.org/frissujsag, e-mail cĂme pedig: szfu@multiarea.ro. /Heti Ăj SzĂł az Interneten. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 24-25./1999. ĂĄprilis 27.
Megjelent KovĂĄch GĂŠza aradi tĂśrtĂŠnĂŠsz, nyugalmazott tanĂĄr A BĂĄnsĂĄg demogrĂĄfiai ĂŠs gazdasĂĄgi fejlĹdĂŠse (1716-1848) cĂmĹą monogrĂĄfia a CsongrĂĄd Megyei LevĂŠltĂĄr DĂŠl-AlfĂśldi ĂvszĂĄzadok cĂmĹą sorozatĂĄnak tizenegyedik kĂśtetekĂŠnt. A kĂśzhiedelemmel ellentĂŠtben BĂĄnsĂĄg Ăşjabb keletĹą fogalom, csak 1716 utĂĄn alakult ki. A kialakult hĂĄrom vĂĄrmegye, KrassĂł-SzĂśrĂŠny, Temes ĂŠs TorontĂĄl terĂźletĂŠn az elnĂŠptelenedett terĂźleteken a nĂŠmeteken kĂvĂźl letelepedtek magyarok, krassovĂĄnok, romĂĄnok, szerbek, franciĂĄk ĂŠs horvĂĄtok. A betelepĂtĂŠsek folytak mĂŠg a mĂşlt szĂĄzad elsĹ felĂŠben is. Kialakult a BĂĄnsĂĄg rendkĂvĂźl tarka nemzetisĂŠgi kĂŠpe, amelyet - rĂŠszben - a mai napig megĹrzĂśtt. /Ujj JĂĄnos: MonogrĂĄfia a BĂĄnsĂĄgrĂłl. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), ĂĄpr. 27./1999. mĂĄjus 4.
A "BĂĄnsĂĄgi, Vaskapui ĂŠs a vilĂĄg mĂĄs tĂĄjain ĂŠlĹ romĂĄnok Astra Romana SzĂśvetsĂŠge" temesvĂĄri szervezete felhĂvĂĄssal fordult RomĂĄnia elnĂśkĂŠhez, a parlament kĂŠt hĂĄzĂĄnak elnĂśkeihez, a miniszterelnĂśkhĂśz, ĂŠs a kĂźlĂźgyminiszterhez, kifejezve aggodalmĂĄt a kelet-szerbiai Timok vĂślgyĂŠben ĂŠlĹ romĂĄnok helyzete miatt, a jelenlegi jugoszlĂĄviai konfliktus kapcsĂĄn. A levelet Nicolae Corneanu, BĂĄnsĂĄg ortodox mitropolitĂĄja mint tiszteletbeli elnĂśk ĂŠs Cristea Sandu Timoc, a szĂśvetsĂŠg fĹtitkĂĄra ĂŠs a szerbiai fiĂłkszervezet tiszteletbeli elnĂśke ĂrtĂĄk alĂĄ. Ebben a Timok vĂślgyĂŠben ĂŠlĹ romĂĄnok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a romĂĄn sajtĂł ahelyett, hogy jĂśvĹbeni sorsukkal is foglalkozna, paradox mĂłdon inkĂĄbb tĂśrĹdik a szerb Ăźggyel, mint a romĂĄnsĂĄg helyzetĂŠvel. A szĂśvetsĂŠg a "Srpska Rec" c. statisztikai ĂŠvkĂśnyv 1996 mĂĄjusi kiadĂĄsĂĄra hivatkozik, amely szerint Kelet-SzerbiĂĄban 1.100.000 vlah (olĂĄh, azaz romĂĄn) ĂŠl, tehĂĄt Ĺk kĂŠpezik SzerbiĂĄban a mĂĄsodik legnagyobb lĂŠlekszĂĄmĂş etnikai kĂśzĂśssĂŠgĂŠt a szerbek utĂĄn. A felhĂvĂĄsban olvashatĂł, hogy "az embertelen ĂŠs erkĂślcstelen bĂĄnĂĄsmĂłd, amelynek ki vagyunk tĂŠve, sĂşlyosabb mĂŠg annĂĄl is", mint amit a koszovĂłi albĂĄn kisebbsĂŠgnek kell elszenvednie. A romĂĄn parlamentnek ki kellene hasznĂĄlni a jelenlegi egyedĂźlĂĄllĂł, tĂśrtĂŠnelmi lehetĹsĂŠget." A vajdasĂĄgi romĂĄnok kĂŠrĂŠse: "legalĂĄbb az anyaorszĂĄg nyĂşjtson felĂŠnk testvĂŠri jobbot". /Szerbiai romĂĄnok panasza. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 3./