Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 219 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 211-219

Helymutató: Pécs

2001. augusztus 21.

A Kárpát-medence népművészetének, hagyományainak és népi kismesterségeinek ünnepét, a Millenniumi Sokadalom című a határokon is átnyúló rendezvény záró programjai aug. 17-én, a budapesti Hősök terén kezdődtek. A négynapos kulturális eseménysorozat a Szent István királyról való megemlékezés mellett a népművészek, népzenészek, néptáncosok, népi játékkészítők, az utcaszínházak és a magyar konyha mestereinek találkozója volt. Az idei sokadalmat a tavalyinál több helyszínen rendezték meg, így Szentendrén, Diósgyőrött, Abádszalókon, Tatán, Gyulán, Pécsett, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Zentán is bemutatták az ezeréves magyar kultúra örökségeit, kincseit. - Erdély-szerte megemlékeztek István királyról, így Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszentkirályon. Csíkszeredában például a rendszerváltás óta először ünnepelték meg Szent István-napját. A rendezvény a belvárosi katolikus plébániánál kezdődött, volt szabadtéri néptáncelőadás és rockkoncert, este pedig irodalmi est a Szakszervezetek Művelődési Házában Ferenczes István költő és Molnár Vilmos író részvételével. /Ünnepségek Zentától Csíkszentkirályig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2001. szeptember 6.

Pannon Magyar Ház nyílik Pécsett, amely a környező országok magyarjait segíti információval, kulturális rendezvényekkel és szálláshelyekkel. A ház információs központ, találkozási pont lehet a barátok, rokonok számára: sok szomszédos országbeli magyar fiatal tanul Pécsett, könyvtár, számítógép, e-mail cím, fax áll rendelkezésükre a hallgatóknak és az otthoniaknak. A belvárosi házat a Baranya Megyei Önkormányzat átadta az alapítványnak. A Pannon Magyar Házat a hét környező ország magyar szervezeteinek és a szomszédos dunántúli megyék képviselőinek jelenlétében avatják fel. /G. T.: Pannon Magyar Ház Pécsett. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2001. október 6.

Felavatták a határon túli magyarok felsőfokú tanulmányait támogató pécsi Márton Áron Szakkollégium felújított diákotthonát. A már működő budapesti, szegedi és pécsi, valamint a novemberben elkészülő debreceni szakkollégium alkotta új hálózat annak a kormányzati programnak a részeként valósult meg, melynek keretében közel ötezerrel bővítik a kollégiumi férőhelyek számát. /Szakkollégium határon túli diákoknak Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2001. október 9.

Tizenegy év után Kolozs és Baranya megye újra felvette a kapcsolatot, melynek története 1990-ig nyúlik vissza, amikor a két város, Kolozsvár és Pécs után a megyék is testvérkapcsolatot hoztak létre, de az együttműködési szándék kimerült a szerződés aláírásával. Okt. 8-án a Megyei Tanács meghívására Kolozsvárra látogatott a Baranya megyei önkormányzat alelnöke, valamint Minorics Marianna Tünde, a Határon Túli Magyarságért Alapítvány művészeti vezetője. Megegyezés született, hogy a két megye a következő területeken fog majd együttműködni: ipari park, oktatás - beleértve a közép- és felsőoktatást -, turizmus, közös európai projektek, kultúra, a civil szervezetek közötti kapcsolatok, vásárok és kiállítások. Pécsett egy hónapja megnyílt a Pannon Magyar Ház, mely a határon túli magyarságot szolgáló információs és szolgáltató házként kíván jelen lenni. /Köllő Katalin: Közös európai projektek Felújította a kapcsolatot Kolozs és Baranya megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2001. október 9.

2001. október 11.

Kolozsváron felavatták a magyarországi Agora információs irodahálózat kolozsvári fiókját. Horváth Tamás főigazgató ismertetése szerint a Márton Áron Szakkollégium a magyar oktatásügyi minisztérium háttérintézménye, amely otthont ad a határon túli magyar diákságnak. Három fő célja van: biztosítani a határon túli ösztöndíjas hallgatók tanulmányaihoz szükséges feltételeket, az ott tanuló diákokat az otthonmaradásra bírni, ugyanakkor állandó információáramlást teremteni a magyarországi és határon túli oktatási rendszer közt. Budapest után, szeptember 11-én Szegeden, okt. 1-jén Pécsen, november 24-én Debrecenben nyílik meg a Márton Áron Szakkollégium. Az Agora Irodahálózat elsősorban az információ áramlását segíti. Az ifjúságot az Agora Juventus tájékoztatja, míg az ösztöndíj-lehetőségeket az Agora Stúdiumtól lehet megtudni. A diákturizmussal, a hírszolgálattal, a magyar-magyar kapcsolattal az Agora irodának külön fiókja foglalkozik. Az információikat a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Oktatásügyi Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, valamint az Ifjúsági Sportminisztériumtól kapja. Az Agora Irodahálózat megpróbált minden nagyobb határon túli, magyarlakta területen irodát szervezni. Erdélyben Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működik irodája. /Máté Erzsébet: Magyar ifjúsági tájékoztatási iroda nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2001. október 11.

2001. október 30.

Okt. 26-28-án, három napon át emlékeztek Reményik Sándor költőre halálának hatvanadik évfordulóján, az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület Kolozsvárról, valamint az óradnai Reményik Sándor Tanulmányi Ház szervezésében. A Kolozsváron lezajlott koszorúzási ünnepséget másnap Óradnán versmondó vetélkedő követte, melyen húsz, határon túli és hazai diák vett részt. A költő különös kötöttséget érzett Óradna és Borberek iránt, ahol többször is időzött. Ez a vidék a csángó települések sorsára jutott: vallásukban megmaradtak ugyan, de nyelvüket lassan elveszítették. Ezért is fontos az a nyelvápoló, nyelvfejlesztő mozgalom, melyet a Bauer házaspár a helyi katolikus egyházzal közösen indított el és ápol mai napig is ezen a vidéken. Felavatták a borbereki katolikus kápolna oldalára elhelyezett emléktáblát. Az emléktáblát több egylet és magánszemély koszorúzta meg, így az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Beszterce Művelődési Alapítvány, a besztercei RMDSZ, a debreceni református kollégium tanári küldöttsége, Pécs város képviselői, a Magyar Írószövetség, az óradnai római katolikus plébánia, a Reményik Sándor ház, a Caritas Nőegylet és a kolozsvári Reményik Sándor Egyesület. Az ünnepség irodalmi konferenciával folytatódott. A felszólalók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tüskés Tibor pécsi irodalomtörténész, Lászlóffy Csaba és Molnos Lajos. Márk Attila brassói zeneszerző adta elő hat dalát, melyet a költő verseire írt. A versmondó verseny résztvevői értékes könyvjutalomban részesültek. /Horváth Gyöngyvér: Reményik Sándorra emlékeztek Radnaborbereken és Óradnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2001. október 30.

2002. július 23.

A Kárpát-medencei magyar nagycsaládok találkozóját Pécsett tartották meg az idén. Az immár ötödik alkalommal megrendezett esemény főszervezője a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, mely kétévenként tartja meg ezeket a találkozókat. A megjelentek között akadt tizenhárom gyermekes család is. Erdélyt a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, bélafalvi, nyárádszeredai és nagyváradi nagycsaládosok képviselték. /Ferenczi Róbert: Nagycsaládosok találkozója. Egy tizenhárom gyerekes család is eljött. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2002. szeptember 24.

Szept. 21-én Szovátán Reményik Sándor emlékünnepséget rendezett az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány és a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület. Negyedik alkalommal került sor ilyen rendezvényre. Kezdődött Kolozsváron, rá egy évre Borberek-Óradna volt a színhely, ezt követte Pécs városa és most Szováta adott otthont az emlékezőknek. Az előadók között volt Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője. Reményik Sándor kultuszáról, valamint Reményik és az ifjúság kapcsolatáról értekeztek. Régen vonzott ilyen teltházat irodalmi műsor Szovátán. /S. Muzsnay Magda: Reményik Sándorra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

1998. október 25.

Lennert Géza, a Jó Pajtás /Újvidék/ igazgatója elmondta, hogy jelenleg ez az egyetlen hetente megjelenő magyar gyermeklap a Kárpát-medencében. A Jó Pajtás a hatvanas években 25 ezer példányban jelent meg, a háború, az elvándorlás és a pénztelenség miatt jelenleg 5500 a példányszáma. A lap öt évtizede létezik, elődje, a Pionírújság, melynek első száma 1947. jan. 1-jén látott napvilágot. A lap állami támogatása a hajdani 40-50 %-osról 2 %-ra csökkent, ezért privatizálni kellett a gyermeklapot. Pécsett tartották meg a okt. 14-18-a között a Határon Túli Magyarok 7. fesztiválját, ennek keretében megszervezték a Magyar gyermeklapok a Kárpát-medencében című konferenciát. Kárpátalján az Irka /Beregszász/ című gyermeklapot egy házaspár készíti önszorgalomból, Erdélyben több gyermeklap van: Kolozsváron a Napsugár, Szivárvány, Diákabrak, Nagyváradon a Szemfüles /Corvin Kiadó/, Sepsiszentgyörgyön a Cimbora. Szlovákiában a Tábortűz, Horvátországban a Barkóca, amely a nagy kihagyásokkal napvilágot látó Új Képes Újság melléklete, Szlovéniában az Ifi gyermeklap él, az utóbbi a Népújság melléklete. /Magyar Szó (Újvidék), okt. 25./ A felsorolás nem teljes, Vajdaságban például létezik az Útitárs - keresztény gyermeklap, főszerkesztője Utasi Jenő plébános, felelős szerkesztője Cseh Mária. Az Útitárs III. évfolyamának 8. száma októberben jelent meg. Ebben a számban jelezték, hogy cserkészrovat indul a folyóiratban. Ugyancsak az Útitársban olvasható, hogy a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség tisztjei október elején táboroztak Horgoson, a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. /Útitárs (Tóthfalu), október/

2003. április 10.

A nagyváradi színház magyar társulatát, a Szigligeti Társulatot tizenegy magyarországi teátrummal együtt meghívták a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, ahol Móricz Zsigmond Rokonok című drámáját fogják eljátszani, Bodolay Géza rendezésében. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat igazgatója szerint az utóbbi időben azok a társulatok, azok az előadások értek el folyamatosan sikereket, amelyek az alternatív színjátszás felé tájékozódtak. Elsősorban Kolozsvár, a gyergyói Figura Stúdió, de Sepsiszentgyörgy és Temesvár is. Úgy ítélték meg, hogy Várad a maga hagyományos színjátszásával nem "ütőképes", nem korszerű, nem odavaló. Mostani előadásuk hagyományos színház, és mégsem az, egy kissé groteszkbe forduló, de összességében móriczi előadás. /Szilágyi Aladár: Pécs vendége: a Szigligeti Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2003. április 11.

Ápr. 5-én, Pécsett tartották meg a Gordiusz matematika tesztverseny döntőjét, amelyre a Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Főgimnázium két tanulója kapott meghívást. Magyarország, valamint Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék magyar tannyelvű középiskoláiból 188 tanuló vett részt ezen a versenyen, Szathmári Balázs Pécs Megyei Jogú Város különdíjában részesült - a határon túli versenyzők közül ő érte el a legjobb eredményt évfolyamában. /Kovács Béla tanár, Kölcsey Ferenc Főgimnázium: Szathmári Balázs különdíjat kapott a Gordiusz matematika-verseny döntőjén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./

2003. április 11.

2003. május 28.

Drescher J. Attilát, a pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának vezetőjét bízták meg a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetésével - írta a Magyar Nemzet május 20. száma SZDSZ-es váltás a szakkollégiumban címmel. A határon túli magyar hallgatók budapesti diákotthonának előző főigazgatója Horváth Tamás volt, akinek hároméves megbízatása idén április közepén járt le. Az Oktatási Minisztériumban (OM) elégedettek voltak Horváth szakmai munkájával, ennek ellenére új pályázata sikertelen maradt. Drescher - aki 1998-ban SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt - OM-támogatásának hírére április 7-én a MÁSZ munkatársai levelet írtak Magyar Bálint miniszternek és az összes államtitkárnak, melyben a bizottság javaslatának felülvizsgálatát kérték. A szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is levelet küldött az OM-be, melyben kifogásolták, hogy nem kérdezték meg a véleményüket. A vezetőváltás hírére néhány nap alatt összesen kilencven határon túli szakmai szervezet és több közéleti személyiség juttatott el ajánlást a minisztériumba, amelyben Horváth főigazgatót támogatták. A MÁSZ 1991 óta működik. A budapesti diákotthonban 900 teljes és 120 részképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató lakik. Horváth Tamás munkája nyomán Szegeden, Pécsen és Debrecenben is beindult a kollégiumi képzés. A döntés mögött személyes, politikai indítékok állnak: az RMDSZ csúcsvezetése nem kedvelte az OM előző közigazgatási államtitkárát, s a jelenlegi főigazgatót az államtitkár egykori közeli munkatársának tartják. Az is köztudott, hogy az RMDSZ az OM politikai államtitkárságára beültette emberét, határon túli ügyekben való tanácsadás céljával, Szatmári Ildikót (Markó Béla egykori tanácsadójának, a pár évnyi bukaresti pártszolgálat után Budapestre költözött és újabban Erdély-szakértő médiaemberként fel-feltünedező Szatmári Tibornak a felesége). Úgy tudják, hogy az OM Határon Túli Magyarok Főosztályán már semmi sem történik Szatmári Ildikó bólintása nélkül, s a Márton Áron Szakkollégium megregulázása után jelenleg az Apáczai Közalapítvány van terítéken, ahol már sikerült elérnie, hogy az alapítvány kuratóriumi elnökének hiányában ő hozza meg a döntéseket. /Jól dolgozott, de Markóék nem szerették. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

2003. június 20.

Elhunyt Erdély legidősebb papja, Elekes Dénes /Székelyudvarhely, 1901. nov. 14. - Pécs, 2003. jún. 2./ Három évig káplánként működött Csíkszentsimon-Csatószegen, majd Székelyudvarhely-Szombatfalván. Amikor a bukovinai székely falu, Istensegíts egyháztanácsa Gyulafehérvárra jött székely "papocskát" kérni, Majláth püspök megengedte, hogy Elekes Dénes káplánt meggyőzzék, menjen velük. Elekes Dénes atya vállalta a meghívást. 1928-ban jelentkezett Istensegíts faluban. Velük együtt vándorolt ki Bácskába 1941-1942-ben, velük együtt menekült tovább 1945-ben Baranyába, a pécsi egyházmegyébe. Kalaznó faluban (Szekszárd mellett) telepedett le 250 istensegítsi hívével. Elekes Dénes atya élete 1928-tól haláláig egybeforrott a bukovinai székelyek sorsával. Az ínséges körülmények között gazdálkodással segítette ki magát. Sohasem kért elbocsátót Erdélytől, mindig erdélyi (azaz 1932-től gyulafehérvári) egyházmegyés maradt. Végül a Pécs melletti egyházi Szent Lőrinc Gondozóotthonban talált nyugalmat. Itt élte meg "acélmiséjét" is (75 évi papság 2000-ban!). Meghagyása szerint Kalaznón temették édesanyja sírjára június 13-án. A gyászmisét a község főterén Mayer Mihály pécsi megyés püspök és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek együttesen vezették, a temetési szertartást is. A Magyarországi Bukovinai Székely Szövetség elnökei, tagjai énekkel, beszédekkel búcsúztak szeretett lelkipásztoruktól. /Dr. Jakubinyi György: 102 évesen meghalt Erdély legidősebb papja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2003. június 20.

2003. augusztus 5.

Aug. 3-án megnyílt a IV. Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem Pécsett, amelynek keretében 16 országból érkezett, mintegy 80 fiatal egy hónapon át ismerkedhet a magyar nyelvvel és kultúrával. A nyári egyetemet Lénárd László, a Pécsi Tudományegyetem rektora nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: a magyar nyelv 2004 májusától az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik majd, ezzel jelentősége felértékelődik Európában. /Külföldiek magyarul tanulnak Pécsett. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2003. szeptember 9.

Művészi pályája 40. esztendejében a bécsi operaház számára tervez díszleteket Jecza Péter Temesvárott élő és alkotó kiváló szobrászművész. 1963-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A művészt az 1950-es években tehetségkutatók fedezték fel Sepsiszentgyörgyön. Tanárai, diáktársai s jómaga is biztosra vették, hogy diplomaosztáskor gyakorlatvezetőnek, tanársegédnek tartják vissza a kolozsvári művészeti akadémiára. Azonban érvényesíteni kellett a numerus clausust. A főiskola szobrászati tanszékén abban az időben a hivatalos megítélés szerint még túlságosan sok magyar nemzetiségű tanár oktatott. A tanintézet akkori rektora Jecza értésére is adta, hogy még egy magyart nem alkalmazhatnak a szobrászati katedrára. Jecza Pétert a Temesvári Tanárképző Főiskola rajzkarára nevezeték ki. Később egy tollvonással megszüntették a rajztanárképző fakultást, akkor Jecza a műegyetem építészeti karán tanított formatant, majd az Afrikából, a "harmadik világ" régióiból érkezett diákjelölteket készítette fel, később pedig műszaki rajzot tanított a politechnikum gépészeti karán. Az 1989-es változásokat követően a temesvári Nyugati Tudományegyetem keretében megalakult a képzőművészeti kar: Jecza Péter immár több mint tíz éve a szobrászati tanszék professzora. A Romániában életbe léptetett törvények miatt 64. életévében Jecza Péter, a nemzetközi hírnevet szerzett szobrászművész és művésztanár arra kényszerült, hogy beiratkozzon a doktorátusra. Egyébként a 2004-2005-ös tanévtől már konzultáns tanárként sem oktathatna az egyetemen. A doktorjelölti státus ellenben automatikusan feljogosítja arra, hogy a továbbiakban is diákcsoportokat és mesterkurzusokat vezessen. 2003 nyarának elején Jecza Péter sikeresen felvételizett s a doktorándusok sorába lépett. Ha minden jól megy, 3-4 év múltán már oklevéllel, pecsétes papírral is igazolhatja, hogy a szobrászművészet doktora. Dolgozatában saját műveit készül bemutatni, leírni, szavakban is értelmezni. Nagyon sok hazai és külföldi városban rendezett egyéni tárlatot az elmúlt negyven év során. Ellenben Budapesten csak 2003-ban mutatta be először önállóan műveit: Románia budapesti Művelődési Központjában szerepelt egy magvas válogatással, majd a Rákóczi úti Árkád Galériában mutatta be bronzszobrait. 2003 nyarának elejétől Jecza Péter házában, amely egyúttal a családja által életre hívott Triade Interart Alapítvány székhelye is, alkotásainak állandó jellegű gyűjteményes tárlata fogadja az érdeklődőket. A ház előtti téren a Németországban élő bánsági származású szobrászművész, Ingo Glass köztéri alkotásának ünnepélyes leleplezésével hivatalosan fölavatták Temesvár első szoborparkját. A szoborparkban más művészek munkái is láthatók. Az Aradon élő és a temesvári képzőművészeti fakultáson oktató Kocsis Rudolfnak a szoborparkba szánt kompozícióját ősszel avatják fel, amikor sor kerül majd a Pécsett doktorált szobrászművész Tárgy és szobrászat című disszertációja román nyelvű fordításának bemutatójára is. A könyv a Triade Interart Alapítvány kiadásában látott nyomdafestéket. Jecza Péter bemutatja kortársai, valamint a fiatal művészek alkotásait is. Jó néhány sikerült hangversenynek, eszmecserének és tudományos szimpóziumnak is hajlékot nyújtott az elmúlt hónapokban a Jecza-ház. /Szekernyés János: Kortárs szobrászatunk legsikeresebb alkotóegyénisége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./

2003. szeptember 24.

Szept. 19-21. között Kolozsvári Kulturális Napokat tartottak Pécsett, a testvérvárosi kapcsolat jegyében. Az EMKE Pécs-Baranya Társasága által szervezett eseményen fellépett a Tarisznyás Együttes, találkozót tartottak a kolozsvári Korunk és a pécsi Jelenkor irodalmi lap munkatársai, a Barabás Miklós Céh két művészének, Károlyi Zöld Gyöngyi textilművész, illetve Sípos Zoltán grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás, előadóesettel lépett fel Boér Ferenc színművész, és bemutatták a várost fényképeken, illetve filmszalagon is. Októberben a pécsieket várják Kolozsvárra. Dr. Kötő József kiemelte, hogy a találkozón bebizonyosodott: Kolozsvár továbbra is magyar értékalkotó szellemi műhely. Mindaz, ami a város művelődési életében történik, méltán beilleszthető az egyetemes magyar szellemi körforgásba. /Sándor Boglárka Ágnes: Kulturális kapcsolatok Pécs és Kolozsvár között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2003. szeptember 24.

2003. november 26.

Murvai Lászlóval, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetőjével az élen egy héten át Pécs vendégei voltak az erdélyi magyar tanügyi vezetők, méghozzá ama továbbképzési program keretében, amelyet a két ország szakminisztériumai fogadtak el. A közös megállapodás értelmében az utaztatást a román oktatási tárca, a szállás és az előadások költségeit a magyar fél állta. Kónya László, Szatmár megye főtanfelügyelő-helyettese közölte, az előadások elsősorban az iskolaszervezés, -irányítás és a felmérési problémák témaköréhez csoportosultak, mindent az EU-s követelmények szerint tárgyalva. Az egy hetes tanácskozás külön erőssége, hogy több olyan iskolában jártak, ahol már gyakorlati eredményeken mutathatták be az előadásokban megfogalmazott kívánalmakat. /(Sike Lajos): Pécsett tanultak az erdélyi magyar tanügyi vezetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2003. november 26.

2003. december 8.

Dec. 6-án Aradon, a Jelen Házban ünnepség keretében átadták az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) 2003-as irodalmi díjait, melyek az erdélyi magyar irodalom legjobb ez évi alkotásait jutalmazzák. A 2000 euró értékű Méhes György-nagydíjat Király László kapta életművéért és a Madarak árnyéka című kötetéért (Kriterion Kiadó, Kolozsvár), míg az 1000 euró értékű Méhes György-debütdíjat Páll Zita a Milyen fej varródhat az ex-macska nyakához című kötetéért (Erdély Híradó Kiadó, Kolozsvár). Az Irodalmi Jelen Prózadíjat Márton László nyerte el Testvériség című trilógiájáért (Jelenkor Kiadó, Pécs), az Irodalmi Jelen Költészeti Díjat pedig Szőcs Géza Az allegóriás ember című kötetéért (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad). Az Irodalomtudományi Díjat Bíró Béla kapta A füst árnyéka című kötetéért (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda). A most alapított, az E-MIL barátainak járó Szindbád-díjat Mircea Dinescunak ítélték oda. Beszédet mondott Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Böszörményi Zoltán házigazda, Kötő József, az EMKE elnöke és Lakatos Mihály, az NKÖM főosztályvezetője. /Sántha Attila, az E-MIL ügyvezetője: 2003-as erdélyi irodalmi díjak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1997. október 12.

Vasárnap, okt. 12-én Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatásügyi miniszter Kolozsvárra utazott, hogy megnyissa a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Max Weber Szociológiai Szakkollégium és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közös szabadegyetemét a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az egyhetes szabadegyetem főbb témái: informatika és az új kommunikációs stratégiák szerepe a közép- és kelet-európai demokráciák kiteljesítésében, nacionalizmus, kisebbségek és etnikumok. A megnyitón Ion Catamaru művelődésügyi minisztert Kelemen Hunor államtitkár képviselte. Bretter Zoltán SZDSZ-képviselő beszélt az évente Pécsett megrendezett szabadegyetemről. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Hetedszer rendezik meg ezt az előadássorozatot Nyílt társadalom és barátai címen. A nyílt társadalomban a véleménycsere kötelező, és a másság tiszteletben tartására épül fel. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

1997. november 29.

Nov. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Pro Juventute Egyesület és a Megyei Művelődési Felügyelőség szervezésében került sor a kolozsvári Sportcsarnokban a hagyományos szüreti bálra. A mintegy 3000 résztvevőt vonzó eseményen első ízben vett részt Markó Béla szövetségi elnök. A rendezvényen jelen volt Kelemen Hunor művelődési államtitkár, Székely István ügyvezető alelnök, az ÜE Önkormányzati Főosztályának vezetője, Buchwald Péter alprefektus, Boros János, a megyei szervezet elnöke, továbbá Pécs testvérváros önkormányzatának több képviselője. A szüreti bál - a hagyományokhoz híven - alkalmat adott a politikai történések oldott hangulatú áttekintésére is, és ennek során a szövetségi elnök a koalíciós egyeztetések, illetve a parlamenti munka humoros vonatkozásait elevenítette fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 2., 1166. sz./

2002. február 11.

Kárpátaljai és erdélyi magyar festőművészek tárlata nyílt Pécsett, a Határon Túli Magyarokért Alapítvány által létrehozott Pannon Magyar Házban. A négy Kárpát-medencei művész alkotásainak február végéig látható pécsi kiállításán bemutatják a fiatalon elhunyt erdélyi alkotó, Molnár Dénes munkáit. Fő művei közé tartozik a szászrégeni református templom százhetven festett mennyezeti kazettája, s megörökítette a művész a székelyföld templomait, Erdély várait és jelentős műemlékeit is. A kárpátaljai Tiszaújlakon élő Kolozsvári László a klasszikus realista magyar festészet hagyományainak folytatója. Az Ungváron élő Magyar László festőművész és a kárpátaljai Szürtén élő Tóth Lajos festőművész-grafikus, a Kárpátaljai Magyar Képző-és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke is kiállított. /Kárpát medencei festők tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 211-219