udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2353
találat
lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 2341-2353
Helymutató:
Temesvár
2002. október 21.
Okt. 20-án ünnepi istentisztelettel emlékeztek a temesvári református templom avatásának százéves évfordulójára. Ünnepi köszöntőt mondott Bányai Ferenc, a temesvár-belvárosi református gyülekezet lelkipásztora. Tőkés László püspök felidézte a száz év előtti történéseket. Tanulságul Szabolcska Mihályra, a templomépítő nagy elődre emlékezett. Tőkés László püspök szeretetet kért a hívektől az egyház számára, majd elismeréssel méltatta az összefogást. Mint mondta, a Makovecz Imre tervezte Új Ezredév művelődési központ és templom falaiba láthatatlanul beleépül Szabolcska Mihály örökül hagyott szolgáló szeretete. A szolgáló szeretet nyilvánult meg 1989 decemberében is, bizonyságául annak, hogy a temesvári belvárosi református gyülekezet a legmostohább körülmények között is képes megvédeni templomát, lelkipásztorát, hitét, emberi tartását. Szekernyés János helytörténész ismertette a temesvári reformátusság létének s a templom építésének fontosabb állomásait. /Sipos János: Ünnepi istentisztelet a temesvári református templom avatásának százéves évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./2002. október 24.
Lőrincz Károly /sz. Torja, 1928. dec. 12./ részt vett az 1956-os háromszéki eseményekben, az ún. Szoboszlay-per egyik elítéltje. Huszonöt év kényszermunkára ítélték, közel hét évet töltött börtönben, tbc-s betegként, 1964-ben szabadult. Jelenleg Vargyason él. Szoboszlay Aladár aradi plébános elhatározta a romániai magyarságot is képviselő politikai formáció, a Keresztény Munkapárt létrehozását. Szoboszlay Torján meglátogatta Ábrahám Árpád plébánost, itt találkozott Lőrincz Károllyal is. 1957-ben, az ún. Szoboszlay-perben 56 személyt tartóztattak le, köztük Lőrincz Károlyt. A vád: fegyveres felkelés, területi kérdések megoldására irányuló összeesküvés. A Szoboszlay-per 56 vádlottja közül tizenegyet halálra ítélnek, 1958-ban tízet közülük kivégeznek. Temesváron Gajdó Tibor temesi hadbíró, Lőrincz egykori iskolatársa kimondta a súlyos ítéletet a perben. Lőrincz Károly megjárta a börtönöket: Temesvár, Arad, Zsilava, Galac, Botosani, Szamosújvár. Galacon két évet töltött, szörnyű körülmények között. Sétálni tíznaponként vagy kéthetenként vittek ki őket. A kosz miatt állandósult a fertőzéses gyomormenés, sokan meghaltak. A galaci börtönt nyugati nyomásra számolták fel. Botosani-ban harminchatukat zsúfoltak be egy 6 X 6-os cellába. Nyáron iszonyú meleg volt, az egyetlen ablaknyíláson is zsalu volt, az emberi pára lecsapódott a cementen, rossz rongyainkkal merték a vizet a padlóról, tele voltak kiütésekkel, a bőrük felsebzett. Forró ételt kaptak, amit gyorsan el kellett fogyasztani, hogy az edényekből mások is ehessenek. Lőrincz Károly visszaemlékezéseket ír, feljegyzéseket gyűjt, kutat, emléket állít, megemlékezéseken vesz részt, gyűjti az 1956-tal kapcsolatos anyagot. Elégedettséggel tölti el az, hogy sikerült kopjafát állítani a kézdivásárhelyi református temetőben, emlékművet a kivégzetteknek Budapesten, a 301-es parcellában. /Kocsis Cecília: Emberközelben Lőrincz Sándor Károly, volt politikai fogoly. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./2002. október 27.
Október elején ünnepelték a temesvári ferences nővérek rendjük erdélyi letelepedésének 100. évfordulóját. Temesvári házukban négy nemzetiség leányai élnek szeretetben, békében együtt, segítve a temesvári betegeket. A nővérek a temesvári Caritas háziápoló programja keretében dolgoznak, néhány vidéki, Temesváron tanuló lánynak otthont adnak, imacsoportot vezetnek. A kolostoraikból elűzött nővérek a kommunista uralom alatt civilben dolgoztak tovább temesvári, aradi, belényesi, lugosi, lippai, nagyszentmiklósi, szászvárosi kórházakban. A közösségi élet újrakezdésére 1992-ben nyílt lehetőség. A még életben lévő kilenc nővér Temesvárra költözött, ahol 1994-ben létrejött a provincia székhelye. Jelenleg 11 örök- és egy ideiglenes fogadalmas van a zárdában. Három nővér 24 órai állandó gondozást vállalt az idős papok otthonában, ahol a 92 éves Boros Béla c. érsek és a nyugalmazott Kräuter Sebestyén püspök tartózkodik. /Assisi Szent Ferenc leányai. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./2002. október 29.
Száz éve halt meg Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök. Ebből az alkalomból okt. 26-án több színvonalas előadással idézték fel a nagy tudású főpap alakját Nagyváradon, a Posticumban megtartott emlékülésen. Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke ismertette a bíboros művelődéstörténeti szerepét. Tempfli József megyés püspök megköszönte a szervezők munkáját, immár negyedik alkalommal tartanak emléküléseket Nagyvárad tudós püspökeiről. Dr. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Schlauch Lőrinc jogtörténeti és egyházjogi munkásságát mutatta be. Dr. Rencsik István egyház-jogász előadása Nagyvárad bíborosairól beszélt. Fodor József általános helynök kiemelte azt a csodálatos nyelvezetet, amelyet a kardinális beszédeiben használt. A bíboros sokoldalú tevékenysége közé tartozott a könyvtáralapítás is - amelyről Emődi András könyvtáros beszélt -, bár ez nem a váradi, hanem szatmári püspökségének idejére vonatkozott. Schlauch Lőrinc haláláról és temetéséről Pálkovács István temesvári helytörténész beszélt, akinek most mutatták be a bíborosról írt könyvét. /Emlékülés Schlauch Lőrinc bíborosról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./2002. október 29.
Temesvár délnyugati részében szerveződött néhány évvel ezelőtt a Geml József egykori polgármester nevét viselő Társaskör. A tagok létszáma szüntelenül emelkedőben van. Marossy Zoltán megyei tanácsos, a Társaskör elnöke jelezte, hogy rengeteg időt és fáradságot igényel a kapcsolattartás. Mégsem mondanak le senkiről. Rendezvényeik közül a csoportos kirándulások voltak a legnépszerűbbek. Beindul a magyar nyelv oktatása más anyanyelvűek számára. Szerveződik a könyvtár, Erzsébet- és Katalin-napi mulatság is készül. Az RMDSZ Városházától kiutalt új székházában állandó termet kap a Geml József Társaskör. /(Sz. I.): A Geml József Társaskör őszi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./2002. október 30.
A Romániai Magyar Közgazdásztársaság (RMKT), a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület Társadalomtudományok, Jog- és Közgazdaságtudomány szakosztályának közös rendezésében Kolozsváron okt. 28-án a bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2002, valamint a Széchenyi és Erdély című, újonnan megjelent köteteket. A Bodó Barna szerkesztésében és a temesvári Szórvány Alapítvány, valamint a kolozsvári Polis Könyvkiadó által megjelentetett 2002-es évkönyvet dr. Veress Károly egyetemi docens mutatta be. A szerkesztők (Bodó Barna, Bakk Miklós, Dávid Gyula és Somai József) új fejezetet indítottak Az év eseménye címmel. A Széchenyi és Erdély című kötet a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadásában látott napvilágot, négy tanulmányt tartalmazva Egyed Ákos, Csetri Elek, Péter György és Somai József tollából. /Köllő Katalin: Kettős könyvbemutató a közgazdász társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2002. november 5.
Nov. 3-án Örök művek világa címen Illyés Gyula verseiből készített összeállítást mutatott be a temesvári Csiky Gergely Színház társulata a költő születésének századik évfordulóján. A költő művészi, lapszerkesztői, irodalomszervezői munkásságának egy-egy aspektusát a pályatársak - Szabó Lőrinc, Németh László, Babits Mihály, Weöres Sándor - hozzá vagy róla szóló versei, illetve prózai vallomásai villantották fel. A temesvári költők közül Anavi Ádám szólalt meg, és mondta el Illyés Gyula "Naplójegyzetek 1979"-hez kapcsolódó gondolatait. /Szekernyés Irén: Illyés Gyulára emlékeztek a Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./2002. november 6.
Nov. 9-én ünneplik, hogy 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/. A 75 év történetét dr. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, egykori ifjúsági vezető foglalja össze. Szót kap Pintér Sarolta, aki 1927-ben alapító tagja volt az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek. Az IKE 1990-es újraindulásáról ifj. Tolnai István nagykárolyi lelkész idézi fel emlékeit. Béres Margit a belvárosi református egyházközség hitéletének és közösségének fáradhatatlan szervezője: presbiter, egyházmegyei világi főjegyző, a vasárnapi iskola vezetője, szenior IKE-tagként pedig a hagyományok továbbéltetésén, a fiatalok vallásos alapú szervezetének megerősítésén fáradozik. Temesváron az IKÉ-t 1927-ben Szabolcska László, a templomépítő papköltő Szabolcska Mihály fia alapította. Béres Margit 1947-től a szervezet politikai okokból való betiltásáig, 1956-ig volt az ifjúsági szervezet tagja. Az ő idejében hetenként többször is találkoztak a fiatalok a belvárosi bérpalota gyülekezeti termében. Az IKE újraszervezését Tőkés László szorgalmazta: az alakuló ülés 1990. június 18-án volt. /Szekernyés Irén: 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./2002. november 7.
Temesváron jelenleg két magyar ifjúsági szervezet is működik, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) és a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD), mégis szép számban akadnak magyar nemzetiségű fiatalok, egyetemisták, akiket egyik szervezet sem tudott megszólítani. Az ifjúsági szervezetekbe be nem kapcsolódó réteget kívánja mozgósítani az okt. 31-én megalakult új szervezet, a Temesvári Helyi Egyetemisták Társasága (TEHET). A társaság kezdeményezője, ifj. Toró Tibor szerint olyan szervezetre lenne szükség, amelyben a temesvári helyi egyetemisták otthon éreznék magukat. A TEHET fő célja egy találkozási helyet biztosítani a temesvári egyetemistáknak. A kezdeményezők, hogy nem kívánnak konkurenciát jelenteni a már létező két ifjúsági szervezetnek. Ezt bizonyítja, hogy az alakuló gyűlésen részt vett Bakk Jutas, a TMD elnöke, és a TEMISZ képviseletében Somogyi Attila. /Jantó-Petneházy István: Új ifjúsági szervezet alakult. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./2002. november 10.
Kolozsvári és temesvári katolikus egyetemisták ötletéből született 1997 áprilisában az a rendezvény, amely a különböző városokban tanuló diákok számára nyújt találkozási és ismerkedési lehetőséget. Kezdetben csak ennek a két városnak a fiataljai jöttek össze, az évek során azonban marosvásárhelyiek, brassóiak, bukarestiek, nagyváradiak és csíkszeredaiak is bekapcsolódtak, és volt már találkozó - Temesváron és Kolozsváron kívül - Brassóban és Marosvásárhelyen is. Az idei házigazdák ismét a temesváriak voltak: okt. 25-27-re hirdették meg a soros TEKEDIKÁ-t. A vidámság sem maradt el, erről a jó hangulatú bemutatkozók és a szombat esti táncmulatságok "gondoskodtak". /Veres Levente - Catholic.ro: Temesvári Katolikus Diáktalálkozó 2002. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 10./2002. november 11.
Egységeseknek kell lennünk közös céljainkban, a normatiszteletben, a hitben, a következetességben, és autonómiatörekvéseink konok képviseletében. Egy keresztény értékelvű alapon nyugvó magasabb rendű egység lehet csak jövőnk záloga" - áll a Keresztény értékek a politikában című szimpózium résztvevői által elfogadott zárónyilatkozatban. A hétvégén a témáról szóló konferenciát tartottak Temesváron a Gerhardinum Katolikus Líceum dísztermében. Keresztény értékek az erdélyi magyar politikában című előadásában Toró T. Tibor elmondta, a keresztény értékek tisztelete talán az egyetlen dolog, amelyről konszenzus van az RMDSZ-en belül. Jelenleg négy platform tűzte zászlajára a keresztény demokrácia értékeit: az Erdélyi Magyar Keresztény Demokrata Mozgalom, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform és a Reform Tömörülés. Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba, és Hermán M. János is tartott előadást. Borbély Zsolt Attila politológus, a Reform Tömörülés egyik alelnöke kifejtette: Romániában, illetve Magyarországon a szocialisták a francia típusú nemzetfogalmat követik, amely kizárja a határon túli magyarokat a magyar nemzetből. Sógor Csaba szerint a keresztény hitet nem a közéletben kell megélni, hanem a lélekben, a keresztény hit szerint kell cselekedni. /Jantó-Petneházy István: Szükség van a keresztény értékelvű politizálásra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./2002. november 11.
Évtizede hirdette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület templomépítő programját. Hogyan áll ma ez a program? - hangzott a kérdés. Tőkés László püspök leszögezte, hogy nagyon szegények. Isten csodája, hogy végül is sikerültek olyan megvalósítások, mint a szatmári új templom, a zilahi templom, az angyalkúti, a gáji, a temesvári, még épülőben levő templom, a szatmári Rákóczi Kollégium. Idén felavatták az Arany János Kollégium új épületszárnyát Nagyváradon, most pedig Borosjenőn sikerült templomot szentelni. Ezeknek a kis közösségeknek az élni akarása és a hite olyan energiákat, rejtett erőket mozgósít, ami megszégyeníti a nagy ellustult, eltespedt közösségeket. Nemzetpolitikai problémákat csak intézményteremtéssel tudnak megoldani, hangsúlyozta a püspök. /Jámbor Gyula: Intézményteremtéssel a nemzetpolitikai problémák megoldásáért. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./2002. november 12.
Hosszas betegeskedés után meghalt Rappert Dódi (Fogarassy Róza), az operett egyik erdélyi nagyasszonya (1920-2002). Gazdag színészi pályája során hosszabb időt töltött el Nagyváradon, Budapesten, Aradon (1946-1948) és főleg Temesvárott, de szíve mindig visszahúzta Aradra. Testvérével, Károllyal sok emlékezetes előadásban szereztek örömet a nézőknek a temesvári időszakban is, hiszen az aradi társulat összeomlása után évekig a Csiky Gergely Színház tagja volt. Amikor Temesváron játszott, akkor is Aradon lakott, ingázott Temesvárra. Átélte az aradi társulat hatalmi szóval történő felszámolását, és még tanúja lehetett, jó fél évszázad múltán, az Aradi Magyar Színház újjászületésének. Nov. 12-én helyezik örök nyugalomra. Aradon. /P. P.: Rappert Dódi (1920-2002). Elment az operett egyik nagyasszonya. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./2002. november 14.
Pongrácz P. Mária felidézte a száz éve indított és 1940-ben megszűnt Temesvári Hírlapot, tisztelegve a lapalapítók, az egykori szerkesztők előtt. Ez volt Bánság és Erdély egyik legnagyobb és legrangosabb napilapja. Most a Nyugati Jelen vállalja e hagyomány éltetését. /P. M.: Megtartó üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14., Pongrácz P. Mária: Bánság és Erdély legnagyobb magyar napilapja. Fejezetek a Temesvári Hírlap történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ A szép emlékezésekből kimaradt az, hogy Temesváron 1994 végén megszűnt a magyar napilap /az akkori Temesvári Új Szó/. Annyira összeszűkült az olvasóközönség, hogy 1994 után már tudott eltartani magyar napilapot. 1994. dec. 29-től indult a Heti Új Szó.2002. november 16.
Nov. 15-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztősége ünnepséggel emlékezett arra, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg a város egykori országos hírű napilapja, a Temesvári Hírlap. Író vendégeik is érkeztek - Fodor Sándor, Sánta Attila, Böszörményi Zoltán, Orbán János Dénes, Kinde Annamária, Karácsonyi Zsolt -így író-olvasó találkozóra is sor került. /S. J.: Tovább éltetjük a megtisztelő örökséget. A múlt, a Jelen és az erdélyi írók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./2002. november 18.
Nov. 17-én felavatták Aradon az arad-belvárosi újjáépített magyar baptista imaházat. Dr. Vass Gergely lelkipásztor üdvözölte a megjelenteket, köztük Gyurkócza Aranka lévita lelkészt a belvárosi evangélikus-lutheránus gyülekezet részéről, Baracsi Levente református lelkipásztort és Bálint Pál lelkipásztort Temesvárról. Az ünnepségen elhangzott Dsida Jenő Psalmus hungaricusa. /Balta János: Híveim, vegyük birtokunkba Isten házát! Felavatták az arad-belvárosi magyar baptista imaházat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./2002. november 19.
Nov. 16-án Nagyváradon jelképesen birtokba vették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonát képező régi alma matert. A napokban ugyanis újabb épületszárnyat vehetett át az Andrei Saguna püspök nevét viselő szakközépiskolától a református közösség. Tolnay István tanügyi előadótanácsos közölte, hogy 2003 szeptemberéig teljes egészében megkapják az ingatlant, amelynek visszaszolgáltatásáról kormányhatározat döntött. A hatalmas épületben kibővített oktatást terveznek, első osztálytól érettségiig kívánják megszervezni a tanítást. Az épületrészt rossz állapotban, üresen kapták meg, felújítása sokba kerül, az egyházkerület levelében adakozásra szólított fel minden reformátust. A koraősszel megkapott másik épület felújítása elkezdődött. Lelkészeket avattak, utána pedig kiosztották a Pro Partium és a Pro Eclessia díjakat. Kristófi János festőművészt, Várad megfestőjét tüntették ki Pro Partium díjjal és Boros Zoltánt, televíziós munkásságáért. Pro Eclessia díjaban a vámfalui, a nagyszalontai, a borosjenői egyházközség részesült, Orosz Árpád esperes post mortem kapta meg, továbbá az alsóvalkói Sziszik László és Dieter Brandes, a Gustav Adolf Werk szervezet németországi főtitkára, Szekernyés János temesvári író, illetve az Élesdi Gyermek és Ifjúsági Központ. /(Balla Tünde): Birtokba vették a Lorántffy-épületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ 2002. november 19.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) hattagú küldöttsége volt a vendége a Bánság és Közép-Erdély öt településének a hétvégén. Aradon, Temesváron, Pécskán, Újszentesen és Déván léptek fel a szerzők: Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Sántha Attila, a liga ügyvezetője, Orbán János Dénes választmányi tag, valamint három bánsági illetőségű vagy származású szerző: Kinde Annamária, Böszörményi Zoltán és Karácsonyi Zsolt. Sántha Attila elmondta, hogy a bánsági körút része egy nagyobb szabású projektnek, melynek során Erdély különböző régióiba vinnék el a kortárs erdélyi magyar irodalom szerzőit. A felolvasóesteken főleg a fiatalabb korosztályokhoz tartozó olvasók vettek részt. Karácsonyi Zsolt kifejtette: "A szórványmagyarságra ezentúl jobban kell figyelni, lehetővé kell tenni, hogy számukra is hozzáférhetőek legyenek a kortárs irodalom legújabb termékei". /Gál Andrea, Papp Attila Zsolt: Nyitnak a szórvány felé az írók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./2002. november 19.
Nov. 17-én Marosvásárhelyen, a Szív- Érgyógyászati és Szervátültetési Intézetben leleplezték dr. Kerek István emlékplakettjét. Kerek István volt a marosvásárhelyi aneszteziológiai és intenzív terápia iskola megalapítójára. Az emlékünnepségen részt vett Kerek doktor özvegye, Kerek Mária gyógyszerésznő is. A domborművet Vetró András temesvári szobrászművész készítette és ajánlotta fel. Mivel Kerek doktor is a bánsági nagyvárosból származott el, a szülőhelytől távol földi a földinek állított emléket. /Boros Tety: Kerek István- emlékplakett. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./2002. november 21.
A magyarság ma egyféle "szigettengeren" él, írta tanulmányában Pomogáts Béla. A szigettenger kontinentális központja a jelen Magyarországa, illetve azok a kisebb területek, amelyek a trianoni ország határai mentén /Biharban és Szatmárban, Beregszász környékén, Csallóközben, Mátyusföldön és Gömörben, végül Vajdaság északi felében és a Tisza mentén/ etnikai tekintetben az anyaországgal összefüggésben helyezkednek el. Vannak azután nagyobb magyar többségű területek, de más népek által lakott vidékekbe ékelve: ilyen a Székelyföld területe, amelyen vagy nyolcszázezer magyar él, ilyen a kalotaszegi magyar falvak füzére Kolozsvártól nyugatra, és ezzel vége. Minden más magyar, így Kolozsvár, Temesvár, Újvidék, Ungvár vagy Kassa magyarsága is valójában szórványban él, Természetesen diaszpórában élnek a nyugati világban szétszóródott magyarok. A jelenleg érvényesnek tekinthető statisztikai adatok szerint Erdélyben legalább hét-nyolcszázezer, az egész Kárpát-medencében /Szlovákiában, Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban, Szlovéniában és Burgenlandban/ nagyjából további négyszázezer, a nyugati világban pedig körülbelül 1,2 vagy 1,3 millió magyar él szórványban. Ez együtt közel 2,5 millió ember, vagyis minden hatodik magyarnak idegen nyelvű népesség között kell leélnie életét. Ez a szórványmagyarság folyamatosan ki van szolgáltatva az asszimiláció hatásának, csak töredékesen vannak magyar intézményei, a kétnyelvűség körülményei között él. A magyarság közép-európai tévesztésében nagy szerepet játszott a máig folyamatos népszaporulatbeli deficit. Vagy másfélszáz esztendővel ezelőtt nagyjából egyforma nagyságú nép élt, úgy nyolcmilliós lélekszám körüli: a magyarság a maga országterületén és a románság több államban /a két román fejedelemségben, Magyarországon, az Ausztriához tartozó Bukovinában és a cári Oroszország tartományát alkotó Besszarábiában/. Azóta a Kárpát-medencei magyarság létszáma, amely az első világháborúig erősen emelkedett, nagyjából mindössze hatvan százalékkal növekedett, a románságé pedig /Romániát és a Moldvai Köztársaságot tekintve/ nagyjából megháromszorozódott. A népszaporulatban folyamatos deficit, az ugyancsak folyamatos szórvány magyar beolvadás, /és az állandósult kivándorlás és emigráció/ nélkül a románok lélekszámához hasonlóan ma mintegy huszonnégymillió magyarnak kellene élnie a Kárpát-medencében. Ehelyett tovább halad a szórványosodás. A szórványmagyarság kérdésének felvetését nem lehet időszerűtlennek tekinteni. A magyarországi politika a magyar kisebbség védelmét célzó stratégiáját szinte kizárólagosan a magyarság etnikai tömbjeinek gondozására alapozták. Nem volt erőteljes érdeklődés a szórványgondozás iránt a kisebbségi magyarok politikai életében sem, kivéve talán a moldvai csángók kulturális gondozását, ahol mindig gyülekezett néhány intézmény és önkéntes még Magyarországon is /például Beke György író, Halász Péter néprajztudós vagy Atzél Endre jogász./ Erdélyben működik Vetési László református lelkész irányításával egy egyházi jellegű szórványalapítvány, melynek a Kárpátoktól délre is vannak eredményei. Azonban a szórványmagyarok helyzetének puszta felmérésre sem történtek kísérletek. Ezért jelentős, hogy az Anyanyelvi Konferencia /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával hozzáfogott egy szórványgondozási program kidolgozásához. A magyar "szigettenger" igen veszélyeztetett. A történelmi erők a szórványmagyarság lassú eltűnését készítik elő. A szórványmagyarság helyzetével, jövőjével foglalkozni kell. A szórványmagyarság kiszolgáltatott az integrációs folyamatoknak. Az integrációból kimaradott országokban minden bizonnyal erősödni fog az etnokratikus gondolat és az idegengyűlölet. Az integrációs folyamat később kiterjedhet Szerbiára, Ukrajnára azonban csak hosszabb idő elteltével. Felvetődik tehát a gondolat, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyar szórványokat miként lehet szülőföldjükön megtartani. Nem lesz könnyű feladat, továbbá számolni kell azzal, hogy mind a Vajdaságból, mind Kárpátaljáról folyamatos a Magyarországra történő áttelepülés. A szórványmagyarság megtartása alapos stratégiai felkészülést igényel. Ennek a stratégiának a valós helyzet felmérésére kell épülnie. Az elmúlt évtizedben nagy társadalomtudományi, demográfiai kutató- és elemzőmunkára került sor, ennek ellenére csak töredékes képünk van a magyar diaszpóráról. A szórványmagyar vidékek nagy részén nincsenek szervezett magyar iskolák, esetleg csak elemi iskolák. Ezeket az iskolákat tankönyvekkel, tanítási eszközökkel kell támogatni, emellett létre kell hozni a hétvégi magyar iskolák átfogó rendszerét. Leghasznosabb volna ezeket egyházközségekben megszervezni. A szórványban volna elsőrendű szerepe a magyar rádiós és televíziós adásoknak, ezen belül a távoktatásnak. A szórványvidéken élő gyermekek számára új tankönyvcsaládokat kellene kidolgozni. A kisközösségek anyanyelvmegtartó ereje mindennél fontosabb lehet. /Pomogáts Béla: Magyarok a szórványban. = A Hét (Bukarest), nov. 21./2002. november 22.
Kodály Zoltán zeneszerző születésének 120. évfordulóját ünnepelte Temesvár zenekedvelő magyarsága nov. 20-án, a Belvárosi Református Bérpalota Újvárossy Endre gyülekezeti termében, az Ormós Zsigmond Társaság szervezésében. Ohanovici Miklós egyetemi tanár bemutatta a kortársakat, akikkel együtt indult Kodály Zoltán a művészi pályán. Kodály Zoltán népdalfeldolgozásaiból a temesvári Bartók Béla Énekkar nyújtott ízelítőt. Bloch Éva, a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának tanára az Adagiot adta elő mélyhegedűn, zongorán kísérte Székely Echstein Vera. /Szekernyés Irén: Sikeres Kodály-estet szervezett az Ormós Zsigmond Társaság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./2002. november 23.
Nov. 22-én ünnepelték Temesváron a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós együttműködés létrehozásának ötödik évfordulóját. Ez alkalommal ülésezett az eurorégió vezető testülete, az Elnökök Fóruma. A résztvevők megszavazták a DKMT Közhasznú Társaság magyarországi bejegyzését, amely az Eurorégió jogi személyként való működését biztosítja. A jobb ügyintézés érdekében munkacsoportokat hoztak létre. A harmadik, humán erőforrásokkal foglalkozó munkacsoport vezetését Bodó Barna, Temes megyei RMDSZ tanácsosra bízták. /(Pataki Zoltán): Évfordulós eurorégiós tanácskozás Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ 2002. november 24.
Második éve jelentkezik a temesvári egyházmegyei ifjúsági központ Laudetur című, három nyelven /köztük magyarul is/ megjelenő kiadvánnyal. A Laudetur különböző nyelvű számai nem egyeznek szóról szóra, inkább az egyes csoportok sajátosságaihoz alkalmazkodnak, azokról adnak hírt. A magyar változatot egész csapat szerkeszti: az ifjúsági lelkész, Szilvágyi Zsolt vezetésével. /bm: Laudetur. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 24./2002. november 26.
A Triade Interart Alapítvány nov. 23-i rendezvényének képzőművészeti kiállításán Tasi József, művésznevén Tajó installációja teljes egészében betöltötte a kiállítótermet. Immár negyedik alkalommal használja a művész a nyomtatott betűt a műalkotás tárgyaként. Könyvpiramisa, könyvfala és könyvekből megformált ember nagyságú szobra után befőttes üvegekbe tekercselt könyvek, kéziratok képezik installációja lényegét. A rendezvény második részében Horányi László színművész, az Esztergomi Várszínház igazgatója, Temesváron a Hegedűs a háztetőn főszerepének nagy sikerű alakítója Viszockij orosz költő verseit adta elő gitárkísérettel. /Szekernyés Irén: Művészeti rendezvény a Triade Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./2002. november 27.
Nov. 26-án tartotta a Román Írószövetség temesvári fiókja hagyományos, évi díjkiosztó ünnepségét. A 2001-ben megjelent alkotásokat próza, dráma, kritika, esszé, fordítás és debüt kategóriákban díjazták. Ezúttal tizenkét díjat adtak át. Bárányi László Ildikót próza műfajban, Búcsú az összkomforttól című, két kisregényt tartalmazó könyvéért díjazták. Bárányi László Ildikó orvosnő, regényének szereplői valahol, valamilyen formában eléje kerültek orvosi praxisa során. /Nagyálmos Ildikó: Tizenkét díjat osztott ki az írószövetség. Elismerés Bárányi László Ildikónak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./2002. november 28.
A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a szegedi Dugonics András Társaság kezdeményezésére a DKMT Eurorégióhoz tartozó három nagyváros, Szeged, Temesvár és Szabadka egy-egy rendezvény keretében bemutatkozik egymásnak. Szeged és Szabadka kölcsönös rendezvénye után nov. 26-án a szegedi Városháza dísztermében közönség elé léptek a temesváriak. Előzően Szeged önkormányzati képviselői tanácskoztak a temesvári küldöttséggel. Adrian Orza, Temesvár alpolgármestere felvázolta Szeged és Temesvár kapcsolatrendszerének történetét, felidézve az utóbbi tizenkét évben szervezett tanácskozásokat, találkozókat, kulturális rendezvényeket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke, városi tanácsos a bánsági és a temesvári magyarság múltjáról és jelenéről értekezett. Fórika Éva jogász, városi tanácsos a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepéről beszélt. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a régió magyarságát nagyobb összefüggésben elhelyező Romániai Magyar Évkönyv legújabb, 2002-es számát ismertette. Czári Tibor, a temesvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője saját szerzeményét adta elő zongorán, Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke Székely László temesvári főépítész életművét és nemrégiben megjelent albumát mutatta be, Bartal Zsuzsa egy Enescu-művet adott elő zongorán, Németi Gergely Menyhért magánénekes énekelt egy népszerű áriát. /Szekernyés Irén: Temesvár bemutatkozott Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./2002. november 30.
November elején elhunyt Márki Zoltán /Temesvár. 1928. máj. 22. - Debrecen, 2002. nov./ költő, aki szülővárosában akart nyugodni. Megvásároltam a sírhelyemet Temesváron, mondta el barátainak. Több verseskötete jelent meg. Az Utunk, A Hét, majd nyugalomba vonulásáig az Előre munkatársa, közben 1978-1981 között a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt. Furcsa szokásait, kirobbanó indulatait egyre nehezebben viselte el a környezete. Emiatt kellett a széplelkű poétát a tébolyult lelkeket ápoló debreceni szanatóriumba vinni. /Pongrácz P. Mária: Márki Zoltán emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./2002. december 3.
A temesvári Csiky Gergely Színház keretében működő Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhely Edgar Allan Poe Az áruló szív című írásának színpadi változatát mutatta be. Dukász Péter játszotta a főszerepet. /Szentklárai G. Eszter: Évadnyitó a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhelyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./2002. december 4.
A Szegedi Népi Együttes közreműködésével, a Temesvár és Szeged közötti testvérvárosi kapcsolatot gyümölcsöztetve immár két éve folyik az a hároméves népitánc-oktatótanfolyam, amelyet Temesváron, a Bartók Béla Líceumban tartanak hétvégeken havonta, másfél havonta. Ezen a hétvégén is több mint százan, főként iskolások és fiatalok, valamint pedagógusok és csoportvezetők gyűltek össze, hogy Gombos László táncoktató irányításával újabb lépéseket, motívumokat sajátítsanak el - tájékoztatott Szívós László, a simonyifalvi Leveles és Pitypang népi táncegyüttesek vezetője. Arad megyét ez alkalommal csak a simonyifalviak képviselték. A résztvevők zöme Temesvárról, Dettáról, Nagyszentmiklósról, Csanádról, Újszentesről érkezett. /(Kiss: Folyamatos népitánc-tanulás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2002. december 7.
Dec. 8-án lesz Hegyközkovácsiban a református templom felszentelése, erre az alkalomra meghívták a temesvári Új Ezredév kórust. /Az Új Ezredév kórus szereplése. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./