udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2353
találat
lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 2341-2353
Helymutató:
Temesvár
2002. április 13.
Nehéz anyagi körülmények között él a Temesvári Református Egyházmegye. Több gyülekezete is van, ahol a lelkipásztorok nem tudják fizetésüket fölvenni, amelyek nem tudnak az egyházmegye és az egyházkerület anyagi fenntartásához hozzájárulni. Ilyen körülmények között merte vállalni az esperesi hivatal vezetését a lelkészi főjegyző, Bálint Sándor. A főjegyző egyben az ujkissodai gyülekezet lelkipásztora is. Templomépítő lelkipásztor. Jelenleg folyik az alap kiásása és az alapozás. /Makay Botond: Beszélgetés Bálint Sándor egyházmegyei lelkészi főjegyzővel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./ 2002. április 13.
Temesváron három betöltetlen magyartanári állás várja az érdeklődő pedagógusokat: egy-egy állás a Bartók Béla Elméleti Líceumban (a megye egyetlen önálló magyar középiskolájában), a Gerhardinum Római- Katolikus Líceumban valamint a 26-os számú I-VIII. osztályos Iskolában. Az állások egyikét elfoglaló és temesvári lakhellyel nem rendelkező szaktanárnak a Bartók Béla Alapítvány szolgálati lakást biztosít többéves használatra. /Magyartanári állások Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2002. április 15.
Ecaterina Andronescu, a tanügyi tárca vezetője okt. 13-án villámlátogatást tett Kolozsváron, amikor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium felbujtatott román diákjai lecsendesítésére sietett. Andronescu azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult konfliktus más városok gimnáziumaiba is átterjedhet. Ecaterina Andronescu okt. 12-án járt Marosvásárhelyen. A tanulók és a miniszter közötti tárgyalás nem tartott tíz percnél tovább. A tanulóknak megtiltották, hogy a látogatás után nyilatkozatokat tegyenek. Okt. 13-án Markó Béla szövetségi elnök úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy Marosvásárhelyen ? Kolozsvárhoz, Szatmárnémetihez, Temesvárhoz, Zilahhoz hasonlóan ? újra lesz önálló magyar líceum. /Miniszterek villámlátogatása Kolozsváron Andronescu a marosvásárhelyi, Bartos a nagyváradi botrányt pihente ki városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Okt. 14-én is tárgyalásokat folytatott Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A hosszas beszélgetések után még mindig nem alakult ki egységes álláspont a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében. 2002. április 15.
Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a Kölcsey Egyesület a Csiky Gergely Iskolacsoport közreműködésével Aradon, a költő szülővárosában az első Tóth Árpád-szavalóversenyt. Az elképzelés szerint évente hol Aradon, hol Debrecenben ? a poéta szívéhez oly közel álló két városban ? szervezik meg a legjobb diák versmondók seregszemléjét. A minorita teremben ápr. 13-án megtartott rendezvényre az aradiakon kívül a temesvári Gerhardinum, a dévai Traian Líceum, illetve a lupényi és a nagyszalontai iskola, a nagyváradi Ady és Eminescu Líceum, illetve a debreceni Tóth Árpád Gimnázium küldte el képviselőit. /P. P.: Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./2002. április 16.
Kide falu katolikus plébániája már harmadik hétvégén fogadja az egyetemi lelkészség vezetőképző programjára összegyűlt 28 egyetemista lányt és fiút. Temesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár katolikus egyetemistái, képviselői Miénk a jövő mottó alatt gazdag programban vettek részt, mindhárom hétvégén a falu lakóival közös misén imádkozva, énekelve. Ápr. 14-én Czirják Árpád érseki helynök eljött Kidére, a program befejezéseként az okleveleket személyesen átadni. A 120 lakost számláló faluban 70-en igényeltek magyar igazolványt. /Lukács Éva: Véget ért az egyetemi lelkészség vezetőképző programja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./2002. április 20.
A magyar nyelvű oktatás és az önkormányzatok viszonya volt a témája a temesvári Bartók Béla Líceumban megtartott fórumnak, amelyen az országos RMDSZ-t képviselve részt vett Nagy F. István oktatási és Kerekes Gábor önkormányzati alelnök, a helyi magyar oktatás irányításáért felelős szakemberek, magyar polgármesterek és alpolgármesterek, szülői egyesületek képviselői. A Temes megyei magyar oktatás helyzetéről tartott beszámolókból kiderült: javult a magyar iskolák és tagozatok felszereltsége, a diplomás tanerők aránya, Temesváron bentlakás épült és tanári lakásokat vásároltak, sikeres pályázatokon elnyert jelentős támogatásokból, jók a képességvizsgákon és érettségi vizsgákon elért eredmények, ugyanakkor az utóbbi tíz évben 40%-kal apadt a gyermeklétszám és ez a folyamat nem állt le (kivételt csak a magyar líceumi oktatás jelent, ahol az utóbbi években valamelyest nőtt a gyereklétszám). Megnőtt a kis létszámú, összevont osztályok száma, egy átlagos magyar osztály a tíz évvel ezelőtti húsz gyerek helyett most tíz tanulóból áll. Vitatéma volt a fakultatív magyar nyelvoktatás ügye, amelyet csak azon településeken támogatnak, ahol magyar iskolát vagy tagozatot még nem sikerült beindítani. /Pataki Zoltán: Ellentétes folyamatok a bánsági magyar oktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ 2002. április 21.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ápr. 19. és 21. között rendezte meg a Kölcsey Napok 2002 rendezvénysorozatot. Az immár nyolcadik alkalommal megszervezett iskolabemutató ünnepségen az intézmény két testvériskolájának - Vásárosnamény és Nyíregyháza - diákjai mellett pásztói, temesvári, nagyváradi, nagykárolyi, máramarosszigeti és avasfelsőfalui középiskolásokat is vendégül láttak. Mohy Sándor festőművész tárlatának megnyitója után az iskola MADIPO színjátszócsoportja mutatkozott be. A történelemóra Kossuth Lajosról szólt; a fizikakatedrán az iskola VII. osztályos diákjai mutatták be az általuk készített találmányokat, a matematikusoknak csoportversenyt szerveztek, volt angol és német nyelvű csoportverseny is. /anikó: Kölcsey Napok 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 22./ 2002. április 25.
Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./2002. április 28.
A Temesvári Magyar Nőszövetség és a Temes megyei RMDSZ legfontosabb közművelődési rendezvénye a Bánsági Magyar Napok eseménysorozat, amely 1996-tól kezdődően mozgósította a magyar közvéleményt saját kulturális értékeinek tudomásul vételére. A Bánsági Magyar Napok ismétlődő programpontjai az ópusztaszeri kirándulás, a Székely László fotókiállítás, vendégtársulatok fellépése a magyar színházban, Temesváron tanuló magyar képzőművészek tárlata, Hagyománykeresőben, a bánsági magyar néptánccsoportok seregszemléje a rendezvénysorozat hagyományőrző jellegét erősítik. /VII. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ 2002. április 28.
A Temesváron tanuló fiatal magyar képzőművészek kiállításának megnyitója a VII. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvénye is volt. A szakma szemszögéből Szekernyés János műkritikus értékelte a kiállított alkotásokat. /Főiskolás képzőművészek tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ 2002. április 29.
Banner Zoltán /Szatmárnémeti, 1932. júl. 12./ esszéíró, költő, művészettörténész számos monográfia ? Popp Aurél, Nagy Albert, Máttis-Teutsch János, Andrei Mikola, Szervátiusz Jenő, Bordi András, Mohy Sándor, Benczédi Sándor, Fuhrmann Károly, Kristófi János ?, tanulmány szerzője. Jelenleg Magyarországon, Békéscsabán a Munkácsy Múzeum főmunkatársa. Első monográfiája 1970-ben jelent meg, a Kristófi Jánosé volt a tizenötödik. Ezenkívül foglalkozik az erdélyi magyar naiv művészettel is. Nincs egységes stílusa a 20. századnak sehol a világban, de még egy nemzeten belül sem, szögezte le Banner. Sepsiszentgyörgyön működik a legavantgardabb csoportosulás, de Csíkszeredában, Temesváron, Nagyváradon is vannak ennek hívei. A könyvhétre kell megjelennie Írás ? Jelek /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének, ebben 20. századi hatvan erdélyi magyar művész írásaiból válogatott össze egy kötetre valót. Ezzel fejezi be az általa művészettörténeti hármaskönyvnek nevezett munkáját, amelynek első része 1990-ben jelent meg, a második pedig 1995-ben. E három mű átfogó képet nyújt a 20. századi erdélyi magyar művészetről. Néhány nap múlva hazautazik Szatmárnémetibe, hogy hozzáfogjon Szatmár egyik legnagyobb művészének, a 15 éve elhunyt Erdős Imre Pál grafikus életének megírásához, vagyis a 16. monográfiájához. /Nagyálmos Ildikó: Az erdélyi művészet sokszínűsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./2002. április 30.
Egy jó évtizeddel ezelőtt jelentős irodalmi élettel büszkélkedhetett Temesvár. Az 1989-es változások után a helyi irodalmi kör észrevétlen abbahagyta tevékenységét. Dr. Bárányi Ferenc többkötetes íróként magára vállalta, hogy megpróbálja feléleszteni a temesvári irodalmi életet. Összehívta a tollforgatókat, azonban érdeklődők alig voltak. Anavi Ádám, Fülöp Lídia, Bárányi Ferenc, Bárányi Ildikó, Eszteró István, Gulyás Ferenc, Matekovits György, Kiss Tünde, Illés Mihály, Kiss András, Gherasim Emil, Pálkovács István írásait a Temesvári Csiky Gergely Színház fiatal művészei olvasták fel. /Szekernyés Irén: Író-olvasó találkozó lehangoló tanulsággal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./2002. május 7.
Az Erdélyi Napló egykori riportere, majd főszerkesztője, később a Krónika című kolozsvári napilap egyik alapítója, ma vezető szerkesztője – a temesvári forradalmár Gazda Árpád, aki Mikor kicsi voltam, magyar voltam címmel jelentette meg riportjainak gyűjteményét a Kriterion Kiadónál. A riport sohasem tökéletes, ezért "vettem a bátorságot, hogy belejavítsak az újságokban közölt írásokba, esetenként megváltoztassam a címet, lábjegyzetben egészítsem ki azokat a történeteket, amelyek folytatódtak a riport megjelenése után" - jelezte. Az írások mindenféle utólagos toldás-igazítás nélkül is megállják a helyüket, az erdélyi magyar kortárs hírlapírás csúcsteljesítményei közé tartoznak. /D. L.: Titkok feszegetése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./2002. május 8.
Heinrich József tiszteletbeli főesperes egy éve igazgatója a megalakulásának tizedik évfordulójához érkezett Gerhardinumnak /Temesvár/, a Római Katolikus Teológiai Líceumnak. Előzőleg tíz évig volt Pécskán plébános, 2001. március 1-jétől pedig püspöki kinevezéssel a líceum igazgatója. Heinrich József visszaemlékezett: papi állomáshelyein mindenhol ifjúsági csoportokat szervezett, sok pozitív tapasztalatot szerzett. Pécskán ifjúsági csoportot szervezett, a sport, a kirándulások és a közös szórakozás vonzotta a fiatalokat. Emléktáblát, illetve szobrot állítottak Pécska nagy szülötteinek: Ormós Zsigmondnak, Klebersberg Kunónak, valamint a Pécskán indult Kálmány Lajosnak. – A Gerhardinum épületgondokkal küszködik: az egykori piarista főgimnázium épületét még mindig nem veheti birtokába az egyház. /Szekernyés Irén: Beszélgetés Heinrich József főesperessel, a Temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./2002. május 9.
Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Szekszárdon elindított Határtalan tantárgyversenyt, amelyen magyarországi, jugoszláviai, szlovákiai és romániai, erre a versenyformára felkészített tanulók vesznek részt. Idén ápr- 30.–máj. 5. között Sepsiszentgyörgy látta vendégül az 5–8. osztályos diákokat, akik matematika, fizika, valamint magyar nyelv és irodalomtudásukat mérték össze, többen közülük két tantárgyból is vállalták a megmérettetést. /Szekernyés Irén: Jól szerepeltek a temesvári diákok a Határtalan tantárgyversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 9./2002. május 10.
Tízéves a Gerhardinum, a Temesvári Római Katolikus Líceum. Ebből az alkalomból tart máj. 9–12. között a rendezvénysorozat. Heinrich József igazgató reménykedik: a következő évben újabb épületrészeket kap vissza az egyház a Műszaki Egyetemtől, s meg fognak oldódni a tanterem- és a bentlakásgondok. Eddig ugyanis az iskola a leromlott állagú épület első emeletének néhány termét használhatta csupán, bentlakása pedig az Emil Ungureanu Szaklíceummal közös volt. Szabó Péter plébánost, az intézményt alapító első igazgatót beszélt az iskola történetének kezdeteiről. 1992 őszén nemhogy épülete lett volna az induló iskolának, hanem a felvételire jelentkező diákok is matracokon aludtak mások jóindulatából kapott termekben. Végül a tanfelügyelőség egy óvodát engedett át a Katolikus Líceumnak, ahol két tanteremben tíz magyar és tíz román nyelven tanuló kilencedikessel megindult az ország nyugati régiójának egyetlen katolikus oktatási intézményében a tanítás. 1994-ben a Gerhardinum beköltözhetett a piaristák egykori iskolája első emeletének néhány termébe. Németországi támogatással jutottak iskolai bútorzathoz, onnan kapott a líceum egy autóbuszt is. A tanulók létszáma a kezdeti 20-ról mára 178-ra emelkedett. /Szekernyés Irén: Az államosítás óta először imádkoztak nyilvánosan az egykori piarista iskola második emeletén. Tízéves a Temesvári Római Katolikus Líceum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./2002. május 13.
Temes megye a sereghajtók között van a helységnevek kétnyelvű feltüntetése területén – jelezte Bodó Barna megyei tanácsos a helyi RMDSZ sajtókonferenciáján. A napokban a Temesvár melletti Újszentesen a román-magyar névtáblát kihelyezték, három nap múlva ismeretlen tettesek lefestették barna festékkel a magyar feliratokat. Bodó Barna a helyi sajtó révén szeretné felhívni a közvélemény figyelmét: a multikulturális Bánságban veszélybe került egy hagyományos érték, a sokat emlegetett interetnikus tolerancia!: Újszentesen egyszer már 1990 márciusában is lefestették a magyar nyelvű névtáblát, a temesvári Magyar Házról többször is leverték a magyar intézmények névtábláit, összetörték az első Klapka-emléktáblát, ő maga is kapott fenyegető leveleket, akárcsak a helyi magyar színház. /(Pataki Zoltán): Lefestett névtábla Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./2002. május 13.
Az utóbbi tízegynéhány esztendőben pünkösd hava az egyházmegye katolikus fiataljai számára a találkozás hónapja is. Temesváron máj. 11-én volt az idei találkozó, erre mintegy 900 fiatal érkezett. Közösen vettek részt a szentmisén, melyet Roos Márton megyés püspök tartott, beszédét az Egyházmegyei Ifjúsági Központ kiadványa, a Laudetur tartalmazta. A záróprogram szórakoztató kulturális műsor volt, ének, tánc, kifejező pantomim jelenetek. /Bánsági Csilla: Egyházmegyei Katolikus Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2002. május 14.
Máj. 12-én Temesváron dr. Neumann Ernő főrabbit köszöntötték 85. születésnapja alkalmából a zsidó hitközség (zömmel magyar ajkú) tagjai, a történelmi egyházak püspökei, a Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének vezetői és a sok vendég. A temesvári főrabbit levélben köszöntötte Ion Iliescu államelnök, az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Tőkés László püspök és Schöner László, a Budapesti Rabbiképző Egyetem rektora. Dr. Neumann Ernő 1940-ben, a Budapesti Rabbiképző Intézetben szerzett teológiai oklevelet, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából is doktorált. Temesvár kiemelkedő személyisége, a nemzet- és felekezetközi megbékélés, az ökumenizmus rendíthetetlen híve 61 éve szolgálja a helyi zsidó közösséget. Ezalatt tanúja volt az 1941-ben még 12.000 lelket számláló temesvári zsidóság meghurcoltatásának, majd tömeges elvándorlásának, amelynek eredményeképpen mára néhány százra fogyatkozott a közösség. Az ünnepelt arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint fél évszázaddal a Holokauszt után megjelentek és hódítanak az antiszemitizmus és a rasszizmus új apostolai, mint Jean-Marie Le Pen, Jörg Haider, Corneliu Vadim Tudor, Csurka István, Vladimir Zsirinovszkij és társaik. /(Pataki Zoltán): A béke és a fény papja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2002. május 16.
Máj. 15-én kezdődött Nagyváradon Középen a színész címmel a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. A négynaposra tervezett rendezvényt a Nagyváradi Kiss Stúdió Alapítvány szervezte meg. Az előadások közötti időszakban szakemberek és a közönség részvételével színházi kollokviumokat tartanak. A nyitóelőadáson a helyi Szigligeti Társulat lépett fel Moliére Gömböc úr című színművével, utána a szabadkai Kosztolányi Színház Schwajda György Himnusz című darabját mutatta be. Több társulat szerepel a következő napokban: Temesvári Német Színház, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház, a temesvári Csiky Gergely Színház, a Kiss Stúdió /Nagyvárad/, a szatmári Harag György Társulat, valamint látható lesz a váradi Civil Akadémia Alapítvány román és magyar nyelvű kísérleti előadása. /(M. Józsa Tímea): Középen a Színész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./2002. május 21.
Máj. 20-án pünkösdi igehirdetésében Tőkés László püspök Temesváron, az Új Ezredév Református Központ épülő falai között a templomépítés fontosságát hangsúlyozta. A templom Makovecz Imre tervei szerint épül. A műsort az Új Ezredév kórus nyitotta meg. "Aki templomot épít, jövőt épít" – hangoztatta többször is Tőkés László püspök. Az épületegyüttes vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, a bánsági szórványmagyarság kulturális központja lesz. Hároméves a KÚT – avagy az egyházi sajtó szerepe a szórványban témájú kerekasztal-beszélgetésen Gazdáné Mátyus Melinda ismertette a Kút című gyülekezeti lapot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: szükség van a szórványban egyházi gyülekezeti kiadványra, mert esetenként az egyházi füzetecske az egyedüli, amely anyanyelvén szólítja meg az elszigetelten élő családokat. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár fogalmazta meg vitaindítónak szánt expozéját. Szakmai csoportokhoz, civil szerveződésekhez, eszmei csoportosulásokhoz stb. szóló hírlevelek valóságos reneszánszukat élik – az előadó pillanatnyilag nyolc hazai és nemzetközi kiadású hírlevelet kap. /Sipos János: Aki templomot épít, jövőt épít. Az Új Ezredév gyülekezet bízik az erejében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./2002. május 21.
Máj. 21-én ért véget Temesváron a IV. Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciája (TDK). A dolgozatok és az előadások színvonala a temesvári TDK eddigi történetében a legmagasabb volt. Máj. 19-én Papp Krisztina főszervező és Dr. Delesega Gyula, a TDK elnöke nyitották meg a konferenciát, majd megkezdődött a tudományos dolgozatok bemutatása. A Sapientia Alapítvány pénzdíjjal jutalmazta a nyerteseket, a magyarországi Oktatási Minisztérium 30 ezer forintos kutatási ösztöndíjat biztosított számukra Magyarországon. /ifj. Toró Tibor: Véget ért a negyedik műszakis TDK. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./2002. május 21.
A marosvásárhelyi Habakuk bábcsoport újból díjjal tért haza Magyarországról. Ezúttal a XI. Kárpát- medencei bábfesztiválon vettek részt, ahol felléptek még Szászrégenből a Csim-Bumm, Temesvárról a Tulipán bábcsoportok és a házigazdák. /Suba Júlia: Süniék sikere Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./2002. május 22.
Egerben tartják a határon túli bábszínházak találkozóját. Az első ízben megrendezett háromnapos fesztiválon 6-6 határon túli, illetve magyarországi bábegyüttes, valamint egy tengeren túli csoport vesz részt. Erdélyből érkezett a kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, illetve a temesvári Csiky Gergely Színház bábcsoportja, Szlovákiából a rozsnyói Meseszínház, Kárpátaljáról a lutski Volinszki Bábszínház és az ungvári Területi Bábszínház együttese, Délvidéket a Szabadkai Gyermekszínház, az amerikai magyarságot pedig a New York-i Magyar Színház társulata képviseli a bábfesztiválon. /Határon túli bábszínházak találkozója Egerben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./ 2002. május 24.
Balázs Imre József és Ciprian Valcan a szerkesztői annak a Travers című, Az erdélyi magyar irodalom antológiája alcímet viselő, az A treia Europa Alapítvány támogatásával nemrég megjelent kötetnek, amelyet máj. 23-án mutattak be Kolozsváron. Balázs Imre József, a kötet egyik szerkesztője a bemutatón elmondta, az antológia kezdetben az ugyancsak A treia Europa /Temesvár/ folyóirat része lett volna, ám kötetté nőtte ki magát. A Traverset kiemelkedő kortárs magyar írók és költők műveiből állították össze, valamint olyan tanulmányokból, amelyek az erdélyi, illetve romániai magyar irodalomról szólnak. A kötet többek között Szilágyi István, Bodor Ádám, Láng Zsolt, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár műveit tartalmazza. / B. Á.: Kétnyelvű antológia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./2002. május 27.
Az Aradi Tavasz, a virág- és könyvfesztivál eseménye volt a Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió /DKMT Eurorégió/ íróinak első találkozása. Román, magyar, szerb tollforgatók ültek egy asztalhoz. A házigazda aradiakon kívül itt voltak temesvári, nagyváradi, kolozsvári román írók, Nagybecskerekről szerb és a Békés megyéből magyar írók: Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője és munkatársai, Szenti Tibor, Kiss Ottó, illetve Grecskó Krisztián. Kiderült, hogy a határ túloldalán szinte semmit se tudnak egymásról. Elfogadták a javaslatot a találkozások rendszeresítésére, eurorégiós lap megjelentetése, egy háromnyelvű adást sugárzó rádióadás beindítására, német és szlovák tollforgatók bevonására (a magyarokról egyetlen szót sem ejtettek). Egyetlen aradi magyar tollfogatót se hívtak meg. /Puskel Péter: Román, magyar, szerb bánat... Három ország íróinak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2002. május 27.
1999 januárja óta, amikor Halász Ferenc addigi iskolaigazgatónak nem sikerült az újabb kinevezéshez szükséges vizsgája, átmeneti állapotok uralkodtak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ vezetőségében. Előbb Paul Éva testnevelési tanár és aligazgató, 1999 őszétől Erdei Ildikó pszichológus, 2001 őszétől pedig Nemes András matematikatanár vezette ideiglenesen az iskolát. Az idén tavasszal kiírt versenyvizsgán Virginás Tar Judit informatika tanárnő szerepelt a legjobban, akit a napokban neveznek ki a Bartók Béla Líceum igazgatói tisztségébe. Virginás Tar Judit a Bartókban érettségizett, a temesvári Tudományegyetem matematika-informatika szakán szerzett diplomát és a kilencvenes évek eleje óta tanít Temes megye egyetlen kizárólag magyar nyelvű középiskolájában. /(Pataki Zoltán): Igazgatóváltás a Bartók Béla Elméleti Líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./2002. június 3.
Jún. 1-jén találkoztak Temesvár egykori és mai magyar nyelven tanuló diákjai. Idén kevesebben jöttek el a "véndiákok" hagyományos találkozójára, mint tavaly. A házigazda, a Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége képviseletében Nemes András igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A Bartók Béla Alapítvány kuratóriuma kiosztotta az alapítványi díjakat. A líceumi osztályok szavalói Haza a magasban címmel adtak elő Illyés Gyula-verseket. /SZ. I.: Nemzedékek találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./2002. június 4.
Máj. 31.–jún. 2. között ünnepelte 380-ik születésnapját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Az ünnepség egyik eseménye a második alkalommal megszervezett Szórvány Színjátszó Találkozó volt. Több mint 200 fiatal színjátszó jött el Enyedre az ország több szórványvidékéről, és háromnapos előadássorozat keretén belül mutatták be produkcióikat. Képviselve volt a találkozón Temesvár, Lupény, Vulkán, Gyulafehérvár, Bethlenszentmiklós, Igazfalva, Magyarlapád, Felvinc, Marosújvár, Magyarbece és Nagyenyed. Dr. Kötő József rámutatott: egyáltalán nem véletlen az, hogy Nagyenyeden került sor a színjátszó találkozóra, a történelmi múltú város ugyanis már a XVII-ik században látott magyar nyelvű színjátszást. Szintén a Bethlen Napok keretén belül rendezte meg a kollégium a Nemzedékek találkozóját, melynek fő célkitűzése: első ízben összehívni a városban élő nyugdíjas pedagógusokat. /Balog István: Bethlen-napok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./ A megszüntetésre ítélt becei iskola színjátszói mellett a lupényiek is sikeresek voltak. A szakmai megbeszélés tisztázta mindazokat a kérdéseket, amelyek a játékkal, vagy az anyanyelv szórványbeli védelmével kapcsolatosak. /Bakó Botond: Bethlen-napok és szórványszínjátszók második fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2002. június 5.
Böszörményi Zoltán a hetvenes évek elején kezdett verseket és apró esszéket publikálni az akkori aradi és temesvári sajtóban. Böszörményi Zoltán Aradon, Temesváron, Resicán, Vajdahunyadon és Nagyenyeden a szórványmagyarság túlélésének és a magyar nemzeti integráció megvalósulása ügyének szenteli pénzét és tehetségéből fakadó ügyszeretetét. Aranyvillamos, Második szakasz /Jelenkor Kiadó, Pécs/ című verskötete régi és újabbkori költeményeiből nyújt válogatást. /Bereczki Károly: Verseiben nemzetéért aggódik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./