udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2353
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 2341-2353
Helymutató:
Temesvár
1993. szeptember 10.
Ion Solcanu, a Szociális Demokrácia Pártja egyik alelnöke Markó Bélát, az RMDSZ elnökét "nyomoronc Leninnek", Tőkés Lászlót pedig "vérszomjas szélsőségesnek" nevezte. Véleménye szerint az RMDSZ memoranduma nyomán "etnikai zavargások várhatók Erdélyszerte". /M. Gy.: "Nyomoronc Lenin" és társai? = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 10./1993. szeptember 14.
Adrian Casunean Kovászna megyei prefektus szept. 9-i keltezésű 52 sz. rendeletével kötelezte a megyei tanfelügyelőséget, hogy az 1993/94-es tanévtől kezdődően román tannyelvű iskolákat vagy tagozatokat létesítsen azokban a helységekben, ahol eddig nem működtek, függetlenül a tanulók számától. A tanfelügyelőségnek 15 napon belül írásbeli jelentést kell tenni a rendelet végrehajtásáról. /"A tanulók létszámától függetlenül". = Temesvári Új Szó, szept. 14./1993. szeptember 14.
Déván tartotta a Vatra Romaneasca országos értekezletét. A megjelentek egyetértettek abban, hogy a Vatra célja a hajdani Nagy-Románia határainak visszaállítása, tehát a Bulgáriához tartozó "Cadrilater", az Ukrajnához tartozó Bukovina és a Moldovai Köztársaság területe. Nem törődnek azzal, hogy milyen ezen területek jelenlegi demográfiai helyzete, nemzetiségi megoszlása. Nagy vita volt a Vatra értekezletén, sokan követelték, hogy a Vatra címere Nagy-Románia címere legyen. Végül mégis Románia jelenlegi címere mellett döntöttek, mert a besszarábiai és a bukovinai vatrások térdenállva kérték, ne fogadják el Nagy-Románia címerét, hogy szervezeteik továbbra is nyíltan működhessen. /Mandics György: Címert cserélt a Vatra. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 14./1993. szeptember 15.
Szept. 15-én megkezdődött Jeszenszky Géza külügyminiszter 19-ig tartó hivatalos romániai látogatása. Először Teodor Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, aki átadta vendégének az 1956-os forradalommal kapcsolatos külügyminisztériumi dokumentumokat. Ezek Nagy Imre és minisztertársainak Romániába hurcolásáról szólnak. Ezután Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar külügyminisztert. /A kezdet jó - nyilatkozta Jeszenszky Géza. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./1993. szeptember 15.
Szept. 19-én Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárra látogatott, ahol megkoszorúzta az 1989-es forradalom emlékművét, majd részt vett a református istentiszteleten, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentiszteletre előzőleg mindenkit meghívott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Meghívó. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./ Szept. 19-én Temesváron az istentiszteleten Tőkés László püspök rámutatott, sokan elnémultak, úgy érzik, jobb hallgatni. Azonban nem az a hazafi, aki hallgat, "A szülőföld iránti szeretet készet arra, hogy ne hallgassunk el soha"- hangsúlyozta. Hozzátette: "A magyar kisebbség kollektív jogait feláldozni, és ezzel puszta fennmaradását kockára tenni politikai hazárdjáték." Az ortodox érsekség épületében Nicolae Corneanu érsek látta vendégül a külügyminisztert a felekezeti vezetőkkel, Sebastian Kräuter római katolikus, Tőkés László református püspököt, Neamann Ernő főrabbit, valamint a görög katolikus és baptista egyház képviselőit. /Gazda Árpád: Genscher után Jeszenszky. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárról visszautazott Bukarestbe, ahol ismét tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezleten értékelték a magyar fél romániai látogatását. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ragaszkodik a kolozsvári konzulátus felállításához. Biztosítani kell az anyanyelvi képzést. Melescanu bejelentette, hogy két vegyes találkozót is rendeznek a kisebbségi kérdés tárgykörében, melyen feltérképezik a problémákat. Az alapszerződéssel kapcsolatban Jeszenszky Géza hangsúlyozta: a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik. Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben. A kisebbségi garanciákat meg kell teremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. /cseke-nagy): Jeszenszky romániai látogatása. = Magyar Nemzet, szept. 20./1993. szeptember 17.
Temesváron az elmúlt évbe Katolikus Líceum létesült. Idén már két líceumi osztály indult. A most induló IX. osztály két csoportot alkot: a magyar csoportba 16, a románban 14 tanuló jár. Az iskolai tanévnyitón Szabó Péter igazgató növendékei püspöki áldásban részesültek. Krauter Sebestyén püspök mondott beszédet. /Sipos Erzsébet: Ünnepélyes tanévnyitó a temesvári Katolikus Líceumban. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./1993. szeptember 17.
A Berzsenyi Társaság küldöttsége eljött Temesvárra, a helyi Ormós Zsigmond Társaság estjére. Az irodalmi esten a küldöttség tagja, Tornai Ottó vallomásában kifejtette, hogy a költészet hozzájárul emberségünk megőrzéséhez. Az esten kiosztották a Hitel (Budapest), folyóirat több számát. /Mandics György: Az érzelmek szivárványhídján. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./1993. október 2.
Dr. Matekovits György emlékezett a Temesváron 25 évvel ezelőtt megalakult Kisenciklopédiára, a szabadegyetemre, a népi egyetemre, ezt teljesíthette ki az 1990 tavaszától működő Ormós Zsigmond Társaság. A család - templom - iskola hármas pillérén állva talán sikerül megmaradni. /Dr. Matekovits György: 25 éves a temesvári Kisenciklopédia. Ormós Zsigmond Társaság. = Temesvári Új Szó, okt. 2./1993. október 4.
Okt. 4-én a parlamentben Buchwald Péter szenátor interpellációjában tiltakozott a tévé régi cenzúra módszereire emlékeztető módszerei ellen: okt. 1-jei szenátusi felszólalásából éppen a leglényegesebb állásfoglalást vágták ki, amikor Gheorghe Funar kolozsvári polgármester önkényes és törvénytelen határozatairól és a Kovászna megyei prefektus diszkriminatív intézkedéseiről beszélt. /Cenzúra az RTV-ben. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./ 1993. október 5.
Borbély Imre a képviselőház okt. 5-i ülésén megemlékezett az 1848-as forradalomról és kérte, adózzanak egy perces felállással a 13 aradi vértanú emlékének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ A Ház mintegy kétharmada felállt, közben Petre Turlea "független" képviselő kijelentette, hogy a tisztelt ház nem emlékezhet meg "40 000 román gyilkosairól". Ezután új javaslat született: emlékezzenek meg a forradalom összes áldozatáról, beleértve a 40 000 románt is. Takács Csaba képviselő visszautasította Petre Turlea magyarellenes vádaskodásának jogosságát. /RMDSZ Tájékoztató. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./ 1993. október 5.
Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /1993. október 7.
Az MDF küldöttsége Temesvárra látogatott, ahol a város értelmiségi képviselőivel találkoztak. Nahimi Péter alelnök elmondta, hogy az MDF nemzeteszme koncepciója szempontjából a lényeg az: értékteremtő és értékmentő a nemzeteszme valamely vonása, vagy sem. Amelyik ilyen, azt a koncepció felvállalja. A magyar nép igazolta, hogy csak csupán egy nagyon szűk csoport érdekeit fejezik ki a szélsőségesek. Az MDF-ből a tagságnak mindössze 5 %-a vált ki. Ugyanakkor több mint 5 % új tag lépett be. Lezsák Sándor elmondta, hogy az MDF soha nem volt hajlandó populista engedményekre. /Mandics György: Beszélgetés az MDF vezetőségével Temesváron. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./1993. október 14.
Az RMDSZ okt. 14-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök bejelentette, hogy az RMDSZ a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SZKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Buchwald Péter szenátor beszámolt az erdélyi magyar felekezetek Kolozsváron lezajlott értekezletéről, ahol a résztvevők felhívták Románia összes felekezetét, hogy okt. 21-én üljenek össze és dolgozzanak ki közös álláspontot a kultusztörvény tervezetéről. Markó Béla értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, hogy Romániában a nemzetiségi kérdést megoldották, továbbá az RMDSZ elnöke visszautasít minden olyan vádat, hogy az RMDSZ-t egyes külföldi erők befolyásolják. /Markó Béla cáfolja Iliescu elnök állításait. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 16./1993. október 20.
A katolikus jótékonysági szervezet, a Caritas egyik temesvári vezetője Reinholz András plébános. Elmondta, hogy a helyi katolikus nőszövetség száznyolcvan tagja segíti munkájukat. Felkutatják a rászorulókat. A helyi Caritas szegénykonyhát is működtet, ötven embernek főznek, a mozgássérülteknek hazaszállítják az ebédet. /Sipos Erzsébet: A szegénykonyhától a szociális központig.= Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 20./1993. október 23.
Lőrincz Károly emlékezett az egyik legnagyobb 1956-os szervezkedési ügyre. 1956 októberében egész Erdélyt átszövő szervezkedés kezdődött. 1957-ben kezdődtek a letartóztatások, tíz vádlottat kivégeztek 1957. nov. 4-én. A mártírok névsora: Szoboszlay Aladár pécskai plébános, Huszár József /Kolozsvár/, Ábrahám Árpád torjai plébános, Kónya István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán Károly /Marosvásárhely/, Tamás Imre /Csíksomlyó/, Tamás Dezső /Csíksomlyó/, Fintinar Stefan /Arad/, Orbán István /Csíksomlyó/ és Lukács István pécskai kereskedő. Temesváron rendezték meg a 12 napig tartó kirakatpert. Lőrincz Károlyt is halálra ítélték, de másodfokon 25 évre változtatták az ítéletet, 1964-ben amnesztiával szabadult, mint tüdőbeteg. Lőrincz Károly elmondta, hogy nov. 4-én, a kivégzések évfordulóján Ábrahám Árpád emlékére kopjafát állítanak a torjai templom előtti téren. /Gál Éva Emese: 1956: 10 kivégzett Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./1993. november 3.
Semmiből egy új, más világot teremtettem - ez a szöveg öt nyelven szerepel azon az emléktáblán, amelyet nov. 3-án lepleztek le Temesváron, a Pietrosul utca 1. számú ház falán. Itt dolgozta ki 170 évvel ezelőtt Bolyai János a nem-euklideszi geometria alapelveit. A Bolyai-dombormű és a felirat a temesvári Jecza Péter alkotása. Az avatóünnepségen beszédet mondott többek között Toró Tibor professzor, az emlékezés szorgalmazója és Dukász Péter, az RMDSZ Temes megyei elnöke. /Emléktábla Bolyainak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./1993. november 8.
A temesvári Csiky Gergely Színház negyvenéves jubileumi ünnepségén, nov. 8-án a budapesti Nemzeti Színház vendégszerepelt Sütő András Advent a Hargitán című drámájával. Ez egyben a darab 250. előadása. Sütő András köszöntőt írt az ünnepi bemutatóra, melyet felolvastak a színházban. A diktatúra idején betiltották színművét, emlékezik vissza az író, meg akarták akadályozni a budapesti bemutatót is. Bukarest azóta sem vonta vissza tiltakozását. Sütő ismét kifejtette, hogy nem fogadja el az öncélú művészetet, a nemzeti sorsproblémákról szólni kell, annak ellenére, hogy akik ezt teszik, azokon a "magyarságundorban szenvedő tollforgatók kéjes élvezkedéssel fenik a nyelvüket." /Magyar Nemzet, nov. 13./1993. november 9.
Temesváron nov. 9-én az egyetemisták tüntettek, képletesen eltemették a román tanügyet. Követeléseiket átadták Vladislav Viorelnek, a prefektúra igazgatójának. Többek között az ösztöndíjak emelését, utazási kedvezményt követeltek. /Gazda Árpád: Eletemették a tanügyet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ 1993. november 10.
A Magyarok Világszövetsége erdélyi körútra indult. Nov. 5-én Temesváron helyi magyar értelmiségiekkel találkoztak. Ma az információ, az ezt szolgáló elektronika a legnagyobb érték, hangsúlyozta Timkó Iván. Az öttagú küldöttség Arad, Temesvár, Déva, Medgyes, Nagyszeben, Nagyenyed, Brassó útvonalat járja be. Információs hálózat kiépítése a cél, tájékozódnak arról, hogy hova kellene számítógép, telefax, videokamera stb. /Gazda Árpád: Terepen a Világszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1993. november 12.
Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök Rómában járva interjút adott, melyet a L`Osservatore Romano máj. 28-i száma közölt. Előzőleg Ioan Robu bukaresti érsek is adott interjút a vatikáni lapnak, de abban csak a román egyházmegyéről beszélt, az erdélyi magyar egyházmegyéket nem említette. Jakubinyi György interjúját most magyar fordításban közölte a lap. Jakubinyi áttekintette a katolikus egyház helyzetét Romániában, felvázolta a múltat. 1948-ban a kommunista hatalom megszüntette a görög katolikus egyházat. 1948-ban a görög katolikus egyháznak 1 750 000 híve volt és 1800 papja, a római katolikus egyházmegyéknek pedig 1,2 millió híve, tehát ebben az évben 3 millió katolikus élt az országban. 1949-ben az állam kimondta, hogy 13 felekezet ismer el, az ortodox, a protestáns egyházakat, mellettük a római katolikus egyházat nem ismerte el, az megtűrt státusban volt. A harmadik csoportba sorolták az üldözött egyházakat, közöttük első helyen állt a megszüntetett görög katolikus egyház, majd a Jehova Tanúi következett. Az 1989 utáni változások után újra elismerték a görög katolikus egyházat, de nem adták vissza 1800 templomukat, ebből harmincat erővel visszafoglaltak vagy a hívek önként visszatértek egyházukba. A Szentszék megérezte azt, hogy az 1989-es változások kezdeti lelkesedése nem tart sokáig, ezért gyorsan betöltötte az összes püspöki széket. Míg 1948-ban 3 millió katolikus volt Romániába addig jelenleg alig 2 millió. A másfél millió román görög katolikusból csak 250 ezer vallotta magát görög katolikusnak. Köztudomású, hogy a népszámlálást manipulálták. Ha kétszeresét vesszük a bevallottnak, akkor is 500 ezer, mellettük van 1,3 millió római katolikus. Az erdélyi római katolikusok négy egyházmegyéje 1930-ban került csak a bukaresti érsekség alá. Az erdélyi püspökök kérésére Gyulafehérvárt érseki rangra emelte a Szentszék, és kivette Bukarest alól 1991-ben. Ugyanakkor ígéretet tett a Szentszék, hogy a másik három, többségében magyar egyházmegye, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár Gyulafehérvár szuffraganeusa lesz, és így az erdélyi négy magyar egyházmegye egyetlen érseki provinciát fog alkotni. A négy erdélyi egyházmegye közül a legnagyobb a gyulafehérvári ? 500 ezer katolikussal ? amelynek túlnyomó többsége Székelyföldön él. A másik három egyházmegye a másik félmilliót teszi ki, így a kétmilliós romániai magyarság fele katolikus, fele református. A 200 ezernyi moldvai csángó katolikus, kevesebb mintegy 40 százalékuk beszél még magyarul. Az egyházi iskolákat nem adja vissza az állam, 1948-ban 32 magyar katolikus gimnázium volt és 186 elemi. /Jakubinyi György: A katolikus egyház újjászületése Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1993. november 12.
Romániában 1990 januárja óta csökken a tanulók létszáma. Az egyre nehezebb anyagi helyzetben nagyon sok szülő nem tudja vállalni gyermeke továbbtanulási költségeit. Idén szeptemberben Bukarestben az egyetemisták tüntettek a szociális problémáik miatt. A lélezsám csökkenése, a kivándorlás érzékenyen érinti a magyar nyelvű oktatást. Brassóban az Áprily Lajos Középiskola IX. osztályaiba a 180 helyre 135 tanuló iratkozott be. Gondok jelentkeztek Temesváron is. /Barabás István: A pénz ördöge iskolába jár. = A Hét (Bukarest), nov. 12./ 1993. november 18.
A temesvári Gordian Kiadó hamarosan megjelenteti Corneliu Zelea, Codreanu Pentru legionari /Legionáriusoknak/ című könyvét, ez a vasgárdista mozgalom fő műve. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1993. november 18.
Ismeretlenek kirabolták a buziásfürdői katolikus templomot. A temesvári egyházmegyében idén ez a 25. templomrablás. /Az idei 25. templomrablás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1993. november 24.
A Bánságban idén a 25. római katolikus templomot rabolták ki, volt olyan, amelyikbe kétszer is betörtek /temesvári Dóm, lovrini templom/, a monostoriba pedig háromszor. Kelyheket, a szentségtartókat, szobrokat, festményeket vittek el. /Gazda Árpád: Templomrablási kampány Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./1993. november 24.
Nov. 16-án Soros György villámlátogatást tett Temesváron. Felkereste az általa támogatott angol nyelvű iskolát, majd találkozott a Soros Alapítvány helyi fiókjának vezető tanácsával. /Soros villámlátogatás Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./1993. november 25.
Romániában elmaradt a besúgók, a szekusok leleplezése. Claudiu Iordache /Temesvár/ képviselő ugyan javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban ezt a kérdést nem tűzte napirendre a parlament, sőt a képviselő javaslatának nyoma veszett. Most a Volt Politikai Foglyok Egyesülete nevében Ticu Dumitrescu parasztpárti képviselő újra kezdeményezte az átvilágítást. Most vizsont már a parlamentben vannak a régi rendszer kiszolgálói, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költóje é a többi. /Gyarmath János, Bukarest: Elmaradt a nagy leleplezés. = Magyar Nemzet, nov. 25./1993. december 3.
Egy hónapja, nov. 3-án kezdődtek meg a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő rendezvények, egyben emlékeztek a 165 évvel ezelőtti első temesvári magyar nyelvű előadásokra is. A Demeter András vezette színtársulat ünnepi rendezvényein a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozata és több magyarországi színtársulat is fellépett. A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka, Sinkovits Imre és színésztársai fellépése Sütő András Advent a Hargitán című drámájával színháztörténeti esemény volt, először járt a Nemzeti Temesváron és itt érte meg a Romániában még fel nem oldott tilalom alatt álló Sütő-darab a 250. előadását. Sütő András köszönő levelet írt ez alkalomra, érvelve az Ablobczy László vezette Nemzeti Színház által vállalt szolgálat mellett, ugyanakkor figyelmeztetett az előretörő kozmopolitizmusra, amely megakadályozhatja az egymásratalálást. Az ünneplés idején Temesváron kezdeményezés született Pro Theatrum Alapítvány létrehozására a helyi színház segítésére. /Illés Mihály: A Csiky Gergely színtársukat ünnepe. = A Hét (Bukarest), dec. 3./1993. december 3.
A temesvári Katonai Törvényszék munkahelyi jellemzést kért a 85 éves dr. Boros Béla címzetes érsektől és egy jelentést "társadalombéli viselkedéséről", ezekkel az iratokkal kellett volna megjelennie. Ez volt a válasz az érsek rehabilitálási kérésére. 1951-ben az egyik koncepciós perben tízen álltak a bíróság előtt, Boros Bélát életfogytiglani börtönre ítélték. Közülük már csak ő él, az érsek szerette volna elérni az elítéltek rehabilitálását. Nem jelent meg a Katonai Törvényszék előtt, úgy vélte, hogy ezzel elismerné egykori ítéletét és a per jogosságát. /Gazda Árpád: Az érsek magaviselete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./