udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2353
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 2341-2353
Helymutató:
Temesvár
1996. február 21.
Az 1875-ben alapított elsõ modern román politikai párt, a Nemzeti Liberális Párt 1947-es betiltásáig mûködött, vezetõi a Bratianu családból kerültek ki. A Nemzeti Liberális Pártot 1990. jan. 15-én újjáalakították, a párt kongresszusán az emigrációból hazatért Radu Campeanut /sz. 1924-ben, 1947-ben bebörtönözték, 1953-ban szabadult. 1973-tól Franciaországban élt /választották elnökké. Az 1990-es választáson a párt 29 képviselõje és 9 szenátora került be a parlamentbe, ezzel az NLP a harmadik legerõsebb párt lett /Az NMF és az RMDSZ mögött/. Az 199-es választáson az NLP nem érte el a 3 %-os választási küszöböt, így parlamenti képviselet nélkül maradt. Ezért Campeanut tették felelõssé és leváltották elnöki tisztségébõl, utóda Mircea Ionescu-Quintus lett. Campeanu híveivel kivált és Nemzeti Liberális Párt-Campeanu néven neveztette be magát. Niculae Cerveni /sz. 1926, jogot végzett/ híveivel 1992 áprilisában megalapította a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció /NLP-DK/ nevû alakulatot, ezen a néven indult az 1992-es választáson, 4 szenátora és 2 képviselõje került be a parlamentbe. 1990-ben a fiatal liberálisok kiváltak a pártból és a névhasználatért folyó pereskedés után 1993 májusában vették fel a Liberális Párt'93 nevet. Elnökük Horia Rusu /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, kutató. Ez a párt 1992-ben kivált a Demokratikus Koalícióból, azonban elõzõleg a DK listáin 12 képviselõje és 1 szenátora jutott be a parlamentbe. A Polgári Szövetséget 1991 augusztusában alapította Nicolae Manolescu, 1995-ben kiléptek a DK-ból. Manolescu /sz. 1939./ irodalomtörténész, a Romania literara fõszerkesztõje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./1996. február 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 27-i tájékoztatója szerint Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bolyai Egyetem működésének újbóli engedélyezését, egy erdélyi, lehetőleg kolozsvári magyar konzulátus visszaállítását, az elkobzott egyházi ingatlanok ügyének rendezését, valamint Cseresznyés Pál és a zetelaki elítéltek felmentését jelölte meg olyan gesztusokként, amelyek mindenképpen szükségesek lennének ahhoz, hogy a román-magyar megbékélési folyamatot "kimozdítsák megrekedt állapotából". Tőkés László Robert Whiteheaddel, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársával közölte ezt, amikor a diplomata felkereste a püspököt nagyváradi hivatalában. A diplomata kérésére Tőkés László beszámolt a romániai magyarság helyzetéről, különös tekintettel a tanügyi törvényre, az elkobzott egyházi ingatlanok és a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció kérdéseire, valamint a román-magyar megbékélésre. A püspök hangsúlyozta, hogy ez utóbbinak legfőbb akadálya egyfelől a megbékélésre irányuló valós politikai akarat hiánya, s ezzel szoros összefüggésben a magyar kisebbség helyzetének a megoldatlansága. A tájékoztató szerint Whitehead méltatta Tőkés László kiemelkedő szerepét az 1989. évi temesvári eseményekben, továbbá hangsúlyozta, hogy noha az Egyesült Államoknak nem áll szándékában közvetíteni a román-magyar alapszerződés, illetve a megbékélés ügyében, nagyon fontosnak tartaná, hogy ez minél előbb megtörténjen. /Tőkés László a megbékélés feltételeiről. Hiányzik a politikai akarat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./1996. március 2.
A budapesti Heti Világgazdaság márc. 2-i száma adatgazdag mellékletet állított össze Magyarság a határokon túl címmel. A demográfiával foglalkozó rész címe: Körkörös fogyás. A romániai magyarok kételkednek a hivatalos statisztikában, kétmilliósra teszik lélekszámukat, a hetilap szerint viszont a statisztika pontos /ennek alátámasztására Magyari László Nándort idézi/. Az 1,6 milliós romániai magyarság átlagos életkora 37 év, míg a románoké 2,5 évvel kevesebb. Szlovákiában ez a különbség 3,5 év a szlovákok javára. Romániában ezer aktív korú románra 372 gyermek és 266 /60 év feletti/ öreg jut, a magyaroknál ugyanakkor csak 313 gyermek, de 321 öreg. - Romániában a kinevezett állami tisztviselők közt a magyarok aránya mindössze 2,7 %-os, azaz nem éri el a népességen belüli 7,1 %-os arány felét sem. - A betelepítések miatt egyre csökken a magyarok aránya a nagyobb városokban. Marosvásárhelyen 1990 körül 84 493 magyar élt /51,4 %, 1910-ben még 86,8 %/, Kolozsváron 74 871 fő /22,8 %. 1910: 81,6 %/, Nagyváradon 74 225 magyar /33,3 %, 1910: 91,3 %/, Szatmárnémeti: 54 013 fő /40,9 %, 1910: 91,4 %/, Sepsiszentgyörgy: 38 937 fő /74,7 %, 1910: 96,6 %/, Székelyudvarhely: 38 937 /97,4 %, 1910: 96,9%/, Csíkszereda: 38 359 fő /83 %, 1910: 97,9 %, még 1960-ban is 92,2 %/, Temesvár: 31 785 fő /9,5 %, 1910: 38,7 %/, Brassó: 31 546 fő /9,7 %, 1910: 43,4 %/, Arad: 29 944 fő /15,7 %, 1910: 62,9 %/. /Heti Világgazdaság, márc. 2./1996. március 2.
Nagyszalontán minden évben március elején megünneplik a város legkiválóbb fiának, Arany Jánosnak az emlékét. A megújult Arany János Művelődési Egyesület /élén Nagy-György Józseffel/ idén ezt márc. 2-3-án az előzőleg meghirdetett szavalóverseny és a helyi alkotóverseny döntőjével tette eseménydússá.. A szavalóversenyre Székelykeresztúrtól Temesvárig közel százan jöttek el, megjelentek a testvérvárosok, Nagykőrös, Hajdúböszörmény, Túrkeve versenyzői is. Az alkotóversenyre tizenegy tollforgató küldte be írását, ezzel is jelezve, hogy Arany János, Sinka István, Erdélyi József és Zilahy Lajos szülőföldje most sem terméketlen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ 1996. március 8.
Temes megye egyetlen magyar nyelvű középiskolájában, a temesvári Bartók Béla Líceumban egyre csökken a létszám: 1990-ben még 860 diákja volt az iskolának, jelenleg már csak 713. Nagyarányú felmérést készítenek, adatbázist hoznak létre, összeírják a 0-7 év közötti gyermekeket a városban. Tervezik a magyar családok meglátogatását. Bevezették a másodiktól az intenzív idegennyelv-oktatást, ezzel is vonzóbbá teszik az iskolát. A középiskolában a legnépszerűbb az informatika, de keresett a közgazdasági tagozat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ 1996. március 13.
Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./1996. március 15.
Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.1996. március 23.
A szórványokról tartottak tanácskozást márc. 22-24-én Illyefalván a kolozsvári és temesvári szórványalapítványok, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége rendezésében. Egyed Ákos a szórványosodás történetéről beszélt, majd Vetési László református lelkész "az egyenlő utolsó bástya"-jelenséget taglalta kifejtve, hogy ez mennyire túlterheli az egyházat, s a funkciók összekeveredéséhez vezet. Bodó Barna megállapítása, miszerint a szórványok ma számbeli többséget jelentenének Erdélyben, élénk vitát váltott ki. Szilágyi N. Sándor idézte a statisztikai adatot, mely szerint az erdélyi magyarság 56 %-a olyan településen él, ahol a lakosság több mint felét képezi. Péntek János kolozsvári tanszékvezető tanár arról a folyamatról beszélt, mely a művelt közmagyar nyelv kialakulásához vezetett. Trianon után a közmagyar már nem tölthette be egységesítő szerepét a nyelvváltozatok között, eltávolodás indult meg. Robbanásszerűen megnőtt a kölcsönszavak száma, a regionalitást nem ellensúlyozta a közmagyar nyelv, s a nyelv olyan változatai is regionalizálódtak, mint a szaknyelvek, melyek egységesülése korábban lezárult. A professzor a továbbiakban a nyelvi rendszer bomlásának jelenségeit taglalta. A művelődés és a néprajz kérdéskörének előadója Keszeg Vilmos volt. Csicsó Antal megjegyezte, hogy a moldvai csángókhoz csupán a népi kultúra vonalán kellene közeledni, nem a nemzeti tudat vonalán. A moldvai csángók kimaradtak a magyar nemzettéválás folyamatából, ezért reagálnak riadtan az ilyen közeledésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./ 1996. április 1.
Ápr. 1-jén Borbély Imre választ kapott a belügyminisztertől márc. 20-i interpellációjára, melyben a csíkszeredai márc. 15-i ünnepségek alkalmával Petőfi és Balcescu szobrainál elhelyezett zászlók és koszorúk meggyalázása és ellopása ügyében érdeklődött. A válasz szerint a tettesek egy részét kézre kerítették, a többiek után kutatnak. Ugyanaznap Melescanu külügyminiszter válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolíttatott kétnyelvű helységnévtáblák ügyében tett interpellációjára. Melescanu szerint amíg az ET Kisebbségi Keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, az egyezmény nem lép érvénybe, ezért Románia aláírta ugyan ezt az egyezményt, de nem köteles tiszteletben tartani. Bárányi Ferenc a megye magyar lakosai közadakozásából a harmincas években épült temesvári Magyar Ház ügyében interpellált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A házat ugyanis nem kapták vissza a magyarok.1996. április 2.
Amerikai szakértők vizsgálták meg Bukarest, Temesvár, Konstanca és Craiova repülőtereit abból a szempontból, hogy felhasználhatók-e a békepartnerség keretében. Megállapították, hogy az amerikai csapatok "bizonyos fokig" használhatják ezeket a repülőtereket. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ 1996. április 2.
Marosvásárhelyen márc. 22-én választották meg a nyolc jelölt közül azt, aki az RMDSZ a polgármester-jelöltje lesz. A győztes Fodor Imre mérnök lett. A nyolc jelölt polgármesteri programja a Népújságból /Marosvásárhely/, Máthé Éva beszámolója nyomán. Bartis Árpád 74 éves nyugalmazott közgazdász általában a költségvetés ésszerű felhasználásáról, új pénzforrások kereséséről beszélt. Gaál Márton 63 éves nyugalmazott közgazdász a fiatal vállalkozók támogatását, a város tisztaságának helyreállítását, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tartotta fontosnak. Csata Ernő 44 éves gépészmérnök közalapítványt hozna létre, melyből a fiatalokat támogatná munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Csegzi Sándor, 39 éves fizikatanár jelszava: visszaadni a polgároknak az önbecsülést. Állandó kiállítási csarnokot létesítene és a fiataloknak a város üres telkein lakásokat építene. Gondoztatná a történelmi emlékműveket, műemlékeket. Vajda Sándor, 45 éves mezőgépész kitért a csatornahálózatok kiépítésére, fejlesztésére, helyi vállalkozások bevonására a helységgazdálkodásba, helyi jellegű utcanevek visszaállítására, magyar nyelvű magán-inasképzés létesítésére stb. gondolt. Fodor Imre 59 éves energetikai mérnök. Programjában szerepel a helyi bevételek növelése koncesszionálásból, kölcsönökből; parkolóhelyek létesítése; munkanélkülieket átképző központ létrehozása stb. Temesvári István 55 éves közgazdászt nem a körzetek jelölték, hanem saját maga gyűjtött össze annyi támogató aláírást, amennyi elegendő a jelöléshez. A hallgatóság rosszallta, hogy jelöltette sajátmagát. Az utolsó jelölt, Pokorny László, politikai okokra hivatkozva visszalépett a polgármesteri székért folytatott küzdelemből. /Marosvásárhelyi polgármester-jelöltek. Fodor Imrének drukkolhatunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./1996. április 4.
Borbély Imre hargitai képviselő interpellált a parlamentben, azt tette szóvá, hogy a márc. 15-i ünnepségek után Csíkszeredán Petőfi és Nicolae Bãlcescu szobrairól letéptek három zászlót, és elvittek két koszorút. Doru Ioan Taracila miniszter a zászlók ügyében a tényállás tisztázatlanságát hangoztatta, a koszorúkkal kapcsolatban pedig közölte, hogy a tetteseket azonosították. Egy gépkocsivezető és egy rendőrszázados személyében, akik ellen eljárás indult, a koszorúkat pedig visszahelyezték oda, ahonnan elvitték őket. Bárányi Ferenc képviselő interpellációjában, amelyre később esedékes a válasz, a jogtalanul állami tulajdonba jutott, az 1930-ban a helyi magyar közösség közadakozásából építtetett temesvári magyar ház visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól a megye 65 ezer magyar nemzetiségű lakosa nevében. A szenátusban Hajdú Gábor szenátor Chiuzbaian igazságügy-minisztertől kért választ arra, miként véleményezte tárcája az Iliescu elnökhöz 1995 novemberében hét zetelaki elítélt ügyében benyújtott kegyelmi kérvényeket. /RMDSZ-interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ 1996. április 19.
Szász Enikő színésznő kezdeményezésére márciusban megalakult a Temesvári Magyar Nőszövetség. Szándéknyilatkozatuk szerint olyan bánsági magyar nőknek akarnak fórumot teremteni, akik tenni szeretnének valamit "felgyorsult ütemű beolvadásunk ellen", továbbá a sokgyermekesek megsegítésére. Alternatív oktatási programot kidolgoznak azon gyermekeknek, akik román iskolába járnak /a bánsági magyar gyermekek 70 %-a ilyen!/. Arra is gondoltak, hogy az árvaházi, a magyarság számára elveszett magyar gyermekekkel is foglalkoznak. Állástalan nők számára gyermekőrző, beteggondozó stb. munkát keresnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ 1996. április 28.
Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./1996. május 1.
Temes megyében a magyar gyermekeknek alig egyharmada tanul anyanyelvén. A vegyes családokban és a magyar családok egy részében otthon is a román nyelv használatos. Sokan azért sem szívesen beszélnek magyarul, mert szókincsük szegényes. A riporter /Gazda Árpád/ Gátaljára látogatott el, a Temesvártól 46 km-re levő, 4044 lelket számláló községbe. Az 1992-es népszámlálás szerint a lakosság negyede /1042 fő/ magyar. 1910-ben még magyar többségű volt /1883 magyar, 1219 román lakos/. Az utcákon alig hallható magyar szó, pedig 1992-ben közel hatszázan szavaztak az RMDSZ-re. A magyar iskola és óvoda a hetvenes években a szülők érdektelensége miatt szűnt meg. 1990-ben újraindult a magyar elemi hat gyermekkel, 1991-ben megszűnt, 1992-ben újraindult öt gyermekkel, 1993-ban megszűnt. 1994 óta újra működik, 4-5 tanulóval. Gyermek pedig volna. A román iskola első osztályába idén tizennyolc magyar vagy félmagyar tanul. Ebenspanger Ferenc plébános 52 elemistának és középiskolásnak tart magyarul hittanórát. Amint kimennek a hittanóráról, románra fordítják a szót, mondja a plébános. Nagyon sok a vegyes
házasság Gátalján. Apró Julianna tanítónő nagy lelkesedéssel fogott munkába, bekopogott a magyar családokhoz, de a legtöbb helyen hallani sem akarnak a magyar iskoláról. A magyar óvodában sem jobb a helyzet. - Temesváron, ahol a megye magyarságának a fele /33 733 személy/ él, szintén nem rózsás a helyzet. A bánsági egyházmegye csak 1989 után, a németek tömeges elvándorlása után vált magyar nyelvűvé. Sebastian Kräuter temesvári püspök irodájának ajtajára csak románul írták ki a fogadóórák rendjét. A vidéken a papok többsége német anyanyelvű. - Szinte nincs olyan település Temes megyében, ahol ne élne magyar, de lélekszámuk általában alacsonyabb annál, hogy magyar iskolát lehessen indítani, ismertette a helyzetet Kiss Ferenc, a megye magyar oktatásért felelős tanfelügyelője. Szakképzett tanárokban is hiány van. /Gazda Árpád: Amikor kicsi voltam, magyar voltam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./1996. május 2.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 2-án kiemelten foglalkozott a helyhatósági kérdésekkel kapcsolatos kérdésekkel. Demeter János kampányigazgató tájékoztatása alapján áttekintették a jelölések helyzetét: a magyarlakta helységek döntő többségében az RMDSZ-jelöltlistákat a követelményeknek megfelelően álltak össze. Az Ügyvezető Elnökség javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ képviselőinek részvételéről a FUEV Temesváron megrendezendő kongresszusán. A választási propagandát az elektronikus médiában csak román nyelven tartják. A hátrányos helyzet miatt az RMDSZ parlamenti csoportja interpellálni fog. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 3., 772. sz./ 1996. május 9.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 9-i ülésén a helyhatósági választási kampánnyal foglalkozott. Felkérték az RMDSZ-frakciót, hogy interpelláljon a televíziós kampányműsorok késedelmes szabályozása miatt. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Demeter János kampányfőnök bejelentette, hogy a jelöltlisták letétete során nem tapasztalt különösebb törvénysértéseket. A nehézségek nagy része annak tulajdonítható, hogy a törvény egyes cikkelyei ellentmondóak. Kötő József elmondta, hogy a FUEV temesvári kongresszusán a hatalom, a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsa korlátozni akarja a magyar nyelv használati jogát a kongresszuson, annak ellenére, hogy ez a kisebbségek összejövetele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 10., 777. sz./ 1996. május 16.
Az RMDSZ és a Romániai Német Demokrata Fórum közös rendezésében máj. 16-án nyílt meg Temesváron a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a romániai magyar kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban nem kezdődött el a kisebbségben levő népközösségek sorsának rendezése, ellenkezőleg, folytatódtak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, nem sikerült megnyitni a kommunizmus alatt bezárt egyetemet, nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 16., 781. sz./ 1996. május 17.
25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezete képviselőinek jelenlétében megnyílt Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának /FUEV/ 41. kongresszusa. A megnyitó ülésen élesen ellentétes véleményen voltak a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli. A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is. Gabriel Gafita, a Külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország minden területén. Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc. Tőkés László statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig. Tőkés László "Románia szégyenének" minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. Christoph Pan, a FUEV elnöke méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek. /(nits): Megkezdődött a FUEV-kongresszus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./1996. május 17.
A temesvári Heti Új Szó új mezőgazdasági rovatot indított Bánsági magyar gazda címmel, ebben mezőgazdasági tudnivalók szerepelnek. Ugyanez a szám hozta az RMDSZ Temes megyei szervezetének választási kiadványát, amely az RMDSZ megyei jelöltjeinek névsorát tartalmazza. Polgármester-jelöltet három helységben állítottak, Óbébán, Végváron és Újszentesen, tanácsosjelöltet viszont sok településen. /Heti Új Szó (Temesvár), máj. 17. - a választási kiadványon máj. 3-a szerepel/1996. május 18.
Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1996. május 26.
Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/1996. május 31.
Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./1996. június 5.
A Temesvár melletti, felerészben magyarlakta Újszentesen újraválasztották Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert, a helyi 11 tanácsosból 6 az RMDSZ tagja. Végváron az RMDSZ-es Kele István polgármesternek nem sikerült megszerezni az 50 %-os többséget /46 %-ot ért el/, ezért második forduló lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./1996. június 7.
Jún. 1-jén Marosvásárhelyen ülésezett az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/. A kolozsvári, marosvásárhelyi, bukaresti, nagyváradi, aradi, temesvári és brassói diákszervezetek képviselői elfogadták az Aradi Magyar Diákszövetség felvételi kérelmét az OMDSZ-be. A leköszönő temesvári Farkas Lóránt helyébe Antal Attilát, a KMDSZ képviselőjét, szociológus hallgatót választotta országos elnöknek. A Brassói Magyar Diákszövetséget képviselő Csucsi Róbert személyében új taggal bővítették a Magyar Ifjúsági Tanács frakcióját az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában /SZKT/. Megtárgyalták a magyarországi egyetemekkel közösen szervezett részképzések, szakmai gyakorlatok, nyári egyetemek kérdését. Ennek keretében több mint 400 romániai magyar egyetemi hallgató vesz részt magyarországi részképzésben, programokban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1996. június 9.
Kisvárdán befejeződött a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, melyet júl 2-9-e között tartottak. A fesztivál nagydíját a temesvári Csiky Gergely Színház művészai vehették át, Maxim Gorkij A mélyben című színművét mutatták be. A házigazda önkormányzatának különdíját a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kapta /Giovanni Boccaccio: Sólyompecsenye/, a közönségdíjat a szatmárnémeti Északi Színház magyar társulata nyerte /Tamási Áron: Csalóka szivárvány/. Több kiemelkedő színész részesült díjazásban. /Új Magyarország, jún. 11./1996. június 19.
Jún. 19-én kolozsvári otthonában elhunyt a 90. évében járó Balogh Edgár közíró, nyugalmazott egyetemi tanár, a Korunk volt szerkesztője. Dávid Gyula nekrológjának a címe is összefoglalja, ki is volt az elhunyt: az örök újrakezdő. "Volt regőscserkész, néprajzkutató, a sarlós mozgalom aktivistája, szerkesztő, újságíró, karpaszományos közlegény, falusi tanító, népi-szövetségi aktivista, egyetemi tanár /rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem rektora is/, politikai elítélt, azután újra szerkesztő, az 1957-ben újraindított Korunk főszerkesztő-helyettese, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon egyik megteremtője és lelke - mindhaláig." /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Sokat vitatkozott, sokan vitatkoztak vele. "Egyszerre volt rajongó, angyalian naiv, kiscserkész, próféta, elpusztíthatatlan optimista, álmodozó, fellegjáró, aprómunkás, légvárépítő, rögeszmés megszállott, naprakész szövegíró, debattőr, szabadságvallású, szervező, kisebbségideológus, nemzetben és emberiségben gondolkodó, és még sorolhatnám napestig." - írja róla Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Balogh Edgár /Temesvár, 1906. szept. 7. - Kolozsvár, 1996. jún. 19./ Pozsonyban élt, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, 1934-ben kiutasították Csehszlovákiából, visszatért szülőföldjére, Erdélybe. 1944-től a kezdeményezésére megjelent kolozsvári napilapnak, a Világosságnak a főszerkesztője 1948-ig. A Magyar Népi Szövetség alelnöke, a Bolyai Tudományegyetem tanára, majd rektora. 1949-ben más magyar vezetőkkel együtt bebörtönözték, kiszabadult, majd másodszor is börtönbe került. 1957-től 1971-ig az újrainduló kolozsvári Korunk főszerkesztő-helyettese. Több publicisztikai kötete jelent meg, önéletírása /Szolgálatban. Emlékirat 1935-1944/ 1978-ban látott napvilágot.1996. július 3.
Júl. 3-án az embargó felfüggesztése óta először találkoztak Temesváron Románia és Jugoszlávia belügyminisztériumának képviselői, Nicolae Berechet dandártábornok és Drakcse Dimitrijevics, a szervezett bűnözéssel foglalkozó igazgatóság vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./1996. július 5.
A Sepsiszentgyörgyi Színház Tamási Áron Társulata a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére meghirdette a Magyar Színház Hetét. Elgondolásukhoz nem sikerült támogatást szerezni, így nem lett színházi hét, de két társulat mégis eljött. A szatmári társulat bemutatta Szabó Magda Az a szép fényes nap című történelmi drámáját, a temesvári magyar színészek pedig a Csongor és Tünde színrevitelével jeleskedtek. /Brassói Lapok )Brassó), júl. 5-11./ 1996. július 6.
Temesváron az újjáalakult Magyar Ház Rt. első fokon elvesztette a pert, hogy visszakapja tulajdonába a két világháború között a város magyar lakosságának adakozásából felépült Magyar Házat. 1952-ig itt működtek a magyar szervezetek, akkor kiköltöztették őket. A Magyar Ház Rt. fellebbezni fog az ítélet ellen. Ebben az épületben van jelenleg a Heti Új Szó szerkesztősége, az RMDSZ, a TEMISZ és az RMDSZ képviselői irodája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./