udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2353 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 2341-2353

Helymutató: Temesvár

1996. szeptember 19.

A gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ szept. 14-i ülésén megvitatták Borbély Imre képviselő óvását. Végül úgy döntöttek, hogy érvényesnek tartják az Operatív Tanács döntését az állandó lakhely kritériumával kapcsolatban. - A TKT elfogadta, egyetért Csapó József szenátornak és Szilágyi Zsolt képviselőnek a magyar és román államfőhöz intézett nyílt levelével. A TKT ezenkívül elfogadott egy állásfoglalást amely elítéli a gyergyószentmiklósi rendőrség egyes tagjainak a civil lakosság elleni kihágásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Borbély Imre képviselő ugyanis Temesváron él és a gyergyóiak képviselője volt. Az Operatív Tanács úgy határozott, hogy csak a helyben lakó lehet egy vidék képviselője.

1996. szeptember 23.

A kolozsvári Szabadság Az alapszerződés szövege hétről hétre romlott? címen beszámolt arról, hogy "meghökkentő eltérések" tapasztalhatók a román-magyar alapszerződés aug. 13-i, Somogyi Ferenc államtitkár bukaresti látogatásakor véglegesnek nevezett szövege, illetve az aug. 21-22-i "utolsó simítások" során módosított és Temesváron aláírt változat között. A szöveg "sok tekintetben leromlott, félrevezetőbb, lényegesen szűkebb értelmezésre szolgáltat alkalmat". A korábbi változat szerint például a felek arra kötelezték volna magukat: megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a kisebbséghez tartozó személyek anyanyelvükön tanulhassanak minden szinten, igényeiknek megfelelően. A végleges szöveg szerint ez szükségleteiknek megfelelően történik majd. Az első szöveg az anyanyelv szabad használatáról szól a "magán és közéletben", a végleges "a magánéletben és a nyilvánosság előtt" teszi ezt lehetővé. A kétnyelvű táblák használatát a korábbi a helynevekre, a végleges a helyi elnevezésekre vonatkoztatja. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., Magyar Nemzet, szept. 23./ - A Szabadság visszatért a szept. 21-i számában ismertetett eltérésekre, emlékeztetve, hogy a végleges változat eltéréseire már Frunda György felhívta a figyelmet az RMDSZ SZKT szept. 6-i marosvásárhelyi ülésén.-Kovács László külügyminiszter erre a cikkre reagált: az eltérések csupán nyelvi, stiláris jellegűek. tartalmi változás nem történt. Nem felel meg a valóságnak, hogy az alapszerződés szövege a nyelvi pontosítás következtében leromlott, egyes megfogalmazásai szűkítő jellegűek lettek - mondta Kovács László, cáfolva a Szabadság értesüléseit. Szerinte a magukat meg nem nevező szakértők alaptalan aggodalmat kelthetnek a romániai magyarság körében. Szerinte az alapszerződés végrehajtása a felek politikai akaratán múlik és nem az "egyes megfogalmazások árnyalatán." = Magyar Nemzet, szept. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szintén kijelentette, hogy tartalmi változások történtek a "stilizálás" során. Szerinte a magyar kormány nem a szakértelem hiánya miatt, hanem szándékosan kötötte meg a kifogásolható tartalmú szerződést. /Eltérések az alapszerződésben. = Magyar Hírlap, szept. 23./

1996. szeptember 24.

A magyar kormány álláspontjához igazodva a sajtóban rendszeresen szerepelnek az alapszerződést elfogadó cikkek, így Pomogáts Béla arról ír, hogy "az alapszerződés létezik:most már nem lehet elutasítani vagy megkerülni, ellenkezőleg, arra kell törekedni, hogy a benne rejlő lehetőségek és előnyök minél inkább megvalósuljanak." Szerinte helytelen volna, ha az RMDSZ vagy a hazai szervezetek "valamiféle sérelmi politikába hátrálnának." /Pomogáts Béla: Temesvár után, jogérvényesítés előtt. Az alapszerződés lehetséges előnyei. = Magyar Nemzet, szept. 24./ Pomogáts Béla másik cikke: A magyar-román kiegyezés feltételei. = Magyar Hírlap, szept. 26./

1996. szeptember 27.

Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai KAM egyik vezetője élesen elítéli a romániai magyar elitet. Bíró szerint a "romániai magyar elit számára a temesvári aláírással egy álom ért véget." Most már a nem tud a nemzetiség nevében bejutni a hatalomba. A hatalomba bejutásnak ezek után csak egyéni útjai tűnnek járhatónak." /Bíró szerint tehát az egész elit csak a hatalomba akart bekerülni./ Az elit kisebbik része előtt eddig nem nyíltak meg a hatalom kapui, ők nem is nagyon tiltakoztak az alapszerződés ellen, s ők tettek a legtöbbet a karrier megalapozása érdekében. A nagyobb résznek csak akkor lenne esélye a hatalomba bejutásra, ha etnikai alapon lehetne kiszakítani egy "saját" részt. Mindez jelzi - Bíró szerint -, hogy a kisebbségi elit hatéves munkája mint "politikai vállalkozás" nem bizonyult igazán sikeresnek. A cikkíró szerint az alapszerződés családi, baráti beszélgetésekben alig fordul elő. - 1994-ben a nemzeti elemekre alapozó MDF-es gesztuspolitika szűnt meg egyik napról a másikra. Végül Bíró említ egy másik csoportot, a negyvenes fiatal technokratákét, akiknek Románia a működési lehetőséget, Magyarország a modernizációs modellt jelenti. Ennek a csoportnak az alapszerződés működési lehetőségekről üzen. /Bíró A. Zoltán: A magyar-román alapszerződés üzenetei. = Népszabadság, szept. 27./ A cikkíró szerint az egész romániai magyar elit csupán a karrierépítéssel törődik...

1996. szeptember 28.

Szept. 28-án az eddiginél demokratikusabb tisztújító és jelöltállító küldöttgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Kilenc választási fórumot tartottak Temesváron és kettőt vidéken, Lugoson és Dettán. Temesváron a hagyományosan magyarlakta körzetben /Belváros, Józsefváros, Gyárváros/ könnyebb mozgósítani az embereket, mint a tömbháznegyedekben, és az is bebizonyosodott, hogy az egyházakkal össze kell fogni. Ahol az egyházak segítettek, eredményesebbek voltak a fórumok. Minden körzetben megválasztottak egy három-öt fős kezdeményező bizottságot, akik a körzet szervezését és a választásokra való mozgósítást is vállalták. A parlamenti képviselőjelölt-lista Temes megyei első helyéért hárman versenyeztek, az RMDSZ Temes megyei elnöki tisztségért nem volt jelentkező. A szept. 28-i ülés eredménye: 1. dr. Bárányi Ferenc, 2. Toró T. Tibor, 3. dr. Obest László. Az RMDSZ megyei elnöke Toró T. Tibor lett. /Pataki Zoltán: "Az egyházakkal össze kell fognunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1996. október 2.

Kosáry Domokos történész, akadémikus nyitotta meg Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai című kiállítást és konferenciát okt. 5-én, melyet a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete rendezett Budapesten. A tárlat november végéig tekinthető meg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. A tudományos konferenciát a Magyarok Világszövetsége székházában rendezték meg, melyen budapesti, kolozsvári és temesvári tudósok, történészek és egyetemi oktatók tartottak előadásokat. Bakos István, az MVSZ főtitkára a tudásközpontú nemzetfejlődés mellett érvelt. Rámutatott arra, hogy az Erdélyben élő magyar kisebbség más európai nemzetiségekkel ellentétben mindig is a műveltség, az értelem és a tudás fegyverével harcolt fennmaradásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7., Új Magyarország, okt. 2./

1996. október 3.

Félreértésen alapul az ellenzék azon véleménye, hogy a Temesváron aláírt alapszerződés hat-nyolc ponton különbözik a parlament által megvitatott szövegtől, nyilatkozta Molnár Gyula, a külügyi bizottság MSZP-s képviselője. Az ellenzék a Somogyi Ferenc államtitkár bukaresti tárgyalásai nyomán véglegesített szöveget használja összehasonlításként. Ez azonban az aug. 20-21-i újabb szakértői megbeszélések, illetve stilizálás nyomán néhány pontban valóban változott, mondta. /Népszabadság, okt. 4./

1996. október 4.

Egyre több magyar gyermek jár román iskolába: amíg az 1992/93-as tanévben 57 ezer magyar gyermek járt román osztályokba, egy esztendő múlva a számuk már 64 648 volt. Különösen nehéz a szórvány helyzete. A Balázsfalvához tartozó Tür faluban 25 magyar gyermekből mindössze négye járnak anyanyelvű iskolába. Barabás István felteszi a kérdést, mit tesz a Szórványtanács? Mit tesz a Diaszpóra, a Bartók Béla, a Julianus, a Domokos Pál Péter Alapítvány és a sok egyéb alapítvány, amely a szórványmagyarság megmaradásáért harcol? Barabás szerint a válasz: tanácskoznak, konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, tudományosan fölmérik a szórvány helyzetét, és minden marad úgy, ahogy volt. A cikkíró felidéz néhány tanácskozást. 1994. jan. 22-23-án Nagyenyeden az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya megbeszélésének egyik napirendi pontja volt: "konkrét tervek kidolgozása a szórványkérdés megoldására". 1994 novemberében tisztújító közgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Oktatási bizottsága közölte: a megye magyar gyermekeinek csak 30 %-a tanul anyanyelvén, a 40 óvónőből 27 képesítetlen. A szórványtanács 1995. febr. 10-én rendezett tanácskozást Nagyenyeden, ahol Vetési László ismertette - ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt - a szórványok helyzetét. Csávossy György A magyarságtudat a szórványban című előadásában kifejtette: "Ölbetett kezekkel a pusztulás vár ránk." Ekkor született meg az elhatározás a szórványtanács felállításáról, amely feltérképezi a tennivalókat. 1995. márc. 2-án Szórványgondok címmel nyilatkozatot közöltek a Romániai Magyar Szóban: "Erdély nagy részében kiszorulóban van a magyar nyelv", "csángósodásunk megállítása egyike legsürgősebb feladatainknak". "Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel...". 1995. ápr. 1-jén újabb fórum volt, a Temes megyei RMDSZ tanácskozást szervezett Anyanyelvű oktatás a szórványban címmel. Közben tovább csökkent a magyar iskolát választó magyar tanulók száma. Alig egy héttel Temesvár után Kolozsváron összegyűltek a szórványszakértők, Bodó Barna ismertette a célkitűzéseket, Vetési László a szórványsorsról tartott előadást. 1995. aug. 29-én újra összeült a Szórványtanács. 1996. márc. 22-én Illyefalván, egy hét múlva Segesváron tanácskoztak. A tanácskozásokon ugyanazt állapítják meg, mint amit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége minden évi konferenciáján bejelent, és amit az 1994-ben összeállított /és azóta végleg elfektetett/ A megmaradás esélye című helyzetfelmérés /Nagy F. István és Balla Júlia munkája/ kimondott: "A teljes felszámolás veszélye fenyegeti a szórványmagyarság magyar iskolahálózatát" és ezt számadatokkal igazolta. /Barabás István: "A cselekvés órája" egyre késik. A szórványmagyarság iskoláiban. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1996. október 10.

Iliescu államelnök okt. 10-én aláírta a magyar-román, egyúttal a román-jugoszláv alapszerződést. A magyar-román alapszerződést Iliescu szept. 16-án látta el kézjegyével Temesváron, majd a dokumentumot a szenátus szept. 26-án, a képviselőház okt. 3-án ratifikálta. /Népszava, okt. 11./

1996. október 13.

A történelmi Erdélyben egyedül Temesvár Gyárváros római katolikus templomát nevezik Milleneumi templomnak. A százéves templom "születésnapját" és egyben Magyarok Nagyasszonya /okt. 8./ ünnepét okt. 13-án tartották meg. A szentmisét Sebastian Kräuter temesvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspök celebrálta a gyulafehérvári főegyházmegyét képviselő Tamás József érseki helynök segédletével. Három nyelven folyt a szentmise. A házigazda, Szabó Dénes esperes-plébános ismertette a Milleneumi templom történetét. Tempfli püspök Szent László városa nevében népünkért ajánlotta fel a szentmisét. A Psalmus, a marosvásárhelyi Vártemplom ökumenikus kórusa énekelt. Tíz éve Birtalan Judit vezeti a kórust, aki elmondta, repertoárjuk 16. századi szerzőktől Bartókon és Kodályon át mai magyarországi és erdélyi szerzőkig terjed. Több külföldi díjat nyertek, emellett 1994-ben az EMKE Nagy István-díját kapták. A Milleneumi templom 100. évfordulóját egyhetes millecentenáriumi rendezvényekkel összekötő szervezők: a gyárvárosi plébánia és a temesvári Ormós Zsigmond Társaság ünnepi ebéddel zárta a rendezvénysorozatot. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

1996. október 17.

Harmadik alkalommal adták át, idén okt. 17-én, a Budapesti Székely Kör szervezésében a Szentgyörgyi István színművészeti díjat Budapesten, a Fészek klubban. Három erdélyi színművész részesült idén a díjban, Bányai Irén Nagyváradról, Makra Lajos Temesvárról és Márton János Kolozsvárról. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1996. október 23.

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. október 25.

Temesváron okt. 25-én hivatalosan is felavatták a város magyar színjátszásának európai színvonalú teret biztosító Stúdió termet. Csongrád megye közgyűlésének elnöke, Léhmann István, valamint a budapesti Színháztudományi Intézet képviselői is jelen voltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1996. október 30.

Az Erdélyi Napló munkatársai megkérdezték Borbély Imrét, Markó Bélát az RMDSZ szövetségi elnökét és Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a Borbély Imre jelölése körül kialakult vitáról. Borbély Imre elmondta: külügyesként valóban sokat hiányzott a parlamentből. Olyan külügyi tevékenységet folytatott, amelyre sem a román parlament, sem az RMDSZ megbízásával nem rendelkezett. Saját maga ment előre az RMDSZ belátható autonomista útján, és kereste ennek beágyazását az összmagyar koncepcióba. "Ez vezetett oda, hogy a Magyarok IV. Világtalálkozója fő témájának a nemzeti stratégiát választotta." Az összmagyar nemzetstratégia kidolgozásához nem kell egyéb egy íróasztalnál. A kigondolt koncepció érvényesítésére viszont megfelelő súlyú politikai pozíció szükséges. Nem Temesváron jelöltette magát. "Politikai hitvallásom, hogy az erdélyi magyarság sorsa a székelységtől, a székelység sorsa az autonómiától függ. Ezt Székelyföldről lehet a legjobban szolgálni." Ezért is tervezi, hogy Gyergyószárhegyre települ, mihelyt sikerül Temesváron visszaigényelnie államosított lakását. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem lát belső válságot. Az RMDSZ egységes. Markó szerint Borbély Imre független jelöltként az RMDSZ országos képviseletét gyengíti. - Tőkés László szerint az a döntés, hogy csak lakóhely szerint pályázhat valaki képviselőjelöltségre, elsősorban Borbély Imre ellen irányult. Tisztességtelen dolognak tartja, hogy ezek után az RMDSZ országos vezetősége Borbély Imrét kárhoztatja. /Gazda Árpád, Németh Tünde: Szakadozott egyetértés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

1996. november 1.

Emléktáblát lepleztek le nov. 1-jén Temesváron, a prefektúrán. Az emléktábla román nyelvű felirata a következő: "Ebben a teremben írták alá 1996. szeptember 16-án Románia és Magyarország szerződését a kölcsönös megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról. " /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1996. november 4.

Tófalvi Zoltán az 1956 és 1960 közötti bebörtönzött túlélőkkel elment a régi szenvedés színhelyeire és börtöneibe. Még az erdélyi magyar közvélemény is alig tud valamit arról, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben "államellenes összeesküvés vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és 10-et ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, dr. Orbán Károly marosvásárhelyi, dr. Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, dr. Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. - Az "érmihályfalvi csoport" 31 elítéltje közül 1958. dec. 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, dr. Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate vallatószobáiban elszenvedett kínzásokba belehalt a dr. Dobai István jogász által összeállított "ENSZ-memorandum" két vádlottja, Kertész Gábor és Nagy József. A peripravai kényszermunkatáborban /a Duna deltájában/ halt meg Demeter István. A börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében az 1964-es szabadulás után nemsokára meghalt Molnár Béla, Kolumbán Bendegúz, Nyitrai Sándor, Böjthe Sándor, Adorján Dezső, Csatlós Csaba református lelkész, illetve teológus, valamint Grósz József, Bocz Ádám, Deák Géza peripravai "Golgotát járó". A börtönben halt meg az "érmihályfalvi csoport" egyik résztvevője, a 25 éves kényszermunkára ítélt Tordai János géplakatos. Az RMDSZ 1996 egyik legjelentősebb kezdeményezésének, az 1956-os forradalom legméltóbb romániai megemlékezésének tartotta Tófalvi Zoltán elhatározását, hogy végigjárják az egykori gulágokat és erről film készüljön. A budapesti DEKO Film 36 órás, a Román Televízió magyar adása 15 órás filmösszeállítást készített a "halálmenet" megismétléséről. Az utat végigjárók között volt dr. Csiha Kálmán református püspök /10 évre ítélték/, Mózes Árpád evangélikus püspök /18 évre ítélték/, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, dr. Dobai István nemzetközi jogász /életfogytiglanra ítélték/, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze /11 évre ítélték/, Veress Sándor, a Kis-Küküllő menti csoport vezetője /még 1957 januárjában is a magyar forradalmat éltető röpcédulákat terjesztettek!/, akit 20 évre ítéltek, Kacsó Tibor, a "fegyveres felkeléssel" vádolt csíkszeredai csoport vezetője /25 év kényszermunkára ítélték/, Puskás Attila biológus, aki Október 23-a című saját versét terjesztette /20 évre ítélték/, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és a Székely Ifjak Társasága, valamint a "Palotás-csoport" számos tagja, akiket annak idején 15-25 évre ítéltek. - Egyedül a marosvásárhelyi bíróságon 514 személy ellen hoztak különböző ítéleteket. Itt ítélték el az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ 75, a "Palotás-csoport" 24, a Székely Ifjak Társasága 9, a Puskás Attila nevével jelzett csíkszeredai tanárok, diákok 11 fős csoportját, a Kacsó Tibor nevéhez kapcsolt "fegyveres" felkelés 3 tagját, a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskola 21 tanulóját /valamennyien román anyanyelvűek!/. Ezeken a tárgyalásokon a szabóból gyorstalpalással "hadbíró őrnaggyá" előléptetett Macskássi Pál elnökölt, aki a visszaemlékezések szerint több mint 80 személyre mondott ki a halálos ítéletet. /Új Magyarország, nov. 4./

1996. november 18.

A lej árfolyama folyamatosan romlott és a temesvári feketepiacon november közepén a dollár elérta az 5000 lejes "álomhatárt, amit a legpesszimistább gazdasági szakértők sem feltételeztek. A német márkáért 3300 márkát kérnek a valutaüzérek, a magyar forintért 30 lejt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1996. november 20.

A választások két fordulója között sajtótájékoztatót tartott Brassóban Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. Bemutatott egy kézzel írt szöveget, amelyet Brassóban több ember postaládájába dobtak. A cédula figyelmezteti az ortodox híveket: ne higgyenek a két zsidónak, P. Romannak és E. Constantinescunak, akik Tőkés Lászlóval, a "magyar sátánnal" szövetkezve félre akarják tenni Teoctist pátriárkát, hogy helyébe a temesvári monarchista vasgárdistát, N. Corneanut ültessék. Mindettől csak Ion Iliescu mentheti meg a népet. - Másik fajta diverziót a tanfelügyelőség követte el brassói magyarsággal szemben. Nedeczky László, az RMPSZ országos alelnöke tiltakozott azon intézkedés ellen, amely a magyar Waldorf-óvoda tanév közbeni kilakoltatását rendelte el a német óvoda épületéből. Azzal indokolták, hogy a Waldorf módszert alkalmazó óvodában spiritizmus /!/ folyik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1996. november 23.

1994. dec. 29-én jelent meg a Temesvári Új Szó napilap megszűnése után a Heti Új Szó első, 32 oldalas száma. Az időközben századik lapszámot elérő hetilap ma már 40 oldalas és négy megyében /Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes/ terjesztik. A példányszám megkétszereződött a napilap utolsó számaihoz képest, csak az állandó munkatársak száma csökkent az évtizedek alatt 32-ről négyre. A lap továbbélését segítette a Soros Alapítvány új szövegszerkesztő és tördelő számítógép-hálózattal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1996. november 27.

Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.

1996. december 4.

Dec. 4-én a képviselőházban megalakultak a parlamenti bizottságok, az RMDSZ egy elnöki tisztséget nyert el /Vida Gyula a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke lett/, ezenkívül a következő posztokat: a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari szakbizottság alelnöke Elek Barna marosvásárhelyi, az oktatásügyi, tudományos, ifjúsági és sportbizottságé Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő lett, az ipar- és szolgáltatásügyi bizottság titkárává Antal István hargitai, az egészség- és családvédelmi bizottság titkárává Bárányi Ferenc temesvári képviselőt választották. A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, a mezőgazdasági és területfejlesztési bizottság alelnöke Csapó József nagyváradi, a munkaügyi, népjóléti és a munkanélküliség problémáival foglalkozó bizottság alelnöke Hajdu Gábor hargitai szenátor lett. Frunda György marosvásárhelyi szenátor a jogi, kinevezési, fegyelmi, mentelmi jogi és mandátumvizsgáló bizottságban lett titkár, Puskás Bálint Zoltán kovásznai szenátor pedig a privatizációs bizottságban. /Megalakultak a parlamenti szakbizottságok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1996. december 14.

Az 1989-es romániai események hetedik évfordulóján jogosultnak érzem magam, hogy azt mondjam: tartós, gyökeres megoldásokat kell keresni - jelentette ki Tőkés László püspök Budapesten, a Magyarok Világszövetségének székházában dec. 14-én Csoóri Sándorral, az MVSZ elnökével tartott sajtótájékoztatóján. Tőkés Lászlót a romániai magyar nemzeti közösség felemelkedéséért folytatott harcának elismeréséért Barcelonában a Kisebbségek és Nemetek Központja nagydíjával tüntették ki. "Fájdalom, hogy ma már csak pejoratív értelemben használják a 'radikális' jelzőt az erdélyi politikai paletta jellemzésekor" - utalt Tőkés László az 1989-es fordulat óta bekövetkezett változásokra, majd hozzátette - ezen az alapon Temesvárt is el lehet ítélni, amely radikálisan lépett fel egy diktatúra ellen. Tőkés László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új román kormány programja nem tartalmaz kisebbségi tárgyú célkitűzéseket. - Csoóri Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Tőkés László elsőként kapta meg a térségben a katalán szervezet nagydíját. - Tőkés László kiemelte, hogy 1996-ra a "radikális irányzat" bírálata ürügyén az anyaország részéről is támadások érik 1989 örököseit. A Magyar Televízió Sajtóklubjában kárhoztatják az "erdélyi magyar radikálisokat". Tőkés szerint Tabajdi Csaba a magyar kormánnyal együtt arra törekszik, hogy "leradírozza ezt irányzatot". 1996-ban ismét oroszlánrésze volt a magyaroknak a demokratikus átalakítás folyamatában, hangsúlyozta a püspök, hiszen Constantinescu az ő szavazatuk nélkül nem győzhetett volna. Az RMDSZ "alkalmazkodó magatartása" életveszélyes lehet az előállt új helyzetben. "Az új román kormány 1997 első félévre vonatkozó programjában egyetlen magyar vagy kisebbségi vonatkozású célkitűzés sem szerepel" - mutatott rá Tőkés László. Hozzátette, hogy az RMDSZ-t ennek ellenére sem lehet megosztottnak nevezni. /Udvardy Zoltán: Erdélyi paletta. Tőkés László értékel. = Új Magyarország, dec. 16./

1996. december 14.

Nyilvánosságra hozták az 1989-es forradalom hetedik évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezések programját. Az egyhetes rendezvénysorozat hivatalos programja nem tartalmazza Tőkés László püspök - a hét évvel ezelőtti forradalom hőse - magyarul és románul megjelenő könyvének /Temesvár szellemében/ bemutatóját, sem a dec. 15-i ökumenikus istentiszteletet és a dec. 16-án tartandó Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből című tudományos tanácskozást. Toró Tibor ugyan kérte ennek beiktatását a programba, de ezt elutasították. Az egyetlen közös programpont a hivatalos rendezvényekkel a dec. 16-i gyülekezés a Mária-téri református templom előtt, ahol Tőkés László mond majd beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./

1996. december 16.

Dublinból nem Bukarestbe, hanem Temesvárra érkezett Emil Constantinescu elnök és dec. 16-án részt vett az 1989-es események évfordulóján rendezett ünnepségen. Temesvár toleráns, európai szellemét méltatta az államfő beszédében, aki szerint a bánátiak adták meg a Ceausescu-ellenes forradalomra a jelet azzal, hogy bátran szembeszálltak az elnyomó erőkkel. Hét év után elsőször a tévé is közvetítette a temesvári emlékezést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Meglepő, hogy a temesvári hivatalos emlékezésen megfeledkeztek Tőkés Lászlóról. Egyesek elmondták, hogy Tőkés László mellőzésére Bukarestből jött az ukáz. A temesvári református egyházközség dec. 17-i nyílt levele szerint Tőkés Lászlónak ott kellett volna állni a főtéren azok között, akik emlékeztek az 1989-es eseményekre. Mellőzése kárt okozhat az igazságosság jelszavát zászlaján viselő új román hatalomnak. Emil Constantinescu később cáfolta, hogy Tőkés László mellőzésének politikai motivációja lett volna. Tőkés László püspök megállapíthatta: tartja magát az a rosszhiszemű előítélet, hogy forradalom kell, de lehetőleg magyarok és Tőkés László nélkül. /Gazda Árpád: Öröm és üröm a forradalmi évfordulón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./

1996. december 16.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának 7. évfordulója tiszteletére dec. 16-án rendezett temesvári nagygyűlésen. Az RMDSZ elnöke beszédében Temesvár máig érvényes üzeneteként az akkori forradalmi napokban megvalósult egység és szolidaritás eszméjét nevezte meg, amelyet nem szabad feladni akkor sem, ha a demokrácia ellenségei megpróbálják összeugrasztani a többséget a kisebbséggel. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a forradalom szikráját a Tőkés László bátor harcával közösséget vállaló románok, magyarok, németek és szerbek egysége lobbantotta lángra. Az RMDSZ végezetül magyarul is szólt a temesváriakhoz, és beszédét az Opera teret zsúfolásig megtöltő tömeg megtapsolta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

1996. december 16.

Dec. 16-án a hivatalos ünnepségekkel párhuzamosan Temesváron Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből címmel tudományos tanácskozás folyt a református egyházközség Újvárossy Ernő-termében a helyi RMDSZ és a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Borbély Imre politológus a dél-tiroli autonómiáról beszélt és az RMDSZ kormánykoalíción kívülmaradásának előnyeit ecsetelte. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a katalán példát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, annak alátámasztására, hogy az RMDSZ-nek nem kellett volna belépnie a kormánykoalícióba. A katalánok nem léptek be az általuk támogatott parlamenti szövetségbe, előnyös alkuhelyzetet teremtve maguknak. Bodó Barna szerint az RMDSZ mint érdekvédelmi szövetség nem lehet kormányzati tényező. Bárdi Nándor szegedi egyetemi tanár megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz. Pataki Zoltán szükségesnek tartotta ezt szó szerint közölni, mondván: kormányon kívüli, független kutató. A belső népszavazásról: Erdélyben nincs olyan apparátus, amely ezt meg tudná oldani. Ellenben van példa, a szlovákiai, ahol összehívják a magyar önkormányzati képviselőket, ez legitim testület. Bárdi kimondja saját kérdésfeltevését és válaszát: "Mi a nemzeti sorskérdés? Az út, a villany, a csatorna, az iskolai végzettség, vagy pusztán az etnicitás megélése." A kataszter kérdése. Ma Erdélyben az RMDSZ még egy olyan listát sem tud letenni az asztalra, hogy melyik magyar településen milyen magyar iskola van és nincs egy olyan szakértői központ, amely ezeket a listákat elkészítené. "Ez az erdélyi értelmiség egyik legnagyobb hibája." Bárdi magyarországi diákok segítségével tárja föl azt, hogy például Iasiban, az egyetemen milyen szakon hány magyar tanul. Mérsékeltek és radikálisok: egyik oldalon vannak azok, akik tudják, hogyan lehet valamit elintézni egy minisztériumban Bukarestben és Budapesten, a másikon a humán értelmiségiek. - Hatalmon belül vagy kívül. Felvidéken az Együttélés azt mondja, hogy a magyarság érdekeit kell képviselni, a Magyar Polgári Párt viszont azt mondja: az a lényeg, hogy bent vagyunk a pozícióban. - A döntő: a magyar kormány viszonyulása az alapszerződéshez. - Az RMDSZ rádöbbent: cserbenhagyták és szövetséges nélkül nem tud politizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1996. december 16.

Temesváron, dec. 16-án a tudományos tanácskozás előtt volt a szerző jelenlétében Tőkés László Temesvár szellemében. Ökuménia és megbékélés című könyvének bemutatója. A könyvnek csak a magyar változata készült el, a román nyelvűnek később lesz a bemutatója. A kötet Tőkés László esszéinek, állásfoglalásainak, beszédeinek gyűjteménye. Tőkés László püspök az 1989 óta eltelt éveket a bibliai hét szűk esztendőhöz hasonlította, mondván, most a bőség éveinek kell következni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./

1996. december 17.

Dec. 17-én a parlamentben egyperces néma felállással emlékeztek meg az 1989-es események temesvári áldozataira. Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő az 1989-es forradalom 7. évfordulója kapcsán szorgalmazta a forradalmárok megkínzóinak és az áldozatok gyilkosainak felelősségre vonását, az igazság kimondását az 1989-ben történtekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./ Kifejtette: az igazi forradalom Temesváron kezdődött, amikor románok, magyarok, németek és szerbek Tőkés László köré felzárkózva hozzájárultak a hallgatás és félelem falának lerombolásához. /Népszabadság., dec. 18./

1996. december 21.

Dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ dec. 20-án átadta a stafétabotot Kovács László professzornak, a Temesvári Műszaki Főiskola matematika tanszéke vezetőjének, aki a váradi főiskolán is tanít. A leköszönő rektor elmondta, hogy 1993 márciusában választották meg. Akkor már tudta, hogy családja után fog utazni Magyarországra. Emiatt csak két évre vállalta a megbízást, végül mégis mostanáig maradt. Az elmúlt évek legnagyobb csapása volt a jogi kar beszüntetése. Ami a sikereket illeti: két kar elnyerte az akkreditálást, tavaly 108, látogatás nélkülin végzett hittantanár kapott diplomát és állást. Bővült a könyvtár, a főiskola és a kollégium terjeszkedett, több mint száz bentlakójuk van, háromszázan étkeznek. Kovács professzor nem tud állandóan itt tartózkodni, ezért munkáját Tolnay István tanácsos, Méder Zsolt gazdasági igazgató, Pálfi József lelkész, a bentlakás igazgatója. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21-22./

1996. december 23.

A temesvári ünnepség alkalmával sem Emil Constantinescu elnök, sem kísérte egyetlen mondatban nem emlékezett meg a forradalom kirobbantásában Tőkés László szerepéről, sőt találkozni sem óhajtottak vele. Az agyonhallgatás politikáját folytatták, ezen túl nem akadályozták meg, hogy az Antenna 1 Televízióban Radu Tinu volt szekus tiszt minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Tőkés László püspök a magyarországi kémszolgálat ügynöke volt és Ceausescu tudtával tevékenykedett. Erre ráduplázott Sergiu Nicolae szenátor, amikor a püspök tevékenységét a forradalom kirobbantásában történelemhamisításnak nevezte. Jellemző volt, hogy Marius Mioc cáfolni igyekezett ezeket a vádakat, de nem engedték szóhoz jutni. A cikkíró feltette a kérdést: "a kormány RMDSZ-tagjai meddig engedik még, hogy tiszteletbeli elnökünket így gyalázzák"? "Mikor fog az RMDSZ vezetősége és parlamenti frakciója ebből ügyet csinálni?" Meg kell érteni, hogy a Tőkés László elleni támadás "egy jól összehangolt propaganda részét képezi". Ez a támadás "mindnyájunk, az erdélyi magyarság ellen irányul." A cáfolatokat románul, az RTV 1 csatornáján kellene közölni. /Kocsis István: Még meddig? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./


lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 2341-2353




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék