udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2353 találat lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 2341-2353

Helymutató: Temesvár

1999. szeptember 23.

Szeptember 18-19-én negyedik alkalommal tartották meg a Temesvár melletti Újszentesen az Falunapokat, amelyek az első telepesek 1891 szeptemberi ideérkezésére emlékeztetik a helység lakóit. A falunapokon sportrendezvények, vetélkedők, képzőművészeti kiállítás és báli mulatság volt. A település 110 év alatt alaposan megváltozott nemzetiségi összetételére való tekintettel (Újszentes lakossága pillanatnyilag nagyjából félig magyar, félig román) a református templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a népviselet-bemutatón és a folklórműsorban helybeli és anyaországi magyar, román, sőt német együttesek is felléptek. /Újszentesi Falunapok - negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1999. szeptember 24.

Az újabb román-magyar jogászfórum megnyitására szept. 23-án Temesvárra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter. A két tárca együttműködési megállapodásának keretében harmadik alkalommal tartanak szakmai fórumot a magyar és a román jogászok. A téma ezúttal a polgári eljárásjoggal kapcsolatos, arról tart két napon át a közös gondolkodás, hogy a polgári jog területén miként lehet felgyorsítani, ésszerűsíteni az eljárást, célszerű időpontban befejezni a polgári ügyeket. /Román-magyar jogászfórum Dávid Ibolya Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1999. szeptember 27.

Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

1999. szeptember 28.

Szept. 28-án nyitotta meg idei "évadját" az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör. Dr. Brauch Magda Gyuláról tartott előadást. /A Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), szept. 30./

1999. szeptember 29.

Szept. 22-én volt a Kölcsey Színpad /Arad/ tizedik évadnyitója, fél házzal. Szept. 24-én pedig elindultak Gyergyószentmiklósra, a VII. Műkedvelő Színjátszó Találkozóra. Nagy sikerrel szerepeltek. A találkozón felléptek többek között az érmihályfalvi diákok, a sepsiszentgyörgyi OSONO diákszínpad, Dicsőszentmárton műkedvelői. /Újból Gyergyószentmiklóson. A Kölcsey Színpad a VII. Műkedvelő Színjátszó Találkozón. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), szept. 29./

1999. október 2.

Szept. 30-án, mintegy 25-30 rendes és pártoló tag, illetve szimpatizáns jelenlétében Temesváron megalakult a Reform Tömörülés Temes megyei csoportja. Toró T. Tibor, az RT országos elnöke röviden ismertette az ifjúsági mozgalomból kinőtt, 1993 decemberében megalakult és azóta "erdélyi Fideszként ismert" nemzeti-liberális platform történetét. Az RT temesvári csoportjának feladata: egy sajátos szórványstratégia kidolgozásának szükségessége, amelyet eddig sem az RMDSZ, sem a platformok nem tettek meg. Elhangzottak a temesvári közösség fájó gondjai: a tanítónők minden évben 500 temesvári családot látogatnak meg, első osztályos szinten mégis alig jön össze 50 gyermek. A helyi RMDSZ-tagság 80%-a nyugdíjas. A Temesvári Magyar Diákszervezet volt vezetőinek 70%-a Budapesten keresi boldogulását. Az asszimilálódás, elvándorlás a jövőben is folytatódni fog, stratégiaváltásra van szükség. A találkozó végén a jelenlevők felhívást fogadtak el, amelyben "üdvözlik a Reform Tömörülés helyi csoportjának megalakulását", amely a szándék szerint "katalizátor szerepet fog betölteni a Szövetség belső életében, egészséges versenyszellemet, szakmai igényességet és újabb, közéleti szerepre alkalmas emberek bevonását fogja eredményezni, ami az RMDSZ reformjának elengedhetetlen feltétele". A felhívás leszögezi: "alapvető érdekünk az RMDSZ egységének megőrzése, alapvető értékünk az erdélyi magyar társadalom pluralizmusa. E látszólagos ellentmondás feloldásának eszköze a belső pluralizmus intézményesítése a Szövetségben". /(Pataki Zoltán) Lesz miről morfondírozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1999. október 2.

Okt. 1-jén magyar és román történészek tanácskoztak Aradon, az 1848-49-es forradalom volt a téma. Bona Gábor (Budapest) a magyar forradalmi hadsereg nemzetiségi összetételéről szólva sokak számára bizonyára meglepő adatokat közölt: a német, osztrák, lengyel, olasz légiókon kívül a magyar honvédek között mintegy 20-25 ezer román, mintegy 25 ezer szlovák nemzetiségű is szolgált, a tisztek között pedig nagyon sok nem magyar nemzetiségű volt, s kitért arra is, mi vitte őket a magyar seregbe. Többek között Egyed Ákos (Kolozsvár) a korabeli székely határőrezredekről, Csetri Elek (Kolozsvár) pedig Teleki Sándor gróf emlékiratairól tartott előadást. /Magyar - román történész szimpózium 1848-49-ről. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), okt. 2./

1999. október 5.

Az aradi tizenhárom vértanú kivégzésének 150. évfordulóján szervezte az EMKE Arad megyei szervezete és a Romániai Magyar Dalosszövetség a II. magyar gyermekkórus találkozót. Okt. 3-án templomokban léptek fel, megkoszorúzták a tizenhárom vértanú emlékművét, majd a Kultúrpalotában találkoztak. Az összejövetelen öt gyermekkórus vett részt. /Az emlékezés jegyében. II. Aradi Magyar Gyermekkórus Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 5./

1999. október 5.

Ötödik alkalommal gyűltek össze Aradon az egykori Katolikus Gimnázium és a Zárda volt növendékei. Éder Ottó, iskolaigazgató rövid köszöntő beszédében felvázolta a város egyetlen magyar középiskolájának helyzetét. Tájékoztatta az egybegyűlteket az iskola céljairól, a kollégiumi munkálatokról. Az ünnepségen a kollégiumi téglajegyeket árusították, illetve a Szövétnek folyóirat és az Alma Mater, valamint a Wieser Tibor Alap gondozásában megjelentetett könyveket. Ezek bevételét is az internátusi munkálatokra fordítják. /V. Véndiák-találkozó Aradon. "Még mindig van mit mondanunk egymásnak, még tudunk örülni, mint hajdan" = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 5./A véndiák-találkozó egyik fénypontja volt a Delta Nemzeti Galériában okt. 2-án délután megnyitott képzőművészeti kiállítás. Két évvel ezelőtt az Alma Mater Alapítványt támogató aradi képzőművészek egy csoportja bemutatta munkáit Brassóban és Háromszék városaiban. Viszonzásképpen most brassói, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi festők, grafikusok, szobrászok küldték el munkáit az aradi tárlatra. Mellettük 13 aradi mutatta be új alkotásait. /Az Alma Mater Alapítvány képzőművészeti tárlata. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), okt. 5./

1999. október 8.

A Bukaresti I. Körzeti Bíróság október 5-én tartotta annak a két pernek a tárgyalását, melyeket Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás vádjával indított Cristian Tudor Popescu, az Adevarul című napilap főszerkesztője és Dorin Suciu újságíró ellen. A bíróság kihallgatta a feleket az Adevarul újság 1998. június 21-i, 22-i és 25-i lapszámaiban elkövetett rágalmazás tárgyában, különös tekintettel arra a súlyos külpolitikai vonatkozású koholmányra, mely szerint Tőkés László Orbán Viktor magyar kormányfővel egy titkos egyezséget kötött volna a magyar-román kapcsolatok megmérgezése céljából. A másik rágalom szerint a püspök szoros kapcsolatokat tart fenn temesvári szélsőjobboldali, legionárius körökkel. A további írásbeli bizonyítást rendelt el, bekérve az inkriminált írások alapjául szolgáló bizonyító iratokat. Dorin Suciu állítása szerint egy, az RMDSZ vezető személyiségei köréből származó fax-dokumentumról van szó, melyet mindeddig az adatközlők védelmében kezelt bizalmasan. /Tőkés kontra Adevarul. Írásbeli bizonyítást kér a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

1999. október 9.

Okt. 8-i sajtókonferenciájukon a temesvári nagy-romániások mégegyszer visszatértek az október hatodikai aradi eseményekre. Szerintük "13 magyar hóhér emlékművének" aradi felállításának tervéről van szó, "akik az 1848-as forradalomban 40.000 románt gyilkoltak meg és 200 falut töröltek el a föld színéről". Javasolták, hogy a szobrokat szállítsák Magyarországra. A temesi nagy-romániások állnák a költségeket, sőt, ha kell, "hátizsákban is elhordják a szoborcsoport darabjait". Egyetértenek Corneliu Vadim Tudor pártvezérrel: akkor állítják föl Aradon a tábornokok emlékművét, amikor Tel Avivban beleegyeznek egy Hitler-szobor felállításába a városközpontban. /(Pataki Zoltán): Hátizsákban akarják elhordani az aradi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1999. október 11.

Okt. 6-án Bodó Barna elnök, dr. Albert Ferenc, a temesvári Mezőgazdasági Egyetem professzora és dr. Feleki Gábor, a Szegedi Egyetem szociológia tanszékének vezetője részvételével sajtótájékoztatót tartott a temesvári Diaszpóra Alapítvány. A Magyar Tudományos Akadémia által finanszírozott, 1998 októbere - 1999 májusa között készült felmérés eredményét ismertették a temesvári sajtóval, amelynek témája a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió, illetve a határokon túli együttműködések ismertsége és fogadtatása volt a régió két legreprezentatívabb megyéjében, Csongrád és Temes megyékben. Bodó Barna elnök elmondta, hogy romániai viszonylatban most készült először regionális felmérés. A kutatók összesen 1000 személyt (500 Temes és 500 Csongrád megyeit) kérdeztek meg, figyelembe véve a nemzetiségi elosztást, a határtól való távolságot, a korosztályokat stb. A közvélemény-kutatás eredménye alapján a határon túli együttműködés és a DMKT eurorégió létrejöttének fogadtatása egyértelműen pozitív mind magyar, mind román oldalon. A megkérdezettek többsége úgy tartja, hogy az eurorégiós együttműködés csak előnyére válhat mindkét félnek, és a jövőben ez tovább fog bővülni. Érdekes, hogy a felmérés eredménye szerint a Temes megyeiek csaknem kétszer olyan tájékozottak a határokon átnyúló együttműködések kérdésében, mint a csongrádiak. /Pataki Zoltán: A Diaszpóra Alapítvány regionális felmérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1999. október 12.

Az aradi ünnepségek lényegében elmaradtak. Lemondta részvételét a román miniszterelnök, erre fel a magyar hazautazott; lemondta részvételét a román igazságügyminiszter, erre fel a magyar igazságügyminiszter asszony hivatalos látogatása magánjellegűvé változott. Az emlékpark alapkövének letételét elnapolták, összegezett Szász János. A szélsőjobboldal, együtt az ellenzék fő erejével, elhatározta, hogy az ünnepséget megakadályozza. A kormányt politikai pergőtűzzel - az emlékparkot illető sürgősségi határozatáért - visszakozásra bírták. Az akciót gondosan előkészítette a hagyományos és elektronikus sajtó. - Az intolerancia a nacionalizmus dobbantója, része a nacionalizmusnak magának. A cikkíró iskolás korában a háború alatt Temesvárott ugyanazt tanulta 1848-49-ről, amit ma a román publicisztika állít. Időközben megvalósult a német-francia, a lengyel-német, a vallon-flamand, a spanyol-katalán megbékélés, az észak-írországi protestáns-katolikus konfliktuson kívül Európában már csak Romániában tapasztalható intoleranciából fakadó etnikai konfliktus./Szász János: A szobor sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

1999. október 14.

Mi a magyar sajtó Romániában? Felvetjük, megírjuk sérelmeinket, érvelünk, a napnál világosabban kimutatunk nyilvánvaló, rovásunkra elkövetett "hibákat", félreértéseket oszlatunk el... Ki figyel minderre? Ki olvassa ezeket az írásokat a bennünket gyanakvással kísérő elhárító tiszteken kívül? Pusztába kiáltó szó a legtöbb írás. Mégis írjuk! Magyarul írni újságot Romániában Kiért? Magunkért, akik még olvasunk magyarul. /(Réhon József): Magyarul írni újságot Romániában. = Nyugati Jelen (Arad / Temesvár), okt. 14./

1999. október 14.

A töröktől visszafoglalt Felső-Bega völgyét benépesítették a magyar telepesek. A jelenlegi helyzet siralmas. Az egykor virágzó településeken ott az elmúlás pecsétje. Nem is oly rég Bunyaszekszárd, Hosszúvölgy, Fagyimák néven rendezett utcájú falvak sorakoztak. Lassan kihalt a magyar szó Újbálincon, Nőrincsén, Barán, Szécsényen. Az első sorscsapást a Trianon utáni román földreform mérte a Felső Bega-völgyi magyar falvakra. Elkobozták azokat a birtokokat, amiket a falusi magyarok előzőleg megvásároltak. A szívós magyar gazdák húsz év alatt visszavásárolták birtokaikat a román államtól és ismét a vidék legjobb gazdái lettek. Azután jött 1945 után a kollektivizálás. Az igyekvő magyar gazdákat rendre kikiáltották kuláknak, és elhurcolták a Duna-csatornához őket. Másodszor is kisajátították a hihetetlen nélkülözések árán visszaszerzett birtokaikat, és ezzel örökre elvették a telepes magyarok kedvét a gazdálkodástól. Rajokban hagyták el falvaikat. Mivel lehet lelket verni a megmaradottakban? A törődéssel. hogy a kis közösségek érezzék, számon tartják őket. - Az RMDSZ-nek testvérkapcsolatot kellene teremteni a Felső Bega völgye szórvány falvai és az anyaországi települések között. A magyar szó végállomása Nadrág község, de Tamásd ugyanebben a helyzetben van. Nagyon kicsi a magyar közösség Begamonostoron, Betlenházán (26 lélek), és Facsádon. /Felső-Bega völgye: a magyar szó végállomása. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Kovács Aranka, a lugosi RMDSZ vezetőségi tagja. = Nyugati Jelen (Arad/ Temesvár), okt. 14./

1999. október 16.

Takács Mihály augusztus végén elutazott Párizsba - immáron harmadik alkalommal -, hogy személyesen is részt vegyen egyéni festészeti tárlatának szeptember 6-i megnyitóján. Takács Mihályt felvették a Montmartre Művészeinek Egyesületébe. Ez a tagság nemcsak rendszeres párizsi kiállítási lehetőséget biztosít számára, hanem évente két hét tuniszi tartózkodást is, egy ottani alkotótáborban. /Harmadszor Párizsban. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 16./

1999. október 20.

Okt. 7-én Aradon ülésezett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ országos elnöksége. A tanácskozást Dávid Gyula egyetemi tanár, az EMKE elnöke vezette, s jelen volt dr. Kötő József egyetemi tanár, oktatási államtitkár, Dáné Tibor ügyvezető elnök, Tófalvi Zoltán közíró, alelnök, Sebesi Karen Attila, az RMDSZ ügyvezető elnöksége művelődési alelnöke, Muzsnai Árpád tanár, alelnök és Balogh Ferenc műemlékvédelemmel foglalkozó előadó. Napirenden szerepelt a Kisebbségi Tanácshoz és az EMKÉ-hez érkezett, 2000-re szóló pályázatok megbeszélése és elbírálása, az 1999-es EMKE-díjak odaítélésének véglegesítése. Néhány megye javaslatot tett a megyei EMKE elnöki és az RMDSZ művelődési alelnöki munkakör személyi egyesítésére, azonban ezt az elnökség elvetette, hiszen a két szervezet önálló, saját alapszabályzattal bíró jogi személy. Az elnökségi ülés után testületileg megtekintették a kiszabadult Szabadság-szobrot. /EMKE - elnökségi ülés. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), okt. 20./

1999. október 20.

A Duna Televízió aradi tudósítóiból álló alkotó csoport (Puskel Tünde Emese, Puskel Péter, Huppert Mihaela, Huppert Sándor és Sándor István) Pro és contra című, a Szabadság-szobor körüli vitát feldolgozó videofilmje szép sikerrel szerepelt a hagyományos Kassai Filmfesztiválon, ahol évente Európa minden részéből a városi és a körzeti televíziók mutatják be a régió közérdekű problémáit feldolgozó legjobb filmjeiket. Az aradiak alkotása bekerült a döntőbe, ahol a zsűri angol elnöke külön gratulált a jelenlévő Sándor Istvánnak és Huppert Sándornak a csoport kiváló munkájáért. /Aradi tévések sikere a Kassai Filmfesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 20./

1999. október 23.

Az 1956-os forradalmat leverték, akkor következett a megtorlás. Magyarországon 1956 végétõl 1959-ig mintegy 35 ezer ember ellen indult rendõrségi-ügyészségi vizsgálat "politikai bûncselekmények" gyanújával. Huszonhat ezren kerültek bíróság elé. Jogerõsen elítéltek mintegy 22 ezer személyt. 1957- 1960 között körülbelül 13 ezren kerültek hosszabb- rövidebb idõre internáló táborokba. Az '56-os megtorlásokban az eddigi kutatások szerint 1961-ben volt az utolsó kivégzés. 1989 május 10-én a magyar Igazságügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján egy 277-es listát ismertettek a halálra ítéltekrõl. A kutatások eddigi eredményei szerint 350-400-ra tehetõ az 1956-1960 között kivégzettek száma, 280-300-ra becsülik a politikai perekben a forradalomban való részvételért kivégzetteket. Magyarországon kívül a legnagyobb méretû megtorlásra Romániában került sor. Az itteni pártvezetés a forradalmat használta fel a magyar kisebbség megfélemlítésére oly módon is, hogy amit nem tehettek meg 1944-45-ben, azt 1956-ban bepótolták. Börtönbe vetettek ellenzéki román értelmiségieket is. Egy másik csoportba a közös román - magyar fellépés érintettjei tartoztak. Temesváron például többségében román diákok követeltek nagyobb egyetemi szabadságot. Mintegy háromezer hallgatót tartóztattak le, 31-et ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre. A harmadik csoportba a magyar kisebbség, elsõsorban az értelmiség tartozott. 12-15-re tehetõ azoknak a magyaroknak a száma, akiket halálra ítéltek. Romániai magyar kutatók becslése szerint a kínvallatásokba belehalt emberekkel együtt ez a szám az 50-et is meghaladja. - Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság 1998. október 4-6 között kegyeleti látogatást szervezett Nagyenyedre, Temesvárra és Aradra, ahol a forradalom áldozataira, az elítéltekre emlékeztek. Tófalvi Zoltán tudósításából megtudhattuk: több mint "40 évvel ezelõtt végezték ki az érmihályfalvi csoport két vádlottját, Sass Kálmán lelkészt és dr. Hollós István hadbíró századost. 56 elítéltet összesen 1300 évi büntetéssel sújtottak. Ugyancsak akkor tartóztatták le az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége 77 tagját, illetve a Mózes Árpád evangélikus püspök nevéhez kapcsolt per lelkészeit és teológusait. A román kommunista diktatúra börtöneiben, eddigi adatok szerint 182 római katolikus, 57 református, 11 unitárius és 11 evangélikus lelkipásztor, esperes, püspök raboskodott. Volt, akit a Dunából halásztak ki. Dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi megyéspüspök az ítélet letöltése elõtt a börtönben halt meg. Hiába sikerült megszerezni az exhumálási engedélyt, a szekuritáté nem engedte, hogy a nagyváradi székesegyház kriptájába szállítsák földi maradványait." - 1957-ben kilenc erdélyi magyar értelmiségit súlyos börtönévekre ítéltek: Dobai Istvánt és Varga Lászlót életfogytiglani szigorított börtönre, teljes vagyonelkobzásra, Komáromi Józsefet és Kertész Gábort 25 év kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra, Bereczki Andrást 20, Gazda Ferencet 10, Dobri Jánost 6, László Dezsõt és Nagy Józsefet pedig 5 év kényszermunkára és vagyonelkobzásra ítélték. /Mózes Edith: 1956 emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

1999. október 27.

Okt. 23-24-én a Kovács Zsombor lelkipásztor vezette temesvári Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházközség kettős ünnepelt ült: 175 esztendővel ezelőtt, 1824. november 28-án alakult meg az akkor még német lutheránusokat és magyar kálvinistákat tömörítő egyesült evangélikus-református gyülekezet, és 160 éve, 1839. október 27-én szentelték fel a temesvári protestáns (ma evangélikus) templomot. Az ünnepség kóruskoncerttel kezdődött. A másnapi ökumenikus istentiszteleten ott volt Nicolae Corneanu ortodox és Martin Roos római katolikus püspök, Nicolae Teodorescu görög katolikus püspöki helynök, Neumann Ernő főrabbi, Bányai Ferenc református esperes is. Az ünnepségen fellépett a városban lévő katolikus és református kórus Az istentiszteleten Mózes Árpád evangélikus püspök magyar nyelven, Heinz J. Schneidewind német nyelven, Bobcsok Ludovic pedig szlovák nyelven hirdetett igét. /Pataki Zoltán: A temesvári protestáns (evangélikus) gyülekezet 175 éves jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., Egyházi ünnep volt Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 29./

1999. október 30.

A Határmenti Régiók VII. Európai Konferenciája megnyitása alkalmával, Hans Christian Krüger, az Európa Tanács főtitkár-helyettese jelenlétében felavatták Temesváron az ET és a Liechtenstein-i Kaiser Alapítvány támogatásával létrehozott Európai Információs és Dokumentációs Központot, amely a Temes megyei könyvtárban kapott helyet. A központ alapja a Kaiser Alapítvány adománya, több ezer angol, francia és német nyelvű nyugati szakkönyv. A jövőben folyamatosan megkapják az Európa Tanács új dokumentumait is. /Európai Információs Központot avattak Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

1999. november 1.

Okt. 30-án Temesváron jelképes bírósági tárgyaláson nyolc civil szervezet /köztük az Újraegyesítés Nemzeti Mozgalom, a Temesvári Független Ifjúsági Mozgalom, a Vatra Romaneasca és a Ion Antonescu Marsall Liga/ erkölcsileg rehabilitálta Antonescu marsallt és munkatársait. Szerintük az Antonescut elítélő bíróság törvénytelen volt, ezáltal a meghozott ítélet is törvénytelen, erkölcsi szempontból pedig igazságtalan, ezért a per újratárgyalását kérik az illetékes szervektől. A Romániai Zsidók Közösségének képviselőit nem hívták meg a szervezők, mert nem tudták őket telefonon elérni. Vádlók hiányában a marsall elleni vádiratként az Alex. Mihai Stoenescu: Antonescu és a zsidók című könyvét használták, amely 1998-ban a román könyvpiac legkeresettebb terméke volt. Stoenescu könyve szerint a népbíróság törvénytelen fórum volt, ezáltal ítéletei is semmisek, Antonescu 400 ezer romániai zsidót mentett meg azáltal, hogy nem adta ki Németországnak őket. - A temesvári "erkölcsi bíróság" fehérre mosta a véreskezű marsallt. - A román nép ötven éven át nem ismerhette meg valódi múltját, azt tanították, hogy Antonescu "megmentette a romániai zsidókat". Arról hallgattak, Besszarábiában és Bukovinában előrenyomuló román hadsereg szinte teljes mértékben kiirtotta a zsidó lakosságot. Matatias Carp, a romániai holokauszt adatainak összesítője szerint 265 000 zsidó áldozat írható az Antonescu-rezsim számlájára. Itt nem voltak gázkamrák, itt addig verték az embereket, míg minden erejüket elvesztették, vagy eladták a kiszemelt áldozatot (a kijelölteket kilőtték a menetoszlopból, hogy a ruháikat eladhassák), darabokra vágták a zsidókat, hogy vérükkel a szekerek tengelyét kenjék és így tovább" - írta Carp. /Gál Mária: Antonescu erkölcsi rehabilitációja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1999. november 1.

A Magyar Nemzet május 15-i számában Hankiss Elemér cikket közölt Merre, Magyarország? címmel. Erre szeptember 22-ig mintegy huszonöt hozzászólás jelent meg a lap hasábjain. A nemzet mai nagy sorskérdései sorában három szerző vetette fel a magyarok népességcsökkenésének fenyegető rémét. - Az 1997. október 13-i száma beszámolt a Tusnádon véget ért, Népbetegségek a Kárpát-medencében elnevezésű nemzetközi orvoskongresszusról. Megrendítő volt Burány Béla újvidéki orvosprofesszor jelzése: a vajdasági magyarság az 1961. évi 442 561 főről 1991-re 340 946-ra csökkent. Burány professzor elmondta, hogy az anyaország lakossága évente 30-40 ezer fővel csökken. Három évtized mérései alapján kimutatható, hogy a Kárpát-medencében naponta 100-200 fővel csökken a magyarság lélekszáma. "Demográfiai szemléletváltozásunk egy új honfoglalással érne fel" - zárta előadását Burány Béla professzor. - Romániában az 1992. január 7-i népszámlálás 1 625 ezer magyar lakost mutatott ki, a lélekszám 1995. január 1-re 1 586 ezerre csökkent. Hargita megyében az 1990. évi 361 856 lakosból 1996-ra 344 898 maradt, miközben 3000 fővel nőtt a 60 éven felüliek száma. A temesvári református egyházmegyében 1996-ban 151 kereszteléssel szemben 571 temetés volt. /Barabás István: Ne ilyen "tisztaságot"! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. november 3.

A Temesváron nemrég véget ért Határon Túli Regionális Együttműködések hetedik Európai Konferenciáján Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök javasolta: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzését és az anyaországgal való kapcsolatrendszerének kiépítését célzó intézmények létrehozását és fenntartását bele kell építeni egy román-magyar regionális együttműködés által, esetleg európai támogatással megvalósítandó projektbe. Kolumbán Gábor, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa tagja, ezzel kapcsolatban kifejtette: "A helyi közigazgatási törvényben ma már biztosított az a joga az önkormányzatoknak, hogy határon túli együttműködésekben vegyenek részt." Az ő javaslata az, hogy Székelyföldet beépítik a határon átnyúló együttműködésbe. /"Románia egyik legkomolyabb politikai kérdését próbáltam megoldásközelbe hozni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1999. november 4.

Nov. 4-én Iosif Panduru ezredes, a rendőrség főfelügyelőjének helyettese a belügyminisztériumi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a rendőrség a bűnözés megfékezésére külön szolgálatot létesített. A szolgálatnak öt alegysége alakult meg Brassóban, Konstancán, Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán. Egy alegység legkevesebb huszonhat személyt alkalmaz. Pandaru szerint a szolgálat a lakosság kérésére jött létre, nincs szándékosság a települések kiválasztásában. /E. Ferenc Judit: Megszületett a Belügyminisztérium döntése. Több rendőr Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5. - I. évf. 6. sz./ Székelyföldön tehát tovább növelik a román rendőrök létszámát.

1999. november 6.

Nov. 6-án Temesváron az 1849-es temesvári csata 150. évfordulója alkalmából a helyi RMDSZ szervezésében kétnyelvű emléktáblát avatnak Klapka György honvédtábornok szülőházán. Tudományos ülésszak is kezdődik 6-án, az előadók között van Katona Tamás /Budapest/, dr. Kovách Géza aradi helytörténész, Miklósik Ilona temesvári muzeológus, Szekernyés János temesvári helytörténész. /Emléktáblát avatnak Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1999. november 10.

Nov. 9-án megalakult az 1989 Decemberi Román Forradalom Megünneplésének Nemzeti Bizottsága. Ez alkalommal Tőkés László püspököt, volt temesvári lelkipásztort is bevonták a hivatalos megemlékezések előkészítésébe, illetve a Nemzeti Bizottság tagjainak sorába. Tőkés László átnyújtotta az illetékes államtitkárnak, illetve az ügyvezető elnöknek a református egyház megemlékezési programját. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztató Szolgálata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./

1999. november 13.

Temesváron Klapka György emléktábláját november 11-én éjjel ismeretlen tettesek összetörték. /Pataki Zoltán : Meggyalázták Klapka György emléktábláját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Előzmény: nov. 6-án avatták fel az új emléktáblát. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ temesvári szervezete kirohant az ellen, hogy a temesvári születésű Klapka György honvédtábornoknak emléktáblát állítottak. Az RNEP félhivatalos temesvári szóvivője teljesen ismeretlen magyar tábornoknak nevezte Klapka Györgyöt, akinek csak annyi köze volt Temesvárhoz, hogy itt látta meg a napvilágot. A valóságban Klapka György a város polgármesterének a fia, és amellett, hogy "teljesen ismeretlen", a szabadságharcos tábornokként, utoljára tette le a fegyvert 1849. október 2-án Komáromban, a kiegyezés után, Temesvár országgyűlési képviselője is volt. /Pataki Zoltán: Az RNEP hadat üzent Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1999. november 20.

Nov. 17-én Temesváron sajtóértekezleten a szervezők először mutatták be a nyilvánosságnak A hit és hűség útja című, december 10-15 között, a temesvári forradalom tizedik évfordulóján megtartandó nagyszabású rendezvénysorozat programtervezetét. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök nyilatkozatában elmondta, hogy a temesvári egyházmegyében lelkészértekezleten vett részt, majd a temesvári évfordulós rendezvények szervezőbizottságával egyeztetett. A hit és a hűség gondolata áll Temesvár üzenetének középpontjában. Ide illene az igazságtétel gondolata is: az 1989-es felkelés áldozatainak ügyében is igazságot kell tenni. Addig nem lehet elképzelni a jogállamot, ameddig az emberi és a kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben. A decemberi megemlékezéssorozatot a református egyház szervezi a megyei RMDSZ-szel és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságával. A jubileumi rendezvényeket beárnyékolja a Klapka György emléktáblája ellen elkövetett vandál támadás, vagy maga az a tény, hogy a forradalom idején elkövetett atrocitásokért tíz év alatt szinte senkit sem vontak felelősségre.- Bukarestben a napokban összeült forradalmárok arról panaszkodtak, hogy még ez a demokratikusnak nevezett kormány sem tanúsít megértést az ő ügyük iránt. - Az Európába tartó Románia nem európai módszereket használ, a balkáni politikai játékokra emlékeztető magatartással szalasztja el az esélyeit a továbblépésnek. - Tőkés László a budapesti magyar-magyar csúcsról elmondta, hogy ez az értekezlet nagy előrelépést jelent a nyugati magyarság szavazati jogának biztosítása felé. A szavazati jog és a különleges jogállás a határon innen és túli magyarság nemzeti együvé tartozásának a jogi, politikai megjelenítése felé mutat. A Trianon, majd a világháborúk idején végbement drámai nemzetszakadás helyreállítását célozza. - Az erdélyi magyar egyetem ügyében az összmagyarság képviselői teljes támogatásukról biztosítottak. A püspök szerint 2000-ben lehet Romániában magyar egyetem. /Pataki Zoltán: "Mi Temesvár igazi szellemét akarjuk képviselni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1999. november 20.

Nov. 20-án Nagyváradon a diákszervezetek közötti együttműködésről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. Az ország majd minden egyetemi városából érkeztek román és magyar diákok. Az 1990-ben alakult Országos Magyar Diákszövetséget Vulkán Nimród elnök mutatta be. Az OMDSZ-be hat magyar diákszervezet tartozik: a nagyváradi, temesvári, kolozsvári, brassói, marosvásárhelyi és bukaresti. A Romániai Diákszervezetek és Ligák Szövetségéről (FOLSR) Razvan Garbacea beszélt. Náluk nincs elnök, alelnök, csupán tárgyaló, szóvivő, külkapcsolatokkal foglalkozó titkár és sajtóreferens. /Fiatalok fóruma. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./


lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 2341-2353




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék