udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2353
találat
lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 2341-2353
Helymutató:
Temesvár
1995. augusztus 18.
Temesváron a német konzulátust főkonzulátussá léptette elő a német állam. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ 1995. augusztus 22.
A legnagyobb temesvári kábel-tv társaság augusztus 18-án leállította a Duna Tv és a Budapest 2 adásának közvetítését azzal, hogy nem kaptak írásbeli engedélyt a közvetítésre. Amennyiben megkapják az engedélyt, folytatják a közvetítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./1995. augusztus 22.
Svédország bukaresti nagykövete, Ragnar Argeby Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron és Szatmárnémetiben járt, a helyszínen akart meggyőződni arról a nyugati hírről, hogy Romániában etnikai feszültségek vannak. Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc parlamenti képviselő találkozott a nagykövettel és ismertette az új tanügyi törvénynek a kisebbségek számára hátrányos előírásairól. A nagykövetet érdekelte, hogyan van jelen a kisebbség a közigazgatásban. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Szatmár megyében nincs alprefektusa, rendőrfőnök-helyettese, törvényszéki alelnöke, de helyettes főtanfelügyelője sem a magyaroknak és németeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ 1995. augusztus 30.
Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított.1995. szeptember 6.
Négy év után kudarcba fulladt a próbálkozás, hogy Temesváron, a Nyugati Egyetemen magyar mellékszakot indítsanak, ugyanis egyetlen évben sem volt hét fő jelentkező. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./1995. szeptember 16.
A temesvári Analog kábeltelevíziós társaság 40 ezer előfizetője egy hónapja nem láthatta a magyarországi és a belgrádi tévéműsorokat. Azzal indokolták, hogy ellenőrzést tartott az Audiovizuális Tanács /CNA/ és azzal az ürüggyel állíttatta le a közvetítést, hogy nem rendelkeznek írásos engedéllyel. Azóta a budapesti és a belgrádi írásos engedély megérkezett, most ismét láthatók a műsorok, kivéve a Duna TV-t. Úgy tűnik, hogy az intézkedés valójában a Duna TV ellen irányult, hiába van meg tőlük az engedély. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./1995. szeptember 23.
Szept. 23-án Sebastian Kräuter temesvári katolikus püspök a felújítási munkálatok befejeztével megáldja a püspöki palotát, egyben megnyitja az Archívumot, a 20 ezer kötetes, teológiai műveket tartalmazó könyvtárat és a csanádi püspökség ezeréves történetét bemutató múzeumot. Szept. 24-én, az egyházmegye védőszentje, Szent Gellért napján a püspökség eredeti székhelyén, Csanádon folytatódik az ünnepség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./1997. január 10.
RMDSZ-szervezet alakult a Temesvárral szomszédos Győröd községben. A január 4-én lezajlott alakuló közgyűlésen mintegy harmincan vettek részt. A közgyűlés megválasztotta a szervezet elnökét Csohák István személyében, továbbá a vezetőség tagjait: Cifrák Kornéliuszt, Fejes Mihályt, Lénárt Enikőt, Manga Leventét, Szekeres Saroltát és Zsók Mártont. A közgyűlésen a Temes megyei szervezet képviseletében részt vett dr. Bárányi Ferenc képviselő, Bodó Barna megyei tanácsos, Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök és Joó Imre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 942. sz./1997. január 13.
Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula.
Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./1997. január 16.
Nemzeti Egység Fóruma néven újabb revizionista szervezet alakult Romániában. Alapítói - a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Társaság és a Besszarábiáért és Bukovináért Szövetség, a vaskapu, az Összrománság - Temesváron írták alá az alapító okmányokat, s megtévesztő módon Temesvári Nyilatkozat címet adtak programjuknak. A dokumentum kimondja, hogy a román nemzet fő célkitűzése Románia békés úton történő egyesítése az elszakított országrészekkel. Időközben a Nagy-Románia Párt is bejelentette, hogy egy erős nemzeti szövetséget hoz létre. /Támad a szélsőjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./1997. január 23.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elhangzott beszédeiből összeállított kötetének /Temesvár szellemében - Ökuménia és megbékélés/ bemutatóját rendezték meg jan. 24-én Budapesten, a Ráday Kollégiumban. Hegedűs Lóránt püspök méltatásában kifejtette, hogy a temesvári szellem megtörte a hallgatás falát. Tőkés László hangsúlyozta, hogy a megbékélés ügyében, így az összmagyarságot érintő kérdésekben nem ismerhetünk meghátrálást. Az alapszerződés megszületése nem jelenti a teljes megbékélést, a román-magyar ügy végleges megoldását. Hozzátette: "a romániai kisebbségi, egyházi és közösségi jogok rendezése nélkül nem lehet szó hiteles alapszerződésről, világos román-magyar megbékélésről." A könyv a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ 1997. február 3.
Cristea Sandru Timoc szerint a román nép a Dunától délre alakult ki, de az ottmaradt románok nagy mértékű elszlávosításnak vannak kitéve. Cristea Sandru Timoc, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkára nemrég A határon túli románok tragédiája címmel könyvet jelentetett meg, erről kérdezte őt Gazda Árpád. Könyvében sokat írt a Balkánon élő románokról. Nemcsak a Timok folyó völgyében, hanem a Timok és Morava folyók közötti egész térségben élnek románok, mintegy háromszáz településen. Bulgária területén, Viddin környékén további 32 településen, a Duna völgyén lefelé haladva még mintegy 70 településen élnek románok. Bulgáriában a hivatalos statisztika csak 17 ezer vlahról beszél, Szerbiában 14 ezerről, de számuk ennél jóval nagyobb. Az arománok másik csoportot alkotnak, ők enklávét alkotnak Albánia, Görögország, Makedónia területén, valamint Bulgária déli részén. Görögországban mintegy 600 ezer aromán él. - A Balkán félszigeten módszeresen hamisítják a statisztikai adatokat, mondta Cristea Sandru Timoc. Ez a népcsoport nem asszimilálódott jelentős mértékben, egymás között csak románul beszélnek. Arra a kérdésre, hogyan kerültek a Balkánra, Cristea Sandru Timoc válasza: ott alakultak ki. Az első román állam a mai Bulgária területén alakult ki, Tirnovo fővárossal. Ez az állam 1186 és 1280 között létezett. A bolgárok persze bolgár császárságról beszélnek. Ezek a románok még katolikusok voltak, később tértek át az ortodox hitre. Az első román akadémia is mai Albánia terültén, Moscopotelében alakult meg, Aromán Akadémiának nevezték. Ez a város adott több nagy román személyiséget, köztük Andrei Saguna erdélyi metropolitát. Itt, délen született az első román nyelvtankönyv is, 1813-ban, Mihai Boiagi alkotása. - Az egész Balkánra jellemző a diszkriminációs politika. A balkáni románokat nem ismerik el kisebbségnek. /Gazda Árpád: Románok a balkánon. Beszélgetés Cristea Sandru Timoc-kal, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkárával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./1997. február 11.
Tőkés András, az RMDSZ Maros megyei területi elnökök tanácsa elnöke visszaemlékezett testvére, Tőkés László 1989-es jogi védelmére. Helyesbítette Frunda György nyilatkozatát, aki azt állította, hogy elvállalta 1989-ben Tőkés László jogi védelmét, megszerkesztette a szöveget, de úgy vélte, a kilakoltatási perben egy helybeli, Temesváron élő ügyvéd tudna eredményesen eljárni. Tőkés András helyesbít: valóban felkereste Frunda Györgyöt, aki azonban nem vállalta el az ügyet. A Marosvásárhelyen élő Kincses Előd viszont elvállalta. /Tőkés András: Háború után elszaporodnak a hősök. = Szabadság, febr. 13./1997. február 18.
Febr. 20-án a temesvári RMDSZ székházában oktatási tanácskozásra került sor, amelyen a jelenlevők ? Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök, Balaton Zoltán és Halász Ferenc alelnökök, Erdei Ildikó és Kovács Ildikó oktatási kérdésekkel megbízott TKT-tagok, Bodó Barna és Dukász Péter önkormányzati tanácstagok, Hozó Éva, Szász Enikő, valamint Kis Ferenc tanfelügyelő ? számbavették a szórványhelyzet sajátosságaiból eredő legsúlyosabb és legégetőbb problémákat, majd megvitatták az anyanyelvi oktatással kapcsolatos különböző pályázati lehetőségeket és véglegesítették az első félév akcióprogramját, melynek súlypontja az "Élő kapcsolat" akció a beiskolázás előtt álló magyar gyermekek számbavételére és családjaikkal való közvetlen kapcsolat kialakítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./ 1997. február 19.
Febr. 22-én Temesváron, az RMDSZ Művelődési és Szociális Központjában ülésezett az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa. A napirend fő helyén szerepelt az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének 1997. évi módosított programja és költségvetése, Toró T. Tibor megyei elnök előterjesztésében. A TKT megvitatta és többségi szavazattal elfogadta a program irányelveit és szerkezetét, valamint végrehajtásának ellenőrzési ütemtervét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./1997. február 25.
Febr. 27-én Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részvételével könyvbemutatóra került sor a Szövetség bukaresti székházában. Tőkés László Temesvár szellemében - Ökuménia és megbékélés címmel magyar, román és angol nyelven a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában megjelent könyvét Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő mutatta be, majd a szerző válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Ezt követően Tőkés László dedikálta könyvét a megjelenteknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27., 976. sz./1997. február 26.
Lugoson a magyarság száma 5000 körül mozog, a lakosság 11 százalékát alkotják. 1972-ben alakult meg az irodalmi kör a városban, első elnöke Berinde György volt. A József Attila Irodalmi Kört több mint húsz éve Fülöp Lídia író-költő vezeti. A 25 éve létező kör 1976-ban került a mélypontra, emlékezett a múltra Fülöp Lídia, amikor Udvardy György, a kör alelnöke Temesvárra költözött, majd Berinde György a város népszínházába ment át. 1977-től havonta, 1984-től pedig kéthetente jönnek össze. 1990 óta az RMDSZ székházában tartják üléseiket és felvették Szombati Szabó István nevét, aki lugosi református lelkész és költő volt. Rendszeresen meghívnak írókat, egyetemi tanárokat és másokat az egyes ülésekre. Idén megjelentetik a kör tevékenységét összefoglaló Krónikát. Január 29-i ülésükön emlékeztek meg a kör negyedszázados fennállásáról. Többek között Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője mondott beszédet, emlékezett a diktatúra időszaka alatt történt rombolásra, amely az anyanyelvi oktatást érte. Anavi Ádám a fáradhatatlan Fülöp Lídiának mondott köszönetet, aki összefogta a közösséget. /Király Zoltán: 25 éves az Irodalmi Kör Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Szombati-Szabó István /Debercen, 1887. jan. 1. - Lugos, 1934, júl. 3./1997. február 28.
Nagyszalontán márc. 1-jén tudományos tanácskozás folyt a szórványról. A kezdeményező a temesvári Szórvány Alapítvány, Bodó Barna elnökkel az élén, ehhez csatlakozott a nagyszalontai polgármesteri hivatal, anyagiakkal pedig a budapesti Bocskai Szövetség segítette a tanácskozást. Bakk Miklós /Lugos/ szerint két út áll a szórványban élők előtt: integrálódik a többségi népbe vagy hű marad nyelvéhez, hagyományaihoz. A magyar értelmiség, a lelkész, a pedagógusok felelősségét hangsúlyozta. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere megállapította, hogy nem működik a beolvadást visszaverő, önmegtartó folyamat. Többek között Bodó Barna is felszólalt, az utóbbi évtizedben a Bánságba bevándorló mintegy 8800 székely helyzetét elemezte. Kezdetben megőrizték önazonosságukat, az 1989-es fordulat után viszont elhanyagolták ezt. A szórványban élők körében a magyar iskolákban tanulók aránya elkeserítően alacsony. Az elemi iskolákat tekintve Temes megyében a magyar iskolások 75 %-a jár román iskolába, Hunyad megyében ez az arány 69,4 %, Szeben megyében 46,8 %, Arad megyében pedig 42,2 %. /Dánielisz Endre. Tudományos tanácskozás a szórványokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./1997. február 28.
80. születésnapját ünnepelte márc. 2-án Neumann Ernő temesvári főrabbi, aki az ökumenizmus szellemében nagy mértékben hozzájárult Temesvár szellemiségének kialakulásához. A temesvári zsinagógában köszöntötte többek között dr. Nicolae Cajal, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, dr. Schweitzer József budapesti főrabbi, Tőkés László püspök, továbbá más felekezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./1997. március 5.
Vajdahunyad magyar közösségéről beszélt Hauer Erich, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke, a megyei ügyvezető elnök, az 1994-ben megalakult Hunyadi János Humanitárius Társaság /HJHT/ titkára elmondta, hogy a római katolikus egyház termeiben működik egy ökumenikus óvoda, a megy egyik legnagyobb könyvtára és egy ingyenes orvosi rendelő. Azelőtt nagy probléma volt, hogy nem lehetett magyar könyvet és újságot kapni, sikerült megszervezni a könyvárusítást, a Hunyadvármegyét és a temesvári Új Szó hetilapot terjesztik is. Az ifjúsági szervezet, az 1990-ben alakult MADISZ lassan abbahagyta tevékenységét. Többszöri próbálkozás után végül Szombati Izabella vezetésével sikerült újraindítani a MADISZ-t. -Rendszeresen tartanak a városban kulturális előadásokat, kiállításokat. Ígéretet kaptak, hogy Vajdahunyadon ősztől az Egészségügyi Technikumban magyar tagozat létesül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./1997. március 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének azon állításaira, melyeket a püspök valótlannak, becsületsértőnek és tiszteletbeli elnöki minőségében korlátozónak érzett. Markó Béla a Cronica Romana febr. 14-i számában kijelentette, hogy a tiszteletbeli elnöki funkciónak nincs operatív jellege. Markó Béla más lapok szerint hangsúlyozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványa "szigorúan magánjellegű" kezdeményezés. A püspök visszautasította az intoleráns megnevezést, mondván, nem minősülhet "intoleranciának az, ha Bolyai Tudományegyetem ellenzőit - az RMDSZ programja értelmében - jogos bírálattal illetjük." Az viszont intoleráns volt, hogy Markó Béla megtiltotta, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóval egybekötötten mutassa be Temesvár szellemében című, a magyar-román megbékélésről szóló könyvét. Végül kizárólag a könyvbemutatót engedélyezte. - Markó Béla a Medifaxnak és az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványáról csak a sajtóból értesült, a román-magyar kerekasztal gondolata pedig túlhaladott, mivel az RMDSZ a kormányban van. Valójában Tőkés László 25 pontját az RMDSZ Bihar megyei, febr. 15-i küldöttgyűlésén előterjesztette. Érthetetlen, hogy az ülésen elnöklő Takács Csaba nem hozta Markó Béla tudomására ezt a dokumentumot. Tőkés László 1996. novembere óta szorgalmazta a kormányba lépés feltételeinek megfogalmazását. A magyar-román kerekasztal indítványa az RMDSZ kongresszusától származik, azt a szövetségi elnök nem bírálhatja felül. - Tőkés László többször figyelmeztetett: nehogy az autonómia feláldozása árán jusson az RMDSZ kormányzati, konjukturális előnyökhöz. /Tőkés László: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./1997. március 7.
Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Kolozsváron márc. 9-én tartott ülésén nyilatkozatot adott ki, ebben az OMDSZ kiáll az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítása mellett. Először a jogi garanciákat kell kiharcolni, elengedhetetlen a Bolyai Egyetem visszaállítását kimondó kormányhatározatnak az RMDSZ általi kidolgozása és elfogadtatása. A kedvező nemzetközi helyzet lehetővé teszi ezen lépés rövid időn belüli megtételét. Nem járható út az önálló tagozatok létesítés a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ehelyett külön egyetemre, külön karokra, külön rektorra és egyetemi szenátusra van szükség. Aláírók. Aradi Magyar Diákszövetség /Fülöp Csaba elnök/, Kolozsvári Magyar Diákszövetség /Kiss Olivér elnök/, Temesvári Magyar Diákszövetség /Ratyis Alice elnök/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /Diószegi Lajos elnök/, Brassói Magyar Diákszövetség /Csucsi Róbert alelnök/, Marosvásárhelyi Diákszövetség /Kiss József Attila megbízott/. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 13.
Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./1997. március 20.
Márc. 22-én Temesváron H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója találkozott az olvasókkal. Miért nincs Kriterion-könyv, egyáltalán miért nem kapható magyar könyv Temesváron, tették fel a kérdést. A válasz: mert nem "üzlet" senkinek. Azon múlik, hogy vállalja-e valaki a könyvterjesztést a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./1997. március 25.
Borbély Imre /sz. Temesvár, 1948/ szülővárosában végezte el a műegyetemet, 1989 előtt már Tőkés László munkatársi köréhez tartozott. 1991-től az RMDSZ elnökségének, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja, 1992-1996 között parlamenti képviselő. Az 1991-es marosvásárhelyi RMDSZ-kongresszusra ő dolgozta ki a társnemzeti koncepciót, majd egyik megfogalmazója az 1992-es kolozsvári autonómia-nyilatkozatnak. "Az egységes magyar nemzetet a trianoni békediktátum szétdarabolta, részeinek szuverenitását megszüntette. Ebből következik, hogy a magyarság létérdeke a politikai, gazdasági és kulturális reintegráció. A mai Európában ez elképzelhető határmódosítás nélkül" - nyilatkozta. Az erdélyi magyarság számára elsődleges az autonómia megszerzése, ugyanúgy létérdekez a diszkriminatív, jogtipró intézkedések megszüntetése. Például az elkobzott egyházi javak visszaadása, magyar egyetemek létesítése. Az "RMDSZ csak olyan politikai alku keretében léphetett volna kormányba, amely mindezeket szavatolja. Ez nem történt meg. " Ezért a "kormányba lépés politikai hiba volt." - Az 1996-os választásokat megelőzően Frunda György, Verestóy Attila és Borbély László koalíciós megbeszéléseket folytatott az akkori nacionálkommunista hatalom képviselőivel. Később emiatt, a demokratikus erőkkel folytatott tárgyalásokon a román liberálisok megvétózták az RMDSZ "kaméleonjainak" tárcához jutását. Ezért lett Magureanu, a titkosrendőrség /SRI/ főnökének vadásztársa, Verestóy Attila helyett a következetes antikommunista Birtalan Ákos miniszter. A kollaborációpárti Frunda Györgyöt nemcsak az RMDSZ támogatta, hanem a magyar média is. A kedvező magyarországi visszhang a jelenlegi magyar kormányt támogató szociálliberális sajtótöbbség részéről volt tapasztalható. Csipor Csaba kérdésére válaszolva Borbély Imre egyetértett azzal, hogy az RMDSZ kormánytagságának óriási néppszichológiai hatása van, de a kényelmes csodavárást nem lehet pozitívnak nevezni. Nem igaz, hogy páratlan méretű ez a hatalomban való részvétel, Groza kormánya idején még nagyobb volt. "A templom és az iskola önállósága nélkül" - zárta a beszélgetést Borbély Imre - "a közösség önállósága sem képzelhető el." /Csipor Csaba: temesvári beszélgetés Borbély Imrével. Magyar létérdekek Erdélyben. = Magyar Fórum, márc. 28./ 1997. április 2.
Ápr. 2-án Mandics György és Marian Odangiu temesvári írók bemutatták Franyó Zoltán temesvári író hagyatékának jelenlegi helyzetét. Franyó Zoltán Temesváron házát, könyvtárát és kéziratait a Román Írószövetség temesvári szervezetére hagyta. Az Írószövetség a ház földszintjét bérbe adta egy cégnek, amely ezért rendbe hozta a házat. A házbérből fedezték a ház előtt felállított Franyó-szobor költségeit is. Tarthatatlan azonban a Franyó-emlékszobában található könyvtár: a kutatók számára hozzáférhetetlenül a padlón hevernek, könyvszerkrényre már nem volt pénz. A pincében tárolt kéziratok jelentős része elázott, megsemmisült. Ugyanebben az épületben található Endre Károly hagyatékának egy része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./ Franyó Zoltán /Kismargita, 1887. júl. 30. - Temesvár, 1978. dec. 29./ író, műfordító, publicista. Endre Károly /Temesvár, 1893. ápr. 27. - Temesvár, 1988. febr. 7./ költő1997. április 15.
Ápr. 15-én Temesváron eltűnt a magyar hetilap, a Heti Új Szó cégtáblája a szerkesztőségnek otthont adó Magyar Ház faláról. Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen. Előzőleg az épületet jelenleg birtokló Timpress Rt. heves támadást indított televíziójában és napilapjában az RMDSZ és a Magyar Ház Rt ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./1997. április 16.
A Temesvári Magyar Diákszervezet /TMD/ 1997. április 16-20. között ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik meg a szervezet megalakulásának 7. évfordulójáról. Április 16-án, a "Politológia mindenkinek" nap keretében Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúságügyi ügyvezető alelnöke tartott előadást "Ifjúsági szféra politikai szemmel" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./1997. április 25.
Ápr. 25-én, az ortodox húsvét alkalmából ismét Romániába látogatott Mihály volt román uralkodó. Az exkirályt Bánát ortodox püspöke és Temesvár polgármestere hívta meg. Mihály Temesváron vesz részt a szertartáson, majd ellátogat más városokba is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./1997. április 30.
A Temes megyei RMDSZ-t heves támadások érték. Az utóbbi években példátlan hevességű RMDSZ- és magyarellenes uszítóhadjárat indult a Magyar Házban székelő Timpress sajtótröszt televíziójában és napilapjában /Renasterea Banateana/. A Renasterea Banateana ápr. 23-i számának vezércikke Nem tűrjük tovább az RMDSZ hazudozásait. Az RMDSZ ápr. 24-i, Temesváron tartott sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor megyei elnök és Bodó Barna megyei tanácsos a cikk uszító hangneme miatt tiltakozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./