udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2353 találat lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 2341-2353

Helymutató: Temesvár

2000. szeptember 9.

Szept. 7-én New Yorkban Emil Constantinescu államfő kétoldalú megbeszélést folytatott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel. A találkozón hangsúlyozták, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvétele a román kormányban hasznos volt, s értékelték, hogy a román-magyar kétoldalú kapcsolatok kérdése eltűnt a romániai választási kampányból. A találkozón szó volt a romániai magyar közösség egykori egyházi ingatlanai visszaadásának kérdéséről. Megállapították, hogy létezik az a törvény, amelynek alapján az ingatlanok visszaadása megtörténhetne, de arra van szükség, hogy ezt a törvényt a helyi hatóságok alkalmazzák - mondta Ravan Popescu elnöki szóvivő. Mádl Ferenc a magyar állam új diplomáciai képviseletei romániai megnyitásának kérdését vetette fel, valamint a kisebbségi közösségek ingatlanjainak visszaszolgáltatását szorgalmazta. Az ingatlanok között van a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, valamint a gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség könyvtárának épülete is. Mádl szerint egy romániai állami magyar egyetem létrehozása kivételes jelentőséggel bír. Constantinescu kijelentette, a román kormány RMDSZ-es tagjai a legkompetensebb tisztségviselők közé tartoznak, a magyar elnök által említett problémák megoldása pedig nagy mértékben függ a parlamenti választások végkimenetelétől. /Mádl Ferenc és Emil Constantinescu találkozott New Yorkban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2000. szeptember 10.

Egy éve, aug. 28-án szentelték püspökké Martin Roost. A temesvári egyházmegye papsága az évforduló alkalmából a püspököt énekekkel és ünnepi beszéddel üdvözölték és minden jót kívántak neki a jövőre nézve. /Egy éve szentelték Martin Roos püspököt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./

2000. szeptember 11.

Szept. 8-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az SZKT. Először arról döntöttek, hogy az RMDSZ indítson-e vagy sem saját államelnök-jelöltet a novemberi választásokon. Az államelnök-jelölés kérdését Markó Béla szövetségi elnök felvázolta a jelenlegi belpolitikai helyzetet. A PNL a választási kampány idejére meg nem támadási paktum aláírását kezdeményezte, a paktum aláírásán viszont csak az RMDSZ jelent meg, emlékeztetett Markó. Az őszi parlamenti választásokra az RMDSZ önálló szervezetként készül. Markó három célkitűzést nevezett meg: saját programot, ütőképes parlamenti csoport létrehozását, s ennek érdekében el kell érni, hogy minél nagyobb arányban vegyen részt a választásokon. Idén már öt százalékos a parlamentbe jutási küszöb. Takács Csaba ügyvezető elnök javasolta, hogy az RMDSZ-nek legyen önálló államelnök-jelöltje, hivatkozva a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa döntésére, mert ott 17 területi elnök közül 14 arra szavazott. Voltak a jelölés ellen érvelő hangok is. Borbély Zsolt Attila pl. úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-nek nem lehet célja az elnökválasztásokon nyerni. Iszlai Árpád a Maros megyei szervezet nevében államelnök-jelöltnek Frunda György szenátort javasolta, Kónya-Hamar Sándor pedig a Kolozs megyei szervezettől kapott mandátum alapján Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Frunda György hangsúlyozta: az RMDSZ-nek kell hogy legyen saját jelöltje, aki el tudja érni azt, hogy több mint hét százalék szavazatot gyűjtsön össze az első fordulóban. A többség felé szerinte erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg az erdélyi magyar állami egyetemet nem sikerül felállítani, nem beszélhetünk romániai kisebbségi mintáról. Tőkés László a jelölés vállalását elsősorban temesvári múltjával indokolta, arra hivatkozva, hogy ami akkor elkezdődött, az az utóbbi tíz évben megbicsaklott, eltérítették a rendszerváltozást, és újabb visszarendeződés tanúi vagyunk. Tőkés László az önálló erdélyi politikai hagyományokat szeretné folytatni. Szakítani kell a szőnyeg alá seprő kisebbségpolitikával. Az elnökjelölt ne kötelezze el az RMDSZ-t kormányban való részvételre, az RMDSZ ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A titkos szavazás eredményeként Frunda György lesz az RMDSZ saját elnökjelölje. Az SZKT megvitatta és elfogadta az RMDSZ választási programját. Tőkés László tiszteletbeli elnök viszont leszögezte: "Véleményem szerint az SZKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni". /Bögözi Attila: Önmagát felülmúlt SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2000. szeptember 17.

Az idei csíksomlyói katolikus ifjúsági találkozót aug. 25-27. között rendezték. Hetvenhat helységből - a gyulafehérvári főegyházmegyéből, főleg Székelyföldről, a szatmári, nagyváradi és temesvári egyházmegyéből mintegy hatszáz fiatal gyűlt össze. Magyarországról kevesen jöttek, képviseltették magukat a felvidéki magyar fiatalok is. Az első napon dr. Jakubinyi György celebrálta a szentmisét, majd az érsek előadást tartott. Jakubinyi érsek a fiatalokkal való találkozás miatt jött Csíksomlyóra. Másnap Bicskey Zsolt (Magyarország) őstörténész tartott előadást a magyarok őstörténetéről. /A 24. CSIT. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 17./

2000. szeptember 19.

Együttműködési megállapodást készítettek elő a Duna Televízió és a Román Közszolgálati Televízió Társaság között. A két intézmény műsorok percegyenérték (barter) alapú, fizetésmentes cseréjéről állapodna meg. Vállalják, hogy évente kölcsönös alapon Bukarest illetve Budapest területén tíz-tíz forgatási napra stábot biztosítanak a másik fél számára. Mindkét fél részt vesz a másik fél által rendezett nemzetközi fesztiválokon akár műsorok, akár szakértők küldésével. Az együttműködési megállapodásban egy szó sincs arról, hogy a Duna Televízió a román testvérintézmény keretében Bukarestben, Temesváron, Kolozsváron működő magyar szerkesztőségekkel is kapcsolatot kívánna felvenni vagy azok műsorai érdekelnék, netán támogatni szeretné azokat, amint azt a Hungária Közalapítvány Alapító okirata egyébként előírja. A megállapodás kidolgozásába nem vontak be senkit a romániai magyar nyelvű médiából. - A Magyar Televízió és a Román Televízió közötti protokollban, amelyet az Iliescu-korszakban kötöttek meg, külön fejezet foglalkozott a romániai magyar nyelvű televízió-adások támogatásával. /Duna TV-Román TV együttműködési megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2000. szeptember 19.

Szept. 17-én Temesváron a bánsági református közösség Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás nemes ügyének első áldozatára emlékeztek. Az erzsébetvárosi temetőben felállított kopjafánál a Szabolcska Mihály nevét viselő kórus Elekes András karnagy vezetésével az alkalomhoz illő egyházi éneket énekelt. Forrai Beatrix, az újszentesi gyülekezet lelkésznője emlékeztetett rá, hogy Újvárossy Ernő építész az üldöztetések és megpróbáltatások közepette is megalkuvás nélkül vállalta magyarságát és hitét. Életével fizetett bátor kiállásáért. A szertartás a Himnusz eléneklésével zárult. /Újvárossy Ernő emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2000. szeptember 22.

Szept. 19-20-án Temesváron szemináriumot tartottak a Békés és Temes megyei településmenedzserek részvételével. Felmerült közös román-magyar településfejlesztési programok kidolgozásának a lehetősége. /Román-magyar együttműködés a regionális településfejlesztés területén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2000. szeptember 23.

A Homo Ludens Alapítvány második alkalommal szervezte meg szeptember 15-17 között a Romániai Magyar Bábostalálkozót Kolozsváron. Kilenc társulat lépett fel. A rendezvény házigazdái bemutatóval készültek a Bábostalálkozóra. A két bábos - Balló Zsuzsa és Vincze László - játéka mutatta a hivatásos bábszínész sokéves tapasztalatát. Kovács Ildikó elismert bábszínházi rendező szakmai hozzáértése növelte a sikert. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábcsoportja. Esténként, az előadások után tartották a társulatok megbeszélését. A résztvevők közül három társulat állami költségvetésből tartja fenn magát: a marosvásárhelyi Ariel, a nagyváradi Arcadia valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtársulata. A független - alapítványi, kft. vagy más háttérrel működő- bábszínházak alapítói az állami társulatokból kivált bábosok. Az állami társulatoktól sokan magyarországi társulatokhoz szerződnek. Van, aki csak egy évadra távozik, vissza azonban már nem jön. Hivatásos bábosképzés magyar nyelven Romániában nem létezik, az egymás nyomába lépő generációk egymástól tanulják a szakmát. - Az előadások változatosak voltak, sikere volt a temesvári Megyesi Lábadi Éva egyszemélyes pantomim játékának. /Szabó Attila: II. Romániai Magyar Bábostalálkozó - Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2000. szeptember 23.

1875. szept. 22-én felavatták Temesváron az új színházépületet. 1880-ban a színházat szinte teljes egészében elpusztította a tűzvész. 1882-ben építették újjá, 1920-ban ismét a lángok martalékává lett. Jelenlegi formáját az 1923. évi újjáépítésekor nyerte el. 1953. évi alapításukkor az állami magyar és német színtársulatok is ebben az épületben kezdték tevékenységüket. Azóta négy társulat három nyelven szolgálja Tháliát. Szept. 22-én emlékezett meg a színház épületének 125. éves évfordulójáról a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. A Stúdió teremben került sor Ferenczy Annamária félszázados színészi jubileumára, majd a színház felső előcsarnokában leleplezték Csiky Gergely féldomborművét - Luigi Stefan Varga alkotását. /(Sipos): 125 éves a temesvári színház épülete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2000. szeptember 25.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ erdélyi magyar közösségi hírügynökség felállítását tervezi. A hírügynökség létrehozásához és beindításához szükséges összeget a MÚRE főként magyarországi pályázatok elnyerésével és költségvetési támogatással szeretné előteremteni. Romániában magyar nyelven kilenc napilap, több mint 70 heti- és egyéb periodicitású lap jelenik meg. Napi egyórás országos magyar nyelvű adása van a román közszolgálati rádiónak, emellett 3 területi és 19 helyi rádióállomás működik magyarul. Magyar nyelvű műsorokat is készít a román állami televízió Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron, helyi kereskedelmi tévék pedig nyolc városban működnek a román mellett magyar adással is. A MÚRE ügyvezető elnöke szerint bár minden központi magyar lapnak, a magyar közszolgálati tévéknek és a rádiónak, az MTI-nek tudósítója van Romániában - és a romániai magyar napilapok megkapják az Illyés Alapítványtól támogatásként az MTI teljes adását -, a romániai magyar sajtó kiszolgálására nem született intézmény, és a magyarországi sajtó is piaca lehetne a tervezett erdélyi hírügynökségnek. A MÚRE az első kétévi működés költségeit mintegy 60 millió forintra tervezte. Ebből hét fő- és hét mellékállású tudósítót, valamint nyolc alkalmi munkatársat foglalkoztatna Románia 16 erdélyi megyéjében és Bukarestben. /Új erdélyi magyar hírügynökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

2000. szeptember 25.

Kolozsváron rendezik meg szept. 26-29-e között a Kisebbségek Színházi Fesztiválját a Dunamenti Svábok Intézete és a román Művelődési Minisztérium szerevezésében, a házigazdák a Kolozsvári Nemzeti Színház és az Állami Magyar Színház. Az sem véletlen, hogy Kolozsvárt választották az első ilyen jellegű megnyilvánulásra a szervezők. Kolozsváron már évszázadokkal ezelőtt békésen éltek egymás mellett magyarok, szászok és románok. Ez a hármas egység kihatott a város művelődési életére. Kolozsvár a világ egyetlen városa, melyben két, román és magyar nyelvű színházi társulat is és operatársulat is működik. Fellépnek a hazaiakon kívül Németországból, Olaszországból, Magyarországról érkező nemzetiségi színházak, valamint Temesvárról, Nagyszebenből jött német nyelvű társulatok, illetve Bukarestből a Zsidó Színház és a Schiller Kultúrház színi csoportja. Tudományos vitafórum is lesz, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem színháztudományi szekciója szervez 29-30-án Színház és politika, valamint Kisebbségi német nyelvű színházak Délkelet-Európában a XX. században címmel. /Kisebbségek színházi fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2000. szeptember 30.

Valamennyi anyaországi és határon túli fiatal magyar színész közül Balázs Attilának, a temesvári Csiky Gergely Színház művészének ítélte oda a budapesti Kritikai Lapok a Pályaszakasz-díjat. A temesvári társulaton kívül a Kolozsvári Nemzeti Színház "külsőseként" román nyelvű előadásokban is fellépő Balázs Attila hat éves pályafutása alatt egész sor fontos darabban nyújtott kimagasló alakítást. Nem ez az első rangos szakmai elismerése, hiszen már kezdő színészként szerepelt neve az UNITER-díjra jelöltek listáján. Itthon a fiatal profi színészek szebeni fesztiválján, illetve a határon túli színházak kisvárdai fesztiválján kapott két értékes díjat alakításáért. /Értékes szakmai kitüntetés a Csiky Gergely Színház művészének. Pályaszakasz-díjat kap Balázs Attila. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2001. január 4.

Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 8.

Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./

2001. január 8.

A Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát jan. 7-én hajnalban megtámadták a román-magyar határon, a borsi átkelőhelynél. Egy ismeretlen személy kirángatta kocsijából, többször megütötte, majd zavartalanul távozott, mivel a román hivatalos személyek közül senki nem lépett közbe. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje a BN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. Kozma Imre atya az MTI bukaresti tudósítójának elmondta, hogy jan. 6-án utazott egyik munkatársával Nagyváradra és Temesvárra, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson. Nagyváradon ellopták a táskáját, benne diplomáciai útlevelével, összes iratával és számottevő készpénzzel. Ezt azonnal bejelentették a nagyváradi rendőrségen. Ott azt mondták nekik, hogy a rendőrségtől kapott igazolással jan. 6-án este át tudja majd lépni a határt. Ezért nem is fordultak az illetékes magyar külképviselethez, hanem lebonyolították hivatalos programjukat. Jan. 6-án késő este Nagylaknál próbáltak hazautazni, de a román határőrök nem fogadták el a nagyváradi rendőrség igazolását. A szeretetszolgálat vezetője ekkor úgy döntött, hogy megpróbálkozik Borsnál. Hajnalban érkeztek az átkelőhöz. Miközben a románul tudó munkatársa a román határőrökkel próbálta tisztázni a helyzetet, Kozma atya a máltai szeretetszolgálat félreálltan parkoló gépkocsijában várakozott. Ekkor érkezett a helyszínre egy terepjáró, benne két fiatallal, egy férfival és egy nővel. A férfi kiugrott a dzsipből, a szeretetszolgálat gépkocsijához sietett, feltépte az ajtaját, kirángatta a vezető melletti ülésről Kozma atyát, és többször megütötte, miközben azt kiabálta: "Málta, mars, mars!″ A védekező Kozma atyának sikerült visszaülnie a kormányhoz, és besorolt az átlépésre várakozó járművek mögé. Támadója a terepjáróba ülve megpróbálta leszorítani az útról, mire az atya az egyik határőrfülkéhez állt az autóval. A támadó ezután visszafordult és elhajtott. A román határőrök "nem vettek észre″ semmit a hosszú percekig tartó dulakodásból, jelét sem adták annak, hogy közbe kívánnának lépni. Miután a támadó elhajtott, közölték a máltai szeretetszolgálat vezetőjével, hogy a román rendőrségi igazolás alapján nem engedhetik át, utazzon Kolozsvárra vagy Bukarestbe az utazási igazolványért. Kozma atya a történtek után nem volt hajlandó útnak indulni. Ekkor érkezett a határátkelőhöz Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, aki egy csíkszeredai rendezvényről utazott vissza Budapestre. A magyar Belügyminisztérium ügyeletéről faxon elküldték Kozma atya adatait és diplomáciai útlevelének fényképes másolatát, a határőrök ezt sem fogadták el. A kolozsvári magyar főkonzulátussal folytatott megbeszélés után az a megoldás született, hogy Budapestről azonnal a határra vitték Kozma atya turistaútlevelét, ezzel ismét beléptették az országba, s ezután azonnal ki is léphetett Romániából. Kozma Imre szerint feltehetőleg megszervezték ellene a támadást, mert a férfi néhány magyar szót is kiabált, például azt, hogy "könyv, könyv″. A magyar kormány tavaly az év végén több ezer millenniumi olvasókönyvet ajándékozott a határon túli magyaroknak, és Erdélybe a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat szállította a könyveket, a borsi határátkelőn keresztül. - Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul közölte, hogy a magyar fél diplomáciai csatornákon keresztül a történtek kivizsgálását kéri majd a romániai illetékesektől. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje, Domus őrnagy azt mondta, hogy találkozott Kozma atyával, de neki semmit sem mondtak az atrocitásról Az őrnagy hozzáfűzte, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. /Tóth Hajnal: Támadás Kozma atya ellen a román határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8.

2001. január 9.

Jan. 11-én tartják Temesvár, Szeged és Újvidék polgármestereinek (Gheorghe Ciuhandu, Bartha László, Borislav Novakovic) szegedi találkozóját. A három megyeszékhely elöljárói együttműködési dokumentumot írnak alá, amely rögzíti a soron következő időszak legfontosabb tennivalóit. A földrajzi fekvés, a történelmi múlt, a gazdasági hagyományok újraélesztésével a térség rövid időn belül visszanyerhetné egykori vezető szerepét. /Polgármesterek találkozója Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 9.

Ritkaságszámban menő könyv látott napvilágot 2000 legvégén a temesvári Triade Interart Alapítvány kiadásában s a kolozsvári IDEA Design & Print cég gondozásában: Jecza Péter szobrászművész reprezentatív, román és német nyelvű életmű-albuma, a 62 éves képzőművész több mint négy évtizedes alkotópályájának summázata, körültekintően dokumentált és gazdagon illusztrált leltára. Az album 256 oldalán fellelhető a kivételesen termékeny temesvári szobrászművész szinte valamennyi alkotásának eltérő méretű és változatos technikával készült reprodukciója. A könyv szerkesztője, Sorina Ianovici-Jecza a Sepsiszentgyörgyön született és nevelkedett művész 660 alkotását katalogizálta időrendi sorrendben, pontosan feltüntetve minden egyes szobor méretét, anyagát, az öntött példányok számát s azok jelenlegi lelőhelyét. Az összegezéskor kiderült, hogy világ különböző égtájain a köz- és magángyűjteményekben 1700 olyan szobrot őriznek, amelyek Jecza Péter kezéből és műhelyéből kerültek ki. Jecza Péter Temesvárott a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora. Monumentális alkotásai, mell- és épületszobrai, arcmásai és domborművei Temesvár, Orsova, Sepsiszentgyörgy, Karánsebes, Lugos, Nagyszentmiklós, Kovászna, Bölön, Újszentes, Dálnok, Nagyajta, Pécska stb. köztereit, templomait, parkjait, emlékhelyeit ékesítik. Jecza Péter munkája többek között Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Bolyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Franyó Zoltán, Klebelsberg Kunó, Trefort Ágoston szobra. /Szekernyés János: Jecza Péter szobrászművész életmű-albuma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 12.

Jan. 11-én sajtótájékoztatón vonta meg a DeFest gyorsmérlegét Demeter András István, a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ igazgatója, a Csepűrágó Alapítvány elnöke, a 33 napos temesvári téli fesztivál főszervezője. Megállapította: a sajtó munkatársai a fesztivál pozitívumait szinte észre sem vették, például azt, hogy az ország legjobb zenekarai koncerteztek a DeFest színpadán, továbbá külföldi színházi társulatok (így az Újvidéki Magyar Színház) vendégszerepeltek. A téli fesztiválnak több mint 200 ezer nézője volt, és mintegy 250 millió lejt költöttek a művészi műsorok finanszírozására. /DeFest. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

2001. január 13.

Nagyobb hangsúlyt fektet a magyar nyelvű felnőtt-oktatásra a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége: esti tagozatú középiskolai osztály(ok) beindítását tervezik, azok számára, akik megszakították középiskolai tanulmányaikat vagy el sem kezdték a líceumot. Az osztályok elindítása az érettségizni vágyó jelentkezők számának függvénye. Újabb felnőtt csoport számára indítanak ugyanakkor számítógép-kezelői tanfolyamot a Bartók Béla Líceumban. /Magyar felnőtt-oktatás Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2001. január 16.

Jan. 12-én Temesváron tanácskozott az RMGE Arad és Temes megyei vezetősége. A fórumon a házigazdákat Kiss Károly megyei elnök, dr. Albert Ferenc, dr. Csősz János és dr. Fazakas Pál egyetemi tanárok, illetve a Temes megyei gazdakörök elnökei, míg a vendégeket Kocsik József Arad megyei ügyvezető elnök, valamint Molnár Gáspár, Gál Mihály, Sipos György és Szőke Endre agronómusok képviselték. A tanácskozás tárgya a féláron megszerzett kukorica-vetőmagnak Szegedről történő elszállítása, illetve a szétosztása volt, ugyanakkor megbeszélték a télen esedékes gazdaképző tanfolyamok megszervezésének lehetőségeit. - Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye egyazon euro-régióhoz tartozik, a közösen benyújtott pályázatok előnyösebb elbírálásban részesülnek, mintha megyénként külön-külön pályáznának. Az RMGE országos szervezetén belül külön szövetség létrehozásán dolgoznak, amelyhez a statútum most készül. /Négy megye gazdálkodói szövetségre lépnek. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. jan. 16./

2001. január 17.

Jan. 16-án két, a 83/1999-es sürgősségi kormányrendeletben szereplő egyházi ingatlan ügyében döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy visszaszolgáltatásuk megfelel a hatályos román törvényeknek. A gyulafehérvári Batthyaneum visszaadása ellen a PDSR Fehér megyei szervezete, míg a temesvári Piarista Gimnázium esetében a helyi műszaki egyetem emelt alkotmányossági kifogást. Románia alkotmánybírósága mindkét épületről megállapította: a kormány jogszerűen szolgáltatta vissza tulajdonosaiknak. Batthyány Ignác egykori erdélyi római katolikus püspök 1798-ban adományozta könyvtárát ″egyházának és Erdélynek″. Kozsokár Gábor alkotmánybíró a Krónikának elmondta, a pereskedések ezután a területi bíróságon folytatódnak. ″Itt azonban nyilvánvalóan nagyobb esélye lesz az egyháznak arra, hogy a bíróság helyi szinten is visszautasítsa a felperesek kérését″. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek örömmel fogadta a taláros testület döntését: ″Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan félremagyarázták Batthyány püspök végrendeletét, azt sugallva, hogy a történelmi és művészi értékű könyvtár román tulajdon lenne. Mi csak a jussunkat akarjuk, és bízunk benne, hogy isteni gondviseléssel visszakapjuk vagyonunkat″. -Azért is sürgető a temesvári Piarista Gimnázium birtokbavétele, mert az épület állapota egyre romlik. A tényleges birtokbavételt a Politechnika Műszaki Egyetem akadályozta meg, mely évtizedekkel ezelőtt költözött be. Az oktatási intézmény hasznot is húzott az épületegyüttesből, hiszen annak egyes részeit bérbe adta. - Ugyancsak alkotmánybírósági döntésre vár a 83-as sürgősségi kormányrendeletben szereplő zilahi Kálvineum Művelődési Ház visszaszolgáltatása is, amelynek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába való visszahelyezését a zilahi polgármesteri hivatal tagadta meg. A zilahi bíróság tavaly decemberben annak ellenére utasította vissza az egyház keresetét, hogy a reformátusok a taláros testület 132/2000-es számú, az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet alkotmányosságát kimondó döntésére hivatkoztak. /Gazda Árpád/Rostás Szabolcs: Batthyaneum: közelebb a restitúcióhoz. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ítélte két erdélyi egyházi ingatlan visszaadását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2001. január 18.

A magyar nyomdászat fejlődését bemutató kiállítást nyílt meg a marosvásárhelyi Teleki Tékában, régi magyar könyvekből rendezett millenniumi kiállítást Kovács Bányai Réka és Zsigmond Irma, a Teleki és Bolyai Könyvtár két munkatársa. A kiállított anyag a Temesvári Pelbárt munkáit magába foglaló latin nyelvű kiadványon kívül magyar nyelvű könyveket is tartalmaz, kezdve a kolozsvári Heltai-nyomda munkáival. Ebben a nyomdában jelent meg a 16. század legtöbb magyar nyelvű könyve. Külön tárlóban tekinthető meg könyvtörténeti kuriózumként az első katolikus bibliafordítás, Komáromi Csipkés György jegyzetekkel, kiegészítésekkel ellátott biblia-munkapéldánya, Tótfalusi Kis Miklós Amszterdami Bibliája. Kiállítottak magyar unikumokat is, amelyeket a páncélszekrények vastag falai védenek: Balassi Bálint Istenes Énekek munkáját, Apáczai Csere János Magyar logikácskáját, egy Tótfalusi-nyomtatványból fennmaradt latin-magyar szótárt, valamint egy 1632-es naptárt. /Antal Erika: Régi magyar könyvkiállítás a marosvásárhelyi Teleki Tékában= Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2001. január 20.

Komáromi Attila, a gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa elmondta: jan. 16-án az Alkotmánybíróság elutasította a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) helyi szervezete által benyújtott keresetet a Batthyaneum épületének visszaszolgáltatása ellen. Az ingatlan visszaszolgáltatásáról az 1998-ban hozott 13-as számú sürgősségi kormányrendelet döntött. Szintén visszakerült jogos tulajdonosához a temesvári volt piarista gimnázium is. /Döntött az Alkotmánybíróság. Visszakapja az érsekség a Batthyaneumot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2001. január 21.

A Caritas és Egyház, a temesvári egyházmegye Caritas-szervezetének folyóirata 2000 decemberi számában adta hírül, hogy gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932), a két világháború közötti neves magyar kultúrpolitikus, kultuszminiszter szobrot kapott szülőhelyén, az Arad megyei Magyarpécskán. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotását tavaly november 11-én a templomkertben állították fel. A ünnepi szentmisét Gyulay Endre szeged-csanádi és Martin Roos temesvári megyéspüspök celebrálta 13 pap segédletével. /Klebelsberg Kunó szobra Pécskán. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./

2001. január 23.

Több mint hetven éve imaházban tartja az istentiszteleteket Temesváron az 1929-ben alakult újkissodai református egyházközség. Bálint Sándor lelkész nyolc éve gyűjt pénzt egy templom felépítésére. A gyülekezet 544 aktív tagból áll, köztük van olyan, aki másfél órás utazással, a város másik feléből jön át istentiszteletre. A gyulai Nemes Roland tervezte 200 férőhelyes templom 30 millió forintba kerülne - jegyezte meg a lelkész, majd hozzátette: a népesség és gyülekezet létszáma Újkissodán is csökken, ám az új templom befogadóképessége még legalább száz hellyel bővíthető. Gyülekezeti termet is építenének, a vallásórák, nőszövetségi és egyéb tevékenységek számára. Bálint Sándor idősek napközi otthonát is szeretne indítani. A lelkész szerint a templomépítés azt jelenti, a hívek bíznak a jövőben és a megmaradásban. Reméli, február elején a Bartók Béla Gimnáziumban megtartandó bálra sok magyar eljön, és az együvé tartozás konkrét tettekben - azaz pénzadományokban - is megnyilvánul. Az építés megkezdésétől számítva két éven belül épülhet fel a templom, amely Bálint Sándor szerint a következő évszázadra biztosítja a magyarság megmaradását, és a keresztyén ifjúság találkozóhelye is lehet. /Oberten János: Templom épül Újkissodán. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2001. január 26.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kolozsvárott rendezte meg a budapesti Neumann János Számítógéptudományi Társaság által meghirdetett Nemes Tihamér számítástechnikai verseny erdélyi döntőjét. A döntőn 13 erdélyi város - Brassó, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagykároly, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Temesvár - 16 iskolájának 48 tanulója vett részt. A legjobb eredményeket elért diákok továbbjutottak a budapesti döntőre, melynek időpontja márc. 24. /Nemes Tihamér számítástechnikai verseny. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2001. január 26.

A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. január 27.

Toró T. Tibor parlamenti képviselő nyilatkozott a parlament kéthetes ülésszakáról, az ingatlantörvényről és a helyi közigazgatás törvényéről. Azt a két törvényt fogadta el a parlament, amelyen négy évet dolgozott a régi koalíció. Az ő politikai ügyetlenségük okozta, hogy nem tudták learatni munkájuk gyümölcsét. Az új kormánypárt, a PDSR ezzel jó pontokat szerzett a nyugati világ előtt, és ebben nagy segítségére volt az RMDSZ is. Az ingatlantörvény nem a restitutio in integrum szellemében született. A törvény egyetlen cikkelye beszél az egyházi és közösségi ingatlanokról, előrevetítve, hogy ezen ingatlanok helyzetét külön jogszabály fogja megoldani. Toró abban látja a veszélyt, hogy a következő években, amikor lényegi kérdésekben próbál majd az RMDSZ fellépni, ″egy-egy ingatlan visszadásával próbálják a szánkat befogni.″ - Az ingatlantörvény alapján ismételten megpróbálják a temesvári Magyar Ház visszaszerzését. - A Bánságban az újszentesi, az újvári és a végvári közösségeket érinti az, hogy ahol a kisebbségi közösségek elérik a 20%-ot, használható az anyanyelv. - Toró T. Tibor a szavazásnál azért tartózkodott, mert ezért a minőségi támogatásért minőségi reformokat várna el. Az RMDSZ-vezetés minimalista szemlélete megmaradt a nyelvtörvények szintjén, és nem próbálkozott azzal, hogy gyökeres áttörést érjen el az autonómiaprogram területén. - Az RMDSZ-vezetés ismételten kész tények elé állította az SZKT-t. /Pataki Zoltán: Mit várhat a bánsági magyarság az új ingatlan-, illetve az önkormányzati törvénytől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2001. január 29.

Jan. 27-én tartotta meg Temesváron a Magunknak mondjuk? közéleti magyar vitaklub idei első összejövetelét. A politikai alku került terítékre, azzal kapcsolatban, hogy nyilvánosságra hozták az RMDSZ-TDRP egyezmény szövegét. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének alelnöke, városi tanácsos elmondta, hogy mindennaposak az egyeztető tárgyalások. Dr. Albert Ferenc egyetemi tanár fontosnak tartotta tisztázni, hogy a politikai alku értékelését, vitáját mindig az adott körülmények határozzák meg. Szerinte üstökön kell ragadni a lehetőséget, ez a politikai alku lényege. - Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint a politikai alkuhoz ismerni kell a mozgásteret, az egyezségnek biztosítania kell a végrehajtás folyamatos ellenőrzését. Az RMDSZ-TDRP egyezmény ezeket az elveket tartalmazza. /Sipos János: A kisebbségi lét örök dilemmája. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2001. február 1.

Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára febr. 1-jén részt vesz Horia Rusu a Nemzeti Liberális Párt tragikus körülmények közt elhunyt alelnöke temetésén, amelyre Temesváron kerül sor. Horia Rusut magyarországi barátai, miként Erdélyben is sokan, mint a Bálványosi Szabadegyetem állandó résztvevőjét, többszöri társszervezőjét, a magyar-román párbeszéd és barátság egyik legelkötelezettebb politikus hívét gyászolják - jelentette ki Németh Zsolt a liberális politikusra emlékezve. /Németh Zsolt részt vesz Horia Rusu temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./


lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 2341-2353




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék