Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 337 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 331-337

Helymutató: Beszterce-Naszód megye

2003. december 3.

A Beszterce-Naszód megyei magyar óvónők évente háromszor önképzőkör jellegű tanácskozáson vesznek részt. Idén csak egyet tudtak megszervezni, december 2-án, tájékoztatott Mayla Júlia, az önképzőkör vezetője. A mostani bethleni megbeszélésre 35 óvónő jött el a megye minden sarkából. Beszterce-Naszód megyében többszörösen is hátrányban vannak a magyar óvodák-óvónők, hiszen itt szétszórtan tevékenykednek a pedagógusok. /Sz. Cs.: Tanácskoztak a magyar óvónők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2003. december 4.

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2003. december 8.

A romániai magyarság 20%-a él szórványban, de távlatilag a magyar közösség több mint fele veszélyeztetett. A legsúlyosabb gondokkal Fehér, Hunyad és Szeben megyék küszködnek, ezeket követi Beszterce-Naszód, Maros megye kistelepülései és a Kolozs megyei Belső- Mezőség, majd a Bánság és Krassó- Szörény, illetve Máramaros, végül a szilágysági és a partiumi szórvány. Suceaván és Bákóban területi szervezetek alakultak , jelezte Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök Kifejtette, hogy elsődleges cél a szórványvidék magyar közösségeit segítő, támogató kezdeményezések összehangolása. A bukovinai és moldvai RMDSZ szervezetek jogi hátteret biztosítanak a helyi közösségeknek. /(Dobre Nóra): Tizennégy RMDSZ területi szervezet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2003. december 18.

A Kolozsvári Rádióban tíz éve sugározzák a Nap-Óra című tájékoztató műsort. Dec. 17-én a rádiónál tartott ünnepi sajtótájékoztatón a szerkesztők bemutatták az adást. Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője kiemelte, hogy a rendszerváltás előtt az újságírók kultúramentésbe menekültek. 1989 után a friss tájékoztatás érdekében a szerkesztők létrehozták a Nap-Órát. Egyik legnagyobb gondjuk a hallgatói szokások és igények felmérése, mert az rendkívül költséges. Utoljára 1997-ben végeztek hasonló felmérést, de azóta számos új műsort indítottak, és a hallgatók összetétele is változhatott. Kevés a munkatárs, Fehér, Máramaros és Beszterce-Naszód megyében egyetlen tudósítót sem tudtak alkalmazni. /B. T.: Ünnepelt a Kolozsvári Rádió. Tízéves a Nap-Óra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1994. január 15.

A Beszterce megyei Bethlenben 1600 magyar él. Kerekes Zoltán állatorvos, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy életképes a szervezetük. Az elmúlt évben rendbe hozták és kibővítették a parókiát, az egyben magyar kulturális központ is, ahol összejöhetnek és könyvtárat is berendeznek. Bethlenben a fiatalok évente bemutatnak egy darabot, ezzel a környék falvaiban is vendégszerepelnek. Bethlenben elhatározták, hogy szobrot állítanak Bethlen Bélának, aki Szentmátéban magyar iskolát tartott fent saját költségén, kormánybiztos volt és a kommunizmus mártírja, több évet töltött börtönben. /Ferencz L. Imre: A megmaradás bizonyosságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1994. január 15.

2002. január 7.

Beszterce-Naszód megye egyik legnagyobb települése Magyarnemegye. A zömében magyarok által lakott községközpontot, Magyarnemegyét nyolc románlakta falu veszi közre. A településnek mindig is volt magyar tagozatos általános iskolája. Magyarnemegyén sokáig csak magyar nyelvű tanítás folyt, a később lett kéttagozatos iskola. Kevertnyelvűség jellemzi Magyarnemegyét, és ez az iskolán is érződik. Az általános iskola szintjén kettőre csökkent a magyar osztályok száma. Többen voltak, de lassan átszivárogtak a román tagozatra. Jelenleg Magyarnemegye falunak 70 százaléka vallja magát magyarnak, de ez az arány rövid időn belül lényegesen változni fog. Nagyon sok a vegyes házasság. A 16 tanácsos közül csak ketten magyarok. /Szabó Csaba: Vízhozta történelem. Magyarnemegye mélyrepülése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2002. január 20.

Jan. 19-én Bethlenben a megyei RMDSZ és a Bethlen Egyesület közös szervezésében közel hetvenen, Bethlen, a környező falvak képviselői, illetve a kolozsvári magyar tévé munkatársai találkoztak. A jelenlevők arra keresték a választ, hogy a szórványban élő magyarság identitástudatának erősítésében milyen szerepe lehet a médiának. A tanácskozáson Kostyák Alpár, Márkus Etelka, Szabó Csaba és Vígh Emese által — Beszterce-Naszód megyei falvakról készített riportfilmeket levetítették. /Mészely Réka: Média a szórványért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2002. január 22.

Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2002. február 12.

Az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodás mintájára a szövetség és a kormánypárt megyei szervezeteinek is egyezséget kell kötniük. A helyi megállapodásokat február végéig kell aláírni. Az egyezkedések előreláthatóan nem lesznek zökkenőmentesek, Kolozs megyében például a megyei SZDP-elnök kijelentette: szó sincs az ingatlanok korlátlan visszaadásáról, vagy újabb magyar karokról. Előtte a párt főtitkára jelezte: "félreértették" az aradi Szabadság-szoborra vonatkozó ígéretet. Az SZDP "visszatáncolásáról" szó volt a kétpárti egyezmény első kiértékelő ülésén. Grigore Zanc szenátor, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal "nyugtatta" azokat a kormánypárti politikusokat, akik bírálták az SZDP–RMDSZ protokollumot, hogy a megállapodás távolról sem olyan "veszélyes", mint ahogy az első látásra tűnik. Véleménye szerint az egyezményben nincsenek kötelező érvényű rendelkezések. Nincs szó benne az elkobzott egyházi ingatlanok azonnali és korlátlan visszaszolgáltatásáról, ami pedig a magyar felsőfokú oktatás kiszélesítését illeti, a megegyezés csak arról szól, hogy elemzik az új karok létrehozásának szükségességét. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak elmondta: aggasztónak tartja mind Cosmin Gusa főtitkár, mind pedig Grigore Zanc kijelentéseit, és jelezte az RMDSZ vezetőségének, hogy ezt vessék fel a protokollumot monitorizáló vegyesbizottság első ülésén. Akik így értelmezik a protokollumot, azokkal nincs mit egyezkedni. Kónya-Hamar Sándor szerint természetes, hogy Kolozsvár áldatlan helyzetének javítása részét fogja képezni a helyi megállapodásnak. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök szerint ahhoz, hogy bármiféle együttműködésre sor kerülhessen, a Fehér megyei SZDP-nek előbb illene visszavonnia bírósági keresetét ingatlanügyben és alkalmazni kellene a tavaly hatályba lépett helyi közigazgatási törvénynek a kétnyelvű táblák kihelyezésére vonatkozó rendelkezéseit. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke szerint fontosnak tartják, hogy a Calvineum visszakerüljön a zilahi református egyházmegyéhez, amelynek visszaszolgáltatásáról a 83-as sürgősségi kormányrendelet rendelkezik ugyan, de erre nem került sor. Szántó Árpád Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke szerint a helyi megállapodásba elsősorban az oktatással kapcsolatos megoldásra váró gondok kerültek. /Székely Kriszta: "Rugalmas" a kétpárti megállapodás. Megtörtént az első monitorizálás — Készülnek a helyi egyezmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2002. február 13.

Dr. Garda Dezső képviselő febr. 12-i politikai nyilatkozatában párhuzamot vont a beszterce-naszódi határőr-katonai birtokok és a Csíki Magánjavak története között. A képviselő emlékeztetett, hogy bár 1998 elején benyújtották a székely vagyon részeit alkotó erdőkre és legelőkre a visszaigénylési kéréseket, ezeket a bélbori, hollói, tölgyesi és a békási helyi bizottságok rosszindulattal kezelték. A képviselő hangsúlyozta: alkotmányellenesnek tartja azt a tényt, miszerint a Beszterce-Naszód és a Krassó-Szörény megyei román határőrkatonák utódai visszakaphatják erdeiket, a székely vagyonközösség tagjait, a Csíki Magánjavak jogutódait viszont megfosztják ezen jogaiktól. /Garda Dezső politikai nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

2002. március 2.

Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 8.

Visszaigényli a Beszterce-Naszód megyei árokaljai kastélyt, amelyben jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofónia Központja működik, és a kastélyt övező területet Atzel Ferenc magyar állampolgár, illetve kéri az annak megfelelő 30 milliárd lejt. Atzel Ferenc az ingatlan utolsó tulajdonosának, Bethlen Balázsnak a leszármazottja, Leányfaluban él. Az árokaljai kastély és park fontos turisztikai objektum. /Visszakövetelik az árokaljai kastélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2002. március 14.

Miközben Frunda György Strasbourgban kormánypárti partnereivel karöltve azon munkálkodik, hogy végleg lezáruljon Románia Európa tanácsi monitorozásának utolsó szakasza is, a marosújvári ortodoxok meglehetősen különös értelmezéseket fogalmaznak meg az egykoron görög katolikus tulajdonban levő templomok sorsára vonatkozóan. Úgy vélik, a templom nem azé az egyházé és hitközségé, amely azt felépítette, és a polgári jogelveknek megfelelően a kommunista rendszer berendezkedéséig birtokolta, hanem azoké, akik a negyvenes évek végén "elhagyták" az erőszakkal felszámolt egyházat, s "visszatértek" az ortodoxia kebelére. Hogy ez jog- és tulajdonfosztással történt – az nem foglalkoztatja az ortodox egyház mai szóvivőit. Az Európa Tanács részéről a megfigyelési folyamat lezárásának egyik alapfeltétele az, hogy Románia rendezze az egyházi ingatlanok helyzetét, s adja vissza azokat egykori jogos tulajdonosaiknak. A román kormánypárt még mindig úgy gondolja, egyszerre tehet engedményeket az ortodoxia államegyházi törekvéseinek és a tulajdonlás biztonságán alapuló, hitek és felekezetek jog előtti egyenlőségét szavatoló polgári berendezkedés kívánalmainak. /Bakk Miklós: Jogállam Marosújváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Eldurvult a marosújvári (Fehér megye) templom körüli vita: az egykori birtokot jogi úton visszafoglaló görög katolikusok kénytelenek voltak elbarikádozni magukat a templomban, és homokkal dobálták meg a kívül rekedt ortodoxokat. A görög katolikusok egy hete kapták vissza – végleges törvényszéki ítélet és a bírósági végrehajtó segítségével – egykori templomukat. "Nem egyezhetünk bele, hogy egy kisebbségben levő hitközösség jogtalanul elfoglalja templomunkat" – magyarázta Remus Oprisan lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség szóvivője. Lucian Muresan balázsfalvi görög katolikus érsek-metropolita kifejtette: "A görög katolikus egyház párbeszéd útján szeretné megoldani a templomkérdést, csak éppen az a baj, hogy nem találunk megértésre ortodox testvéreinknél." Hasonló egyházközi konfliktus bontakozott ki a szintén Fehér megyei Mihálcfalván is. A balázsfalvi görög katolikus főegyházmegyéhez tartozó templomok közül mindmáig csupán a küküllővárit (Fehér megye) sikerült visszaszerezni. A kolozsvár-szamosújvári főegyházmegye márc. 13-án közleményben tiltakozott amiatt, hogy az ortodoxok nem hajlandók tiszteletben tartani az eddig meghozott bírósági ítéleteket, amelyek a templomok visszaszolgáltatására vonatkoznak. A közlemény a bálványosváraljai, kajántói és pecsétszegi (Kolozs megye), izakonyhai (Máramaros megye), bikszádi (Szatmár megye), óradnai (Beszterce-Naszód megye), sálfalvai (Szeben megye) és mihálcfalvi (Fehér megye) templomok helyzetét hozta fel példaként, amelyeket a kommunista diktatúra az ortodox egyháznak juttatott, s azóta sem kárpótolta értük a görög katolikus egyházat senki./Lukács János: Jogháború és homokbombák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2002. március 14.

Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2002. március 17.

Márc. 18-án kezdődik a népszámlálás Romániában. Aurel Camara, az Országos Statisztikai Intézet elnöke aggódik: egy levélből értesült róla, több személy dák nemzetiségűnek óhajtja vallani magát. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter "megnyugtató" válasza szerint a dákokat és az oltyánokat is románokként fogják bejegyezni. Octav Cozmanca leszögezte: a csángók és más nemzetiségek ügye az adatfeldolgozáskor oldódik majd meg, mindenkinek jogában áll kívánsága szerinti nemzetiségűnek vallani magát. A Beszterce-Naszód megyei romák ugyanakkor attól tartanak, amennyiben megvallják nemzetiségüket, Indiába deportálják őket. Funar, Kolozsvár polgármestere felkérte a romákat, vallják meg nemzetiségüket, hogy igazolják, ők a legfontosabb kisebbség Romániában. /Ma kezdődik az évezred első népszámlálása. Oltyán, dák, netán római nemzetiség a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2002. március 20.

Márc. 19-én rendes heti tanácskozását tartotta az SZDP és az RMDSZ által aláírt megállapodás teljesítését értékelő bizottság. Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó ügyvezető alelnöke jelezte, a találkozó ezúttal is hasznos volt. Öt megyei egyezményt ellenjegyzett a figyelő bizottság: Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szeben és Temes megyékben a felek már megállapodtak a helybeli magyarság igényei teljesítéséről. Más megyékben a tárgyalások, az egyeztetések még zajlanak. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet előkészítése közös bizottság feladata lesz, a bizottság e héten megkezdi tevékenységét. Az RMDSZ ígéretet kapott a marosvásárhelyi Bolyai Farkas, illetve a brassói Áprily Lajos líceumok helyzetének rendezéséről. /(Gyarmath János): Vegyes bizottság az egyházi ingatlanok kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2002. március 20.

Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. március 23.

Gyergyóiakat telepítenének Beszterce-Naszód megye elöregedett magyar falvaiba. Arra a mintegy 2500 gyergyószentmiklósi családra építené a besztercei szórványmagyarság jövőjét Szilágyi János RMDSZ-elnök, akikre felhalmozódott közköltségi adósságaik miatt vár kilakoltatás. A beszterceiek a megye három, kihalófélben levő településére szándékoznak sokgyermekes székely családokat telepíteni. A kezdeményezés az érintett falvak – Tács, Zselyk és Magyarberéte – vezetői részéről indult el; a besztercei RMDSZ eredetileg a csángó lakosságot kívánta volna megszólítani ezzel az ajánlattal, a csángótelepítési terv azonban elméleti szinten megrekedt. A telepítésének feltétele, hogy legalább három óvodás, illetve elemi osztályos gyerekük legyen. A beszterceiek ajánlata a lakás mellett: termőföld a megélhetéshez. A felhívásra Gyergyószentmiklósról mindeddig egyetlen család sem jelentkezett. A három településén áll lakatlanul falvanként 10-15 ház, ahová magyar ajkú családok bevándorlását látnák szívesen. Az elhagyott házakat nem ingyen adják, hanem 25-30 millió lejért lehet azokat tulajdonosaiktól megvásárolni, egy hektár termőföldhöz pedig egymillió lejért lehet hozzájutni. /Gergely Edit: Székely családokat várnak a szórványba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2002. március 25.

A Beszterce-Naszód megyei Almásmálomban Krizbai Attiláné óvónő és Veress Blanka tanítónő kezdeményezésére megalakult a Bethlen Művelődési Egyesület égisze alatt működő Almavirág színjátszó és hagyományőrző csoport. A színjátszók január 28-án mutatkoztak be a helyi közönség előtt. A csoport már járja a környező falvakat. Március 17- én Veresegyházán és Szentmátén léptek fel. A hagyományőrző csoport célja felkutatni és feleleveníteni az észak-mezőségi népi szokásokat, táncokat és viseletet. /Almásmálomi színjátszó és hagyományőrző csoport. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2002. április 4.

A Szabadság február 7-i számában megjelent Újjáéledt a csángótelepítés gondolata ? Beszterce-Naszód megye újra készen áll a befogadásra című cikk nagy port kavart magyar és román médiakörökben egyaránt. A vitacikkek után már nemigen reménykedett senki. Ekkor született meg a Beszterce-Naszód megyei közösségépítők fejében az ötlet, hogy a meghívást kiterjesztik az elszegényedés határára sodródott sokgyermekes székely családokra is. Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök jelezte: mára várják az első gyergyószentmiklósi sokgyermekes családot Tacsra, és a napokban kell érkeznie egy másik felcsíki családnak is. Beszterce-Naszód megye kiöregedett magyar többségű falvai életének felélénkítése már 1995 táján megkezdődött, amikor is Vicére két csángó családot telepítettek, őket ? 1999-ben ? újabb három csángó család követte. /Szabó Csaba: Székely honfoglalás Beszterce-Naszód megyében. Nem csángók az első áttelepülni kívánók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2002. április 6.

Ápr. 6-án avatják fel Besztercén az RMDSZ területi szervezetének új székházát. A felújított, központi ingatlant több mint százezer dollárért vásárolta meg az RMDSZ országos szervezete. Nagy Zsolt, a szövetség területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélekedett, jelen pillanatban senkinek sem hasznos, ha nyilvánosságot kapna a besztercei RMDSZ-székház vételára, inkább annak kell örülni, hogy a Beszterce-Naszód megyei szórványmagyarság végre közösségi házhoz jutott, amelyben érdekvédelmi szervezete hatékonyan működhet majd. Hasonló álláspontra helyezkedett Szilágyi János, az RMDSZ beszterce-naszódi szervezetének elnöke is. - A megye több településén a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését egy héten belül elvégzik. A jövőben az épület nemcsak RMDSZ-székházként, hanem kulturális központként, közösségi házként is működik majd. A székház felavatásával egy időben nyitják meg Szilai Sándor besztercei fotóművésznek a megye magyar templomait, történelmi épületeit bemutató fényképkiállítását is. /Rostás Szabolcs: Titokban tartják az épület vételárát. Új székházba költözik az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2002. április 8.

A Romániai Magyar Pedagógusszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából ápr. 6-án a besztercei Művelődési Házban átadták a Beszterce-Naszód megyei pedagógusoknak odaítélt RMPSZ-életműdíjakat. A megye új pedagógusszövetségi elnöke, Borsos K. László meleg szavakkal méltatta annak a 16 díjazott pedagógusnak a sokéves tevékenységét, akik nélkül a megye magyar nyelvű oktatása talán már nem is létezne Erdély ezen vidékén. Ugyancsak ápr. 6-án felavatták Besztercén a Magyar Házat. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az impozáns épület a megye magyarsága 12 éves kitartásának, összetartásának és közös munkájának eredménye. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője ünnepi beszédében meleg szavakkal biztatta a megye magyarságát, és biztosította őket, hogy fáradozásaik, harcaik a HTMH-nál nem találnak süket fülekre. Szilágyi János megyei RMDSZ elnök elmondta: a Magyar Ház megszületésével egy álom valósult meg Besztercén. /Szabó Csaba: Közösségi ünnepek Besztercén. Átadták az RMPSZ-életműdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2002. május 7.

Minden év máj. 1-jén ünneplik, a Beszterce-Naszód megyei Óradnán Szent Józsefet, a családok és a munkások védőszentjét. A bányászcsaládok és helybeliek mellett számos elszármazott és meghívott vett részt a búcsún. Jelen volt dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, valamint Nascan Alexandru polgármester. Az ünnepély az óradnai óvodások és iskolások ünnepi műsorával kezdődött. A szentmisét kísérte, valamint ez után fellépett a besztercei római katolikus egyház felnőtt és ifjúsági énekkara. Óradna hat ezer lakosából 850-re tehető a katolikusok száma. Filiái: Radnaborberek, hívek száma 190, egykor magyar és német katolikusok lakták, ma csak románul beszélnek; Naszód, hívek száma 101. A többi, a Nagy-Szamos felső folyásán levő filiában nincs templom, hívek száma összesen 110 személy. Ezek, Romoly, Hordó, Szolyva, Magyarnemegye, Kisilva, Szentgyörgyfürdő, Dombhár, Újradna, Máriavölgy. A második világháború után tudatosan sorvasztották a nemzetiségek öntudatát és anyanyelvi oktatását. Felszámolták 1965-ben a magyar nyelvű oktatást. Ennek köszönhetően elkezdődött a megállíthatatlan beolvadási folyamat, ma alig százan beszélik a magyar nyelvet, de vallásukat megtartották. Ezért a szentmisét ma két nyelven tartják. /Kresz Béla: Templombúcsú Órádnán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2002. május 22.

Besztercén, az RMDSZ új székházában tanácskoztak máj. 18-án magyar nyelvű oktatás helyzetéről a megye önkormányzati képviselői, az RMPSZ képviselői, valamint a magyar tagozatos iskolák vezetői és a Beszterce Művelődési Alapítvány küldöttje. Elhangzott, hogy sikerült újraindítani a berétei iskolát és új óvodai csoportok beindítására nyílt lehetőség. A pedagógusok szakképzettsége megfelelő szintű, de vannak esetek, ahol a román nyelv- és irodalmat, rajz, zene és technikai nevelési órákat olyan tanárok tanítják, akik nem ismerik a magyar nyelvet, holott a törvény ezt megköveteli. Dr. Szántó Árpád hangsúlyozta, hogy pályázati lehetőségekkel kell élni az önkormányzatok részéről is. Megyei szinten is pontosan kell követni a tanulók ingáztatását, megadva a segítséget. Borsos K. László felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a somkeréki (hét V–VIII. osztályos tanuló) és a szentandrási (két I–IV. osztályos tanuló), valamint a közeljövőben a berétei tanulók utaztatása még mindig megoldatlan. Örömmel számoltak be a pedagógusok az Apáczai Közalapítvány támogatásáról, a Beszterce Művelődési Alapítvány által. /Borsos K. László: Széleskörű tanácskozás a magyar nyelvű oktatás helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatás helyzetképét Balázs Dénes tanfelügyelő mutatta be. A megye 25 településén működik anyanyelvű oktatás. Óvoda 20 településen van 30 csoporttal, összesen 498 gyermekkel, 81 magyar gyermek jár román óvodába. Elemi iskola 24 településen működik 31 osztállyal, összesen 554 tanulóval, 43 gyerek jár román tagozatra. Tíz általános iskolában folyik magyar oktatás, összesen 559 tanulóval, 5 iskolában összevont osztályok működnek. Középiskola csak Besztercén működik tagozatként 8 párhuzamos osztállyal, 160 tanulóval. A megyében nincs magyar nyelvű szakiskola, ezért sok gyerek román tagozatra jár, ezek száma még 6 osztályt tenne ki. A vita során a résztvevők javasolták a civil szféra támogatási lehetőségeinek összehangolását, kitértek a vegyes tagozatokon dolgozó magyar pedagógusok kiszolgáltatottságára is. Általános jelenségként felvetették, hogy sok helyen a román tagozatok "elcsalják" a magyar gyerekeket, hogy a működéshez szükséges létszámot elérjék, olyan esetet is jelezve, ahol a román iskolát magyar gyerekek tartják fenn. /Kresz Béla: Az önkormányzat mint iskolafenntartó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2002. május 29.

A magyar gyermekek számának csökkenésével egyre jobban fenyegeti a megszűnés veszélye a kolozsvári lakótelepi/külvárosi iskolákat. A feszült interetnikus viszony legkisebb jele is arra ösztönözheti a szülőket, hogy a belvárosba írassák gyereküket. Az idén például a vegyes iskolák ünnepségén a magyar tagozatért felelős aligazgató nem mert magyarul felszólalni. - A megyei tanfelügyelőség senkinek nem tiltotta meg, hogy a románon kívül más nyelven is beszéljenek tanárok, diákok, szülők az iskola egészét érintő ünnepségeken - nyilatkozta ez ügyben Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. A vegyes tagozatú Györgyfalvi negyedi 1-es Számú Iskolában 1990-től kezdve mindig kétnyelvű volt a tanévnyitó és az évzáró egyaránt. Ez most is így van, mondta az iskola aligazgatója, Tonder Ilona. Az évzárókon mindig jelen van valamilyen kis műsorral a magyar tagozat — mondta Vas András, a Horea úti 14-es Iskola aligazgatója. Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos alelnöke szerint a magyar tagozatért felelős aligazgatónak kötelessége magyarul is felszólalni az iskolaünnepélyeken. Hasonlóan vélekedett Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Demeter Mária, a kerekdombi 7-es Számú (Emil Isac) Iskola aligazgatója óvatosabb: nem kellene-e ennek a kérdésnek a megválaszolását az iskolára és annak diákjaira, szülői bizottságaira hagyni? – tette fel a kérdést. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője leszögezte: a multikulturalitás azt is feltételezi, hogy a többségi nemzet is elsajátítja minimális szinten a kisebbség nyelvét, így amikor magyarul beszél egy aligazgató, akkor nem pisszegnek, unatkoznak. /Szabó Csaba: Egynyelvű multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2002. június 8.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

2002. június 11.

Dédanyáink, dédapánk élete címmel fotókiállítás nyílt a hét végén Bethlenben, a Református Gyülekezeti Házban. A mintegy 200 fényképet, amely Beszterce-Naszód megye második világháború előtti életét mutatja be, a Grigore Silasi Általános Iskola tanárnője, Réman Enikő által irányított történelem kör tagjai gyűjtötték össze. Láthatók voltak a bevonuló magyar hadseregről készült fotók, népviseletbe öltözött asszonyok és férfiak a századelőről, azokból az évtizedekből, amikor még magyar többségűek voltak azok a Beszterce-Naszód megyei falvak, amelyekben ma már egyetlen magyar sem él. /Szabó Csaba: Fényképkiállítás a magyar világról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2002. június 11.

A nyelv csak élve tündököl címmel nagyszabású szavalóversenyre került sor jún. 8-án Beszterce-Naszód megye legnagyobb szórványközpontjában, Bethlenben. A versenyre 17 Bethlen-környéki magyar település mintegy 130 elemista diákja nevezett be, még olyan falvakból is, ahol csak az idén sikerült újraindítani a magyar oktatást. /Sz. Cs.: A nyelv csak élve tündököl. Megmozgatta a környéket a szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2002. június 14.

Több reklamáció is érkezett annak kapcsán, hogy késnek a magyarigazolványok; néhányan nem kapták kézhez a dokumentumot, annak ellenére sem, hogy már hónapokkal ezelőtt benyújtották igénylésüket. Farkas Zoltán, a nagybányai státusiroda vezetője kifejtette: 1145 igénylőről illetve kérésről van szó, ezek a rendszer beindításának kezdeti időszakában halmozódtak fel, ekkor még nem a számítógépes útvonalon jutottak el a budapesti elbíráló hivatalba. Budapestről kérték, hogy az addig összegyűlt kérvényeket juttassák el a kolozsvári konzulátusra. Azonban több megyéből is begyűltek az iratok, több mint ötvenezer kérésről volt szó, leginkább Székelyudvarhelyről és környékéről. Ez már Kolozsvárnak is sok volt, a konzulátus nem volt felkészülve ekkora rohamra, így Budapestre küldték tovább az anyagot. Nem vesztek el kérvények, hangsúlyozta. - Az elmúlt hétig 330 ezer magyarigazolványt bíráltak el és adtak ki Magyarországon. Ezek kétharmada erdélyi, illetve romániai személy birtokában van. Ehhez jön még százezer ugyancsak erdélyi diákigazolvány, 1400 pedagógusigazolvány és 14 oktatói kártya. Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyar igazolvány. Beszterce-Naszód megye vezet 25 százalékkal, aztán következnek a székely megyék, majd Szilágy megye. Aradon alig 6 százalék ez az arány. /Dávid Lajos: Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyarigazolványt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./

lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 331-337