udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
929
találat
lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 901-929
Helymutató:
Bihar megye
2004. október 26.
Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányának elnöke és Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei elnöke nyílt levelet intézett Kiss Sándorhoz, az RMDSZ Bihar megyei választmánya elnökéhez és Lakatos Péterhez, az RMDSZ Bihar megyei szervezete elnökéhez, kérve őket vessék latba befolyásukat Markó Béla elnök meggyőzésére, hogy a küszöbön álló Tőkés László-Markó Béla találkozó konkrét eredményekkel zárulhasson. A Magyar Polgári Szövetség által gyűjtött aláírások által kiváltott, minden jel szerint RMDSZ-parancsra történő zaklatások még nem értek véget, de a levélírók remélik, hogy a címzettek is elítélik az aradi és szilágysági meghurcolásokat. /Nyílt levél Kiss Sándorhoz, az RMDSZ Bihar megyei választmánya elnökéhez és Lakatos Péterhez, az RMDSZ Bihar megyei szervezete elnökéhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./2004. október 29.
„Együtt az autonómiáért” címmel tartják okt. 30-án Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei kampánynyitó. Biharból 37 ezer szavazatot gyűjtött az RMDSZ – közölte Lakatos Péter, Bihar megyei RMDSZ-elnök. Tőkés László püspök Nagyváradon sajtótájékoztatóján az MPSZ–RMDSZ találkozóról elmondta: az RMDSZ nem valós tárgyalásokra törekszik, hanem kész helyzet kialakítására. Hangsúlyozta, ő mindent megpróbált, hogy az erdélyi magyarság közt uralkodó patthelyzetben közvetítsen Markó Béla és Szász Jenő között. Az RMDSZ elnökének tárgyalási készsége mondott csődöt – vélte Tőkés László, aki újabb tárgyalási felhívást bocsátott közre. „Markó Béla folyton nyitottságról és párbeszédről szónokol, látványos akciót indított Párbeszéd a jövőért címmel. Ezzel szemben viszont sem nemzetünk közös jövője, sem az autonómia ügye nem volt eléggé fontos számára ahhoz, hogy szóba álljon az autonómia ügyében leginkább elkötelezett Magyar Polgári Szövetséggel.” /(Balla Tünde): Markó Béla a Bihar megyei választási kampánynyitón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./2004. október 29.
Még nem született döntés arról, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) indul-e román pártok listáin a parlamenti választásokon, vagy sem. Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: még nem sikerül konszenzusra jutni a szervezet vezető politikusainak a hogyan továbbról. Az MPSZ Bihar megyei szervezete úgy határozott: nem indít jelölteket az Emil Constantinescu vezette Népi Cselekvés Pártjának parlamenti listáin. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke annyit mondott: "az erkölcsi felelősséget elemezve" jutottak erre a döntésre. Szilágyi szerint az az RMDSZ, amely a rendőrség és az ügyészség bevonásával oldja meg a pluralizmus kérdését, már nem képviseli a romániai magyarok, a demokrácia, az integráció érdekeit. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke kifejtette: öt megyében (Kovászna, Hargita, Bihar, Maros és Szatmár) kizárólag az MPSZ jelöltjei szerepelnek majd a Népi Cselekvés képviselőházi és szenátusi listáin. Gazda közölte, a két alakulat közti tárgyalások legfontosabb feltétele az, hogy az autonómia kérdése kerüljön be a Népi Cselekvés programjába. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke tiltakozott az MPSZ döntése ellen. Albert szerint elfogadhatatlan, hogy az MPSZ képviselői egy román párt listáin indulnak a választásokon. /Sz. K.: Nincs még döntés az MPSZ választási részvételéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2004. október 30.
Bihar megye vidéki polgármestereit és tanácsosait önkormányzati munkára készítette fel az a három napos képzés, amelyet Margittán szerveztek okt. 27-29 között. Az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány a budapesti Vállalkozásfejlesztési Főiskola tanárainak közreműködésével szervezte a Versenyképes Önkormányzatok elnevezésű kurzust /(Balla Tünde): Önkormányzati képzés Bihar megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./2004. november 4.
Markó Béla nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nemre buzdító álláspontjával, mivel teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyarok ama igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz. Frunda György szenátor az állampolgárság megszerzése folyamatának felgyorsítását, a jelenlegi adminisztrációs „tortúra” megszüntetését szorgalmazza, de nem ért egyet az alanyi jogon járó állampolgárság megadásával. „Veszélyesnek tartom, mert tömegesen vándorolnának el a magyarok Erdélyből, ami a szélsőséges román politika érdekeit szolgálná. Én az európai kettős állampolgárság híve vagyok” – nyilatkozta Frunda. Emlékezetes, a 2000-es választási kampányban a Frunda György államfőjelöltségét támogató aláírások mellett az RMDSZ a külhoni magyar állampolgárság bevezetése érdekében is aláírásokat gyűjtött Erdélyben, ezeket azonban nem terjesztették fel Budapestre. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke szerint az erdélyi magyarság számára nincs nagy jelentősége annak, hogy megkapja-e alanyi jogon a kettős állampolgárságot, mivel – Románia 2007-re remélt EU-csatlakozása miatt – ez jobbára jelképes gesztus lenne az anyaország részéről. Szerinte hasznosabb lenne, ha a december 5-i ügydöntő népszavazás hárommilliárd forintra rúgó költségeit a határon túli magyarokra fordítanák. A határon túli magyarok exodusától tartva nemrég az RMDSZ Szabadelvű Köre is ellenezte a kettős állampolgárságot. A Magyar Polgári Szövetség kategorikusan elítéli, hogy a magyarországi kormánypártok nemre buzdítanak a kettős állampolgárság ügyében rendezendő népszavazáson. „Arra kérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy igen szavazatukkal támogassák a szülőföld elhagyása nélkül megszerezhető állampolgárságról szóló népszavazást. Súlyos és távolra mutató negatív következménye lehet annak, ha megbukik a referendum, ugyanis a határon túli magyarokban azt az érzést keltheti, hogy az anyaországiaknak nincs szükségük a határon túli magyarokra” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazást szorgalmazó Magyarok Világszövetsége a külhoni magyar adóalap bevezetésével szeretné eloszlatni a pénzügyi terhekről szóló aggodalmakat. Az MVSZ szerint amúgy a decemberi referendum ügyében a magyar kormánynak kötelező feladata lenne a távolságtartás. Patrubány Miklós MVSZ-elnök botránynak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nov. 2-án az Országgyűlésben a felelőtlen, rövid távú haszonszerzés populista politikájának nevezte a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazást. A Krónika úgy értesült: Gyurcsány Ferenc többek között a kettős állampolgárság ügyében született kormánypárti döntés miatt mondta le jövő hétre tervezett erdélyi látogatását. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: a kettős állampolgárság elutasítása a határon túli magyaroknál katasztrofális következményekkel járó lelki traumát fog okozni, ezért arra kéri a budapesti kormányt, gondolja újra álláspontját. Az Európai Bizottság jelezte, Brüsszel Magyarország belügyének tartja a kettős állampolgárságról tartandó népszavazást, és nem fűz hozzá kommentárt. /Kettős játszma az állampolgárság ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./2004. november 9.
A kettős állampolgárság magyarországi vitái az erdélyi vezetőket is állásfoglalásra kényszerítik. Az RMDSZ Bihar Megyei szervezete párhuzamos „népszavazást” kezdeményez a megyében. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) sajtóközleményben tudatta sajnálkozását amiatt, hogy a magyar kormánypártok a kedvezményes honosítás elutasítására hívták fel szavazóikat. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz és Hiller István MSZP-elnökhöz intézett nyílt levelet, amely szerint a „határon túli magyarokkal kapcsolatos gyakorlatot a magyarországi pártok és kormányok pillanatnyi politikai érdeke határozza meg”, és úgy véli, hogy a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer felfogása és külpolitikai gyakorlata a nemzetértelmezésben nem tűnt el nyomtalanul. /Nemtetszését fejezte ki a Miért és Kántor Lajos is. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./2004. november 12.
Virtuálisan Nagyszalontán is lehet majd szavazni a kettős állampolgárságra – nyilatkozta Török László polgármester. Az RMDSZ hajdúvárosi szervezetének elnöke közölte, a november 28-i romániai parlamenti választások napján a „hivatalos” voksaikat megtett nagyszalontaiak felkereshetik a helyi Magyar Házat is, ahol külön szavazófülkében nyilváníthatnak véleményt arról, igénylik-e a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Emellett Budapestre juttatják azokat a kettős állampolgárságot támogató aláírásokat, amelyeket az RMDSZ Bihar megyei szervezete kezdeményezésére a megye valamennyi településén gyűjtenek a magyar lakosság körében. /Gazda Árpád: Kettős állampolgárság: Szalontán nem bízzák a véletlenre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./2004. november 13.
Megjelent Gagyi József A krízis éve a Székelyföldön – 1949 /Múltunk Könyvek sorozat, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2004/ című munkája. Ebben a székelyföldi falusi társadalomnak a hatalom kiterjesztésére adott válaszreakcióiról írt. A feldolgozott anyag legnagyobb része a korabeli sajtóból származik. 1949-ben, a kollektivizálás első évében az ország több részén is összecsapott a lázadó parasztság és a hatalom. Ezeknek az eseteknek a feltárása az utóbbi években kezdődött el. Gagyi megemlít néhány nagyobb megmozdulást 1949-ből. Július 29: a Bihar megyei parasztok lázadása Feketetót (Taut) községben és környékén. A parasztok villákkal, fejszékkel, ásókkal felfegyverkezve felgyújtották az Ideiglenes Tanácsok irattárait, a beszolgáltatási jegyzőkönyveket és a párt vörös zászlóit. A milícia és Szekuritáté csapatai elfoglalták a falvakat, 16 embert helyben kivégeztek, összesen 245 embert deportáltak. Augusztus 1-2.: az Arad megyei lázadás. A belügyi csapatok 12 embert végeztek ki helyben, 101-et letartóztattak. Augusztus 6.: a Szucsáva megyei lázadás. Számos halott, sebesült, 13 bebörtönzött. Székelyföldön csak 1950-51-ben került sor hasonló esetekre. /B. D.: A fuldokló a habhoz is hozzákap. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./2004. november 18.
A mártír tábornok, Nagysándor József 200. éve született Nagyváradon, a bihari megyeszékhely magyarsága idén több rendezvénnyel is adózott a szabadsághősnek. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban emlékülést tartottak a hétvégén, amelynek jeles vendége, dr. Katona Tamás, budapesti történész professzor volt és bemutatták dr. Fleisz János váradi történész Nagysándor Józsefről írott könyvét. A Bihar megyei Civil Szervezetek Szövetsége, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezte emlékülésen Fleisz János ismertette kutatásainak eredményét. /Balla Tünde: Nagysándor József emlékülés és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./2004. november 19.
Jótékonysági koncerttel és képzőművészeti aukcióval támogatja parókiája építését a Bihar megyei Gyanta református egyházközsége. Az új papilak építésének gondolata összefügg az 1944. szept. 25-i gyantai vérengzéssel. A román hadsereg Tudor Vladimirescu hadosztályának katonái 43 helybéli magyar lakost és két magyar katonát mészároltak le, ekkor perzselték fel a református parókiát is. A vérengzés legfiatalabb áldozata a kétéves Antók Juliánna volt, legidősebb pedig a 71 éves Köteles István. A román nemzetiségű Togyinka Lajos az egyik szomszédos faluból nősült be Gyantára. Szólt a katonáknak, hogy ő román, erre kiállították a kivégzendők sorából. „De ott van a feleségem és a két gyermekem...” – próbálta menteni övéit az édesapa. „Ők is románok?” – kérdezték a katonák. „Nem, ők magyarok”. „Akkor ők ott maradnak” – hangzott a tiszt, Bride válasza. „Akkor visszaállok közéjük” – mondta Togyinka, és feleségével, valamint 17 és 13 éves fiával együtt őt is agyonlőtték. A történtek évtizedeken keresztül tabutémának számítottak, míg 2000-ben megszervezték az első megemlékezést a faluban. Idén a gyülekezet emléket állított a vérengzés áldozatainak, jelezte Soós József lelkész. A gyülekezet elhatározta: az 1944 őszén felperzselt parókiáját is újraépíti. Az 1900-as évek elején Gyantát még 1500-an lakták, a faluban ma 250 református, 20 baptista és 2-3 római katolikus él. /Benkő Levente: Gyanta, félelmek nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./2004. november 22.
Gyalogos zarándoklat indult nov. 21-én, vasárnap Nagyváradról Budapestre, hogy elvigye a magyar lakossághoz a romániai magyarságnak a kettős állampolgárságot támogató üzenetét. Lakatos Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei elnöke elmondta: magyarországi fiatalok egy csoportja kezdeményezte korábban ezt a zarándoklatot, most eljöttek Nagyváradra, felajánlva, hogy elviszik Magyarországra az erdélyi és a partiumi magyarság üzenetét. A felajánlást a helyi RMDSZ és Tempfli József nagyváradi katolikus püspök egyaránt örömmel fogadta. Így a zarándokok – akikhez csatlakoztak romániai magyarok is – útjuk során megállnak a nagyobb magyarországi helységekben, felkeltve az ottani lakosság empátiáját a határon túli magyarok ügye iránt. Nov. 21-én Tempfli püspök misét celebrált a nagyváradi bazilikában. A mise után a bazilika melletti utcán felolvassák azokat az üzeneteket, amelyeket a fiatalok magukkal visznek. /Gyalogos zarándoklat Nagyváradról Budapestre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2004. november 22.
Már tízezer bihari magyar támogatja aláírásával a határon túliak kettős állampolgárságát a Bihar megyei RMDSZ által elindított párhuzamos népszavazáson, tájékoztatott Lakatos Péter, a megyei RMDSZ elnöke. Nov. 21-én, vasárnap lakossági fórumot szervezett a Bihar megyei RMDSZ, amelynek vendége a MDF elnök asszonya, Dávid Ibolya és Takács Csaba, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke volt. Nem kell tartani attól, hogy minden határon túli magyar elhagyja szülőföldjét, hiszen miután Magyarország az EU tagjává vált. A decemberi népszavazás sorsdöntő, mondta Dávid Ibolya. /(Balla Tünde): Dávid Ibolyával a kettős állampolgárságról. A kaput minél nagyobb erővel kell döngetni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2004. november 24.
Kuszálik Péter ajánlotta, érdemes elővenni régi újságokat. „Borbély Imre, aki köztudottan egyik legnagyobb ellensége az RMDSZ-nek és a szövetségi elnöknek, kezdetben még így vélekedett: Markó Béla »a jelenlegi nehéz időkben« ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. (Orient Expressz, 1993. febr. 12.)” Borbély Imre – és eszmetársai számára – az „ideális elnök” rövid idő alatt átváltozott „leváltandó elnökké”. Az erdélyi magyarság nagyobbik része elfogadja Markót, írta Kuszálik. Sokan próbálták eltávolítani az RMDSZ vezérkarát. Bitay Ödön, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete vezető tanácsának tagja például kijelentette, hogy az RMDSZ egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. (Magyar Hírlap, 1993. ápr. 26.) Bitay azóta revideálta az álláspontját, az RMSZ 2004. nov. 4-i számában a Demokratikus Újbaloldali Fórum elnökeként ítélte el a „romániai magyarság politikai megosztására irányuló – kívülről sugallt és céljainktól távol álló – kísérleteket”, s arra figyelmezteti a Polgári Szövetséget: felelősséggel tartoznak az egységbontásért. Katona Ádám 1993-ban úgy látta, hogy „még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most” (Pesti Hírlap, 1993. máj. 26.); Nagy Béla, korábbi Bihar megyei elnök szerint az RMDSZ hajója süllyedőben van (Bihari Napló, 1993. jún. 1.). Borbély Imre 1996-ban úgy vélte: azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” (Erdélyi Napló, 1996. jún. 12.). /Kuszálik Péter: Morfondír. Egy kis lapszemle! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2004. november 27.
Nagyváradon nov. 25-én tartotta az RMDSZ kampányzáró gyűlését, az RMDSZ-kampányshowt, a magyarországi ATV-n látható Fásy Ádám mulatójával. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester köszöntötte a bihariakat, majd így folytatta: „1920 június 4., egy döntéssel 103 ezer négyzetkilométeren 1,6 millió magyart taszítottak kisebbségi sorba csak itt, Erdélyben." Biró Rozália élhetőbb életet ígér azoknak, akik Erdélyben akarnak élni, dolgozni, gyermeket nevelni. Ezután jött este maratoni, mulatós része Fásy Ádámmal és csapatával. Közben rövid beszédekkel bemutatkoztak az RMDSZ Bihar megyei honatya jelöltjei: Pete István szenátor-, Lakatos Péter, Sóki Béla és Székely Ervin képviselő jelöltek. Az országos RMDSZ-t Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetője képviselte. Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács alelnöke, a megyei RMDSZ választmányi elnöke, a kampányban munkálkodó sokezer önkéntesnek köszönte meg a közreműködést. / (Balla Tünde): Kampányzáró több ezer bihari magyarral. Minden magyar felelős minden magyarért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./2004. november 30.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ várhatóan elveszíti a Hargita megyei ötödik képviselői helyet, amit 1992 óta először ismét valamelyik román párt jelöltje fog betölteni. Takács szerint ezt az RMDSZ ellenes kampánnyal, a székelyföldi politikai félretájékoztatással sikerült elérni. Takács szerint a román pártok érdekeit kiszolgáló Magyar Polgári Szövetség hatékony média és magyarországi politikai támogatása miatt a román pártok nagy valószínűséggel előre fognak törni Szatmár, Bihar, Maros, Hargita megyében, de Kovásznát sem lehet kizárni. Az RMDSZ-nek elsősorban saját álláspontját kell körvonalaznia függetlenül attól, milyen választási eredmények születnek, szögezte le. /Borbély Tamás: Székelyföldön is előre törhetnek a román pártok. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2004. december 3.
Öt képviselői és két szenátori mandátummal kevesebb jutott az idén az RMDSZ-nek. A jövőben az RMDSZ-t 22 képviselő és 10 szenátor képviseli. A töredékszavazatok elosztása után a szövetségnek lesz egy Galac megyei képviselője is a következő parlamenti ciklusban. Bihar megyében a harmadik, Hargita megyében az ötödik, Maros megyében a negyedik, Szatmár megyében a harmadik képviselői helytől esett el az RMDSZ, és elvesztette egyetlen Hunyad megyei és bukaresti képviselőjét is. Került azonban egy Galac megyei képviselői mandátum, ezt Székely Levente Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet vezetője tölti be. A vesztesek a Bihar megyei Székely Ervin, a Hunyad megyei Winkler Gyula. A Maros megyei RMDSZ-lista negyedik helyezettje, Benedek István, a Szatmár megyei harmadik, Visnyai Csaba, illetve a bukaresti Ciho Miron új jelöltként pályázott parlamenti mandátumra. Ami a szenátorokat illeti, két mandátumot vesztett az RMDSZ: a második Szatmár megyei szenátort (Kereskényi Sándor), illetve a négy évvel ezelőtti visszaosztáskor elnyert Calarasi szenátori helyet (Vajda Borbála). /Elosztották a mandátumokat. RMDSZ: 22 képviselő, 10 szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2004. december 4.
A vasárnapi népszavazás mindenképpen érvényes lesz, hiszen a referendumnak nincs érvényességi küszöbe, de ha a népszavazáson több polgár szavaz egyformán, mint kétmillió nyolcezer, akkor eredménye kötelező erejű – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Hangsúlyozta, hogy ha ennél kevesebben mondanak egybehangzó véleményt a referendumon, akkor vasárnap egy nagyon fontos véleményfelmérő népszavazás lesz. A népszavazásra feltett kérdések kapcsán Orbán Viktor az igen voksra biztatott. A kettős állampolgárság ügyében kiemelte: aki azt akarja, hogy a nemzeti összetartozás kérdése ne pártügy legyen, aki fontos nemzeti ügyben a Fidesz és az MSZP együttműködését szeretne látni, az szavazzon igennel. /Orbán: a népszavazás mindenképpen érvényes lesz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Szerbia, Szlovákia, Románia és Horvátország megalkotta a kettős állampolgárságról szóló törvényt – hangoztatta Orbán Viktor, és úgy alkották meg, hogy erről vita, megosztó pártvita ezekben az országokban nem volt. Ők tudják azt, hogy az ember először román és utána szocialista, kereszténydemokrata, liberális, úgyhogy szeretném, ha vasárnap estére mi is megtanulnánk, hogy először magyarok vagyunk, utána szocialisták, kereszténydemokraták. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője dec. 3-án átadta Lendvai Ildikónak, az MSZP frakcióvezetőjének az RMDSZ Bihar megyei szervezete által összegyűjtött, a kettős állampolgárságot támogató aláírásokat. Herényi Károly hangsúlyozta: továbbadják az összegyűlt aláírásokat a legnagyobb kormánypárt frakciójának és frakcióvezetőjének ,,annak reményében, hátha még vasárnapig sikerül nemleges álláspontjukat megváltoztatni”. /Sorsdöntő népszavazás Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2004. december 4.
A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2004. december 11.
Több határ menti erdélyi és magyarországi megye önkormányzata képviseltette magát a debreceni Együttműködési Fórumon, melyet a partnerségi kapcsolatok bővítése érdekében hívtak össze. A cél közös fejlesztési programok megvalósítása pályázati pénzekből. A találkozón Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Bihar, Szatmár és Temes megyék küldöttei állapodtak meg közös beruházások kivitelezésében. A megbeszélésen jelen volt a magyar külügyminiszter és a román kormány integrációs minisztere is. /(S.): Együttműködési Fórum Debrecenben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./2004. december 14.
Basescu Erdélyben és Bukarestben, Nastase pedig a moldvai, a munténiai (havasalföldi) és az olténiai megyék többségében diadalmaskodott. Basescu majdnem 30 százalékos előnnyel nyert Brassó, Szeben és Temes megyében és a Bukarestben. Több mint 22 százalékos előnyre tett szert Konstanca megyében, továbbá Fehér és Arad megyében, míg 15 százaléknyival előzte meg Nastasét Bihar, Krassó-Szörény, Kolozs, Prahova és Tulcea megyében. Adrian Nastase a legnagyobb fölényre Hargita megyében tett szert Basescuval szemben, ahol több mint 54 százalékos különbséggel verte meg ellenfelét. Hargita, Kovászna és Maros megyében a magyarok a vártnál kisebb számban járultak az urnákhoz. A CURS közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint az urnákhoz járult romániai magyar szavazók 75,3 százaléka voksolt Nastaséra, 24,7 százaléka pedig Basescura. Háromszéken Nastase kapott kevéssel több voksot. Maros megyében Adrian Nastase a szavazatok 53,67 százalékát, Traian Basescu a szavazatok 46,33 százalékát kapta. Kolozs megyében Traian Basescu 16 %-kal előzte meg ellenfelét. Bihar megyében Traian Basescu 17 %-os előnyt szerzett Nastasehoz viszonyítva. Traian Basescu 65% feletti győzelmet aratott Temes megyében. Adrian Nastase elnökjelölt kapta Szilágy megyében a szavazatok többségét a második fordulóban. /Választási körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2004. december 14.
Dec. 13-án Bukarestben megtartotta első plenáris ülését a szenátus és a képviselőház. Megalakultak a parlamenti frakciók, bejelentették a tisztségeket. Az RMDSZ szenátusi frakciójának tíz tagja: Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye), Fekete-Szabó András Levente (Szilágy megye), Frunda György (Maros megye), Markó Béla (Maros megye), Németh Csaba (Kovászna megye), Pete István (Bihar megye), Puskás Bálint (Kovászna megye), Sógor Csaba (Hargita megye), Szabó Károly (Szatmár megye) és Verestóy Attila (Hargita megye) – egyetértett abban, hogy az előző parlamenti ciklus frakció-vezetősége – Verestóy Attila elnök és Szabó Károly alelnök – és mellettük Sógor Csaba titkár, kapjon megbízatást a teendők ellátására a parlamenti csoport új vezetőségének hamarosan következő megválasztásáig. A mandátumigazoló bizottságba Puskás Bálint Zoltán szenátort javasolták, a plénum pedig megszavazta a javaslatot. /Parlamenti alakuló ülések. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./2004. december 16.
A magyar-román határszakasz két oldalán lévő nyolc megye vezetői levélben kérték Gyurcsány Ferenc magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök támogatását a közös fejlesztési projektjeik támogatására. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Juhászné Lévai Katalin kezdeményezésére létrejött december 8-ai találkozó résztvevői kinyilvánították: új geopolitikai és gazdaságföldrajzi helyzetbe került a magyar-román határszakasz két oldalának nyolc megyéje: Arad, Temes, Szatmár, Bihar, illetve Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. /Magyar–román határmenti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2004. december 17.
A magyarságot próbáló december 5-i népszavazás után szaporodnak a feszültségek Bihar megyében is. A Duna Televízió egyik stábjától a forgatás lehetőségét tagadták meg a napokban Tarcsa községben. Az egyik köztiszteletben álló helybeli közölte, még Magyarország területére sem teszi többé a lábát, miután gyalázatos módon megtagadta magyar a magyart. Nagyszalontán a testvértelepülés, a magyarországi Túrkeve rendszeresen adveni koncertet adó zeneiskolásainak fellépését mondták le. /(Balla Tünde): Népszavazás utáni feszültségek Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2004. december 18.
A határon túli műszaki-tudományos élet aktuális kérdéseiről esett szó a közelmúltban megtartott félixfürdői konferencián, amelyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szervezett. Dr. Zétényi Zsigmond, az EMT Bihar megyei elnöke szerint, hosszú és nehéz út vezetett odáig, hogy a magyarországi és a határon túli műszaki értelmiséget együttgondolkodásra hangolhassák egy konferencia keretében. Idén díjat alapított az EMT. Munkájuk elismeréséért érdemplakettet vehettek át a magyarországi Széles Gábor, Tardi Pál, Orosz József és Erdélyből dr. Köllő Gábor, valamint két nagyváradi mérnök: Makkai Zoltán és Jakabffy László. /(Balla Tünde): A műszaki tudományosságnak hatalmas szerep jut. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2004. december 22.
A Bihar megyei RMDSZ Fekete-Sas-passzázsbeli épületének alagsorában kapott helyet a Nagyváradi Magyar Diákszövetség új Információs és Szolgáltató Központja. Debreczeni Sándor, az NMD elnöke közölte, könyvtárat és olvasószobát és számítógépes kuckót rendeznek be. Kisebb ifjúsági konferenciák megszervezésére is alkalmas, tágas térrel rendelkeznek a pincében a fiatalok. Az információs központot Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere és dr. Földes Béla, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke avatta fel. Az avatóünnepség keretében tíz váradi magyar egyetemistának osztották ki a Mecénes Alapítvány idei tanulmányi ösztöndíjait. /(Balla Tünde): Diákklubot avattak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2005. január 4.
Nem sokat érnek az RMDSZ Hargita megyei kampányígéretei: Frunda György szenátor most azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a szövetség prefektusi posztot igényel Beszterce-Naszód, Máramaros, Arad és Kovászna megyében, és alprefektusi tisztséget akar Maros, Hargita, Bihar, Brassó, Hunyad, Szatmár és Szilágy megyében. Hargita megyében tehát nincs szükség magyar prefektusra az RMDSZ vezetőinek meglátása szerint, más kérdés, hogy a választási kampányban mást mondtak – többek között Csíkszeredában is. – Mások bezzeg harcolnak „jogaikért”: a Kovászna megyei D. A. Szövetség vezetői bejelentették, hogy az emberi jogok megsértéséért beperelik az államot, ha a kormány magyar prefektust nevez ki ebben a megyében. /Lemondás a prefektusi helyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./2005. január 7.
Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetének elnöke kijelentette: a szövetség január 15-i fórumán javasolni fogja Szász Jenő elnök és Szilágyi Zsolt alelnök menesztését. Gazda szerint a háromszéki MPSZ-tagok úgy vélik, Szász és Szilágyi nem vettek részt aktívan az MPSZ-jelöltek választási kampányában. Gazda reméli, hogy a szövetség vezetőségének menesztésére irányuló szándék következtében nem robban ki konfliktus az MPSZ-ben. Kifejtette, az MPSZ-en belüli problémák első jelei akkor mutatkoztak, amikor a szövetség Bihar megyei szervezete Szász Jenő támogatásával úgy döntött, hogy nem vesz részt a választásokon, és nem szerepelteti jelöltjeit a Népi Akció listáin. A háromszékiek azt is javasolni fogják január 15-én, hogy az MPSZ alakuljon politikai párttá. /Szász és Szilágyi menesztését követelik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2005. január 10.
Élesen bírálták a román pártok az RMDSZ-es kormánymegbízottak kinevezését. A tiltakozó háromszéki román pártok képviselői távol maradtak György Ervin, Kovászna megye új prefektusának hivatalos beiktatásáról. A Kovászna megyei román pártok megígérték, hogy tiltakozó akciójukat minden törvényes eszközzel folytatják. Első alkalommal nevezett ki a kormány női prefektust, ugyanakkor Böndi Gyöngyike személyében először van Máramaros megyének magyar prefektusa. Böndi Gyöngyike 1997–2004 között parlamenti képviselő volt. Krassó-Szörény megyében Seres Péter 41 éves resicabányai gépészmérnököt jelölte az RMDSZ a prefektusi tisztségre. Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye új prefektusa elmondta, tevékenysége során a törvény és az alkotmány betűjét tartja szem előtt. Szilágyi János az RMDSZ területi szervezetének 58 éves elnöke végzettségét tekintve kertészmérnök. 1990-ben parlamenti képviselőnek választották, másfél év után lemondott mandátumáról, mert jobbnak látta visszatérni a szakmájához. A Bihar megyei RMDSZ csalódásként élte meg, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem nevezte ki alprefektusnak az RMDSZ jelöltjét. Hargita megyében Constantin Strujant nevezte ki a kormányfő prefektusnak. „Mi RMDSZ-es prefektust szerettünk volna, de a döntés a miniszterelnököt illeti” – mondta Ráduly Róbert, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. Arad megyében Horváth Levente megyei tanácsos lett az alprefektus. Az egyeztetések szerint Szilágy megyének RMDSZ-es alprefektusa lesz, e tisztség valószínű várományosa Végh Sándor. Szatmár megyében az alprefektusi tisztség folytonosságát Riedl Rudolf személye jelenti, aki az RMDSZ színeiben második mandátumát fogja kezdeni. Maros megyében az alprefektusi feladatkört továbbra is az RMDSZ-es Burkhardt Árpád látja majd el, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. /Munkába állt három magyar prefektus. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./2005. január 13.
A Bihar megyei tanfelügyelőség támogatásáról biztosította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumát sportpályájának visszaszerzésében. A sportpályát ugyanis a városi tanács az ortodox egyháznak utalta ki. Biró Rozália alpolgármester és Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök is támogatásáról biztosította a gimnáziumot. Tőkés László püspök segítséget kért Markó Béla RMDSZ-elnöktől, aki megígérte, hogy a minisztériumban közbenjár a Lorántffy Gimnázium érdekében. Úgy hírlik, hogy Petru Filip, Nagyvárad polgármestere nem akarja megváltoztatni a kifogásolt határozatot. /Balla Tünde: Visszakapják-e a sportpályát? Főtanfelügyelői igen, polgármesteri nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2005. január 14.
Székelyudvarhelyen tartja bővített elnökségi ülését a Magyar Polgári Szövetség. A háromszéki székek közti egyeztető tanács arról döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnökségi ülésén mégsem kérik az országos elnökség lemondását – közölte Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök és Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bejelentette: a partiumi szervezetek rendkívüli kongresszus összehívását, egységes program kidolgozását, valamint az alakulat szerkezeti megújítását javasolják. Szilágyi közölte, a szövetséget a jövőben konföderációs alapon szerveződő struktúraként képzelik el, amely több alapon nyugszik, és amelyben a bizonyos fokú autonómiát élvező helyi szervezetek munkáját az országos koordinációs tanács hangolja össze. /Balogh Levente, Ketesdy Beáta: Mégsem kérik az elnökség lemondását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./