udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
448
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 421-448
Helymutató:
Brüsszel
2003. január 31.
Az Európa Tanács (ET) legnagyobb parlamenti frakciója, a szocialisták jan. 30-án támogatásukról biztosították azt a magyar álláspontot, hogy az ET következő, áprilisi ülésszakán ne tűzzék még napirendre a kedvezménytörvényről szóló, a magyar jogszabályt bíráló Jürgens-jelentést. A szocialista frakció ülésén a román küldöttséget kivéve minden felszólaló támogatta a magyar javaslatot, amelyet Hegyi Gyula magyar képviselő terjesztett elő. Közben Budapesten bejelentették, hogy elkészült a módosított státustörvény normaszövege, s arra Brüsszelben is rábólintottak. Maradna a magyar igazolvány és a kedvezmények, csakhogy az oktatási támogatásokat például a kedvezményezettek alapítványok útján kapnák meg, s ezekre a pénzekre az egygyermekes családok is pályázhatnának. Bővítenék ugyanakkor az utazási kedvezményeket is. Jan. 30-án a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetségi (VMSZ) is kezdeményezte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) haladéktalan összehívását, szorgalmazva azt is, hogy a Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszer miatt mihamarabb megbeszélések kezdődjenek a magyarországi illetékesekkel. A VMSZ szerint a törvény módosítása során kizárólag a velencei bizottság ajánlásai és a legutóbbi MÁÉRT-én közösen kialakított álláspontok jöhetnek szóba. A párt elfogadhatatlannak tartja a törvény további bárminemű megnyirbálását. A Magyar Demokrata Fórum bejelentette: kizárólag a MÁÉRT 2002 novemberi közös zárónyilatkozatában foglaltak szerint tartja lehetségesnek a kedvezménytörvény módosítását. /Elkészült a státustörvény új normaszövege. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2003. február 8.
Nem írtak arról, hogy a két miniszterelnök diplomáciai sikereként is elkönyvelt kongresszus már messze nem a Brassóban, Marosvásárhelyen vagy akár Csíkszeredában felvetett problémákról szólt. Brüsszel ismételten elkönyvelhette, hogy a magyar-román viszony szépen megoldódott, egymásra talált a két ország vezetősége. Fel sem tűnt a résztvevőknek, hogy Nastase román miniszterelnök alig mondott érdemi dolgot. Csupán annyit, hogy a román állam semmilyen körülmények között nem hajlandó elfogadni a kollektív jogok igényét és a területi alapon létrehozott autonómiát. Tehát semmit azokból az elvekből, amelyek mentén valamikor létrehozták az RMDSZ-t. És Nastase óriási tapsot kapott, jegyezte meg Ilyés Szabolcs. Megszólalt magyarul, leplezve azt az ütést, amit szavai jelentettek.A miniszterelnök szavait csak Eörsi Mátyás kommentálta, aki összekeverte az állami magyar egyetem alapítását újabb magyar szakok létrehozására tett ígéretekkel, reménykeltőnek nevezte Nastase elutasító szavait. Ő látott arra reményt, hogy néhány éven belül majd a román partner is elfogadja a kollektív jogok és az autonómia gondolatát. A kompromisszumokat az RMDSZ mindenkinél jobban meg tudja kötni. Az RMDSZ csak külső egyezményekre hajlandó, a belső ellenzéket már nem tudja elfogadni. Az, aki a valamikori (és a programban még fel nem adott) célok mellett akart állást foglalni, Tőkés László, ellenféllé, mi több, ellenséggé vált. Olyan ellenféllé, akinek már erkölcsi tartását is elítélendőnek állította be a küldöttek többsége.A kongresszus de facto programot módosított, partnert cserélt, és ezzel a kis lépéssel az állítólagos reálpolitika útjára vezette a romániai magyar közösséget. Ilyés Szabolcs: Egy kongresszus margójára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2003. február 11.
Lászlóffy Csaba a Szabadság január 22-i számában összeállította a román csapatok "műveleteit" 1918-tól a magyar városokban, tételesen felsorolva azok kifosztását. Niculcea tábornok, Iuliu Pop, Kolozsvár első román polgármestere és Emil Hateganu miniszter egybehangzóan kijelentették: "Most fejeződik be az ezeréves harc a "rómaiak" és a keleti "nomádok" között. Vissza a pusztára! Ki a köveink közül, a mi városunkból, a mi szent CLUSIUMUNK-ból. Kolozsvárt kilenc év alatt románná kell tennünk, hisz itt a gerinc, a nyakcsigolya a román állam testében. Aki Kolozsvár ura, az Erdély ura! Nem engedhetünk! Ez a románság létkérdése!" Dr. Újvári Ferenc emlékeztetett: a románok 1918. december 1-jén Gyulafehérváron teljes autonómiát ígértek. Az elmúlt 82 év alatt számonkérte valaki nevezettektől az ígéretek betartását? A történelmi magyar egyházak, civil szervezetek, a romániai magyarság juttasson el tiltakozást Brüsszelbe, Strasbourgba, Bécsbe, New Yorkba, Washingtonba, emellett Újvári feltette a kérdést, nem lenne-e célravezetőbb, ha a magyarok nem vennének részt a parlament munkálataiban, nem fizetnénk adókat, gáz-, víz- villanyszámlákat mindaddig, amíg a gyulafehérvári és trianoni ígéretek meg nem valósulnak? Markó Béla, az RMDSZ újra megválasztott elnöke gúnyolódott a siralmak felemlegetésével kapcsolatban. "Elnök úr! Igenis, siránkozom elvett felekezeti iskoláink, kollégiumaink, bentlakásaink, szeretetházaink, árvaházaink, kórházaink, városi és megyei székházaink, nemzeti színházaink, egyetemi épületeink miatt, amíg mindezek vissza nem kerülnek jogos tulajdonosaikhoz!" - jegyezte meg Újvári. A vitacikk írója javasolta a román kormánynak, hogy kövessék a Horthy-Teleki-Csáki kormány joggyakorlatát, akik 1940-1945 között a vegyes lakosságú területeken kötelezővé tették a román nyelv és az irodalom tanítását minden magyar iskolában. Érdemes megvitatni, hogy továbbra is tagjai maradhatnak-e a neptunos vezetők RMDSZ-ének, avagy ebből kilépve csak a történelmi egyházak, a civil szervezetek keretén belül fog küzdjenek a teljes autonómiáért, így tiltakozva azon jogellenes döntés ellen, amely félreállította az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a romániai közéletből. Jogellenes döntés, mert az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ideiglenesen felfüggesztette ezen jogintézmény működését. /Dr. Újvári Ferenc: Alternatívákat kell keresnünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2003. február 15.
Romániának érdeke, hogy az Európai Unió tagállamainak és a tagjelölteknek febr. 17-én és 18-án rendezett brüsszeli találkozóján az Európai Unió és a NATO közös álláspontot találjanak az iraki válság kezelésére - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter. "A NATO-ban mutatkozó széthúzások gondolkodóba ejtették a román hatóságokat is, azonban úgy gondoljuk, hogy ennek a megoszlásnak véget kell vetni" - nyilatkozta Geoana. Az iraki helyzet nem egy pontosan behatárolt kérdés, hanem a nyugati és a muzulmán világ közti ütközés megnyilatkozása.A görög EU-elnökség a csúcsértekezlet alkalmából meghívta Brüsszelbe a tizenhárom uniós tagjelölt ország vezetőit is. Görögország abban reménykedik, hogy sikerül helyreállítani az uniós tagországok közötti egyetértést az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésével, illetve az Egyesült Államok háborús terveinek megakadályozásával kapcsolatban. A 2004-es csatlakozásra váró tíz ország, valamint Törökország, Bulgária és Románia vezetőivel a csúcs idején "párhuzamos találkozókat" tartanak. /Incze Ferenc: Románia egységet akar. A külügy a NATO szétesésétől tart. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./2003. február 17.
Az Irak ellen tervezett háború elutasításáért, a béke megőrzéséért febr. 15-én tömegtüntetéseket rendeztek szerte a világon. A világ hatszáz városában a szervezők szerint több mint tízmillió ember tiltakozott az amerikai háborús terv ellen: Londonban egymillió, Olaszországban hárommillió, Spanyolországban négymillió, Berlinben félmillió ember vonult az utcákra. Ázsiában is többezres tüntetéseket tartottak. Olyan tüntetésről, amelyen incidens történt, csak Görögországból érkezett hír. Athénban a rendőrség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott a tüntetőkkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntetők többezres tömegéről levált anarchisták több száz fős csoportja benzines gyújtópalackokkal, kövekkel dobálta meg a rendőröket. Az ország északi részén fekvő Szalonikiben a rendőrök szintén összecsaptak az amerikai konzulátus előtt tüntető anarchistákkal. Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség előtt egy hónap óta tartott ülődemonstráció. A legjelentősebb ausztráliai demonstráció a pénteki melbourne-i volt. A százezres tömeget a legkülönbözőbb korú résztvevők alkották. A hatóságok szerint a vietnami háború óta ez a legnagyobb háborúellenes megmozdulás Melbourne-ben. A tüntetés John Howard miniszterelnök ellen is irányul, aki korábban 2000 katonát és harci repülőgépeket küldött a Közel-Keletre. (Nagy-Britannia mellett Ausztrália az egyetlen ország, amely katonai erőt küldött az Arab-öbölbe az Irak elleni háborúra készülve.) 750 ezer és kétmillió közé tették a londoni tüntetők számát. Kétszázötven más brit városból is érkeztek tiltakozók. Lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt Harold Pinter drámaíró a nagygyűlésen mondott beszédében, amit óriási üdvrivalgással fogadtak. Párizsban 250 ezer ember tiltakozott. Az osztrák fővárosban a rendőrség szerint 15 ezer, a rendezők szerint 20-30 ezer ember vonult fel. Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. Alig kétszáz ember tüntetett Belgrád főterén. Moszkvában közel ezer ember tüntetett a kommunista párt felhívására. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában kétezren,. Prágában és Ostravában háromszáz ember tüntetett. A tömegtüntetések sorából az Egyesült Államok városai sem maradtak ki. A legnagyobb, több tízezer embert mozgósító demonstrációra New Yorkban került sor. Budapesten két békedemonstráció is volt. A Békelánc elnevezéssel tartott rendezvény résztvevői a Szabadság-hídon láncot alkotva békeüzeneteket tartalmazó papírhajókat dobtak a Dunába. A hídtól egészen a Kálvin térig folyamatos volt a sor a járdán, ahogy az Erzsébet tér felé vonultak. A Civilek a Békéért nevű tömörülés szervezésében az Andrássy úton vonultak végig az emberek, akik annyian voltak, hogy le kellett állítani az autóforgalmat. A Civilek a békéért mozgalom petíciót juttatott el az Országgyűléshez és az amerikai követségre, amelyben elítélték a Bagdad elleni katonai akciót. Bukarestben néhány tucat ember vett részt a rendezett tüntetésen. / Háborúellenes tömegtüntetések világszerte. Kolozsváron alig százan, Bukarestben harmincan tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2003. február 19.
Románia nem tartja bölcs és megfelelő lépésnek az európai országok megoszlását Amerika-párti és Amerika-ellenes táborba, jelentette ki febr. 18-án Brüsszelben Ion Iliescu államfő, utalva Jacques Chirac francia elnök azzal kapcsolatban tett kijelentésére, hogy Románia és Bulgária támogatásáról biztosította az Amerikai Egyesült Államokat egy esetleges Irak elleni háború esetén. A román államfő a hagyományos román-francia kapcsolatokra utalva elmondta, "az ilyen menetközbeni buktatóknak nem szabad elhomályosítaniuk a józan gondolkodást". Jacques Chirac francia államfő febr. 17-én bírálta az exkommunista EU-tagjelölt államokat, amelyek szerinte elszalasztottak "egy jó alkalmat a hallgatásra", és az Egyesült Államok álláspontjára helyezkedtek az iraki válság kapcsán. "Úgy vélem, hogy Románia és Bulgária rendkívül felületes magatartást tanúsított, tekintettel arra, hogy álláspontjuk nagyon problematikus Európa szempontjából. Ha európai integrációjuk esélyeit kívánták csökkenteni, nem is találhattak volna jobb módot", fogalmazott Chirac. - Bulgária is visszautasította a vádat. /Amerika-párti és ellenes tábor? Iliescu válaszol Jacques Chirac bírálataira. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2003. március 27.
Románia és a többi hat, NATO-ba meghívott ország márc. 26-án Brüsszelben aláírta az Észak-Atlanti Szövetséghez (NATO) való csatlakozási egyezményt. A NATO rendkívüli ülésén Romániát egy Mircea Geoana külügyminiszter vezette delegáció képviselte. Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia és Szlovénia a NATO 2002 novemberben megtartott prágai csúcsértekezletén kaptak meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A csatlakozási egyezmények ratifikálási folyamatának lezárulása után a NATO főtitkára formálisan felkéri a hét tagjelölt államot a csatlakozásra. Ezt követően a tagjelöltek jogszabályokat fogadnak el, amelyek jóváhagyják a Washingtoni Szerződéshez való csatlakozást, és a NATO teljes jogú tagjaivá válnak. /Aláírták a NATO-csatlakozásról szóló megállapodást. Szabad az út a teljes jogú tagság felé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2003. április 4.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ápr. 3-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel Brüsszelben az EU-román kapcsolatokról és a transzatlanti viszonyról. Prodi szerint az európai országok előbb-utóbb be fogják látni, nem tehetik meg azt, hogy gazdasági jövőjüket Európához, a biztonságit viszont az Egyesült Államokhoz kötik. Az atlanti szövetség változatlanul két pilléren, az amerikain és az európain nyugszik, s az európai tagországoknak a saját pillérükön belül kell erősebb együttműködésre törekedniük - mondta. Nastase megerősítette, hogy Románia 2004-ben szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2007-ben kíván az EU tagjává válni. /Prodi és Nastase találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozását az előcsatlakozási folyamat ,,jelentős értékű finanszírozásával" támogatja, nyilatkozta Günther Verheugen ápr. 3-án Brüsszelben. ,,Ez lesz az Európai Unió történetében a legnagyobb költségvetés, amelyet egy tagállam számára elkülönítenek" - tette hozzá a bővítési biztos. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta, a következő három évben Románia hárommilliárd eurót kap az uniótól, ebből 1,4 milliárd eurót 2006-ban. Günther Verheugen bővítési biztos és Adrian Nastase miniszterelnök ápr. 3-án Brüsszelben felavatta Románia EU-missziójának új székházát, amely mintegy 7 millió eurós beruházás eredménye. /Pénzt ígérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./2003. április 29.
Nem csak Székelyföldről, hanem Szilágyságból, Bánságból is érkeztek autóbuszokkal résztvevők ápr. 26-án Székelyudvarhelyre, a fórumra, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait ismertették a szervezők. A 31 tagú bizottság ügyvivő testületét is megválasztották, ennek soros elnöke Toró T. Tibor. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kihangsúlyozta: a legfontosabb kérdés, amelyre választ kell találni az, miként maradhat meg az erdélyi magyar közösség. Szász Jenő elmondotta, hogy a székelyföldi településeken megalakítandó polgári mozgalmakat a közeljövőben olyan szervezetbe kívánják tömöríteni, amely akár a megmérettetést is vállalhatná a 2004-es helyhatósági választásokon. A fórum résztvevői határozatban tiltakoztak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése, valamint Cserehát ügyének megoldatlansága miatt, tiltakoztak az önkormányzás elvének megsértése ellen Székelyudvarhelyen, és elhangzott többek között az a javaslat is, hogy Erdélynek létesítsenek külképviseletet Brüsszelben és Strasbourgban. /Forró-Erős Gyöngyi: Székelyudvarhelyi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Ápr. 26-án tartották a székelyudvarhelyi fórumot, bejelentették, hogy vége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási monopóliumának a romániai magyarság körében. Toró T. Tibor elmondta, hogy a testület egyrészt szakmai munkát folytat az autonómiaprogram kidolgozásával, valamint megszervezi a nemzeti tanácsokat eredményező általános, titkos és közvetlen választásokat. Fél éven, vagy másfél éven belül szeretnék az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó testületét felállítani. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az Udvarhelyért Polgári Egyesület elnöke közölte, hogy hamarosan létrejön egyesületi formában egy olyan civil szervezet a Székelyföldön, amely a 2004-es romániai helyhatósági választásokon Hargita, Kovászna és Maros megyében saját jelölteket kíván indítani. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magára vállalta a Magyar Nemzeti Tanácsért küzdő fórummozgalom beindítását, de most ezt a terhet átadja a kezdeményező testületnek. A következő fórumot május végén Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. Adrian Nastase kormányfő felkérte Tanase Joita főügyészt, hogy indítson ellenőrzést a romániai magyarság területi és kulturális autonómiáját célul kitűző Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével kapcsolatban. "A társulási szabadság jogának teljes mértékű tiszteletben tartásával" Adrian Nastase a Tanács alapszabályzata és deklarált célja - a romániai magyarság területi és kulturális autonómiája - miatt kért főügyészi vizsgálatot. /Több ezer résztvevőt vártak.... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Az elhangzott hozzászólásokban megfogalmazták a magyar történelmi egyházaktól, az erdélyi magyaroktól elkobzott ingó és ingatlan vagyon visszakövetelését. Több hozzászóló szerint nem baj, ha a romániai parlamenti választásokon az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: továbbra sem látja, hogy milyen új programot javasolnak a fórum résztvevői ahhoz képest, amit az RMDSZ most is tesz. Szerinte a kezdeményezők között ott van jó néhány olyan személyiség, akik régebben RMDSZ-tisztséget viseltek, de nem tudtak ilyen módon érvényesülni, és most megpróbálnak egy másik politikai keretet alapítani a maguk számára. Arra a hírre, hogy Nastase miniszterelnök kérte a főügyészt: vizsgálja ki a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának körülményeit, Markó kijelentette: "Határozottan elítélem azt, ahogyan a román miniszterelnök viszonyult a fórumhoz. Neki semmi módon nem szabad beleszólnia abba, hogy a mi közösségünkön belül milyen viták vannak. Nem az ő dolga véleményt mondani arról, hogy egy ilyen fórumon milyen programjavaslatok hangzanak el. Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik." Markó továbbra is kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Az egység azt jelenti, hogy mindenkinek helyet kell adni az RMDSZ-ben, és a szövetségnek valóban úgy kell dolgoznia, hogy minden tisztességes áramlatnak helyet adjon."Markó kijelentette: "mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak." /Papp Annamária, Szabó Csaba: Vége az RMDSZ választási monopóliumának. Közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./2003. május 20.
Magyarországon létrehozták Esélyegyenlőségi Minisztériumot. A Kárpát-medencében a magyar nemzet egyharmada a maradék Magyarország határain kívül él. A nagyvilágban szétszóródott magyarok száma százezrekre rúg, a magyar származástudatot őrzők száma csupán az Egyesült Államokban mintegy másfél millióra tehető. Mindezek ellenére a mai Magyarországon a külügyminiszter, az MSZP elnöke a honi magyarság másik felével folyamatos és mindenre elszánt harcban áll. A határon kívüliek ügyeinek képviseletére és ennek egybehangolására nincs kormányszintig csúcsosodó, minisztériumi súlyú belső struktúra, hiányzik a profilhoz tartozó tudományos és kulturális intézmények koordinálója, vagy hiányoznak maguk az intézmények. Az egymást váltó kormányok ide-oda tologatják a határokon túliak ügyeivel foglalkozó hivatalokat, tanácsokat, felügyelőségeket. Ezek hol a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartoznak, hol valamelyik minisztérium alárendeltségében, irányítóik pedig többnyire a mindenkori kormánypártok zászlósai és altisztjei. Mi pedig, a ,,határon túliság messzeségében élők" imádkozhatunk, hogy nem ültetnek-e ismét a nyakunkba egy, a kisebbségi és nemzetiségi ügyektől teljesen idegen valakit. Egy Nemzetiségi - Nemzetiségügyi? - Minisztériumnak kellene rendet teremtenie, szögezte le Sylvester Lajos. Normalizálni kellene a Magyarok Világszövetsége és a magyar kormányzatok közötti rossz kapcsolatokat, az új minisztériumnak a pártok közötti konszenzus révén elfogadott nemzeti minimum alapján kellene működnie, bel- és külföldi kapcsolatrendszerét kiépítenie. A ,,Magyarságügyi" Minisztériumról lenne szó. Az anyagi természetű támogatásokat pedig ne politikai elvek alapján osszák el, ahogyan ezt az Illyés Közalapítvány új elnöke, Pomogáts Béla mondotta. Szóval szükség van a széthullás állapotában lévő, szórványosodó magyar népesség nemzeti törekvéseinek mederben tartását az állami adminisztráció legmagasabb szintjén vállalni képes szakminisztériumra, a nemzet alapvető ügyei képviseletének ellátására alkalmas európai parlamentbéli magyar- és szomszéd országi képviseletre és a brüsszeli parlamentben egy kisebbségvédelmi fórumra. /Sylvester Lajos: Nemzet-nemzetiség: Nemzeti Esélyegyenlőségi Minisztérium (Határhelyzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./2003. június 4.
Jún. 4-e, a trianoni békeszerződés 83. évfordulója. Miután sikerült elhitetni magyar földön, de az egész Kárpát-medencében is a magára maradt magyarsággal, hogy Trianon egy örökre befejezett tény, egy lezárt ügy, amire ma már csak a szélsőségesek emlékeznek. Gyógyírként az Európai Unióval hozakodik elő a politikum. Azonban nem lehet kitörölni az emlékezetből úgy, hogy annak tragédiáját a nemzet sorsáért felelősséget érző utókor időről időre ne elevenítse fel. Az emlékezés nem jelenthet román-, szlovák-, szerb-, ukrán- vagy franciagyűlöletet. Eleink felelőssége vagy bűne nagyobb az övékénél, hiszen szó nélkül engedtük elvenni azt, ami ezer éven át a miénk volt. Mialatt Magyarország lakossága évről évre egy-egy kisvárosnyi lélekkel fogy, hasonló a helyzet az elszakított területek magyarságával is. A nemzet megtartása, újraegyesítése nem egyszerű politikai döntés kérdése, ez nem Brüsszelben vagy Washingtonban dől el. Ezt Budapesten, Kolozsváron, Pozsonyban, Eszéken és tucatnyi más Kárpát-medencei településen döntik el a magyar családok, hogy vállalják-e a gyereket vagy sem. Az eltelt 83 esztendő alatt jobbára elveszítettük történelmi városainkat, leépültünk, a magyarság jelentős része beolvadt. Ma is ott tartunk, mint nyolc évtizeddel ezelőtt: újra kéne kezdeni mindent. Azzal a különbséggel, hogy ma már kevesebben vagyunk, kisebb a hitünk, az optimizmusunk, írta Makay József. /Makkay József: Nem, nem, soha? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2003. július 10.
Az Európai Parlament Kulturális, Ifjúsági, Oktatási, Média és Sport Bizottságának ülésén a regionális és kevésbé használt, kisebbségi nyelvek használatáról és oktatásáról szóló jelentést a testület elfogadta, és a plenáris ülés elé terjesztette. A Michel Ebner német néppárti politikus által készített jelentés kapcsán Szabó Zoltán magyar képviselő júl. 8-án Brüsszelben leszögezte: "Ne csak joga, de lehetősége legyen minden kisebbségnek, hogy anyanyelvén teljes életet élhessen." A jelentés szerint Európában a nyelvi sokszínűség értékeinek megőrzése végett szükség van a regionális és kevésbé használt nyelvek védelmére, amin Nyugaton általában az egyes országok nem hivatalos nyelveit értik. Az elfogadott jelentés és ajánlás a nyelvi sokszínűség fenntartására és a nyelvek oktatására helyezte a hangsúlyt, beleértve ebbe a regionális, kisebbségi illetve kevéssé használt nyelveket is. Ezek oktatása jó eszköz lehet a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcban. Az ajánlás a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás ösztönzését szolgáló ügynökség felállításával is segíteni kívánja a kevéssé használt nyelvek oktatását, használatát, s igyekszik a rasszizmus és idegengyűlölet jelentkezését vizsgáló Európai Monitoring Központ tevékenységét erre a területre is kiterjeszteni. /(Guther M. Ilona): Teljes életet élni az anyanyelvünkön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2003. július 11.
Az erdélyi magyarság nem vette figyelembe a romániai valóságot, és olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek a közeljövőben elérhetetlenek. Rá kellett jönni arra, hogy a magyar kormánynak nincs eszköze jogos követelések valóra váltására. A szakmai felkészültségben is tapasztalhatók hiányosságok, nemrégiben 500 állást ajánlottak fel magyar szakembereknek, akik majd az EU-csatlakozás során akár Brüsszelben, akár Bukarestben, akár a helyi közigazgatási egységben dolgozhatnak. Négy hónap alatt csak húsz jelentkezőt találtak, akik megfeleltek a követelményeknek. "Jelenleg a magyarországi minta alapján megpróbáljuk kissé fejre állítani a romániai magyar közösség értékrendjét" - mondta Takács. Szerinte az RMDSZ-nek a Székelyföldön elsősorban nem az ellenjelöltek az ellenfelei, hanem a demagógia, amivel megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy az RMDSZ nem tett értük semmit. Nem lehet települést fejleszteni, miközben patikamérlegen állapítják meg, hogy ki a jó és ki a rossz magyar. "Az udvarhelyieknek megígérték a kettős állampolgárságot, a csereháti épület visszavásárlását, de egy dolgot elfelejtettek megmondani nekik: hogy Romániában élnek, és nem lesz légifolyosó Székelyudvarhely és Budapest között." /Borbély Tamás: Túl sok vitát közvetített az RMDSZ. Interjú Takács Csabával a szövetség régi-új ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2003. augusztus 22.
Az aradi Szabadság-emlékmű köztéri felállítása ellen hozott művelődésügyi és kultuszminisztériumi döntés miatt kereste fel aug. 21-én Vekov Károly parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) elnöke Razvan Theodorescu tárcavezetőt. Vekov kérdésére, hogy a helyi román és magyar politikusok döntésébe beleszólhat-e a főhatóság, Theodorescu azt mondta: természetesen a bizottságnak jogában áll beleszólni, akár meg is akadályozni a szobor elhelyezését függetlenül attól, hogy a helyi hatóságok, a helyi lakosok többségének a véleményét tükröző helyi döntés és intézmények határozata miképpen szól. A bizottság véleményét tükrözi az az indoklásnak (argument) nevezett irat, amelyet a miniszter átadott Vekovnak. Az indoklás szerint a szobor elavult a jelenlegi szobrászművészet szempontjából. Vekov közbevetette, hogy az alkotás a brüsszeli világkiállításon díjat nyert. A miniszter kifejtette, az egész szoborállítást provokációnak értelmezi, mi több, Marosvásárhely-szerű eseményektől is fél, ha a szobrot felállítanák. Vekov továbbá azzal érvelt, hogy a helyi egyezségek, de még az országos SZDP-RMDSZ protokollum is egyértelműen kárt szenved. Ennek ellenére a miniszter kijelentette, hogy október 6-án nem lehet fölállítani a szobrot. A miniszter a következő kijelentést tette: ha nem értenek egyet ezzel az állásfoglalással, pereljék be a minisztériumot. Mindez mutatja, hogy az aláírt protokollumnak nincsen értelme, állapíthatta meg Vekov. Romániában a kisebbségekkel szembeni politikában lényegében nem történt változás. Ezek a döntések, akárcsak a kolozsvári gödör-kérdések, azt tanúsítják, hogy többet nyom a latban egy nacionalista indíttatású érvrendszer, mint bármi más, tehát nem lehet új, modellértékű román kisebbségpolitikáról beszélni. /Köllő Katalin: Vekov: Látszólagosak az esztétikai indoklások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./2003. augusztus 27.
Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum elnöke korlátozott jogú kettős állampolgárságot javasolt. Ugyanakkor elmondta, bízik abban, hogy a román illetékesek megváltoztatják az aradi Szabadság-szoborcsoport visszahelyezésével szembeni negatív álláspontjukat. "Azt mondani, hogy a szobor esztétikailag nem megfelelő, az európai kultúrának az arculcsapása, hiszen 1887-ben Brüsszelben, egy művészeti világkiállításon Trefort-díjat kapott a műalkotás." Szerinte nem csökkentett vízumdíjakat kell bevezetni, hanem ingyenessé kell tenni a beutazási okmányt. Bízik benne, hogy a kormány egyeztetni fog a határon túli magyar szervezetekkel. /Csog Éva, Budapest: Ingyenes vízum csak végső esetben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./2003. szeptember 11.
A közlemény helyett mindezt a parlamentben kellett volna elmondani!Bársony András, külügyi politikai államtitkár a vele készült interjúban leszögezte: Magyarország csak 2004 májusától vethetné fel az Európai Unióban az állampolgársági rendszer megváltoztatását. Addig nem időszerű a kérdés tárgyalása. A Külügyminisztérium szakértői elemzik a kettős állampolgárság európai gyakorlatát. Elkészült a 15 európai uniós és a 9 velünk együtt csatlakozó ország erre vonatkozó jogszabályainak összesítése. Elemezték a szomszédos országok gyakorlatát is. A Krónika munkatársa emlékeztetett: a magyar kormány tisztségviselői eltérő válaszokat adtak az állampolgárság kérdésére. Kovács László külügyminiszter gyermeteg dolognak tartotta az igényt, Szabó Vilmos államtitkár viszont többször is nemzeti ügynek titulálta. Bársony erre kifejtette: A kettős állampolgárságra vonatkozó igény megfogalmazása egyszerre volt tárgyszerűtlen és információhiányt tükröző. A vajdasági magyar szervezetek első nyilatkozatai abban merültek ki, hogy Magyarország adja meg a kettős állampolgárságot valamennyi vajdasági magyar számára. Mára világossá vált, hogy otthon szeretnének maradni. Bársony szerint "nem lehet feltétel az, hogy valakik a szülőföldön való maradás alapján kapják meg az állampolgárságot, amiként nem feltétel az sem, hogy a magyarságuk alapján kapják meg ezt a jogot, mert a magyarság jogi értelemben nem definiálható." Bársony szerint akik 1918 előtt az Osztrák-Magyar Monarchia polgárai vagy 1940 és 44 között Magyarország polgárai voltak, azokat nemzetközi egyezmény zárja ki, hogy az akkori állampolgárságuk alapján bármilyen pozitív jogkövetkezményt igénybe vehessenek. Bársony a határon túli magyar újságírók számára szervezett médiatalálkozón kijelentette, Brüsszel rossz szemmel nézné, ha Magyarország a hátsó ajtón próbálná becsempészni a szomszédos országok állampolgárait az Unióba. Milyen formában érkezett ez a brüsszeli jelzés?- hangzott a kérdés. "Az Európai Tanács által elfogadott állampolgársági keretegyezmény kizárja az ilyenfajta általános rendezést." /Gazda Árpád: Szerződések kényszerpályája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./2003. szeptember 23.
Razvan Theodorescu művelődési miniszter román és magyar szakemberekből álló bizottsággal együtt szept. 21-én, vasárnap számba vette a megbékélési park lehetséges színhelyeit. A látogatás után a miniszter a Duna TV-nek úgy nyilatkozott, hogy az aradi vár falán kívül eső közterületet tartaná megfelelőnek a román-magyar megbékélési park kialakítására, ahol a tervek szerint a Szabadság-szobor is helyet kapna. A szaktárca vezetője szerint a megbékélési park jövőre készülhet el. Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának vezetője úgy nyilatkozott tegnap, hogy a megbékélési parkban a Szabadság-szobor elemei mellett más szoborcsoportok kapnak helyet, amelyek az 1848-as szabadságharc személyiségeinek emlékét idézik. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke Solcanu nyilatkozatára reagálva rámutatott: a szövetség határozottan elutasítja a Brüsszelben is díjazott szobor szétdarabolását. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke - aki maga is ott volt Aradon - kijelentette: a szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot a Tűzoltó téren még idén felállítsák. /B. T.: Nincs végleges döntés az aradi szobor ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2003. szeptember 24.
Romániának gyorsabb ütemben kell megvalósítani a gazdasági reformokat, ha azt akarja, hogy a tervnek megfelelően 2007-ben az Európai Unió tagjává váljon - figyelmeztetett Bukaresti látogatása alkalmával Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. Fontosnak nevezte a privatizáció folytatását, a nagyobb átláthatóságot, továbbá olyan intézkedéseket, amelyeknek révén az ország eleget tesz a Brüsszel által megkövetelt "működőképes piacgazdaság" követelményének. /Prodi reformokra inti Bukarestet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2003. október 27.
Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./2003. november 7.
A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról, kisebbségvédelmi kérdésekről és az aradi Szabadság-szoborról folytatott megbeszélést Kovács László külügyminiszter Markó Béla RMDSZ elnökkel nov. 6-án Budapesten. "Az RMDSZ elnöke pozitív fejleményekről adott számot: több mint 38 000 családra nézve született döntés, és mintegy egymilliárd forintos (4 millió euró) támogatás átutalása történt meg, amelynek eredményeképpen több ezer család már hozzájutott az oktatási-nevelési támogatáshoz" - áll a külügyi közleményben. "A kedvezménytörvény ügye hosszabb időszak után lekerült a magyar-román kapcsolatok vitás kérdéseinek listájáról, és mint a legújabb brüsszeli országjelentésből egyértelműen kiderül, megfelel az európai normáknak és a magyar nemzeti érdekeknek is" - olvasható a dokumentumban. "A találkozón szó volt az aktuális kisebbségvédelmi kérdésekről is, így a kisebbségi jogok szerepeltetésére vonatkozó magyar javaslatról az EU alkotmányos szerződésében, amit az RMDSZ a maga részéről üdvözölt, és reményét fejezte ki, hogy a román kormány is támogatja a javaslatot". "Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban elhangzott, hogy Kovács László és Markó Béla reményei szerint az RMDSZ és a kormányzó SZDP év végéig megoldást talál az emlékmű köztéri elhelyezésére" - fogalmaz a szóvivői iroda. "Magyarország fontosnak tartja és a saját eszközeivel támogatja az erdélyi gazdasági központokat is összekötő észak-erdélyi autópálya megépítését a déli nyomvonal mellett, ennek érdekében a román féllel további közös erőfeszítéseket tesz brüsszeli források megszerzéséért" - áll a közleményben. /Kovács-Markó megbeszélés Budapesten. Eddig 4 millió eurót utaltak át. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2003. november 10.
2004-ben választások lesznek Romániában, a magyarság azonban megosztottabbnak látszik, mint eddig bármikor. Tőkés László püspöktől és Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől kérdezték, van-e még esély a romániai magyar-magyar békére. Tőkés László szerint nyitott kérdés, hogy a 2004-es román parlamenti választások után lesz-e magyar pártnak képviselete a bukaresti törvényhozásban. Ha a Markó-féle vezetés változtat a politikai stílusán, és készséget mutat a megegyezésre, összefogással be tudnak jutni a parlamentbe, szögezte le. A jövő év eleji önkormányzati választásokon fog kialakulni a romániai magyar politikai erőviszonyok reális képe. Annak alapján lehetne tárgyalóasztalhoz ülni. Az ő részükről nem kiszorulásról, hanem kiszorításról van szó. Az RMDSZ programjában kiemelten szerepel a háromszintű autonómiapolitika, amit viszont Markóék említésre méltónak sem tartanak. Amikor az RMDSZ kiegyezett a hatalommal, fontos érdekérvényesítési módszerről mondott le, nevezetesen a külpolitikairól. Romániában ma is az egységes nemzetállami elven alapuló homogenizációs politikai irányvonal folytatódik, tehát csak Brüsszelben, Strasbourgban van esély bármit elérni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem indul a választásokon. A Magyar Polgári Szövetség szervezkedik Székelyföldön. Markó Béla szerint nincs szó kettészakadásról. Szerinte nem véletlen, hogy miután Magyarországon a polgári körök létrejöttek, hamarosan Erdélyben is megkezdődött ezek szervezése. Az RMDSZ a román politikai életen belüli együttműködést keresi, ennek nincs igazi alternatívája. Az RMDSZ-szel szemben állók a modernizációs törekvésekkel szemben a bezárkózást, időnként a fundamentalizmus, az Európától való elkanyarodás koncepcióját propagálják. Markó szerint egyik-másik kiérdemesült politikus úgy érzi, neki most vissza kellene kerülnie az RMDSZ-be, és ehhez valamilyen tárgyalásokat akar kezdeményezni. Markó nem tudja, miért kellene egyezkedni az RMDSZ-ből kikopott politikusokkal. /Nagy Iván Zsolt: Markó-Tőkés: Lesz-e erdélyi magyar-magyar béke? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. - nem jelezte a lap, ez a cikk átvétel a Magyar Hírlap nov. 8-i számából!/0Alkotmányellenes bűncselekmény címén a főügyészség vizsgálatot indított az Székely Nemzeti Tanács ügyében, írta az Adevarul bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2003. november 19.
Spanyolország továbbra sem tartja elfogadhatónak a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében az Európai Unió kormányközi konferenciáján benyújtott magyar javaslatot, de megígérte, hogy igyekszik hozzájárulni az elfogadható megoldás megtalálásához - közölte nov. 18-án Brüsszelben Kovács László magyar külügyminiszter. Spanyolország számára a baszk kisebbség ügye miatt elfogadhatatlan a kezdeményezés, amely szerint az EU alkotmányos szerződése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól is említést tenne. Mircea Geoana román külügyminiszter támogatásáról biztosította a javaslatot, azonban tett egy módosító indítványt is. Eszerint a szöveg nem a nemzeti és etnikai kisebbségek, hanem az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogairól tenne említést. Magyarország egyelőre nem kíván állást foglalni arról, hogy számára is megfelelne-e a román külügyminiszter által javasolt formula. Tény, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak említését nem szorgalmazta, mert az már az alkotmányos szerződés tervezetét kidolgozó konvent vitái során világossá vált, hogy az szinte semmilyen támogatottságra nem számíthat. /Eszmecserék Brüsszelben a kisebbségi javaslatról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./2003. november 27.
Villámlátogatást tett nov. 26-án Nagyváradon Kósa Lajos debreceni polgármester, országgyűlési képviselő és Turi Gábor alpolgármester, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel, valamint Tőkés László püspökkel tárgyaltak. A találkozót a határon átnyúló régiós együttműködés keretében szervezték. Kósa Lajos elmondta, a bihari honatyákkal arról tárgyalt, hogyan lehetne hatékonyabban lobbizni Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben a térség infrastruktúra-fejlesztése érdekében. "Nem fogjuk megváltani a világot, de néhány millió forinttal tudjuk támogatni a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet" - mondta Kósa Lajos. Véleménye szerint a debreceni önkormányzat templomfelújításra, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vagy az egyház különböző alapítványainak támogatására tudna áldozni. /Pengő Zoltán: Debreceniek villámlátogatáson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./2003. november 28.
Románia számára a kisebbségi jogok kérdése kapcsán minden elfogadható, amit az Európai Unió elfogad - jelentette ki Mircea Geoana román külügyminiszter nov. 27-én Brüsszelben ,Szájer József fideszes képviselő kérdésére válaszolva. Szájer - aki az Országgyűlés egyik alelnöke, s egyben az Európai Parlamentben (EP) megfigyelőként részt vevő magyar fideszes-MDF-es képviselőcsoport vezetője - az EP külügyi bizottságának ülésén tette fel a kérdést Geoanának, hogy a bukaresti kormány miként reagál az EU soros olasz elnökségének most közzétett alkotmánytervezetére, s abban a kisebbségekhez tartozók jogainak megemlítésére. A román külügyminiszter leszögezte: ha az európai uniós országok megállapodnak abban, hogy a személyeket megillető kisebbségi jogokról javaslat lesz az alkotmányban, akkor ehhez az egyetértéshez természetesen Románia is csatlakozik. A fideszes képviselő felvetette az aradi Szabadság-szobor ügyét. Geoana megismételte a hivatalos román álláspontot: ha az RMDSZ is egyetért ezzel, akkor a Szabadság-szobrot egy szoborpark keretében lehetne felállítani. Ennek indoka, hogy a Szabadság-szobor szerinte egy XIX. századi eszme szimbóluma, s a XXI. században már nem visszafelé, hanem a jövőre kell tekinteni. Geoana egyébként az ülésen elmondta, hogy Romániának a 90-es évek elején nagyon feszült volt a viszonya Magyarországgal, de mostanra megváltozott a helyzet, s országának az összes szomszédja közül ma már Magyarországgal a legjobbak a kapcsolatai. /Geoana a kisebbségi jogokról Brüsszelben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 28./2003. november 28.
A kolozsvári székhelyű Európa Ház Egyesület, valamint a Kolozsvár kormányzása a kibővült Európában című terv partnerei (az Octavian Goga Megyei Könyvtár, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Tanács, a Prefektúra, a helyi tanács, a Szabadság, az Adevarul de Cluj, a Kolozsvári TV, a Kolozsvári Rádió és a kolozsvári AEGEE diákszervezet) nov. 27-én indították útjára a kolozsvári politikai pártoknak címzett Tíz kérdés Kolozsvár európai kormányzásáról elnevezésű kérdőívet. A sajtóértekezleten jelen volt az Európa Ház Egyesület elnöke, Dan Luca, valamint több partnerszervezet - így a Szabadság napilap - képviselője is. Dan Luca, aki kolozsváriként pillanatnyilag Brüsszelben él, és az EurActiv médiatársaság marketingfelelőse, a tájékoztatón ismertette az Európa Ház Egyesületet, amelyet 1996-ban maga alapított. Mint mondta, az Európa Ház olyan apolitikus, nem egyházi jellegű, anyagi szempontból független nemkormányzati szervezet, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy reális kapcsolatot teremtsen Kolozsvár közössége és az Európai Unió között. 2004 júniusában kerül sor a helyi választásokra, amelynek során a lakosság megválasztja a helyi és megyei tanács tagjait, valamint a város polgármesterét. A választóknak fontos tudniuk, mit gondolnak a politikai pártok és a jelöltek az elkövetkező négyéves időszakról. A pártoknak 2004. febr. 2-ig kell elküldeniük a válaszokat, majd feldolgozzák, és a lakosság tudomására hozzák a válaszokat. A pártoknak ki kell fejteniük, hogyan lehet fejleszteni Kolozs megyében a befektetéseket, melyek Kolozsvár legfontosabb szociális problémái, hogyan értékelik Kolozsvár multikulturális, többnyelvű és többnemzetiségű összetételét. /Köllő Katalin: Mikor lesz Kolozsvárnak európai kormányzata? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2003. december 5.
A határon túli magyarok számára egyedül az autonómia jelenthet esélyt a közösségként történő tartós megmaradásra; ezt sem a kedvezménytörvény, sem a magyar állampolgárság kiterjesztése nem szavatolhatja - mondta az MTI-nek Brüsszelben az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Németh Zsolt (Fidesz - MPSZ) azután beszélt erről, hogy a brüsszeli Magyar Ház Közéleti esték című rendezvénysorozatának keretében előadást tartott a nemzeti érdekérvényesítés és az EU viszonyáról. Úgy vélekedett, hogy a határon túli magyarság körében az állampolgárság kiterjesztésével és az autonómiával kapcsolatos törekvések felerősödését "befolyásolta a szocialista kormány e kérdéshez való érzéketlen viszonyulása és a státustörvény megcsonkítása". /Németh Zsolt az autonómia fontosságáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./2003. december 9.
Magyarország támogatja, hogy Bulgária és Románia 2007. jan. 1-jén az EU tagjává válhasson, ha addig teljesíti az ehhez szükséges feltételeket - mondta Kovács László külügyminiszter az EU általános ügyek tanácsának Brüsszelben tartott ülésén. Az ülésen nem mindenki értett egyet azzal, hogy Bulgária és Románia esetében a csatlakozási céldátumot ennyire pontosan jelöljék meg. /Budapest támogatja a román integrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./2003. december 10.
Magyarországon 1870 óta létezik a kettős állampolgárság intézménye, így nyitott kapukat dönget az, aki ennek elismerését követeli - jelentette ki dec. 9-én Brüsszelben Kovács László magyar külügyminiszter. Kovács László az EU-tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülése után beszélt erről. Az utóbbi években több tízezren települtek át a környező országokból Magyarországra és kapták meg a magyar állampolgárságot úgy, hogy közben megőrizték az eredetit. Úgynevezett kedvezményes eljárással pedig 1993 óta lehet magyar állampolgárságot szerezni - mondta. A mostanában folyó viták azonban egyrészt arról szólnak, hogy legyen-e erre lehetőség áttelepülés nélkül is, másrészt arról, hogy pontosan mivel járna ez? Vagyis magába foglalná-e a magyar állampolgársággal járó valamennyi olyan kedvezményt - például a szülési segélyt -, amelyek alanyi jogon járnak? Ha igen, akkor kérdés, hogy ez mit jelentene a magyar költségvetés szempontjából? - fűzte hozzá a miniszter. Vannak emellett jogi problémák is. Ukrajna például nem ismeri el a kettős állampolgárságot, így ha egy Kárpátalján élő magyar kapja meg a magyar állampolgárságot, akkor az ukránt elveszíti. A felelősségteljes döntéshez ezért mindenekelőtt tudni kellene, hogy pontosan mit kérnek a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek azok a képviselői, akik a magyar állampolgárság kiterjesztését szorgalmazzák - állapította meg Kovács László. Romániában például elvben nem lenne akadálya egy második állampolgárság megszerzésének, de a román vezetők világosan értésre adták, hogy a gyakorlatban ezt nem tennék lehetővé. Szerbia hajlandó lenne ugyan erre, de csak kétoldalú megállapodás keretében, kölcsönösségi alapon és annak kikötésével, hogy a megállapodás nem tartalmazhatna etnikai alapú megkülönböztetést. Végül, a problémák az EU szintjén is jelentkeznek, mert Magyarország csatlakozása után a magyar állampolgárok automatikusan az unió állampolgáraivá is válnak. Az is kérdés tehát, hogyan reagálna az EU arra, ha olyan országok állampolgáraira is kiterjedne ez, amelyekkel még csatlakozási tárgyalásokat sem folytat. /Nyitott kapukat döngetnek. Kovács László a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2003. december 10.
Budapesten az EÖKIK (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány) többek között azt tűzte ki céljául, hogy figyelemmel kísérje a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar népcsoportok helyzetét. Elnöke, Törzsök Erika /SZDSZ/ a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tisztségét is betöltötte. Ezt a közalapítványt 1997 végén hozták létre, 1998-ban állt fel a kuratórium, amelynek Törzsök Erika a vezetője. 2001-ben megszüntették, és 2002-ben újraalapította az új kormány. Ez egy kormányháttér-intézet. Az EÖKIK olyan döntés-előkészítő anyagokat "termel", amelyek kizárnák az ad hoc határozatok sorát, a klientúrában való gondolkodást, a kisebbségpolitikát tekintve az anya-gyermek kapcsolatot. Ehelyett együttműködési rendszerre törekednek. Ennek megfelelően hét nagy projektet indítottak. Ezek közül az egyik azzal foglalkozik, hogy miként alakult át a gazdasági helyzet a magyar lakta régiókban. Szerintük nem hangzatos szlogenekre van szükség, hanem konkrét intézkedésekre - a határon túli magyarok szülőföldön megmaradása érdekben. Vizsgálják a történelmi egyházak szerepét az adott térségekben, és az európai iskolákat, mint modellértékű megoldást. El akarnak ndítani Horvátország, Szlovénia, Magyarország csücskében egy ilyen típusú intézményt, és majd Kárpátalja-Kassa-Miskolc régióban is létrejöhetne egy hasonló iskola. Például Kolozsvárott alig-alig vannak olyan emberek, akik a közigazgatás különböző szintjein rálátnak azokra a lehetőségekre, amit az új helyzet - akár a tőkebeáramlás vagy a privatizáció hoz. Egyszerre létezik a munkanélküliség, és hiányoznak a szakemberek. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormánynak alapos előkészítő munka után kellene közös cselekvéstervet kidolgozni az adott régiók szakembereivel. Ezért ez a közalapítvány ösztöndíjasokat alkalmaz az egyes térségekből. E projekteket közösen hajtják végre, a módszertani eszközöket az EÖKIK szolgáltatja. Romakutatással is foglalkoznak. Köreikben óriási a munkanélküliség. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy kizárólag a szociális segély folyósításával oldjon meg ilyen helyzeteket. Az EÖKIK a nemzetközi jog, kisebbségi jog folyamatos követésével figyeli, hogy az egyes térségekben miként alkalmazzák, illetve mellőzik a nemzetközi jogokat. Azzal is foglalkoznak, hogy a nemzeti fejlesztési terv miként nyúlhat át a határokon túlra. E témák kiváló szakemberei élnek a Partiumban, a Székelyföldön, a Vajdaságban, a Felvidéken. Az EÖKIK ezeket a szellemi központokat összekapcsolja. Egyik kezdeményezésük a Középeurópai Bizniszklub, ami egy virtuális szervezet, ahova a vállalkozó, eredményes embereket hívják meg. Országonként húsz-húsz fővel indulnak, akik majd behozhatják partnereiket, ily módon jelentős adatbázist nyernek.Ezt még az év végéig beindítja az EÖKIK. Egy nemrég lezajlott budapesti konferencián a kassai Tóth Attila bemutatta a HUNG-ARC elnevezésű projektet, amelyet Törzsök Erikával közösen dolgozott ki. Tóth Attilának jelentős informatikai fejlesztő, tudásátadó intézménye van, az ő brüsszeli tapasztalata alapján dolgozzák ki e hálózatot, ami arról szól, hogy miként lehet a kárpát-medencei magyar szellemi potenciált egy olyan rendszerbe szervezni, ahol közösen tudnak fellépni a szakértők. A Tóth Attila vezette kassai Novitech Kft. szakemberei brüsszeli megbízásból most is jelen vannak a különböző kárpát-medencei térségekben, ahol fejlesztési projektekhez keresik a lehetőségeket. A HUNG-ARC-nak egyelőre csak a szerkezete van meg, óriási munka lesz felépíteni és majdan működtetni. Törzsük Erika ironikusan szólt arról, hogy sokan gondolják, a státustörvény vagy a kettős állampolgárság, az autonómia - mikor mi a divat -meg fogja oldani a határon túli közösségek életét. Azonban ez nem így működik. A "kormányzatnak feltételrendszereket kell teremtenie, nem a harangokat kell kongatnia és kopjafákat állítania, bizonyítandó, hogy ki az igazi magyar" - hangoztatta Törzsük Erika. /Máthé Éva: EÖKIK - a határon túli magyar ügy szolgálatában. Infantilis politika helyett hosszú távú stratégiára van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 16.
Helyénvalónak tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozását a Pozsonyban megjelenő Új Szó főszerkesztője, Szilvássy József, aki a szlovákiai magyarok autonómiájának gondolatát is mérlegelve azonosul azzal a felismeréssel, hogy további óvatoskodással, kivárással történelmi esélyt lehet elszalasztani. A lap szerint a brüsszeli aláírással valószínűleg magyar-szlovák vonatkozásban is végre nyugvópontra jut a kedvezménytörvény ügye, kiváltképpen ha Mikulás Dzurinda kormányának két pártja, a kereszténydemokraták (KDH) és a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDK) képes lesz magyarfóbiáit háttérbe szorítva magára erőszakolni az európai értékrendet. Aláhúzza: az anyaországból érkező anyagi segítség lassíthatja a felvidéki magyarság asszimilációját. Hódi Sándor vajdasági közíró intelmeire hivatkozva kiemelte: a kettős állampolgárság és a státustörvény szorgalmazása önmagában csupán pótcselekvés, a jelentősége csak akkor domborodhatna ki, ha kellő fundamentumra, nevezetesen az autonómiára épülne. Mint emlékeztet: "Az Európa Tanács és a strasbourgi közgyűlés júniusi állásfoglalása szerint a területi és a kulturális autonómia különböző formái hozzásegítenek az adott államon belüli feszültségek fokozatos feloldásához." Ha a Nastase-kabinet erőszakos, netán rendőrállami módszerekkel igyekszik elfojtani az erdélyi magyarság törekvéseit, akkor Románia négy év múlva esélyes uniós csatlakozása el is tolódhat. A szlovákiai magyarok helyzetét mérlegelve így fogalmazott: "Sokkal nagyobb figyelemmel kellene követnünk a romániai és a vajdasági történéseket, mert a szlovákiai magyar politikusoknak nincs semmi okuk a kincstári önelégültségre. /Üdvözlik az EMNT megalakítását. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./