udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
448
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 421-448
Helymutató:
Brüsszel
2003. december 17.
Meglepetést okozott az a hír, hogy a Gheorghe Funar, Kolozsvár magyargyűlölő polgármestere díszoklevéllel tüntette ki a megpróbált sorsú kolozsvári magyar egyesületet és vezetőjét, Tokay Rozália asszonyt. Közben nem enyhül a három éve tartó hatósági zaklatás, a kolozsvári ügyészség és pénzügyőrség újabb bűnvádi eljárást kezdeményezett a Szent Kamill Otthont önerőből felépítő magyar mozgássérültek egyesülete ellen. A Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatát hatósági ostrom alatt tartják. A Tokay Rozália vezette egyesület, a román állam támogatása nélkül, az elmúlt hét év alatt felépítette és üzembe helyezte a mozgássérült magyar öregeket befogadó Szent Kamill otthont, amely öt szinten, összesen 4000 négyzetméter beépített területen, 80 személy befogadását teszi lehetővé. A közel 100 millió forint értékű épület megvalósításához szükséges pénzösszegeket, az egyesület önerőből, többnyire használt ruhák forgalmazásából teremtette elő. A hatósági zaklatás során nem egyszer tízesével rontottak rá rendőrök, és más hatósági személyek, a Szent Kamill otthon védtelen vezetőire. A hatósági fellépés eredménye per lett, amelyben annak ellenére, hogy az államügyész a magyar mozgássérültek ellen felhozott hatósági vád ejtését kérte, a bíróság másodfokon - az elsőfokú ítélettel ellentétesen - elmarasztalta a kolozsvári magyar egyesületet, és több mint 2 milliárd lej befizetésére kötelezte. Dec. 9-én az MMTK elnöke Budapestre látogatott, és a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Sajtószolgálatának tudomására hozta a legfrissebb fejleményeket. A Tokay Rozália által kiadott tényfeltáró közlemények, melyek részletesen ismertették az MMTK ellen folytatott hajtóvadászatot, eljutottak Brüsszelbe is. Az Európai Unió központjából érkező kutakodásra - többek között Günter Verheugen bővítési biztos felelősségvállaló levelére - a román politika bűvészmutatvánnyal válaszolt. Minden előzetes értesítés nélkül dec. 3-án a kolozsvári városházára hívták Tokay Rozáliát, ahol a sajtó jelenlétében, rögtönzött ünnepség keretében Gheorghe Funar díszoklevelet adott át, egyet a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatának, a másikat Tokay Rozália Csöpinek. Tokay Rozáliát megkereste Kolozsvár RMDSZ-szenátora, Eckstein Kovács Péter, aki újabb EU-parlamenti levelet hozott. A szenátor felajánlotta az RMDSZ támogatását a MMTK-nak. "Miután Markó Béla az elmúlt 13 évben a füle botját sem mozdította egyesületünk érdekében, mostani felajánlkozását sem tudom önzetlen segítségként felfogni, sokkal inkább politikai helyezkedésként, amelyet a brüsszeli érdeklődés váltott ki" - mondta Tokay Rozália. Az RMDSZ Ion Iliescu államfőnek állami kitüntetésre terjeszti fel a kolozsvári magyar egyesületet. "Nem kérünk kitüntetéseket, csupán azt, hogy hagyjanak élni és dolgozni minket, és tegyék jóvá azt a sok álmatlan éjszakát, amit az elmúlt 3 évben okoztak nekünk" - nyilatkozta Tokay Rozália. /Díszoklevél és ügyészségi eljárás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2003. december 23.
A Pro Media Alapítvány által októberben Nagyváradon megszervezett Szerzői és szerkesztői szándékok az etnikumközi kérdések megjelenítésében témájú vitafórumon elhangzott Balló Áronnak, a Szabadság főszerkesztőjének előadása. Ennek szövegét hozta az Erdélyi Napló. Balló Áron leszögezte: Romániában valójában nem létezik országos magyar sajtó a szó klasszikus értelmében. A magukat országosnak tekintő napi-, heti- és más lapok az ország negyven megyéjéből lényegében az erdélyi tizenhatban támaszkodhatnak magyarul tudó olvasóközönségre, s ez még akkor is regionális médiát jelent, ha egyes sajtótermékek kis mértékben eljutnak Bukarestbe, netán egy-két más nagyobb regáti városba, esetleg a csángóvidékre is. A szó hagyományos értelmében vett helyi lapok egy része tehát "helyi-regionális" lap, mert sokszor nemcsak egy megyehatáron belül érhető el. Mindaz a nyolc napilap, amelyet Aradtól Sepsiszentgyörgyig egy-egy megyében, esetenként pedig a szomszéd megyékben is terjesztenek, javarészt általános kitekintésű. Jól elkülönül ezeknek a lapoknak a jellege Erdély három nagyobb térsége közti különbségek tükrözésében is. Több rokon vonás tapasztalható a partiumi lapok között, de talán még markánsabb a helyzet a székelyföldi újságok csoportján belül, és szépen kirajzolódik a belső-erdélyi magyar sajtó arcvonala is. A gyenge vásárlóerő, a bizonyos fokú érdektelenség, a nem megfelelő terjesztés stb. miatt a hatás is szerényebb. A hét erdélyi magyar napilap közül hat piacvezető, azaz ott, ahol kiadják, a legnagyobb példányszámot képviseli, nyelvtől függetlenül. A kolozsvári Szabadság például hiába a legnagyobb példányszámú és legolvasottabb helyi-regionális napilap Kolozsváron, a román hirdetők nem veszik igénybe. A helyi magyar napilapoknak olvasható internetes változata, a Szabadságnak mindenhez képest legrégebb időktől, 1995. márc. 15-étől. Egy nap ne kerüljön fel valami műszaki hiba miatt, vagy csak késve az aznapi szám, reggel tele a levelesláda stockholmi, ausztráliai vagy kanadai kérdőre vonásokkal. Fontos az is, hogy nemcsak a román kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala, no meg számos magyarországi hírügynökség és médium szemlézi rendszeresen, de a New York-i Magyar Emberjogi Alapítványtól az európai kisebbségi napilapok szövetségén (MIDAS) és a brüsszeli Eurolang kisebbségi nyelvi hírügynökségen keresztül az amerikai külügyig többen is elsődleges forrásnak tekintik az erdélyi magyar helyi lapokat. /Balló Áron: A helyi sajtó egyre inkább nemzetközi? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./1997. október 1.
Emil Constantinescu elnök szept. 29-én utazott Brüsszelbe, szept. 30-án az Európai Unió soros - luxemburgi - elnökével tárgyalt, okt. 1-jén pedig a Nyugat-európai Unió főtitkárával, José Cutileróval találkozik. A román elnök azt kérte Jacques Santertól, hogy az EU ne diszkriminálja a tagjelölt államokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ 1997. november 19.
További pénzügyi támogatást ígértek Romániának nov. 19-én a nemzetközi pénzügyi közösség tagjai, akik külön méltatták a kelet-európai ország idei reformeredményeit. A Románia javára rendezett brüsszeli felajánlási konferencián résztvevők megállapították, hogy Bukarest az idén már kétmilliárd dollárnál nagyobb értékű támogatást kapott, ami egyértelmű jele annak, hogy a világ elismeri az ország reform-erőfeszítéseit. A konferenciát a Világbank és az Európai Unió szervezte. Utóbbi illetékese, Hans van den Broek külügyi biztos kijelentette, hogy a további segítség újabb lökést adhat az átalakulási folyamatnak. A brüsszeli konferencián részt vett Mircea Ciumara román pénzügyminiszter, aki szerint a nemzetközi segítséggel országa hamarosan utolérheti az EU-tagságra törekvő kelet-európai államcsoport éllovasait. Ciumara szerint ez most már egy évnél nem vesz többet igénybe. Van den Broek szerint a támogatást a piacgazdasági áttérés befejezésére és az EU-csatlakozást érintő gazdaságfejlesztésre tanácsos fordítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ áprilisban hagyta jóvá egyéves programját Románia javára, összesen 430 millió dollár értékben. Júniusban a Világbank 700 millió dollár értékű támogatáscsomagot hagyott jóvá, és bejelentette, hogy 1998 és 2000 között további 1,4 milliárd dollárt bocsát Bukarest rendelkezésére. Az EU 1998-1999-ben a PHARE-programon keresztül 265 millió ECU-val /302 millió dollárral/ segíti a tagságára törekvő országot. /MTI/1997. december 17.
Románia 2001-ig szeretne a NATO, 2005-ig pedig az Európai Unió tagjává válni. Ezt a nemzeti célt fogalmazta meg bonni tárgyalásait lezáró sajtóértekezletén dec. 17-én Emil Constantinescu, Románia elnöke. Hiba volt, hogy Romániát nem vonták be a NATO bővítésének első körébe - jelentette ki a román államfő egy nappal azután, hogy a brüsszeli NATO-központban Lengyelország, Csehország és Magyarország külügyminisztere aláírta az 1999-es csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet. Constantinescu abban bízik, hogy 1999-ben országával is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Miután a 2000. évben az Egyesült Államokban választások lesznek, Románia várhatóan 2001-ben érheti el áhított célját, nyerhet bebocsátást a nyugati védelmi szövetségbe - fejtegette az elnök. Constantinescu jó esélyt ad Romániának ahhoz is, hogy a második körben csatlakozhassék az Európai Unióhoz. Véleménye szerint azok az országok, melyeket nem vontak be az első bővítési hullámba, leghamarabb 6-7 éven belül teljesíthetik az ehhez szükséges követelményeket. A 2005-ös év ezért ésszerű határidő az EU-csatlakozás szempontjából. Románia mindent meg fog tenni azért, hogy ebben a folyamatban a többieket túlszárnyalja, és a következő körben számításba jövő jelöltek között az első helyek egyikét foglalja el - mondta a román államfő. Constantinescu köszönetet mondott azért a támogatásért, melyet Roman Herzog elnök, Helmut Kohl kancellár, Rita Süssmuth parlamenti elnök asszony és az egyes frakciók vezetői a román reformfolyamat folytatásához ígértek. Constantinescu bonni tárgyalásait befejezve Hamburgba, majd onnan németországi körútja utolsó állomására, Münchenbe utazik tovább. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./ Az észak-atlanti szövetség egyes tagjai által pártolt román belépés elsősorban az Egyesült Államok ellenállásán hiúsult meg /MTI/2002. január 7.
Újvári Ferenc ügyvéd nyílt levéllel fordult a romániai magyar püspökökhöz, közös álláspont kidolgozását kérte. "Nyolcvan év telt el és önrendelkezési jogaink gyakorlása helyett évről-évre beszűkített, megalázott nemzetiségi kisebbségi státust kaptunk." – állapította meg. Újvári Ferenc szerint a nemzetiségi kisebbség helyett a társnemzeti jogi státust kell elérni. Kolozsvárott az 1800-as évek végén hat román családot tart nyilván a Statisztikai Hivatal: nyolcvan év alatt az "ahogy lehet" politikai koncepcióval húsz százalék köré nyomtak la a magyarság lélekszámát. Újvári szerint vállalni kell a Hymnusz éneklése miatt számunkra kilátásba helyezett büntetéseket. A már meghozott büntetésekről értesíteni kell Brüsszelt, Strasbourgot, Bécset, Washingtont, az ENSZ illetékes szerveit. "Kérjük a mindenkori magyar kormányt, vállalja fel ügyünk képviseletét az illetékes nemzetközi szervek-fórumok előtt." /Újvári Ferenc ügyvéd: Nyílt levél a romániai magyar püspökökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2002. január 10.
Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint "a magyar szocialisták a tűzzel játszanak, amikor felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket" a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarország és Románia között született megállapodás ügyében. Jan. 8-án Brüsszelben közzétett nyilatkozatában a néppárti politikus úgy vélekedett, hogy "ez méltatlan egy demokratikus párthoz, még a választási kampány hevében is". A nyilatkozat szerint Magyarországon teljes gőzzel folyik az áprilisi választások előtti kampány, s ennek tudható be, hogy bírálatok érik az EPP- tagpárt Fideszt. Túl sok kompromisszum megkötésével vádolják, többek között a Romániával aláírt egyezmény és a Szlovákia kivételével valamennyi szomszédos országgal létrehozott megállapodások miatt. A karácsony előtt Romániával aláírt egyezmény - anélkül, hogy csorbítaná a magyar kormánynak az ország munkaerőpiaca feletti ellenőrzéshez fűződő jogát - megkönnyíti a magyarországi munkavállalás lehetőségét a románoknak éppúgy, mint a Romániában élő magyaroknak - olvasható a dokumentumban. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportját adó, a konzervatív és néppártokat összefogó EPP elnöke szerint azonban "a magyar szocialisták kampánytémává tették az ügyet, s húszmillió román - majdnem az egész lakosság - inváziójának képével riogatnak, amit az EPP és a Fidesz egyaránt képtelenségnek tart". "Amennyire én látom, ez egy előkészített és meggondolatlan hangulatkeltés. A Bukaresttel kötött egyezmény nem több és nem kevesebb, mint józan észen alapuló megállapodás két EU-tagjelölt között, amelyek nem szeretnék megismételni a múltbeli viszályokat. A megállapodás annál is inkább csodálatra méltó, mert két különböző politikai színezetű kormány között jött létre" - jelentette ki Martens. Az Európai Parlamentben képviselt pártok vezetői közül Martens még tavaly nyáron elsőként - és eddig egyetlenként - biztosította feltétlen támogatásáról a kedvezménytörvényt. Legitim és dicséretes dolognak nevezte, hogy a magyar kormány gondoskodni kíván a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről. /Martens a magyar szocialistákat bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./2002. március 6.
Botránykővé avanzsált Orbán Viktor magyar miniszterelnök brüsszeli vélekedése, miszerint Benes dekrétumai, kassai programja nem éppen a demokrácia csúcsteljesítményeit jelentenék, hiszen a kollektív megbélyegzés mindig veszélyes játék. Kérdésre válaszolt, s egyáltalán nem vitte át véleményét a napi politika színterére. Nem csitul a mesterségesen felfújt ,,botrány" megannyi utórezgése. Szlovákia esetében talán érthető a magyar miniszterelnök bármiféle vélekedésével kapcsolatos ellenérzés, hiszen a Benes-dekrétumok egyik célja a Felvidék magyartalanítása volt, mely az úgynevezett ,,reszlovakizációban" és az embertelen kitelepítésekben öltött testet. Százezres tömegekről volt szó. Ennek a megítélése és minősítése természetesen Magyarország és Szlovákia dolga, Orbán Viktor visszafogott vélekedésének cseh lereagálása szinte érthetetlen. Azaz: nagyon áttételes. Áttételes, hiszen nincs, vagy alig van közvetlen osztanivaló (ha eltekintünk attól, hogy a felvidéki magyarok egy részét cseh és morva területekre deportálták), viszont felmerül a szudétanémetek millióinak elűzetése. A magyarországi ellenzék fújja leginkább a követ, s ily szalagcímek jelennek meg a budapesti balliberális sajtóban, hogy: ,,Állítsátok meg Orbán Viktor ámokfutását!" /Magyari Lajos: Visegrád – sokadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./2002. március 13.
Románia arra számít, hogy 2004-ben lezárhatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat — erősítette meg márc. 12-én Brüsszelben Mircea Geoana külügyminiszter. Az EU-román társulási tanács nyolcadik ülése után Mircea Geoana úgy nyilatkozott, hogy országának sikerült végre kitörnie "az elszigeteltség szindrómájából" a csatlakozási tárgyalásokon. A miniszter várakozásai szerint a decemberben tartandó koppenhágai EU-csúcson a tizenötök már konkrét csatlakozási menetrendet fogadnak el, s ez Románia esetében a tárgyalások 2004-es lezárását jelentheti. /Bukarest 2004-ben szeretné lezárni a tárgyalásokat. Geoana: Sikerült kitörni az elszigeteltségből. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2002. március 14.
Románia arra számít, hogy 2004-ben lezárhatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat - erősítette meg márc. 12-én Brüsszelben a román külügyminiszter. Az EU-román társulási tanács nyolcadik ülése után Mircea Geoana úgy nyilatkozott, hogy országának sikerült végre kitörnie "az elszigeteltség szindrómájából" a csatlakozási tárgyalásokon. /EU-Románia. Bukarest 2004-ben szeretné lezárni a tárgyalásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2002. március 29.
Az Európai Parlament szerint a magyar kedvezménytörvény "negatív hatással lehet minden más nemzetiségű román állampolgárra", s a testület ezért várja azt az értékelést, amelyet a két ország készít majd a törvényről a tavaly decemberben aláírt magyar–román egyetértési nyilatkozat alapján — közölte a román sajtó. A sajtóbeszámolók szerint ez az értékelés az Európai Parlamentnek az EU-bővítéséről készülő idei első jelentésének Romániára vonatkozó részében szerepel. A Romániára vonatkozó fejezetet Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, brit jelentéstevő készítette. A jelentés számos sürgető teendőre hívta fel a román kormány figyelmét. Ezek között szerepel a korrupció problémája, a közigazgatás erősítése, a közpénzek és a közösségi alapok felhasználásának ellenőrzése, beleértve a csatlakozásra való felkészülést szolgáló uniós pénzekét. A dokumentum szükségesnek tartja a fegyverexport ellenőrzését. A jelentés hangsúlyozta, hogy növelni kell a rendőrség felelősségét. Nyugtalanítónak tartja, hogy a román rendőrség túlságosan gyakran alkalmaz erőszakot, a hatóságok pedig nem lépnek fel kellő eréllyel a családokon belüli erőszakkal, a gyermek- és leánykereskedelemmel szemben. /Brüsszel a státustörvény értékelését várja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./2002. április 17.
Ápr. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt a 19 NATO-tagállam képviselőivel Románia csatlakozásáról. Nastase George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Günther Verheugennel, az EU bővítési ügyekkel megbízott főbiztosával, valamint Emma Nicholsonnal, Románia EU-jelentéstevőjével is találkozik. /NATO-vizsgán a kormányfő. Negyedik bővítési hullám? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./2002. április 20.
Gyergyóremete lakossága 200 fővel csökkent az eltelt tíz évben, ezek a kitelepedett családok, tájékoztatott Laczkó Albert Elemér polgármester. A lakosság száma 6360 fő, beleszámítva azokat is, akik csak időszakosan tartózkodnak otthon, s többnyire Magyarországon dolgoznak. Számuk 1500-2000 körül van, tehát az állandó remetei lakos kevesebb mint 6 ezer. Zajlanak a falunapi előkészületek, július 13-14-én tartják őket. Tervezik, hogy meghívnak minden Remete nevű helységet Erdélyből és Magyarországról. Magyarországon egy ilyen településre bukkantak, Erdélyben 16-ra. Szeretnének a találkozón egy konferenciát is rendezni településmarketing témával. E tervükkel beneveztek egy Brüsszelben meghirdetett pályázatra is. Az alkalomra Remete történetét kiadványban kívánják összegezni. /Gál Éva Emese: Remeték találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ 2002. április 27.
Tőkés László kirányhágómelléki püspök nagyváradi sajtótájékoztatóján összegezte erdélyi egyházfők strasbourgi útját. Ígéretekkel, sürgősségi kormányrendeletekkel, törvénytervezetekkel az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit már nem lehet leszerelni. Az új restitúciós törvénytervezet akkor ér valamit, jegyezte meg, ha de facto megkapják legalább azt az 50-60 ingatlant, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel már visszaadtak. ?Tizenkét év kudarca vezetett arra, hogy az Európa Tanácshoz menjünk az elkobzott ingatlanok ügyében" ? szögezte le a püspök. Az Európa Tanács 1997/1123-as ajánlását az egyházi javak restitutio integrum visszaadásáról ezideig sem teljesítette Románia. Ápr. 22-i strasbourgi útjuk a püspök szerint a legjobb pillanatban, a politikai események sűrűjében a román miniszterelnök brüsszeli látogatása és az államelnök strasbourgi felszólalása között történt. Jussunkat követeljük címmel testes angol nyelvű füzetet juttattak el az Európa Tanácshoz és konkrét sérelmeket is fölsorakoztattak. Hangsúlyozottan említették a moldvai csángók és a felekezeti oktatás problémáit. Tőkés László szóvá tette, hogy az RMDSZ magas köreiből megpróbálták eltántorítani az egyházi vezetőket a strasbourgi úttól. /(Balla Tünde): Konkrétumokat várnak az egyházvezetők. ?12 év kudarca vezetett az Európa Tanácshoz". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ 2002. május 7.
Az Európai Unió kiemelten támogatja a különböző országokban élő kisebbségek könyvtári ellátásának fejlesztését - hangzott el a Kárpátok Eurorégió könyvtári szekciójának Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn tartott konferenciáján. A lengyel, magyar, szlovák és ukrán könyvtárosok tanácskozásán - a régió ötödik tagországa, Románia képviselői ezúttal nem vettek részt a rendezvényen - Zongor László, a budapesti KultúrPont Iroda munkatársa elmondta: Brüsszel a Kultúra 2000 elnevezésű keretprogramjából évi 35 millió eurót, mintegy 9 milliárd forintot nyújt a könyvtárak fejlesztéséhez. A konferencián Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője azt hangsúlyozta: az Európai Unió követelményei szerint minden nemzetiségnek biztosítani kell, hogy kulturális hagyományait megőrizhesse, bárhol éljen is. /Kárpátok Eurorégió. A kisebbségek könyvtári ellátása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./2002. május 21.
A románok sokkal jobban ismerik megkérdőjelezhető szavahihetőségű politikai elitjüket, mint a romániai magyarok. A román újságírók egy része ugyanis Románia Európa tanácsi monotorizálásának felfüggesztésére nem üdvrivalgással válaszolt, hanem megírta fehéren-feketén, hogy az ország kormánya, hamis információkat szolgáltatott. Nastaseék reakciója sem maradt el: azon melegében szemére hányták az újságíróknak, hogy miféle ember az, aki nem akarja saját hazájának boldogulását. A román miniszterelnök vehemens reakciójához hasonlította Makkay József a monitorizáló bizottság elnökének, Bársony Andrásnak kifakadását Tőkés László Királyhágó melléki református püspök nyilatkozatára. Úgy látszik, a két szocialista politikus egyetértése előre vetíti a két szomszédos, "baráti, szocialista állam" kormányainak leendő egyetértését kisebbségi, egyházi és nyilván diplomatikus félretájékoztatás ügyben. A román újságírók gyakorlatilag ugyanazt írták le, mint amit Tőkés László immár tizenkét esztendeje hangoztat: a román politizálás porhintés a Nyugat szemébe. Az újabb kormányrendelet tovább vastagítja az egyházi ingatlanok ügyében tett ígéreteket. RMDSZ-támogatással sikerült elérnünk, hogy ismét olyan üzenet jusson ki Strasbourgba és Brüsszelbe, hogy Romániában minden rendben van, s ami nincs, annak megoldására a román kormány ígéretet tett. Megdöbbentő Bársony Andrásnak az a mondata, hogy az egyházak tulajdon-visszaigénylése Romániában jóval meghaladja azt a szintet, mint amilyet például Magyarország a saját egyházaival szemben vállalt. /Makkay József: Mese habbal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./2002. június 13.
A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2002. június 18.
Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2004. január 26.
Január 26-án Brüsszelbe utazik Mircea Geoana külügyminiszter, ahol találkozik majd Günther Verheugennal, Emma Nicholsonnal és Arie Ooslanderrel. Geoana újabb külügyminiszteri találkozón vesz részt Brüsszelben. /Mircea Geoana Brüsszelbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2004. január 28.
Románia hivatalos megítélése nem jó, ezen akarnak változtatni a politikusok, így a hét elején Stockholmban járt Nastase miniszterelnök, Geoana külügyminiszter pedig január 27-én Brüsszelben próbálkozott az image-jobbítással. /Borbély László: Hosszú az út Európáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./2004. február 4.
Arie Oostlander holland euro-parlamenti képviselő február 3-án hivatalosan is benyújtotta Románia EU-csatlakozásának felfüggesztésére vonatkozó indítványát Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi szakbizottságában. A képviselő kezdeményezését azzal indokolta: Románia nem tekinthető jogállamnak, a korrupció jelensége pedig egyre nagyobb méreteket ölt az országban. Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete az Evenimentul Zilei február 3-i számában kijelentette: nem eléggé hatékony az a harc, amit a kormány a korrupció ellen vív. Az SZDP vezetői eközben kemény lobbiba kezdtek az Európa Parlament képviselői körében azért, hogy Oostlander javaslatát, amely már a testület külügyi bizottságának napirendjén van, leszavazzák. A kormánypárt politikusai megrohamozták Brüsszelt, hogy személyesen érvelhessenek a Romániát ért bírálatok hamis volta mellett. /Sz. K.: SZDP-lobbizóktól hangos Európa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2004. február 4.
Febr. 3-án Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, akivel Románia EU-csatlakozásáról, a választási rendszerről és a helyhatósági választásokon megvalósítható lehetséges együttműködésről tárgyalt. A megbeszélés végeztével Stolojan sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy Markó Bélával Románia EU-csatlakozását előkészítő tárgyalások közös támogatásáról tárgyaltak. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ küldöttsége február 5-én utazik Brüsszelbe, az Európai Néppárt kongresszusára, és ez alkalommal a szövetség képviselői a csatlakozási tárgyalások folytatása mellett foglalnak majd állást. /Stolojan és Markó a választásokról tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2004. február 5.
Romániai küldöttség utazott Brüsszelbe, február 3-án, hogy lobbizzon Románia uniós integrációjának érdekében. Frunda György RMDSZ-szenátor mellett, Calin Popescu Tariceanu, az NLP alelnöke és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke látogatott Brüsszelbe, annak kapcsán, hogy Arie Ooslander módosító javaslatot terjesztett az Európai Unió parlamentje elé, kérve Románia csatlakozásának felfüggesztését, a jogállamiság hiányaira és az országban uralkodó korrupcióra hivatkozva. Frunda György szenátor és Arie Ooslander találkozóján az európai uniós képviselő elmagyarázta, nem Románia csatlakozásának, hanem a jelenlegi felzárkózási folyamatnak a felfüggesztését kéri. Frunda György szenátor szerint amióta Romániát felvették az Európa Tanácsba, sokkal inkább teljesítette a tanács által támasztott feltételeket, például rendezte a tulajdonjogokat, eltörölte a halálbüntetést és a homoszexualitás büntetését, továbbá részben teljesítette a kisebbségi jogokat, az anyanyelvhasználathoz való jogot, és lépéseket tett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában is. /Lobbi az EU-csatlakozás felfüggesztése ellen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./2004. február 5.
Háromtagú romániai küldöttség lobbizott február 4-én Brüsszelben Románia uniós integrációja érdekében. Románia számára kedvező határozattervezetről szavaz február 5-én az Európai Néppárt (EPP) szintén Brüsszelben tartott kongresszusa is. Az Európai Néppártnak az a célja, hogy kiküszöbölje a kereszténydemokrata politikai családon belüli súrlódásokat, bár ezeknek a nézeteltéréseknek az orvoslása nem mindig lehetséges – nyilatkozta a Krónikának Edward Steen, az Európai Néppárt (EPP) sajtószóvivője. „Figyelembe véve a 2004-es romániai választások fontosságát, illetve azt a tényt, hogy az RMDSZ hosszú ideje tagja EPP-nek, az Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatja az RMDSZ azon törekvését, hogy megszilárdítsa parlamenti és helyi képviseletét” – áll a sürgősségi határozattervezetben. Surján László, a Fidesznek a kongresszuson jelen levő képviselője cáfolta, hogy bármiféle nézeteltérésre került volna sor az RMDSZ és a Fidesz között. Az RMDSZ-t többek között Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, illetve Niculescu Tóni integrációs alelnök képviseli. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség múlt heti kongresszusán határozatot fogadott el, melyben felkérte a Fideszt: az EPP kongresszusán vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia EU-integrációját. A felkérés Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének javaslatára történt. /Salamon Márton László: RMDSZ–Fidesz súrlódások az EPP-ben? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./2004. február 6.
Miközben a román kormánypárti és ellenzéki politikusok megrohamozták az EU brüsszeli irodáit, naponta újabb figyelmeztetések érkeznek a román kormányhoz az unió bővítésében illetékes diplomaták részéről. A korrupció jelenségére ismét felhívta a figyelmet Michael Guest amerikai nagykövet, legutóbb pedig Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője hangoztatta: Romániának komoly gondjai lesznek a csatlakozási tárgyalások alatt, ha az idén nem egy demokrácia iránt elkötelezett kormány kerül hatalomra, amelyik tiszteletben tartja az emberi jogokat. Günther Verhaugen EU-biztos kemény hangú levelében sürgős tájékoztatást kért Romániától a gyermekek külföldi örökbefogadásakor alkalmazott gyakorlatról. /Magyarázatot kér Brüsszel Romániától. Újabb fenyegetések a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2004. február 6.
Frunda György Brüsszelből visszatért egynapos jószolgálati küldetéséből. Sokan még azt a kérdést is feltették az ad hoc parlamenti bizottságnak, hogy vajon nem esett-e a kormánypárt csapdájába, s jó szándékkal ugyan, nem éppen annak kétkulacsos politikáját szolgálta-e diplomáciai lépésével? Liberális szenátor társa azzal próbálta kivédeni a vádat, hogy ő a román nemzet érdekeit szolgálja, Frunda pedig azt nyilatkozta, hogy az erdélyi magyarságért vállalta e missziót. “Adrian Nastase miniszterelnök felbujtására eljött az Európai Parlamentbe néhány román politikus. Körüljárták az épületet, tárgyaltak, vagy megpróbáltak találkozni különböző EU-képviselőkkel. Számomra ez nagyon szokatlannak tűnt” – mondta Emma Nicholson bárónő. /Kilin Sándor: Feketelistán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./2004. február 12.
A Szabadság Schöpflin György politológussal készített interjút. Schöpflin György úgy látja, hogy Romániával csődöt mondott az eddigi EU-s bővítési stratégia: a csatlakozandó államoknak teljesíteni kell – tiszteletben kell tartani például a koppenhágai kritériumokat, és ez perdöntő – nem csak verbális szinten, hanem a valóságban is. Az EU számára ez csalódást jelenthet, mivel Közép-Európával a stratégia bevált. Valószínűleg Romániával ez azért nem működött, mert a román politikai elit alapvetően látszat-demokráciát hozott létre a kommunizmus bukása után. Ezt pedig az EU nem akarja meglátni. Schöpflin el tud képzelni a román politikai elit számára kényelmetlen forgatókönyvet, amely szerint Románia teljesítményeit sokkal szigorúbban fogják monitorizálni Brüsszelből. /Köllő Katalin: Látszatdemokrácia Romániában? Interjú Schöpflin György politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./2004. február 14.
Hatályba lépett az a magyar–szlovák kétoldalú kormányközi megállapodás, melynek értelmében a felek oktatási-nevelési támogatást nyújthatnak a másik ország területén élő nemzeti kisebbségeknek. A megállapodással Szlovákia és Magyarország között befejeződött a magyar kedvezménytörvény elfogadásával 2001-ben kezdődött folyamat, melynek során a szlovák fél kitartóan elzárkózott attól, hogy az anyaország a határon túli magyarok támogatását szabályozó jogszabályt Szlovákia területén alkalmazza. Az elhúzódó diplomáciai huzavona végső szakaszában, Kovács László magyar külügyminiszter tavaly nyáron Pozsonyban abban állapodott meg szlovák partnerével, Eduard Kukannal, hogy nem a kedvezménytörvény, hanem egy külön egyezmény alapján a felek anyagilag támogathatják a másik ország területén élő kisebbségek – Magyarország a szlovákiai magyar, Szlovákia a magyarországi szlovák kisebbség – oktatási-nevelési intézményeit. Kovács és Kukan az erről szóló megállapodást tavaly novemberben, Brüsszelben írta alá. A megállapodás értelmében Szlovákiában a Pázmány Péter Alapítvány, Magyarországon a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Alapítvány kap jogosítványt arra, hogy a támogatásokat a célintézményekhez és célszemélyekhez eljuttassa. /Megállapodás Szlovákiával. Budapest támogathatja a felvidékieket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./2004. február 20.
Nem javasolják Románia csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését, csupán az integrációs stratégia irányvonalának módosítását indítványozzák – hangzott el az Európai Parlament külügyi bizottsága február 19-i brüsszeli ülésén. A testület 39 "igen" szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta Emma Nicholson Romániával kapcsolatos jelentését. Románia raportőre azzal indokolta eredeti, a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére vonatkozó javaslatának módosítását, hogy fenyegetése pánikot keltett a román közéletben, neki pedig nem áll szándékában destabilizálni az országot. A bizottság elvetette a nemzetközi örökbefogadások kivizsgálására vonatkozó javaslatot, a Bechtel-szerződés ügyében viszont kivizsgálást kér. /Brüsszeli figyelmeztetés barátságosabb csomagolásban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Romániai magyar egyetem létesítését is kéri az Európai Parlament a Romániáról készített jelentésében. A többi módosító indítvány gyakorlatilag nem változott, így a jelentés továbbra is úgy ítéli meg, hogy Románia nem teljesíti a csatlakozás koppenhágai kritériumait, az úgynevezett politikai feltételeket. „A kormányra váró legfontosabb feladat a korrupció elleni hatékony fellépés. A második a törvények valódi alkalmazása és az igazságszolgáltatás politikai befolyásoltságának megszüntetése – amit mi a hatalmi ágak különválasztásának nevezünk.” – foglalta össze a jelentés lényegét Románia raportőre. /Szőcs Levente: Magyar egyetemet kér az Európai Unió. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./2004. február 21.
Szemléletváltásnak tekintik az erdélyi magyarság képviselői, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentése külön szorgalmazza a kisebbségi közösség aktuális gondjainak megoldását. Niculescu Tóni, az RMDSZ EU-integrációs kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke kiemelte, hogy az EP jelentése külön említést tett a romániai magyarság helyzetéről. Az EP külügyi bizottsága további lépéseket vár Bukaresttől annak érdekében, hogy a romániai magyarság széles körben használhassa anyanyelvét az egyetemi és közoktatásban. Szilágyi Zsolt, a képviselőház külügyi bizottságának tagja az elmúlt 14 év egyik legsúlyosabb kritikájának tekinti a brüsszeli jelentést, amely szerinte a bukaresti kormánypolitika kettősségének tulajdonítható. „A kisebbségekről tett ajánlás is elmarasztalja Romániát, hiszen ezen a téren nálunk olyan elementáris dolgok sem teljesültek, mint amilyeneket a térség más államaiban már megoldottak. De kritika a jelentés az RMDSZ külpolitikája felé is, hiszen ha a szövetség nem lép fel erélyesebben az egyházi ingatlanok ügyében, akkor ezt a jelek szerint az EU-nak kell megtennie” – állapította meg a Krónikának Szilágyi. /Rostás Szabolcs: EP-ajánlás a kisebbségekről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./