udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
448
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 421-448
Helymutató:
Brüsszel
2004. december 3.
Az Európai Parlament néppárti politikusai rosszindulatúnak és értelmetlennek minősítették Adrian Nastase miniszterelnök kijelentését, amelyben őrültségnek nevezte a kettős állampolgárság intézményét. Az Európai Unió nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár azon kívül, ez a tagállamok kizárólagos illetékessége – jelentette ki Brüsszelben Ewa Klamt, az Európai Parlament néppárti csoportjának vezető képviselője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések területén. A német EP-képviselő azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Schmitt Pál és Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetői hívtak össze annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék: minden alapot nélkülöznek azok a feltételezések, amelyek szerint az EU-nak bármiféle kompetenciája lenne az állampolgárság megadásával kapcsolatban. A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról döntő népszavazással kapcsolatban mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra a kockázatra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon, más közép-kelet-európai államokhoz hasonlóan, nacionalista, populista világ lehet, mondta Gyurcsány Ferenc azzal kapcsolatban, mi történhet, ha a vasárnapi referendumon a kettős állampolgárságra leadott igen szavazatok lesznek többségben. Úgy fogalmazott: ,,én azt mondom, hogy nemet kell mondani, mert nem akarok Jugoszlávia sorsára jutni”. Mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy miképpen szavaz, senki sem tartozik elszámolni a voksával – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke dec. 2-án, eszéki látogatásán. Németh Miklós volt miniszterelnök elmegy szavazni, és igent mond a kettős állampolgárságra. Eljött a döntés pillanata, amikor választ adhatunk arra, hogy kik is vagyunk mi tulajdonképpen, kik is vagyunk mi, magyarok – mondta Orbán Viktor. ,,Az ami összefoglalja a válaszunkat erre a kérdésre, az nagyjából így hangzik; egymáséi vagyunk, és ennek az egymáshoz tartozásnak az elfogadása tesz minket, tehet minket egy egységes magyar nemzetté” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. /(MTI – mol): Brüsszelben rosszindulatúnak tartják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./2004. december 14.
Nyárádszeredában 2003-ban újraalakult a Magyar Kertésztársaság, amelynek titkára Kentelky Endre 30 éves kertészmérnök, a Sapientia Egyetem és a nyárádszeredai konzultációs központ tanára, aki több mint egy évet töltött Brüsszelben továbbképző tanfolyamon. Kentelky Endre rámutatott: érdekvédelmi szervezetüket azért alakították meg, hogy megvalósítsák a kertésztársadalom elképzeléseit, célkitűzéseit. Irodájuk Nyárádszeredán, a művelődéi otthonban van. Legfontosabb céljaik: az időszerű kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása; a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése; a társaság érdekvédelme; információs hálózat kialakítása a szakterületen; a kertészeti ágazatok szövetségeinek (zöldség-termesztők, gyümölcstermesztők, dísznövénytermesztők stb.) létrehozása. A múlt héten Nyárádszeredában tartott tréningen Antal Zoltán, az ákosfalvi SAPARD-iroda jogásza az előcsatlakozási alapok mellett a SAPARD-programot mutatta be. /Kilyén Attila: Elméleti és gyakorlati képzés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ 2004. december 18.
Ion Iliescu visszavonta Miron Cozma és 44 másik személy kegyelemben részesítéséről szóló rendeletet. A leköszönő államfő a bányászvezér szabadlábra helyezése okozta közfelháborodással indokolta visszalépését. Cozmát időközben elfogták. Adrian Nastase is elnézést kért, mondán, nem olvasta el figyelmesen a kegyelmi rendeletet, és fogalma sem volt, hogy a listán rajta van Miron Cozma is, különben nem írta volna alá. Szintén sorra elhatárolódnak Iliescutól a párt tisztségviselői, Mihai Tanasasecu pénzügyminiszter kilépéssel fenyegetőzik, amennyiben Iliescut választják az SZDP elnökévé. /Iliescu visszavonta Cozma kegyelmi rendeletét. A bányászvezért ismét börtönbe csukták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Basescu és Iliescu külön repültek Brüsszelbe Traian Basescu nem volt hajlandó ugyanazzal a repülőgéppel utazni, amellyel Ion Iliescu Brüsszelbe repült. A döntés oka Miron Cozma kegyelemben részesítése volt. Basescu Theodor Stolojan, Andrei Plesu és Adriana Saftoiu elnöki tanácsosok kíséretében egy menetrendszerű járattal repült Brüsszelbe. A megválasztott államfő kijelentette, nem lehetséges, hogy Ion Iliescu egyik kezét neki, a másikat Miron Cozmának nyújtsa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2004. december 18.
Tizenkettedik alkalommal osztja ki dec. 19-én évi díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. „A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságáért" öt személyiséget jutalmaztak a díjjal. A Julianus Alapítvány idei díjazottjai: dr. Atzél Endre – Budapestről, dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök – Kolozsvárról, Smaranda Enache emberjogi aktivista – Marosvásárhelyről, dr. Kállay Oszkár – Brüsszelből (Belgium), Kovács Miklós volt parlamenti képviselő – Ungvárról (Kárpátalja), Lapohos András – Ördöngösfüzesről. /Julianus-díjak tizenkettedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./2004. december 20.
„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2005. január 7.
Kuszálik Péter rovatában ismét ironikusan írt a kettős állampolgárságról. Egy bajba jutott utast idézett, akin románok segítettek. Azzal ijesztgették őt, hogy a románok majd „agyonvernek, amiért nem mentünk el szavazni”. Kuszálik ezt a véleményt eljuttatná minden magyarországi választó, kis- és nagypolgár lakcímére, valamint Kovács László volt külügyminiszter brüsszeli postaládájába. Ez ugyanis cáfolja a gyűlöletfekete tablót, melyet az évszázadok során a románokról „kialakított magának a felsőbbségtudattal fölös mértékben megáldott Magyar Nemzet”. Kuszálik intette a magyar nemzetet, hogy a „Gőg helyett ezentúl az Alázat zászlaját emelje magasra!”. /Kuszálik Péter Morfondír. Sancta simplicitas! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./2005. január 21.
Levélben tett javaslatot az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő magyar és határon túli magyar képviselőknek Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetője, hogy hozzanak létre hivatalos fórumot, amelyen minden érintett párt (Fidesz, MSZP, SZDSZ, MDF, valamint a szlovákiai MKP) megbízott képviselője rendszeresen figyelemmel kísérné az EP-ben a magyarokat érintő ügyeket. Szájer úgy értékelte: a Fidesz EP- delegációjának számos magyar ügyben – például a Vajdasággal kapcsolatban vagy a romániai csatlakozással foglalkozó EP-jelentésben – sikerült olyan szempontokat érvényesítenie, amelyeket a kormánynak nem. A Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP) delegációja maximálisan nyitott az együttműködésre mind a négy magyarországi párt és a határon túli magyarság jelenlegi és leendő EP-képviselőivel – szögezte le az MSZP-delegációt vezető Tabajdi Csaba Szájer Józsefhez (Fidesz-MPSZ) írt levelében Brüsszelben. Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-képviselője Szájer javaslatával kapcsolatban elmondta, végleges álláspontot még nem alakított ki, de vannak bizonyos fenntartásai. Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője természetesnek tartaná, ha a Magyarországról érkezett képviselőkkel rendszeresen találkoznának, mert számos olyan téma van, amely az egész Kárpát-medencei magyarságot érdekli. /Javaslat összmagyar EP-fórum létrehozására. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./2005. január 22.
Az RMDSZ számára rendkívül sikeres volt az államtitkárok kiválasztását célzó folyamat, mert ezáltal valóban szakmailag és politikailag egyaránt felkészült személyeket sikerült kiválasztani e tisztségekre – jelentette ki Markó Béla államminiszter január 21-én Marosvásárhelyen az RMDSZ Operatív Tanácsának ülése után tartott sajtóértekezleten. Az integrációs tárca államtitkári tisztségére RMDSZ részről Csutak Istvánt jelölik. Markó jelentős előrelépésnek tekinti azt is, hogy az RMDSZ-nek Niculescu Tóni személyében államtitkárt neveztek ki a külügyminisztériumban. Markó január 23-án és 24-én Tariceanu miniszterelnökkel hivatalos látogatást tesz Brüsszelben, ahol az Európai Unió illetékeseivel találkoznak. /Folytatódott az államtitkárjelöltek meghallgatása. Marosvásárhelyen ülésezett az Operatív Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 25.
Január 24–25-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hivatalos munkalátogatáson vesz részt Brüsszelben. A hivatalos küldöttség tagjaként a román kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kíséri el, valamint Monica Macovei igazságügy-miniszter, Vasile Blaga belügy- és Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy nem lesz akadálya annak, hogy az Európai Unió április 25-én aláírja a csatlakozási szerződést Romániával. /Barroso segítséget ajánl Románia EU-csatlakozásához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2005. január 26.
A Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök vezette küldöttség második hivatalos látogatása Brüsszelbe vezetett, ahol az új kormány ismertette programját. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, kifejtette: bízik abban, hogy Románia teljesíteni fogja mindazokat az integrációs feltételeket, amelyeket a 2007-es EU-csatlakozás érdekében felvállalt. Markó Béla miniszterelnök-helyettes külön találkozott Tabajdi Csaba europarlamenti képviselővel, aki megerősítette: az MSZP az EP-ben is támogatni fogja Románia csatlakozását. /SZÁSZ ATTILA: Brüsszelben a román kormánydelegáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2005. január 26.
„Minden találkozón nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormánykoalícióban, a tárgyalópartnerek örömmel nyugtázták, hogy az országon belül jól alakul a román–magyar együttműködés” – állapította meg Markó Béla miniszterelnök-helyettes Brüsszelben. Markó külön találkozott az Európai Néppárt (PPE) frakciójának – fideszes és MDF-es –, valamint a szocialista frakció – MSZP-s – magyar tagjaival. Mindkét esetben a további együttműködésről beszéltek. /Markó Béla találkozott a magyar EP-frakciókkal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./2005. január 27.
Még a szórványban élők is furcsállják, hogy az RMDSZ az egyetlen politikai erő a bukaresti törvényhozásban, melynek némely képviselője és szenátora immár 15 éve megszakítás nélkül tagja a parlamentnek. Az embereket tudják azt, hogy a kormányzásban való részvételnek káros következményei is lehetnek. Vajdaságban apró csoportosulásokra szakadt a magyarság. A következmény: a belgrádi parlamentben egyetlenegy képviselője sincs, az újvidékiben alig néhány. Kárpátalján két szervezet áll egymással szemben, az ottani magyarok sorsa Kijev kényétől-kedvétől függ. Felvidéken összefogott a magyarság, hat éve kormánypárt az MKP. Szlovákia EU-tag lett, most már a magyarok pártját kiszorítanák a politikai porondról a többségi pártok. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnökének mondta: az, hogy az MKP az 1998-as, majd a 2002-es választások után kormánypárt lehetett, az „Washington és Brüsszel kérése volt”. Ha ez az elvárás a következőkben már nem jelentkezik, akkor „a szlovák pártok igyekeznek majd kiszorítani az MKP-t a kormányból”. Romániában a PSD nem azért vállalta az RMDSZ-szel való együttműködést, mert nem volt más megoldás számára. Az EU-csatlakozás alapkövetelménye a kisebbségi problémák legalább uniós szintű rendezése. Ezt az utóbbi évek valamennyi román kormánya tudta, s akként is cselekedett. Azonban két év teltén Románia teljes jogú EU-tag lesz, s akkor 2008-ban már egészen más lesz a román pártok orientációja. Akkor kiszorítják az RMDSZ-t a politikai porondról. Erre tanácsos lenne idejében felkészülni. /Ferencz L. Imre: Lesz-e kiszorítósdi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2005. január 27.
Basescu elnök – némileg késve a kelet-európai gyakorlathoz viszonyítva – elrendelte az egykori román politikai rendőrség nyilvántartásának „közkinccsé” tételét, azaz a jelenlegi szekus-dossziéikkal foglalkozó bizottság részére a „szupertitkos” irattár átadását. A Német Szövetségi Köztársaságban, a Cseh Köztársaságban ez már megtörtént, írta Puskás Attila egykori politikai elítélt. Kedvenc jelszó (nem csak Romániában, az anyaországban is!): ne a múlttal foglalkozzunk. Az Európai Néppárt 2004. február 4-5-én Brüsszelben határozatot fogadott el a totális kommunizmus elítéléséről. A kommunizmus perét, ahogyan ezt évek óta követeli a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége, le kell folytatni, fel kell fedni az egykori párt- és titkosrendőrségi aktivistákat és ezek besúgó hálózatát. Vezető állásba nem lehet engedni őket. Ugyanez érvényes azokra, akik bűnösek az 1989-es fordulat áldozatainak haláláért. /Puskás Attila egykori politikai elítélt: Dicséretes kezdeményezés, de nem elég. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2005. február 15.
Románia polgárai nem az európai pénzekhez, hanem az európai értékekhez csatlakoznak – jelentette ki február 14-én Jonathan Scheele, az Európai Bizottság (EB) romániai nagykövete a Nagyváradon megrendezett uniós információs konferencia megnyitója előtt. A Krónika kérdésére, hogy hogyan vélekedik az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók átalakítását célzó elképzeléséről, mely szerint a magyar többségű székelyföldi megyék egy régiót alkotnának, a nagykövet kifejtette, jelenleg nem tartja időszerűnek a felvetést. Hozzátette, egy ilyen módosítás előtt Brüsszellel is egyeztetni kell, hiszen az esetleges átszervezés utáni új régiónak is biztosítania kell ezen alapok kezelését a csatlakozás utáni, 2007 és 2013 közötti időszakban. Ene Dinga európai integrációs miniszter hozzáfűzte, a kormány a 2007–2013 közötti időszakban nem tekinti prioritásnak a fejlesztési régiók módosítását. A konferencia kezdetén Scheele az EB delegációja nevében megállapodást írt alá a Nyugati és az Északnyugati fejlesztési régióhoz tartozó megyék vezetőivel az EU-val kapcsolatos információk hatékonyabb áramlásának biztosításáról. /Balogh Levente: Uniós információs konferenciát szerveztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./2005. február 21.
Több európai parlamenti képviselővel tárgyalt a székelyföldi autonómiáról Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Brüsszelben. Csapó ismertette az SZNT autonómiakoncepcióját, valamint azt a tényt, hogy Romániában akadályozzák az autonómiával kapcsolatos népszavazások kiírását. Csapó József a nemzetközi egyezmények be nem tartásával vádolta Romániát. /Csapó EP-képviselőkkel tárgyalt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2005. február 23.
Traian Basescu elnök február 22-én Brüsszelben találkozott Jacques Chirac francia elnökkel, aki megerősítette országa támogatását Románia uniós csatlakozása iránt. Jacques Chirac érdeklődéssel szólt a 2006-ban, Bukarestben megrendezésre kerülő Frankofón Csúcstalálkozóról. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./2005. február 24.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke február 23-án Gyurcsány Ferenc kormányfővel találkozott Budapesten. Az őszi bukaresti közös magyar–román kormányülés előkészítése volt a legfontosabb téma megbeszélésükön. „Az az érdekünk, hogy a közös kormányülésen konkrét ügyekben konkrét megállapodások szülessenek” – mondta Gyurcsány Ferenc. Az őszi közös kormányülés néhány fejlesztési programról lesz szó, amelyet Magyarország és Románia közösen alakít ki és együtt nyújtja be Brüsszelnek a két ország. Markó Béla elmondta, Magyarország nemcsak politikai támogatást nyújt az integrációra való felkészülésben Romániának és az ottani magyarságnak, hanem szakértőkkel, tapasztalatokkal is segít. Markó Béla a magyar–magyar kapcsolatokról szólva elmondta: március 1-jén újabb szakértői találkozó lesz a kormány Szülőföld programjáról. A Demokrata Párt (DP) megbízta meg Valeriu Tabara demokrata képviselőt, az RNEP egykori elnökét, kezdeményezzen tárgyalásokat a Román Nemzeti Egységpárttal (RNEP), ezzel a nacionalista párttal a fúzióról. A DP szövetségese, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetői megütköztek a hír hallatán. /B. T.: Közös fejlesztési programokról lesz szó az őszi román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Markó Bélán kívül Teodor Atanasiu védelmi miniszter is Budapestre látogatott, magyar kollégájával, Juhász Ferenccel tárgyalt. A két fél megállapodott abban, hogy a közeljövőben aláírják a két ország közötti, a hadisírok gondozásáról szóló megállapodást. Emellett Románia légi szállítási kapacitást ajánlott fel a magyar honvédségnek az afganisztáni misszió utánpótlásának biztosításához. Atanasiu közölte, hogy a román hadsereg egy C–130-as típusú szállító repülőgépével rendszeresen visz utánpótlást Afganisztánba. Ezen a repülőgépen ajánlottak fel másfél tonnányi „helyet”. Juhász Ferenc közölte, hogy a megvizsgálják az ajánlatot. /G. Á.: Államminiszterként járt Budapesten Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./2005. március 3.
A román kormány idejében eleget tesz az EU-csatlakozási feltételeknek, beleértve azt a tizenegy kritériumot, amelyet az Európai Bizottság monitoroz – jelentette ki Niculescu Tóni, külügyminisztériumi RMDSZ-es államtitkár, aki most Brüsszelbe utazik, hogy megbeszélést folytasson az Európai Néppárt Bürójának tagjaival. Az Európai Parlament néppárti képviselői ugyanis felkérték José Manuel Durao Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy Románia EU-csatlakozási időpontját a tervezett 2007-ről halassza el 2008-ra, mivel az országban általánossá vált a korrupció. /Rostás Szabolcs: Niculescu Tóni szerint Bukarest tartani tudja a határidőket. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./2005. március 18.
Niculescu Tóni külügyi államtitkár március 16-án és 17-én Brüsszelben találkozott az Európai Parlament több képviselőjével, Románia csatlakozási szerződése érdekében folytatott tárgyalásokat. /Brüsszelben lobbizik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2005. március 23.
Március 22-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelbe utazott, tárgyalt Hans Gert Pötteringgel, az Európai Néppárt frakció vezetőjével. Az Európai Parlament április 12-13-án megvitatja a Románia és Bulgária uniós csatlakozásáról szóló jelentéseket. A csatlakozási szerződés április 25-i aláírásának előfeltétele, hogy a jelentéseket és azok jóváhagyását az európai honatyák többsége elfogadja. /Tariceanu Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./2005. március 25.
Tariceanu miniszterelnök az Európai Befektetési Bank elnökével, Philippe Maystadttal találkozott Brüsszelben. A felek megegyeztek a következő négy év finanszírozási ütemét monitorizáló munkabizottság létrehozásáról. „Romániának kötelező módon azokat a projekteket kell előnyben részesítenie, amelyek az európai infrastrukturális fejlesztési tervekbe illeszkednek – szögezte le a kormányfő. Ez azt jelenti, hogy Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó észak-erdélyi autópálya építését kizárólag a román költségvetésből lehet majd finanszírozni. A Adevarul szerint ez azt is jelentheti, hogy a munkálatokat leállítják. /Stratégiaváltás autópálya-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./2005. március 26.
Eugen Nicolaescu liberális képviselő, a PNL szóvivője sajtótájékoztatón kijelentette: az észak-erdélyi autópálya ügyét a kormány az idén levette napirendről, mivel nincs pénz rá. Legkorábban 2006-ban beszélnek majd róla. A képviselő elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt Philippe Maystadttal, az Európai Beruházási Bank (BEI) igazgatójával ebben az ügyben, illetve arról, hogy csökkent a pénzintézet által Romániának folyósított kölcsönök volumene. Az észak-erdélyi autópálya az RMDSZ választási programjának része volt, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azóta is több nyilvános szereplésen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ragaszkodni fog a dologhoz, és mint legutóbb Marosvásárhelyen is mondta: „lesz erdélyi autópálya”. /Mózes Edith: Veszélyben az észak-erdélyi autópálya ügye! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./2005. április 2.
Óriási diplomáciai sikert könyvelhet el a Székely Nemzeti Tanács – adta hírül néhány elektronikus forrás. ,,Brüsszelben március 30-án az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő javaslatot fogadott el. Az unió a román csatlakozás feltételéül szabta az erdélyi magyar önkormányzat megteremtését” – jelentette Reiter Szilvia, a Magyar Demokrata munkatársa Brüsszelből. A dél-tiroli Michael Ebner és Ignaci Guardan katalán képviselő nyújtotta be azokat a javaslatokat, amelyekben az önkormányzatiság megteremtését szorgalmazták. A bizottság fideszes tagja, Gál Kinga saját javaslatával csatlakozott az előterjesztéshez. Tabajdi Csaba /MSZP/, a hírek szerint, az RMDSZ autonómiapótlékként az asztalra tett nemzetiségi törvénytervét elégségesnek tartja az önkormányzatiság helyett. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István azt javasolta, hogy a Külügyi Bizottság a romániai romakérdéssel foglalkozzék. Gál Kinga EP-képviselő a Magyar Nemzet riporterének arra a kérdésére, hogy többféleképpen értelmezték a külügyi bizottság határozati javaslatát, a következőket válaszolta: Ami a konfúzióhoz vezethetett, talán az, hogy a francia nyelvben az önkormányzatiságot ,,autonómiának” fordítják. Ez így is maradt a francia szövegváltozatban, azzal a kijelentéssel, hogy hozzáteszik az angol self-governments szót. Óriási előrelépés történt, de nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatiságot tűzték volna ki a román EU-csatlakozás feltételeként. Ez nagyon messzemenő következtetés lenne. – Michael Ebner dél-tiroli képviselőt és Ignaci Guardan katalán EU-parlamentert a kisebbségvédelem kiválóságának és magyar nemzet jeles képviselőinek kell tekintenünk, állapította meg Sylvester Lajos. Sylvester Lajos: Székelyföldi önkormányzat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./2005. április 4.
Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./2005. április 11.
A magyar parlamenti delegáció Romániába látogat. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette, látogatásuk legfontosabb üzenete, hogy Magyarország az elmúlt években teljesítette Románia irányában a rendszerváltáskor megfogalmazott legfőbb feladatát, miszerint támogatja keleti szomszédja euroatlanti integrációját. Románia viszont még csak töredékesen teljesítette a rendszerváltáskor megfogalmazott ígéretét, nevezetesen, hogy biztosítja a magyarság számára a legszélesebb értelemben vett jogi és esélyegyenlőséget. Nem jött létre az önkormányzatiság és az autonómia intézménye, elvárják a román féltől a megfelelő intézkedések meghozatalát. Aggasztó, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a magyarellenes incidensek Romániában. Komoly feladat a romániai magyarságot is érintő egyházi ingatlanok visszajuttatása, amelyről immár az Egyesült Államok képviselőházában is vita folyik. Értetlen az észak-erdélyi autópálya körül kialakult vita. Tőkés László református, Adorjáni Dezső evangélikus és Schönberger Jenő katolikus püspök egyértelműen támogatta a Fidesz észrevételeit, sőt javasolták: térjen ki a felekezeti diszkrimináció ügyére is. Az RMDSZ-től írásbeli választ nem kapott, azonban Németh Zsolt Niculescu Tóni külügyi államtitkárral a napokban tartott megbeszélést. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt az egyedüli, aki azt mondta: Magyarországnak továbbra is feltételeket kell szabnia, és meg kell akadályoznia Románia csatlakozását, ha Bukarest nem biztosítja az autonómiát a Székelyföldnek. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy Romániával lezárultak a csatlakozási szerződések, amelyeket mind a 25 tagállam jóváhagyott, ilyen értelemben eldöntöttnek tekinthető, hogy április 25-én Brüsszelben aláírják a román csatlakozási dokumentumot. Ennek ellenére fontosnak tartották kifejezni észrevételeiket a korrupció elleni romániai intézkedésekről, Verespatakról, és a román választójogi törvényről. /Rostás Szabolcs: Fidesz-támogatás fenntartásokkal. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./2005. április 20.
Kizárólag a Csángóföldre vonatkozó támogatási programról döntött az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma. Németh Attila igazgató a Krónika kolozsvári üzleti konferenciáján jelentette be a moldvai és gyimesi magyar vállalkozók felkarolását célzó projekt beindítását. Lassan tíz éve működik a magyar kormány által létrehozott Új Kézfogás Közalapítvány, amely felvállalta a környező országokban élő magyarság egzisztenciateremtésének és szülőföldön való boldogulásának támogatását. Az elmúlt évben nagymértékben csökkent a támogatásokra szánt pénzalap. A kiutalt közel egymilliárd forint mintegy 15 ezer új munkahely létrehozását, illetve megtartását generálta az egész Kárpát-medencében. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után a brüsszeliek elfogadták az ÚKK rendszerét. Az ÚKK népszerű támogatási formája volt a kamattámogatás. Tavaly novemberben indult a fiatal vállalkozókat támogató program, összesen 105 pályázat érkezett be, amelyből 85-86 felelt meg, ebből több mint 70 erdélyi vállalkozóké. Beindult a moldvai, valamint a gyimesi magyar vállalkozók támogatása is, erre a célra elkülönítettek 10 millió forintos keretet. Elsősorban a kisvállalkozókat támogató kölcsönt akarják ezekre a vidékekre is kiterjeszteni. /Bálint B. Eszter: Új Kézfogás csángó üzletemberekkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./2005. április 28.
Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon címmel rendezett szakmai képzést Budapesten a Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) a múlt héten, amelyen pályázat útján kiválasztott tizenkét határon túli fiatal vett részt. „Kimondott célunk, hogy a képzésen részt vevők közül minél többen bekapcsolódjanak alapítványunk munkájába, és a határon túli magyar kisebbségek javára kamatoztassák a jövőben az itt szerzett tudást” – mondta Papp Tamás, a HHRF budapesti irodavezetője. A résztvevők meghallgatták Hámos László, a HHRF elnökének üdvözletét, aki videofelvételről jelezte egy Brüsszelben felállítandó nem kormányzati tájékoztató iroda létrehozását a magyar kisebbségek számára. Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének (MTAKI) munkatársa a kisebbségvédelem területén született nemzetközi egyezményeket és dokumentumokat ismertette. Bene Béla, az MTAKI kutatója bemutatta, hogy az intézet által kifejlesztett interetnikus tudásmenedzsment adatbázis hogyan segíti a kisebbségekkel foglalkozó szakemberek mindennapos munkáját az internet útján. /Emberjogi képzés határon túli fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2005. május 7.
– Hajlandó vagyok átgyúrni, átszervezni az RMDSZ-t, az ellenkezőket is meg tudom győzni ennek hasznosságáról, tartsunk belső választásokat, legyenek platformok, legyen belső pluralizmus, de csakis az RMDSZ-en belül – jelentette ki Markó Béla a magyar sajtó képviselői előtt. Tőkés Lászlóval is csak az RMDSZ-en belül tárgyal. A két személyiség közötti találkozó hetek óta húzódik, mivel a felek nem értenek egyet a találkozó helyszínét illetően. Markó kételkedik abban, hogy Tőkés László hajlandó lenne tárgyalni vele, hiszen – Markó szerint – a püspök annyira gyűlöli a magyarság érdekvédelmi szervezetét, hogy a székházába sem teszi a lábát. A sokat emlegetett esetleges előrehozott választások kapcsán Markó kifejtette: lemondhatunk a 2007. január 1-jére tervezett EU-csatlakozásról, ha az idő előtti választásra sor kerül. Figyelmeztető jelként kell tekinteni, hogy az Európai Parlament vezető testülete, az elnökök konferenciája úgy döntött, hogy a 35 román megfigyelői státussal rendelkező EP-képviselő szeptember elsejei határidő helyett csupán 2006. január 1-jétől kezdheti el munkáját Brüsszelben. Markó elmondta, hogy a kisebbségi törvénytervezetet parázs vitát szült a kormánykoalícióban. Az igazság- és a művelődésügyi minisztérium részéről érkezett a legtöbb ellenvetés. A két szaktárca vezetője szerint a kisebbségek által létrehozott autonómiatanácsoknak csak konzultatív jogú hatáskörrel kellene rendelkezniük. /Köllő Katalin: Markó: a nyár előtt nem lesz kormányátalakítás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./2005. május 26.
A kisebbségi jogok érvényesülésének felügyelete is feladata lesz az Alapvető Jogok Ügynökségének, amelynek létrehozásáról május 26-án szavaz Brüsszelben az Európai Parlament (EP). Az ügynökség létrehozását Gál Kinga /Fidesz/ képviselő terjesztette elő. Célként nevezte meg, hogy ezek a jogok valamennyi EU-s intézkedés középpontjába kerüljenek. Meg kell találnia ugyanakkor az egyensúlyt az egyéni jogok érvényesülése és a kollektív biztonság megvalósítása között. A kisebbségi jogok érvényesítését nem lehet kizárólag az idegengyűlölet és diszkriminációellenes küzdelem révén megvalósítani. A kisebbségek védelmét az esélyegyenlőség szempontjából is meg kell vizsgálni. A jelentéstevő szerint a létrehozandó ügynökségnek külön részlegének kell a tradicionális nemzeti kisebbségekkel foglalkoznia. /G. Á.: Új szervet készül létrehozni az Európai Unió Új szervet készül létrehozni az Európai Unió. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./2005. május 27.
Május 26-án nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) jelentését az alapvető jogok előmozdításáról és védelméről, illetve az erre hivatott európai uniós ügynökség működéséről. „A brüsszeli plenáris ülésen 437 igen szavazattal 57 ellenében elfogadott dokumentum súlyát növeli, hogy mivel megkapta a kétharmados többséget, önálló törvénykezdeményezési indítványnak számít” – mondta el Gál Kinga képviselő. Az emberi jogok védelmezésének és ellenőrzésének, illetve megbízható adatok szolgáltatásának céljával létrehozandó ügynökség munkájának megindításáról várhatóan az EU-tagországok állam- és kormányfői döntenek júniusi brüsszeli találkozójukon. „Az intézet a tervek szerint 2007-ben kezdheti meg működését” – erősítette meg Gál Kinga. Ennek az intézménynek kellene az EU emberi jogi politikájának első számú felelősévé válnia. Az ügynökséghez tartoznának a nyelvi sokszínűség és a kisebbségvédelem kérdései is. /Megszavazta az EP Gál Kinga jelentését. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./