udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
448
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 421-448
Helymutató:
Brüsszel
2004. február 26.
Adrian Nastase miniszterelnök február 25-én munkalátogatást tett az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentben, hogy megerősítse a kormány politikai elkötelezettségét a reformok végig vitele iránt. Nastase találkozott az Európai Parlament /EP/ elnökével. A miniszterelnök kifejtette, a bukaresti kormány eltökélt szándéka az európai integrációhoz szükséges reformok folytatása gyorsított ütemben. Az EU igazodik a Románia számára kidolgozott csatlakozási menetrendhez, ha az ország folytatja a reformokat és az uniós joganyag gyakorlatba ültetését, jelentette ki Pat Cox, az Európai Parlament elnöke. A miniszterelnök brüsszeli programján Romano Prodi EB- elnökkel és Günter Verheugen bővítési biztossal való megbeszélés is szerepelt. A román delegáció tagja Mircea Geoana külügyminiszter, Alexandru Farcas integrációs miniszter, valamint Vasile Puscas főtárgyaló is. /Támogatókeresőben Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./2004. március 5.
Az ellenzéki politikusok a kormány egyetlen ujjcsettintésére beálltak lobbizónak, rohantak Brüsszelbe, hogy mentsék egy cselekvésképtelen országvezetőség mundérjának a becsületét. Azóta bebizonyosodott, hogy Európa felelős politikusait nem hatották meg mindezek, írta Ujj János. A romániai valós állapotok megismeréséhez mindössze Sütő András 2002-ben megjelent Erdélyi változatlanságok című, itthon agyonhallgatott könyvét kellene elővenni. Sütő András ugyanis ebben a kötetében ezt írta: ,,a romániai magyar kisebbség etnikai megsemmisítéséről valójában – mindenfajta mellébeszélő, áldemokratikus és sunyi kormányszintű megfogalmazások ellenére – az új hatalom se mondott le. Azért tesz meg mindent, hogy amit Ceausescu elkezdett, befejezze”. Ezután megkérdezte Ujj János: Kikért is lobbiztak politikusaink az Európai Uniónál? Azért a kormányért, pártért, amely a mai napig is csak nemzetállamban képes gondolkodni? /Ujj János: Kiért lobbiztak? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./2004. március 27.
Medgyessy Péter miniszterelnök márc. 25-én Brüsszelben arra kérte román kollegáját, vizsgálja meg a Romániába irányuló magyar sertéshús-exportra kivetett pótvámok ügyét. Adrian Nastase megígérte, hogy hamarosan javaslatot tesz a probléma rendezésére. A két miniszterelnök néhány órával az EU-tagállamok és a csatlakozó országok csúcsértekezletének kezdete előtt találkozott. Megbeszélésükön a kétoldalú kapcsolatok valamennyi fontosabb kérdését érintették, és foglalkoztak Románia EU-csatlakozásának folyamatával is. Medgyessy Péter köszönetet mondott Nastasénak azért a támogatásért, amelyet a román kormány az aradi Szabadság-emlékmű helyreállításához adott. "Számunkra ez nagyon fontos gesztus volt" – mondta, hozzáfűzve, hogy mindketten szeretnének személyesen részt venni az avatáson. Nastase közölte, hogy a tervek szerint júniusban kezdődik az észak-erdélyi autópálya építése, amelyet az első időkben a román állam fog finanszírozni, az amerikai Exim Bank által nyújtandó hitelekből. /Medgyessy-Nastase megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./2004. április 7.
Kolozsvár vendége volt ápr. 2–5. között dr. Szabó Ferenc jezsuita tudós, az összmagyarság egyik kiemelkedő személyisége, a Magyarországon megjelenő Távlatok című világnézeti, lelkiségi, kulturális folyóirat főszerkesztője. Szabó Ferenc 1956 novemberében kénytelen volt elhagyni hazáját. Leuvenben (Belgium) filozófiai és teológiai licenciátust szerzett. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben, majd 1964–66 között Párizsban teológiai doktorátust szerzett. 1967–1992 között a Vatikáni Rádió magyar tagozatának szerkesztője, majd vezetője. Nagyszámú könyvet és tanulmányt írt, fordított, szerkesztett és adott ki, de a szellemtörténeti, filozófiai, teológiai és irodalmi témák feldolgozása mellett költeményekkel és műfordítással is jelentkezett. Kolozsvári látogatása során a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjában Dienes Valéria, Prohászka Ottokár püspöki, Henri Bergson és Teilhard de Chardin keresztény gondolkodóról – akiknek kutatója – tartott színvonalas előadásokat. Felkereste a Vasárnap katolikus hetilap székhelyét is, ahol találkozott Jakab Gábor főszerkesztővel, Bodó Márta felelős szerkesztővel és az újság több munkatárssal. /Fodor György: Szabó Ferenc jezsuita tudós Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2004. április 22.
Adrian Nastase miniszterelnök nem vesz részt az aradi Szabadság-szobor helyreállítása alkalmából tartott ápr. 25-i ünnepségen, mert azzal egyidőben Magyarországon a gyulai román kisebbség képviselőivel találkozik. Medgyessy Péter kormányfő viszont jelen lesz az aradi megemlékezésen. A két politikus találkozójára "útközben" kerülne sor. /Medgyessy–Nastase találkozó vasárnap? A kormányfő nem lesz jelen az aradi ünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Elmarad Nastase tervezett magyarországi útja is, így nem folytat majd megbeszélést Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel. Nastase a hét végén hivatalos úton Berlinben és Brüsszelben lesz, nyilatkozta Despina Neagoe román kormányszóvivő. Medgyessy Péter miniszterelnök részt vesz és beszédet mond az aradi szoboravatáson. Medgyessy fontosnak tartotta, hogy személyesen kezdeményezze Dávid Ibolya MDF-elnök részvételét a Szabadság-szobor leleplezésén, mivel „ő az a politikus, aki a legtöbbet tette azért, hogy a szobor újra álljon”. /Rostás Szabolcs: Nastase nem utazik Aradra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./2004. április 28.
Brüsszelben az Európa Parlament külügyi bizottsága levélben kér magyarázatot Romániától a júniusi helyhatósági választási törvény diszkriminatívnak vélt előírásaival kapcsolatban. Ezt Elmar Brok, a bizottság német elnöke jelentette be Szájer József magyar képviselő erről szóló tájékoztatása nyomán. A fideszes képviselő beszámolójában kitért a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási részvételét ellehetetlenítő hatósági intézkedésekre. Szájer József kijelentette: ez az eljárás ellentétes a demokratikus szabadságjogokra vonatkozó koppenhágai kritériumokkal. Németh Zsolt elmondta, Frunda Györgynek is felajánlotta az aláírás lehetőségét, az RMDSZ szenátora azonban nem kívánt élni a lehetőséggel. Frunda hangsúlyozta, azért nem írta alá az indítványt, mert azt nem tartja korrektnek és törvényesnek. Frunda úgy emlékezett, Németh Zsolt nem kérte fel az aláírásra, csupán tájékoztatta arról, hogy egy ilyen határozattervezetet készül beterjeszteni. /Gazda Árpád: Európai össztűz Romániára. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./2004. április 29.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői ápr. 28-án bukaresti sajtóértekezletükön ismertették a Központi Választási Iroda döntései ellen emelt jogi kifogásaikat, majd beszámoltak arról, milyen visszhangot váltott ki Strasbourgban, az Európa Tanácsban, illetve Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi bizottságában a diszkriminatív román választási törvény. Szász Jenő hangsúlyozta: az MPSZ nem csak az idei helyhatósági választásokra alakult, számára elsősorban az 54 000 hozzá csatlakozó ember akarata a fontos. Az RMDSZ felszólítását kommentálva, hogy a két RMDSZ-es képviselő, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt döntse el, a szövetséget, vagy az MPSZ-t képviseli-e, Szász Jenő úgy nyilatkozott: eddig Markóék mindig leszámoltak azokkal, akik másként gondolkodnak. Szász Jenő hozzátette: az MPSZ befogadó, míg az RMDSZ kizáró szervezet. Szilágyi Zsolt úgy nyilatkozott: nem lepődne meg, ha kizárnák az RMDSZ-ből. /Sz. K.: Szilágyit és Pécsit nem lepné meg, ha kizárnák az RMDSZ-frakcióból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./2004. május 1.
Markó Bélának, a RMDSZ elnökének külügyi tanácsadója, Szatmári Tibor bírálta a Fidesz fellépését a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) ügyében, leszögezve: az MPSZ önkormányzati választási indulását megakadályozó romániai döntés nem politikai, hanem jogi természetű volt, s úgy látja, egyes Fidesz-politikusok nem megfelelően tájékoztatták az Európai Néppárt vezetőit. Szatmári Tibor Brüsszelben az MTI-nek elmondta: az MPSZ elkövette azt a hibát, hogy már azt megelőzően megkezdte a választási indulásához szükséges aláírások gyűjtését, hogy megjelent a választási törvény módosításához kapcsolódó végrehajtási rendelet. Így azután az MPSZ-ívek nem feleltek meg a rendelet szabta követelményeknek. Szatmári Tibor szólt arról is, hogy Szájer József fideszes képviselő és Hans-Gert Pöttering, a Fideszt (és egyben az RMDSZ-t) is magába foglaló Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője közös közleményben tiltakozott az MPSZ választási indulásának megakadályozása miatt. A tanácsadó emlékeztetett arra, hogy az Európai Néppárt februári kongresszusán külön határozatban állt ki az RMDSZ mellett. Hozzátette: az RMDSZ nem tudja elfogadni, hogy a Fidesz (mint az EPP tagja) egy olyan szervezetet, a Magyar Polgári Szövetséget támogat Erdélyben, amelynek deklarált célja, hogy a szintén EPP-tag RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. /Az RMDSZ elnökének tanácsadója bírálja a Fideszt a romániai Magyar Polgári Szövetség ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 1./2004. május 3.
Újabb aszimmetriát eredményez a május elsejei uniós bővítés Magyarország és Románia kapcsolatrendszerében – állapította meg Bakk Miklós egyetemi tanár ápr. 29-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában rendezett a vitaesten. A találkozót három magyarországi politikai szakértő – Gombár Csaba, Lengyel László, Bíró Gáspár – előadása nyitotta meg. Szerinte Románia jelenleg ingadozik a felzárkózó Magyarország és Csehország, illetve az Oroszország által kínált modell követése között. Lengyel László elengedhetetlennek tartja Románia regionalizálását. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának tagjaként Bíró Gáspár nemzetközi jogász tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. „Brüsszelnek nincs kisebbségpolitikája, nem is lesznek ezt a témakört kezelő intézményei." – jelentette ki. Folyamatos párbeszédre van szükség az illető ország kormánya, a kisebbség legitim képviselete és az Európa Tanács között. /(Rostás-Péter Emese): Két csatlakozás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2004. május 5.
Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Brüsszelben, az Európa Parlamentben De Heer Arie M. Oostlander képviselővel folytatott tárgyalásokat, aki a Romániáról szóló országjelentéshez terjesztette be bíráló javaslatait. A holland képviselő többször is kiállt a csángók anyanyelvhasználatáért, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatásáért. Csapó Brüsszelben több nyugati képviselővel és szakértővel is tárgyalt az SZNT elutasított autonómiastatútumának ügyében, ugyanakkor szóvá tette a Magyar Polgári Szövetségnek a helyhatósági választásokról történő kirekesztésének ügyét is. Az SZNT elnöke dr. Szájer Józsefnek, a Fidesz-MPSZ képviselőjének meghívására részt vett az Európa Parlament Néppárti Frakciója magyar csoportjának ülésén, ahol a regionalizmus és a területi autonómia kérdéskörét vitatták meg. A magyar csoport teljeskörű támogatásáról biztosította az SZNT törekvéseit. /Brüsszelben a Székelyföld autonómiastatútumának ügye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az SZNT nem mond le határozott szándékáról, tovább küzd Székelyföld területi autonómiájáért. /G. Á.: SZNT-diplomácia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./2004. május 13.
Adrian Nastase miniszterelnök máj. 12-én és 13-án Brüsszelben tárgyal Románia EU-csatlakozásának kérdéseiről. A miniszterelnök találkozik Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, valamint Günther Verheugen bővítési biztossal. /Nastase a csatlakozásról tárgyal Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./2004. május 31.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2004. április 24-én elfogadott határozatának megfelelően, az Esztergomi Nyilatkozat szellemében, a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére. A Kárpát-medencei közösségi képviseletek, az EMNT, az SZNT, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Együttműködési Megállapodást kiinduló pontnak tekintve, határozatokat fogadott el a további tennivalókat illetően. A Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek elhatározták a közösségi autonómiaformák iránti közakarat demokratikus eszközökkel való egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, a tanács Brüsszeli Irodájának felállítását, a külügyi kapcsolatok elősegítése végett a Diplomáciai Csoport megalakítását. A Szegeden május 28-29-én a magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében tanácskozó testületek képviselői felszólítják az ET Parlamenti Közgyűlését, az EP-t, az EBESZ-t, hogy a parlamenti demokrácia eszközével szerezzen érvényt a közösségi autonómia jogi kereteinek elnyerésére irányuló igényünknek, és tegye lehetővé, hogy a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek, megkülönböztetés nélkül, hasonló autonóm intézményekkel, jogosítványokkal és hatáskörökkel rendelkezzenek, mint az EU jogállamaiban élő autonóm közösségek. Aláírta: az EMNT részéről – Tőkés László elnök, SZNT – Dr. Csapó I. József elnök, VMDP – Ágoston András elnök, KMKSZ – Milován Sándor alelnök. /Kárpát-medencei magyar szervezetek együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2004. június 3.
Nagyobb nyilvánosság előtt kellene megrendezni a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) szervezésében Hagyomány és modernizáció témával nemrég megtartott tanácskozást. A vidék értelmisége ugyanis nem minden esetben érzi át az értékmentés fontosságát. Erre példa Tima Mária Magdolna kászonaltízi fiatal tanítónő esete, aki tanítványaiból verbuvált Bóbiska nevű néptáncegyüttesével Belgiumban aratott nagy sikert. A kászoniak székely, dél-dunátúli, szatmári, mezőségi táncaikkal annyira elvarázsolták a közönséget, hogy egy brüsszeli iskola is meghívta őket vendégségbe. Hírük egyre terjedt, Luxemburg fővárosában is sikeresek voltak. Mindezek után a tanítónő még az újságban sem adott hírt visszhangot keltő külföldi turnéjukról. /Kristó Tibor: Értékmentés és értelmiség. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./2004. június 9.
Ismét a magyarokkal riogatja két szlovák ellenzéki párt az Európai Parlament képviselőinek megválasztása előtt a szlovák választókat, mondván: ha kevesen mennek el szavazni, akkor a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) öt-hat képviselője lesz a brüsszeli testületben. Jóllehet a korábbi felmérések alapján az MKP két, esetleg három EP-mandátum megszerzését tartotta reálisnak. Szlovákiának 14 mandátuma lesz Brüsszelben, és ebből a három jelöltet indító MKP egyet, jobb esetben kettőt szerezhet meg. /A szlovák ellenzék ismét a magyarokkal riogat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2004. június 15.
Magyarországon a Fidesz nyerte az európai parlamenti választásokat Orbán Viktor nagy győzelemként értékelte pártja eredményét. „Bár már máskor is győztünk, ilyen nagyon még sohasem” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Szlovákiában a kormánykoalícióban részt vevő Magyar Koalíció Pártja a szavazatok 13,24 százalékával két képviselői helyzet szerzett meg az Európai Parlamentben. A választási eredmények alapján azonban nemcsak a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója a parlamentben. A Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. Szüleivel 1984-ben telepedett ki Magyarországra, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal. 1994-ben Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Gál Kinga az MTI-nek elmondta: részt kíván venni a Románia csatlakozásával foglalkozó bizottságban. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt, és a fideszes Schöpflin György, a londoni egyetem politológiaprofesszora, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. – Az Európa-szerte lezajlott választások nyomán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot 269 mandátummal. Második helyre került az Európai Szocialisták Pártja 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja 63 képviselővel. /Gazda Árpád: Erősödhet a kisebbségi lobbi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./2004. június 17.
A Tordaszentlászló melletti Rákos-mezőn kezdődött jún. 15-én hivatalosan az észak-erdélyi autópálya építése. Az ünnepi avatón Adrian Nastase miniszterelnök és számos más neves politikus, közöttük Markó Béla is részt vett. A Brassót Borssal összekötő, 2,5 millió euró értékű autópálya Európában a legnagyobb ilyen jellegű építkezésnek számít. Az EU-t zavarta, hogy a beruházás akadályozhatja az uniós támogatással, szintén Bukarest és Budapest között tervezett, a 4. európai közlekedési folyosón haladó dél-erdélyi autópálya építését. Miron Mitrea közlekedési miniszter elmondta, hogy a román kormány tagjai nemrég jártak Brüsszelben, és az unió politikusainak a romániai forgalom adatai alapján bebizonyították, hogy mindkét autópályára szükség van, hiszen mind a két nyomvonal elég forgalmas ahhoz, hogy indokolttá tegye a két út megépítését. /Megkezdődött az észak-erdélyi autópálya építése. Mesteri kampányfogás az SZDP részéről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2004. június 19.
Megkezdte munkáját az Európai Néppárt (EPP) megbízásából a romániai demokrácia helyzetét vizsgáló bizottság, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, az EPP egyik alelnöke vezet. Ezt maga Orbán közölte magyar újságírókkal jún. 17-én Brüsszelben. Az EPP által létrehozott bizottságnak rajta kívül három tagja van, de közéjük nem került be az RMDSZ egyetlen képviselője sem, miközben az EPP-nek a romániai parlamenti pártok között egyedül az RMDSZ a tagja. A vizsgálóbizottságot azt követően hozta létre az EPP, hogy fideszes képviselők jelezték: Romániában egy törvénymódosítással lényegében megakadályozták az erdélyi Magyar Polgári Szövetség indulását a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ viszont azt állítja, hogy ebben az ügyben szó sem volt politikai okokról, hátsó szándékról, azaz a panaszok téves értékelésen alapulnak. Orbán bejelentette, hogy a hét végén delegáció megy Romániába a helyzet áttekintésére, s várhatóan szeptember elejére készítik majd el a jelentést. A Romániában vizsgálódó delegáció találkozik majd Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. /(S. Tóth László, Erdész Jenő / MTI): Orbán vezette EPP-bizottság vizsgálja a román demokráciát. Markóval konzultál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ 2004. július 8.
Egyetértéséről biztosította a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMMA) a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon áprilisi döntését, hogy népszavazást kezdeményez a székelyföldi autonómiáról – mondta el Csapó József, az SZNT elnöke az autonómia-tanács júl. 7-i budapesti sajtótájékoztatóján. „Eurorégiós státust óhajtunk" amelynek lényege: Kovászna és Hargita megyében, valamint Maros megye azon részeiben, amelyek a történelmi Marosszékhez tartoztak, a lakosság referendumon válaszolhasson arra a kérdésre, „egyetért-e Székelyföld önálló eurorégióvá válásával". Csapó József elmondta, hogy létrehozzák az autonómia-tanács brüsszeli irodáját, valamint a szervezet diplomáciai munkacsoportját. /Csapó Budapesten kezdeményez székelyföldi népszavazást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./2004. július 15.
Budapesten háromnapos európai néppárti rendezvényre került sor. Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke meghívására részt vett Kelemen Kálmán és dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke, illetve politikai alelnöke is. Kelemen Kálmán elmondta, hogy Pöttering szorosabb kapcsolatot óhajt kiépíteni a nemrég megválasztott magyarországi, elsősorban kereszténydemokrata képviselőkkel. Kelemen Kálmán magánbeszélgetéseket folytatott Wilfried Martenssel, az EPP elnökével és beszámolt neki az itteni megosztási kísérletekről. Kelemen elmondta, hogy az erdélyi magyarság megosztásának zászlóvivői a Fidesz egyes politikusai. Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Antonio Constanzó főtanácsossal beszélgetett, aki az erdélyi magyarság megosztásáért az RMDSZ-t is hibáztatja. Szerinte az utóbbi időben olyan vélemény alakult ki Brüsszelben, hogy az RMDSZ túlzásba vitte az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal. Azt ajánlotta, felül kellene vizsgálni az együttműködés módozatait. /Mózes Edith: Az EPP komolyabb szerepet szán az RMKDM-nek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2004. július 22.
Eredménytelenül zárultak a román–ukrán szakértői tárgyalások a Bisztroje-csatornáról. A román–ukrán határ közelében épül a Bisztroje-csatorna, amelynek az első szakasza kijevi bejelentés szerint augusztusban elkészül. A Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna építését gazdasági tényezők indokolják, hiszen jelenleg az ukránok kizárólag román felségvizeken, a Duna Szulina-ágán tudnak lehajózni a folyamon keresztül a Fekete-tengerre. Emiatt pedig Kijevet évente több mint százmillió dolláros veszteség éri. Bukaresten kívül Brüsszel is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a munkálatok súlyosan veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát. /Cseke Péter Tamás: Kijev tántoríthatatlannak bizonyul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./2004. szeptember 9.
Magyar kezdeményezésre határozati javaslatokat fogadott el az Európai Parlament (EP) néppárti, valamint szocialista frakciója szept. 7-én Brüsszelben a vajdasági atrocitások ügyében. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője, a néppárti kezdeményezés előterjesztője javaslata alapján a frakció a jövő heti strasbourgi plenáris ülésre olyan javaslatot visz, amely felhívja a szerb hatóságokat a vajdasági atrocitások kivizsgálására és megelőzésére, és kilátásba helyezi akár vizsgálóbizottság felállítását is. A tervezett határozat kéri a parlament Délkelet- Európával foglalkozó delegációját, illetve a külügyi bizottság emberi jogi albizottságát, hogy kísérje figyelemmel, mi történik a Vajdaságban, és ha szükséges, állítsanak fel vizsgálóbizottságot. A másik, a szocialista frakció támogatását elnyert határozati javaslat tervezetében Tabajdi Csaba, a MSZP EP-delegációjának vezetője javasolta, hogy az EP küldjön monitoring csoportot a helyszínre. Tabajdi Csaba az EP valamennyi képviselőjének elküldött egy összeállítást a vajdasági kisebbségellenes akciókról, a dokumentációt a Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) készíttette. /(Veres Béla / MTI): Az EP néppárti, valamint szocialista csoportjának kezdeményezése. Határozati javaslatok a Vajdaság ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2004. szeptember 10.
Elkészült és a tervek szerint az Európai Unió brüsszeli külügyminiszteri tanácsülése elé kerül az a magyar szövegjavaslat, amelyben szerepel: a vajdasági kisebbségellenes atrocitások ellentétesek Szerbia-Montenegró azon törekvésével, hogy közeledjen az Unióhoz. A magyar szövegjavaslatot eljuttatták az EU-tagállamok brüsszeli képviseleteinek. „A szöveg kifejezi az EU elvárását, hogy a belgrádi hatóságok komolyan, gyorsan és határozottan fognak cselekedni a támadások megszűnése érdekében” – jelentette ki Kovács László. „A szerb ígéretek nagy többsége még nem teljesült, az erőszakos cselekmények újra és újra folytatódnak” – mondta Kovács László külügyminiszter. /Vajdasági kisebbségellenes atrocitások. Magyarország az EU-hoz fordul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2004. szeptember 30.
Mindent el kell követni, hogy Románia ne szennyezze be a maga és a környező országok folyóit – jelentette ki Dimas Stavros néppárti politikus, a Barroso kabinet környezetvédelmi biztosa Hegyi Gyula magyar képviselő kérdésére azon a meghallgatáson, melyre az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságban került sor szept. 29-én Brüsszelben. /(Guther M. Ilona): Verespatak ügyéről az EU környezetvédelmi biztosjelöltje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./2004. október 5.
Az Európai Unió országjelentésében elismeri Románia átalakulását működő piacgazdasággá, de figyelmeztet, hogy az emberi jogok terén az ország még messze van az uniós normáktól. A jelentés végső szövege még nem készült el. A BBC szerint a működő piacgazdaságként való elismerést elsősorban a folyamatos gazdasági növekedés – az utóbbi öt évben évi 1,8–7 százalék között – biztosítja Romániának. A jelentés elítélően fogalmaz a romániai korrupcióról, pontosabban a jelenség elleni küzdelem eredménytelenségéről. Brüsszelnek szintén elmarasztaló a véleménye a romániai szólásszabadságról. Az utóbbi évben megsokasodtak az újságírók, különösen a helyi sajtó munkatársai elleni támadások. Az okt. 4-én Brüsszelbe látogató Adrian Nastase miniszterelnök szerint az országjelentés számtalan pozitívumot tartalmaz majd, de nem hiányoznak belőle az elmarasztalások sem. /Cs. P. T.: Brüsszel szerint Románia továbbra is hadilábon áll a szólásszabadsággal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./2004. október 7.
Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította Románia és Bulgária tervezett uniós csatlakozását. A brüsszeli jelentés kimondja: Románia és Bulgária 2007-ben csatlakozhat az EU-hoz, amennyiben végrehajtja az előirányzott reformokat. A bizottság úgynevezett stratégiai dokumentumát még jóvá kell hagynia az EU állam- és kormányfőinek decemberi csúcstalálkozójukon. A bizottság kiemelte az etnikai kisebbségek jogainak garantálását. /Az EB támogatja Románia és Bulgária uniós csatlakozását 2007-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2004. október 13.
A Kolozs megyei RMDSZ-előválasztás nem volt túl sikeres. Kolozsvár magyarságának érdektelensége elgondolkoztató. Van, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság egységének ellensége a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Makkay József cikkében ezt a véleményt nem fogadta el. Az RMDSZ esetleges őszi kudarcáért egyedül az RMDSZ csúcsvezetősége tehető felelőssé, hiszen jó RMDSZ-politika esetén nem kellene tartani semmiféle megosztási szándéktól. Akik nem szavaznak az RMDSZ-re, azok „az őszinteség hiányát, a gőgösséget, a nagyképűséget, az apró lépések politikájának hazudott kényelmességet, az egyéni érdekek előtérbe helyezését kifogásolják”. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan RMDSZ-szenátor, aki Brüsszelben, a román kormány megbízásából félretájékoztatja az EU vezetőit a romániai magyarság valós helyzetéről, ez a szenátor elektorok voksolásának köszönhetően ismét befutó helyre jut? – kérdezte Makkay. /Makkay József: Választási dilemmáink. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2004. október 16.
A határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáról folytatott vitát Kovács László leköszönő magyar külügyminiszter és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke egy budapesti konferencián. Németh Zsolt szerint kétféle külpolitika létezik, az egyik a nemzeti érdekek megvalósulása érdekében a konfliktusokat is vállaló, kezdeményező külpolitika és a másik, amely alapvetően csak van, adminisztrál, sodródik. Véleménye szerint "Magyarországnak ki kellene mondania, hogy Románia unióhoz való csatlakozásának a feltétele a Székelyföld területi autonómiája". Kovács László külügyminiszter: "A külpolitika szerintem nem az, hogy mindenkivel összeveszünk azért, hogy idehaza a választók egy részének a tetszését elnyerjük, akik szeretik az ilyen orrbaverős stílust". Románia csatlakozásával kapcsolatban közölte: szabhat Magyarország feltételeket, de azokat Brüsszelben senki nem fogja támogatni. Somogyi Ferenc leendő külügyminiszter a határon túli magyarsággal kapcsolatban azt mondta: "a történelmi sérelmeinkből kiinduló, egyébként természetes megközelítést fel kellene hogy váltsa egy olyan, a mostani szituációhoz jobban illő, egyfajta európai perspektívából kiinduló gondolkodás, politika és ezen alapuló gyakorlati tevékenység". /Eltérő álláspontok a magyar külpolitikáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./2004. október 20.
Okt. 18 és 19-én került sor Brüsszelben, az Európai Parlamentben az Európai Néppárt (EPP) Politikai Bürójának és az EPP Tanácsának összevont gyűlésére, amelyen az RMDSZ képviseletében Niculescu Tóni ügyvezető alelnök, az RMDSZ európai integrációs és régiófejlesztési főosztályának vezetője vett részt. Az EPP vezetősége határozatot fogadott el: "Tekintettel arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hosszú évek óta tagja az Európai Néppártnak; az Európai Néppárt határozottan támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az erős parlamenti képviseletre való törekvésében, amely hozzájárul a keresztény-demokrata értékeknek Romániában való terjesztéséhez és az Európai Néppárt megerősítéséhez.". /Az Európai Néppárt támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./2004. november 4.
Markó Béla nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nemre buzdító álláspontjával, mivel teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyarok ama igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz. Frunda György szenátor az állampolgárság megszerzése folyamatának felgyorsítását, a jelenlegi adminisztrációs „tortúra” megszüntetését szorgalmazza, de nem ért egyet az alanyi jogon járó állampolgárság megadásával. „Veszélyesnek tartom, mert tömegesen vándorolnának el a magyarok Erdélyből, ami a szélsőséges román politika érdekeit szolgálná. Én az európai kettős állampolgárság híve vagyok” – nyilatkozta Frunda. Emlékezetes, a 2000-es választási kampányban a Frunda György államfőjelöltségét támogató aláírások mellett az RMDSZ a külhoni magyar állampolgárság bevezetése érdekében is aláírásokat gyűjtött Erdélyben, ezeket azonban nem terjesztették fel Budapestre. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke szerint az erdélyi magyarság számára nincs nagy jelentősége annak, hogy megkapja-e alanyi jogon a kettős állampolgárságot, mivel – Románia 2007-re remélt EU-csatlakozása miatt – ez jobbára jelképes gesztus lenne az anyaország részéről. Szerinte hasznosabb lenne, ha a december 5-i ügydöntő népszavazás hárommilliárd forintra rúgó költségeit a határon túli magyarokra fordítanák. A határon túli magyarok exodusától tartva nemrég az RMDSZ Szabadelvű Köre is ellenezte a kettős állampolgárságot. A Magyar Polgári Szövetség kategorikusan elítéli, hogy a magyarországi kormánypártok nemre buzdítanak a kettős állampolgárság ügyében rendezendő népszavazáson. „Arra kérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy igen szavazatukkal támogassák a szülőföld elhagyása nélkül megszerezhető állampolgárságról szóló népszavazást. Súlyos és távolra mutató negatív következménye lehet annak, ha megbukik a referendum, ugyanis a határon túli magyarokban azt az érzést keltheti, hogy az anyaországiaknak nincs szükségük a határon túli magyarokra” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazást szorgalmazó Magyarok Világszövetsége a külhoni magyar adóalap bevezetésével szeretné eloszlatni a pénzügyi terhekről szóló aggodalmakat. Az MVSZ szerint amúgy a decemberi referendum ügyében a magyar kormánynak kötelező feladata lenne a távolságtartás. Patrubány Miklós MVSZ-elnök botránynak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nov. 2-án az Országgyűlésben a felelőtlen, rövid távú haszonszerzés populista politikájának nevezte a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazást. A Krónika úgy értesült: Gyurcsány Ferenc többek között a kettős állampolgárság ügyében született kormánypárti döntés miatt mondta le jövő hétre tervezett erdélyi látogatását. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: a kettős állampolgárság elutasítása a határon túli magyaroknál katasztrofális következményekkel járó lelki traumát fog okozni, ezért arra kéri a budapesti kormányt, gondolja újra álláspontját. Az Európai Bizottság jelezte, Brüsszel Magyarország belügyének tartja a kettős állampolgárságról tartandó népszavazást, és nem fűz hozzá kommentárt. /Kettős játszma az állampolgárság ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./2004. november 25.
Kiegyensúlyozottnak ítélték az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentésének tervezetét az EP külügyi bizottságának tagjai – közölte az MTI-vel Brüsszelben Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), aki számos módosító javaslatot nyújtott be a tervezethez. Az Európai Unió képviselőtestülete várhatóan még a további EU-bővítésről december 17-én állást foglalni kívánó EU-csúcsértekezlet előtt határoz a jelentésről. A tervezet – amelyet a francia szocialista Pierre Moscovici készített – egyetért a csatlakozási tárgyalások lezárásával ez év végén, ugyanakkor fenntartja egy védzáradék alkalmazásának lehetőségét esetlegesen később felmerülő problémák esetére. A tervezet elismeri azokat a lépéseket, amelyeket Bukarest tett a csatlakozás irányában, de felhívja a figyelmet a hiányosságokra is: megemlíti a korrupciót, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kételyeket, illetve a romák helyzetével összefüggő aggodalmakat. Gál Kinga – a román–EP vegyes bizottság alelnöke –módosító indítványaival kiegészíteni kívánta a parlamenti jelentést a bizottsági jelentés lezárta után történtekkel, például a választásokkal kapcsolatos problémákkal. Szent-Iványi István (SZDSZ) kitért a verespataki beruházás kérdésére, amely megítélése szerint, megvalósulása esetén környezeti katasztrófával fenyeget. /Kiegyensúlyozott az Európai Parlament romániai jelentéstervezete – véli Gál Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./