udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
448
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 421-448
Helymutató:
Brüsszel
2005. november 11.
A nemzeti vízum feljogosít a Schengen-övezetbe való beutazásra, de az Európai Unió továbbra is kíváncsi, gyakorlatban hogyan valósul meg az irat kibocsátása, ezért Brüsszel állandó tájékoztatást kért Budapesttől, közölte a Szabadsággal Gémesi Ferenc, magyar külügyi államtitkár-helyettes. Gémesi Ferenc kifejtette, hogy Magyarország nem folytat az Európai Unióval különleges tárgyalásokat a nemzeti vízummal való továbbutazás lehetőségéről, hiszen a közös európai szervezet mindössze annyit kért Magyarországtól, hogy ez ügyben állandó tájékoztatást biztosítson. Az államtitkár-helyettes emlékeztetett, hogy a nemzeti vízum mellé igényelni kell a magyarországi tartózkodási engedélyt, amely az Unióban érvényben levő hasonló jellegű dokumentummal egyezik meg. A speciális tartózkodási vízum Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Románia és Horvátország állampolgárait többszöri beutazásra jogosítja fel, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetővé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, az állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni. /B. T.: Schengen-övezetbe is lehet utazni a nemzeti vízummal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2005. november 26.
Több európai fórumnál tett látogatást az elmúlt héten Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamennyi rendezvényen fontos téma volt a kisebbségi törvény. A szenátor idézte Olli Rehn EU bővítési biztost, aki szerint Romániának be kell tartania ígéretét a kisebbségi törvény elfogadására vonatkozóan úgy, hogy biztosítsa a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Románia egyik europarlamenti megfigyelője is úgy nyilatkozott: összefogás alakult ki az Európai Parlamentben az erdélyi magyarság sorsának rendezése érdekében, Románia tehát nem teheti meg többé, hogy ne alkalmazza a gyakorlatban is vállalt kötelezettségeit. Mind a demokrata, mind a szociáldemokrata párti román europarlamenti megfigyelők azt hangoztatták bukaresti sajtóértekezletükön, mesterséges problémáról van szó, a kisebbségi törvény elfogadása nem jelent feltételt Románia EU-csatlakozásához. /Kisebbségi törvény: Bukarestnek teljesítenie kell ígéretét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./ Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-szenátor látogatásai során a romániai magyar közösséget érintő kérdésekben próbált kedvező döntéseket elérni. A szenátor szót emelt, hogy tegyenek különbséget bevándorlók és őshonos nemzeti közösségek között. A Konrad Adenauer Alapítvány meghívására Olaszországban járt, ahol az Európai Bizottság tisztségviselői tárgyalták meg a román kormányt képviselő államtitkárokkal, melyek azok a kérdések, amelyek megakadályozhatják a 2007 január 1-jei csatlakozást. A megbeszélésekre meghívtak három romániai parlamenti képviselőt is, köztük Eckstein-Kovács Pétert is. A szenátor javasolta, hogy a politikai kritériumokat is kérjék számon, elsősorban a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, illetve a restitúció kérdését. Ezután a szenátor Brüsszelbe ment, ott a Románia – Európa Unió Parlamenti Vegyes Bizottságnak volt ülése, amelynek során a kisebbségi törvény a legélesebb viták tárgyát képezte. A szenátor módosító indítványt tett, miszerint az Európai Unió elvárja Romániától, hogy elfogadja ezt a jogszabályt, a kulturális autonómiáról szóló részel együtt. Ezen a megbeszélésen Olli Rehn csatlakozási főbiztos elmondta: Románia ígéretet tett a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásáról, amit be kell hogy tartania. A Vegyes Bizottságban többségben voltak az ellenzéket képviselő román szenátorok és képviselők, végül az ő módosító indítványát nem fogadták el. Ugyanabban az időben a másik teremben a magyar jelentést tárgyalták, a magyarországi küldöttség pártállástól függetlenül kiállt és sikerült átvinnie egyrészt a kisebbségi törvény elfogadásának szükségességét, másrészt a magyar egyetem állami támogatásának a kérelmét is. Ezután Eckstein-Kovács Péter részt vett Londonban az Európai Bizottság egyik testületének évi ülésére, ahol a terrorizmusról és annak megelőzéséről volt szó. Azt kérte a résztvevőktől, hogy tegyenek különbséget a nemzeti kisebbségek, az őshonos kisebbségek és a bevándorolt közösségek közt. /E.-R.F. – Sz.K.: Különbséget kell tenni az őshonos és a bevándorolt kisebbségek között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2005. november 26.
Olyan összefogás alakult ki az Európai Parlamentben az erdélyi magyarság sorsának rendezése érdekében, amellyel még a francia csoport is szolidarizált, lásd Pierre Moscovici jelentését – mondotta Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-képviselő, Románia egyik europarlamenti megfigyelője. Brüsszel nem elégszik meg többé az ígéretekkel, hanem számon is kérheti, a védzáradék kilátásba helyezésével kényszerítheti Romániát arra, hogy ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is alkalmazza a vállalt kötelezettségeket. A képviselő emlékeztetett: a kisebbségi törvényen túl a javaslatok közt szerepel a szubszidiaritás elvének az önkormányzatokban való gyakorlatba ültetése, a választási törvény diszkriminatív intézkedéseinek módosítása, a kisebbségi oktatás biztosítása minden szinten. Egyértelmű, hogy a magyar lobbinak, elsősorban Gál Kinga (Fidesz), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) tevékenységének köszönhető ez a politikailag jelentős eredmény. /Sz. K.: Románia nem csatlakozhat az erdélyi magyarság ügyének rendezése nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./ 2005. december 6.
December 5-én hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, akit Niculescu Tóni külügyminisztériumi államtitkár is elkísért. A román küldöttség az Európai Parlament elnökével, Jose Manuel Barrosóval folytatott tárgyalásokat. /Tariceanu Brüsszelben tárgyal Románia esélyeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./2005. december 28.
Brüsszelben azt fontolgatják, hogy esetleg közvetlenül az Európai Bizottság veszi át a Romániának szánt pénzösszegek kezelését. A legsúlyosabb a helyzet az ifjúsági programok terén, amelyek támogatását az észlelt szabálytalanságok miatt fel is függesztették. 2007-től kezdődően évente négymilliárd euróval támogatna az Európai Unió különféle romániai programokat, ám a pénzalapok kezelését illetően Brüsszel nem bízik a románokban. A napokban jelentették be, hogy egymillió eurót visszakér Romániától az Európai Bizottság. A pénzt ifjúsági programokra szánták, ám az összegek előírásszerű elköltését Bukarest nem tudja megfelelően igazolni. Román részről viszont azt mondják, hogy az Európai Bizottságnak kellene még mintegy 2,5 millió eurót fizetnie a 2003–2005-ös, Brüsszel által elfogadott ifjúsági programok finanszírozására. Ebben az évben negyven vizsgálatot végeztek az EU-pénzek romániai felhasználása ügyében, és 27 külföldi támogatású program esetében találtak szabálytalanságokat. /Brüsszel akarja kezelni a Romániának szánt pénzeket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./2006. január 11.
Gál Kinga Kolozsváron született, Nagyváradon járt iskolába, Budapesten és Strasbourgban tanult, Bukarestben és a németországi Flensburgban dolgozott, most az Európai Parlamentben a Fidesz képviselője. Gál Kinga az Európai Parlamentben a kisebbségi kérdés első számú szószólójává vált. Korábban kisebbségi kutató volt, most pedig a kisebbségpolitika területén dolgozik. A brüsszeli munka örök koalíciókeresés. Semmit nem lehet egyedül elérni, mindenhez társakat, támogatókat kell találni. Eddig óriási űr volt a kisebbségi kérdés kezelésében. Korábban szinte kizárólag a bevándorlók felzárkóztatását értették a fogalmon. Most ismerkednek az őshonos kisebbségi közösségek kérdéskörével. Az év végi jelentésbe az önkormányzatiság elve helyett a kulturális autonómia került, ez szűkebb fogalom, de nem írta felül a korábbi határozatot. Sikerült azt is bevinni a jelentésbe, hogy rendezni kell a magyar felsőoktatás kérdését, és ehhez állami finanszírozást kell biztosítani. – Az EU nem biztosítja az autonómiát. Azt a romániai magyar közösségnek kell elérnie. Ehhez az európai példák alapján, nagyon erős civil társadalom és a mindenkori többséggel folytatott intenzív párbeszéd szükséges. /Gazda Árpád: Az erdélyi magyarságon múlik az autonómia. Interjú Gál Kingával, az Európai Parlament erdélyi származású képviselőjével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 19.
Január 25-éig kérhetik az erdélyi magyar történelmi egyházak egykori javaik visszaszolgáltatását, jelezte Markó Attila, a romániai Etnikumközi Hivatal vezetője. A visszaadott magyar egyházi ingatlanok aránya már eléri a benyújtott kérelmek egynegyedét, az erdélyi magyar történelmi egyházak 508 dossziéja esetében döntöttek kedvezően, 400 ingatlanról pedig már az írásbeli határozat is megszületett. Ez a szám 1400-1500-ra emelkedhet. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késleltetését az erdélyi magyar történelmi egyházak többször is szóvá tették Brüsszelben. Az amerikai székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) idén brüsszeli akciótervet dolgoz ki, hogy a kellő pillanatban az európai politikusok tudomására hozza a restitúció egyelőre megoldatlan kérdéseit. /Január 25-ig kérhetik az erdélyi magyar történelmi egyházak egykori javaik visszaszolgáltatását. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./2006. január 19.
Kovács László, az Európai Parlament adóügyi biztosa mondta régebben: merjünk kicsik lenni. Ő személyesen vette is a bátorságot: magas polcon egészen jelentéktelen képviselője a magyar népnek, de még így is jobb, mintha otthon ártana a Kárpát-medence magyarságának, írta Sylvester Lajos. Újabban, a ,,merjünk kicsik lenni” tézisnek új szószólói és kivitelezői is kerülnek. Az egyik lapban a merjünk kicsik lenni jegyében született eszmefuttatásokat közölnek, ezek lényege, hogy a mi provinciális jelentéktelenségünk figyelemre sem méltó semmiség. Manapság a kettős állampolgárság megtagadása, a huszonhárommillió románozás ennek a nemzetpusztító stratégiának a része. Ugyanakkor Brüsszelben van egy magyar diplomata asszony – Gál Kinga –, aki az Európai Parlamentben a kisebbségi kérdés egyik legismertebb szakértője, s aki partnereket keresve és találva, az őshonos európai kisebbségek problémáit képes leválasztani a friss bevándorlási és honosítási ügyekről. A szubszidiaritás, az önkormányzatiság elvének eredményes EP-dokumentumokba építtetője mellesleg erdélyi származású. /Sylvester Lajos: Merjünk kicsik lenni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./2006. január 24.
Több más romániai értelmiségi mellett az egyik legnagyobb szabadkőműves kitüntetést vehette át a hét végén Bukarestben dr. Lizica Mihut, az Aurel Vlaicu Egyetem /Arad/ rektora. A York rítusú rend díszoklevele, rendjele és serlege az aradi egyetem és rektorának hozzájárulását honorálja a román kulturális örökség és az egyetemes szellemiség gyarapításához. Az oklevelet többek között Stefan Masu, a Romániai Szabadkőművesek főpáholymestere látta el kézjegyével. A Brüsszelben élő főpáholymester tavasszal Aradra érkezik, ahol díszdoktorrá avatja a Vlaicu egyetem. A kitüntetettek között van egy másik aradi származású értelmiségi, Teodor Melescanu egykori külügyminiszter is. A skót rítusú York rend Amerikában a legelterjedtebb. /P. P.: Szabadkőműves kitüntetés a Vlaicu rektorának. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./2006. február 3.
– Minden tizedik uniós állampolgár anyanyelve az úgynevezett kisebbségi nyelvek közé tartozik – hangsúlyozta Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő azon a találkozón, amelyre kezdeményezésére került sor az EP brüsszeli épületében február 2-án a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Napilapjainak Szervezetét képviselő illetékesekkel. Toni Ebner, a szervezet elnöke elmondta, hogy 1998-ban Triesztben tartották a kisebbségi nyelven megjelenő lapok főszerkesztőinek első találkozóját. Szervezetüket, a MIDAS-t 2001-ben alapították bolzanói központtal. Huszonkilenc tagjuk van, közöttük két erdélyi (a kolozsvári Szabadság és a Bihari Napló) és egy felvidéki (Új Szó) magyar napilap. /Együttműködés a kisebbségi médiával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2006. február 7.
Tiltakozó levelet juttatott el az Európai Néppárt elnökének három román euro-parlamenti megfigyelő a romániai csángókról szóló film tervezett brüsszeli bemutatása ellen. Tiberiu Barbuletiu, Nicolae Vlad Popa és Adrian Cioroianu ugyan nem látták a filmet, de a képviselők és megfigyelők számára eljuttatott ismertetőből máris úgy értékelték, Románia lejáratása van megint napirenden. – A film utalás arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, ami távol áll az igazságtól – mondta Tiberiu Barbuletiu. Schöpflin György (Fidesz) magyar euro-parlamenti képviselő kezdeményezésére ma Brüsszelben bemutatják Vitézy Zsófia csángókról szóló filmjét. /Csángókról Brüsszelben: tiltakoznak a román megfigyelők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2006. február 7.
A nemzeti ügy nem bal és jobb oldal kérdése, ahogy az autonómia és a határon túli magyarság sorsa, az összmagyarság ügye szintén nem pártkérdés – szögezte le Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Cselényi László arról a nemzetközi konferenciáról nyilatkozott, amelyen gyakorlatilag bemutatták Európának a húsvétkor induló Autonómia csatornát. A Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében Budapesten tartott nemzetközi konferenciát a brüsszeli küldöttektől a katalán főminiszterig mindenki mérföldkőnek tartotta. A konferencián nem volt ott Markó Béla RMDSZ-elnök, bár a meghívást elfogadta. Ezt az összes külföldi vendég furcsállotta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A Duna Televízió, azaz az új csatorna Európában vezető tud lenni abban, hogy a kontinens kis népeit, kisebbségeit, etnikai csoportjait és autonómiáit összekapcsolja. A csatornának lesz egy olyan speciális híradója is, ami csak etnikai ügyekkel, konfliktusokkal és megoldásokkal foglalkozik – ilyen nincs még Európában. Áttörést jelent, hogy például a finnországi svédek, az Aland szigetek lakói, a dél-tiroliak és a katalánok egyaránt magukénak érezhetik ezt a csatornát. Christoph Pan professzor felhívta a figyelmet, hogy az elmélet, az ideológiai rész, illetve a kis lépések stratégiája ugyanolyan fontos tényezők. Másik fontos hangsúly az volt, hogy minden autonómia annyit ér, amennyit az érintettek kiküzdenek maguknak. /Guther M. Ilona: Interjú Cselényi Lászlóval, a Duna Televízió elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./2006. február 7.
Közös konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia a Duna Televízióval Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címmel. – A XXI. században fontos gazdasági érdek, hogy a kisebbségek is érvényesülhessenek a gazdasági, tudományos, kulturális életben – mondta Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. A konferencia az Európai Unióban működő autonómiaformák bemutatása mellett útmutatást kívánt megfogalmazni az önrendelkezés teljesebb módozatait választó közösségek számára. Rólunk – ne nélkülünk! Létkérdés az erdélyi magyar autonómia címmel tartott előadást Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök hangoztatta: Nemzetünket demográfiai katasztrófa fenyegeti. Az elmúlt másfél évtized alatt a kárpát-medencei magyarság kereken egymillió fővel apadt. Ezen belül a romániai – erdélyi – magyarság vesztesége ugyanezen idő alatt több mint kétszázezerre rúg, ez abszolút mértékben meghaladja az 1920 és 1992 közötti létszámapadást. Az immár 85 esztendeje tartó kisebbségi lét folyamán egyszer sem nyílt alkalmuk sorsukba meghatározó módon beleszólni, mutatott rá a püspök. Tőkés László felidézte az önfeladó Magyar Népi Szövetség árulását az 1940-es évek közepén. Kiemelte: jelenleg hiába kedvező körülmény az erdélyi magyarság számára Románia európai integrációja, a magyar autonómia kérdésében a mindenkori román többségi hatalom hajthatatlan. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ feladta a háromszintű autonómia-rendszer megvalósítására vonatkozó saját programját. Ezért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács, valamint politikai, egyházi és polgári szövetségeseik e lehetetlen helyzeten kívánnak változtatni, amikor következetesen kiállnak nemzeti közösség létérdekei, az autonómia-követelések mellett. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke előadásában felidézte a kommunizmus évtizedeit, amikor arról igyekeztek meggyőzni a magyarságot, hogy államhatárokkal elválasztott részeinek semmi közük egymáshoz. A rendszerváltozás után az Egyesült Államok politikai ügynökei és diplomatái, valamint Brüsszel politikai megbízottjai igyekeztek meggyőzni először az erdélyi magyar politikai elitet, majd a felvidékit, végül a délvidékieket, hogy ne az autonómiatörekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati szerkezetébe, és ott is a csak minimumot akarják csak. A gyakorlat azt mutatja, mintha az autonómia tilalmát ebben a térségben valóban valamilyen titkos nemzetközi megegyezés írná elő. /(y-nes): Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./2006. február 11.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lucian Leustean, a román külügyminisztérium államtitkára február 10-én Budapesten aláírta a Magyar–Román Kormányközi Vegyes Bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét. A korábbi jegyzőkönyvekhez hasonló a dokumentum a két ország kisebbségének oktatási, kulturális kérdéseivel. Újságírói kérdésre válaszolva – amely a közelmúltban Brüsszelben bemutatott csángókról szóló dokumentumfilmhez kapcsolódott – Lucian Leustean államtitkár elmondta, hogy mivel a csángók nem egy jogilag hivatalos kisebbség Romániában, hivatalos álláspont velük kapcsolatban nincs. /Nincs hivatalos álláspont a csángókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2006. február 11.
Schöpflin György (Fidesz) magyar europarlamenti képviselő kezdeményezésére február 7-én Brüsszelben bemutatták Vitézy Zsófia csángókról szóló filmjét. Schöpflin György elmondta, hogy két vetítés volt. A közönségnek körülbelül az egyharmada nem magyar volt, közöttük románok is. Mindenkinek tetszett a film. A románok mielőtt látták volna, kijelentették, hogy „románellenes propaganda”. A liberális frakcióhoz tartozó román megfigyelők levelet küldtek az Európai Néppárt vezetőségének, azzal a kéréssel, hogy állítsák le a film vetítését. Ez mutatja, hogy mi az elképzelésük az európai standardról. A film vetítése utáni beszélgetésen Schöpflin megjegyezte, hogy a csángók összeurópai értéket képeznek, ezért a román állam feladata lenne, hogy támogassa a saját nyelvük megőrzését. Erről azonban hallani sem akartak a román megfigyelők. Úgy vélték, ez egy politikai esemény, románellenes provokáció. A filmben a pap azt mondja a szülőknek: ha a ti gyerekeitek magyarul beszélnek, akkor az ördög nyelvét beszélik. Egy másik megfigyelő azt állította, hogy mindez tulajdonképpen a Fidesz választási kampányának része. Erre Schöpflin azt válaszolta: a Fidesznek nincs nagyon sok szavazója csángóföldön. A román megfigyelők szerint a meghívóban megjelent háttérismertető románellenes. Romániában ugyanis mintaszerű a kisebbségekkel való bánásmód. Még mindig nem dőlt el, hogy Románia 2007-ben bekerül-e az Európai Unióba. /Köllő Katalin: Schöpflin nem tartja kizártnak a csatlakozás halasztását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ 2006. február 13.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lucian Leustean román külügyi államtitkár a hét végén aláírta Budapesten a Magyar-Román Kormányközi Vegyes Bizottság kisebbségügyi együttműködési szakbizottsága december 15-én, Battonyán tartott ülésének jegyzőkönyvét. A dokumentum tartalma csak a két kormány jóváhagyása után válik nyilvánossá. A jegyzőkönyv értékeli a két ország kisebbségi közösségeinek helyzetét és további feladatokat fogalmaz meg oktatási, egyházi, kulturális, valamint a kisebbségi jogok terén. „Az előző dokumentum ajánlásai közül számos dolog a mostaniban is szerepel, mert a problémák megoldásának egyik akadálya a pénz” – közölte Szabó Vilmos. Hozzátette: a különféle területeken a lehetőségek bővítését jelentős mértékben az határozza meg, hogy ehhez milyen költségvetési támogatást tudnak biztosítani a kormányok. Lucian Leustean elmondta, mindkét ország esetében pénzügyi kérdés például az egyházi ingatlanok renoválása vagy a kisebbségi iskolák gondjainak megoldása, amelyeket nem lehet egy év alatt rendezni, és nemcsak a két kormányon múlnak, hanem a helyi realitásokon is. Az aktuális kérdések között szerepelt a román parlamentben és közéletben is vitatott kisebbségi törvény. „A dokumentumban megfogalmazott álláspontunk szerint támogatjuk a román kormány által benyújtott törvényt – nyilatkozta Szabó Vilmos -, és a megbeszélésen szót ejtettünk arról is, hogy az RMDSZ által képviselt kulturális autonómiakoncepciót jónak találjuk, s fontos lenne, ha szerepelne a törvényben.” Lucian Leustean hozzátette: a törvény minden romániai kisebbséget érint és egy ilyen fontos jogszabály esetében természetes, hogy vannak viták. A múlt héten Brüsszelben bemutatott, csángókról szóló film kapcsán Leustean újságírói kérdésre kijelentette: a filmet nem látta, így nincs miről nyilatkoznia, egyébként pedig Romániában hivatalosan nincs elismerve csángó kisebbség. /Guther M. Ilona, Budapest: Kevés a pénz a kisebbségügyre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2006. február 17.
Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ 2006. február 22.
Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága február 21-i, brüsszeli ülésén Hegyi Gyula, a bizottság MSZP-s tagja hangsúlyozta, hogy az EU környezetvédelmi normáival ellentétes romániai verespataki aranybánya-beruházást meg kell akadályozni. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy soron következő ülésükre meghívják Sulfina Barbu román környezetvédelmi minisztert, hogy számoljon be a verespataki beruházás körüli helyzetről. /Brüsszelbe rendelik Sulfina Barbut. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./2006. február 28.
Nem kívánta kommentálni a The Times ügyeletes szerkesztője azokat a vádakat, miszerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) levelének közzétételével a brit napilap hozzájárult volna a nemzetközi közvélemény félretájékoztatásához. “Ha valaki válaszolni akar erre a levélre, írjon nyugodtan a The Timesnak. Itt minden levél egyenlő elbírálás alá esik, ha megfelelő színvonalú, akkor közöljük” – szögezte le. A viszály tárgya a BKB azon levele, amely kéri a magyar egyetem létrehozását a Bolyai egyetem visszaállításával. A petíció-levelet 60 tudós, irodalmár, köztük Nobel-díjasok is aláírták. A teljes levél csak a The Timesban, rövid változata azonban több német lapban is megjelent. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetése szerint a levél félretájékoztatja a nemzetközi közvéleményt. A kezdeményező bizottság tagjai szerint a BBTE is félretájékoztat, mert Brüsszelben terjesztett kiadványaiban az áll, hogy az egyetemen kétnyelvű feliratok vannak, holott ez nem igaz. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora leszögezte: megmarad a Babes-Bolyai multikulturális jellege, nem engedélyezik az egyetem nemzetiségi és nyelvi alapon történő szétválasztását. Nicolae Bocsan rektor heves kifakadással zárta nyilatkozatát: “Ez a köszönet azért, hogy mi tettük a legtöbbet a magyar nyelvű felsőoktatásért ebben az országban. Egyetlen romániai egyetem se támogatta a kisebbségek nyelvén történő oktatást olyan módon, ahogyan a Babes-Bolyai tette.” /Debreczeni Hajnal, Isán István Csongor: The Times: írjanak ők is levelet! = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2006. március 3.
Az uniós csatlakozás küszöbén a kormány megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy több százezer állampolgár él villanyáram nélkül. Jelenleg Romániában 116 település van áram nélkül, további 1740 faluban csak részlegesen végeztek a villamosítással, 180 városban pedig sürgősen bővíteni kell a hálózatot, mert a peremkerületekben nincs villany. Az összesítés rózsaszínű tollal íródott, mert az áram hiánya miatt a világtól elszigetelt települések száma 306, ezek döntő hányada a Duna-deltában és nehezen megközelíthető hegyvidéken található. Brüsszel arra kötelezi Romániát, hogy 2007-ig a gyakorlatban fejezze be az ország villamosítását, mert a teljes vagy részleges hiány legalább 300 ezer lakost érint. Az Electrica húzza-halogatja az utolsó falvak villamosítását, mert az sokba kerül, a lakossági fogyasztás ott minimális. Teljesen áram nélküli település Arad megyében, a hivatalos információ alapján, nincs. Simona Cuzman ügyvezető igazgatóhelyettes azonban elmondta, a megyében a 2002-es népszámláláskor összeírt 185 924 lakás közül 3757 otthonban nincs villany. Ebben azok a házak is szerepelnek, amelyeket a szolgáltató kapcsolt le, mert nem egyenlítették ki a számlát. Az illetékesek szerint jelenleg mindegyik Temes megyei településen van villamos energia. Azonban sok helyen elavultak a vezetékek, régiek az oszlopok, elég egy kisebb vihar ahhoz, hogy ideig-óráig áram nélkül maradjanak települések. Hunyad megye területének 90 százalékára jut el az elektromos áram. Jelenleg még 10 olyan települést tartanak számon a megyében, ahol 155 lakásban a petróleumlámpa az egyetlen fényforrás. A legnagyobb gond az, hogy a törvény szerint a települések villamosítását a helyi önkormányzatoknak kell fedezniük. Erre a legtöbb esetben azonban nincs lehetőség. Emellett 196 olyan esetet is számon tartanak, ahol a településre ugyan bevezették az áramot, de bizonyos részek anélkül maradtak. Ez már városon is előfordul: Hátszegen, Pusztakalánban, Algyógyon, Urikányban, sőt az utóbbi időben felkapott üdülőn, Alvácán is. Tariceanu miniszterelnök múlt héten meghirdetett villamosítási akciója az ötvenes évek politikai szlogenjeire emlékeztet, ő sem gondolhatta komolyan, hogy tíz hónap alatt bepótolják, amiről eddig elfeledkeztek. /Gáspár-Barra Réka Irházi János Pataky Lehel Zsolt: Villany nélküli települések. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./ 2006. március 14.
Miután az ÚMSZ cikket közölt a BBTE honlapján lévő, az egyetem történetét bemutató dokumentumban levő történelmi csúsztatásokról /az egyetem angol nyelvű történelmi felvezetőjében az erdélyi fejedelmek neve románul jelenik meg, és a felvezetőből nem derül ki, hogy a BBTE-t megelőző egyetemek magyar kezdeményezések voltak/, a HHRF /Hungarian Human Rights Foundation, magyar emberjogi alapítvány/ tiltakozni készül Brüsszelben. Hámos László, a civil szervezet elnöke elmondta, periodikusan hírlevelet küldenek az európai politikusoknak, amelyben tájékoztatnak a magyar kisebbség helyzetéről. Következő hírlevelükben lesz benne a tiltakozás is. „Elképesztő dolgok jelennek meg az egyetem honlapján, az egyetem valótlanságokat állít, amikor egy ilyen dokumentumot a honlapján megjelentet” – állapította meg New Yorkban Hámos László, a szervezet elnöke. Hírlevelükkel figyelmeztetni kívánják az európai politikusokat, hogy Románia még nem teljesítette a magyar felsőoktatással kapcsolatos vállalásait. Csucsuja István, a BBTE történelem tanára, a Történelem-filozófia kar dékán-helyettese elmondta, az egyetem történetének magyar verziója előkészületben van. Az angol verzióban megjelenteket Csucsuja nem kívánta kommentálni. /I. I. Cs.: Európai tiltakozás BBTE-honlapért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2006. március 16.
Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a piaristák szervezésében báró Jósika Miklós emlékestet tartottak. A magyar regényírás atyja Kolozsváron a Piarista Líceum diákja volt. Fodor György a Piaristák Romániai Rendtartományának megbízottja és az Erdélyi Piarista Diákszövetség elnöke a piarista diákokról emlékezett. Orbán István, a Báthory István Elméleti Líceum tanára felelevenítette báró Jósika Miklós életének meghatározó pillanatait. A regényíró Tordán született, 1830-ban Wesselényi oldalán, az ellenzék mellett állt ki. 1836-ban jelent meg az Abafi című romantikus regénye, amely egy csapásra meghódította az olvasóközönséget. A regényíró 1848–49-ben Kossuth Lajos híve volt, ezért a szabadságharc leverése után egy ideig bujdosnia kell, majd Lipcsébe, végül pedig feleségével Brüsszelbe ment, ahol az emigrációs politika egyik irányító személyiségévé vált. /D. I.: Báró Jósika Miklósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 2006. március 17.
Lezajlott az udvarhelyi Székely Nagygyűlés minden különösebb incidens nélkül. Románia már nem szeretne etnikai jellegű konfliktusokat, mert az lehetetlenné tenné az EU-csatlakozást. A székelyudvarhelyi nagygyűlés előrelépést jelent: az autonómiaigény nyilvános megfogalmazása és a nemzetközi fórumok figyelmének felkeltési szándéka. A Székely Nemzeti Tanács petícióját Brüsszelbe és más fontos helyekre is eljuttatja. A székelyföldi területi autonómia ügyét mindenképpen támogatni kell, állapította meg Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Székelyudvarhely tanulságai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./2006. március 20.
Első kézből szeretné tájékoztatni az európai szerveket az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéről az a bizottság, mely március 20-22-e között Brüsszelbe látogat – közölte Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke. Mellette a hat tagú küldöttségben jelen lesz Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor; Toró T. Tibor parlamenti képviselő; Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja; Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének az elnöke; valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. A háromnapos látogatás során a Európai Bizottság elnöki hivatalának tagjaival, az Európai Parlament külügyi és kisebbségi bizottságával, valamint Magyarország brüsszeli képviselőivel találkoznak. Elsősorban a háromszintű autonómia kérdéséről tájékoztatják őket, de szó lesz a magyar egyetemi karokról, a restitúcióról, és a csángóügyről is – mondta Szilágyi Zsolt. /Brüsszelben az autonomisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./2006. március 21.
Öttagú küldöttség látogatott Brüsszelbe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Duna–Tisza Társaság brüsszeli irodája szervezésében, azzal a céllal, hogy tájékoztassák a nemzetközi szerveket az Erdélyi Memorandumba foglalt követelésekkel, az EMNT célkitűzéseiről, a háromszintű autonómia igényről, az oktatásról és a csángók helyzetéről. Többek között az Európai Bizottság vezetőségének képviselőivel, az Európai Unió Romániával foglalkozó főosztályának és az Európai Parlament (EP) frakcióinak vezetőivel, valamint a magyar EP-képviselőkkel találkozik a küldöttség. Tagjai: Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége és a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke, valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. /Erdélyi „memorandisták” Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./2006. március 23.
Tavaly októberben létrejött a Kolozs Megyei Tanács brüsszeli képviseleti irodája, melynek célja a megye és az Európai Unió közötti kapcsolatok kiépítése és fejlesztése. Létrehozzák a Kolozsvári Európai Bizottságot (KEB), a KEB első ülése március 30-án lesz.. A KEB-nek nincs magyar tagja, ezt Dan Luca, az Európa Ház elnöke azzal magyarázta, hogy nemzetiségi hovatartozás nem jelentett szempontot a tagság összeállításánál, de meghívják megfigyelőként a testületbe Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét, továbbá az alakuló ülésre Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelőt, képviselőt és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnököt is. /B. Á.: Kolozsvári Európai Bizottság alakul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./2006. március 23.
Nincs helye magyar-magyar vitának Brüsszelben, és a Románia EU-csatlakozását érintő kérdésekben is a lehető legszélesebb körű magyar nemzeti konszenzusra van szükség – írta közleményében az MSZP európai parlamenti bizottsága azt követően, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében Brüsszelbe utazott küldöttséggel találkozott. Az öttagú erdélyi delegáció többek között Pierre Moscovici EP-raportőrt, Elmar Brokot, a Külügyi Bizottság elnökét, valamint több európai néppárti képviselőt tájékoztatta az erdélyi magyar törekvésekről. A háromnapos látogatást eredményesnek nevezte Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor, a küldöttség tagja. “Mindenhol elmondtuk, számunkra is Románia integrációja a legfontosabb, és abban bízunk, hogy akár a kisebbségi törvény, akár a magyar egyetem ügyében az otthoni döntéshozó szervek is azon lesznek, hogy minden a lehető legjobb irányban haladjon, és 2007. január 1-jén Románia is az EU tagja legyen” – nyilatkozta Sógor. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között kisebb összeszólalkozásra került sor a frakcióülésen. Tőkés a romániai EP-megfigyelők aktívabb brüsszeli tevékenységét kérte, amit Szabó magára vett, és szóvá tette. Erre mondta Szájer József fideszes EP-képviselő, hogy Brüsszelben nincs helye magyar-magyar vitának. /Mihályi László: Tőkés-Szabó vita Brüsszelben? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2006. március 24.
„Most elégedett vagyok, mert emelt fővel jöhettem Brüsszelbe, nem úgy, mint mandátumom elején, egy évvel ezelőtt” – nyilatkozta Brüsszelben Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Olli Rehn bővítési biztossal folytatott megbeszélését követően. Tariceanu a Traian Basescu államfő vezette romániai küldöttség tagjaként vesz részt az Európai Tanács március 23-án kezdődött csúcsértekezletén. Tariceanu szerint az európai liberálisok részéről nagyon határozott támogatásra számíthat Románia és Bulgária a 2007. január 1-jei csatlakozás szempontjából. Traian Basescu szintén a 2007-es csatlakozási dátum mellett lobbizott Brüsszelben. Az államfő szerint a Romániával szembeni közhangulat 2005-höz képest jó irányba változott. Március 23-án zárta kétnapos bukaresti, tájékozódó jellegű látogatását, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős igazgatója, Michael Leigh. Leigh a korrupcióellenes harcot nevezte az ország első számú prioritásának. November 1-jétől csupán vízummal léphetnek Románia területére Moldva Köztársaság állampolgárai – jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter, miután aláírta a két ország közötti megállapodást. „Románia köteles bevezetni ezt az örömtelen intézkedést az EU-s csatlakozás érdekében felvállalt kötelezettségei miatt” – értékelte a miniszter. Blaga azt kérte a Külügyminisztériumtól, a magyarországi mintához hasonlóan, tegyen meg mindent azért, hogy a moldvaiak kedvezményezett eljárással kaphassanak vízumot. /Gujdár Gabriella: Emelt fővel az EU-ba? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./2006. március 24.
A korrupció mellett a második legsúlyosabb kérdés Románia EU-integrációja szempontjából a kisebbségek kérdése – jelentette ki Tőkés László március 22-i brüsszeli sajtóértekezletén. Az erdélyi magyar közélet néhány vezető személyiségéből álló delegáció – tagjai között volt Tőkés mellett Sógor Csaba RMDSZ-szenátor, illetve Bodó Barna egyetemi tanár – azért jött Brüsszelbe, hogy az EU- intézmények figyelmét felhívja a kisebbségi kérdés fontosságára. Tőkés László püspök elmondta, az elmúlt másfél évtizedben gyakran megütközéssel látták, hogy a Romániával foglalkozó különböző EU-jelentésekből kimaradt, vagy alig-alig szerepelt a kisebbségi kérdés. A legutóbbi országjelentések azonban már 4-5 pontban foglalkoztak az egyetemi autonómiával, a szubszidiaritással és az önkormányzatisággal. Az erdélyi magyar politikusok Brüsszelben alapvetően három témakörről, az önkormányzatiságról, az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról beszéltek EU-s politikusokkal. /Tőkés László: Romániában a korrupció mellett a kisebbségi kérdés a második legsúlyosabb. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./2006. március 24.
Március 20–22. között Brüsszelben járt az erdélyi magyar civilszervezetek képviselőiből, egyházi vezetőiből, politikusaiból álló küldöttség Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezetésével. A küldöttség tagja, Bodó Barna egyetemi tanár, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének temesvári elnöke nyilatkozott útjukról. Abszolút nyitottság jellemezte a partnereket, emelte ki. Az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását és a magyar egyetem kérdését diszkriminációként vetették fel, mert hiába létezik törvény az egyházi javak restitúciójára, ha annak végrehajtását a helyi hatóságok megakadályozzák. Európában sokkal nagyobb a nyitottság a kisebbségek iránt, sokkal nagyobb az együttműködési készség, mint Romániában. Azt tapasztalták, hangsúlyozta Bodó, hogy hiába rendelkezik az RDMSZ három honatyája is megfigyelői státussal az Európai Parlamentben, tartanak fenn irodát, a munkájuknak semmi eredményét nem volt, mert minden, általuk felvetett kérdés újdonságként hatott a tárgyalófeleknek. /Pataky Lehel Zsolt: Európát érdeklik a gondjaink, csak keveset tud róluk. Interjú a brüsszeli tárgyalásokról hazatért Bodó Barnával. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./