udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
448
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 | 421-448
Helymutató:
Brüsszel
2006. március 24.
Románia EU-csatlakozását érintő kérdésekben a lehető legszélesebb körű magyar nemzeti konszenzusra van szükség, Brüsszelben nincs helye magyar–magyar vitának – ezzel mind Tabajdi Csaba (MSZP), mind Tőkés László református püspök egyetértett brüsszeli egyeztetésükön. Tabajdi támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit, az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem ügyét, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint az európai intézmények egyre érdeklődőbbek és egyre többet tudnak az erdélyi magyar kisebbség ügyéről. /Brüsszelben nincs helye magyar–magyar vitának. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2006. március 25.
Traian Basescu államfő március 24-én bagatellizálni próbálta Tőkés László református püspök érdekérvényesítő lobbikörútját. Az elmúlt napokban erdélyi magyar küldöttséget vezetett az egyházfő Brüsszelbe, ahol uniós képviselőkkel találkozva, a romániai magyarság jogainak érvényesítéséről folytatott tárgyalásokat. A román államfő Brüsszelben leszögezte: az Európai Uniónak a Romániával kapcsolatos döntéseit a tagállamok hozzák meg. Arra az újságírói kérdésre, hogy Tőkésék lobbikörútjai befolyásolhatják-e Románia csatlakozásával kapcsolatos döntést, Basescu kijelentette: „ki az a Tőkés, egy tagállam neve?” Úgy vélte, hogy a püspöknek a romániai magyar kisebbség helyzetéről kifejtett álláspontja „mindössze a szabad véleménynyilvánításhoz való jog.” Emlékeztetett: Románia független, oszthatatlan és egységes nemzetállam. – Ugyanezt a meghatározást hangoztattam, amikor jobboldalomon a Magyar Polgári Szövetség vezetője ült. Így határoztuk meg magunkat, így fogadnak el bennünket, és így csatlakozunk az Európai Unióhoz – jelentette ki Basescu. /B. T.: Basescu: ki az a Tőkés? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./2006. március 27.
Nem akartam exportálni a magyar-magyar ellentétet Brüsszelbe, de volt vita – mondta az ÚMSZ kérdésére Tőkés László, az EMNT elnöke a hét végén tartott sajtótájékoztatón a közötte és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között Brüsszelben lezajlott kisebb összeszólalkozásról. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke, aki szintén tagja volt a delegációnak, elmondta: Tőkés annyit kért, hogy az RMDSZ-es megfigyelők hallassák jobban a hangjukat, hisz van lehetőségük rá. Ugyanakkor hozzátette: ezen az eseten kívül nem hangzott el bírálat az RMDSZ-szel szemben. „A kapocs szerepét töltöm be az RMDSZ és az azon kívüli szervezetek között” – jelentette ki Sógor Csaba szenátor, aki részt vett a brüsszeli delegációban. Véleménye szerint nem csak ebben a delegációban, de a hazai magyar közéletben is el kell kezdődnie a párbeszédnek. „Románia egységes nemzetállam, elmondtam ezt az MPSZ-elnökkel a jobbomon is” – nyilatkozta Traian Basescu államfő Brüsszelben, arra reagálva, hogy Tőkés László és az autonomisták is ott jártak, hogy lobbizzanak Székelyföld autonómiájáért. Tőkés a romániai kisebbségek helyzetét illető kijelentéseire az államfő annyit mondott, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, „de Tőkés nem EU-tagállam, ezért nem is befolyásolja Románia csatlakozását.” /Daczó Dénes, Pap Melinda: Autonomisták, megfigyelők és viták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2006. március 28.
Az Európai Unió a jelen pillanatban szinte éppen úgy elzárkózik autonómiaköveteléseink elől, mint maga Románia – számolt be brüsszeli látogatásáról Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a kulturális autonómiára itthon, párbeszéd útján kell megoldást találni. Wenceslas de Lobkowitz, az EB Bővítési Hivatala romániai főosztályvezetője vagy Elmar Brok, az EP Külügyi Bizottságának elnöke szerint nem lehet szó arról, hogy az EU Románia csatlakozásának a feltételévé tegye Székelyföld autonómiájának a törvény általi biztosítását. Tőkés László leszögezte: az autonómiát nekünk magunknak kell kiküzdenünk, teljes összefogással és kitartással, a többségi politikai erőkkel való párbeszéddel. /Simon Judit: Tőkés felismerte: az autonómiát itthon kell kivívni. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2006. április 6.
Parászka Boróka azon tűnődött, hogy a magyar szocialisták /az MSZP/ köztársaság-párti megszólalása tisztázhatja-e a magyar társadalmon belüli feszültségeket, jelentheti-e a magyar baloldal tényleges megújulását, vagy ez csak egy hangzatos jelszó a magyar jobboldal nemzeti jelszavai alternatívájaként. Parászka Boróka szerint sokszor indokolatlan izgalommal tekintenek Magyarországra, „más köztársaságok más állampolgáraiként”. „Nem tudni, miért is olyan fontosak nekünk ezek a döntések”, a Magyarországon hozott döntések. A cikkíró szerint ez jelzi a nemzeti gondolkodás megújulásának a szükségességét is. A nemzeti közösségre való hivatkozás nem helyettesíti és nem pótolja az államközösségek közötti együttműködést, a nemzetközi politikai viszonyok rendezését. „Akit a magyar politikai élet határon túli magyarként aposztrofál, az lassan önmagát, önkéntesen hontalanítja.” Politikai élete a sértődésekből áll, nem az érdekérvényesítésből. Felelősségvállalás és tevékeny részvétel szükséges és nem etnikai bezárkózás. Parászka Boróka ostorozta Mikola Istvánt: a „határon túli magyar”, Mikola szerint, jól programozható szavazóautómata. A cikkíró leszögezte, hogy a Fidesz gátlástalan „nem elégszik meg az általa kiselejtezett Szász Jenővel, a Brüsszelben autonómiából megbukott Tőkés Lászlóval, de a dísztribünre rángatja a csángó gyerekkórust is, csatarendbe állít minden Erdélyhez köthető hívószót.” Az MSZP egy kampányfilm erejéig visszatáncolt a huszonhárommillió román mumusához. Megjelenik a kampányfilm, amelyben Mikolára utalva arra figyelmeztetik a magyar választót „ne hagyja, hogy az Ön pénzén mások döntsenek az ország sorsáról”. Parászka szerint ez a posztkádári neobarokk. /Parászka Boróka: Posztkádári neobarokk. = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 6./2006. április 7.
Az erdélyi magyar felsőoktatás kérdésének Romániáról szóló országjelentésbe foglalását kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kéttagú küldöttsége az Európai Bizottság bukaresti küldöttségénél és az Egyesült Államok romániai nagykövetségén tett látogatásán. Péntek Imre, a BKB titkára és Hantz Péter, a BKB szóvivője az őket fogadó szakértőket az erdélyi magyar felsőoktatás, és ezen belül az Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül létező helyzetről tájékoztatták. Péntek Imre elmondta: az amerikai nagykövetségen a szakértők csodálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy miközben a BBTE épületein nem léteznek többnyelvű feliratok, addig az egyetem vezetősége Brüsszelben olyan szórólapokat osztogat, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják. Hantz Péter kifejtette: még terveznek hasonló látogatásokat romániai nagykövetségeken, és készek további hazai és nemzetközi információs körutakat tenni. Az oktatókból álló BKB nyilvános felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy elektronikus levélben keressék meg Ollie Rehn uniós bővítési biztost, és írják meg neki az általuk észlelet kisebbségi jogkorlátozásokat. /B. T.: Újabb lobbikörúton a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2006. április 12.
A Duna Tv-n húsvétkor indul az Autonómia csatorna műsorát éjféltől reggel hétig határon túli magyar stúdiók műsora tölti ki, jelezte Balogh Júlia, az Autonómia csatorna főigazgatója. Egyeztető tárgyalásokat folytattak a határon túli magyarok, illetve a magyarországi nemzeti kisebbségek képviselőivel, autonómia konferenciát rendeztek felvették a kapcsolatot a nyugat-európai autonómiamodellek képviselőivel, valamint mindazokkal, akik Strasbourgban és Brüsszelben ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak. Az Autonómia csatorna napi nyolc órában sugároz, közép-európai idő szerint délután négytől éjfélig. Keddtől mindennap lesz négy óra élő adás. Határon túlról származó műsorvezető lesz az erdélyi Csáky Zoltán, a felvidéki Cziprusz Éva és a délvidéki Gubás Csilla. /Guther M. Ilona: Napi nyolc óra Autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./2006. április 24.
Dr. Hermán M. János református lelkipásztor beszélt életútjáról. Kolozsvárott született 1948-ban, édesapja györgyfalvi lelkész volt. Apját börtönből való szabadulása után Nagysármásra hívták lelkésznek, így 1950-ben odaköltöztek. Édesapját missziós tevékenységéért a Mezőség Mózesének nevezték, legalább tízezer embert ismert név szerint a Mezőségen. Járta a falvakat, és időnként gyermekeit is magával vitte. Édesapja kőművesekkel, ácsmesterekkel templomot és parókiát épített vályogból Kissármáson, majd gyülekezeti termet épített engedély nélkül, önerőből, mert hitt a jövendőben. Templomot mentett meg az elkezdett lebontásból Mezőbáldon, és újjáépíttette a hívek segítségével. Templomot javított Cégen. Gyermekek százát tanította magyarul írni, olvasni, énekelni, és ha kellett, románul és németül is prédikált. Negyvenöt évi nagysármási lelkészi szolgálata alatt több mint kétszázan tértek a református egyházba a más vallásúak, főleg az adventisták közül. A hatóság sokszorosan fenyegette, próbálta megfélemlíteni, lejáratni, mindhiába. Teológiai munkásságának, írásainak közlése még várat magára. Dr. Hermán M. János barátaival ott ültek a sármási templomban 1989 húsvétján, amikor édesapja azt prédikálta, hogy a Kondukátornak nem lesz része a feltámadásban. Mindenkiben megállt a lélegzet, ő pedig megismételte: a Kondukátor elpusztul, mert a bűnei az égre kiáltanak. Négyszáz ember hallgatta a prédikációt. Haja szála sem görbült meg, még a besúgók sem mertek jelenteni. Makkai Sándor nevezte el a Mezőséget Holt-tengernek. A nyolcvanas években már csak a túlélés reménye tartotta ott az embereket. Tucatnyi mezőségi faluban az eltelt ötven év alatt egyetlen magyar sem maradt. Szombattelkén, Kiscégen, Budatelkén, Viszolyán, Dombon, Csehtelkén édesapja temette el az utolsó magyarokat. Apja az agyonolvasott Bibliájával folytatta a családlátogatást. Ahol a magyarság kisebbségben van, hiányzik a középréteg, ahol alig voltak magyar iskolák, és azokat is sorban bezárták, azokban a mezőségi falvakban, mint például Katona községben, felgyorsult a nyelvromlás. Kallós Zoltán, Kövesdi Kiss Ferenc szolgálata példaértékű, vannak követőik, de nem elegen. Hiányzik a folyamatosság. Édesapja a hívek után járva negyven kilométert is gyalogolt naponta. Felkereste a családokat, tanította a gyermekeket, vállalta a beteggondozást, helyettesítéseket. Volt olyan is, amikor tíz falunak volt a lelkésze, családja alig látta. Édesapja sokszor magával vitte egyik-másik gyermekét. Imádság nélkül senkit nem eresztett el házából, üres kézzel senki sem távozott. Román tisztelői is seregestől voltak. Dr. Hermán M. János 1973-ban kezdte el a lelkészi szolgálatot Mezőkeszüben. Később Somkeréken, majd Újősben volt lelkész, ahol a fűzkúti szórványgyülekezetet is ellátta. 1983. szeptemberében elbúcsúzott híveitől és öt gyermekünkkel Hollandiába elmenekültek, felesége ugyanis holland. A holland Mezőségre került, ahol korábban évekig nem volt lelkész. Dr. Hermán M. János szolgált a felvidéki Komáromban, Budapesten, Londonban, Brüsszelben, azután sikerült visszajönnie. Hét éve dolgozik a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületben. Amikor 1983 őszén holland egyházi szolgálatba lépett, két-három hónap után összegyűjtötte a frízlandi magyarságot. Azután megtudta, hogy Belgiumban sincs lelkész, ezért Liège-ben és Brüsszelben is megszervezte a maradék magyarságot. A nyugati magyaroknál a második nemzedék már többnyire feladja identitását, nyelvét. Úgy számolta, hogy a második világháborút követő negyven esztendőben legalább százezer magyar ember váltott nyelvet, kultúrát Nyugat-Európában. Még a fordulat előtt folytatták a szervezett segélyszolgálatot. Az akkori vezető lelkész éppen távozott, és akkor meghívták őt Budapestre, menekültügyi szolgálatra 92–93-ban. Szörnyű volt látni, mit hozott magával a délszláv háború. Főként ennek a következményeit próbálták enyhíteni Magyarországról. A nyugati magyarság különösen sokat segített. Dr. Hermán M. János ahogy megkapta a holland útlevelet, 1987-ben hazamerészkedett. Sokat nem tehetett, de gyógyszeres segítséget nyújtottak sok embernek. Csomagküldéssel és híradással is próbáltak szolgálni. Persze mindig nyomon követték, megfigyelték, akikkel beszélgettek, azokat vallatták. Sorra érettségizett mind a hat gyerekük. Ketten jártak teológiára: Rebike Kolozsvárra, Dani pedig Nagyszebenbe. Zsuzsa Budapesten tanult, József meg Kolozsvárra házasodott. – A hazai jelenlétre minket Isten kötelez, vallja Hermán M. János. Szerinte a romániai felekezetek összessége inkább hajlik a szőnyeg alá való seprésre, mert olyan nagy mértékű volt az összefonódás a politikai rendőrséggel. A régebbi besúgók egy része ma is aktív, az erőszakkal beszervezettek pedig rossz lelkiismerettel élnek. Számos egyházi alkalmazott könnyűszerrel zsarolható. Az egyházi élet legrázósabb kérdése az átvilágítás. Szinte teljes hallgatás övezi a múlttal való szembenézést. Hermán figyeli a fordulat óta a társadalmi folyamatokat, a becsületesek kínlódását, az erdélyiek tömeges kivándorlását, a gazemberek metamorfózisát. Úgy látja, túl kevesen jöttek haza az ötven év alatt több mint 678 kitelepedett vagy disszidált, katolikus, református, unitárius, evangélikus erdélyi lelkész közül. Hermán M. János /sz. Kolozsvár, 1948. szept. 7./ 1984-ben holland diplomát kapott, majd két fríz gyülekezetet pásztorolt. Hat gyermekük van, mindannyian anyanyelvi szinten beszélnek magyarul. Jelenleg hollandiai otthona és Nagyvárad között ingázik, ahol előbb a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, majd az Egyházkerületi Dokumentációs Központ létrehozója, vezetője. /Fábián Tibor: Egyházból mentem egyházba. Dr. Hermán M. János református lelkipásztor a mezőségi Holt-tengerről és a lelkészi sorsvállalásról itthon és külhonban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28., folyt.: ápr. 11., ápr. 14., 24./2006. május 4.
Az európai képviselők nem tulajdonítanak megfelelő figyelmet a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdéseknek. Bekerült az úgynevezett Moscovici-jelentésbe, elvárják Romániától, hogy fogadja el a kisebbségi törvényt, és mondja ki a kulturális autonómia intézményének a szükségességét. Ez az igény továbbra is érvényes, s ehhez kell igazodni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor vannak olyanok, akik szerint az EU meg fogja oldani a problémákat. Valójában az EU országai megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az etnikumközi viszonyokban milyen megoldásokat kell támogatni, a különböző országok között pedig óriási különbségek vannak. „Nem szabad tehát illúziókban ringatnunk magunkat, hanem nekünk kell valamilyen módon megoldani a problémáinkat” – hangsúlyozta Markó. Az EU-n belül jobban lehet majd orvosolni a problémákat, mint annak határain kívül. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a román lobbi-tevékenység Brüsszelben kitűnő, és ez már eleve hátrányba hozza a magyarországi külpolitikát, amely amúgy sem túlságosan aktív a határon túli ügyekben. Másfelől Markó Béla és az RMDSZ a kisebbségek hátrányára asszisztál a román kormánypolitikához. Tőkés kitért arra, hogy Markó Béla két éve nem hajlandó leülni, és velük tárgyalni. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint az RMDSZ az elmúlt tizenöt évben elszalasztotta az önálló markáns külpolitika megteremtésének a lehetőségét. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy vélekedett, hogy a májusi országjelentésnek tartalmaznia kell a romániai magyar kisebbség, illetve a székelység jogainak védelmére vonatkozó utalásokat is. Csapó leszögezte: függetlenül a jelentés tartalmától, tovább fognak harcolni Székelyföld területi autonómiájának megteremtéséért. /P. A. M.: Európa és a kisebbségi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./2006. május 6.
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága május 24-én Brüsszelben meghallgatta Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter asszonyt, a testület több tagja felszólalt a verespataki bányaberuházás ellen. A miniszter asszony nem adott egyértelmű választ a Verespatakkal kapcsolatos kérdésekre. Azt hangsúlyozta, hogy a beruházás környezeti hatásait jelenleg szakértők vizsgálják. /EP-képviselők Verespatak ellen foglaltak állást. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./2006. május 12.
Négy piros zászlót kap Románia a május 16-i országjelentésben, derült ki az előzetes tervezetből. A brüsszeli aggályok a mezőgazdasági támogatások kifizetésével foglalkozó ügynökségekre összpontosulnak, szerintük ezek nem működnek maximális teljesítőképességgel. Emellett felrótták az állatok nyilvántartásának, valamint olyan gyűjtőközpontoknak a hiányát, amelyek segítségével meg lehet akadályozni a kergemarha-kórt. /Négy uniós piros zászló. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2006. május 12.
Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő károsnak minősítette azt a „zavar”-t, amely szerinte képviselőtársa, Dobolyi Alexandra (MSZP) kolozsvári látogatása után a sajtóban, illetve a közvéleményben keletkezett a romániai magyar felsőoktatás kérdésével kapcsolatban. Gál Kinga szerint az említett zavar „hihetetlenül káros ezekben a pillanatokban, mikor Brüsszelben mindenki, a romániai magyar közösség egésze levelek, nyilatkozatok útján, aláírások gyűjtésével, Nobel-díjas professzorok levelével arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot: jövő héten kiadandó országjelentésében foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek joga van anyanyelvi, államilag támogatott felsőoktatásra, és azokat az igényeket, amelyeket a Babes–Bolyai egyetemen oktatók, a kolozsvári civil szervezetek, egyetemisták és a Bolyai Kezdeményező Bizottság megfogalmazott, a bővítési biztos vegye bele a dokumentumba”. „Ezeket a nyilatkozatokat, amelyek egyoldalúak, nem minden féllel való egyeztetés és tájékozódás után születnek, felelőtlennek és kifejezetten károsnak tartom” – hangoztatta. Dobolyi Alexandra nyilatkozata azt a sokéves munkát teszik tönkre, amelyet az erdélyi magyar közösség egésze, az RMDSZ-től kezdve a legkisebb civil szervezetig végzett, és amelyre az elmúlt két évben az EP-képviselők is jelentős energiát fordítottak – vélte. Dobolyi Alexandra viszontreagálásában megismételte, hogy Magyarország kétéves európai uniós tagsága idején minden létező európai parlamenti plenáris felszólalásában szorgalmazta a román kormánynál a kisebbségi törvény mielőbbi meghozatalát, legutóbbi felszólalásában a kulturális autonómián kívül a felsőoktatás helyzetére külön is kitért. Hozzátette: „Gál Kingával együtt arra törekszünk, hogy az európai bizottsági jelentés foglalkozzon a kisebbség helyzetével.” /Össztűzben az egyetem kérdéséről nyilatkozó Dobolyi Alexandra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2006. május 13.
Az Arad megyei Pécska és a belga főváros, Brüsszel egyik kerülete – Wolluwé-Saint-Pierre – már hosszú évek óta szoros baráti kapcsolatokat ápol. Többször jártak már Pécskán a kisvárosként működő kerület képviselői, és a pécskaiak is viszonozták látogatásaikat. A pécskai néptánccsoport már fellépett a belga fővárosban. Most két mikrobusz indult el Pécskáról Belgiumba, hogy a város képviseltesse magát a kerületben évente megrendezett színes fesztiválon. A pécskai magyarokat a Búzavirág két fiatal táncosa, Botka Edina és ifj. Bartók András képviseli. /Sinka Pál: Kenyérrel és tánccal reklámozzák Pécskát Brüsszelben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2006. május 15.
Tájékozódási problémát vél felfedezni Markó Béla, az RMDSZ elnöke Dobolyi Alexandra MSZP-s europarlamenti képviselőnek az erdélyi magyar felsőoktatásról múlt héten tett nyilatkozatában. Markó kifejtette: a mi dolgunk, hogy tájékoztassuk a magyar európai képviselőket arról, hogy mi a helyzet a magyar oktatással. Rámutatott: a tájékozódás hiányát látja ebben a nyilatkozatban. – Azt javasolom, hogy ne teremtsünk álproblémákat, és ne keltsük azt a látszatot, hogy az EU meg akarta oldani az egyetem problémáját. Brüsszel segíthet nekünk, de ezt a kérdést is itthon kell megoldani. Ne sugalljuk azt, hogy itthon nem kell tennünk semmit az egyetemen belül, a politikában, értelmiségi körökben, hanem csak az Unión múlik a probléma megoldása – mondta Markó. /(K. K.): Dobolyi hiányosan tájékozódott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2006. május 16.
Brüsszelben és Bukarestben aggódnak amiatt, hogy Románia képtelen felhasználni az európai uniós pénzeket. Az Euractiv szerint tavaly decemberben 266 millió eurót már elveszített az ország amiatt, hogy a pályázatokon elosztható pénzt nem tudták elkölteni. A legújabb adatok szerint az ország az EU-támogatásnak még a 40 százalékát is alig képes felhasználni. Sebastian Vladescu pénzügyminiszter figyelmeztetett: „van olyan borúlátó forgatókönyv”, amely szerint Brüsszel visszavonja a nagy infrastrukturális beruházásokra szánt PHARE-támogatást (több mint 100 millió eurót), s elhalaszthatják a PHARE 2006 folyósítási egyezmény aláírását is. /Ha sok van, az sem jó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./2006. május 23.
[A csatlakozó országnak]...stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely (...) biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását.” Ennek a félmondatnak köszönhető az, hogy 1998-tól napjainkig az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentéseiben helyet kap a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló fejezet. Az idézett passzus ugyanis az uniós csatlakozásának egyik – 1993-ban Koppenhágában lefektetett – politikai kritériuma, amelynek teljesítését számos más szigorú feltétel mellett a bizottság minden évben megvizsgálta. A koppenhágai félmondat súlyát növeli, hogy az európai integráció alapvető szerződéseinek egyikébe, az amszterdami szerződésbe is bekerült 1997-ben, sőt az uniós alkotmány tervezetében is megtalálható. Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban nem készült átfogó közösségi jogszabály, a magyar kisebbség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, amit az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentéseiben e kérdésről megfogalmaz. Tariceanu miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a kisebbségi törvényt mielőbb elfogadja a parlament. Mindez a bizottság ösztönzésének köszönhető. Az 1998 és 2004 közötti éves országértékelések (Regular Report), majd a csatlakozási tárgyalások lezárását követő 2005-ös és 2006-os monitoring jelentések (Monitoring Report) gyakorlatilag mindannyiszor azt vizsgálják, hogyan áll Románia a koppenhágai kritériumok, illetve a csatlakozási tárgyalásokon vállaltak teljesítésével. A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának taglalása valamennyi jelentésben a Politikai kritériumok című fejezet egyik alfejezetében történik. A jelentések mindegyike – a legutóbbi kivételével – konkrétan kitért a magyarok és a romák helyzetére is. A roma kisebbség jogainak taglalása minden esetben jóval meghaladja a magyarokra vonatkozó rész terjedelmét. A 2006-os jelentéstől eltekintve a vonatkozó alfejezetek mindegyike egy összefoglaló mondattal indít általában a kisebbségek, illetve azon belül a magyarok helyzetéről. A vonatkozó alfejezetek felsorolják azokat a pozitívumokat, amelyek a vizsgált egyéves időszakban hozzájárultak a magyar kisebbség és általában a kisebbségek helyzetének javulásához. Az 1998-as jelentés kivételével az országértékelések negatívumokat is felsorolnak. Általános kiértékelés 1998 „A kisebbségek védelme kielégítő” 1999 „A kisebbségi anyanyelvhasználat feltételei – különösen a magyarok esetében – javultak” 2000 „[A romáktól eltekintve] Románia pozitív kisebbségvédelmi politikát folytat” 2001 „Több előrelépés történt” a kisebbségvédelem terén 2002 „Folytatódtak az előrelépések” a kisebbségvédelem terén 2003 „Továbbra is jó a viszony a magyar kisebbségekkel és javult a kisebbségvédelem” 2004 „[A romáktól eltekintve] a kisebbségekkel fenntartott viszonyban nem mutatkoztak különösebb problémák” 2005 „Javult a magyar kisebbség helyzete” Pozitívumok 1998 Zajlik a vita az önálló magyar egyetem létrehozásáról; politikai egyezség született a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásáról 1999 Az új tanügyi törvény lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást minden szinten; az új közigazgatási törvény biztosítja az anyanyelvhasználatot a hivatalokban 2000 A tanintézmények öt százalékában kisebbségek anyanyelvén zajlik az oktatás (többségükben magyarul); elhárult az utolsó jogi akadálya a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának 2001 Bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az oktatásban; megszületett a döntés egy magyar nyelvű magánegyetem (Sapientia) létrehozásáról 2002 A közigazgatási törvény alkalmazása „viszonylag simán” zajlott; a kisebbségek nyelvén beszélő rendőröket alkalmaztak; lehetővé vált a nemzeti szimbólumok használata 2003 Az új alkotmány szentesítette az anyanyelvhasználatot az oktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban; megkezdődött a kétnyelvű helységnévtáblák felállítása; javult a csángók helyzete 2004 Elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat; a magyar nyelvet már használják az igazságszolgáltatásban; bővült a Sapientia; jelentős mértékben javult a csángók helyzete 2005 A kormány elfogadta a kisebbségi törvényt; „kielégítő” az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása; bővült a Sapientia Negatívumok 1999 Nem készült el a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának jogi kerete 2000 Nehézkes a multikulturális egyetemek létrehozása 2001 Bár a jogi akadályok elhárultak, még nem jött létre a Petőfi-Schiller Egyetem 2002 A helyhatóságok akadályozzák a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön 2003 Enyhén csökkent az anyanyelvükön tanuló kisebbségiek száma 2004 Továbbra is „viszonylag kevés” a kisebbségek nyelvén beszélő rendőr 2005 A parlament még nem fogadta el a kisebbségi törvényt /Cseke Péter Tamás: Kisebbségek – brüsszeli távlatból. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ 5/ – Az RMDSZ támogatja a kormányzati struktúra leegyszerűsítését célzó reformot, álláspontja szerint azonban a kormányzó pártok közötti súlyos viszálykodások miatt a kormánykoalíció erre most nem képes – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 22-én Nagyváradon, a Festum Varadinum-ünnepség keretében tartott politikai fórumon. Markó szerint az országjelentés nem hozott újat ahhoz képest, amit a megjelenése előtti napokban már mindenki tudott. A kisebbségi törvény elfogadását figyelemmel követi az Európai Unió. Elfogadáshoz a koalíciós szolidaritás megerősítésére van szükség, állapította meg Markó. Jelezte, idén ősszel is megtartják a román-magyar kormányülést. /Markó Béla: A koalíció nem képes a környezeti reform végrehajtására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./2006. május 24.
Kongresszust szervezett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Európa – Expres Konferencia címmel. Béres Csaba KMDSZ-elnök köszöntője után Lakatos Artúr doktorandusz arról tájékoztatott, hogy Románia csatlakozásával az Európai Unióhoz külföldi ösztöndíjak terén semmi nem fog változni, azaz továbbra is lehet Erasmus és CEEPUS csereprogramokra pályázni. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Európa Parlamentbe küldött megfigyelője beszámolt brüsszeli tapasztalatairól. Venczel Endre, a Metszéspont Iroda programkoordinátora, a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetekről beszélt, kitérve az erdélyi ifjúság megosztottságára a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) között. /Gyors Európa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2006. május 26.
Május 26-án indult el Brüsszelbe a magyarországi Napkor küldöttségével együtt Szatmárhegy polgármestere, Pap József. Az EU fővárosában az első magyar regényíróként számon tartott Jósika Miklós szobrát koszorúzzák meg egy emlékünnepség keretében. Jósika Miklós ugyanis tíz évet Brüsszelben, 14 évet pedig Napkoron töltött – a magyarországi testvértelepülés illetékesei a múlt hét végén megtartott szatmárhegyi ünnepség Páskándi Géza–megemlékezése alkalmával hívták meg Szatmárhegy polgármesterét az ünnepségre. Szatmárhegy és Napkor három évvel ezelőtt kötötték meg a testvértelepülési együttműködési szerződést. /(fodor): Pap József Brüsszelben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 26./2006. május 30.
A lobbinak bármikor helye van az Európai Parlamentben (EP), ha arra lehetőség mutatkozik – mondta Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő, Románia egyik európai parlamenti megfigyelője. Egy hónapból két-három hetet Brüsszelben, egyet Strasbourgban töltenek, és havonta, illetve kéthavonta egy hétre „szabadok”, azaz az itthoni parlamenti munkát végzik. Az EP-ben a megfigyelők bármelyik bizottságba bejárhatnak, ha olyan témakör merül fel, ami érdekli őket. A bizottságok és a parlamenti frakció ülésein felszólalhatnak, a plénumban nem. Kónya-Hamar Sándor is aláírta azt a levelet, amelyben több európai parlamenti képviselő figyelmeztette az Európai Bizottság elnökét, hogy a romániai magyarok helyzete a jelentésből kimaradt; ezt megelőzően Olli Rehn kapott hasonló tartalmú levelet. Meglepő volt, hogy Olli Rehn a külpolitikai bizottságban, majd a plénum előtt is megválaszolatlanul hagyta ezeket a kérdéseket. /Cseke Péter Tamás: Nagyüzemi lobbi az EP-ben. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./2006. június 8.
Markó Béla vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott Brüsszelbe; a delegáció tagja Borbély László, középítkezésért és területrendezésért felelős miniszter, Szabó Károly szenátor, európai parlamenti megfigyelő és Szász Attila államtanácsos. Markó június 7-én Wilfried Martens-szel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével tartott megbeszélést. Martens fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, s hogy a román pártok támogassák ezt az ügyet. Markó közölte: az RMDSZ a következő időszakban szeretne minél gyakrabban és minél nagyobb súllyal jelen lenni Brüsszelben. A Wilfried Martens-szel lezajlott találkozón a két politikus integrációs kérdésekről is beszélt. Mindketten fontosnak nevezték, hogy az RMDSZ az idén tevékenyebben vegyen részt az Európai Néppárt munkájában, hiszen ebben a pillanatban az RMDSZ az egyetlen román parlamenti szervezet, amely tagja az EPP-nek. /(Cs. P. T.): Martens: kell a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./2006. június 9.
Az EU képviselői bíznak abban, hogy Románia és Bulgária a hátramaradt időszakban teljesíti a csatlakozási feltételeket – számolt be Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes a június 8-án Brüsszelben Olli Rehn bővítési biztossal folytatott megbeszélésről. Rehn egyrészt a korrupcióellenes intézkedések, másrészt a kisebbségi kérdések, nevezetesen a kisebbségi törvénytervezet elfogadása felől érdeklődött. A kisebbségi törvény elfogadásáról szólva Markó Béla elmondta, komoly véleménykülönbségek vannak a koalícióban, egyébként e tekintetben sokat segített a bővítési biztos támogatása. A magyar nyelven történő felsőfokú oktatást szükségesnek tartja Markó Béla. Wilfried Martens, az Európai Kereszténydemokrata Néppárt elnöke biztosította az RMDSZ-t: latba vetik minden tekintélyüket, hogy a román törvényhozás megszavazza a kisebbségi törvényt. Az RMDSZ-képviselők találkoztak a magyarországi EP-küldöttséggel, akik ezúttal is támogatásukról biztosították az RMDSZ-t. /N.-H. D.: RMDSZ-küldöttség Brüsszelben: a korrupció és a kisebbségi törvény volt a téma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2006. június 9.
Az eurorégiók megfelelő kialakítása elemi érdeke az erdélyi magyaroknak – emelték ki az MSZP európai parlamenti képviselői azon a találkozón, amelyet az RMDSZ delegációjával folytattak a belga fővárosban. Az MSZP részéről a delegációt Tabajdi Csaba vezette Tabajdi elmondta, hogy az MSZP európai parlamenti delegációja támogatja az RMDSZ-t abbéli törekvéseiben, hogy a rosszul meghúzott romániai gazdasági fejlesztési régiókat újraszabják. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szólva a résztvevők egyetértettek, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen nagy szükség van önálló magyar karok és tanszékek létrehozására, és középtávú cél az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem létrehozása. Az Európai Parlamentben dolgozó fideszes, KDNP-s és MDF-es képviselők a szervezet minden fórumán egységesen léptek föl a romániai magyarság érdekeinek képviseletében – hangsúlyozta Brüsszelben Szájer József, az előbbi törvényhozókat tömörítő magyar néppárti képviselőcsoport vezetője, miután megbeszélést folytattak Markó Bélával, valamint Borbély László miniszterrel. A határon túli magyarság jogainak biztosítása olyan közös érdek, amely összehangolt munkát igényel minden érdekelt fél részéről. /Markó Béla magyar EP- képviselőkkel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./2006. június 12.
Nem a kormányátalakítás, hanem a Brüsszel által is sürgetett törvények elfogadása a prioritása Romániának – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Az Erkölcsi Feddhetetlenségi Ügynökség megalakítására, a politikai pártok finanszírozására, illetve a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó jogszabályt Markó szerint legkésőbb júliusban, a parlament rendkívüli ülésszakának munkálatain el kell fogadni. Júliusban rendkívüli ülésszak összehívását fogja javasolni, hogy elfogadhassák a csatlakozásig szükséges jogszabályokat, jelentette be bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla. Abban bízik, hogy a kisebbségi törvényt szeptemberig megszavazza a parlament. A kisebbségi törvény kormány által jóváhagyott formában történő elfogadása ellen továbbra is leginkább a Demokrata Párt (PD) tiltakozik. Emil Boc PD-elnök azt nyilatkozta: „Ha nem kérnek olyan túlzásokat, mint a Kulturális Autonómia Tanács, vagy ezen tanács által gyakorolt vétójog, a tervezet mehet tovább”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése nyilatkozatában, „megdöbbenésének ad hangot” amiatt, hogy a 2006. május 16-i jelentés készítői „teljességgel megfeledkeztek” a romániai magyarságról. A Tőkés László püspök-elnök által aláírt dokumentum szerint megütközéssel fogadták Olli Rehn bővítési biztos magyarázatát, amely szerint: „a magyar kisebbség feltételei javultak, amióta az RMDSZ tagja a kormánynak”. Markó Béla RMDSZ-elnök a nyilatkozatot nem kívánta részleteiben kommentálni. „Nem kell ezzel foglalkozni – mondta Markó. – Az elmúlt években a hazai magyarság helyzete természetesen javult, és Olli Rehn bővítési biztos sem azt mondta, hogy minden tökéletes”. /Gujdár Gabriella: Rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását javasolja Markó Béla RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./2006. június 13.
Szorosabb együttműködésre van szükség az Európai Bizottság és Románia között a kisebbségi kérdések rendezése érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes június 12-én Brüsszelben, az „Európai Bizottság és a romák beilleszkedésének évtizede: konkrét intézkedések az Európai Bizottság szerepvállalására” címmel rendezett konferencián. Markó Béla szerint három elven alapul a romakérdés megoldása: egyrészt nem elegendőek az egyéni kezdeményezések, ezt ugyanis közösségi szinten kell rendezni. Másrészt a romák felzárkóztatása nem kizárólag szociális jellegű kérdéskör, hanem kulturális, etnikai kérdés. Végül hosszú távon csakis a romák képviselőinek bevonásával képzelhető el a kérdés érdemi rendezése. /Szorosabb európai együttműködést igényel a kisebbségi kérdések rendezése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./2006. június 16.
Június 15-én Brüsszelben megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek rendes, féléves találkozója. Traian Basescu államfő, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, az európai integrációs miniszter és a külügyminiszter is részt vesz a csúcsértekezleten. /EU-csúcs Brüsszelben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./2006. június 17.
A külföldön élő román állampolgárok gyerekeinek iskoláztatásáról is tárgyalt június 16-án Calin Popescu Tariceanu kormányfő Romano Prodi olasz kollégájával Brüsszelben. Olaszországban a román közösség a legszámosabb, ezért együttműködésre van szükség a bűnözés leszorításában is. A tervek szerint nagyobb közösségek számára román nyelvű iskolákat létesítenének. /Külföldi iskoláztatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./2006. június 19.
Markó Béla kormányfő-helyettes június 18-i, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: Olli Rehn uniós bővítési biztossal folytatott brüsszeli megbeszélésén is fő helyen szerepelt a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának megteremtését tartalmazó kisebbségi törvény elfogadása. „Egyetértettünk abban, hogy a kisebbségi törvényt még az őszi országjelentés közzététele előtt el kell fogadni” – közölte Markó. Hangsúlyozta, Olli Rehn jogosnak nevezte azt az igényt. /Bögözi Attila: EU-fókusz a kisebbségi törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2006. június 20.
Élenjáró statisztikai adatokkal büszkélkedhet a Csíki Játékszín társulata az erdélyi magyar színtársulatok körében. A lezárult évad mintegy 150 előadást és 8 ezer bérletest tart számon. – Városunk azon az úton halad, hogy regionális kultúrcentrummá nője ki magát – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója az évadot záró gálaműsoron. A közönségszavazatok alapján a klasszikus, zenés–táncos szórakoztató darabok, vígjátékok és komédiák a legkedveltebbek. A szavazatok alapján az öt nagy színházi produkció közül a Montmartre-i ibolya című operett vitte el a pálmát 1130-as tetszési indexszel. Legkedveltebb színésznő a jelenleg Brüsszelben tartózkodó Antal Ildikó, a legnépszerűbb színész pedig Kozma Attila lett. A 2005/2006-os évad Hunyadi László-díját – amelyet a színészek maguk közül szavaztak meg – Veress Albert színművész nyerte el. /Antal Ildikó: Közönségkedvencek és díjazottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2006. június 21.
A vasárnapi Székely Nemzetgyűlést elítélő levél érkezett a Nyugati Jelen szerkesztőségébe Ditróból. Szerzői a következőket írják: “A magyar kormány, a Katolikus Egyház, az RMDSZ, az MPSZ, SZNT és EMNT figyelmébe. A ditrói közösség elkötelezett híve a demokráciának és a szólásszabadság gyakorlásának, amellyel szöges ellentétben áll a falunkban tervezett elnemzetlenítő gyűlések elvével. Tiltakozunk magyar közösségünk önjelölt képviselőinek azon szándéka ellen, hogy a ditrói napok szellemiségét bármiféle Székely Gyülevész célokra kisajátítsák. Megítélésünk szerint az ilyen jellegű tevékenységek sárral fröcskölik be a demokrácia eddigi vívmányait, összetévesztve a szólásszabadságot az előre gyártott eszmék diktatórikus terjesztésével, összetévesztve egy exkommunista parancsnokság alatt álló gyülevész, munkanélküli és tehetségtelen hordát az igazi Nagy Székely Nemzetgyűléssel. A ditrói lakosság ezúton fejezi ki nemtetszését arra vonatkozólag, hogy véleményük kikérése nélkül néhány jól ismert volt kommunista káder – mint például Csapó József, Fekete Károly és Borsos Géza, a tudományos szocializmus fejlesztésének szaktekintélyei saját érdekeiknek megfelelően használja fel a trianoni szerződés aláírásának évfordulóját. Amennyiben az igazság ezeknek a jövevényeknek az oldalán áll, amennyiben cselekedeteik által csupán jót tesznek velünk, felkérjük őket, hogy a saját portájukon rendezzenek kis- és nagygyűléseket! Nincs szükségünk arra, hogy egy háromszéki munkanélküli idejöjjön feltalálni a spanyolviaszt, miután tervei dugába dőltek mind Udvarhelyen, mind Brüsszelben. Mindaz, amit izgágaságaik elértek, az volt, hogy román zsebpártokkal kössenek szövetséget, és az, hogy okot adjanak a szélsőséges román tömörüléseknek a székelyföldi rendfenntartó erők növelésére, jelentősen hozzájárulva a régió elrománosításához, vagy Isten ments, a marosvásárhelyi események megismétléséhez. Hívatlan vendégek vagytok mifelénk. Ne feledjétek, hogy mi is ott leszünk.” A levelet Mezei József, Bajkó Imre, Fülöp Sándor, Hompoth Ferenc, Simon Mária, Tamás Anna Mária, Csibi Erzsébet, Hompoth Antal, Köllő István, Csibi József, Kovács Árpád és Bíró András írta alá. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./2006. július 1.
Folytatja a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért a harcot a Magyarok Világszövetsége – jelentette ki a szervezet elnöke, Patrubány Miklós. Haszontalanul és eredménytelenül telt el a 2004. december 5-ei népszavazást követő esztendő – vélekedett. Páratlan gesztus volt, és Brüsszelnek szankcionálnia kellett volna, hogy egy hivatalban levő kormányfő arra biztatja a polgárokat, ne éljenek véleménynyilvánítási jogukkal, és ne menjenek szavazni – fejtegette Patrubány. Az MVSZ arra kér mindenkit, hogy mozgósítsák ismerőseiket, barátaikat, rokonaikat a következő népszavazásra, amelynek kiírásáról az MVSZ nem mond le, hiszen ,,lennie kell hárommillió magyarnak”, akik számára fontos a nemzetegyesítés. Az 1940 és 1944 között Magyarországhoz tartozó észak-erdélyiek magyar állampolgárságának megszűnése egyébként vitatott kérdés, a legújabb (magyar) belügyminisztériumi álláspont szerint ennek időpontja 1948-ra tehető, az MVSZ szerint egy 1981-ben titokban megkötött Ceausescu–Kádár egyezményre. Patrubány Miklós a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetésével sem ért egyet, lefokozásnak tartja a helyette létrejövő új minisztériumi osztályt. /(demeter): Lennie kell hárommillió magyarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./