udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 1471-1500 | 1501-1530 | 1531-1560 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1995. október 11.
Budapesten okt. 11-én Tárcatükör a Közgázon című vitaesten a kormányzati álláspontnak Lábody László, a HTMH elnöke adott hangot, míg ellenzéki szempontból Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője elemezte a kisebbségben élő magyarok anyaországi támogatását. A határon túliak támogatásának összege Csapody Miklós szerint nagyon kevés. Lábody ezzel egyetértett, de hangsúlyozta, hogy az évi 1,2 milliárd forint /a Duna TV 2 és fél milliárdját nem számítva/ nagy részben beruházásokat jelent, amelyek később is éreztetik pozitív hatásukat. - Meglepő egyetértés volt Lábody és Csapody között a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ megítélésében: mindketten úgy látják, hogy a belső tisztulás lezárulásával az MVSZ teljesítheti a hozzá fűzött elvárásokat. Az MDF képviselője fontosnak ítélte, hogy az MVSZ-nél elkezdődött a nemzeti stratégia kialakítása, Lábody szerint ez nem szükséges. Csapody elégtelennek ítélte meg a HTMH befolyását a kormányzatra, míg Lábody aláhúzta, hogy a Külügyminisztériummal állandó informális kapcsolatot tartanak. Azt azonban elismerte, hogy a határon túliakat is érintő törvénykezési folyamatra hivatalának kevés ráhatása van. /Magyar Hírlap, okt. 12./ Lábody László elismerte, hogy súly- és rangbeli különbség van a Külügyminisztérium és a HTMH között. A legjobb megoldás vagy a kisebbségi minisztérium felállítása, vagy a kisebbségekkel /hazaiakkal és a határon túliakkal egyaránt/ foglalkozó tárca nélküli miniszter kinevezése lenne. /Új Magyarország, okt. 13./1995. október 12.
Okt. 12-én Bukarestben tartott rendkívüli tanácskozásán a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást tett közzé, melyet a Bukarestben ülésező Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe ajánlott: az egyházak mélységes aggodalmukat fejezik ki a tanügyi törvény nemzeti kisebbségeket sújtó, egyházi autonómiájukat sértő rendelkezései miatt. A törvény alapvető emberi és kisebbségi jogokat sért. A teljes esélyegyenlőséget, az anyanyelven tanuláshoz való jog érvényesülését a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. Az egyházi vezetők elutasítják a tanügyi törvényben tetten érhető asszimilációs törekvéseket, és követelik a törvény azonnali megváltoztatását, az Európa Parlament vonatkozó határozati állásfoglalásának megfelelően. A törvény azáltal, hogy elrendeli a volt egyházi iskolák épületeinek újraállamosítását, jogszerűtlen, kisebbség ? és egyházellenes intézkedést legitimizál, egyben kizárja annak lehetőségét, hogy az ingatlanok visszakerüljenek eredeti tulajdonosaihoz. - Románia az egyetlen volt kommunista ország, ahol törvényes úton még nem rendezték az egyházi ingatlanok visszajuttatását, annak ellenére, hogy az egyházak ezt már 14 alkalommal kérték, még választ sem kaptak. Időközben a kormány részlegesen kártalanította a görög katolikus egyházat, az ortodox egyháznak pedig 1990 óta nagyértékű ingatlanokat és pénzösszegeket juttat. Egyes esetekben az adományozás a magyar egyházak elvett tulajdonából történik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 639. sz., az állásfoglalást közölte: Magyar Kurír (Budapest), dec. 8./1995. október 13.
Göncz Árpád köztársasági elnök külpolitikai tevékenységét bírálta okt. 13-i budapesti sajtóértekezletén Csóti György, az MDF külpolitikai szakértője. Szlobodan Milosevics szerb elnök felesége a parlamenten kívüli, kommunista beállítottságú Jugoszláv Egyesült Baloldal elnöke Thürmer Gyulának, a Munkáspárt elnökének meghívására járt Magyarországon. Csóti szerint felelőtlenség volt, hogy Göncz Árpád fogadta őt. Csóti György Szent-Iványi István külügyi államtitkárt idézte, hogy a Külügyminisztérium nem tudott erről a fogadásról. Csóti György ebből arra következtetett, hogy Magyarországon kétféle külpolitika érvényesül, a köztársasági elnöké és a kormányé. Faragó András elnöki szóvivő a Magyar Nemzet kérésére nem volt hajlandó kommentálni az elhangzottakat. /Magyar Nemzet, okt. 14./ Faragó András a Magyar Hírlapnak viszont nyilatkozott: Magyarországnak egységes külpolitikája van. /Magyar Hírlap, okt. 14./1995. október 16.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör okt. 16-i ülésének vendége volt Majla Sándor költő, az Ablak Könyvkiadó és hasonló nevű folyóirat szerkesztője, akinek a közelmúltban jelent meg Stációk című verseskötete. A kötet elnyerte az idei Tempefői-díjat, melynek ünnepélyes átadása okt. 29-én lesz Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ 1995. október 17.
Bodor Pál írásában /Történelmi ki kicsoda vadkeleten/ ahhoz fűzött megjegyzéseket, hogy Funar polgármester Mátyás király szobrát Kolozsvárról Vajdahunyadra akarja száműzni. Kit érdekel az uralkodók eredete, jegyzi meg Bodor Pál. Basarab vajda feltehetőleg kun volt, ez mit sem von le román történelmi érdemeiből. Mihai Viteazul eredete sem tisztázott, akad eretnek román történész, aki szerint görög zsoldosvezér volt. Az egyesítő A. I. Cuza fejedelem félig görög, a múlt század eleji felkeléseket szervező Elefteria vagy az 1821-es szabadságmozgalom mártírja, Tudor Vladimirescu görög származású, Eminescu lengyel, Caragiale albán származású, de Coresi diakónus sem volt román. Azonban ez nem von le semmit érdemükből. /168 Óra (Budapest), okt. 17./ 1995. október 21.
A diákokkal szembeni rendőri erőszak miatt tiltakoztak a diákszervezetek, csatakozott hozzájuk több politikai párt is. A diákok az országos rendőrfőkapitány, Pitulescu tábornok leváltását követelték, mert a rendőrök gumibotot használtak. A bukaresti jogi fakultáson rendezett okt. 21-i tanácskozáson több párt képviselői megjelentek, így Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártjának elnöke, a Demokrata Párt több képviselője, Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke, továbbá a vidéki diákszervezetek képviselői is. A résztvevők megígérték, hogy a parlamentben kezdeményezni fogják az oktatási törvény módosításának gyorsított megkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23., Vasárnapi Hírek (Budapest), okt. 22./1995. október 23.
Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című emlékiratának okt. 31-én lesz Budapesten a bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./1995. október 24.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 24-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük után a Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve az autonómiatörekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu megbékélési javaslata ellentétben áll a valósággal /oktatási törvény, zászlók és himnuszok tiltása, Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása/. Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar-román kapcsolatokban kettősség tapasztalható. Bizonyos területeken az államközi viszonyban van haladás, ugyanakkor egyértelmű kisebbségellenes lépések történtek, nem csupán az oktatási törvényre, hanem a Btk. tervezett módosítására is utalt. A rendszeres konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között azért folyik, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. A magyar kormány joga és kötelessége, hogy találkozzon és tárgyaljon a határon túli magyarok legitim szervezeteinek vezetőivel. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a román kormány nem folytat érdemi párbeszédet a romániai magyarság hivatalos képviselőivel. Markó Béla a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kulcsfontosságú kérdéseket tekintettek át, melynek középpontban a romániai magyarság helyzete állt, valamint az RMDSZ azon törekvése, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatására a magyar kormány politikai és gazdasági támogatását kéri és el is várja. A megbékélésről Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ többször is keresett dialógust a román politikai élettel, de mindmáig nem tudtak megegyezésre jutni. Az ígérgetések ellenére a román kormány az ellenkező irányban halad. Az utóbbi időben olyan döntések születtek, amelyek súlyosan érintik a romániai magyarságot. A tanügyi törvény, a Btk. 205., 206. és 239. cikkelyének módosítása /börtönbüntetés idegen államok zászlaja és himnusza használata esetére/ egyértelműen magyarellenes intézkedések, hiszen elsősorban a romániai magyarságot akarja megakadályozni nemzeti szimbólumainak használatában. Markó Béla anyagi segítséget is kért, így a Magyar Iskola Alapítvány támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Tabajdi Csaba a találkozó legfontosabb üzeneteként értékelte, hogy Horn Gyula biztosította Markó Bélát: a magyar kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonja be a magyarság törvényes képviselőit. Markó Béla azt kérte, hogy a budapesti diplomácia időben tájékoztassa az erdélyi magyarságot az érdekükben tett külföldi erőfeszítésekről. /Népszabadság, okt. 25./ Markó Béla felvetette, hogy a romániai magyarság anyagi támogatása a gazdasági intézkedések miatt reálértékben alacsonyabb, mint mikor meghatározták. A miniszterelnök nem garantálta a támogatás reálértékének helyreállítását, de a kormány megvizsgálja, hogy milyen korrekciók hajthatók végre. Markó Béla ugyancsak segítséget kért a magyar tanulók támogatására létrehozott alapítványhoz működtetéséhez. /Magyar Nemzet, okt. 25./ 1995. október 24.
Okt. 24-én az Országgyűlés ülésén Németh Zsolt /Fidesz/ bírálta a kormányt, amiért késik a román megbékélési indítványra vonatkozó válaszadással. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy Melescanunak jelezte: Budapest üdvözli a kezdeményezést, azonban a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez nem elegendő a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./1995. október 26.
Okt. 26-án magyar-román szakértői tárgyalások kezdődtek Budapesten, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumban a romániai magyarok, illetve a magyarországi románok oktatási helyzetéről. Radó Péter minisztériumi főosztályvezető, a magyar delegáció vezetője elmondta, hogy a munkacsoportot a magyar és román kormányfő varsói megállapodása alapján hozták létre. A tanácskozást követően a felek írásban is tájékoztatják egymást az adott témákról és a tárgyalást folytatják novemberben. Emil Pop, román oktatási minisztériumi főosztályvezető, a román delegáció vezetője elmondta, hogy miután "Romániában a kisebbségi oktatás igen fejlett", a magyarországi kisebbségi oktatás rendszerét szeretnék megismerni. A magyar fél a kormányzattól független szakértők hiányát tette szóvá, azzal együtt, hogy a román delegációban két magyar nemzetiségű személy /egy minisztériumi osztályvezető és egy tanfelügyelő/ helyet kapott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./ Magyar részről szóvá tették, hogy a román delegációban nem kaptak helyet a romániai magyar oktatás szakértői. /Népszabadság, okt. 27./1995. október 26.
Gagyi-Balla István kolozsvári nyugdíjas történelemtanár az 1956-os magyar forradalom romániai hatását kutatja évek óta. Kutatómunkájának egyes részleteit közölte a Magyar Fórum. S. L. gyergyószentmiklósi lakos a forradalom idején Magyarországon volt, rokoni látogatáson. A Fehér Könyvben megjelent a fényképe. A fénykép alapján tíz évre ítélték az "ellenforradalomban részvétel" miatt. - Szoboszlay Aladár aradi plébános illegális szervezetet hozott létre Keresztény Munkáspárt néven, Székelyföldön is voltak tagjai. Ebben az ügyben többszáz embert tartóztattak le, majd kb. 200 főt állítottak bíróság elé, fegyveres szervezkedés vádjával. A fegyveres jelző onnan származott, hogy volt köztük román katonatiszt is. A Szoboszlay-ügyben 57 személyt ítéltek el, köztük tíz főt halálra. A halálos ítéleteket 1958 szeptemberében Aradon hajtották végre. - Dobay István kolozsvári jogász elaborátumot készített az erdélyi kérdés megoldásáról, melyet az ENSZ-hez kívánt eljuttatni. Végül kilenc vádlottat ítéltek el, közülük ötre az ügyész halált követelt. - Brassóban alakult meg az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesülete /EMISZ/, Orbán László társaival gyűjtötte az erdélyi magyarok panaszait, hogy azokat eljuttassa az ENSZ-hez. Ügyükben 77 főt állítottak bíróság elé. - A csíkszeredai líceum több tanárát és diákját /11 személyt/ tiltott iratok terjesztésével állították bíróság elé. -A galócásiak bűnperében 12 huszonéves fiatalt ítéltek el 5-től 12 évig terjedő börtönre. - Gyulakután hét vádlottat ítéltek 7 és 20 év közötti kényszermunkára. - Nagyváradon a forradalom hatására diákok megalapították a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét. Összeesküvés vádjával két tanárt 18 évi, három diákot 25 évi kényszermunkára ítéltek. Szászrégeni diákok ügyét fegyveres szervezkedésnek minősítették és 1960-ban a 24 vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. A szilágysomlyóiak ügyében öt főt ítéltek el. - A Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak és tanárainak a pere ismert, több beszámoló jelent meg róla, azonban a teljes feltárás még mindig nem történt meg. /Magyar Fórum (Budapest), okt. 26./1995. október 31.
Marosvásárhelyen a Rózsák tere 61. szám alatt rendezi be irodáját a Páter Bank, amely 1996. jan. 1-jén indul, fő részvényese a Budapest Bank, központi székhelye Bukarestben van. Páter Bank az első román-magyar vegyesbank lesz, fő célja, az első fázisban, a vegyes vállalatok elszámolásának segítése. A Páter Bankot Péter László, a Budapest Bank munkatársa irányítja. Az előjegyzett törzstőke 8 milliárd lej, de ez 1996 végére 12 milliárd lejre emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ 1995. november 1.
Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./ 1995. november 2.
A magyar kormány is felelős a határon túli magyarokért, állapította meg Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője. "A Horn-Kuncze-kormány hagyja, hogy az államközi diplomáciában kormányszinteken kifejlődhessenek a magyarellenes, xenofób megnyilvánulások." Ebben az áldatlan helyzetben némi felüdülést jelent a Határon Túli Magyarok Hivatalának néhány pozitív külpolitikai lépése. "Sajnálatos azonban, hogy a Külügyminisztérium ezt a kormányhivatalt is igyekszik kikapcsolni a kárpát-medencei politika alakításából." A magyar kormány hónapok óta nem válaszol Iliescu elnök megbékélési javaslatára. Csintalan Sándor, az MSZP alelnöke az RMDSZ kolozsvári kongresszusán megígérte, hogy az RMDSZ-nek képviseletet nyitnak Budapesten. Azóta sem történt semmi. A költségvetés csak ezredszázalékát fordítja a határon túli magyarság támogatására. - A magyar kormánynak kezdeményezően kellene fellépnie a nemzetközi fórumokon a kisebbségi kollektív jogok és az autonómia érdekében. /Bágyi Bencze Jakab: Interjú Németh Zsolt országgyűlési képviselővel. = Magyar Fórum (Budapest), nov. 2./ Az IV. RMDSZ kongresszusa: Kolozsvár, máj. 26-28. 1995. november 2.
A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./ 1995. november 2.
Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban megnyílt Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállítása. "Kolozsváron születtem, Erdély fővárosában, kisebbségi sorsban." - írta önvallomásában. "Meg akartam idézni, magam mellett akartam látni szellemiségünket, mintegy a magam megerősítésére. Így a követ addig faragtam, addig csiszoltam, míg az Adyvá, Bartókká, Szabó Dezsővé változott, s közben belekényszerítettem azt a vitális erőt, melyet ők magukban is hordoztak." /Magyar Fórum (Budapest), nov. 2./ 1995. november 3.
Nov. 3-án Budapesten megbeszélést tartott Somogyi Ferenc külügyi államtitkár román kollégájával, Marcel Dinuval. A tanácskozást mindkét fél eredményesnek tartja. Somogyi Ferenc elmondta: megállapodtak abban, hogy a megbékélési javaslat nem helyettesíti az alapszerződést. Marcel Dinu szerint már jövőre megkezdődhetnek a szakértői tárgyalások. A magyar fél elkészíti írásos javaslatát és reményét fejezte ki, hogy az alapszerződés és a megbékélési dokumentum megközelítően egyidőben lép életbe. Marcel Dinu kérdésekre válaszolva az RMDSZ által javasolt megbékélési koncepcióról elmondta: a román kormány azért utasította el, mert egy olyan ember neve fémjelezte /Tőkés László/, aki nem tekinthető teljesen hitelesnek. Somogyi Ferenc erre reagálva kijelentette: miután az RMDSZ legitimitását az Európai Unió is elfogadta, nem lehet megkérdőjelezni sem a szervezet, sem vezetői legitimitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./1995. november 10.
A Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel nemzetközi konferenciát rendezett nov. 9-10-én Budapesten. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára történelmi kísérletnek nevezte a kisebbségi autonómiákat. A Kárpát-medence egyes államaiban démonként és fantomként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit. Az államtitkár a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmet alaptalannak nevezte. Lábody László, a HTMH elnöke úgy ítélte meg, hogy a kárpát-medencei magyarság számára az autonómia 1992-ben még a kibontakozás lehetősége volt, ma viszont már az önvédelem eszköze. A határon túli magyaroknak kell megfogalmazni álláspontjukat, a magyar kormány azt támogatni fogja. Bíró Gáspár, a Teleki Alapítvány munkatársa azon kibontakozó etnopolitikai modell veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely szerint egy-egy ország területe az adott állam többségi nemzetének tulajdona. /Új Magyarország, Népszabadság, nov. 10./ Tabajdi Csaba államtitkár A kisebbségi érdekérvényesítés esélyei és az autonómiaformák címen tartott előadást. Az autonómia nem egyik napról a másikra valósul meg, a fokozatos kisebbségi önszerveződés járható út, az autonómiaszigetek megteremtése, majd azok összekapcsolása. Mindennek célja, hogy a kisebbségi jogok megélhetőkké váljanak. Az autonómia végső soron egy alku eredménye többség és kisebbség, központi és helyi hatalom között. Lábody László a kárpát-medencei autonómiakoncepciókról beszélt. Szerinte létezik ebben a kérdésben minimum /csupán a kisebbségi közösség fennmaradását biztosítja/ és egy optimum/ ez a maximum, ami még nem fenyegeti az ország integritását/. A magyar kormány kétoldalú kapcsolatai nem válhatnak a kisebbségi kérdés uszályává. Budapest segíthet ugyan, de nem vállalhat igazságtételt sem általában, sem az autonómiakoncepció területén. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./ 1995. november 10.
A nov. 9-10-én Budapesten tartott nemzetközi konferencián /Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák/ Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ autonómia-koncepcióját ismertette. Romániában hetvenöt esztendeje cél az asszimiláció, ez oda vezetett, hogy számos régió és helység etnikai összetétele megváltozott. Erdélyt több mint ötmillió román és - becslés szerint - kétmillió magyar lakja. Ebből több mint hatszázezer Székelyföldön él, Erdély más részein is vannak kisebb magyar tömbök, a magyar lakosság fele kisebbségben vagy szórványban található. Az RMDSZ három autonómia-formát kíván egymásba építeni: "a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1995. november 11.
A kormánylap, a Vocea Romaniei nov. 11-i száma Az igazi veszély Erdélyben címmel vezércikket szentelt a Budapesten megtartott nemzetközi kisebbségi konferenciának, amely a nemzeti kisebbségek védelmével és az autonómiával foglalkozott. D. D. Rujan, a lap főszerkesztője idézte Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke egy-egy félmondatát, miszerint a Kárpát-medencében /"Vajh miféle medence ez?" vonta kétségbe még a földrajzi fogalmat is/ a kisebbségek autonómiatörekvéseit démoninak tekintik, illetve azt, hogy az autonómia önvédelmi eszköz, majd élesen visszautasította ezt. A lap szerint az a tény, hogy Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, valamint Szerbiában, egyszóval a volt Nagy-Magyarország területén élő magyar kisebbségekről volt szó, azt mutatja, hogy Nagy-Magyarország kísértete járja be Európát. A Vocea Romaniei szerint "sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja". A lap szerint az Európai Uniót el kellene ű, hogy gondolkoztassák Magyarország agresszív követelései, "és ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való átalakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne." A Vocea Romaniei ugyancsak első oldalán közli Viorel Cacoveanu kolozsvári írónak Az RMDSZ valótlanságai és veresége című írását, amely egyrészt a romániai magyar iskolák, kiadók, lapok hivatalos adatait sorolja fel, majd azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "az ország egy részének elszakítására törekszik". Az egyik alcím: Tőkés püspök pogány hazugságai. /Új Magyarország, Népszava, nov. 13./1995. november 15.
Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet nyitott kapcsolatrendszert alakít ki a sajtóval, jelentette be nov. 15-i sajtóértekezletén. Felújítják az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat, megkezdődnek a megbékélési javaslatcsomag dokumentumainak tárgyalásai, méghozzá két szakértői csoportban. Az egyik a politikai nyilatkozat, valamint a kormányközi megállapodás szövegét rögzíti, a másik a kisebbségekkel szembeni magatartással foglalkozik. A magyar fél azt szeretné, ha ez a kisebbségek jogait, az államok kötelezettségeit tartalmazná. Budapest szükségesnek tartja a magyar konzulátus újramegnyitását Kolozsváron vagy más erdélyi városban. - Romániában 1500 román-magyar vegyesvállalat működik, Magyarországon viszont csak 50. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17., Magyar Hírlap, nov. 16./1995. november 15.
Budapesten a Reménység Szigetét a nemrég elhunyt Németh Géza lelkész alapította, ismertette múltjukat Zalatnay István lelkész, a Reménység Szigete vezetője. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta mindezt létre, a honvédségtől átadott területen. Elsősorban bajbajutott emberek megsegítése a cél. A gyülekezet főgondnoka Németh Zsolt képviselő. Azok a betegek, akik a Segítő Jobb Alapítványtól megkapják a beutaló jegyet, jogot nyernek ahhoz, hogy itt tartózkodjanak, amíg a kezelés tart. Gellén Sándor segédlelkész állandóan a szigeten lakik, mindig kész a segítségre. A Reménység Szigetét sokan támogatják. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./1995. november 16.
Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930./ önéletrajza megjelent Nyílt kártyákkal (Nap Kiadó, Budapest, 1995) címmel. Könyvében mintegy ötszáz ma is élő ember szerepel, mondta. Király Károly vállalja múltját, kommunista párttagságát, egykori tetteit. 1972-ben elsőként szállt szembe Ceausescu magyarellenes politikájával. - Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság megállja a helyét, saját bankra lenne szüksége. Erre vonatkozó magyarországi tárgyalásai nem vezettek eredményre. Nem sikerült támogatást kapnia a Magyarok Világszövetségétől sem. /Magyar Hírlap, nov. 16./ 1995. november 17.
Romániai értelmiségi körökben visszatetszést váltott ki az a döntés, hogy a Ceausescu egykor legbuzgóbb magyar magasztalójaként számon tartott Hajdu Győző feleségét, Ádám Erzsébetet nevezték ki a budapesti Román Kulturális Központ aligazgatójának. /Népszabadság, nov. 17./1995. november 19.
Nov. 18-án tartotta közgyűlését Budapesten a 401 tagot számláló Magyar Írók Szövetsége. A külföldön élő magyar írók is teljes jogú tagjai a szövetségnek, ahogy a kolozsvári Bálint Tibor mondta: otthont leltek abban az anyaországi közegben, amelynek nyelvén írnak. A közgyűlésen elfogadtak egy felhívást a világ íróihoz, amelyben tiltakoznak a szlovákiai államnyelv törvénye ellen. Tornai József leköszönt elnöki tisztségéből, az új elnököt a választmány fogja megválasztani, az esélyes jelölt Pomogáts Béla. A közgyűlésen megválasztották az új választmányt, melynek tagjai között hatan erdélyiek /Bálint Tibor, Gálfalvi György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István/, továbbá egy író felvidéki /Grendel Lajos/ és egy kárpátaljai /Balla D. Károly/. A választmány több tagja Erdélyből Magyarországra áttelepült író: Balla Zsófia, Beke György, Csíki László és Kocsis István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Magyar Hírlap, nov. 20., /Magyar Nemzet, nov. 20./ 1995. november 22.
Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című önéletrajzi könyvének okt. 31-én volt a budapesti bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen, az RMDSZ-székház zsúfolásig megtöltött nagytermében, ahol a könyvet Jakabffy Attila politológus ismertette, aki maga is fontos szerepet játszott Király Károly mellett 1990 első hónapjaiban, Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./1995. november 23.
Katona Ádám okt. 23-a óta folytat éhségsztrájkot, több mint 15 kilót fogyott, állapota egyre romlik, már kórházban van, azonban nem hagyja abba, amint mondotta, akár az élete árán is kitart követelése mellett. Akcióját a romániai magyar közvélemény aggódó együttérzése kíséri, ennek jeleként sok helyen fehér zászlót tűztek ki. A budapesti hetilap újraközölte Katona Ádám Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét. /Veszélyben Katona Ádám élete. = Magyar Fórum, nov. 23./1995. november 24.
A romániai magyarság körében eluralkodott közönyt szeretné feloldani éhségsztrájkjával, amellyel a "minket ért sérelem miatt tiltakozom" - nyilatkozta Katona Ádám, aki egy hónapja folytatja éhségsztrájkját. A magyarországi parlament két tagja már fölszólalt érdekében, az RMDSZ hallgat, jegyezte meg. "...kitartok, amíg Isten engedi" - jelentette ki. /Mai Nap (Budapest), nov. 24./1995. november 25.
Ádám Erzsébet kinevezése a budapesti Román Kultúrközpont aligazgatói posztjára kész komédia magyar szempontból, írta Kovács Albert. Ádám Erzsébet férje Hajdu Győző, Ceausescu kiszolgálója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./1995. november 27.
Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője nov. 27-én Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja rendezésében tartott előadásában kifejtette, hogy a romániai magyarságban kialakulóban van az etnikai tömb létrehozására irányuló folyamat. Veszélyesnek nevezte, hogy az RMDSZ a szerveződő etnikai tömb védőernyőjeként működjön. Nehezményezte, hogy sem Budapest, sem Bukarest nem figyel eléggé a "periférián elhelyezkedő" romániai magyarok iránt. Molnár Gusztáv szerint Magyarország csapdahelyzetbe kerül, ha támogatja a romániai és szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseit. /A romániai magyarok kivárnak. = Népszabadság, nov. 28./