udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1995. november folyamán
Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./1995. december 5.
Pomogáts Béla a Szabadság dec. 2-i számában elemezte Iliescu elnök megbékélési ajánlatát, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a román és magyar történelmi stratégiák kompromisszumát javasolja, hanem beéri "retorikai fordulatokkal". 1918 után a román állam stratégiai célja a magyarok asszimilálása volt. A román megegyezési javaslat alapvető tartalma: ha Budapest felhagy az erdélyi magyarok támogatásával, elérhető a kiegyezés. Iliescu elnöknek el kellene fogadni a gyulafehérvári határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./1995. december 6.
A magyar fél dec. 15-én átadja Bukarestnek válaszát Iliescu elnök történelmi megbékélési kezdeményezésére, tájékoztatta dec. 6-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár a Budapesten tárgyaló Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. Az államtitkár kifejtette, hogy végig kell gondolni, hogyan lehetne javítani a kisebbségek sorsán, hogyan lehetne megállítani a romló tendenciákat. Jó lenne, ha az EBESZ főbiztosának mandátuma kiterjedne a vajdasági magyarság helyzetének tanulmányozására is. Tabajdi Csaba a főbiztos segítségét kérte a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban, majd bemutatta azt a kiadványt, amelyet a Kisebbségvédelmi Egyesület készített a szlovák nyelvtörvényről. Az egyesület civil társadalmi kezdeményezés. /Népszabadság, dec. 7./ Tabajdi Csaba elmondta: Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a román fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. /Új Magyarország, dec. 7./ 1995. december 7.
Budapesten dec. 7-én kétnapos tanácskozás kezdődött Kormányok a kisebbségekért címmel, 16 európai ország kormánytisztviselőinek részvételével, melyet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal rendezett. Tabajdi Csaba államtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a délszláv válság rendezéséhez szükséges, hogy autonómiát biztosítsanak az ott élő kisebbségeknek. /Új Magyarország, dec. 8./1995. december 8.
A dec. 8-i román lapok arról számoltak be, hogy Horn Gyula miniszterelnök felkérte az EBESZ budapesti tanácskozásán megjelent Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, hogy januári romániai látogatása során vizsgálja meg, miként alkalmazza Románia az oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./1995. december 9.
Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatási Központ vezetője Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által rendezett konferencián mutatta be kutatócsoportjuk legújabb kötetét, melynek címe: Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. Bíró A. Zoltán kutatásaikról nyilatkozott a Népszabadságnak. 1989 után Székelyföldön, de nem csupán ott, hanem a tömbmagyar területeken is, a falvak élete fokozatosan visszatért a szokott kerékvágásba. A diktatórikus szorításból kiszabadulva egy nemzeti helyreállítási igény jelent meg az emberekben. - Másik kutatási témájuk a romániai magyar elit, a magyar közélet. "Az elit világa és a hétköznapok világa között valóságos szakadék alakult ki." "Az elit által képviselt eszméknek, az általa működtetett intézményeknek viszont semmiféle hatása nincs a hétköznapok világára." /Népszabadság, dec. 9./1995. december 10.
Szatmárnémetiben lezajlott a hatodik Gellért Sándor Nemzetközi Szavalóverseny. A dec. 8-9-i elődöntő után a döntő dec. 10-én történt, népes versszerető közönség előtt. A Pomogáts Béla vezette zsüri két első díjat is kiosztott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Ugyanakkor volt a Kárpát-medencét felölelő Dsida Jenő költői verseny eredményhirdetése is. A Kovács András Ferenc vezette zsűri a beküldött szonettek alapján az erdélyi Jánosházy György és Tárczy István /Vajdaság/ kapta a díjakat, melyeket Zalán Tibor /Budapest/ költő nyújtott át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 686. sz./1995. december 14.
1920. dec. 14-én Nagyváradon a trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerülettől leszakadt 8 csonka egyházmegye 153 egyházközségének küldöttei bejelentették az önálló egyházkerület megalakulásának szándékát. Ennek az eseménynek a 75. évfordulóján, dec. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jubileumi közgyűlést hívott össze. Megjelentek között volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Hegedűs Lóránt, Márkus Mihály, dr. Bütösi János és dr. Csiha Kálmán püspökök, dr. Geréb Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora valamint számos más hazai és külföldi egyházi, politikai és közéleti személyiség. Tőkés László püspök beszédéből a töretlen hit hangja csendült ki. Kiosztották a Pro Partium díjakat, melyeket idén Tempfli József katolikus megyéspüspök, András Ágoston nyugalmazott tanár, Demény Lajos történész és Húbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris Alapítvány igazgatója nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./1995. december 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az 1989 decemberi eseményekre való emlékezésen, dec. 15-én Temesváron a református templomban elmondott beszédében a magyar-román történelmi megbékélésről szólt. Iliescu elnök indítványa nyomán született meg Tőkés László alternatív indítványa, okt. 31-én. Traian Chebeleu elnöki szóvivő azonban Iliescu nevében elutasította ezt a javaslatot, egyben hihetetlen rágalomözönt zúdított a püspökre és az RMDSZ-re. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja /Centrul de Studii Internationale/ megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia-német modellel, továbbá "a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékokat illető nyilatkozatokkal." Doina Cornea egyenesen demagógnak ítéli Iliescu javaslatait. - A román elnök ajánlatában szereplő francia-német modell csupán egyike a lehetséges mintáknak. A budapesti finn nagykövet a finn-svéd modellről mondta, hogy széleskörű autonómián, önkormányzaton és államilag biztosított jogokon alapul. - Az RMDSZ már évek óta síkra száll a román-magyar kerekasztal-értekezlet mellett, amely biztos alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. /A beszéd szövege két folytatásban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19, 20./ 1995. december 15.
Dr. Obál Ferenc /jelenleg Szegeden él/ pontosította a Magyar Nemzet emlékező cikkét a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ötven éve történt megalapításának ünneplését: ő nem volt jelen, egészségi okokból. Dr. Obál Ferenc csaknem tíz éven át volt tanszékvezető professzora a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett egyetemnek, Miskolczy Dezsőn kívül ő volt a leghosszabb ideig egyetemi tanár. Haynal Imre 1945 tavaszán hazatért Budapestre. Szerződéses viszonyban tanítottak, átmeneti ideig például Beöthy Konrád pécsi, Győry György, Krompecher István akadémikus professzorok. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Magyar Nemzet emlékezése: 1828. sz. jegyzet.1995. december 18.
A magyar kormány dec. 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította és ezen a napon az Országházban Horn Gyula miniszterelnök húsz magyarországi és külföldi személyiségnek, illetve szervezetnek adta át a Kisebbségekért Díjat. Az eseményen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. A díjazottak emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forintot vehettek át. A díjazottak között külföldi: Sütő András író, Kató Béla illyefalvi református lelkész, a KIDA és a LAM alapítványok létrehozója, Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke, Hungarian Human Rights Foundation /New York/ négy igazgatója /Hámos László, Szekeres Zsolt, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza, Latkóczy Emese, továbbá Veress Bulcsú/, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség létrehozása érdekében kifejtett tevékenységéért Orosz Ildikó, Csemadok /Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége/, Csubela Ferenc /post mortem/, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Európai Népcsoportok Európai Uniója /FUEV/, melyben kiemelkedő szerepe van Christoph Pan professzor és Komlóssy József, Szépfalusi István /Bécs/ evangélikus lelkész és irodalmár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., a díjazottak névsora: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ugyanezen a napon Budapesten a határon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek csúcstalálkozóját tartották a Miniszterelnöki Hivatalban. /Magyar Nemzet, dec. 19./1995. december 18.
Határon túli magyar szervezetek vezetőinek csúcstalálkozója volt dec. 18-án Budapesten, ahol Kovács László külügyminiszter, illetve Tabajdi Csaba államtitkár a kormány támogatásáról és szolidaritásáról biztosította őket. Erről számoltak be este a Kossuth Klubban, a sajtótalálkozón. Lábody László, a HTMH elnöke szerint Kovács László vázolta a magyar külpolitika mozgásterét, cselekvési lehetőségeit, eszköztárát, kitért az időnként elhangzó, megalapozatlan kritikákra. Lábody László leszögezte: a két ország közeledésének feltétele a romániai magyar-román viszony alakulása, a kisebbségi jogok maradéktalan biztosítása. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: arra kérték a magyar diplomáciát, hogy a határon túli magyarok jogait még erőteljesebben támogassák az európai intézményekben. Duray Miklós, az Együttélés elnöke rámutatott: a magyar diplomácia irányítói a szlovák-magyar alapszerződés megkötésekor nem vették figyelembe, hogy a szlovák vezetők más értékrend szerint gondolkodnak, mint Magyarországon vagy Európa-szerte a politikai tényezők. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, dec. 20./ Erről a megbeszélésről nyilatkozott Takács Csaba a Népszavának. Iliescu kezdeményezését nem tekinti történelmi megbékélésnek, hanem felszólításnak. A két állam között nincs értelme erről beszélni, mert a két ország nem folytatott évszázados háborúkat, mint Németország és Franciaország. A békeszerződéssel Románia és Szlovákia óriási területekhez jutottak, s ehhez járult három és félmillió magyar. "Ezek a magyarok jelentik e területi gyarapodás tüskéit, amelyeket az illető államok ki szeretnének húzni. Ezek a tüskék viszont nagyon ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Ebben a kérdésben tehát a határon túlra szakadt magyar nemzetrészekkel kell megbékélniük." - "A magyar külpolitikának vannak vargabetűi, megingásai. Sok együttműködésre, egyeztetésre van szükség, s ebben nagy szerepet vállalt a Határon Túli Magyarok Hivatala." /Népszava, dec. 21./ 1995. december 18.
A magyar kultúráért végzett oktató-nevelő és tudományos munkássága elismeréseként Pro Cultura Hungarica emlékérmet adott át Cs. Gyímesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszéke professzorának dec. 18-án, Budapesten Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. Cs. Gyimesi Éva legutóbbi kötetét Honvágy a hazában címmel a Pesti Szalon Kiadó adta közre 1993-ban. /Magyar Hírlap, dec. 19./1995. december 19.
A budapesti Magyar Hírlap gyűjtést hirdetett meg a bukaresti hungarológiai tanszék könyvtárának pótlására. A Romániai Magyar Szó csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, szintén gyűjtést indít. A segítségüket felajánlók névsorát is közölni fogja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./1995. december 19.
A budapesti Gerendás Lajos, amint erről már hírt adott az Udvarhelyi Híradó, elhatározta, hogy kiegészíti, aktualizálja, újraírja Orbán Balázs Székelyföld leírása című munkáját. Eddig mintegy ezer kilométert tett meg, 28 helységben sikerült anyagot gyűjtenie. Munkájához több helyről kapott segítséget, így a székelyudvarhelyi Infopress Rt-től, a Gyergyószentmiklósi Vállalkozói Kamarától. Az EMKE és az EME kitérő választ adott, nem támogatja munkáját. Az Udvarhelyi Híradót viszont szívesen tájékoztatja a jövőben. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19. Előzmény: 1912. sz. jegyzet.1995. december 20.
Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna.1995. december 20.
A budapesti Nemzeti Színház 1985. dec. 20-ára tűzte ki Sütő András Advent a Hargitán című darabjának ősbemutatóját, Sík Ferenc rendezésében. Akkor az előadást betiltották, majd 1986. jan. 2-án engedélyezték a bemutatót. 1988. máj. 2-án volt a színmű századik bemutatója, a szerző levélben köszöntötte a szereplőket: "Nem láttam az elsőt, nem láthatom most a századikat..." "köszönöm barátain, hogy felkaroltátok Advent távoli gondjait". 1991. dec. 23-án volt a kétszázadik bemutató. 1992-93-ban erdélyi turnéra vitte a Nemzeti Színház társulata Sütő András darabját. 1994. febr. 23-án a szerző a 275. előadást köszöntötte. A betiltott ősbemutató tízéves évfordulóján, dec. 20-án a Nemzeti Színház ünnepi előadásban játszotta el ismét az Advent a Hargitánt, melyre a szerző mellett meghívták mindazokat a színészeket, akik az elmúlt tíz esztendőben szereplői voltak a darabnak. - Legutóbb megjelent Sütő András válogatott munkái hetedik köteteként a Színművek /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995/, amely három darabját tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21, dec. 22./1995. december 20.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége /HMDK/ az Erdélyi Naplóban mutatta be a horvátországi magyarok helyzetét. Horvátország 1910-es határai között 105 ezer magyar élt /Dr. Bodnár András kutatásai alapján 124 ezer. In: Rovátkák 1994, HMDK, Zágráb, 1995./ A magyar kisebbségi közösségek közül a horvátországi magyarság lélekszáma csökkent a legnagyobb mértékben /1921: 76 436 fő, 1991: 22 355 fő/, a vajdasági magyaroké kisebb mértékű /1921: 371 013, 1991: 340 946 fő/, ugyanígy a szlovéniai magyaroké /1921: 14 489, 1991: 8499 fő/. Zágrábban 1918-ban megszűnt a magyar tanszék, Budapesten az egyetemi szerb-horvát képzést sohasem számolták fel. Magyarországon öt város felsőfokú tanintézetében található horvát tanszék, ezzel szemben Zágrábban csak 1994-ben indult be a hungarológiai tanszék, ahol a horvát és a német nyelvtudás /nem a magyar/ a felvétel kritériuma. Zágrábban a magyart mint idegen nyelvet oktatják, a felvett húsz hallgató közül mindössze egy beszéli elfogadhatóan a magyar nyelvet. /A tanszéken nincs egyetlen horvát állampolgárságú tanár sem, aki ismerné a magyar nyelvet. Államközi szerződés alapján három magyarországi vendégtanár oktat a tanszéken./ A HMDK kérésére utólag engedélyezték három magyar hallgató felvételét. Ugyanakkor Magyarországon 70 főiskolai és egyetemi hallgató tanul horvátul, anyanyelvén. - Magyarországon az óvodától az egyetemig 5170-en részesülnek horvát nyelvoktatásban, ezzel szemben Horvátországban mindössze 746-an, de ez a létszám is tovább fog csökkenni. - A horvátországi magyarok kisebbségi önkormányzatot nem kaptak, ez az igény a Kisebbségvédelmi Szerződésbe sem került be. Horvátországban mindössze hat magyar kultúrcsoport és két könyvtár található, országos gyűjtőkörű múzeuma és könyvtára nincs. Eszéken mindössze napi 25 perces magyar adás van a rádióban, a televíziónak nincs magyar nemzetiségi részlege, a nemzetiségekkel foglalkozó Prizma műsorban időnként megszólalnak magyarok is. A Prizmában nincs magyarul tudó munkatárs, ezzel szemben Magyarországon a rádióban napi 2,5 óra horvát nyelvű adás hallható a rádióban, továbbá heti 25 perces horvát tévéadás, a magyar tévének hét horvát anyanyelvű munkatársa van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13., II. rész: dec. 20./1995. december 21.
A romániai Országos Audiovizuális Tanács elnöke részére Toma George Maiorescu tanácsos Jegyzetek a Duna Televízióról címmel belső használatra készült írásában elemezte a magyar műholdas televízió műsorát. Ebben az írásában a szerző Csoóri Sándort sovinisztának és irredentának, míg Kincses Elődöt szintén sovénnek és revizionistának nevezte. Kincses Előd, aki hamarosan ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen, dec. 21-én Budapesten sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy amikor megismerte Maiorescu jegyzetét, amely hazug és a tényeket elferdítő állításokat tartalmaz, akkor nyílt levélben válaszolt és levelét elküldte az Evenimentul Zilei, az Adevarul és a Romania Libera lapoknak. Ezek a lapok azonban két hete nem közlik levelét, ezért fordult a magyar sajtóhoz, segítségért. A tanácsnok Kincses Elődöt bűnösnek nevezte az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban, amikor a román főügyészség hivatalosan megállapította ártatlanságát. Kincses Előd kiigazította Maiorescut: a Duna Tv-t nem a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, hanem a magyar költségvetés finanszírozza. Megengedhetetlennek nevezte Maiorescu azon megállapítását, hogy ha egy magyar Romániában született, akkor szülőhazájának csakis ellensége lehet. /Magyar Nemzet, dec. 22./1995. december 23.
A Nemzetközi Valutaalap 280 millió dolláros pótlólagos hitelt nyújt Romániának. /Napi Gazdaság (Budapest), dec. 23./1995. december 28.
Dec. 18-án Budapesten, a Kisebbségek Napján kiosztották a Kisebbségi Díjat, az egyik díjazott, Gabriel Andreescu így összegezte elképzelését: biztosítani kell a magyar-román határ átjárhatóságát, és belső gazdasági könnyítésekkel Erdély számára a régiók dinamizmusát. - A magyar kisebbség, Magyarország és Románia olyan hármaspillér, mely régiószemléletet tételez. Andreescu Romániában azt a civil társadalmat szólítaná meg, amely szembeszállt a türelmetlenséggel és erőszakkal, megmentve a román társdalom becsületét. Ide tartozik a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a 22 című folyóirat, az Írószövetség, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga, a Román Helsinki Bizottság és munkahelye, a Nemzetközi Kutatóközpont, ahol kollégáival, Renate Weberrel és Valentin Stannal a magyar kisebbség helyzetéről készítettek tanulmányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./ 1995. február 1.
Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő bejelentette, hogy febr. 6-án és 7-én román külügyi tárgyalóküldöttség érkezik Budapestre, a kétoldalú kapcsolatok rendezésére irányuló novemberi emlékeztető még nyitott pontjainak kidolgozására. /Népszabadság, febr. 1./1995. február 2.
Mircea Geoana külügyi szóvivő konstruktívnak minősítette azokat a konzultációkat, amelyeket Pereszlényi Zoltán magyar külügyminisztériumi államtitkár-helyettes folytatott jan. 30-án és 31-én Bukarestben. Pereszlényit fogadta Melescanu külügyminiszter is. Budapesten újabb szakértői megbeszélés lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./1995. február 7.
Szentiványi Gábor külügyi szóvivő febr. 7-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy átadták a Budapesten tárgyaló román delegációnak a magyar-román alapszerződésre vonatkozó új javaslatokat. Ugyanezen a napon Pozsonyban is átnyújtották az alapszerződés új tervezetét. Febr. 6-án és 7-én Budapesten tárgyaltak a román és magyar szakértők. /Új Magyarország, febr. 8./1995. február 8.
Mircea Geoana külügyi szóvivő febr. 8-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a szakértői tárgyalások építő légkörben zajlottak le Budapesten. A magyar fél által javasolt kisebbségvédelmi okmányról a szóvivő elmondta, hogy annak nincs helye az alapszerződésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./1995. február 8.
Catherine Durandin a párizsi Keleti és Nyugati Nyelvek és Civilizációk Intézetének /INALCO - Institut national des langues et civilizations orientales/ történész-tanára Budapesten tartott előadása után elmondta, hogy megtanult romául, 1968 óta járt Romániába. Nincs összefoglaló mű Romániáról Franciaországban. Ennek híján Seton-Watson harmincas években írt könyvét használták, legújabban pedig az amerikai Keith Hitchinsét. Durandin A román nemzet története /L`Histoire de la natione roumaine/ című könyve 1994-ben jelent meg, amely Románia történelmének XIX-XX. századi időszakát vállalja föl. Hamarosan napvilágot lát egy nagyobb könyve a román azonosságkeresésről a Fayard Kiadónál. - Durandin szerint a román történetírásban már mutatkoznak új jelek, az új szemléletűek közé sorolta Alexandru Zubot /Iasi/, Teodor Pompiliut /Kolozsvár/, Papacoste professzort a Iorga Intézetből /Bukarest/ ugyaninnen A. Dutut a Dél-Kelet Európai Intézetből, végül Andrei Pippidit és körét. /Magyar Nemzet, febr. 8./ Catherine Durandin a budapesti Francia Intézetben tartott előadást. A tájékozott professzor asszony tudása is véges: az első világháborús román hódításokat a Kun Béla elleni jogos föllépésként, szükséges rendcsinálásként értelmezte... Ellenben sok felejthetetlen mondata volt: "Minden népnek szüksége van mítoszokra, lelkesítő térségekre, de roppant nagy baj, ha a múltat akarják meghódítani. A román történészek a mítoszteremtés csapdájába estek." "Nem a románságnak, mint nemzetnek a történetét kell megírni, hanem a társadalomét. Amelyben magától értetődően helye van a zsidók, a cigányok, a szászok, a magyar történelmi kisebbség történetének." /Vasárnapi Hírek, febr. 12./1995. február 8.
Életének 68. évében febr. 8-án elhunyt Vékás Domokos nyugalmazott diplomata, aki 1984-től 1988-ig volt Kolozsváron főkonzul, egészen addig, amíg a Ceausescu-rendszerben bezárták a magyar külképviseletet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Vékás Domokos /Kisgalambfalva, 1926. máj. 7.- Budapest, 1995. febr. 8./ szülőfalujában végezte az elemi iskolát és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait, amit Budapestre költözve folytatott. Diplomata lett, különböző állomáshelyek után lett főkonzul Kolozsváron. 1988. jún. 27-én több százezer ember tüntetett Budapesten a falurombolás ellen, ennek retorziójaként Ceausescu 48 órát adott a magyar főkonzulátus felszámolására. /Magyar Nemzet, febr. 17./1995. február 9.
Mostanra nagyjából eldőlt, hogy a 34 %-os parlamenti részesedéssel rendelkező Szociális Demokrácia Pártja nem a Demokratikus Konvenció /DK/ felé nyit, hanem a nacionalista pártok felé és azok most benyújtják a számlát, állapította meg Fülöp Mihály történész, a budapesti Külügyi Intézet főigazgató-helyettese. Románia mostanra konszolidálta külpolitikai helyzetét: az Európai Unió dokumentumaiban a visegrádi négyekkel azonos kategóriában szerepel, tehát úgy látják, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A román diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a magyar félen múlik. /Magyar Nemzet, febr. 9./ 1995. február 11.
Febr. 9-én és 10-én Budapesten tanácskozott az Egyetemes Református Zsinat előkészítő bizottsága. Az alakuló ülés ápr. 20-án lesz Debrecenben, majd az ülés ápr. 23-án fejeződik be Budapesten. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17./ 1995. február 15.
A Román Akadémián /Bukaresti Tudósok Háza/ és Nagyváradon az egyetemen 1994. okt. 11-15-e között tartotta ülését a román-magyar történész vegyes bizottság. Ezt a bizottságot 1970-ben hozták létre, működése azonban nehézségekbe ütközött, ezért 1982-ben a bizottság megszakította üléseit. A kollegiális kapcsolatok felvételére 1990-ben kerül sor. Először 1992/93-ban tartottak egy "tisztázó" jellegű találkozót Bukarestben és egy "bevezető" ülést Budapesten, illetve Veszprémben. 1994-ben először tartották meg a rendes évi ülést. A napirenden a következő két téma szerepelt: Mihai Viteazul személyisége és A városok fejlődése a közép-délkelet-európai térségben a XIX: századig. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu, a Babes-Bolyai Egyetem professzora, magyar elnöke dr. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt. A következő ülésszak Magyarországon lesz. A tanácskozásról beszámoló dr. Alexandru Porteanu professzor, a vegyes bizottság román alelnöke érthetetlennek tartja, hogy a magyar és a román sajtó nem számolt be erről az összejövetelről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A Romániai Magyar Szó beszámolt erről tavaly , hozzátéve, hogy a legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. okt. 18./